TAGOSÍTÁS KONYARON A XX . SZÁZAD ELEJÉ N Pásti Judi t
I . A tagosításról általában Az agrártörténeti kutatás a tagosítás történetében az els ő világhábor ú előtt két szakaszt különböztet meg, bár tagosítási törekvésekkel hazánkba n már a XVIII . század végén találkozunk, összefüggésben a földesúri major sági gazdálkodás kelet-európai, így magyarországi térnyerésével . A majorsági gazdálkodás kiszélesedése során megfigyelhet ő a földesurak abbél i törekvése, hogy földjeik egy tagban való összevonásával elkülönítik azokat jobbágyaik telkeitől . A tagosítás els ő szákaszá a XIX . század közepétől számítható s a század 70-es, 80-as éveiben be is fejez ő dik . E szakasz jellegzetessége, hogy az úrbérrendezési perek javarészt ekkor még zajlottak, s a tagosításokat ezekkel, azaz az úrbéri birtokrendezésekkel, elkülönítésekkel és arányosításokkal együtt kellett végrehajtani, így a f ő ellentét a volt földesurak és a volt úrbéresek között alakult ki .' A második szakasz ban parasztbirtokokat tagosítottak, az ellentétek a kisebb és nagyobb birtokok között keletkeztek . E szakasz az 1908 . évi új . tagosítási törvényekke l vette kezdetét . Ekkorra az első szakaszban domináns feladatok, mint a z úrbéri birtokrendezés, elkülönítés és arányosítás többnyire háttérbe szorulnak, ugyanakkor a parasztbirtokok szétaprózottsága megoldatlan maradt Az 1848 . évi jobbágyfelszabadítás utat nyitott ugyan a mező gazdaság kapitalisztikus fejlő déséhez, azonban számos feudális kötöttséggel kellett megbirkózni . Ilyen „örökség" volt a XX . század elején az elavult mezőgazdasági termelési rendszer, a nyomásos gazdálkodás megléte, ami szorosan kapcsolódott a , tagosítás hiányához . Még a két világháború között i id ő szakban is változatlanul sok terület .várt tagosításra A századfordulóra, a század els ő évtizedére megérlel ődött az állam gazdag parasztságot támogató politikája, ami mögött a hosszan húzódó mez ő gazdasági válság, a fokozódó földmunkásmozgalmak állották .' Az eszmény a gazdagparaszt lett, akik nem lesznek ott az er ő södő földmunkásmozgalanak szervező i és tagjai között . Az új törvény létrehozása mögött e politika i 1 Simonffy Emil : A parasztföld és a tagosítás . In : A parasztság Magyarországo n a kapitalizmus korában 1848-1914 . (Szerk. : Szabó István) Bp. 1965. 209 . old. 2 Uo. 218 ., 233 . old . 3 Uo. 218 ., 235 . old. 4 Ozoráczg Ervin-Tátray .István-Kováeh Elemér : Tagosítás és egyéb birtokrendezések . Bp . 1938 . 69 . old . 5 Simoaffy E. : L m, 236 . old .
41
indíttatáson túl, a mez őgazdasági irodalomban sokat és sokak által hangoztatott racionális gazdálkodás húzódott . A nyomáskényszer terhe alat t szabad gazdálkodást folytatni rendkívül nehéz volt, a telkek szétaprózottsága folytán a munkaer ő, a vető mag, a munkaid ő, a megm ű velés sokszorosára hatványozódott, a határvonalak szabálytalansága miatt a mesgyeperek, jogi viták gyakoriak voltak . Ugyanakkor a fejlett gépi technika és termelési mód vívmányait nem igen élvezheti a tagosítatlan gazda.' A dualizmus korszakának utolsó éveiben nagy lendületet adott a tagosítási munkálatoknak az 1908-ban megjelent 1908 : XXXIX . t. c ., mely a birtokrendezést, különösen az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítás t tárgyazó 1836 : VI ., X ., XII . ; 1840 : VII., XXX ., XXXI . és 1871 : LIIl . tör vénycikkek módosításáról és kiegészítésér ő l rendelkezett. A törvénycikkhez kiegészítésként még ez évben, majd 1909 . folyamán több miniszteri rendelet jelent meg . ' Az 1908 . évi törvénycikkben foglaltak szerint a tagosítási eljárásnak két egymástól jól elkülöníthet ő szakaszát különböztetjük meg . Az els ő szakas z a közigazgatási, a második a bírói eljárást foglalja magában . A közigazgatási eljárás során a tagosítást a területileg illetékes törvényszéknél bármelyik érdekelt birtokos kezdeményezhette . A törvényszék a kérelmet fel terjesztette a földmívelésügyi miniszterhez . Amennyiben a földmívelésügy i miniszter a tagosítás iránti kérelmet az állandó gazdasági szakbizottsá g meghallgatása után tárgyalhatónak ítélte meg, a községekbe egy m űszak i és gazdasági szakemberekb ő l álló bizottságot küldött ki . A bizottság állásfoglalása 'után határozott a miniszter az illető község tagosításáról. A tagosítási munkálatoknál a bírói eljárás csak abban az esetben indult meg , ha a tagosítást a földmívelésügyi miniszter a gazdasági szakbizottság véleménye alapján a községre nézve hasznosnak és célszer űen keresztülvihet ő nek tartotta, valamint a tagosítást igenl ő k birtoka a tagosítandó területek negyed részét alkotják . Amennyiben a földmívelésügyi miniszter ne m mondta ki az illet ő község hasznos és célszer űen keresztülvihet ő tagosítását , ilyenkor az igenlők birtokának a tagosítandó területek fele részét kel l
6 Uo . 212-213 . old . Továbbá Hehe . László : A tagosítás . Bp. 1928 . A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazaságtudomártyi Kar Közigazgatási Intézetének kiadványai . III . Mezőgazdaságpolitika - és Mező gazdasági Közigazgatás . 19-20 . old . és OzoróCZq/ E .-Tátray I.-Kovách E . : i. m . 12, old . 7 A tagosítást tárgyaló rendeletek közül legjelentősebbek az igazságügyminiszter 10 / 1909 . I . M. rendelete : az 1908 : XXXIX. t. C . 8 . *-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott rendeleteknek, életbeléptetése és az azzal kapcsolatos átmeneti intézkedések tárgyában . A földmívelésügyi és igazságügyi minisztereknek a 20f1909 . I . M . számú rendelete intézkedett a tagosítás hasznossága és célszerű keresztülvitele tárgyában hozandó határozatokról, szakbizottságokról, szakértőkr ől az arányoaitás után közösen maradó erd ők és legelő k átcsatolásáról és a közlegel ők fel osztásáról . Megemlítendő még az igazságügyminiazternek 30/1909 . I . M. számú rendelete, mely az 1908 : XXXIX. t . c. hatályossága alapján a birtokrendezési, különös tekintettel az úrbéri elkült nrltési, arányosítási és tagosítási ügyekben követend ő eljárás tárgyában hozatott . 8 Magyarországi birtokrendezés. (Továbbiakban : Magyarországi birtokrendezés) . Az 1908 : XXXIX . t, c. hatályosságának területén birtokrendezési, különcösen úrbér i elkülönítési, arányosítási és tagosítási ügyekben érvényben lev ő összes jogszabályok A M . Kir. Igazságügyminiszter megbízásából ösazeállították, beveaetáasel , iratmintákkal és jegyzetekkel ellátták dr. Sebess Dénes és dr. Bőrcsök Andor. Bp . 1909. 6-7 . old .
42
kitennie 9 A továbbiakban a bírói tagosítási eljárás négy szakaszra bont ható : úm . a megengedhetőség tárgyalása, az előmunkálatok, az érdemlege s tárgyalás és a végrehajtás . " II, Tagosítás Konyáro n A tagosítás menetének e vázlatos áttekintése után térjünk rá községünk , Konyár tagosításának ismertetésére . Ismeretes, hogy Konyár bihari hajdúváros volt . Szabadságát azonban nem sikerült meg ő riznie . A szabolcsi hajdúkkal ellentétben a XVIII . század elején a bihari kis hajdútelepek a z amúgy is szűkebbre szabott privilégiumaikat elvesztették, s földesúri fenn hatóság alá kerültek. Konyár az Eszterházyak derecskei uradalmának tagj a lett. 11 A szerződéses jobbágyi állapot változatlanul megmaradt az Eszterházyak kezdeményezte 1857 . évi úrbérrendezési per megindulásáig, illetv e annak lezárásáig, azaz 1864 . novemberéig . A keresetlevélben Eszterház y legel ő elkülönítést, a víz alól felszabadult részeket, a legel őből történt területfoglalásokat jelölte meg . 1864 novemberében az úrbérrendezési pert barátsággal kötötték meg .12 A herceg illet őségét 1100 négyszögölökke l számítva 1431 hold 680 négyszögölben állapították meg . A lakosság tulajdonába 9111 hold 1075 négyszögöl került ." Az 1900 . évi népszámlálás Konyáron 7246 holdat írt össze . 14 Az 1864 . évi földkönyv és az 1900 . évi nép számlálás területe közötti eltérés feláldható, hiszen az 1900 . évi statisztika katasztrális holdakban, 1600-as négyszögölökkel számítva adja meg a terület nagyságát . Az 1864 . évi földkönyv tehát a herceg illet ő ségét 1431 hold 680 négyszögölben, a lakosság javait 9111 hold 1075 négyszögölben össze sítette, azaz ez együttesen 10 543 hold 655 négyszögöl . A terület 1600-as négyszögölekkel számítva 7249 hold 630 négyszögöl . A tagosított határról 1913 augusztusában készített összesített kiosztási birtokívek alapján a föld terület m űvelési ágak szerinti megoszlása a következ ő : u 474 négyszögöl szántóföld 3514 h kert 25 h 39 négyszögö l rét 1416 h 138 négyszögöl 111 h 1172 négyszögöl sző l ő legelő 1712 h 105 négyszögöl 62 h 751 négyszögöl nádas földadó alá nem es ő terület 404 h 1389 négyszögöl Osszesen 7246 h 868 négyszögöl 9 Uo. 9: old . I0 Lásd részletesen Uo. 11-26. old . A tagosítási munkálatok menetét V ő : Melle L . :
I . m. 25-76 . old . és Simoreffy E. : I . m. 245-259 . old . 11 Pásti Judit : Konyár község gazdasági életének fő bb kérdései a XIX . század második felében . in : A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve IX . (Szerk . : Gazdag István) Debrecen, 1982 . 59--60 . old. További hivatkozásokat lásd itt . 12 Uo . 64-66 . old . 13 Uo . 66 . old . 14 MSK, Űj sorozat, I . kötet . A Magyar Korona Országainak 1900 . évi népg zámiálá sa . Első rész, A népesség általános leírása köTaéQenkínt . Bp . 1902 . 284. old . 15 HBmL. VI . 127/sa 15. Konyár nagyközség klosatáei birtokíveinek özasesítése . I . példány.
43
Fenti területek megegyezése azt látszik igazolni, hogy a herceg illet ő séségébe tartozó javak a századfordulóra lassanként a lakosság tulajdonáb a kerültek . A XX . század els ő évtizedére kialakultak a parasztgazdaságok. A derecskei uradalom felszámolásával, illetve megvásárlásával a tehet őseb b parasztok földjeiket gyarapíthatták, s a vásárlással tovább szaporodott a földek széttagoltsága. l5 Nem érdemtelen annak megvizsgálása, hogyan alakult a födbirtokmegoszlás Konyáron a századfordulón, illetve az 1910-ben elkezdő dött tagosítás idején . Az összehasonlítást az 1900 . és 1910 . évi népszámlálási statisztikák adatai alapján végezzük . "
Birtokosok és bérlők Konyáron 1900-ban 100 kat . holdon felül birtokos haszonbérl ő : kisbirtokos vagy bérlő : kisbirtokos napszámos részes földm ű ves : Összesen
3 25 4 16 6 5 428
A fenti kimutatás beszédesen mutatja, hogy a nagybirtok Konyár közsé g esetében nem játszik alapvet ő szerepet. A birtokosok f ő gerincét a kisbirtokosok vagy bérlők adják . Ez a szám tovább nő, ha ehhez a kategóriáho z hozzáadjuk a kisbirtokos napszámosokat is . Birtokosok és bérlő k Konyáron 1920-ben 100 kat. holdon felül birtokos : 2 haszonbérl ő : 10-100 kat holdas kisbirtokos vagy bérlő : 12 5 10 kat . holdon aluli kisbirtokos, bérl ő vagy napszámos : 20 5 részes földm űves : 4 Összesen : 33 6 Bár nem tudunk azonos földbirtok-kategóriákat összehasonlítani, de a táblázatok összevetéséb ő l az alábbiakat próbáljuk regisztrálni. Csökkent a 100 holdon felüli birtokosok száma és változatlanul nem haszonbérlik a nagybirtokokat . A legnagyobb mozgás a kisbirtokos vagy bérl ő , kisbirtokos-napszámos kategóriában található . Ha az 1900 . évi népszámlálás kis birtokos vagy bérlőinek kategóriáját azonosítjuk az 1910 . évi népszámlálá s 16 Molnár Gyula : Konyár településtörténete és határhasználata (Kézirat) . Konyár , 1967. 112 . old . 17 A táblázat adataira lásd sorrendben MSK. Új Sorozat . 2 . kötet . A Magyar Kora' na Országainak 1900, évi népszámlálása. Második rész . A népesség foglalkozása községenkint . Bp . 1904, 566-567. old. ás MSK. l7j Sorozat. 48, kötet. A Magya r Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása . Második rész A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Bp . 1913 . 566-567 . old .
44
l0-100 kat . holdas . kisbirtokos vagy bérl ő ivel, itt csökkenést tapasztalhatunk, viszont erő teljesebb a növekedés a 10 kat . holdon aluli kisbirtokos , bérlő, vagy napszámos kategóriánál . E mögött mindenképpen aprózód ó birtokokat, parasztbirtokokat vélünk felfedezni, tehát a telkek szétaprózottsága növekedett a századforduló óta . Nem lett vonzóbb a részes föld m ű velés sem, változás itt szinte alig mutatkozik . A fenti megállapítást igazolja az alábbi adatsor, .mely a parasztbirto k XX .század eleji szétszórtságát reprezentálja Konyáron .' B Birtoknagyság 0-5 5-I0 10-25 25-50 50-100 100 -
Birtokok területe kh
Birtokosok szám a db
1
2 10 21 35
13 46 64
A szétaprózottság különösen az 50-100 holdas birtokkategóriába es őke t sújtotta, ahol a telkek szétszórtsága felülmúlta az 50 0 0-ot . Nem elhanyagolható azonban a szétszórtság a 25-50 holdasok esetében sem, itt vala mivel 50 0 4 alatt mozog . A fentiekb ől arra következtethetünk, hogy a tagosítás hiánya els ő sorban a nagyobb parasztbirtokokat érintette . A racionáli s gazdálkodást ígérő tagosítás véghezvitele tehát els ő sorban számukra vol t fontos és nélkülözhetetlen, s az . a XX . század els ő évtizedének végén, 1910 ben kezdetét is vette . A tagosítás elodázhatatlanságát mutatja az a felméré s is, miszerint Bihar megyében az 1910-es években csupán a szomszédo s Derecskén 1914-ben, és Nagyrábén ugyancsak, mint Konyáron 1913-ba n befejez ő dött a tagasítás .19 A község 7246 kat . hold területű határából 596 7 kat . holdat tagosítottak, A tagosítás szükségességét illet ő en azonban kétségek merültek fel . A z ellenz ő k Konyáron több indokot hoztak fel . A kisebb birtokosokna k . . . szerfelett fájt az arany szabadság elvesztése, mellyel a nyomásos gazdálkodási rendszer mellett korlátlanul uralhatják a pár mez őőr felügyelete alatt álló nagy határt, s így a máséból könnyen kárpótolhatják maguka t olyan terményekbő l is, melyet a gondviselés részükre vagy egyáltalán nem , vagy csak nagyon is szűkmarkúan adott . A másik része a tekintélyeseb b birtokosok közül, az apáitól örökölt s a nyomásos gazdálkodás mellett lehető jókarban tartott földjeiket sajnálja s szavaz a tagosítás ellen ." Azzal is érveltek, hogy a tagosítás újabb költségeket jelent, s erre nincs semm i szükség, mert elég a meglev ő is, a tagosítás nem örök id ő kre szól, mivel
/
/
18 Simorif fy E. : i . m . 281 . old. 19 Ozoróczy E.-Tátray I.-Kovách E. : i . m . 64-65 . old . 20 Uo . i . m. 82, old . A források a tagosítandó terület nagyságát eltér ően határozták meg . A tagosításnál jelen területnagyságot ad 20-hoz vesszük alapul, és HBmL VII . 2/b . 91 . cs. IX . 905/3-25 736<1 1914. sz. Kiegészít ő munkálatok 1279 holdat foglaltak magukban .
45
eladással, vagy örökléssel a földbirtok csak tovább tagolödik .' A konyári tehetősebb parasztbirtokosok véleménye csendül ki az alábbi sorokból : „mert míg egyrészr ő l a tagosítás útján elérhet ő eonsolidált birtokviszonyo k a nemzeti közgazdasági önállóságnak alapkövét képezik, másrészt a magán tulajdon szentségét is jobban biztosítja az az által teremtett birtokállapot , mint az örökös mesgyeigazgatási és sommás visszahelyezési perekre alkalmat szolgáltató nyomásos gazdálkodási rendszer. s22 egy vélték, hogy a tagosítatlan határ idézte el ő a községben a birtokos parasztság nagymérv ű eladósodását, hiszen az eldarabolt parcellák okozták a föld értéktelenségé t és a tulajdonosok alacsony hitelképességét.' Végül a tagosítást igenl ő k kerültek fölénybe, tehát a módosabb parasztbirtokosok . A tagosítást kérelmével Fajzi János parasztbirtokos indította el 1909 augusztusában . A debreceni királyi törvényszék a kérelmet felterjesztette a földrnívelésügy i miniszterhez? A magyar királyi földmívelésügyi miniszter 1909 novemberében a konyári tagosítást hasznosnak és célszerű nek ítélte meg, s a község telje s határát tagosítandónak határozta meg. „Hasznos, mert a birtokok úgy e l vannak darabolva, hogy azok gazdaságosan már alig használhatók ki, mert a mai nyomásos gazdálkodás mellett a lakosság a belterjesebb gazdálkodásra át nem térhet, pedig a község jómódú és értelmes lakossága erre má r megérett ; hasznos továbbá, mert az alább javasolt m űvelési ág változtatások révén a lakosság egyrészt szántó m űvelésre igen alkalmas új területe k használatába fog jutni, másrészt a közlegelő területébe olyan területe k lesznek bevonhatók, melyek rendeltetésüknek a kicserélend ő eddigi legel ő nél jobban meg fognak felelni . Célszer űen keresztülvihet ő a tagosítás, mert ha bár az egyes d ű lők min ő sége között nagy eltérések is vannak, általába n az egész határ alkalmas a tagositásra . A létező min ő ségbeli eltérések egyéb iránt annál is inkább kiegyenlítend ő k lesznek, mert a javasolt m ű velési ág változtatás kapcsán a határnak ép azon része fog közterület czéljaira el vonatni, amely az osztályozást és becslést, valamint az elhelyezkedést is leginkább megnehezítette volna. ' A birtokrendezésbe viszont nem vonható be a miniszteri határozat alapján a község teljes bels ő sége, az Eszterházy herceg 980 holdas majorság i birtoka, melyet a lakosság megvásárolt, s rajta „szabad gazdálkodást" folytat. Nem vonható be a tagosításba a község egész belső sége, a tulajdonoso k beleegyezése hiányában az öreg és az új szől őskert . A miniszter úgy ítélt e meg, hogy a közlegel ő területének megnagyobbítása nem célszer ű, nagysága elegend ő a legeltetési igény ellátásához, s ő t területének egy része ügy talajánál, mint a község bels ő ségéhez való közelsége miatt állandó mezőgazdasági, kerti m ű velésre kiválóan alkalmas. A gazdasági célszer ű ség szempontjából a tagosítás végrehajtása a következ őképpen indokolt : a szántó - amennyiben ez lehetséges - a rét illetményekkel együtt eg y tagban hasítandó ki ; a jelenlegi kenderföldek és a közlegel őnek kicserélés21 Uo. IX. 9051 1 3-P . 20 941/1909 . sz. Konyár, 1909 . augusztus 23 . Fajzi János Konyári birtokos kérelme Darányi Ignác földmívelésügyi miniszterhez . Továbbá : Mai nál. Gy . : i . m . 112 . old . 22 HBmL . VII . 21b . 91 . es . IX .905/3-P .20941/1909 . sz . 23 Uo. 24 Uo. 25 Ua .
46
re szánt része, melyek tehát a község bels ő ségéhez közel esnek, birtokarán y szerint adandók ki . A kisebb szikes foltok a község, mint erkölcsi testüle t illetményébe adandók. A részben már meglev ő vízrendezések tökéletesítend ők és a vízlevezet ő árkok közterületként kihasítandók . Gondoskodni kell megfelelő úthálózatről, valamint a közlegel őkhöz vezet ő marhahajtó utak kiszakításáról . Ezzel lényegében a tagosítási eljárás közigazgatási része le is zárult, s a bírói eljárás megkezdődhetett, mivel a földmívelésügyi miniszter a tagosítást hasznosnak és célszerű en keresztülvihető nek találta . A törvény értelmében a tagosítás elrendeléséhez elegendő volt tehát az, ha a megengedés i tárgyaláson a tagosítást igenlők birtoka a tagositándó területek egynegyedét alkották . Táborukat szaporították az állami, törvényhatósági és község i vagyon, a közintézetek, a közalapítványi javak, a gyámság és gondnoksá g alatt lev ők, a szavazáson részt nem vevők birtokai, nem rendezett úrbéri haszonvételű erdők, legel ők, nádasok és egyéb arányosítás alá tartoz ó területek. ' A megengedhető ségi tárgyalásra 1910 tavaszán került sor, s az a következő eredménnyel zárult : Tagosítandó terület : Igennel szavazók birtoka : Nemmel szavazók birtoka : Meg nem jelentek birtoka : Közvagyoni birtok
5812 kat . hold 2148 kat . hold 2439 kat . hold 760 kat . hold 463 kat . hold
246 négyszögöl 905 négyszögöl 1136 négyszögöl 1347 négyszögöl 58 négyszögöl
Területileg az „igenlők" birtoknagysága jóval meghaladta az egynegye d részt. A területszámot minden bizonnyal növelte a közbirtokosság tulajdonát képez ő közlegel ő is, hiszen még az év elején, januárban tartott köz birtokossági testületi ülésen egyhangúlag a tagosítás mellett szavaztak .' Ez azért is érdekes momentum, mert nem sokkal a földmivelésügyi miniszteri határozat megjelenése után 1909 decemberében kérdésként merült fel a közlegelő tagosítandó területkénti felvétele . E kérdésben 1910 márciusában a debreceni királyi törvényszék úgy döntött, hogy a közlegel ő tagosítandó területek közé számítandó . Egyébként is nem változtatná me g a szavazás kimenetelét még abban az esetben sem, ha nem a tagosítás t igenl ő k birtokát növelné, hiszen a szavazáshoz a törvény kívánta egynegyed résznyi birtoknagyság e terület nélkül is biztosítva van ' A legeltetési rend eddig érvényben lev ő íratlan szabályai módosításáért folyamodtak a község szegényebb gazdái . Azt kérték a közbirtokosságtól , hogy „ . . . a közlegel őhöz való jog akként osztassék meg, hogy minden há z után adassék egy-egy hold legel ő i jog ." Biztosították a közbirtokosságot , hogy kérésükkel nem követel őleg lépnek fel, s meg vannak gy őz ő dve arról,
26 Uo . 27 Magyarországi birtokrendezés i . m . 9 . old . 28 I- rnL VII . 2/b . 91 . es . - 4284/1910 . sz . és 5042/1912 . - P. sz . Kis eltéréssel hasonló eredményeket összesít Simonffy E . : i . m . 254, old . 29 HBmL. VII . Vb . 91 . es. 5012/1910 . sz . 30 Uo . 5042/1910 . P . Debrecen, 1910 . márc. 23 .
47
. . , hogy községünk értelmes vagyoni osztálya nem fog elzárkózni a szegényemberek jogos kívánalmai el ő l . . ." " Ugyanis az eddigi szokás szerint közlegel őhöz csak annak volt joga, akinek földje is volt, s így a közlegel őr ő l kiszorultak a föld nélküli lakosok . Hasonló tartalmú kérelmet intézett a közbirtokossághoz a helybeli református lelkész, Hegedüs Ferenc is . A közbirtokosság a kérelem teljesítés e el ő l nem zárkózott el, s két törvényszéki bírónak továbbította azt . 22 A tagosítási el őmunkálatokat 1910 májusában kezdték meg . A munkálatokról, illetve azok el őkészítésér ő l folyamatosan jegyz ő könyvet vettek fel , melyben minden lényeges mozzanatot rögzítettek . Az üléseket az eljár ó bíró vezette le . A tagosítási el ő munkálatok során az érdekeltség megállapodott abban, hogy a kiegészít ő munkálatokat maga végezteti el . A tagosítási törvények alapján az érdekeltség a három csoport csoportképvisel őit , majd ellen ő rző bizottsági elnököt és tagjait választotta meg . Az adókataszteri birtokívek alapján egyéni képviseletre jogosult hat birtokos az 50 holdon felül, valamint az egyház és a község képviseletében megjelent lelkés z és főbíró . Ezután a földmérő mérnökök kiválasztására került sor, azonba n a mérnök személyében megállapodni nem tudtak? Ugyanez év októberé ben újra mérnökválasztásra került sor, mely választás már megegyezésse l zárult. 3 A tagosítási el ő munkálatok során a földmér ő vel szemrevételezték a tagosítandó határt, s a határjárásra 1910 . december 19-december 22 . közöt t került sor. Az eljáró bíró a községi elöljáróság segítségével a határjárá s megtörténte után azonnal intézkedett arról, hogy a földmér ő által felállított jelzések, cövekek, kataszteri háromszögelési jelek megrongálása, meg semmisítése tilos és a törvény által büntetend ő . A következő napon a tagosítási eljárás alól kivont herceg Eszterházy-féle 980 hold terület bels ő határvonalát állapították meg 3 ' Konyár község határának általános tagosításával együtt a legel őarányosítást, a Debrecen-Nagyvárad helyi érdek ű vasútvonal községhez tartoz ó szakaszának felmérési munkálatait, valamint a Csatonahálözat kiépítését i s meg kellett oldania A következ ő év júniusában a földosztályozás és becslés végrehajtását tűzték ki feladatul. Az eljárási szabályok alapján az eljáró bíró felhívta a figyelmet arra, hogy a választás során --- saját érdekükben - lehet ő leg más határbeli szakértőt válasszanak meg . Miután a szakértők személyében közösen megállapodtak, mintaföldek kijelölésére újból bejárták a határt .'" A becsosztályokat kijelöl ő bizottságot találóan a konyáriak „földkóstolóknak" nevezték . A földbe egy méter mélyen leásva vizsgálták meg anna k összetételét, minőségét3$ Munkájuk során az alábbi becsosztályokat állapították meg :
31 Uo . IX . 905/3 . - P . 9547/1910 . sz . 32 Uo . IX. 905/3 . - - Kornyár, 1910, máj . 24 . 33 Uo . IX. 905/3-9952/1910, sz . Konyár, 1910 . máj . 30 . 34 Uo . IX . 905/3. - P. 17 544/1910, sz. Konyár, 1910. okt . 20 . 35 Uo . IX. 905/3. - 21 947/1910 . sz . Kornyár, 1910 . dec . 15 . 36 Uo . IX, 905/3. - 21 947/1910 . sz . Konyár, 1911 . jún . 9 . 37 Uo . IX . 905/3 . - 14067/1912 . sz. Konyár, 1911 . jún. 9 , 38 Szűcs Ferenc konyári lakos adatközlése .
48
I. II. III. IV. V. VI. VII.
becsosztály szántó, nádas, rét (legelő) = 1000 négyszögöl becsosztály szántó, nádas, rét (legel ő) = 1200 négyszögöl ' becsosztály szántó, nádas, rét (legel ő) 1600 négyszögöl becsosztály szántó, nádas, rét (legel ő ) = 2200 négyszögö l becsosztály szántó, nádas, rét (legel ő) = 3000 négyszögö l becsosztály szántó, nádas, rét (legel ő) =- 4000 négyszögö l Teljesen értéktelen és hasznavehetetlen területek .
A szakértői bizottság az egy becsholdnak megfelel ő pénzbeli egyenértéket 625 koronában állapította meg.39 Majd ezek után az egyes földrészleteket művelési ág szerint jelölték meg, osztályozták és becsülték . Az osztályozás és becslés június 13-án kezdő dött és július 15-én fejeződött be 40 A következ ő év, 1912 májusában a község szegényebb lakosai által fel vetett közlegelői részesedés arányáról, s az egyéni jogosultságok megállapításáról döntöttek. A birtokossági közlegel ő aránykulcsául a 6 fordulób a beosztott küls őségi ingatlanok szolgáltak, az abban való részesedés mértékét, valamint az egyéni jogosultságot az a fordulóbeli küls őségi birtok határozta meg, amelyik kataszteri holdak szerinti megjelöléssel az egyes érdekeltségek tulajdonában voltak . A legel ő beli illetőség, mint tartozék ne m járt belsőségi ingatlanok, továbbá a régi és új szőlős kertek után . A birtokosság a közlegel őt illetően úgy döntött, hogy a jog szerinti birtokosokon kívül a község többi, önálló háztartással rendelkez ő lakosai még meghatározandó mérsékelt legelőbér ellenében használhatja . A bérlet nem jogosíthat birtokosi tulajdonra.'' 1912 . júniusában a létesítend ő csatornahálóza t kérdéséről döntöttek. Az érdekeltség egyhangúlag kimondta, hogy szükséges a csatornahálózat létesítése, s a rendelkezésre 4 álló vízrajzi adatok alapján a földmér ő mérnök a hálózati rajzot elkészíti a A tagosítási előmunkálatokat az időközben felmerült panaszok orvoslás a után ez év júniusában zárták le, majd ezek irodai felülvizsgálata után a földterületek kijelölésénél az egyességet 1912 . júniusában kötötték meg ." Az új birtoktagokat nagyságuk szerint négy körzetben helyezték el, még pedig úgy, hogy azok a birtokosok, akik, két becsholdnál nagyobb birtokkal nem rendelkeztek, szabadon választhatták az els ő körzetet. A két becsholdnál több, de 15-nél kevesebb birtokúak alkották a második körzetet . A 15 becsholdon felüli, de 35 becsholdnál nem nagyobb birtokosok a harmadik körzetbe tartoztak, végül a 35 becsholdnál nagyobb területtel rendelkezők voltak a negyedik, azaz utolsó körzetbeliek . A körzeteket mindig a község belterületéről kiindulva jelölték ki, vagyis az elsó körzet a községi bels őséghez a legközelebb esett, illetve szabad választás szerint alakult, a második közvetlenül utána a községhez legközelebb es ő, és igy
39 HBmL. VII. 2/b. 91 . IX. 905/3-14 067/1912 . sz. 40 Uo . 41 Uo. 42 Uo . 43 Uo . Konyár, 1911 . jún . 28 . és 14067/1912 . az., 7211/1912. sz . A tagosítási elő munkálatok irodai vizsgálatára 1912 . április 1-én, illetve június 27-én került sor .
49
tovább' Konyáron a csoportosulásokat valamennyi korlátozás alól mentesítettek, s így nemcsak a rokonok alkothattak csoportokat .' Konyár község általános határtagosítása földmér ő i munkálatainak hitelesítésére 1913 . novemberében került sor ." III. A tagosítás mérleg e Mindvégig mind a tagosítás el ő készítését, mind az egyes munkafolyama tok véghezvitelét rendbontás, vagy egyéb zavaró körülmény nem akadályozta . Konyáron a birtokstruktúrát tekintve a módosabb parasztbirtoko k jelent ő s szerepet játszottak s ezen birtokosoknak érdekük volt a miel őbbi tagosítás véghezvitele . Hangjuk meghatározó, bár nem elhanyagolható azo n birtokosok száma is, akik a tagosítás ellen szavaztak 47 Mindenesetre a módosabbak számára megnyílt a lehetőség a gépesítés alkalmazására, hiszen a tagosítás után • a két világháború közötti időben, készült statisztika szerin t a géppel vetés elterjedése 100 p/0-os volt . Ugyanígy tökéletesedett a m űvevelés, gyorsabb lett a cséplés . A tagosítás előtti nyomáskényszer, határkényszer megsz űnt, 13,5 km hosszúságban csatorna épült a község területén. A tagosítás kedvezett a tanyásodás folyamatának is . Nem hanyagolható el az új termelési rendszer és felett technika teremtette termésátlag növekedése sem, hiszen a katasztrális holdonkénti többtermést 20-25%bán határozták meg . Csökkent a munkaidő ráfordítás is 30%-kal . A tagosított területeken a telekérték 20%-kal növekedett . Általában a falu lakossága elégedett volt a tagosítással, bár megjegyezték, szerencsésebb lett volna a két tagos kiosztás, az egyik tagot homokon , a másikat agyagoson . Általános kifogás a becsléssel merült fel, ezt nem elég szakszerűnek és tárgyilagosnak ítélték meg . A tagosítási munkálatoka t lezáró telekkönyv és földadókataszter rendezettsége gyorsította az ügye k intézését, n őtt az adófizető képesség . Pénzügyi, illetve közszempontból hátránya a tagosításból a község lakosainak nem származott . Az 1908-ban megjelent új tagosítási törvény bár a kapitalista gazdasági társadalmi formáció keretei között valósította meg a szétdarabolt területek egyesítését, a tagosítást, s f őként a gazdagabb, módosabb parasztságnak kívánt segítséget adni, mégis bizonyos szociális vonásait kénytelenek vagyunk felfedezni . Ugyanis az a törekvés, hogy a kis parcellával rendelkez ő parasztok tetszés szerint választhattak dűlőt, és ezek a község belterületéhez a legközelebb estek, ami kétségtelenül a jobb munkavégzés feltételei t biztosította, takar némi gondoskodást az államhatalom részér ől. A tagosítás, az állam részéről jelentkező tagosítási törekvések, a dolgozó parasztság részére kedvez ő bb munkafeltételeket, intenzívebb gazdálkodást terem tett. Az intenzivitás természetesen kettős hatású, mert nemcsak a parasztság részére kedvező, hanem a gazdálkodó állam számára is, mivel a job b minőségű termelvények nagyobb bevételeket eredményeznek . Ez különösen alapvet ő olyan ország számára, melynek nemzetgazdasága els ősorban a mez őgazdaságra támaszkodik. 44 Uo . 14 068/1912 . sz. 45 Simonffy E. : i . m. 257 . old . 4$ HBmL . VII . 213 . 91 . IX. 905/3. - 35 094/1913 . sz . Debrecen, 1913 . nov. 28 47 Ehhez lásd Simonffy E. : m 245, old. 48 Ozoróczy E .-TÚtray I .-Kpufich E. : i . m. 82-$7 old .
5A
Commassation at Konyár ai the beginning of the 201h century Judit Pásti This paper is structurally built up of three parte . In the first section the history of commassation is discussed in general tcrms . In section two we attempt to form a picture of commassation at Konyár in the period indicated. The peculiar socio-economic structure of Konyár favoured the developtnent of peasant farms . By the turn of the century the regrouping of fartus plots was of vita i importance both for peasants farming on smail plots and, espectually, for those with larger fartus, since partition, involving compulsory rotation of corps inhibited the introduction of modern techniques . Commassation atarted in 1910 and finished in 1913, so our village solved the problem i n the second decade of the century, among the first in the County of Hajdú-Bihar . Irt section three we tried to draw up the balance of commassation. Substantially, it can b e stated that commassation satisfied the inhabitants of the village . Finally, we should like to draw attention to the circumstance that the state urged commassation at the beginning of the century meant some sort of provision for the peasants on behalf of thé sovereign power. Commassation surely founded more itúproved farming, costs were decreased, hcnde not only individual incomes but those of the state increased, too .
Pas xesteeeaxue se unu e Konnpe e xauarre XX eex a 17dum ITautm u IIa cTpyrcrype magra pa6aza pa3Aeneaa Ha Tpa'Ment . B nepsoll =ment pe% aAer Boo őu e o6 acroprm pa3MekceliarrHA 3eMnH . $o BropoI 'taCTH Mbl nonbrranHCb aap$conarb xapTHHy xoaspcxaro pa3MeacesarlaA s oroaopelnloe speMA . GBoeoő pa3Han oóuiecrBeaHo-xoss CrBeHHaA erpyx Typa KosApa 6naronpHSrcrsasana o6paaonaHalo xpeCTbAHCxBx xo3aiicrs . Ha py6eae cTOnerBx AJrs 6onbmBxcTaa xpecrssHczsa, HMeForgero Menxae aaAenbr, oco őeHao ace .qns 6onee xpynabra e BnaAenbueB, aaeHHo aaxtHo GMJIO o67,eAHHaTb »Hetit.; Bel a pa311poGnenHocTb, xozopas szexna 3a co5o11 yrxezeHae, TopMO3ana ocsoeaae pa3BHrolt Texaxlar . HaeaToe s 1910-oM rogy pa3MezeBaHae 3axoanocb B 1913-OM roAy, a, TaxHM 06pa30M, aame CeJiO BO BTOpOM AccATHAeTHa Bexa ~no BOapoc o pa3Me ccaaaaa cpeznl nepsblx B oőnacTH BBxap . B TpeTbeit rnase mm noQhlTaJlacb IIOABeCTa BTOr pa3MeBCesamrA . B OCHOSxoM Mo7XHO CKa3aTb, ero aaoeneune Cena őmno Aasonbao pa3MeaceaaHHeM. B xoHUe mm o ő pamlaeM sm<matHe ewe Ha oJ1BH MOMCHT, aa TO, ,ITO c FOcyAapCCBCHHatDr AHHItaaTrtBa pa3MCHCCBaBHH CxpbiBaeT HexOTOpyrO 3a,1(oTy o xpecTbAxczBC CO cTOpoabl rocyAapcrBeliaoa BnacTH . Betts pa3MezcBanHe BBeJIO OCaOBbI 6Onec pa3BHTOTO xo3ABCTBOBBHTOI, coxparBJnrcb pacxOAbr H TarOIM o őpaaoM yaenHIBInaCb AOXOAb1 He TOJIBKO OT,gCnbHbIX JlaIÁ, Ho a rocyAapcz ga .
51
