………………………napirendi pont:
A Szociális Bizottság előterjesztése Az Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményei szakmai feladatai ellátásának - a Családsegítő Szolgálat, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény és a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat felülvizsgálatának - 2005. évi értékelése A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény 92/B.§ (1)d) pontja értelmében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. A fenntartói ellenőrzés célja, hogy a szakmai munka hatékonyságát megvizsgálja és az intézmény által nyújtott szociális szolgáltatások elemzéséről reális képet nyújtson a fenntartó számára. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális törvényben előírt szociális szolgáltatások biztosítása érdekében az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményeket működteti: 1. Családsegítő Szolgálat: Szociális alapszolgáltatás: -családsegítés, -szociális információs szolgáltatás. 2. Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény: Szociális alapszolgáltatások: -étkeztetés, -házi segítségnyújtás, -jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, -nappali ellátás: idősek klubjai, fogyatékosok nappali intézménye. Szakosított ellátások: -ápolást gondozást nyújtó intézmény: idősek otthonai, -átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: időskorúak gondozóháza.
-2-
3. Hajléktalanokat Segítő Szolgálat: Szociális alapszolgáltatások: -szociális étkeztetés, -nappali melegedő. Szakosított ellátások: -ápolást gondozást nyújtó intézmény: hajléktalanok otthona, -rehabilitációs intézmény: hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, -átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása, időszakos férőhely biztosítása téli krízis ellátás keretében. A szakmai ellenőrzés előkészítésének része volt egy, az adott intézményre szóló szempontsor összeállítása. E szempontsor alapján az intézmények elkészítették a Szakmai Program 2005. évre szóló feladatai teljesítésének értékelését. A szakmai vizsgálat kiterjedt: •a működést biztosító szabályzatok, nyilvántartások dokumentációjára, •az intézmény feladatai ellátására vonatkozó Szakmai Program megvalósulásának elemzésére, •az intézmény működésének általános, személyi, tárgyi és működési feltételeire, •a mentálhigiénés ellátás és foglalkoztatás megszervezésének alakulására, •a vezetői humán erőforrások, intézményirányítási stratégiák tanulmányozására. Az ellenőrzés módszerei között szerepelt dokumentumok elemzése, helyszínen tett látogatás során a gondozási tevékenység és az intézmény formalizált értekezlete lefolyásának megfigyelése, egyéni interjúk felvétele a munkatársakkal. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben végzett ellenőrzésről készített beszámolót a Szociális Bizottság megtárgyalta és a Közgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
-3-
H a t á r o z a t i j a v a s l a t: 1./ Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények 2005. évi szakmai munkájának értékelésével. Győr, 2006. május 18. Dr. Somogyi Tivadar Szociális Bizottság Elnöke
Törvényességi véleményezésre bemutatva:………………. Az előterjesztést készítette: Egészségügyi és Szociálpolitikai Iroda..................... Az előterjesztést látta:
Balogh József
Dr. Schmidt Péter
polgármester
alpolgármester
Értékelés a Családsegítő Szolgálat munkájáról A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott Családsegítő Szolgálatnál, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/B. § (1) bekezdésének d ) pontja értelmében ellenőriztük és értékeltük az intézmény 2005. évben végzett szakmai munkáját. Az ellenőrzés során az előre megadott szempontok alapján, a következő területekre fókuszáltuk a vizsgálatot: -
Az intézmény általános szakmai tevékenységének a bemutatására, Jogszabályi változások hatása az intézmény szakmai munkavégzésére, Az adósságkezelés helyzetének értékelésére, Az intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének elemzésére, A lakossággal való kapcsolat alakulására és értékelésére.
Az intézmény általános szakmai tevékenységének jellemzése A Családsegítő Szolgálat a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 278/95. (XI.19.) Kgy. sz. határozata alapján szakmailag és gazdaságilag önálló intézményként látja el a feladatát. A tevékenységét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I.7.)SzCsM rendelet, valamint a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésének 8/2006. (II.24.) Ök. rendelete szabályozza. A Családsegítő Szolgálat dolgozói rendelkeznek a jogszabályban előírt szakirányú képzettségekkel, az intézmény működési engedélye határozatlan időre szól. A szolgálatnál dolgozók közül, sokan több diplomával rendelkeznek, az intézmény vezetője és a központvezetők pedig az előírásoknak megfelelően szociális szakvizsgát tettek. A Családsegítő Központok szakmai tevékenységüket a professzionális segítés talajáról indítják. Elveik között szerepel: - A nyitott intézmény modell. - Családok külső és belső kapcsolati rendszerének a támogatása. - Ingyenes szolgáltatás biztosítása. - A kliensek részére az önkéntesség biztosítása a szolgáltatás igénybevételére. - Folyamatos etikai kontroll fenntartása. A költségvetési intézményként tevékenykedő Családsegítő Szolgálat gazdálkodását mutatja be négy évre visszamenőleg az alábbi táblázat: Megnevezés
2002. év 2003. év 2004. év 2005. év
Személyi juttatások
68 767
91 390
97 232 100 865
Munkaadót terhelő járulékok
24 112
30 580
31 773
32 952
Dologi kiadások
13 341
12 188
18 252
14 680
790
747
1 942
1 216
2 544
207
699
556
- 96
5 100
1 164
- 6 130
Egyéb folyó kiadások Intézményi beruházások Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások Összesen:
109 458 140 212 151 062 144 139
-2Az intézmény költségvetésében túlsúlyban vannak azok a „rugalmatlan költségelemek”, amelyekre érdemi ráhatása nincs az intézménynek. Az ugyancsak több évre visszamenőleg áttekintett dologi kiadások vonatkozásában is igaz a fenti megállapítás. Mindkét tény szükségszerűen vezet el annak az intézményvezetői értékelésnek a kialakulásához, miszerint a szakmai munka megvalósulását a szűkös költségvetési lehetőség akadályozza. Az elmúlt években az intézmény nem fért hozzá a pótlólagos forrásokhoz. Jelenleg a gazdálkodással összefüggő problémák neuralgikus pontjait a következőkben lehet összefoglalni: -
A szakmai továbbképzés hozzájárulásának csökkentése veszélyezteti az előírt szakmai továbbképzések végrehajtását. A szupervízió elérése és bevezetése nem megoldott. Szakmai felmérések, kutatások hiányoznak az intézmény szolgáltatásainak jobb „eladhatóságához”. Jelentős informatikai hardver-korszerűsítésekre volna szükség. Valamilyen formában függetlenedni kellene az ingatlan bérleti díjak folyamatos emelkedésétől. Raktározási lehetőségek megteremtése, kialakítása.
A Családsegítő Szolgálat szorosan együttműködik a szociális területen működő győri intézményekkel. Az intézmény meglévő kapcsolatrendszere magában foglalja a különböző hatóságok, hálózatok, helyi közösségek civil szervezetekkel való együttműködését is. A Családsegítő Szolgálat speciális feladatként látja el az adósságkezelési tanácsadói szolgáltatást (ez a vizsgálat külön kiemelt pontját képezi), ifjúsági tanácsadó és információs szolgáltatást. A statisztikai adatok szerint a szolgáltatást igénybevevők körében, azok számának növekedése mellett gyakoribbak és súlyosabbak lettek a családon belüli kapcsolati problémák. Ugyancsak adatokkal bizonyíthatóan megemelkedett a családon belüli bántalmazások mértéke is. Az intézményben szerény keretek közt működő közösségi és csoportos szociális munka lehetőségei nem ellensúlyozzák a folyamatosan növekvő igényeket. A Családsegítő Szolgálat összes forgalmi adatait mutatja részletes megbontásban, 2004-2005. év viszonylatában az alábbi táblázat: Megnevezés Igénybe vevők összesen Ebből új igénybevevő Családsegítő Szolgálatnál Adósságkezelésnél Éves forgalom Rendszeresen gondozott családok
2004. év
2005. év
3 138 1 020 738 252 19 087 546
3 587 1 151 569 166 19 882 653
Előző év %ban 114,3 112,8 77,1 65,0 104,1 119,5
-3Szociális, mentális esetkezelés Ebből: segítő beszélgetés tanácsadás informálás, ügyintézés A problémák jellege: családi, kapcsolati családon belüli bántalmazás lelki, mentális gondozás információ-keresés életviteli tanácsadás gyermeknevelési tanácsadás
3 029 1 383 1 229 180 291 40 298 587 809 121
4 584 1 890 2 045 133 340 69 385 1 154 1 113 129
151,3 136,6 166,3 73,9 116,8 172,5 129,2 196,5 137,5 106,6
Az adatok összevetéséből kiderül, hogy a Családsegítő Szolgálat szolgáltatásai iránt folyamatosan növekszik az igény. Növekszik az összes igénybevevőknek, a rendszeresen gondozott családoknak a száma és az éves forgalmi adat mértéke. Az ügyfélforgalom alakulása mellett figyelemre méltó, hogy egy-egy problémacsoporton belül az átlagos növekedést lényegesen meghaladó emelkedéssel találjuk szembe magunkat. Közülük a mentális esetkezelés több mint 50 %-os, a családon belüli bántalmazás 72 %-ot meghaladó növekedése a kiemelkedő. Jogszabályi változások hatása az intézmény szakmai munkavégzésére A szakmai ellenőrzés során az ellenőrzést megelőzően áttekintésre került az intézménnyel kapcsolatos jogi szabályozás. E szabályokban kerülnek rögzítésre a szociális ellátás és a munkavégzés feltételei. Az aktuális jogforrásokban bekövetkezett változásokról a Családsegítő Szolgálat alkalmazottai folyamatos információval rendelkeznek. Mind a négy központban elérhetők a törvények, rendeletek a központi dolgozók számára. A szakmai dokumentációkat az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben előírtak alapján végzik. Egy központban – a Belvárosi Családsegítő – jogszabályi változásokról az Interneten keresztül folyamatosan tájékozódnak a dolgozók. 1993. évi III. törvény 64.§-ának (1) bekezdése szerint: „A családsegítés, a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetései képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.” 2005-ben jelentős, a családsegítő tevékenységet érintő jogszabályi változások nem történtek. 2005-ben kezdte meg működését a Belvárosi Családsegítő Központ koordinálásában a Szociális Információs Szolgálat. Az 1993. évi III. törvény által előírt szabályozás célja, hogy biztosítsa a részletes tájékoztatást a szociális ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről, valamint az igénybevételek módjáról. Jelenleg a Szociális Információs Szolgálat adatbázisának teljes körű kialakítása folyik. Az elmúlt év szociális jogszabályi változása közé tartozik a távhő-szolgáltatási díj kompenzáció bevezetése. Ennek következtében a fűtési szezon megkezdése után – a távfűtéssel rendelkező városrészekben – jelentős mértékben nőtt a forgalom a családsegítő központokban. Az igénybenyújtások dinamikus növekedését jellemzi, hogy az Ady-városi Családsegítő Központ 2005. október havi 813 fős forgalmának több mint negyed része új ügyfélként került kapcsolatba a szolgálattal. Az év közbeni jogszabályi változások – ezek helyi rendelet szinten történő megjelenése – sok és nehezen értelmezhető problémát jelentenek a családoknak.
-4A Családsegítő Szolgálat központjai által ellátott családok, különféle társadalmi rétegekből származnak. Eltérő szociális problémákkal kerülnek a családsegítő központok gondozásába. A sokféleség mellett igazi kihívást jelent a családok ellátása, gondozása. Az összetett, bonyolult folyamatok sokrétű koncentrált jogszabályi változásokat figyelemmel kísérő munkavégzést igényelnek. Előnyként vehető figyelembe, hogy a rászoruló családok részére a családsegítő központok komplex szolgáltatást tudnak nyújtani. Az igazi segítséget a klienseknek a bürokráciában való eligazodásban tudnak nyújtani a Családsegítő Szolgálat munkatársai. Megfigyelhető a Családsegítő Szolgálaton belül az ellátások között a látens párhuzamosság megléte egy-egy gondozott család esetében. A halmozott probléma hatékony kezelése érdekében, kifejezettebb együttműködésnek kellene megvalósulni a Családsegítő Szolgálat családgondozója, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa és az adósságkezelést végző szakember között. A szorosabb team-munka javítaná a szakmai munka hatékonyságát és segítené a nélkülözhetetlen információk egymás közötti cseréjét. Továbbgondolásra javasolt az együttműködő szolgálatok közötti zárt rendszerű tájékoztatók kialakítása. A hatékonyabb munkavégzést nagymértékben elősegíti, hogy az intézményen belül a létszámokat átcsoportosításokkal alakítják. Az egyes központok szakmai létszámainak mennyiségi igényeinek kielégítésén túl a specifikumokra, illetve a problémacsoportokra is tekintettel vannak. Az adósságkezelés helyzetének értékelése Győr Megyei Jogú Város területén az adósságkezelési szolgáltatás 2003. júniusától működik. A 1993. évi III. törvény 55/C. §-ának (1) bekezdése szerint az Önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást többek közt akkor nyújthat, ha: a., „Az adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről önkormányzati rendeletet alkot.” b., „Adósságkezelési tanácsadást működtet.” Az adósságkezelésre vonatkozó helyi rendeletet az Önkormányzat megalkotta és tanácsadást működtet a Marcalvárosi Családsegítő Központban. Győr város egész területén működő szolgáltatást két fő végzi. A szükséges tárgyi feltételek a munkavégzéshez adottak. Az ellenőrzésen tett főbb megállapítások a következők voltak: -
Az Adósságkezelési Tanácsadó a jogszabálynak megfelelően jelzőrendszert működtet. Így, az adósságkezelési szolgáltatásban résztvevők közül magas azoknak a száma, akik a közművek javaslata alapján veszik fel a kapcsolatot a Tanácsadóval. A tapasztalatok alapján minden negyedik jelentkező jogosult a támogatásra, de ez a szám az előzetes együttműködési időszak alatt tovább csökken. A személyre szabott programok hat, tizennyolc hónapig tartanak. - A szolgáltatást igénybe vevők a leggyakrabban a harminc-negyven év közötti kisgyermekkel rendelkező fiatalokból tevődnek össze. Ellentmondásként jelenik meg, hogy egyre több személy szeretné igénybe venni a szolgáltatást – hiszen el van adósodva – ám, vagy jövedelme nincs, vagy az egy főre jutó jövedelmének nagysága miatt kizáródik a szolgáltatásból. Tendenciózusan megfigyelhető az egyre nehezebben kezelhető ügyfelek megjelenése a szolgáltatást igénybe vevők között. A tapasztalatok alapján, a programba vont ügyfelek igyekeznek eleget tenni a megállapodásban foglaltaknak. A tanácsadás szakmai részének fontos eleme a prevenciós stratégia kidolgozása. Mindkét félnek érdeke az újabb adósság felhalmozásának megakadályozása. A prevencióban fontos
-5szerepet játszik a folyamatos kontroll alkalmazása és a megfelelő ügyfelekre ható személyes motiválás. Az Adósságkezelési Tanácsadó kidolgozta a saját adminisztrációját. A kialakított dokumentáció a több más hasonló intézmény tapasztalatait is figyelembe veszi. Ennek köszönhetően, jól követhetők a konkrét eset lépései és az ügyféllel kapcsolatos bármilyen releváns esemény. Az ellenőrzés további megállapítása az, hogy a Tanácsadó Szolgálat a szakmai tartalom szerinti utógondozást kapacitás hiányában valójában nem végez. (Erre a módszertani szabályozás szerint három, hat hónap áll rendelkezésre.) A szolgáltatások igénybevételének elemzése, kapcsolat a lakossággal A kliensforgalom elemzése során a forgalmi naplók adataira lehet támaszkodni, amelyekből kiderül, hogy a szolgáltatási igény folyamatosan növekszik. Ugyanez az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda forgalmi adataiban úgy jelenik meg, hogy 2005-ben az irodánál megforduló kliensek száma 94 %-a a 2004 évinek. A dokumentációk vezetése az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet előírásainak megfelelően történik. A szolgálatnál megjelenő esetek összetétele a következő képet mutatja: -Az anyagi jellegű problémák az összes problémák 35 %-át teszik ki. -Az ügyintézésekhez való hozzáférést megkönnyítő segítségkérés 25 %-át teszi ki az összes ügyfélforgalomnak. -Ezt követi a szolgáltatásokkal kapcsolatos információ kérés, illetve az életviteli tanácsadásra vonatkozó segítségkérés. -A szolgáltatást igénybevevők 49 %-nál több probléma együttesen fordul elő. Ez komplex szakmai munkavégzésre hívja fel a figyelmet. -Magas a szolgáltatást igénybevevők körében az inaktívak aránya. -A nyugdíjasok részaránya eléri a 35 %-t. -A szolgáltatást igénybevevők között kimutathatóan több az egyedülálló személy. A városban működő családsegítő központok kliensforgalma további sajátosságokat is mutat: -
Az Adyvárosi Központ fajlagosan magasabb kliensforgalommal jellemezhető.
-
A Marcalvárosi területen megbízhatóan magasabb a krízishelyzetek száma.
- A fenti két családsegítő központban az elmúlt év utolsó negyedévében ugrásszerűen növekedett a kliensek száma. Ennek oka elsősorban a fűtési támogatással kapcsolatos kérelmek és a hozzájuk kapcsolódó információ igények növekedése volt.
-6Az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet szerint a rendelkezésre álló szakemberek egy-egy esettel maximum egy órát tudnak együtt dolgozni a szolgáltatást igénybevevővel. A tapasztalatok szerint ez az időintervallum elégségesnek bizonyul a segítéshez. Kifejezetten túlterheltség jelentkezik a személyi feltételek ideiglenes változásából fakadóan. Elsősorban betegség, illetve GYED utáni hosszabb helyettesítések, valamint a képzésekben való részvételek miatt kellett a nagyobb fokú szakmai szellemi leterheltséggel szembesülnie a Családsegítő Szolgálatnak. Munkaerő átcsoportosításokra a fentiekhez hasonló okok miatt volt szükség az elmúlt évben. Összefoglalás: -
A Családsegítő Szolgálat tevékenysége irányába folyamatosan növekvő, összetételében változó igények fogalmazódnak meg. A szakmai tevékenység szociális segítő folyamathoz kötött értékelése és állandó monitorozása megkívánná, az intézmény saját szakmai indikátorainak és a számítógépes nyilvántartásának a továbbgondolását. Javasoljuk, hogy a dinamikusan változó igényekhez alkalmazkodva, a komplexitás elérése érdekében, nagyobb fokú szakmaközi együttműködés valósuljon meg. További lépéseket kell tenni az intézmény rendelkezésére álló épületek és raktárak, lehetőség szerinti bővítésére. Meg kellene teremteni a szupervízió személyi és financiális feltételeit.
A szakmai vizsgálatot végezték: Team vezető: Sütő Csaba Team Tagok: Jukli Károlyné, Nemes Gábor, Polgár Tiborné, Valastyán Mihályné. Értékelés az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai munkájáról Az intézményben a már hivatkozott jogszabályhelyen alapuló ellenőrzés történt. A széleskörű feladatellátás miatt kiemeltünk témákat, amelyekre fókuszáltunk. A szakmai vizsgálat a következőkre terjedt ki: • Az intézményi alapdokumentumok ellenőrzésére. • A belső ellenőrzési munkafolyamat elemzésére. • A 2005. évi gazdálkodás jellemzőire. • Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának jelenére és a fejlesztési elképzelésekre. • A foglalkoztatásra az idősek klubjaiban. • A mentálhigiénés tevékenység és a gondozás egységére. • A Mohi úti Idősek Otthonában élők életminőségének feltérképezésére. A szempontok vélhetően jól tükrözik, hogy metodikailag is széles skálán kellett mozognunk. A módszereket két részre fűztük fel: 1. Dokumentumok meglétének ellenőrzése, azok elemzése. Statisztikák összevetése, a szakmai programok tanulmányozása. 2. Megfigyelés a helyszínen, strukturált kérdőív, interjú, személyes beszélgetés az otthonban lakókkal.
-7Megállapítható, hogy a személyes jelenlét, az aktív kontaktus a hatékonyság mellett azt is lehetővé tette, hogy az objektivitás és a szubjektív észlelések egységes egész képet alakítottak ki mind a vizsgálókban, mind a lakókban a vizsgálat céljáról. 1. Az alapdokumentumok ellenőrzése, a belső ellenőrzési munkafolyamat elemzése A jogszabályi változások gyakorisága, illetve az intézményi struktúra változásai és az egészségügyi feladatok integrációja miatt 2005-ben átdolgozásra került az intézmény valamennyi szabályzata. Jelenleg is folyamatosan pontosítják a változásoknak megfelelően a szabályzatokat. A Szervezeti és Működési Szabályzat 2005. augusztus 24-től hatályos, melyet a Polgármester jóváhagyott. Az SZMSZ mellékleteit szintén átdolgozták. A Szakmai Programot aktualizáltak, ehhez módosították a házirendeket, amelyek naprakészek. A munkaköri leírások új formátumot és tartalmat kaptak. 2. A belső ellenőrzés munkafolyamatának elemzése Az intézmény szervezetében a belső ellenőrzési munkát, egy fő függetlenített belső ellenőr látja el. Képesítése: mérlegképes könyvelő. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója. Tevékenysége kiterjed az EESZI valamennyi szakfeladata gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzési tevékenységre. Feladatát az éves ellenőrzési munkaterv alapján végzi, melyet az intézmény igazgatójával egyetértésben állít össze. A munkatervtől az intézmény igazgatójának megbízásával térhet el. Ellenőrzési jelentéseit az EESZI igazgatójának továbbítja, aki az ellenőrzés megállapításait véleményezi és intézkedési tervet dolgoz ki. Az intézmény rendelkezik a belső ellenőrzés folyamatát szabályozó Belső Ellenőrzési Kézikönyvvel, amely tartalmazza a belső ellenőr hatáskörét, feladatait, útmutatókat, az ellenőrzési módszerek főbb lépéseit. A 2005. évi ellenőrzési terv az alábbi ellenőrzési feladatokat tartalmazta: -
Élelmezés szabályszerűségének vizsgálata. Az intézmény szabályozottságának és belső információs rendszerének vizsgálata. Anyaggazdálkodás, leltár és selejtezés ellenőrzése. Állóeszköz fenntartási, karbantartási tevékenység ellenőrzése. Bélyegzők nyilvántartásának, őrzésének, igénylésének és a használatból kivont bélyegzők selejtezésének ellenőrzése. Területi ellátás pénzügyi elszámolásának ellenőrzése. Gépjárművek költségelszámolásának ellenőrzése. Gyógyszergazdálkodás ellenőrzése. Közbeszerzések vizsgálata. Intézményi pénzkezelés ellenőrzése, rovancsolása.
-8Az intézmény a belső ellenőrzési jelentését a 193/2003. (XI.26.)Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése alapján Győr Megyei Jogú Város Jegyzőjének megküldte. A belső ellenőrrel és az intézmény igazgatójával interjút készítettünk, amely alapján megállapítható, hogy • A belső ellenőrzés fontos feladat az intézményben. • Az ellenőr tevékenysége nemcsak a hibák kiszűrése miatt szükséges, hanem egyben prevenciós jellegű is. • A szakemberek elfogadják a megállapításokat, együttműködőek. • Az intézmény nagysága, feladatainak összetettsége azonban csak azt teszi lehetővé, hogy azokat a területeket vizsgálják, amelyekben a legnagyobb a hibalehetőség. 3. A 2005. év gazdálkodása Az intézmény 2004. illetve 2005. évi gazdálkodásáról (költségvetési lehetőségeiről, azok változásáról, a végrehajtásról) szinte azonos megállapítások tehetők. A tervezéskori relatív forráshiány, majd az évközi jelentős előirányzat-emelés és végül az előirányzatokon belül maradó felhasználás mindkét évre jellemző. Az intézményi gazdálkodást jellemző főbb kiadási adatok 2004 – 2005. években Eredeti előirányzat 2004. 2005.
1.073.820 1.070.791
Évközi saját Évközi fenntartói hatáskörű hatáskörű előirányzat-módosítás 22.598 134.579 68.141 126.353
Módosított Felhaszelőirányzat nálás 1.230.997 1.265.285
1.207.611 1.200.864
Az intézmény költségvetési előirányzata már a 2005. évi terv készítésekor meghaladta az 1 milliárd Ft-ot, amit az év során mintegy 18 %-kal (+ 194 millió Ft-tal) növeltek az évközi saját és fenntartói hatáskörű előirányzat-módosítások. Az előirányzat-keretek közötti gazdálkodást (tervezést, felhasználást) sajátos kettősség jellemezte. Egyrészt már a tervezéskor világosan látszott, hogy több területen (védőnői szolgálat, iskola-egészségügy, közalkalmazotti praxissal működő fogorvosi ellátás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) teljes egészében nincs mód a (elsősorban dologi) kiadások számbavételére. Másrészt a zárlati adatok az előirányzatoknak csupán 95 %-os felhasználásáról adnak számot. Természetes, hogy ez a kettősség nem „valósulhatott” volna meg évközi belső szakmai változtatások végrehajtása, valamint a fenntartó folyamatos odafigyelése, támogatása nélkül. Az év során – közgyűlési döntéssel megerősítve – került sor az OEP által nem finanszírozott (7 fő asszisztensi) közalkalmazotti létszám csökkentésére, félévtől az iskola-egészségügyi ellátás rendszerének átalakítására. Több területen – pl.: térítési díj emelés, emelt szintű ellátási díj, valamint örökölt lakás értékesítésének visszaforgatása – a fenntartóval egyetértésben hozott intézményi döntések segítették a feszültségek oldását. Segítette az intézményi feladatok ellátását a fenntartó által év közben biztosított, összesen 126 millió Ft pótelőirányzat is. Ennek 42 %-a a létszám gazdálkodással összefüggő költségtöbbletekre (végkielégítés, felmentés) érkezett, 45 %-a a dologi – intézményüzemeltetési (fűtés, világítás, közüzemi díjak, stb.) – kiadásokat finanszírozta, de lehetőség nyílt év közben 10 millió Ft fenntartói forrást az intézményi létesítmények felújítására, közel 6 millió Ft-ot pedig felhalmozásra (eszközbeszerzésre) fordítani.
-9Összefoglalva megállapítható, hogy az egészségügyi szakfeladatok működtetésében zajló szakmai és finanszírozási változások jelentősen befolyásolták az intézmény életét, gazdálkodását. Erre is figyelemmel folyamatos a gazdálkodási tényezőket is meghatározó folyamatok monitorozása, a problémák feltárása, a lehető leggazdaságosabb és leghatékonyabb működtetés biztosítása. A telephelyek nagy száma, a folyamatos ellátás biztosítása nagyon sok területen (karbantartások, eszközpótlások, szakmai anyagok biztosítása, stb.) sokszor ad hoc megoldásokat igényel, ami kihatással van a pénzügyi lehetőségek alakulására. A gazdasági vezetővel készített interjú (írásbeli kérdés feltevésre írásbeli válasz) lényegét a következőkben foglalható össze: a gazdasági vezető alapvetően elégedett az irányítása alá tartozó apparátus munkájával, személyi, iskolai végzettség szerinti összetételével. Az intézményi SZMSZ-ben rögzített információáramlást rendszerint működteti, szükség szerint további megbeszéléseket is tart. A gazdasági szervezet erősségét a jó szervezettségben, gyengeségét a rövid határidők miatti adatszolgáltatások eseti pontatlanságában, az ellenőrzésre jutó idő rövidségében, a továbblépés lehetőségeit a személyi állomány anyagi és erkölcsi elismeréssel történő erősítésében látja. 4. Az ÉNO jelene, fejlesztési elképzelések a jövőjével kapcsolatban Az értelmi fogyatékosságról írni nagyon nehéz érzelmi töltés nélkül. A felnőtté váláshoz sokkal “göröngyösebb” út vezet, számtalan negatív szembesülést kell átélnie gyermeknek, szülőnek egyaránt. Gyakran kudarcok sora után jut el a gyermek illetve fiatal ahhoz az intézményhez, közösséghez, amely befogadja. Ez idő alatt a szülő és gyermek is megvívja a maga harcát a családon, szűkebb-tágabb környezeten belül, esetenként visszafordíthatatlan sérüléseket szerezve. A fiatal a felnőtté válást és a másságot átérzi és igényli az intenzív segítséget, mert anélkül zűrzavaros a kapcsolatrendszere. Ebből pedig baj származhat számára, sőt elfordulhatnak tőle és magára maradhat. Megnehezíti a helyzetet, ha az értelmi sérüléshez egyéb sérülés társul. A beilleszkedést jelentősen befolyásoló jegyek ( autisztikus, pszichotikus vonások, diszharmonikus külső, szabálytudat gyengesége, stb.) olyan fájdalmas élethelyzeteket idézhetnek elő, melyek nem engedik elfeledni a másság tényét. Ösztönszeru védekezés indul el már a korai szakaszban, ami segítség nélkül kiszámíthatatlan irányt vehet. Indokolatlanul nagy áldozatvállalás, vagy épp elhanyagolás, elszigetelődés, egymás hibáztatása, válás, az ép testvér szerepének kérdése – általában a családon belüli kapcsolatok, szerepek minősége meghatározó a sérült sorsának alakulásában. A szülő pedig egyre idősebb és fáradtabb, esetleg már unokája is van, “csak” a sérült “gyermek” van vele és egyre gyakrabban jut eszébe, hogy mi lesz vele, ha ő nem lesz? Ki viseli gondját? A szándékosan választott érzelmi megközelítésű gondolatok célja az, hogy érzékeltessük, szükséges komplex módon kezelni az ellátott és az adott háttér/család helyzetét az eredményes munka érdekében. A Közgyűlés már elfogadta azt a szakmai elképzelést, amely szerint a Török úti volt Bölcsőde épületében egy Fogyatékos Centrum lesz. A Centrum magában foglalja majd a 30 férőhelyes jelenlegi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonát és megjelenik egy új ellátási forma, a fogyatékosok átmeneti otthona, amelyre évek óta jelentős igény mutatkozik a városunkban. Az intézmény bővítésével kapcsolatban felvetődő kérdéseket a jelen gyakorlatával összevetve elemeztük.
-104.1. Az intézmény működésének dokumentációja A törvény meghatározza, mely dokumentációk szükségesek a jogszabályoknak megfelelő működéshez. Mivel az alapellátás lényege nem változik, viszont az ellátási forma bővül, ezért fontos az új működési rend tudatosítása az ellátást végzők részére (információk pontossága, feladatkörök, kompetenciák). A " Házirend" érthetően és egyértelműen tartalmazza az intézmény napi életével kapcsolatos kereteket, azon belüli mozzanatokat. ( Az új működési formával járó változásokra való fokozatos felkészítés a gondozottak körében is fontos.) 4.2. A gondozott felvétele Az ellátottak létszámának növelése szükségessé teszi az előzetes tájékozódást, az igények felmérését. Ehhez kiindulópont lehet részben a már meglévő közösség, illetve azon intézmények, szervezetek megkeresése, akik érintettek ebben a körben. A szülők irányában különös fontossággal bír az átmeneti otthonnal kapcsolatban az alapos tájékoztatás az esetleges félreértések elkerülése érdekében ( nem végleges az elhelyezés ). Célszerű a fokozatos létszámnövelés, mivel az új környezet új helyzet elé állítja az ellátottakat és a családot: - megközelítés, útvonal " megtanulása", - az intézmény funkciójának újdonsága, - az épület megismerése, megszokása, " belakása", - az új élmények feldolgozása. Ez, az ellátást végzőknek is megterhelőbb időszakot jelent, a vezető számára pedig még körültekintőbb szervező munkát a mielőbbi átállás érdekében. Lényeges kérdés, hogy az elhúzódó átállás, feszültség forrássá válhat a jellegéből fakadóan egyébként sem feszültségmentes közösség számára. A felvétel adminisztrációja a jogszabályi előírásnak megfelelően történik, különös figyelemmel a szakmai dokumentációra. A döntések meghozatalánál szükség esetén az intézmény vezetője a szakmai felettesével egyeztet. 4.3. Ellátási szakasz Irányított tevékenységi körök Foglalkoztatás A jogszabályi változások miatt folyik a gyakorlati alkalmazás lehetőségeinek kidolgozása. Mentális szintentartás Lényeges szempont bizonyos fokú rugalmasság biztosítása, figyelembe véve a sérült személy napi hangulatát, a feladathoz való tapadását. •
Szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenység kitűnő alkalmat teremt a jártasságok, készségek alkalmazására, fejlesztésére, a tanult viselkedési formák gyakorlására.
-114.4. Kapcsolattartás Az átmeneti ellátottak esetében fokozott figyelmet kell fordítani a kapcsolattartásra és annak módjának, gyakoriságának helyes megválasztására (családi körülmények, anyagi, egészségügyi helyzet). 4.5. Egészségügyi ellátás A törvényi rendelkezés követése mellett szigorú felügyeletet igényel a gyógyszerelés, a recept kézhezvételétől a beadásáig. A családdal való kapcsolattartás és az ellátó személyzet odafigyelése elősegíti az egészségi állapot változásának jelzését. 4.6. A nappali-átmeneti ellátottak " közös" ellátási pontjai Fontos, hogy ne különüljön el a két ellátási forma sem az irányított, sem a szabadidős tevékenység során. Ezért a programok tervezése során törekedni kell közösen kivitelezhető programok szervezésére -születésnap, ünnepek, stb. 4.7. Kibocsátás Előkészítése nagyfokú körültekintést és együttműködést igényel az intézmény részéről. Az átmeneti ellátás - funkciójából fakadóan - ideiglenes " megoldás ", ezért letelte után kívánatos volna, hogy minőségében, biztonságában ne gyengüljön a sérült személy helyzete. 4.8. Elbocsátás A jogviszony megszüntetését, annak kritériumait törvény szabályozza, azonban kritikus helyzetben elsődlegesen az ellátottak érdekeit kell szem előtt tartani. A képzéseken lehetőség szerinti részvétel biztosítja az információk frissítését, tapasztalatok szerzését, szakmai műhelymunka színterét. 5. Foglalkoztatás az idősek klubjaiban és a bentlakásos otthonokban Az intézményből két otthonban és három klubban végeztünk vizsgálatot azzal a céllal, hogy meg tudjuk állapítani, hogyan szervezik az ellátottak foglalkoztatását. Az otthonokban a foglalkoztatás három szintéren működik: • Egyéni célzott beszélgetés. • Egyéni foglalkozások. • Csoportos foglalkozások. A célzott beszélgetések alkalmával van lehetőségük a szociális és mentálhigiénés munkatársaknak az ellátottak élettörténetének megismerésére, az aktuális problémák megbeszélésére, illetve a konfliktus helyzetek oldására. Egyéni foglalkoztatás keretein belül főként azon ellátottakkal foglalkoznak, akik valamilyen okból (pl.: egészségi állapotuk miatt) nem tudnak, vagy nem kívánnak részt venni a csoportokon. A foglalkozásokon felolvasnak, illetve a hangos könyvtár adta lehetőségeit használják ki. A csoport foglalkozások kialakításánál egyaránt szempont az ellátottak egészségi és mentális állapota, valamint előzetesen az igényeket is felmérik. Egyes csoportok beindítása előtt konzultálnak gyógypedagógussal.
-12Az otthonokban működő csoportok: • Kézműves foglalkozások (gipsz kiöntés és festés, dekopázs technikák, népi iparművészeti tárgyak készítése). • Zenei csoport. • Dalkör. • Felolvasások (sajtótermékek, szépirodalmi művek). • Jeles napok, ünnepi szokások. • Közmondások, szólások. • Irodalmi kör. • Főző csoport. • Bibliaóra. • Egyéni és csoportos gyógytorna. Az otthonban élő idős emberek részére rendszeresen szerveznek kisebb nagyobb kirándulásokat, múzeum és színházlátogatásokat, illetve rendszeresen készülnek és részt vesznek a kisbéri Ki mit tud? rendezvényeken. Az idősek klubjaiban aktív közösségi élet folyik. Rendszeresen tartanak egészségmegőrző illetve ismeretterjesztő előadásokat. Jó kapcsolatot ápolnak egymással a klubok és nemcsak a „hazai”, hanem más települések időseivel is. A klubokban működő csoportok közül néhányat megemlítünk a teljesség igénye nélkül: • Daloskör. • Kézműves foglalkozások. • Vicc óra. • Sütés-főzés. • Zenés torna, ülő torna. • Videó film vetítések. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézményben végzett ellenőrzés során a vizsgált részlegeken azt tapasztaltuk, hogy az ott dolgozó szakemberek igyekeznek az ellátotti körük képességeinek figyelembe vételével, megfelelő szabadidő eltöltési alternatívákat kialakítani. A foglalkoztatási terveket pedig úgy alakítják ki, hogy azok harmonikusan illeszkedjenek a gondozási folyamatba. Egyaránt nagy hangsúlyt fektetve a fizikai, szellemi, egészségi és mentális állapot szintentartására illetve lehetőség szerinti javítására. Valamennyi részlegen lehetőséget biztosítanak az ellátottak számára a szabad vallásgyakorlásra. 6. Mentálhigiénés tevékenység és a gondozás egysége A helyszíni látogatásokon túl fókusz csoport módszerrel dolgoztuk fel az alábbi kérdéseket: • Milyen színtű differenciált szolgáltatás biztosítaná egy nagy intézményen belül a lakók megfelelő életminőségét és jó közérzetét? • Mit tudnak tenni a lakók mentális biztonságáért, esetleges javulásukért a szociális és mentálhigiénés munkatársak és a foglalkoztatászervezők? • Mennyire leterheltek a kollégák? • Az előgondozás betölti-e funkcióját?
-13Egységesen megfogalmazták a kollégák, hogy szükség lenne további ellátásokra ahhoz, hogy az időseket az aktuális állapotuknak megfelelő legmagasabb színvonalon láthassák el. A folyamat így alakulna: az időseket otthonukban segítsük addig, ameddig még rendelkeznek a teljes vagy részleges önellátási képességekkel. Ehhez szükséges a házi segítségnyújtás további fejlesztése. Amennyiben kórházból kerül idős ember az otthonba, legyen lehetőség az átmenetre, a rehabilitációra, hogy képes legyen az otthonban élni és őt is elfogadják a többiek. Szükséges lenne a kórházzal való együttműködés finomítására. / a betegek hazaengedésének tervezettebb volta/. Az eltelt évek azt bizonyítják, hogy egyre gyengébb fizikális állapotban kerülnek be az idősek az otthonokba, ami azt jelenti, hogy átstrukturálódott a foglalkozások szerkezete. Egyre nagyobb igény van az egyéni foglalkozásokra az ágyban fekvő idősek számára. Ehhez viszont nem elegendő a személyi feltétel. A kollégák leterheltek, lelkileg is gyakrabban kellene feltöltődniük, bár mindent megtesznek a kiégés ellen a vezetéssel egyetértésben. Az előgondozások célja az lenne, hogy az idős embert a megszokott miliőjében látogassák meg és győződjenek meg arról, hogy valóban szüksége van-e bentlakásos ellátásra. A tapasztalatok szerint viszont alig van olyan eset, amikor más megoldást lehet felajánlani, mert szinte az azonnali elhelyezés lenne a megnyugtató megoldás, de a férőhelyek miatt nagyon sok a várakozó és nő a várakozási idő is. Ezért újra kell gondolni az előgondozás bizonyos elemeit. 7. A Mohi úti Otthonban élők életminősége Az otthon 1993-ban nyitotta meg kapuit Győr kismegyeri városrészében, csendes, kertvárosi környezetben. Az otthon 25 lakó számára biztosítja az elhelyezést, akik közül 20 nő és 5 férfi. Az épület kétszintes, családi ház jellegű. A szobák 2 ill. 3 ágyasak, a berendezést az intézmény biztosítja, de igény szerint a lakók magukkal hozhatnak személyes tárgyakat; tv, képek, polcok. Étkező, társalgó, teakonyha, vizesblokk található még az otthonban. A lakók kulturális életének színesebbé tételéhez tv, újság, könyvek járulnak hozzá. Lehetőség van arra is, hogy a hitéletet az otthonon belül is gyakorolják – ez a lakók körében nagyon közkedvelt. A szabadidős programok között szerepelnek a felolvasás, az idősek állapotának és igényeinek megfelelő manuális tevékenységek, színházlátogatások. Az épülethez tartozik egy zárt, szép nagy udvar, amely séták, levegőzések, szabadtéri programok és rendezvények szervezésére ideális. Az itt dolgozók előnyként ítélik meg a zöldövezetes környezetet, a falusias légkört. A környékbeliekkel nagyon jó a kapcsolatuk, falunapra, rendezvényekre meghívót kapnak, a részönkormányzattól támogatásban részesülnek. A bentlakásos ellátásra várakozók között is előnyt élvez ez a családias, nyugodt környezet. Hátránya: hogy a városi rendezvények nehezen érhetők el, de autóval azért ez is megoldható. A lakók állapotától függ a városi rendezvények látogatása. A 25 főből 6 fő mobilizálható, rendszeres színházlátogatáson 3-5 fő vesz részt. Erre az otthonra is jellemző, hogy a lakók beköltözéskor egyre rosszabb egészségügyi állapotban vannak, ezért nagy a teher az ápolási feladatokat végzőkön. Szakképzett munkatársak állnak a lakók rendelkezésére a nap 24 órájában. Egyre több idős ember szorul teljes körű gondozásra, segítséget igényelnek a fürdés, az öltözködés, étkezés során. A lakók között 6 fő 90 éven felüli. Az ellátottak mentális, egészség és szomatikus állapota nagyon eltérő. Az otthonban olyan idő emberek várják a biztonságot jelentő gondoskodást, akik az otthonukban önálló életvitelre nem képesek, hozzátartozók hiányában vagy azok elfoglaltsága miatt szorulnak ellátásra. A 25 lakóból 9 főnek nincs közvetlen hozzátartozója.
-14Az ápolási munka telítettsége miatt az ápoló nővérnek nagyon kevés ideje marad arra, hogy a közvetlen ápolási időn kívül is tudjanak a lakókkal foglalkozni. Ezen oknál fogva az ágyban fekvőknél is az idő nagy részét a szakfeladatok ellátása tölti ki. A járókereteztetéssel, a kiültetéssel nagy szerepet és segítséget vállalnak az aktivitás megőrzésének részfeladatai között. A napirend – az ébredés, mosdatás, öltöztetés, reggeli, ebéd, vacsora, fektetés – mindennapos ismétlődése az állandóságot, folyamatosságot biztosítja a lakóknak. A változatosság élményét kinek-kinek befogadó képessége szerint pedig a szervezett programok adják. Így sokkal nagyobb lett a szerepe a szociális és mentálhigiénés munkatársnak, valamint a foglalkoztatás szervezőnek. Az otthonban élők életkörülményeinek javításához a tárgyi feltételek javítása is hozzátartozik. A betegágyak és a heverők cserére szorulnak, 13 évesek. Az épület állagmegőrzéséhez az ablakok cseréje és a teraszlépcső felújítása nélkülözhetetlen. Összegzés: Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény feladatainak számszerűségében és azok összetettségében, az ágazat legnagyobb intézménye. A „nagy egész” azonban lehetővé teszi, hogy az egyes részlegek megfelelő szakmai önállósággal végezzék munkájukat. A következő időszakban a jogszabályi kötelezés mellett is át kell gondolni a személyi feltételeket, hiszen a lakók állapotromlása miatt a szakdolgozói létszám nem elegendő a felelősséggel végzett ápolási, gondozási teendők ellátásához. A szakmai vizsgálatot végezték: Team vezető: Páternoszter Piroska Team tagok: Baranyi Tamásné, Tóthné Velekei Katalin, Vörös Mária, Léránt Xénia, Franczia Lászlóné. Értékelés a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat szakmai munkájáról Az intézmény 2005. évi szakmai munkájának ellenőrzését és értékelését a vonatkozó jogszabályok, a vizsgálat tárgyát képező dokumentumok összevetésében végeztük és az alábbi szempontok köré csoportosítottuk: • • •
Az intézmény működését meghatározó szabályzatok és dokumentumok elemzése és azok aktualitásának elemzése a vonatkozó jogszabályok tükrében. Az intézményben élő hajléktalan emberek foglalkoztatása érdekében milyen tevékenységet folytat az intézmény vezetése. Az elmúlt évben a szakmai munkavégzéshez szükséges munkahelyi, tárgyi és infrastrukturális feltételek alakulása.
A Hajléktalanokat Segítő Szolgálat 1991. óta gondoskodik a hajléktalan emberek ellátásáról. 1994. január 1-je óta önálló költségvetési intézményként látja el a Győr városban élő közel 500-550 fő hajléktalan személyt. A Szolgálat a hajléktalan ellátás területén teljes körű szolgáltatást nyújt a rászorultaknak, így működteti a Hajléktalanok Otthonát, a Hajléktalanok Rehabilitációs Otthonát, az Átmeneti Szállást, az Éjjeli Menedékhelyet, a Nappali Melegedőt és a Népkonyhát.
-15A Hajléktalanok Otthona 40 fő fokozott gondozást, ápolást igénylő részére biztosítja a lakhatás, a tisztálkodás, a napi háromszori étkezés, a mentális gondozás és az egészségügyi ellátás feltételeit. Az ellátottak számára speciális mentálhigiénés szolgáltatást nyújtanak, mint az egyéni esetkezelés, a célzott segítő beszélgetés, a csoportfoglalkozás, a közösségi program. A Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona 50 fő ellátására alkalmas. Az eredményes rehabilitáció érdekében a képzés és a foglalkoztatás céljára szolgáló helyiségeket kialakították. A rászorulók egészségi állapotának helyreállítására irányuló ápolási-gondozási tevékenység feltételei biztosítottak. Az elkülönített ápolást, gondozást igénybevevő részére, rendelkezésére áll a betegszoba és az orvosi szoba. Az elő és utógondozásról az intézmény gondoskodik. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása 4 telephelyen funkcionál és150 hajléktalan ember befogadására alkalmas. Az intézményben az átmeneti elhelyezésre legfeljebb egy évig kerülhet sor, mely ellátás egy évvel meghosszabbíthat, ha az ellátást igénybevevő családi környezetébe nem helyezhető vissza. A szakosított ellátási formákat biztosító intézményi szolgáltatások közül 2005. évben a Rehabilitációs Otthon ellátásaira kisebb igény mutatkozott, míg az Átmeneti Szálló 100%-os kapacitással működött. A szociális alapszolgáltatás keretében működő 70 fő részére napi egyszeri meleg étkezést biztosító Népkonyha szintén 100 %-os kihasználtságú. A 60 fős Nappali Melegedő szolgáltatásai térítési díj mentesek. A szolgáltatás iránt viszont nagyobb lenne az igény, hiszen a városban nincs más közfürdési lehetőség. A hajléktalanokat ellátó intézményrendszer kereteit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM miniszteri rendelet szabályozza. A Hajléktalanokat Segítő Szolgálat alapító okiratát Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése a 73/2005. (III. 27.) Kgy. sz. határozatával módosította. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény valamennyi tevékenységét. A 2005. évben módosított alapító okiratnak megfelelően, a Szervezeti és Működési Szabályzat aktualizálása, majd a felügyeleti szerv által történő jóváhagyása folyamatban van. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatához az alábbi szabályzatok kapcsolódnak: • Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Pénzkezelési és Nyilvántartási Szabályzata, • Számviteli Politika, • Közbeszerzési Szabályzat, • Belső Ellenőrzési Szabályzat, • Vagyonvédelmi Szabályzat, • Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Anyaggazdálkodási Szabályzata, • Felesleges Vagyontárgyak Selejtezési Szabályzata, • Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat, • Leltározási Szabályzat, • Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Iratkezelési Szabályzata, • Szakmai Program, • Hajléktalan Otthon házirendje, • Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona házirendje, • Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása házirendje, • Éjjeli Menedékhely házirendje, • Nappali Melegedő házirendje, • Népkonyha házirendje,
-16• • •
Hajléktalanok Átmeneti Szállása Érdekképviseleti Fórumának Működési Szabályzata, Hajléktalan Otthon Érdekképviseleti Fórumának Működési Szabályzata, Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona Érdekképviseleti Fórumának Működési Szabályzata.
A Hajléktalanokat Segítő Szolgálatnál a munkavégzésre képes ellátottak számára, a jogszabály lehetőséget ad a munkavégzés célú, a terápiás célú képességfejlesztő és a képzési célú foglalkoztatásra. A Szolgálat munkavégzés célú belső foglalkoztatást biztosít a tartósan vagy átmenetileg bejelentett munkahellyel nem rendelkező Rehabilitációs Otthon lakói és az intézmény szolgáltatását igénybe vevők részére A belső foglalkoztatás célja, hogy az érintett ellátottak szinten tartsák vagy szükség esetén fejlesszék azon készségeiket, képességeiket, melyek a munkaerő piaci elhelyezkedéshez és a munkahely megtartásához szükségesek. 2005. évben havonta 13 -15 fő belső foglalkoztatás keretében végzett tevékenységei az állatgondozás, a növénytermesztés, a fóliagondozás (mezőgazdasági és kertészeti munkák), a karbantartási és műszaki javítási feladatok, a portaszolgálat-terepőrség, a tereprendezés, a kőműves segédmunka (idényjellegű), a rakodás, takarítás (közös helyiségek, hivatalos helyiségek, intézményi gépkocsik). A foglalkoztatásban részt vevők minden reggel 645 h-kor munkaelosztáson vesznek részt. Ezt követően végzik el napi feladataikat 7-15 óra közötti időszakban a munkafelügyelő koordinálásával. A gondozó 1445 h-kor munkaértékelést tart. A napi munkavégzésről egyéni munkalap készül. A hónap végén az intézményvezető - a munkaszervezéssel megbízott szociális gondozóval történt egyeztetés után - kiosztja a rendelkezésre álló munkajutalmat, melyet meg is indokol. A munkajutalom az elvégzett munka óraszáma és a munkavégzés alapján nem bérjellegű járandóságként adható, melynek alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 20%-val, 2005. évben 5.160 Ft-tal. Felső határa nem szabályozott. A belső foglalkoztatás célja elsősorban nem az ellátottak pénzeszközhöz juttatása, hanem a munka világában való elhelyezkedés esélyeinek megteremtése, a szociális és mentális faktorok fejlesztése vagy szinten tartása. Belső terápiás célú foglalkoztatást is szervez az intézmény, ez elsősorban szövést, varrást jelent, melyet helyileg a rehabilitációs műhelyben végeznek. Az intézmény működési körén kívül végzett munka, munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében bonyolódhat. A rehabilitációs részleg vezetői nagy mértékben segítik az ellátottakat a munkahely keresésben, a megjelenő álláshirdetéseket napi szinten az ellátottak rendelkezésére bocsátják, az önéletrajz készítéséhez tanácsot adnak eseti megbeszélés keretében. Az elmúlt év során az ellátottak az alábbi külső munkahelyeken tudtak dolgozni: Kommunális Szolgáltató KFT (hólapátolás), Polgármesteri Hivatal (iratselejtezés, bútorok mozgatása), TRENK VALDER, ÉMT TERMO Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató KFT (kertészeti feladatok). Az intézmény az ellátottak érdekében mindent megtesz. Több helyi vállalattal, céggel kapcsolatban áll, de folyamatos munkalehetőséget mégsem tudnak biztosítani számukra. A lehetőségek egyre inkább beszűkülnek.
-172005. évben a Rehabilitációs Otthonban 26 főnek szűnt meg a jogviszonya, 3 fő fegyelmivel távozott, 5 fő más intézménybe került, 18 fő sikeres rehabilitáció után munkaviszonyt létesített, lakhatása biztosítottá vált és így a társadalomba való visszakerülésük megvalósult. A Hajléktalanokat Segítő Szolgálat szakmai vizsgálatának keretében, kérdőíves felmérés történt a dolgozói elégedettség felmérése céljából. A 22 kérdésből álló kérdőív a szakmai munkát végző kollégák számára készült. Összesen 41 szakdolgozó volt érintett a kitöltésben, ebből 37-en küldték vissza kitöltve a kérdőívet. Mivel anonim és önkéntes volt a kitöltés, ezért nem tudjuk, hogy a 4 fő, aki nem küldte vissza, milyen okból nem foglalkozott a kitöltéssel. A megkérdezettek 23 és 62 év közöttiek, átlagéletkoruk 41,5 év. A Hajléktalanokat Segítő Szolgálatnál 0-2 éve dolgozók aránya 38%, ugyanennyi az 5-10 éve ott dolgozók százalékos megoszlása. A 3-5 éve a Szolgálatnál dolgozók részaránya 22%. Tehát a „régi” és az „új” dolgozók aránya megegyezik. Az intézmény indulása óta –egy fő kivételével- teljesen kicserélődött a személyi állomány. A kérdőív biztosította a szöveges véleménynyilvánítást is. A választ adó 37 fő közül 14 fő élt ezzel a lehetőséggel. Az intézményfenntartó önkormányzat felé a dolgozók részéről tett észrevételek, javaslatok az alábbiakban foglalhatók össze: • Nincs Internet használati lehetőség, nincs szabad telefon használat lehetőség, a számokat meg kell hívattatni, ez hosszadalmas, nehézkes. • Ezen kérdőív képtelen azon körülmények és feltételek bemutatására, amelyek között a munkát végzik ( alacsony szintű tárgyi feltételek, irodák, irodai eszközök hiánya). • • • • •
•
A lakóépületek rossz állapotban vannak. Nincs terápiás szoba. Túl sok a rehabilitációs férőhelyszám és túl kevés az átmeneti szálláson a férőhely. Jóval több szociális bérlakásra volna szükség, hogy a hajléktalanok száma csökkenthető legyen. Olyan pályázati lehetőségek, amelyek lehetővé tennék nagyobb infrastrukturális beruházások megvalósítását ( biztonsági hálózat kiépítése, számítógépes adatbázis, kapukon elhelyezhető szonda, más hordozható szonda, központi zár a külső kapukon.) Nagy a kiégés veszélye, nagyobb elismerésre volna szükség a hajléktalan ellátásban dolgozók körében.
A kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján megállapítható, hogy a jogszabályi háttér nagy részben segíti a szakmai munkát. Az intézményi finanszírozással kevésbé elégedettek, s talán a segítő attitűd megnyilvánulása az is, hogy még kevésbé, mint amennyire a saját jövedelmükkel. A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket általában nem tartják jónak, legtöbben az egyéni esetkezeléshez szükséges helyiség hiányát említették, majd az eszközellátást, a dolgozók elhelyezésének körülményeit és a kapcsolattartáshoz szükséges eszközök hiányát. Legkevésbé az ápoláshoz, gondozáshoz, foglalkoztatáshoz szükséges eszközöket hiányolták a felsoroltakból. A szöveges kiegészítések alapján egyértelműen láthatók a tárgyi feltételek hiányosságai. A személyi feltételekkel többnyire elégedettek a létszám tekintetében, a képzettséget érintően pedig még inkább. Többségük túlterheltnek érzi magát, főként a pszichés terhelésre panaszkodnak, ezt a szöveges kiegészítések között is említették, amellyel nem áll arányban a megbecsülésük.
-18A munkahelyi légkört jónak tartják, amit főként a munkatársak közötti viszony alapoz meg. Ezt támasztja alá, hogy szakmai, módszertani segítséget is legnagyobb arányban a munkatársaktól kapják. A vezetés részéről több erkölcsi elismerést, pozitív visszacsatolást várnak. A dolgozók háromnegyed része a jövőjét továbbra is ebben az intézményben képzeli el, bár a munkafeltételek javulásában nem nagyon bíznak. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy ez a többség olyan humán erőforrás az intézmény számára, amellyel érdemes jól „sáfárkodni”. A felmérés tapasztalatai alapján a fenntartó számára megfogalmazott ajánlások a következők: 1. Az intézmény tömegközlekedéssel történő megközelíthetőségének biztosítása. 2. A tárgyi feltételek javítása. 3. A Szolgálatnál végzett munka nagyobb elismerése. A Hajléktalanokat Segítő Szolgálatnál a dolgozók lelkiismeretesen, legjobb tudásuknak megfelelően segítik a hajléktalan embereket. Az intézményi szolgáltatást a hajléktalan ellátás jogszabályi előírásai és a fenntartói elvárások határozzák meg, mely nagyfokú leterheltséggel jár a hajléktalan ellátás biztosításában. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a rászorultakat munkához segítsék, a szűkös lehetőségek ellenére is. A Szolgálat dolgozói a hiányos tárgyi és műszaki feltételek ellenére törekszenek a hajléktalan emberek hatékonyabb ellátására. A szakmai vizsgálatot végezték: Team vezető: Kovács Zsuzsa Team tagok: Miklósyné Bertalanfy Mária, Száraz Lajosné, Tóthné Velekei Katalin
