A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET , MINT HELYI KÖZÖSSÉGI INNOVÁCIÓ NEMZETKÖZI KONFERENCIA
2012. október 18-19. PTE Illyés Gyula Kar Campus (7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1.)
Szekszárd, 2012
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA KAR HUNGARY - SZEKSZÁRD
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA
A program a TRANSFER OF INNOVATION / LEONARDO DA VINCI / LIFELONG LEARNING PROGRAMME: E.M.I.S.E (2011-1-FR1-LEO05-24456) projekt keretében valósul meg
A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és a Centre Ressources AROBASE tisztelettel meghívja Önt és munkatársait
A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET, MINT HELYI KÖZÖSSÉGI INNOVÁCIÓ nemzetközi konferenciára Időpont:
2012. október 18-19. Helyszín:
PTE Illyés Gyula Kar Campus (7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1.)
A program TRANSFER OF INNOVATION / LEONARDO DA VINCI / LIFELONG LEARNING PROGRAMME: E.M.I.S.E (2011-1-FR1-LEO05-24456) projekt keretében valósul meg
Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva!
Szerkesztő:
Nagy Janka Teodóra Fordította:
Novák Judit Technikai szerkesztés: Hammer Zsolt
A kiadvány a TRANSFER OF INNOVATION / LEONARDO DA VINCI / LIFELONG LEARNING PROGRAMME: E.M.I.S.E (2011-1-FR1-LEO05-24456) projekt keretében készült. Kiadja: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Felelős kiadó: Dr. Horváth Béla dékán
A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET, MINT HELYI KÖZÖSSÉGI INNOVÁCIÓ konferenciaprogram
KONFERENCIAPROGRAM
OKTÓBER 18. CSÜTÖRTÖK 8.30
Regisztráció
9.00
Megnyitó Köszöntőt mond:
Prof. Horváth Béla dékán (PTE Illyés Gyula Kar) Dr. Puskás Imre elnök (Tolna Megyei
Önkormányzat Közgyűlése) címzetes docens (PTE IGYK)
Horváth István polgármester (Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata)
Szakmai megnyitó:
Patay Vilmos országgyűlési képviselő, az új szövetkezeti törvény előkészítéséért felelős referens 9.40
Szociális szövetkezetek európai kitekintésben
10.20
A szociális szövetkezetek, mint foglalkoztatók Olaszországban
11.00
Kávészünet
Agostino Burruni igazgató (Ligue de l’Enseignement de Saône et Loire, France)
Pierluca Ghibelli igazgató (CGM, Olaszország)
KONFERENCIAPROGRAM
11.20
Szociális szövetkezetek: magyarországi helyzetkép Németh László elnök (Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége)
11.50
A szociális szövetkezet fenntarthatósága
12.20
A közösségfejlesztés szerepe a szociális szövetkezetek létrehozásában
12.50
A szociális szövetkezetek humánerőforrás fejlesztési modellje
Dr. Soltész Anikó szakértő (OFA Hálózat KoopeRáció kiemelt projekt)
Mészáros Zsuzsa közösségfejlesztő, titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete)
Jeanine Verna szakmai igazgató (Centre Ressources AROBASE, Franciaország),
Sasvári Gábor szakmai igazgatóhelyettes (Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja),
Dr. Nagy Janka Teodóra PhD általános és tudományos dékán-helyettes, főiskolai tanár (PTE IGYK),
Dr. Maros Kitti PhD egyetemi adjunktus (PTE IGYK) 13.20
Zárszó Dr. Nagy Janka Teodóra PhD általános és tudományos dékán-helyettes, főiskolai tanár (PTE IGYK)
KONFERENCIAPROGRAM
13.30-14.30 Büféebéd 15.30
Helyi közösségi foglalkoztatási kezdeményezések: a Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet (Kisvejke, Dr. Tóth György elnök)
Kísérő program: A szociális szövetkezetek létrehozásának ösztönzését, szakmai támogatását célul tűző KoopeRáció (TÁMOP 2.4.3/B/1-09/1) kiemelt projekt eredményei Baum Attila programvezető (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Déldunántúli Regionális Iroda)
18.00
Vacsora
19.00
Kerekasztal beszélgetés a szociális szövetkezetekről
(Tamási – Szent László TISZK tanszálló)
Szállás: Szent László TISZK Tanszálló (7090 Tamási, Szabadság u. 9.)
Utazás: előzetes regisztráció esetén autóbusszal
KONFERENCIAPROGRAM
OKTÓBER 19. PÉNTEK 7.30
Reggeli
8.30
Indulás Regölybe
9.30
A gazdaságfejlesztés helyi erőforrásai, gazdasági, kulturális lehetőségei (Regöly, Porga Ferenc polgármester)
Kísérő program: Régészeti lelőhelyek és kísérleti régészeti telep Regölyben
Dr. Szabó Géza régész, főmuzeológus (Wosinsky Mór Megyei Múzeum),
Cziráki Viktor (kísérleti régészeti telepvezető) 11.00
Visszaindulás Tamásiból Szekszárdra (érkezés kb. 12.00 PTE IGYK parkoló)
A részvétel, az étkezés, az autóbusszal történő utazás és a szállás ingyenesen biztosított az E.M.I.S.E. projekt költségvetéséből, az Európai Unió támogatásával, de előzetes regisztrációhoz kötött. További információ és regisztráció: www.igyk.pte.hu
A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET MINT HELYI KÖZÖSSÉGI INNOVÁCIÓ Absztraktok
9
Agostino Burruni
Szociális szövetkezetek európai kitekintésben Agostino Burruni igazgató (Ligue de l’Enseignement de Saône et Loire, France) A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig? Az elmúlt kétszáz esztendő alatt történelmünk és mindennapjaink szerves részévé vált a szociális gazdaság eszméje és gyakorlata. A szociális gazdaság a tartós modellé fejlődött jóléti állam időszakában alternatív gazdasági, politikai és állampolgári megoldásokat próbált találni a kapitalizmus gazdasági problémáira. A szociális és szolidáris gazdaság az embert középpontba állító szemlélete, feladatvállalása a nyolcvanas évek óta ismét különösen időszerűvé vált a tömeges munkanélküliség, a mind erőteljesebb társadalmi kirekesztés/kirekesztődés, a gazdasági globalizáció és az új gazdasági, társadalmi szükségletek megjelenésének hármas összefüggésében.
A szociális és szolidáris gazdaság igyekezett egy új, polgári látásmódot meghonosítani a profit uralta gazdasággal szemben. Nem sikerült azonban értékeit tartósan elfogadtatnia, nem sikerült megoldást kínálni az újonnan megjelenő gazdasági, társadalmi problémákra, ahogyan az újonnan megfogalmazódó szükségletekre sem. Egységes, mindenki által elfogadható és alkalmazható elgondolást sem tudott artikulálni. Arra való képtelensége pedig, hogy a társadalom átalakítására irányuló célkitűzését elérje, a közpolitikák szolgálatában álló helyi kezdeményezések körébe zárta.
10
Szociális szövetkezetek európai kitekintésben
A 2008-as pénzügyi válság, az európai jóléti modell megrendülése a szociális és szolidáris gazdaságot a „plurális gazdaság útjára” terelte. Ahhoz, hogy a megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények között valódi gazdasági és politikai erővé váljon az szükséges, hogy a szociális és szolidáris gazdaság a klasszikus vállalkozások, valamint az államigazgatási szervek ilyen típusú szerepvállalásával új, innovatív vállalkozási, működési formákat alakítson ki – igazodva az újrafogalmazódó gazdasági, társadalmi szükségletekhez, igényekhez.
11
Pierluca Ghibelli
A szociális szövetkezetek, mint foglalkoztatók Olaszországban Pierluca Ghibelli igazgató (Gruppo Cooperativo CGM, Olaszország)
"A szociális vállalkozások a teljesítetlenül maradt igényekre szociális innovációval válaszolnak, s ezzel az intelligens növekedés útjára lépnek; figyelembe veszik saját környezeti hatásukat, és hosszú távú távlatokban gondolkodnak, ezáltal szerepet vállalnak a fenntartható fejlődésben; fontosságot tulajdonítanak az emberi tényezőnek és a társadalmi kohéziónak, s ezzel az inkluzív növekedés lényegét ragadják meg. Vagyis e vállalkozások létezése éppen azokat a társadalmi és gazdasági átalakulásokat szolgálja, amelyek hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez." (Európai Bizottság Véleménye 2011 – Kezdeményezés a szociális vállalkozásért. A szociális vállalkozásokat, mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása)
Olaszországban a szociális szövetkezetek komoly gazdasági, társadalmi szereppel bírnak, hiszen 278,849 fő számára jelentenek munkalehetőséget munkavállalói (244,223 fő), önkéntesi (30,478 fő), közszolgálati (3.145 fő) vagy egyházi feladat (733 fő) ellátása során. (Ez a szám 2003-hoz képest 26,2%-kal emelkedett!) A szociális szövetkezetek Olaszországban helyi konzorciumokat alkotnak, majd területi alapon (tartományi vagy fővárosi) szerveződnek. A helyi konzorciumok lehetnek a Országos Konzorcium (CGM) tagjai.
12
A szociális szövetkezetek, mint foglalkoztatók Olaszországban
A CGM küldetése a szociális szövetkezetek támogatása, valamint az, hogy a szociális vállalkozások életciklusukhoz igazodóan megélhetési, boldogulási lehetőséget nyújtsanak az olasz társadalom eltérő (különösen a hátrányos helyzetű) csoportjai számára. Ebből következően a legfontosabb értéknek a személyközpontú tevékenységet, a vállalkozói szellemet, a gazdasági pluralizmust és a demokráciát, az állampolgári proaktivitást tartja.
A CGM kutatási, képzési, tanácsadói tevékenysége mellett 2005-től szociális vállalkozói, majd nemzetközi szociális vállalkozói tevékenységet is folytat (pl. munkaerőközvetítést. tanácsadást, képzést, a szervezeten belüli pénzügyi vállalkozást, kiskorúak oktatását, szociális szolgáltatást).
13
Németh László
Szociális szövetkezetek: magyarországi helyzetkép Németh László elnök (Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége)
A szociális szövetkezet egy olyan helyi közösségben demokratikusan létrehozott és működtetett gazdasági szervezetként értelmezhető, amelyben a társadalmilag elkötelezett jómódúak, jól képzettek, kapcsolatokkal rendelkezők fognak össze a hátrányban élőkkel, kirekesztettekkel azért, hogy közösen egy élhető, helyi közösséget, munkát adó szervezetet hozzanak létre. A szociális szövetkezet a szociális gazdaság része, helyi társadalomszervező, védelmi, jóléti és közösségi funkciót is ellát. Működése mintát mutat arra (a most domináns gazdaság többi szereplőjének, azoknak, akik a haszon, a növekedés, a költséghatékonyság és termelékenység bűvöletében élnek), hogyan lehet: • az individuális értékrend helyébe a közösségi értékrendet helyezni • a rövid távú érdekek helyébe a hosszú távú érdekeket tenni • a profit maximalizálása helyett fennmaradását, jóllétét szolgálni
a
közösség
• a nem piacképes, de emberi szükségleteket kielégítő szolgáltatásokat megszervezni
• az elidegenedett munkavégzést újra a személyiség kiteljesedésének terepévé tenni.
14
Szociális szövetkezetek: magyarországi helyzetkép
Szociális szövetkezetet akkor érdemes alakítani, ha a cél az, hogy a piaci rést megtalálva önfenntartó gazdasági szervezetet hozzon létre egy helyi közösség, a minden szempontból való (gazdasági, kulturális, oktatási, demokratikus működést megvalósító) önrendelkezés elérése érdekében.
Ma Magyarországon 5.300 szövetkezet működik 1 millió 800 ezer taggal. Ebből mintegy 4 ezer lakásszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, ipari szövetkezet, takarékszövetkezet és diákszövetkezet – és ez a mezőgazdaságon túl is mutatja a szövetkezés sikerét és lehetőségét. Az 5.300 szövetkezet tőkeállománya 230 milliárd forint, árbevételük megközelítőleg 800 milliárd, nyereségük pedig több mint 6 milliárd forintra tehető
Jelenleg 259 működő szociális szövetkezet van Magyarországon, megközelítőleg 2.000 tagot és mintegy 1.000 főt foglalkoztat változatos – köztük több atipikus – foglalkoztatási formában. Amennyiben az állam a többi európai országhoz hasonló adóés járulékkedvezményekben részesítené a szociális szövetkezeteket, akkor elérhető lenne, hogy háromszorosára növekedjék a szociális szövetkezetekben foglalkoztatottak száma, megközelítve a 10.000 főt.
15
Dr. Soltész Anikó
A szociális szövetkezet fenntarthatósága Dr. Soltész Anikó szakértő (OFA Hálózat KoopeRáció kiemelt projekt) A szociális szövetkezet létrehozása olyan, mint a diófaültetés: egy hosszútávra szóló döntés a majdani bő termés reményében, amelynek áldásaiból az ültetők, nevelgetők mellett generációk sora részesül majd. A leírt jövőkép az üzleti fenntarthatóság legfontosabb előfeltétele, hiánya a megvalósulás fontos, de nem egyetlen akadálya. Utóbbiak a szövetkezet funkcióinak tisztázatlanságában, a prioritások értelmezésében, a szabályozásban, továbbá a forma, mint vállalkozási keret értelmezésében és működési, működtetési fogyatékosságaiban keresendőek.
A szociális szövetkezet tulajdonosok személyés tőkeegyesülése, akik az alkalmazottakkal együtt vállalkoznak az alapszabályban meghatározott üzleti célok megvalósítására. Az első ellentmondás hagyományosan a tulajdonosok hosszú távú érdekei és az alkalmazottak rövidtávú szemlélete és érdekei között feszül. Az ellentmondás feloldásának feltétele, hogy a szociális szövetkezet megalakulása nem lehet csak a tulajdonosok belügye, egyszerű, jogi aktus. A siker megalapozásának része a piackutatás, az előzetes üzleti terv, a világosan megfogalmazott küldetés, a SMART, azaz a megvalósítható, speciális, lényeges, időbeli kötöttségeket tartalmazó célrendszer és feladatok. Igenis létezik átjárás a jog és a közgazdaságtan között: az üzleti terv célrendszere kompatibilis lehet az alapszabály céljaival – ami fordítva nehezen elképzelhető.
A második feltétel az – és ez a tulajdonosok számára sem mindig nyilvánvaló –, hogy a szövetkezet
16
A szociális szövetkezetek fenntarthatósága
szociális karaktere csak akkor érvényesülhet, ha az mint üzleti vállalkozás sikeres. A célok belsővé tétele, a motiváció, az elfeledett, mert nem használt képességek felélesztése, a kooperációs hajlandóság ébresztgetése egyfajta vállalkozásorientált közösségfejlesztés a fenntarthatóság legfontosabb emberi tényezője. Paternalizmus helyett résztvevői demokrácia, a menedzsment tagokat és alkalmazottakat kirekesztő probléma megoldása helyett a sorsunk kezünkbe vétele.
Ehhez a tulajdonosok és a munkavállalók között is tudatos, az együttműködés és versenyképesség szempontjait érvényesítő kiválasztásra van szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jól megválasztott profil, a megtalált réspiac vagy a meghódított versenypiac mellett a siker a bemutatott emberi tényezőkön múlik. Ezt és a megvalósíthatóságot bizonyító számokat is tartalmaznia kell annak az üzleti tervnek, amelynek rövid és hosszú távú szempontokat érvényesítő szempontjairól szólni elengedhetetlen.
17
Mészáros Zsuzsa
A közösségfejlesztés szerepe a szociális szövetkezetek létrehozásában Mészáros Zsuzsa közösségfejlesztő, titkár (Közösségfejlesztők Egyesülete) A közösségfejlesztési folyamat során kialakul a befogadó-elfogadó társadalmi légkör a közösségi kezdeményezések, tevékenységek iránt. A közösség a feszítő problémák megoldására alternatívákat keres, amelyhez magánszemélyek, szervezetek, intézmények, vállalkozások támogatása szükséges. A szövetkezet kialakulása nagymértékben azon múlik, hogy közös gazdasági tevékenységet is vállaló közösség tagjai mennyire jól tudnak együttműködni egymással és környezetükkel. A közösség és az egyén érdekeltsége is megjelenik a szövetkezetben. A jó közösségi együttműködés tanulási folyamat során alakul ki, amely akár konfliktusokkal is járhat. Meg kell értenie mindenkinek, hogy a közösség előbbre jutása az egyén előbbre jutását is magában hordozza. Ha a szövetkezeten belül mindenki csak az egyéni hasznára törekszik, abból nem lesz igazi szövetkezés. Először is tehát jól meg kell fogalmazni azokat a célokat, amiért együtt és nem egyedül kell elkezdeni a tevékenységet.
Arra törekszünk a fejlesztési folyamat során, hogy először a közösségi gondolkodásmód alakuljon ki, az emberek egymás közötti viszonya tisztázódjon, megteremtődjön a bizalom. Ekkor érdemes a közös gazdasági tevékenységet elkezdeni. A közösség csak valamilyen közösen végzett tevékenység, közös célok kitűzése és megvalósítása során alakul ki.
18
A közösségfejlesztés szerepe a szociális szövetkezetek létrehozásában
Szövetkezetet csak olyan emberek tudnak alakítani, aki változtatni akarnak a helyzetükön, vannak céljaik és akár szellemi, akár anyagi befektetésre, kockázatvállalásra hajlandóak. Erre a munícióra a szociális szövetkezetet alapítóknak is szükségük van. Nem tisztán piaci szituációban, sokkal inkább a szociális gazdaság területén fognak tevékenykedni, felelősséget, a kockázatot akármilyen kis mértékben is, de fel kell vállalniuk, különben továbbra is kiszolgáltatottak és függő viszonyban maradnak.
A közösségfejlesztési folyamat során összeérnek a törekvések, tisztázódnak a célok, megismerik egymást az emberek, kialakul a bizalom és így létrejöhet a szövetkezet. Ettől kezdve már a szövetkezet fejlesztéséről beszélhetünk.
19
Jeanine Verna, Dr. Nagy Janka Teodóra PhD, Dr. Maros Kitti PhD
A szociális szövetkezetek humánerőforrás fejlesztési modellje Jeanine Verna szakmai igazgató (Centre Ressources AROBASE, Franciaország, Sasvári Gábor szakmai igazgatóhelyettes (Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Dr. Nagy Janka Teodóra PhD általános és tudományos dékán-helyettes, főiskolai tanár (PTE IGYK), Dr. Maros Kitti PhD egyetemi adjunktus (PTE IGYK) A Centre Ressources AROBASE (Franciaország, Lyon) egyedülálló, speciális képzési és alkalmazott kutatási tapasztalattal rendelkezik a szociális és szolidáris gazdaság területén. A több mint kétezer szakember és álláskereső képzése során a gazdasági és a szociális ágazat igényeinek kielégítésére 1983 óta folytat hazai, majd – elsősorban a szociális gazdaság területén – nemzetközi együttműködésen alapuló képzéseket (Barcelonai Egyetem, Spanyolország (2003-2008), IREFORR, Olaszország 2009-). A tudástranszfer minél szélesebb körű megvalósulásával az AROBASE az általa kidolgozott és megvalósított „Európai szociális gazdasági menedzser" képzésének tapasztalatait kívánja megosztani egy LEONARDO-pályázat keretei között olasz, spanyol és magyar együttműködő partnereivel. A szociális gazdaság területén Magyarországon az elmúlt időszakban számos kihívás fogalmazódott meg (szociális szövetkezetek, társadalmi vállalkozások életre hívása, támogatása, stb.). A hazai foglalkoztatáspolitika, a szociális szakma és a gazdaságtudomány egyaránt nagy érdeklődéssel fordult a téma felé. A felmerülő munkaerőpiaci igények humánerőforrás fejlesztési szükségletei – elsősorban nemzetközi együttműködésben és pályázati keretek között megvalósuló – képzéseket hívtak életre (pl.
20
A szociális szövetkezetek humánerőforrás fejlesztési modellje
Debreceni Egyetem szociális munka és szociális gazdaság (MA), Budapesti Gazdasági Főiskola ARIADNE, vezérfonal a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzsereknek tréning, a non-profit szektorban zajló iskola- és nem iskolarendszerű képzések: (OKJ-képzések, szociális szövetkezeti tanácsadói képzés, formális és informális konzultáció, tanácsadás). A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának támogatásával először a Szociális gazdasági menedzser akkreditált képzéssel, majd nemzetközi partnereivel együttműködve az Európai szociális gazdasági menedzser szakirányú továbbképzéssel, illetve mesterképzéssel kíván megfelelni a szociális és a szolidáris gazdaság területén jelentkező aktuális hazai és az európai uniós igényeknek.
21
Dr. Tóth György
Helyi közösségi foglalkoztatási kezdeményezések: a Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet (Dr. Tóth György igazgatósági elnök, Kisvejke) A Völgység nyugati szélén elhelyezkedő – geográfiai közelsége, természeti, gazdasági, agrár-ökológiai adottságai miatt egy területi egységet alkotó – Kisvejke, Lengyel és Závod településeken komoly hagyományokkal rendelkezik a gyümölcstermesztés. A gazdák a kilencvenes években szövetkezeteket hoztak létre (Danubia Frucht Szövetkezet, Gépkör Egyesület), igyekeztek megteremteni az értékesítés biztonságát (pl. hűtőkapacitás növelése, integráció a Balaton-ker-TÉSZ értékesítő szövetkezettel), továbbképzéseken vettek részt (a Corvinus Egyetem oktatóinak közreműködésével). Kialakult egy szakszerű, igényes termelői, vállalkozói kör, amely foglalkoztatási lehetőséget teremtett a leszakadó térség munkavállalásra és megélhetésre egyre kevesebb eséllyel bíró rendelkező lakói számára. A 2010-ben alakult Völgység Kincse Szociális Szövetkezet a TÁMOP 2.4.3/B-2-10/1 2010-0059 azonosító számú, "Hátrányos helyzetű munkát kereső emberek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése a szakképzésük, és a völgységi kistérségben termett gyümölcsfélék lé feldolgozása által" című pályázattal elnyert támogatással kezdte el működését. Küldetésének tekinti, hogy mint szociális szövetkezet – azaz mint profitorientált, de szociális feladatokat felvállaló szervezet – az elsődleges gyümölcsfeldolgozás megteremtésével, egy gyümölcsléfeldolgozó üzem keretei között lehetőséget adjon arra, hogy első lépésben 7 fő önfoglalkoztatóvá válásával munkahelyet teremtsen, majd hosszú távon további
22
Helyi közösségi foglalkoztatási kezdeményezések: a Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet
munkahelyeket hozzon létre a térségben, javítsa a programba bevont környékbeliek szociális helyzetét, támogassa közösségi integrációjukat.
A szociális szövetkezet, mint profitorientált, de szociális feladatokat felvállaló szervezet további munkahelyeket teremthet a vonzáskörzetében a gyümölcsfeldolgozás bővítésével.
23
Baum Attila
A szociális szövetkezetek létrehozásának ösztönzését, szakmai támogatását célul tűző KoopeRáció (TÁMOP 2.4.3/B/1-09/1) kiemelt projekt eredményei Baum Attila programvezető (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Déldunántúli Regionális Iroda) A KoopeRáció (TÁMOP 2.4.3/B/1-09/1) kiemelt projekt 2010 februárjában indult. Célja a szociális szövetkezetek létrehozásának ösztönzése, szakmai támogatása és számukra szakmai szolgáltatások térítésmentes biztosítása. A szolgáltatások célcsoportja elsősorban a szociális szövetkezetek alapítása iránt érdeklődő természetes személyek, majd a TÁMOP-2.4.3-B-210/1,2 pályázaton nyertes szociális szövetkezetek, továbbá a partnerség elve alapján a helyi önkormányzatok, intézmények, kamarák és további érintettek.
Az OFA Hálózat KoopeRáció kiemelt projekt céljának tekintette a szociális szövetkezetek létrehozásának ösztönzését a hazai és nemzetközi tapasztalatok beépítésével. A szakmai támogatás minőségének fejlesztésével, hatékonyabbá tételével, valamint a jó gyakorlatok terjesztésével hozzájárult a szociális szövetkezetek interaktív hazai és nemzetközi hálózati együttműködésének kialakításához és fejlesztéséhez. Elősegítette a szociális szövetkezet, mint vállalkozási forma megismerését, köztudatba való beépülését, a szociális szövetkezetet, mint vállalkozási formát övező sztereotípiák lebontását, a szociális gazdaság jövőbeli kereteinek kialakítását.
Hiánypótló, gyakorlatorientált kézikönyv összeállításával összefogta a terület módszertani alapjait. A szociális szövetkezetek humánerőforrás
24
A szociális szövetkezetek létrehozásának ösztönzését, szakmai támogatását célul tűző KoopeRáció (TÁMOP 2.4.3/B/1-09/1) kiemelt projekt eredményei
fejlesztését segítette a működtetésében résztvevők, közreműködők szakmai ismereteinek fejlesztésével, a speciális menedzsment ismeretek és a célcsoport projektmenedzsment ismereteinek bővítésével, a szövetkezetek képessé tételével az ismeretek hatékony alkalmazására. Jogi, pénzügyi, üzleti terv, vállalkozásfejlesztés, marketing és szervezetfejlesztés témákban térítésmentes konzultációt biztosított a terület elismert szakértőivel. Ajánlásokat, fogalmazott meg a szakpolitika és a döntéshozók felé a szociális szövetkezetekre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok becsatornázásával. A projekt elősegítette és erősítette a foglalkoztatáspolitikai irányelvek, tervek regionális szinten való hatékony megjelenését és a visszacsatolást a döntéshozók felé.
Az Országos Foglalkoztatási Alap, illetve jogutódja az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. a projekt egészének időtartama alatt küldetésének tekintette a szociális szövetkezetek szakmai támogatását a hátrányos helyzetűek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése érdekében, a foglalkoztatás nem hagyományos formáinak elterjesztését, a hátrányos helyzetűek munkavállalási esélyeinek javítását.
25
Porga Ferenc
A gazdaságfejlesztés helyi erőforrásai, gazdasági, kulturális lehetőségei (Porga Ferenc polgármester, Regöly) Regöly a Kapos és a Koppány folyók közötti löszháton fekvő, kivételes természetföldrajzi adottságokkal (pl. vadban gazdag erdők, szőlőtermő domboldalak, széles folyóvölgyek és löszhátak termékeny szántói, tőzeglápok, Pacsmagi halastavak), valamint rendkívül gazdag régészeti (késő bronzkori, koravaskori kelta kincsleletek, pannon királysági központ, halomsírok, hatalmas sáncokkal védett földvár), történeti hagyományokkal (Somolyi templomtorony, Eszterházy kastély) rendelkező 1.400 fős település.
Tolna megye egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében található (Tamási kistérség), ahol az országos átlagnál magasabb munkanélküliség a települések számára komoly problémát jelent. A község elhelyezkedése és megközelíthetősége kedvezőtlen, a helyközi közlekedés nehézkes, így a munkaképes korú lakosságnak csak kis része tudja megoldani a napi ingázást. Az önkormányzat, amelynek nincs lehetősége új álláshelyeket teremteni, nincs eszköze a helyi vállalkozások támogatására, legfeljebb a legszegényebbek foglalkoztatását vállalhatja, valamint azt, hogy számba veszi azokat a lehetőségeket, amelyek az itt élők boldogulását segíthetik (tájékoztatással, képzésekkel, innovatív ismeretek átadásával ösztönzi a helyben élőket).
Az erősségeket számba véve a kiváló mezőgazdasági adottságok emelhetőek ki. A kedvező éghajlat, a jó talajadottságok, az agrártermelés
26
A gazdaságfejlesztés helyi erőforrásai, gazdasági, kulturális lehetőségei
hagyományai, a megfelelő szakemberek jelenléte kedvező alapot teremthet az elmozdulásra, a mezőgazdasági termékek feldolgozása pedig lehetőséget nyújt a képzetlen munkaerő rendszeres foglalkoztatására (jó példa erre Belecska, Udvari, Gyulaj.
A község 2008-ban indította útjára a szociális földprogramot (zsákos csiperke, fűszerés csemegepaprika alprogram 40-45 család részvételével), amelyet 2011-től felváltott a szociális START közmunka program (amelyben 21 fő foglalkozik zöldségtermesztéssel). Eszközöket, gépeket szereztek be, a megtermelt zöldségféléket az önkormányzat az óvodások és iskolások étkeztetését szolgáló helyi működtetésű saját konyhán használja fel. A tervek között szerepel a megtermelt zöldségfélék alapszintű feldolgozása és értékesítése. Ennek érdekében az önkormányzat megvásárolta az egykori regölyi sörüzem épületét, amelynek felújítására 6 millió Ft pályázati támogatást nyert.
27
Dr. Szabó Géza, Cziráki Viktor
Régészeti lelőhelyek és kísérleti régészeti telep Regölyben Dr. Szabó Géza régész, főmuzeológus (Wosinsky Mór Megyei Múzeum), Cziráki Viktor (kísérleti régészeti telep vezető) Az őskor óta lakott település rendkívül gazdag régészeti anyagából most nem az alán „aranysírt”, hanem két olyan „projektet” mutatunk be, amelyek a település erőforrásainak egy sajátos csoportját, „kulturális tőkéjét”, lehetséges kitörési pontjainak egyikét is jelenthetik, közösségfejlesztő és közösségszervező erejét mutatják fel.
Feltehetően a pannon nép egy törzsének vezetőjét temették abba a halomsírba, amelynek feltárására civil erők bevonásával régész tábor szerveződött az elmúlt két évben a településen. A művelődéstörténeti szempontból is szenzációsnak tekinthető feltárás megvalósulása komoly közösségszervezés eredménye volt, amelyet 2012-ben – a Regölyhöz hasonló kis települések viszonylatában először – a Magyar Kultúra Napján Örökség-serleggel ismertek el.
28
Régészeti lelőhelyek és kísérleti régészeti telep Regölyben
A településtől keletre, egy kis ártéri domb mellett található nyolc hektárnyi területen 1982 óta működő kísérleti régészeti telep (Újszkitia) az őskori tárgyak és életmód kipróbálásának lehetőségét nyújtja az idelátogatók számára. A kultúrák sokasága, amely a településen és környékén egymásra halmozódott és gazdaggá tette a terület múltját, esélyt jelenthet – akár a történeti turizmus lehetőségeinek felhasználásával – Regöly közösségének jövőbeli boldogulására is.
29
30
EURÓPAI SZOCIÁLIS GAZDASÁGI MENEDZSER (projektösszefoglaló)
31
(EUROPEAN MANAGER IN THE SOCIAL ECONOMY TRANSFER OF INNOVATION / LEONARDO DA VINCI / LIFELONG LEARNING PROGRAMME: E.M.I.S.E (2011-1FR1-LEO05-24456) A pályázat célja, hogy a tudástranszfer minél szélesebb körű megvalósításával a francia felnőttképző intézmény, az AROBASE az általa kidolgozott és megvalósított „Európai menedzser a szociális gazdaságban" képzés tapasztalatait megossza a pályázat résztvevőivel. Az AROBASE saját képzési tapasztalataira alapozva működik együtt partnereivel (amelyek francia, olasz, spanyol, magyar egyetemek és felnőttképzési intézmények: Ligue de l’ Enseignement de Bourgogne, Conservatoire National des Arts et Métiers (Cnam), Grupo Elefanti Volanti, Gruppo Cooperativo CGM (Consorzio Gino Matarelli), Province d'Alméria, Université d'Alméria, Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ). Képzési tapasztalataikat és a lokális gazdasági, társadalmi elemeket is hasznosítva dolgoznak és próbálnak ki egy közös, európai horizontú képzést („European Manager in the social economy" – pilot-képzési szakasz). A projekt célja a tudástranszfer intenzitásának erősítése, a képzésnek az együttműködő partnerek országaiban történő adaptációja, és amennyiben erre lehetőség nyílik, akkreditáltatása is.
A szociális gazdaság területén Magyarországon az elmúlt időszakban számos kihívás fogalmazódott meg (szociális szövetkezetek, társadalmi vállalkozások életre hívása, támogatása). Erre a választ több tudományterület képviselői keresték. A foglalkoztatás, a szociális szakma és a gazdaságtudomány egyaránt érdeklődéssel fordult a téma felé. Jól látszik ez a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar képzési területei esetében is. Oktatóink szinergikus szemlélettel
32
közelítenek a szociális gazdaság kérdéseihez, a témában rendszeresen publikálnak – akár a jog, akár a szociálpolitika, akár a gazdaságtudomány, illetve a foglalkoztatáspolitika oldaláról közelítve. A projekt menedzsere a PTE IGYK részéről Dr. Nagy Janka Teodóra a kérdés jogi, szociálpolitikai oldalát vizsgálta publikációiban és az intézeti kutatások menedzsereként. Publikációi (tankönyvek, tanulmányok) a szociális jog, a foglalkoztatáspolitika és a fogyatékosügy területével foglalkoztak. Számos szociális képzésfejlesztés, alapszak, szakirányú továbbképzés kidolgozásában, fejlesztésében részt vett. Projektvezetői tapasztalatai vannak a szociális képzésfejlesztés, a helyi kapacitások megerősítése területén, a foglalkozási rehabilitációban, továbbá a gyakorlati partnerekkel történő együttműködésben, a hátrányos helyzetű kistelepülésekre vonatkozó szükségletfelmérésben. Szakértői feladatokat látott el a leghátrányosabb helyzetű kistelepülésekre vonatkozó pályázatokban is. A projektben oktatóként vesz részt Dr. Maros Kitti egyetemi adjunktus, aki a gazdasági jog oktatója.
A projekt munkaerőpiaci, foglalkoztatáspolitikai partnerszervezete a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. amelynek projektmenedzsere Sasvári Gábor szakmai igazgatóhelyettes, aki a szociális gazdaság foglalkoztatási potenciáljának növelése érdekében tevékenykedett az elmúlt évtizedben és támogatta a helyi civil kezdeményezéseket. Számos képzési és foglalkoztatási projekt vezetője és közreműködője volt.
33
A PTE IGYK és a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ pályázati részvételének tartalma, várható eredményei (indikátorok): • • •
• • • •
hozzájárulás a képzés tervezéséhez
a képzés kialakításában való aktív részvétel
a képzés gazdagítása a magyarországi gazdasági, társadalmi, jogi, szociális sajátosságok megismertetésével a pilot-szakaszban lebonyolítása
egy
képzési
modul
gyakornokok fogadása és küldése a képzés megismertetése céljából
oktatók-kutatók és vállalkozók közötti gyakorlat- és tapasztalatcsere megszervezése a tapasztalatok összegyűjtése, a magyarországi jó gyakorlatok megismertetésével a projekt- és képzéstervezési munka gazdagítása.
34
35
