A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség
Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény1 alapján 2012. január 1-jétıl a kifizetıt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezıgazdasági ıstermelıt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, - a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelıen - szociális hozzájárulási adó fizetés terheli. Ez a tájékoztató a szociális hozzájárulási adó fizetéséhez kapcsolódó szabályok megismeréséhez, és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.
1. Az adó alanya Az adó alanya: • a kifizetı2 • az egyéni vállalkozó, ide nem értve a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozót, és az özvegyi nyugdíjban részesülı olyan egyéni vállalkozót, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; • az a mezıgazdasági ıstermelı, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján mezıgazdasági ıstermelıként járulékfizetésre kötelezett3. Nem minısül adóalanynak a mezıgazdasági ıstermelı abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezıgazdasági kistermelınek minısült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot. Kifizetı: a természetes személlyel a törvény rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló másik személy. Adóalanynak minısül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkezı kifizetı (a továbbiakban: külföldi kifizetı) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát 1
A továbbiakban: Szocho tv. Nem azonos az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetı fogalmával! 3 A Tbj. szerint biztosítottnak nem minısülı mezıgazdasági ıstermelı tehát nem alanyanya szociális hozzájárulási adónak, ilyen jogcímen adó fizetésére nem köteles. 2
1
Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. Az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendı adó alanya a kirendelést elrendelı kifizetı. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minısül azonban (kifizetıként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelı kifizetıvel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek ıt terhelik. Az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony alapján munkaerıkölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendı adó alanya a kölcsönbe adó kifizetı. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizetı, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevı személy minısül. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény4, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a öregségi nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, vagy növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
2. Adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony: a) a munkaviszony; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményezı vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi 4
1997. évi LXXXI. törvény.
2
társaság, a szabadalmi ügyvivıi iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közremőködési kötelezettséget eredményezı tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezetı tisztségviselıi jogviszonyt is); d) az ügyvédi iroda, a közjegyzıi iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerzıdés alapján fennálló jogviszony; f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítı egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekő önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselı e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a c)-d), f)-g) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülı olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
Példa: Megbízási jogviszonyban tolmácsolást végzı megbízott a minimálbér 30%-át el nem érı díjazásban részesül. Mivel a Tbj. szabályai szerint nem minısül biztosítottnak, járulékfizetési kötelezettség a kifizetéssel összefüggésben nem merül fel, de a szociális hozzájárulási adót a kifizetınek meg kell fizetnie mivel az elızıek szerinti h) pont alá tartozó, adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló személy részesül adóalapot képezı jövedelemben. A kifizetınek a juttatással összefüggésében 27százalék egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni
3. A kifizetıt terhelı adó 3.1. A kifizetıt terhelı adó alapja
3
Fıszabály szerint: • a kifizetı által a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései szerinti adókötelezettség alá esı önálló, illetve nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításánál a Szja tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével. Az elızıek szerinti juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerzıdésben, illetıleg más szerzıdésben meghatározott személyi alapbér, illetıleg díjazás. Külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér: a munkaszerzıdés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelızı évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér; • a tanulószerzıdésben meghatározott díj; • a hivatásos nevelıszülıt a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megilletı nevelési díj. 3.2. A kifizetıt terhelı adónak nem alapja: a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel; b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel; c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerzıdés alapján mentességet élvezı tisztviselıje, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel; d) a külföldi kifizetı által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerı-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkezı - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás idıtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt;
4
e) a kifizetı által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetıt terhelı rész; f) a szerzıi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzık oltalma, mintaoltalom alatt álló mő, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzıdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat; h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. 3.3. A kifizetıt terhelı adóalap megállapításának különös szabálya (társas vállalkozó után fizetendı adó) 3.3.1. A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra a tagra, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat és errıl a tényrıl a kifizetı felé nyilatkozik. E tag tekintetében a szociális hozzájárulási adót a tényleges adóalap után fizeti meg a kifizetı. Példa: A középfokú végzettséget igénylı társas vállalkozói tevékenységet folytató személy heti 36 órát elérı munkaviszonya 2012. március 5-én megszőnt. A társas vállalkozó személy közremőködésére tekintettel március hónapban nem részesül díjazásban. A minimálbér 112,5 százalékának (121 500 forint) harmincad része, azaz napi 4050 forint lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. A 2012. március 6-tól 2012. március 31-ig terjedı idıszakra 26x 4050= 105 300 forint után kell a társas vállalkozásnak a szociális hozzájárulási adót megfizetnie. 5
A kifizetı a tagjával fennálló jogviszonya alapján az ıt terhelı adó alapjának megállapításakor az elızıeken túlmenıen nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen a tagja más kifizetıvel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizetı e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendı adó alapjának megállapításakor számításba veszi. Ez azt jelenti, hogy az elızıekben meghatározott minimum adóalap (a minimálbér 112,5 százaléka) után a szociális hozzájárulási adót csak az egyik kifizetınek (társaságnak) kell megfizetnie a természetes személy (tag) nyilatkozata szerint. Abban az esetben, ha a természetes személy (tag) egyidejőleg egyéni vállalkozó is és mindkét jogviszonya vonatkozásában a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettség terhelné, akkor saját döntése szerint tagi jogviszonyára tekintettel a kifizetınek vagy saját maga után az egyéni vállalkozónak – vagyis csak az egyik jogviszonyban – kell a minimum adóalap után az adófizetést teljesítenie. A természetes személynek azonban a kifizetıt (társaságot) a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozatának átadásával értesítenie kell arról a döntésérıl, hogy a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettséget a kifizetı (társaság) teljesítse. Fontos! Mivel nem képez adóalapot az olyan tag számára adott juttatás, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, természetesen esetükben sem kell a minimum adóalapra vonatkozó szabályokat alkalmazni, az ilyen taggal összefüggésben szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Figyelem! Minimálbéren a szociális hozzájárulási adó tekintetében a Tbj. szerinti minimálbért kell érteni! Minimálbér: 1. a tárgyhónap elsı napján érvényes, a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb havi összege (2012-ben 93 000 forint), és
6
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetésérıl szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap elsı napján, a teljes munkaidıre érvényes garantált bérminimum havi összege (2012-ben 108 000 forint), ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fıtevékenysége vagy a társas vállalkozó fıtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. 3.3.2. Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetıleg a szerzetesrend tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyra tekintettel havonta terhelı adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra az egyházi személyre, illetıleg szerzetesrend tagra, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat és errıl a tényrıl a kifizetı felé nyilatkozik. 3.3.3. Mentesülés a különös szabályok a minimum adóalap után történı adófizetési kötelezettség) alkalmazása alól A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján az ıt terhelı adó alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja: • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; • gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közremőködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát személyesen folytatja, valamint • önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; • fogvatartott; • az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivıi iroda, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a közjegyzıi iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivıi kamarai, illetıleg közjegyzıi kamarai tagsága szünetel.
7
Az adóalap különös szabály szerinti megállapításakor az egy hónapra fizetendı adó alapjának számításakor a kifizetı nem veszi figyelembe a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyház és szerzetesrend esetében a minimálbér harmincad része, más kifizetı esetében legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. 4. A kifizetınek nem minısülı személy által fizetendı adó 4.1. Az egyéni vállalkozó A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja fıszabály szerint a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében pedig az átalányban megállapított jövedelem. Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali rendszerő oktatás keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 4.2. Az egyszerősített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) alanyának minısülı egyéni vállalkozó Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali rendszerő oktatás keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 4.2.1. Abban az esetben, ha a magasabb összegő társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az
8
adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszőnését követı hátralévı részére nyilatkozatot tett az egyéni vállalkozó, a nyilatkozat szerinti összeg az adó alapja. 4.2.2. Az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minısülı egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja az egyszerősített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. 4.3. Mentesülés a különös szabályok alkalmazása (a minimum adóalap után történı adófizetési kötelezettség) alól Az egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre maga az egyéni vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja. c) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; d) fogvatartott; e) tevékenységét szünetelteti f) az ügyvédi, szabadalmi ügyvivıi vagy közjegyzıi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az elızıekben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivıi kamarai, illetıleg közjegyzıi kamarai tagsága szünetel.
9
Példa: A középfokú végzettséget nem igénylı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó áprilisban 1-jétıl 10-éig táppénzben részesül. Az egyéni vállalkozó április havi vállalkozói kivétje 96 000 forint, ami azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adót – az adófizetés alól történı mentesítésre okot adó körülmény fennállásának hiányában – a „minimum adóalap”, a minimálbér 112,5 százaléka után, azaz104 625 forint alapulvételével kellene megfizetnie. A járulékalap 30ad része 3487,5 forint. A táppénzfolyósítás miatt az adófizetési kötelezettséget 20 napra kell teljesíteni, azaz a minimum fizetési kötelezettség összege 69 750 forint lenne, de a vállalkozói kivét összege ezt meghaladja, tehát a kivét lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. Ha a vállalkozói kivét összege a példában szereplı esetben nem érné el a 69 750 forintot, akkor a 69 750 forint után kellene megfizetni az adót.
Az elızıeken túlmenıen az egyéni vállalkozó nem veszi számításba azt az idıszakot, amelyen a kifizetıvel (társas vállalkozással) – a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján – az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, feltéve, hogy a társas vállalkozás ezen idıszakot az egyéni vállalkozónak minısülı személlyel fennálló jogviszonya alapján az ıt terhelı adó alapjának megállapításakor számításba veszi. 4.4. A mezıgazdasági ıstermelı A mezıgazdasági ıstermelıt saját maga után havonta terhelı adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezıgazdasági ıstermelıi jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minısül az adó alanyának a hónap minden napján. Az egy hónapra fizetendı adó alapjának megállapításkor a mezıgazdasági ıstermelı nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre mezıgazdasági ıstermelıi jogállására tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része. A mezıgazdasági ıstermelı az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre
10
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a mezıgazdasági ıstermelı e tevékenységét személyesen folytatja; c) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; d) fogvatartott. 5. Az adó mértéke A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendı adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megilletı adókedvezmények összegével. 5.1. A fizetendı adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következı adókedvezmények csökkentik: a) a munkabérek értékének megırzését célzó adókedvezmény; b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; c) a munkaerı-piaci szempontból kedvezıtlen helyzető társadalmi csoportok és a munkaerı-piacról tartósan távollévık foglalkoztatása, munkaerı-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdı fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthetı adókedvezmény.5 5.1.1. A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény korlátozása. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezmények rendszerétıl eltérıen a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a kifizetıt egy munkavállalóval összefüggésben akár több adókedvezmény is megilletheti. Ugyanakkor az adókedvezmények közül, ha egy jogviszony alapján a kifizetıt több adókedvezmény is megilleti, a kifizetı választja ki, hogy melyiket érvényesíti.
5
Az egyes kedvezmények igénybevételére vonatkozó feltételekrıl a kedvezmény érvényesítését szabályozó jogszabályok adnak iránymutatást.
11
A kedvezmények az alábbi esetekben halmozódnak: • START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény a Karrier Híd Programmal kapcsolatos adókedvezménnyel és a munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezménnyel együtt is érvényesíthetı. A legfeljebb együttes kedvezmény két jogcímen érvényesíthetı meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendı adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra fizetendı adó összegét, a különbözetre az Art-nak a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerően 6 alkalmazni. Figyelem! A START kártyával történı foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény más kedvezménnyel együtt nem érvényesíthetı. • A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthetı legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig.
6. Az adó bevallása, befizetése Az Art. 31. § (2) bekezdése szerint a kifizetı az adót havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig a 1208-as számú bevallásban vallja be, és ugyanezen idıpontig megfizeti. A befizetést a NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla 10032000-060055912 javára kell teljesíteni. Fontos! Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetıleg támogatás összegét nem befolyásolja.
6
A 17-es bizonylat benyújtásával a kiutalást, vagy átvezetést a NAV-tól kell kérni.
12
6.1. Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig a 1258-as számú bevallásban vallja be, és eddig az idıpontig fizeti meg. 6.1.1. Az egyéni vállalkozó az egyszerősített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig ugyancsak a 1258-as számú bevallásban vallja be, illetve fizeti meg. Ettıl eltérıen, a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezı, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követı hónap 12-éig vallja be a 1258-as számú bevallásban. A befizetés teljesítésének idıpontja azonos a bevallás benyújtásának határidejével. 6.2. A külföldi kifizetı az adóval összefüggı adókötelezettséget az Art. 8. §ában és 9. §-ában meghatározott képviselı útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizetı az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. Ha a külföldi kifizetı az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselıvel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggı adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy kötelezett. Az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét havonta a 1208INT jelő nyomtatványon, a tárgyhónapot követı hónap 12-éig elektronikus úton kell az állami adóhatóság részére teljesíteni. 6.3. A mezıgazdasági ıstermelı az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követı hónap 12éig a 1258-as bevalláson, elektronikus úton vallja be, illetve fizeti meg. 6.4. A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselıjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére a kincstár kötelezett.
13
7. Más jogszabályok alkalmazása Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról7, valamint az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény8 hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggı adókötelezettségeit az érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti. Az Európai Unió kötelezı jogi aktusának vagy a nemzetközi szerzıdésnek a rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedı hatályú jogi aktus, illetıleg nemzetközi szerzıdés e fejezettıl eltérı rendelkezést tartalmaz. A gyakorlatban – figyelemmel arra, hogy a kifizetıt terhelı adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki – ez azt jelenti, hogy az egyezmények alapján, Magyarországon biztosítási kötelezettség alá nem volt személyek esetében szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Példa: Egy Magyarországon bejegyzett Kft. német állampolgárságú vezetı tisztségviselıre havi 300 000 forint járulékalapot képezı jövedelemben részesül, a vezetı tisztséget megbízási jogviszony keretében látja el, de a társaság tevékenységében a vezetı tisztség ellátása mellett személyesen nem mőködik közre. A Tbj. 2012. január 1-jétıl hatályos szabályai szerint a vezetı tisztség ellátása vonatkozásában a vezetı tisztségviselı társas vállalkozónak minısül. A magyar foglalkoztató könyvelıje számára átadták az A1 jelő igazolást, amely 2012. december 31-ig érvényes. Az igazolás alapján a vezetı tisztségviselı kizárólag Németországban, a német szabályok szerint biztosított, ezért Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hiányában a Tbj. szabályai szerint járulékfizetési kötelezettség, és szociális hozzájárulási adó kötelezettség nem merülhet fel.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
7 8
2005. évi CXX. törvény. 2010. évi LXXV. törvény.
14
