A Szövetség története, működése, tevékenysége
AZ „ÓSZÖVETSÉG” A MABISZ megalakulása nem volt előzmény nélküli. A múlt század első négy évtizedében fejlett biztosítási élet volt
Magyarországon, a biztosítók száma több mint 60 volt, a biztosítóknak volt érdekképviseletük és állami felügyeleti szervük is. A biztosítók érdekképviseletét, a Biztosító Intézetek Országos Szövetségét (BIOSZ) 1919. március 20-án jegyezték be a bíróságon 35 biztosító alapította, még abban az évben 63 tagja lett Részvényesek érdekképviselete, kartell szervezet Célja a biztosítók közötti éles verseny lehetséges kiküszöbölése A BIOSZ működését 1947-ben szüntette be. A piacon csak egyetlen állami biztosító maradt.
AZ „ÚJ SZÖVETSÉG” Mi indokolta a múlt század nyolcvanas éveinek vége
felé az önálló szakmai szervezet létrehozását? A monopólium megszűnése, Az állami biztosításfelügyelet létrehozása, A két nagy biztosító gazdasági társasággá alakulása, A privatizáció, A külföldi befektetők megjelenésével párosuló piacbővülés, A gazdasági verseny A dinamikus jogalkotási folyamatok beindulása.
A MABISZ ALAPÍTÁSA, CÉLJAI A Magyar Biztosítók Szövetsége 1990. november 14-én
tartotta alakuló Közgyűlését. 9 biztosító alapította+ 1 magánszemély Országos szakmai érdekképviseleti szervezetként jegyezte be a Fővárosi Bíróság. A Szövetség fő célkitűzése a biztosítási szakma képviselete és érdekvédelme, a közös érdekkörbe tartozó tevékenységek koordinálása, fórum az egyes szakterületen dolgozók tapasztalatcseréjére. Jelenleg 32 tag, 24 részvénytársaság, 3 egyesület és 5 külföldi biztosító magyarországi fióktelepe A tagbiztosítók részesedése a piaci díjbevételből mintegy 99,5 %.
A MABISZ KÖZJOGI FELADATAI
A Mabisz – megalakulása óta – jogszabályban deklarált közjogi feladatok ellátásra is jogosult A Szövetség – jogszabályi felhatalmazás alapján – jelenleg a következő közjogi feladatokat látja el: A gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősség-biztosításához kapcsolódó, jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása, így különösen a Kártalanítási Számla (Garancia-alap) és Kártalanítási Alap, valamint a Központi Kártörténeti Nyilvántartás kezelése Az Információs Központ működtetése. A Kártalanítás Szervezet működtetése. A Nemzeti Iroda (BÜRO) működtetése. Közreműködés egyes állami agrárgazdasági célok költségvetési támogatásának szakmai lebonyolításában. A pénzintézetekre vonatkozó vagyonvédelmi szabályok meghatározása.
A MABISZ TAGSÁG
A Szövetség tagja lehet minden, a Magyar Köztársaság területén működő és biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységi engedéllyel rendelkező részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, viszontbiztosító magyarországi fióktelepe, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító magyarországi fióktelepe (továbbiakban: biztosítók), továbbá a fentiek csoportja, szövetsége (csoportos tagság).
A Mabisz tagság önkéntes. Az írásbeli tagfelvételi kérelmet a Mabisz főtitkárához kell címezni, a felvételről a Szövetség Ügyvezető Elnöksége dönt. A tagságnak három típusa van:
-
Társult tag: a felvételt követő egy évig a tag, vagy csoportos tag társult tagi pozícióban van.
-
Rendes tag: egy év elteltével az Ügyvezető elnökség dönt a rendes tagságról.
-
Csoport Csoportos tag: a MABISZ azon társult vagy rendes tagja, aki valamely csoport tagjaként kérte felvételét
A rendes és társult tagoknak azonos jogai és kötelezettségei vannak.
A SZÖVETSÉG SZERVEZETE A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, ügyvezető szervezete
az Ügyvezető Elnökség, amelyet az Elnök irányít.
A Szövetség ellenőrző szerve az Ellenőrző Bizottság.
Az operatív feladatokat a munkaszervezet látja el a főtitkár
irányításával. A tagok kezdeményezhetik állandó tagozatok és állandó vagy eseti (ad hoc) szekciók, bizottságok létrehozását, összevonását és megszüntetést is. A munkaszervezeten – és a Szövetség gazdálkodásán belül elkülönül a közfeladatokat ellátó Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI).
A KÖZGYŰLÉS
A Szövetség legfőbb szervezete a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. A Közgyűlésen a tagbiztosítót az első számú vezető vagy annak delegáltja képviseli. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Alapszabály megállapítása és módosítása, - a Szövetség stratégiai céljainak és kiemelt feladatainak meghatározása, - a zárszámadás elfogadása és a költségvetés meghatározása, - a tagdíjfizetés mértékéről, továbbá a vagyoni hozzájárulás módjáról és mértékéről való döntés - gazdálkodási, vállalkozási, szolgáltató tevékenység engedélyezése, - az Ügyvezető Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és felmentése, - a tagságfelvételi kérelmet elutasító, illetőleg a kizárást tartalmazó Ügyvezető elnökségi döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása, - az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása. - a Szövetség átalakulásának, vagy megszűnésének kimondása. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer – a napirend előzetes közlésével – az Elnök hívja össze. A Közgyűlést az Elnök vezeti. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagbiztosítók 3/4-e képviselteti magát. A Közgyűlés határozatait általában szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
AZ ÜGYVEZETŐ ELNÖKSÉG A szövetség ügyvezető és képviseleti testülete az Ügyvezető Elnökség
(ÜE). Az Ügyvezető Elnökség mandátuma három évre szól. Az Ügyvezető Elnökség - legfeljebb - nyolc tagbiztosító képviselőjéből áll. A testület tagjainak egy részét az Alapszabály jelöli ki, a többi tagot a Közgyűlés választja meg három éves időtartamra. Az első négy piacvezető tagbiztosító az Alapszabály szerint a testület tagjává válik. A többi tagbiztosítót úgy kell megválasztani, hogy testület összetétele tükrözze a hazai biztosítási piac sajátosságait és differenciált érdekeit. Az Ügyvezető Elnökség - tagjai közül – a testület mandátumának időtartamára Elnököt és Elnökhelyettest választ. Ha az Elnök a piacvezetők közül kerül ki, az Elnökhelyettest a piacvezetőkön kívüli körből kell megválasztani. Ez a szabály fordítva is érvényes. 2010-ig évente változott az Elnök, illetve Elnökhelyettes személye
AZ ÜGYVEZETŐ ELNÖKSÉG Az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozik: - döntés a tagfelvétellel és kizárással kapcsolatos ügyekben. - a Főtitkár kinevezése és felmentése; - a GKI stratégiai irányítása, ügyrendjének és költségvetésének elfogadása; - a GKI mellett működő Intéző Testület (IT) tagjainak megválasztása és visszahívása; - a tagozatok működési rendjének és éves munkatervének jóváhagyása, továbbá; - mindazon ügyek, amelyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Ügyvezető Elnökség havonta tart rendes ülést. Az ülést az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes, vagy megbízásuk alapján a főtitkár hívja össze. Az Ügyvezető Elnökség határozatképes, ha a tagok 2/3-a jelen van. A testület a döntéseit szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Ügyvezető Elnökség ülésein a Szövetség főtitkára tanácskozási joggal vesz részt. Az Ügyvezető Elnökség döntései a tagbiztosítókra kötelező érvényűek. Az Ügyvezető elnökség indokolt esetben – tanácskozási és konzultációs jelleggel összehívja a Vezérigazgatók Értekezletét, amelyen minden tag első számú vezetőjével (vagy delegáltjával) képviselteti magát
A FŐTITKÁR A főtitkárt az Ügyvető Elnökség nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltató jogokat az Elnök gyakorolja. A főtitkár - a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásában a Szövetség képviselőjeként szerepel, - a Közgyűlések és az Ügyvezető Elnökség ülései között képviseli a Szövetséget a hatóságok és más szervek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban; - folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit, - részt vesz az Ügyvezető Elnökség ülésein, - előkészíti a Közgyűlést, valamint az Ügyvezető Elnökség üléseit, és gondoskodik a hozott határozatok kézbesítéséről és végrehajtásáról, - rendszeresen beszámol a Közgyűlésnek és az Ügyvezető Elnökségnek a Szövetség ügyeinek intézéséről, - a Szövetség nevében kötelezettséget vállal, - az egész szakmát érintő ügyekben tájékoztatja a sajtót és a külső szerveket, - koordinálja a tagozatok és szekciók tevékenységét, - dönt minden olyan ügyben, amelyet az Alapszabály, a Közgyűlés vagy az Ügyvezető Elnökség nem vont hatáskörébe, - munkáltatói jogkört gyakorol a Szövetség munkaszervezetének tagjai felett.
A MUNKAAPPARÁTUS A MABISZ a megalakulása óta nagyon kis apparátussal látja el
feladatát. A kezdeti néhány fős apparátus a „Trunkó korszakban” a főtitkárt is beleszámítva 8 fősre növekedett és hosszú évekig ekkora erőforrással működött, a 2010-es váltás után az apparátus száma 12 főre bővült, de még ezzel együtt sem tekinthető nagyszámúnak. A munkaszervezeten – és a Szövetség gazdálkodásán belül elkülönül a korábban felsorolt közfeladatokat ellátó Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI). Korábban a MABISZ GKI munkáját a főtitkár közvetlen irányítása alatt álló ügyvezető igazgató irányította, a 2010-es főtitkárváltást követően az új főtitkár személyesen látja el a szervezet irányítását és több funkció is összevonásra került a két szervezet között. A két szervezet együttes létszáma jelenleg 50 fő körül van.
TAGOZATOK, BIZOTTSÁGOK, SZEKCIÓK Az Ügyvezető elnökség – biztosítási ágak, illetőleg
üzletágak szerinti, illetőleg funkcionális – tagozatokat, bizottságokat, illetve szekciókat hozhat létre. A tagozatok és szekciók tevékenységének szabályait külön szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyet az Ügyvető elnökség hagy jóvá. A tagozatok éves munkatervet készítenek, amelyet az Ügyvezető elnökség hagy jóvá. Jelenleg a következő tagozatok, szekciók, illetve bizottságok működnek:
TAGOZATOK, BIZOTTSÁGOK, SZEKCIÓK
Tagozatok:
Szekciók:
Egészség-, baleset és kockázatelbírálói tagozat Orvosi bizottság Utasbiztosítási bizottság Életbiztosítási tagozat Gépjármű-biztosítási tagozat Gépjármű Kármegelőzési és Vagyonvédelmi bizottság Gépjármű Kárrendezési bizottság Kommunikációs tagozat Vagyonbiztosítási tagozat Felelősségbiztosítási bizottság Ipari-biztosítási és technikai bizottság Lakás- és kisvállalkozás biztosítási bizottság Mezőgazdasági biztosítási bizottság Szállítmánybiztosítási bizottság Vagyonvédelmi és kármegelőzési bizottság Üzleti tagozat Aktuáriusi szekció Belső ellenőrzési szekció HR szekció Informatikai szekció Jogi szekció Pénzügyi szekció
Vezérigazgatói klub
A MABISZ VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA A Szövetség a vagyonával önállóan rendelkezik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség bevételei: - a tagok által fizetett tagdíjakból, - a tagok egyéb vagyoni és nem vagyoni hozzájárulásából, - felajánlásokból, - gazdasági, vállalkozási tevékenységből, - a közjogi feladatok ellátásához teljesített tagi hozzájárulásokból származnak. A Szövetség kiadásai: - az érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység megvalósítása érdekében felmerülő közvetlen és közvetett költségek, - a közjogi feladatok ellátásából adódó kárkifizetések és költségek. A tagok - a tagdíjfizetésen és jogszabályon, valamint a közgyűlési döntésen, alapuló hozzájárulási kötelezettségükön túl - a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.
A TAGDÍJ A Szövetség tagjai tagdíjbefizetésre kötelesek, amelynek mértékét az
Alapszabály állapítja meg.
A tagbiztosítók a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetéshez olyan
arányban járulnak hozzá, mint ahogy a korrigált díjbevételük a tagbiztosítók összesített korrigált díjbevételéhez aránylik.
Az éves tagdíj legalacsonyabb mértéke valamennyi tagbiztosító
számára egységesen 2 (kettő) millió forint. Évközi belépés esetén a tag időarányos tagdíjat fizet, amelynek első részlete a tagfelvételkor esedékes.
A Közgyűlés - a Szövetség eredményes működése érdekében - egyéb
vagyoni, illetőleg nem vagyoni hozzájárulást is megállapíthat.
A MABISZ PUBLICITÁSA, KAPCSOLATAI A MABISZ több kiadványt publikál évente a nagyközönségnek és
tagjainak, többek között a minden évben kiadásra kerülő MABISZ Évkönyvet, melynek legutóbbi kiadásait, itt, az Interneten is hozzáférhetővé tettük. A MABISZ jövőbeli tervei között szerepel országunk EU tagságával kapcsolatos, a biztosítási szakmát érintő jogi és gazdasági környezetre való időbeli felkészülés segítése. A MABISZ szoros munkakapcsolatot ápol a biztosítói szakmával kapcsolatba kerülő összes szervezettel, különösen a kormányzati és felügyeleti szervekkel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF). 1992 óta társult, 1998 óta rendes tagjai vagyunk az európai biztosító szövetségek szervezetének, az Insurance Europe -nak (korábbi nevén CEA), részt veszünk a Biztosítási Jogászok Nemzetközi Szervezetének (AIDA) és Nemzetközi Szállítmánybiztosítási Szövetség (IUMI) munkájában is.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
