Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet
A TAKARÉKBETÉTEK ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA
Készült: az ÁPTF 879/1997/F számú határozatában foglalt engedély alapján
Hatályos: 2003. január 01-től
2 Takarékbetét A takarékbetét a gyűjtésére jogosult pénzintézetnél takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §) alapján betétkönyv vagy más okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg. A takarékbetétekről a Polgári Törvénykönyv és a takarékbetétekről szóló 1982. évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezik. A.) Általános rendelkezések Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől különböző, de takarékbetét elhelyezésére jogosult kedvezményezett is megjelölhető. A Takarékszövetkezet a betétest és kedvezményezet megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint azonosítani, és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetét-szerződés megszűnését követő legalább tíz évig megőrizni. Azonosítás hiányában a Takarékszövetkezet a takarékbetétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. A Takarékszövetkezet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét. A Takarékszövetkezet a takarékbetét után – a betételhelyezés idejére – az általa a Hirdetményben közzétett kamatfeltételek szerint és az egyes betétekre vonatkozó ügyviteli szabályzatok alapján meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamatot) fizet. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a takarékbetétek kamatának mértékére a lekötési idő tartamához igazodó felső határ(ok)at állapíthat meg. Az egyes takarékbetét konstrukciók kamatozása a hozzájuk tartozó ügyviteli szabályzatokban leírtak szerint történik. A takarékbetétek után járó kamat az egyes ügyviteli szabályzatokban meghatározott időpontokban esedékes. A takarékbetét kamatozása – ha a szerződés másként nem rendelkezik – a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A takarékbetét után járó kamat – a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve, valamint ha a betétkonstrukcióra vonatkozó ügyviteli szabályzat másként nem rendelkezik – minden év december hó 31. napján esedékes. A fel nem vett kamatot az esedékességkor a takarékbetét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). A Takarékszövetkezet jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, ha ezt a jogát az egyes konstrukciók ügyviteli szabályzatában kiköti. Módosítás esetén az új kamatmértéket a Takarékszövetkezet legalább 15 nappal a módosítást megelőzően napilapban és az ügyfelek részére nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetményében jelenti be. Amennyiben a betétes a kamat mértékének Takarékszövetkezet általi módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a betétszerződést felmondani a kihirdetéstől számított és rendelkezésére álló 15 napon belül. Megszüntetésig, illetve maximum a felmondási idő lejártáig a Takarékszövetkezet a
3 kamatváltozás előtt megállapított kamatot fizeti meg. A felmondási idő – melynek kezdetét az előzőekben említett 15 napon belül ténylegesen tett bejelentéstől kell számítani – 30 nap. A betétszerződés felmondása – jogi szempontból – nem azonos a betétszerződés megszüntetésével. A megszüntetés a szerződés azonnali hatályú megszűnését eredményezi. A takarékbetétkönyvbe történő befizetést, az abból történő kifizetést, valamint a kamat jóváírását az okiraton a Takarékszövetkezet feltünteti. Kifizetés csak az okirat egyidejű bemutatása mellett teljesíthető. Takarékbetét elhelyezhető: • lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan); • előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel). A szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után – amennyiben erről a Takarékszövetkezet így rendelkezett – a tényleges elhelyezés idejére, nem a lekötési időhöz kapcsolódó, hanem a Takarékszövetkezet által kibocsátott Hirdetményében külön meghatározott mértékű kamatot kell kifizetni. Az 1993. június 30-a előtt elhelyezett betétek visszafizetéséért az állam helytáll. Az ezen időpont után elhelyezett betétekért a Hpt. IV. fejezete szerint az Országos Betét-biztosítási Alap (továbbiakban: OBA) vállal garanciát. A Takarékszövetkezet közli az Ügyféllel, ha az általa elhelyezett betét betétvédelemben részesül. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a Hpt. 100. §-ában felsoroltakra. Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betéttőke és kamatösszegét személyenként és Takarékszövetkezetre összevontan legfeljebb 1 millió forint a jogszabályban meghatározott összeghatárig fizeti ki kártalanításként. A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Betétvédelemben akkor részesül a betét, ha a betétes azonosítható. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetét elhelyezéséről kiállított okirat elvesztése, megsemmisülése esetére a takarékbetétokiratok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók. Számítógép meghibásodása esetén a takarékbetétekben forgalmazni nem lehet! Más kirendeltségen a takarékbetétekben forgalmazni nem lehet! B.)A betéttel kapcsolatos különleges jogok és védelmek 1.) A betétek titkos kezelése a.) A takarékbetét titkos. Adatairól (pl. a takarékbetétes nevéről, a betét összegéről, a betéttel kapcsolatos egyéb adatokról) csak a takarékbetét tulajdonosának, a tulajdonos igazolt törvényes képviselőjének vagy igazolt jogutódának (örökös) szabad felvilágosítást adni. Telefonon a takarékbetétesekről, a betétekkel kapcsolatos adatokról felvilágosítást adni szigorúan tilos! A Takarékszövetkezet dolgozóinak az egyes betétekről vagy betétesekről tudomásukra jutott adatokat banktitokként kell kezelni.
4 A takarékbetét tulajdonosa (a tulajdonos törvényes képviselője vagy igazolt jogutóda) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan felhatalmazást adhat – a kiszolgáltatható banktitokkör pontos megjelölésével – a Takarékszövetkezetnek a nála elhelyezett betétei adatainak közlésére harmadik személy részére. b.) A Takarékszövetkezet a betétes hozzájárulása nélkül is köteles tájékoztatást adni a bíróság (közjegyző) megkeresésére a vagyonelkobzást kimondó vagy a szándékos bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelező (jogerős) ítélet esetén, továbbá – a hagyatékkal kapcsolatos eljárásban – az örökhagyó takarékbetéteiről. Mindaddig, amíg a vagyonelkobzás jogerőre nem emelkedett, a betétek titkosságát meg kell őrizni. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény részletes szabályokat tartalmaz a banktitokra vonatkozóan. Ezek szerint: Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: 1. A feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, Kormányzati Ellenőrzési Irodával; 2. hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; 3. csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval; 4. büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal; 5. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel; 6. az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel; 7. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; 8. a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
5 9. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. 10.A nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles a Takarékszövetkezet haladéktalanul kiszolgáltatni a kért adatot a nála nyitott takarékbetétről, ha adat merül fel arra, hogy a takarékbetét kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, szervezett bűnözéssel van összefüggésben. A 7-10. pontokban ismertetett adatátadásról a Takarékszövetkezet az érintett ügyfeleit nem tájékoztathatja, minden egyéb esetben az ügyfelek erről történő tájékoztatása az adatkérő feladata. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől. A fentiekben felsorolt szervek részére az adatok csak hivatalos írásbeli megkeresésre adhatók ki és csak a megkeresésben szereplő pontosan körülhatárolt adatok szolgáltathatók ki. A hivatalos írásbeli megkeresésben meg kell jelölni az ügyfelet, vagy a takarékbetétet - akiről/amelyről az adatszolgáltatást kérik - illetve a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját. A megkeresés(ekre) a Takarékszövetkezet is csak írásban adhat ki információt. Mind a megkeresést, mind az arra adott választ azokkal az iratokkal együtt kell megőrizni, amelyekre vonatkoznak. c.) A betétes elhalálozása esetén felvilágosítást az elhunyt betétéről a jogerős hagyatékátadó végzéssel igazolt örökösöknek, továbbá a betétes hagyatéka ügyében eljáró közjegyzőnek, illetve a hagyatékot leltározó önkormányzati szerveknek, valamint hagyatékkal összefüggő perben a bíróságnak – írásbeli megkeresésre – kell megadni. A megkeresésben megjelölt takarékbetétek adatait abban az esetben is közölni kell a bírósággal, közjegyzővel, stb, ha a megkeresés nem tartalmazza azt, hogy az érdekeltek a titoktartási kötelezettség alóli felmentést a Takarékszövetkezet részére megadták. Válaszadás előtt tehát csak azt kell vizsgálni, hogy a megkeresés hagyatéki eljárás keretében vagy hagyatéki perben keletkezett-e. A kért felvilágosítás megadása előtt meg kell győződni arról, hogy az örökös által az örökhagyó tulajdonául jelzett betét valóban az elhunyté volt-e. Az örökhagyó betétén az elhalálozás időpontjában fennálló betétet kell érteni. d.) Egyéb bírósági megkeresés esetén (pl: válóper) a betétekre vonatkozó adatokat csak akkor szabad megadni, ha a megkeresésben kifejezetten szerepel, hogy az érdekeltek a Takarékszövetkezet részére felmentést adnak a titoktartási kötelezettség alól. Ha bármilyen adat kiszolgáltatása tekintetében a titkosság szempontjából kétely merül fel, az adatszolgáltatás előtt a jogtanácsossal konzultálni kell. 2.) A betétek lefoglalás és zálogjog alóli mentessége
6 Takarékbetétet – az ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetétkönyv kivételével – polgári jogi tartozás kiegyenlítésére vagy biztosítása érdekében lefoglalni (nem végrehajtási eljárás keretében), valamint arra zálogjogot szerezni nem lehet. Ügyleti biztosíték céljára takarékbetétkönyvet lehet kiállítani, melyen a takarékbetét tulajdonosának nevén kívül fel kell tüntetni az ügyleti biztosítéki jelleget és a takarékbetét feletti rendelkezés módjait. 3.) A takarékbetétek adózás alóli mentessége A takarékbetét mentes mindennemű adó és örökösödési illeték alól. A takarékbetét kamatát – a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mértékű – kamatadó terheli. Az adóköteles kamat utáni adót a Takarékszövetkezet a jóváírt, illetve kifizetett kamat alapján állapítja meg és fizeti be. A takarékbetét ajándékozási szerződés alapján az ajándékozási szerződésben foglaltak szerint az új (megajándékozott) tulajdonosnak fizethető ki. Ajándékozási szerződés csak abban az esetben fogadható be, amennyiben az közjegyző vagy ügyvéd előtt készült. Az ajándékozási szerződést eredetiben kell a takarékbetét mellett megőrizni, majd a takarékbetét megszűntetése esetén irattározni. 4.) Takarékbetét végrehajtás alá vonása A Takarékszövetkezetnél elhelyezett takarékbetét, valamint a róla szóló betétkönyv és más okirat – az alábbiak kivételével – korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. •
•
• • • •
A Takarékszövetkezetnél kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50 %-a vonható végrehajtás alá. A Takarékszövetkezetnél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50 %-a is végrehajtás alá vonható. Fenti rendelkezéseket a Takarékszövetkezet által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni. A Takarékszövetkezetnél kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült – ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt – pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. Ha a Takarékszövetkezet a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért felelős a végrehajtást kérőnek. Ha a Takarékszövetkezet nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellen a követelés behajtása iránt. A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a Takarékszövetkezetet a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.
5.) Rendelkezési jogosultság, meghatalmazás Rendelkezés
7 A betétkönyv tulajdonosa, tulajdonosai rendelkezhetnek a betét sorsát illetően. A rendelkezés általában több tulajdonos esetén történik. Amennyiben a több tulajdonossal bíró betétről a tulajdonosok nem rendelkeznek, a Ptk. szerinti általános szabályok az érvényesek, vagyis a tulajdonosok egyetemlegesen (100 %-ban) rendelkeznek a betét felett. Rendelkezés történhet: aláíráshoz kapcsolódóan, külön-külön, csak együttesen történő felvételről, részesedési arányt leszabályozva, stb. Ezeket a rendelkezéseket fel kell tüntetni a betétokirat megfelelő rovatában. Kedvezményezett A jogszabály lehetőséget ad kedvezményezett megnevezésére is. Szabály, hogy kedvezményezett csak az lehet, aki betét nyitására is jogosult. Kedvezményezettként megjelölhető gyermek, unoka, más családtag, olyan természetes személy, akinek az azonosítását el tudjuk végezni. A személyi igazolvánnyal rendelkező természetes személyt a személyi igazolvány alapján, kiskorú kedvezményezettet a személyi igazolványként működő „hatósági igazolvány a személyi azonosítóról” című lappal lehet azonosítani. A betéttulajdonossal ellentétben a kedvezményezettnek nem kell jelen lennie a betét elhelyezésekor. Kedvezményezettséget meg lehet jelölni elhalálozás esetére, de egyéb más esetbe is. Pl.: csak meghatározott összeget vehet fel a takarékbetétkönyvből, a betétkönyvet meg nem szüntetheti, de külön indok nélkül is. Elhalálozás esetére történő kedvezményezettség megjelölése esetén „rendelkezést” kell kitölteni. Mivel a tulajdonosi jogviszony erősebb a rendelkezésnél, elhalálozásra szóló rendelkezésnek csak akkor van értelme: • ha a betétkönyvnek csak egy tulajdonosa van; • több tulajdonos esetén nem 100-100 %-os a tulajdoni hányad. A kedvezményezettet nem szükséges a betét nyitásakor megjelölni, azt a tulajdonos később is megteheti, illetve a betét megszűnése előtt bármikor vissza is vonható. A kedvezményezettnek nem szükséges a kirendeltségen személyesen megjelennie, de az azonosítási adatok bemutatása a kedvezményezettség feltüntetéséhez elengedhetetlenek. Mivel a kedvezményezett megjelölésére csak a betét tulajdonosa jogosult, a tulajdonos egyéb igazolása (pl.: aláírása) nem szükséges a kedvezményezettség igazolására. A kedvezményezett betétokiraton történő megjelöléséhez ugyanazon adatok szükségesek, mint a tulajdonos esetében, tehát a név, születési hely és idő. Kérdésként merült fel: mi történik, ha a betéttulajdonos elhalálozik és a betétre kedvezményezettet jelölt meg. A tulajdonos elhalálozása esetén a betétet fel kell adni a hagyatéki leltárba, és – amenynyiben a kedvezményezett az örökösödési körbe beletartozik – a kedvezményezett a hagyatéki végzésnek megfelelően részesedhet a betétből. Ha örökösként nem jogosult a betétre, kedvezményezetti joga semmissé válik. Meghatalmazás A takarékbetétekről a betéttulajdonos csak személyesen rendelkezhet, amire a takarékbetét megnyitásakor az ügyfél figyelmét fel kell hívni. Ez alól kivétel a betétes olyan akadályoztatása, amikor személyesen nem tud ügyeiben eljárni, ezért kénytelen meghatalmazottat jelölni. A meghatalmazás írásban, eseti jelleggel vagy kamatozó betétkönyv esetében állandó megbízás keretében is történhet.
8 Erre készült két meghatalmazás: az egyik eseti jelleggel betét nyitására, a másik eseti vagy meghatározott időszakra vonatkozóan, betétjegy, betétkönyv megszüntetésére, betétkönyvben történő forgalmazásra, takarékbetét nevesítésére. Szabály, hogy meghatalmazás esetén vizsgálni kell a tulajdonosokat, több tulajdonos esetén, ha közösen rendelkezhetnek a betét felett, csak közösen történhet a meghatalmazás is. Az állandó meghatalmazott nevét, születési idejét és helyét a kamatozó betétkönyv hátuljában található üres oldalon „Állandó meghatalmazott” megjegyzéssel fel kell tüntetni, valamint ha ez korábban nem történt meg, a meghatalmazottról adatlapot kell felvenni. Az ezt követően kezdeményezett forgalmazások során az állandó meghatalmazott személyazonosítása a takarékbetétkönyvben rögzített személyi azonosítók alapján történik. Az állandó meghatalmazás visszavonását a betéttulajdonos személyesen kezdeményezheti, melynek során a takarékbetétkönyvben rögzített, az állandó meghatalmazott személyi adatait átlósan át kell húzni. Természetesen lehetőség van újabb állandó meghatalmazott felvételére is. A közokirat az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság ügykörében a megszabott alakban állított ki. Az eredeti okiratról készített másolat nem fogadható el. Az ügyvédi meghatalmazást a meghatalmazónak saját kezűleg kell aláírnia és az ügyvédnek ellenjegyeznie kell. Teljes bizonyítóerejűnek az az okirat tekinthető: • amelyet a kiállító saját kezűleg írt és aláírt vagy; • mely két tanú aláírásával (lakcím feltüntetésével) igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy; • melyben a kiállító aláírását közjegyző vagy bíróság hitelesítette. A meghatalmazást – a betétes, illetve a meghatalmazott azonosítása és igazoltatása mellett – a sikeres tranzakció elfogadása esetén az ügyféltől be kell vonni. Takarékbetét elhelyezése elhalálozás esetére szóló rendelkezéssel Nagykorú személyek elhalálozásuk esetére szóló rendelkezéssel is helyezhetnek el takarékbetétet. Ez esetben kedvezményezettként is csak természetes személy jelölhető meg. Ilyen rendelkezés esetén a takarékbetét nem tartozik a betétes hagyatékához, és a kedvezményezett a betétről a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül, attól függetlenül rendelkezhet. A halálesetre szóló rendelkezés nem fosztja meg a betétest attól a jogától, hogy az általa elhelyezett összegről haláláig bármikor másképp rendelkezzék. Egy betéttulajdonos nyilatkozatában több kedvezményezettet is megjelölhet. Több kedvezményezett esetén a megbízáson a kedvezményezettek személyi adatai mellett a részesedési arányt százalékban kifejezve fel kell tüntetni. Több betéttulajdonos által nyitott takarékbetét esetében is lehetőség van az elhalálozás esetére történő rendelkezésre: • kölcsönösen és kizárólag egymás javára. • betéttulajdonosoktól eltérő, harmadik személy javára. Ezt a rendelkezést csak abban az esetben lehet a betéttulajdonostól elfogadni, ha a betétesek külön rendelkeztek a tulajdoni hányadukról. Ekkor a kedvezményezettet csak a részére kedvezményt biztosító tulajdonos tulajdoni hányada illeti meg a takarékbetétből. Minden betéttulajdonosi rendelkezésről külön rendelkező lapot kell kitölteni.
9 Az elhalálozásra szóló rendelkezést a betéti okiraton és az analitikában külön rendelkezésként fel kell tüntetni. A rendelkezés nyomtatványát külön dossziéban kell tárolni. Könyves betét esetén a betétkönyv betelte és az összeg jogfolytonos betétkönyvbe történő átvezetése esetén új nyilatkozatot nem kell felvenni, hanem a régi nyilatkozat hátoldalát a következő szövegű záradékkal kell ellátni és azt az ügyféllel a dátum feltüntetése mellett aláíratni: „A túloldali nyilatkozatomat a ________ számú betétkönyvből a __________ számú betétkönyvbe jogfolytonosan átvezetett összegre is fenntartom.” A betétes életében a betétről a kedvezményezettnek, elhalálozás esetén a hagyatéki örökös(ök)nek nem adható felvilágosítás. A betétes elhalálozása esetén a kedvezményezett(ek)nek a betétkönyvben lévő összeg csak akkor fizethető ki, ha a betétes elhalálozását – halotti anyakönyvi kivonattal vagy jogerős közjegyzői/bírói határozattal – igazolják, továbbá mind a meghalt betétesre, mind a kedvezményezett(ek)re vonatkozó adatok a bemutatott okmányok adataival megegyeznek. A kedvezményezett(ek)nek történő kifizetésnél a jogosultságot mindenkor a betétes eredeti rendelkező okirata alapján kell megvizsgálni, amelyet a megszűnt betétkönyvhöz kell csatolni. 6.) Az ügyfél elhalálozása esetén követendő eljárás Ha a Takarékszövetkezet tudomására jut (örökös a halotti anyakönyvi kivonatot bemutatja, hagyatéki leltárelőadó megkeresése stb.), hogy valamely takarékbetét tulajdonosa meghalt, az ügyfél valamennyi ismert betétének analitikus nyilvántartásában ezt a tényt fel kell tüntetni. A tudomásra jutás időpontjától kezdve az ügyfél (örökhagyó) valamennyi takarékbetéte hagyatéki számlának minősül. Az elhalálozással az elhunyt által adott valamennyi meghatalmazás hatályát veszti. A több névre kiállított és külön-külön rendelkezésű takarékbetét felett az elhalálozás időpontjában fennálló egyenlegből az elhunytra arányosan eső rész felett a többi tulajdonos nem rendelkezhet. A Takarékszövetkezet a hagyaték tárgyát képező takarékbetét-követelést a hagyaték átadásáról szóló jogerős közjegyzői végzés alapján – a végzésben megjelölt örökösöknek az ott közölt részarányban – fizethetik ki. A hagyatéki eljárás tényét a takarékbetét analitikájában fel kell tüntetni. 300.000,- Ft alatti hagyaték esetén a kifizetés „öröklési bizonyítvány” alapján is teljesíthető az abban megnevezett örökös(ök)nek (6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 87. §). Ha a hagyatéki végzés nem egyértelmű vagy nem tartalmaz rendelkezést, a hagyaték kiadásához a jogtanácsos előzetes engedélye szükséges. Nem jogerős végzés alapján sem kifizetés, sem értékkiadás nem teljesíthető. Haszonélvezettel terhelt örökség esetén kifizetés csak az örökös(ök) és a haszonélvező(k) együttes aláírására teljesíthető. Egy örökös, illetve több örökös esetén, ha valamennyi örökös egyidejűleg megjelenik örökrésze felvétele érdekében a betétkönyvön (melyet be kell vonni) az alábbiakat kell feltüntetni: „Kifizetve a _________________ számú hagyatéki végzés alapján
10 __________________ Ft ____________________________ (név) részére __________________ Ft ____________________________ (név) részére __________________ Ft ____________________________ (név) részére A fentieket az örökössel/örökösökkel alá kell íratni, születési dátumuk és lakcímük feltüntetése mellett. Ha valamelyik örökös a hagyatéki betét megszüntetésekor nem tud a kirendeltségen megjelenni, meghatalmazás (teljes bizonyítóerejű okirat) alapján, az abban foglalt megjelölés szerint kell a távollévő örökös örökrészét pénzügyileg rendezni. Ennek tényét a betétkönyvben fel kell tüntetni és a meghatalmazást a betétkönyvhöz kell csatolni. Kifizetéskor ügyelni kell arra, hogy minden örökös – örökrésze után – addig kapjon kamatot, amíg az örökrész a betétkönyvben van. A hagyatékátadó jogerős végzésről – amennyiben azzal a Takarékszövetkezet nem rendelkezik – a Takarékszövetkezet által hitelesített másolatot kell készíteni és a megszüntetett betétokirathoz kell csatolni. Ha egy hagyatékátadó végzés alapján több betétokiratból történik kifizetés, akkor mindegyik okirathoz kell a hagyatékátadó végzést/hiteles másolatot csatolni. 7.) Haszonélvezeti joggal terhelt kamatozó betétkönyv Hagyaték átadásából származó haszonélvezeti joggal terhelt betétkönyv esetében a halál napjáig esedékes kamat az örököst illeti. A betétkönyvet tehát a halál napjával le kell zárni és a kamatokat elszámolva, azt az örökös(ök) részére ki kell fizetni. A tőkeösszeget újonnan megnyitott kamatozó betétkönyvbe kell átvezetni. A haszonélvezőt csak az ezt követően esedékes kamat illeti meg a halála napjáig, illetőleg az özvegyi haszonélvezeti jog fennállásának napjáig. A haszonélvezet fennállása alatt az így elhelyezett betétről csak a haszonélvező hozzájárulásával rendelkezhet az örökös, azaz hozzájárulás nélkül az elhelyezett betétből kivétet teljesíteni nem lehet. A haszonélvezet megszűnte után az örökös a betétről hozzájárulás nélkül rendelkezhet. Több örökös csak együttesen írhat alá, azonban az örökösök és a haszonélvező(k) együttes írásbeli kérésére, minden örökös részére – örökrésze erejéig külön haszonélvezeti joggal terhelt – betétkönyv nyitható. Az újonnan kiállított betéti okirat rendelkezési részében a hagyatéki végzés számát a haszonélvezeti jog megjegyzése mellett, fel kell tüntetni. A haszonélvező a haszonélvezet fennállása alatt a kamattal önállóan rendelkezhet. A kamatot csak a lekötési idő – amennyiben van – lejárta után lehet felvenni, amelyre a haszonélvező figyelmét fel kell hívni. A kiállított betétkönyvet a haszonélvező kezéhez kell kiszolgáltatni. 8.) Magánszemélyek egymás közötti óvadékbetétei
11 Magánszemélyek – egymás közötti biztosíték céljára – kérhetik óvadékbetétkönyv kiállítását. Ilyen esetben a betétkönyvet a biztosíték adására kötelezett nevére kell kiállítani, feltüntetve a biztosítéki jelleget tükröző „Biztosítékul lekötve” megjegyzést és a takarékbetét feletti rendelkezés módját. Ez a vonatkozó szerződésben foglaltak, illetve a betétkönyv tulajdonosának rendelkezésétől függően az alábbi záradék vagy annak megfelelően módosított, cégszerűen aláírt változatát jelentheti: „A jelen betétkönyvről a betételhelyezőként megnevezett személyen vagy igazol örökösén kívül más személy kizárólag jogerős bírói határozat alapján rendelkezhet.” A kiállított betétkönyvet a biztosíték adását kérő részére adja át a biztosíték adására kötelezett. Amennyiben a betétkönyvet a betételhelyezőként megnevezett személy vagy igazolt örököse mutatja be, úgy a betétkönyvet a személyazonosság igazoltatása és a betéti összeg átvételének elismertetése mellett teljes kivéttel meg kell szüntetni. Bírói határozat alapján történő kifizetés esetén a kifizetés a jogerős bírói határozatban megnevezett, megfelelően igazolt kedvezményezett javára teljesíthető, a kifizetett összeg átvételének elismerése és a betétkönyv bevonása ellenében. Vitás kérdésben a jogtanácsoshoz kell fordulni. Magánszemélyek egymás részére óvadékul adott betétkönyvei a takarékbetétekre vonatkozó általános szabályok szerint kamatoznak. 9.) Vakok, írástudatlanok betétei Vakok, írástudatlanok részére is lehet takarékbetétkönyvet nyitni. Az így elhelyezett betétről az a személy jogosult rendelkezni, akit a betéttulajdonos erre, a Takarékszövetkezetnek átadott közjegyző által hitelesített okiratban meghatalmaz. A betétkönyvet a betéttulajdonos nevére kell kiállítani. Meghatalmazottként kell feltünteti az okiratban megjelölt személyt, kiegészítve az alábbi záradékkal: „a csatolt okiratban szereplő meghatalmazás szerint”. A meghatalmazást a takarékbetét névlapjához kell csatolni. 11.Bíróságok, ügyvédi irodák által letétbe vett betéti okiratok Bíróságoknál hagyatékkal kapcsolatos ügyekben és ügyvédi irodáknál lehetőség van arra, hogy betéti okiratokat egy-egy ügy rendezéséig a felek letétbe helyezzenek. (Erre akkor kerülhet sor, amikor a hagyatéki végzést határidőn belül megfellebbezik, és a hagyatéki eljárás más úton folytatódik.) A bíróságok, ügyvédi irodák a náluk letétbe helyezett betétkönyvekről értesítést küldenek a Takarékszövetkezetnek. A letétbe helyezés tényét „Bírói/ügyvédi letétben!”, valamint a letétből történő kiadásról szóló értesítés esetén a „Letétből kiadva” szöveget a takarékbetét analitikájában fel kell tüntetni. Az ilyen betétkönyvet, okiratot megszüntetni vagy abból kifizetést teljesíteni csak abban az esetben lehet, ha a letét megszűnéséről, illetve a betétkönyv kiadásáról a bíróság vagy az ügyvédi iroda a Takarékszövetkezetet levélben értesítette. 12.Utólagos igazolás kiadása megszűnt takarékbetétekről
12 Megszüntetett takarékbetétek adatairól igazolást utólag kiadni csak a betétes, illetve jogutóda írásbeli kérelmére és abban az esetben szabad, ha a kérelmező a Takarékszövetkezetnél személyesen megjelent és a betétre vonatkozó tulajdonjogát igazolta vagy kellőképpen valószínűsítette. A kérelem benyújtásakor az ügyfelet az általános szabályok szerint azonosítani kell. A takarékbetétkönyv tulajdonjogát a kérelmező által közölt következő együttes adatok egyezősége valószínűsítheti: • a kiállító kirendeltség megjelölése; • a betétkönyvben szereplő név; • a betétkönyv száma; • a megnyitás vagy megszüntetés ideje; • a betét összeg a megnyitás, illetve a megszüntetés időpontjában (legalább megközelítő pontossággal); vagy • a betétkönyv megszüntetésekor kapott elszámolás bemutatása. Ha az igazolást az örökös kéri, a jogutódi minőséget hagyatékátadó végzéssel, hatósági bizonyítvánnyal, öröklési bizonyítvánnyal kell igazolni. A megszüntetett takarékbetétekről az igazolás kiadását a kirendeltségvezető engedélyezheti. Az igazolásnak tartalmaznia kell: • a betétes neve, születési helye, ideje, • a „megnyitás” megjegyzést a hozzá tartozó dátummal, az elhelyezett betét összegét, • a forgalmi adatoknál ezek dátumát, a forgalom irányát („betét”/”kivét”), az ezekhez kapcsolódó összeget, a forgalom utáni egyenleget, • a „tőkésítés” megjegyzést, dátumot, a jóváírt kamatot és az új egyenleget, • a „megszüntetés” megjegyzést, ennek dátumát, a kifizetésre kerülő tőkét és tárgyévi kamatot külön-külön megjelölve, valamint a kifizetett teljes összeget számmal és betűvel egyaránt kiírva. Az igazolást dátummal és a kirendeltségnél alkalmazott cégszerű aláírással kell ellátni. Az igazolást két példányban kell elkészíteni és az eredeti példányt a kérelmezőnek ajánlott levélben kell megküldeni. Személyes megjelenés esetén a másolaton az átvételt aláírással kell elismertetni. 13.Kamatmódosításhoz kapcsolódó felmondási eljárás A Takarékszövetkezet jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására. Amennyiben a betétes a szabályosan meghirdetett módosítást nem fogadja el, úgy jogában áll a szerződést felmondani. A betétek felmondását a meghirdetés és a módosítás hatályba lépése között (15 nap) lehet elfogadni. A szerződés személyesen, írásban benyújtva mondható fel. A felmondási idő 30 naptári nap, melyet a bejelentés napjától kell számítani. Az ügyfélnek a felmondott betétet a 30 napos felmondási idő alatt kell megszüntetnie. A felmondási idő lejártáig a betét után a Takarékszövetkezet a módosítást megelőzően érvényes kamatmértékkel számolt kamat megfizetésére köteles. A módosítás hatályba lépése után felmondási nyilatkozat nem fogadható el.
13 Amennyiben az ügyfél a betétszerződést szabályosan felmondta, de a felmondási idő lejártáig nem jelentkezett, úgy kell tekinteni, hogy az új kamatfeltételeket elfogadta. Több tulajdonos esetén • együttes rendelkezési jogosultsággal nyitott betétet csak együttesen lehet felmondani; • külön-külön rendelkezési jogosultsággal nyitott betétet bármely tulajdonos jogosult felmondani. Felmondás esetén a felmondás lejártáig csak akkor illeti meg az eredeti kamat a betétest, ha a felmondási idő lejártáig az általa vállalt lekötési idő letelt. Ha a felmondási idő leteltéig nem éri el a betét a vállalt lekötési időt, csak az idő előtti megszüntetés esetén, a Takarékszövetkezet által a Hirdetményében rögzített kamat illeti meg a betétest. 14.Okiratok letiltása, semmissé nyilvánítása A letiltásról általában A betéttulajdonos az elvesztett vagy megsemmisült betéti okirathoz fűződő jogát megsemmisítési eljárás útján érvényesítheti. Ennek első mozzanata a letiltás, azaz a fenti tények bejelentése az okiratot kiállító kirendeltségnél, majd a közjegyzőnél. A betéti okirat elvesztése vagy megsemmisülése esetére az okiratok közjegyzői, illetve esetleges bírói úton történő megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók. A takarékbetétről kiállított okirat megsemmisítése közjegyzői feladat. A letiltott, megsemmisítési eljárás alatt álló vagy semmisnek nyilvánított okiratra kifizetést teljesíteni vagy betétet elfogadni nem szabad. Betétokiratok elvesztésre, illetve megsemmisülésre vonatkozó bejelentést a betéttulajdonostól, kedvezményezettől, örököstől lehet elfogadni. Az ügyfél a kirendeltségen történő bejelentéstől számított hat munkanapon belül közjegyzői végzés bemutatásával tartozik igazolni a megsemmisítési eljárás megindítását. Ezért az ügyfelet fel kell szólítani, hogy megsemmisítés iránti kérelmét a lakhelye szerinti illetékes közjegyzőhöz haladéktalanul nyújtsa be. A megsemmisítés határideje az eljárás megindításakor közzétett közjegyzői „Hirdetmény” kifüggesztésétől számított 30 nap. Erre a betétes figyelmét külön fel kell hívni. Az ügyfelet a bejelentés során tájékoztatni kell arról, hogy csak a 30 nap eltelte után lehet részére a jogerős közjegyzői végzés alapján új okiratot kiállítani, illetve az okirat értékét visszafizetni. Nem jogerős végzésre fizetni nem szabad, ugyanis a végzés ellen bárki fellebbezést nyújthat be. A rendelkezési jogot ez esetben bíróság állapítja meg jogerős határozattal. A közjegyzői végzés ellen a Takarékszövetkezet is fellebbezhet. Az elvesztés/megsemmisülés tényét és az ezzel kapcsolatos letiltási/megsemmisítési eljárást az ügyfélnek a betéti okiratot kiállító kirendeltségnél személyesen, írásban lehet kezdeményezni. Előfordulhat, hogy az ügyfél betörést vagy lopást észlelve az első bejelentését a letiltásra vonatkozóan telefonon teszi meg azért, hogy az ellopott okiratok kiváltását még a betörőket megelőzve
14 megakadályozza. Ebben az esetben a telefoni letiltást személyesen és írásban meg kell erősítenie, legkésőbb a bejelentést követő munkanapon. A letiltás esetén a bejelentőlevél adatait saját kezűleg kell az ügyfélnek kitöltenie és aláírnia. A személyi azonosság azonosításának, valamint a saját kezű kitöltést az ügyintézőnek igazolnia kell. Amennyiben a telefonon előzetesen letiltott betéti okiratokkal beváltás céljából idegen személyek megjelennek, úgy rendkívül óvatosan eljárva, az ügyintézési idő meghosszabbításával meg kell kísérelni a benyújtókat minél hosszabb ideig az egységben tartani, közben pedig – nem feltűnő módon– telefonon a legközelebbi rendőrkapitányságot értesíteni kell. A Takarékszövetkezet dolgozóinak nem feladata az esetleges tettesek elfogása vagy erőszakos visszatartása! Ha az ügyfél – az elveszett/megsemmisült betéti okirattal kapcsolatban – a letiltáshoz, illetve a megsemmisítéshez szükséges adatok ismeretének hiányában a takarékszövetkezettől bármilyen adatközlést kér, kérelmét írásban, személyesen kell az egységnél átadnia. Az írásbeli kérelemnek ki kell terjednie az okirat valamennyi, a betétes által ismert adatára. Amenynyiben a közölt adatok alapján az okirat azonosítása kétséget kizáróan megtörtént, a kért felvilágosítást csak írásban, az illetékes kirendeltség vezetőjének engedélyével lehet kiszolgáltatni. Takarékbetétkönyvek letiltása esetén az analitikus nyilvántartásba annak tényét be kell vezetni. Eljárás a letiltott okiratok bemutatása esetén Amennyiben a Takarékszövetkezetnek hivatalosan (írásban) tudomására jut, hogy az irat valójában nem veszett el, illetőleg, ha a bejelentő ismeri annak hollétét, a betétre letiltást nem lehet elfogadni, folyamatban lévő ügy esetén pedig a tények közlésével értesíteni kell az illetékes közjegyzőt. Megsemmisítési eljárás alatt lévő vagy semmisnek nyilvánított irat bemutatása esetén azt – az ügyfél azonosítása mellett – elismervény ellenében be kell vonni. Ha a bemutató a betétkönyvet vagy egyéb okiratot átadni nem hajlandó, közölni kell vele a megsemmisítés tárgyában a keletkezett végzés számát és az azt kibocsátó közjegyző székhelyét. A megsemmisítési eljárás tárgyát képező betéti okirat megkerülése esetén ennek tényét az okirat Takarékszövetkezetnél történő bemutatása mellett az analitikában fel kell jegyezni és a vonatkozó összes iratot irattárazni kell. Kifizetést teljesíteni csak akkor lehet, ha a közjegyző az eljárást a betétes kérésére megszüntette, és az erre vonatkozó jogerős végzést a Takarékszövetkezetnek átadják. A letiltott/megsemmisített okiratok kifizetése, iratok kezelése A megsemmisített betéti okiratban elhelyezett összeg és annak kamata a jogerős közjegyzői végzésben megjelölt kedvezményezett kezeihez fizethető ki, a kirendeltségvezető utalványozásával. Kifizetés előtt a kedvezményezett azonosítását el kell végezni. Az összeg felvételét a pénztárbizonylaton és a közjegyzői végzésen is el kell ismertetni az ügyféllel. A végzésen – az ügyféllel történő aláíratás előtt – az egység köteles feltüntetni: • az összeget • a kifizetés napját • az ügyfél személyi igazolványának számát. A betétes a betéti összeg kifizetése helyett – ahol az egyes eljárási rendek ezt lehetővé teszik – új jogfolytonos okirat kiállítását is kérheti.
15 A kifizetés után az ügyféllel aláíratott közjegyzői végzést és az ügyre vonatkozó összes iratot az irattárban meg kell őrizni. Az anyagot ki kell egészíteni az eredeti pénztári kifizetési bizonylat fénymásolt példányával. C. Vegyes rendelkezések Nyomdahibás, rontott betéti okiratok Nyomdahibás, rontott vagy bármely okból ki nem adható okiratokat – takarékbetétkönyveket, takarékleveleket a hozzájuk tartozó név- és ellenőrzőlapokkal együtt - áthúzással, „Rontott” megjegyzéssel és lyukasztással érvényteleníteni kell. Ennek során ügyelni kell arra, hogy az okirat sorszáma ne sérüljön meg. Az érvénytelenítést a bizonylat nyilvántartó füzetében is át kell vezetni. Tárolása a megszűnt betétekre vonatkozó szabályok szerint, külön dossziéban történik. Hibás bejegyzések helyesbítése Az ügyfelek részére kiállított betéti okiratokon csak egyértelmű, jól látható és olvasható szöveg és szám szerepelhet. Takarékbetét nyitásakor a betéti okiraton tévesztés nem fogadható el. Amennyiben ez megtörtént, a betéti okiratot érvényteleníteni kell. Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében forgalmi adatok elírása esetében a betétkönyvben lévő hibás bejegyzést áthúzással érvényteleníteni kell úgy, hogy az elírás az áthúzás alatt továbbra is olvasható maradjon. Az ügyintéző az érvénytelenítést aláírásával és cégbélyegző/fémkelet bélyegző alkalmazásával hitelesíti. Az okiratokon semminemű vakarás, satírozás, lefestés nem szerepelhet. Talált betéti okiratok kezelése A talált betétkönyvet/betéti okiratok átvételekor három példányos jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát átvételi elismervényként kell átadni a találó részére. Második példányát az okirat mellett – ahhoz hozzátűzve – kell megőrizni, a harmadik példányt pedig külön dossziéba fűzve a betétügyintézőnek kell megőriznie. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: • az okirat, valamint a találó személyi adatait, azt, hogy hol, mikor és milyen körülmények között találta az okiratot, és a találói díjra, illetve tulajdonjog címén az okirat ellenértékére igényt tarte. • abban az esetben, ha a találó az okirat tulajdonosáról ismert adattal bír, úgy azt is a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv felvételével egyidőben értesíteni kell a kiállító kirendeltséget az okirat megkerüléséről. Az okiratot az átvevő kirendeltségnek kell megőrizni. Amennyiben a tulajdonos a találás napján a betéti okiratért nem jelentkezik, úgy az okiratot – amennyiben nem ő a kiállító – és a hozzátűzött jegyzőkönyvet továbbítani kell a kiállító kirendeltségnek. Az okiratot kiállító egység feladata a talált betéti okiratoknál – figyelemmel annak esetleges letiltására – az okiratnak az ügyfél jelentkezéséig történő őrzése.
16 Abban az esetben, ha a betéti okiratra letiltás, illetve megsemmisítési eljárás indult, úgy az okirat meglétéről az illetékes közjegyzőt értesíteni kell. A Takarékszövetkezet pénztárában felejtett okiratok kezelése Amennyiben új okirat kiállítása történt, az okiratot a hozzá tartozó bizonylattal együtt „Rontott”ként kell kezelni és irattározni, valamint a befizetéssel kapcsolatos nyilvántartásokból – az elmaradt befizetés miatt – az összeget törölni kell. Amennyiben az új okirat kiállításával, régi takarékbetétkönyvben történő könyveléssel egyidejűleg pénzügyi teljesítés is történt, jegyzőkönyvet kell felvenni a megtalálásról. A betétest levélben értesíteni kell, hogy a betéti okiratot a kirendeltségen személyi azonosságának igazolása mellett átveheti. A jegyzőkönyvön a betétessel le kell igazoltatni az átvétel tényét. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kirendeltség nevét, a megtalálás dátumát, a betéti okirat adatait. Korábban kiállított, kamatozó takarékbetétkönyvbe történő befizetési forgalom elmaradása esetén a tételt a betétkönyvből a hibás bejegyzésekre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni, az analitikából pedig törölni kell a tételt.
Jelen szabályzatot az Igazgatóság a 7/01/2003. 01. 30. számú határozatával elfogadta, 2003. január 1-jével hatályba helyezte, egyben a 2002. január 1-jétől érvényes szabályzatot hatályon kívül helyezte.
Szegvár, 2003. január 30.
Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága
