I. évfolyam, 5. szám. SZAKROVATVEZETÖK: Apróvad védelme és vadászata: Dénes Zoltán. Bio-logla: Bethlcnfalvy Ernı. Fegyvertechnika: Szalovszky Béla Kynológia: Pazdera K. Nagyvad védelme és vadászata: Jurecký Nándor Vadászati jog: Dux. Vadászati szépirodalom: Orosz Sándor. Vadvédelem: Jurán Vidor, Zoológia és oraithologia: Fritsh Emil.
1927. július l-én.
VADÁSZ
SZERKESZTİSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Bratislava, Káptalan utca 2. Elıfizetési árak: A védegyleti tagok a lapot díjmentesen kapják. Nem tagok részére: Csehszlovákjában egy évre 36 Kčs, fél évre 18 Kčs, egyes szám ára 3 Kčs. Elı-fizetés, mindennemő hirdetés, megkeresés, sürgetés a szerkesztıség cimére Káptalan utca 2. küldendı.
A vadászat, vadvédelem és a vadászabtenyésztés érdekeit szolgáló képes szaklap. A „SZLOVENSZKÓI VADÁSZATI VÉDEGYLET"
úgyszintén helyicsoportjainak hivatalos közlönye közlönye.
FELELİS SZERKESZTİ: CSECH CYPRIÁN •MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN Dux.:
VADÁSZATI JOGUNK JELENLEGI ÁLLÁSA. Annak dacára, hogy vadászati közállapotaink általában erısen javuló tendenciát mutatnak a vadászatjogi kérdések terén, sajnos, sok az anomália, sıt jogosan állíthatjuk, hogy nincs meg mindenütt a teljes jogbiztonság. Bár a minisztériumban és az egyes megyékben kellı szakértelemmel és szaktudással kezelik a vadászatjogi kérdéseket, egyes megyékben, kivált azonban a járásokban és községekben történı szabálytalanságok sok felebbezésre adnak okot, a közigazgatási bírósághoz intézett panaszoknak pedig sem szeri, sem száma. Mint a V. V. E. volt szaklapjának munkatársa, több száz esetet tanulmány tárgyává tettem. A hozzám beérkezett kérdések tömege oly képet tárt elém, melybıl Szlovenszkó vadászatjogi helyzetérıl tájékozást nyertem. Ezen helyzet feltárásával a közérdeknek vélek szolgálatot teljesíteni, ha ezeket a V. V. E. hivatalos lapjában nyilvánosságra hozom és az egyes anomáliák megszüntetését a V. V. E. útján szorgalmazni fogom. A jelenleg is érvényben lévı vadászati törvény, az 1883. évi XX. tc, a maga kurta 52. paragrafusával már megszületése idején is elégtelen volt. Míg más törvényekhez főzıdı elvi jelentıségő határozatok, közigazgatási bírósági, kúriai döntvények csak elenyészıen csekély, vagy gyér számban hozattak, addig a vadászati törvényhez több mint 200 elvi határozat, rendelet és döntvény főzıdik. A vadászati törvény, dacára hiányosságának, a gyakorlatban helyes irányú joggyakorlatot teremtett, amely irány mindenkor megtartatott, az erre vonatkozó határozatok respektáltattak. Ez pótolja a törvény hiányosságát. Sajnos, ezt a joggyakorlatot jelenleg kevésbé respektálják s bár a törvény rendelkezései általánosságban betartatnak, a hozzá főzıdı rendeletek és döntvények egszerően mellıztetnek. Vadászati törvényünk legnagyobb hibája, hogy végrehajtási utasítása semmiféle magyarázatot nem tartalmaz, a községek számára semmiféle útmutatást nem adott ki s így igen hosszú idınek kellett elmúlnia és sok konkrét esetet kellett felsıbb hatóságilag elbíráltatni, míg a felsıbb hatósági döntések a fejlıdésnek határozott irányt szabtak. Ma a közigazgatás nem rendelkezik elegendı szakemberrel s ez az oka annak, hogy olyan esetek fordulnak elı, amikor a törvény imperatív, világos rendelkezéseit nem tartják be.
Néhány gyakorlati példa: Ismerek esetet, mikor a zsupáni hivatal 4 és fél évre kötött bérszerzıdést hagyott jóvá. Ez ellenkezik a törvény 3. §-ával, amely legkisebb bérleti idınek imperatíve 6 évet ír elı. A megyei hatóság elutasította a község által kötött bérszerzıdés jóváhagyását azon indokolással, hogy a község az árverés kikiáltási árát alacsonyan szabta meg. A megsemmisítı határozatban maga a megyei hatóság szabta meg az új kikiáltási árat és új árverés tartására utasította a községét, ami ellenkezik a község autonóm jogával, mert a kikiáltási árat a község képviselıtestülete jogosult megállapítani. (Belügyminiszt. 13.824-1890. sz. határozata. Gyakori eset, hogy a megyei hatóság jogerıs bérleti szerzıdéseket semmisített meg lejártuk elıtt, például azon indokolással, hogy a bérlı nem vadászik s azért a vadsertések elszaporodtak vagy például, hogy a bérlı egy évi bérrel tartozik, stb.... A jogerıs bérleti szerzıdés, mint magánjogi egyezség, csak birói úton bontható fel. Annak elbírálása, hogy történt-e szerzıdésszegés, a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. (Közig, bíróság 2.683-898.) A legnagyobb hibák azonban a községeknél történnek s ezek azt eredményezik, hogy a bérleti szerzıdések évekig jóváhagyatlanok, a bérlı a területen jogosan nem vadászhat s ha esetleg vadászik is, gyakran kellemetlen följelentéseknek van kitéve, vadlövés esetén még kártérítési pereket is varrnak a nyakába. Ha a bérlı kénytelen bevárni a vadászati szerzıdés jóváhagyását, akkor a község veszít el bizonyos bért. Leggyakoribb hiba a községeknél az, hogy a kikiáltási árat, a bánatpénz magasságát, az árverés idejét és helyét s egyéb árverési feltételeket nem a község képviselıtestülete, hanem elöljárósága állapítja meg, holott annak megállapítása kizárólag a képviselıtestület hatáskörébe tartozik. Sokszor elıfordul az a hiba, hogy az árverést nem a községben tartják meg, hanem azon jegyzıi hivatalban, melyhez a község tartozik, ami szintén ellenkezik az elıírással s ami a szerzıdés jóváhagyásának megtagadását idézheti elı. Azon ténykörülmény, hogy az árverés nem eredményezte a remélt bért, vagy az elıbbi bérlet összegét, nem szolgálhat okulni bérszeriıdés jóváhagyásának megtagadására, ha egyébként a törvény és rendelke-
1
zések betartottak. Sok esetet ismerek, mikor ezen az alapon az árverés jóváhagyása elutasíttatott. A vadászterületekre, mint rendesen, sok a reflektáns, a kisebb ajánlatot tevı bármi kis hibát vél felfedezni a lefolytatott eljárásban, felebbezést ad be, a felebbezés elintézéséig a bérlı nem vadászhat, mert nincs hozzá joga, a község követeli a bért, a rivális húzza ad infinitum a dolgot, a bérszerzıdés jóváhagyása esetén a közigazgatási birósághoz panaszt ad be, erre föl a bérlı a területbe nem
invesztálhat semmit, de vadászik, sıt félve a bérlet megsemmisítésétıl, mindent kilövöldöz. Sok, igen sok az ilyen anomália. Feltétlenül szükséges, hogy a V. V. E. a minisztériumban eljárjon s erélyes rendelet kiforszirozásával kérje a vadászati judikatura stabilizálását, vagyis: nemcsak a törvény, hanem a vonatkozó határozatok, rendeletek és döntvények szigorú betartását.
Orbán J.:
AZ IGAZ VADÁSZ-MORÁL SZABÁLYAI SZERINT KORREKTNEK TARTHATÓ-E AZ İZNEK HAJTÁSBAN SÖRÉTTEL VALÓ VADÁSZATA? Nem! Ez az én véleményem. Ilyen és hasonló tartalmú cikkek feltételét és szerkesztıi megjegyzés nélküli közlését,* fıleg, ha maga a cikk irója is igenlıje a kérdésnek, egy németországi lapban, még hozzá „Vadászati Védegyleti" lapban — teljesen kizártnak tartom. — Ott legudvariasabb esetben azt üzennék a cikk Írójának, hogy véleményét tartsa meg magának s ha ilyen elvek mellett megy vadászni, tegye azt egyedül és akkor, amikor senki sem látja. Ha nem tudnám azt, hogy védegyletünk lapjának szerkesztıje az incriminált cikket csak azért közölte vezetı helyen, hogy az annál feltőnıbb legyen és tudta azt, hogy „abusus non tollit usum", különben a szerkesztıi megjegyzés nélküli közlés azt hitetné el az olvasóval, hogy a „Vadász" szerkesztısége a cikkíró úr véleményével azonosítja magát. Igaz, hogy: „obseqium amicos, veritas ódium parit". — Mégis megteszem, mert az igazvadászmorál megköveteli tılünk, tapasztaltabb vadászoktól, hogy minden oly felfogást, amely fiatal vadásztársaink körében félreértést szülhet, ne hagyjuk szó nélkül. — Ezek és a nemes vadászmesterség érdekében vállalom tehát a kritikusnak jószándékáért kijáró ódiumot. Tatur úr a „Vadász" 3. számában „Vadászias-e az İzre söréttel lıni?" cikkében elismeri, hogy a nagy vadra nem szabad söréttel lıni, vagyis csak golyóval szabad! Sıt tovább is megy s azt mondja: „Ha az csülkös vad, akkor semmi körülmények között sem!". És mégis a szlovenszkói viszonyokra módosítani kívánja és a vadászmorál rovására a regulákkal könnyen megalkuvó vadászok részére egy kis latitude-öt akar a fegyver megválogatása tenkintetében biztosítani. A sörétlövésre felsorolt vadak közül én például csak a siket- és nyírfajdot hagynám meg. — A többit golyó illeti meg. — Bár a siketfajd lövését söréttel a szigorú német vadászok sem tartják elítélendınek — én mégis férfiasabbnak és nagyob vadászörömet okozó eredménynek tartanám, — ha meg van rá a lehetıség, — a golyóval való lövést. — Nincs igazam? A hiúz, sasok, uhu, váddisznó-süldı csak nem költöztek át az erdıbıl Délszlovenszkó kukoricásaiba?! Ezek úgy tudom, hogy az erdıben, mégpedig minél hozzáférhetetlenebb és nagyobb erdıkben tartózkodnak, ahol vadászán közben a golyóval való lövésnél nincsen kitéve az ember annak, hogy ezen nemes nagy vadak helyett egy a kukoricában babot szedegetı menyecskét lıjjön meg?! * Türelem, a tárgyilagos vita lezárása után összefoglalás ként ez is jön! Szerk.
A sasokat — ahol kevés van, már pedig úgy tudom, hogy Szlovenszkóban sehol sincsen már oly nagy számban, hogy az élelemkereséssel okozott kárt a vadállomány ki ne birná — és az uhut, még a golyó lövés alól is kivenném, hiszen sajnos, ezek nemsokára már csak „a természeti emlékek közzé lesznek sorolhatók" és kipusztításukat törvénnyel kell majd védeni! Vagy ha már a szükség ritkításukat kívánná, úgy tegyük azt golyóval.... Ezen ritka és a maguk nemében is nemes és romantikus ragadozó madarak megérdemlik, hogy egy jól irányzott golyóval oltsuk ki életüket, nem pedig söréttel összelövöldözve, esetleg szárnyaszegetten, kerítve hatalmunkba, bottal verjük agyon. -— Aki lıtt már ilyen nagy ragadozó madarat és nem akarván még egy lövéssel közelrıl ronccsá lıni — letarkózni akarja, bizony néhány vágást kap az éles csırtıl és pár sebet a hegyes karmoktól. — A legkényelmesebb szokás tehát a drága testi épségét féltı vadásznak a bottal való tarkónütés. A t. cikkíró úr az ızek és süldıknek a hajtóva-dászaton való vadászatához, dictum-factum, csak a sörétet tartja megfelelınek, mert a golyólövés a vadász urak testi épségét veszélyezteti. — A többi nagy vadra pedig megengedi a golyólövést. Hát ezek vadászatánál nem fél a t. cikkíró úr, hogy á vad alá lıtt golyó valamelyik vadásztársát hasba találja?! Vagy tálán a cikkíró úr által rendezett területeken csak az ız a legnagyobb vad ... ? Nem méltóztatott észre venni, hogy felhozot érvei mennyire ellentmondanak egymásnak? Az ıznél életveszéllyel jár a golyólövés, a szarvasnál stb. már nem! Nem kirívó ellentmondás ez?! Abban az egyben teljesen egyet értek a cikkíró úrral, hogy bizony egy futó ıznek egy fiatalosban golyóval való lövéséhez bizonyos, — ha nem is mővé szet, de gyakorlat kell. Mégis csak könnyebb azt a kutya elıtt kis résen átvillanó ızikét egy marék nullás söréttel vagy postával megcsúfolni, mint golyóval el találni. —. Mert hiszen a golyóval simán el lehet hibáz ni vagy még rosszabb lövés esetén is a golyó okozta sebvéren teritékre hozni. A söréttıl pedig, ha nem is rulirozik, de mégis csak kaphat egy pár szemet „s a kutyák majd csak lefogják". Ha pedig nem úgy, „attól az egy szem söréttıl nem lesz semmi baja". Arról aztán a söréttel való fecskendezés hívei elfeledkeznek, hogy egy szem vékonyan talált sörétet, amely sebvéres nyomot sem hagy, az ız halálfélelmében még kilo méterekre is elviszi úgy, hogy a kutyák sem érhetnek nyomába! Aztán pedig, amidın a kutyáktól biztonság ban van, kimerültségében összeesik, eléri a sebláz, s lesz belıle a sörét vadászat nagyobb dicsıségére a rókák és ragadozók részére való „hullott vad". Vagy közönséges néven nevezve dög! Folytatjuk .
2
Rössler F,:
A TÚZOK ÉS A VADLIBA. A tyúkfélék legnemesebbjeinek: a siket- és nyírfajd dürgésének sóvárgott élvezetét mi nyugatszloven-szkói vadászok kénytelenek vagyunk az észak- és keletszlovenszkói, valamint a ruszinszkói vadásztársaknak átengedni. Ennek ellenében Diana istennı más szárnyas vad mellett a madárvilág két kiváló képviselıjével: a túzokkal és a vadlúddal kárpótolt, melyeknek elejtése nem mindennapi nehézségekbe ütközik. Mindkettı a nyugatszlovenszkói és a Duna menti sík és dombhullámos tájak jellegzetes ékessége. A vadász a csodaszép csallóközi ıszt vonuló, gágogó, legelészı vadlibák nélkül, háttérben a büszke, néma túzokkal, nem is tudja elképzelni. Ha a szabad róna e két fia eltőnne, a Nagycsallóköz elvesztené jellegzetes ékességét.
a földet és a vizet is uralja s így mindenhol található, a lıszergyárak legnagyobb örömére a vadászok egyetlen vadra sem pocsékolnak annyi töltényt, mint a vadlibára. Annak dacára, hogy a vadlúd száma az utóbbi években erısen csökkent, még mindig gyakori vadunk. Másként áll a dolog a délceg európai struccal: ami büszke túzokunkkal! A nyílt róna e hatalmas és királyi szárnyasa erısen megritkult. Az államalakulat óta fogyását nem annyira az üldözés, mint a nagybirtokok földarabolása folytán az állandó nyugtalanitás okozta. A túzok életföltétele: a teljes nyugalom! Ahol az nincs meg, onnan elmenekül! A túzok, sajnos, nálunk már csak természeti mőemlék, miért is megmentése érdekében a hatóság 5 évi
Vadlibacsoport. A bratislavai természettudományi múzeum győjteményébıl.
Mindkét madárfajt: éles szem, remek hallás és úgy nappal, mint éjjel, kiváló éberség jellemzi. Mindkettı óvatossággal kerüli a dombok, árkok, erdık, ligetek és sőrő cserjések közelségét, mivel ezek lıtávolságig a cserkészeteket megkönnyítik. A szabad, a nyilt róna, kevés cserjével, kedvenc tartózkodási helyök, itt nem lepheti meg ıket senki, semmi. A vadliba már a sólyomvadászatok idején a madárvilág „nagyvadja" közé soroltatott és szenvedéllyel őzött vadászatok tárgyát alkotta. A Duna és számtalan holtágának, a Hanság közelségének, a Csallóköz és a szegélyezı róna kiterjedt gazdaságának köszönhetjük, hogy ısszel és télelején Délszlovenszkón csapatokban tartózkodnak. A vadlúd legszívesebben nyilt vizeken tölti az éjszakát, pitymalatkor már a vetésekre, száraz és meleg ıszi napokon pedig a vizhez visszahúz s így a magas eget egész nap vonuló rajok élénkítik. Egyetlen gyöngeségük: a gágogás s ez már messzirıl jelzi érkezésöket. És mivel e vadmadarunk nemcsak a levegıt, hanem
vadászati tilalmat rendelt el. Az igazvadászok ezt a rendeletet meleg örömmel fogadták, mivel a túzoktyúk évenként egyszer csak két tojást költ, szaporulata nagyon lassú. A vadászati tilalom révén remélhetı, hogy számuk 1931 végéig megtízszerezıdik. A túzok mindenkor a nagyvad közé soroltatott, miért is csak a golyó illeti meg, mivel söréttel való vadászása vadá-sziatlan. Az 1926 évi poprádi I. szlovenszkói vadászati kiállításon a siket- és nyírfajdok elsırendő, kiváló példányokkal voltak képviselve, ellenben a túzok és vadliba teljesen hiányzót. Kár, hogy a délnyugati Szlovenszkó vadásztrofea tulajdonosai ezen kiállításon nagyon hiányosan képviseltették magukat! A 1898 évi budapesti vadászati kiállításon következı dioráma volt látható: víz, lápszegély természetes náddal. Vadliba a nádasból kilép, pelyhes fiókáit a vizhez vezeti, tekintete az eget kémleli, vájjon ragadozó nem veszélyezteti kicsinyeinek útját? Dr. Lendl
3
Adolfnak ezen természetim, beszédes, mővészi csoportképe minden látogató figyelmét lekötötte. Az 1910 évi wieni nemzetközi Vadászati kiállításon egy egész szobasarok a legszebb és legjobb túzokpreparátumokkal volt képviselve. A kiválóan sikerült csoportképen a dürgı kakas mellett ott álltak a legelı, gubbasztó tyúkok, egy másik kakas az ır figyelı szolgálatát végezte. Csendéletként tölgydeszkán csırön és csődön függı kakasok voltak kiállítva. E kép a leg-
pompásabbak egyike volt, mivel a nézı elıtt a toll-szinek egész gazdagságát tárta fel. A legközelebbi szlovenszkói vadászati kiállítás tökéletlen lesz, ha a sík róna e két jellegzetes madara nem lesz ott méltóan képviselve. Egy dioráma vadlibákkal, egy másik túzokcsoporttal, mellettük néhány csendélet, nemcsak a kiállítás szépségét, hanem tanulságos tartalmánál fogva annak vadászati értékét is emelni fogja.
Ifj. Szulovszky Béla:
A SÖRÉTLÖVÉS Egyesületünk számos tagjának hozzám intézett felszólítására lapunk e számában kezdem azon cikksorozat elsı fejezetét, amely segítségül, útmutatóul akar szolgálni a vadásztársáknak fegyvertechnikai és bal-listikai kérdésekben. Cikksorozatom elsı felében a sörétes töltények, fegyverek és az ezzel egybekötött lövészsporttal, másik felében a golyósfegyverek és töltények szakszerő ismertetésével kívánok foglalkozni, nem feledkezve meg ezeknek a szlovenszkói viszonyokra való alkalmazásáról sem! A sörétlövés eredménye a terítésbıl és az átütı-erıból tevıdik össze. Elsısorban a terítés (szórás)- és csak másodsorban jön az átütıerı számításba. A sörétlövés hatása nagyon eltér a golyólövéstıl, mert itt idegbénításról van szó, amely a vadat talált sörétszemek számával egyenes arányban áll. A terítés leginkább a fegyvercsıtıl, az átütıerı a tölténytıl függ. Ugan, ha ballistikailag akarjuk ezt a témát tárgyalni, mindenesetre igaznak találjuk, hogy a hosszabb csı és a szőkitett furat az átütıerıt növeli, de a vadász-prakszisban nem tulajdonítunk ennek nagy jelentıséget, mert akkor mindenki egyméteres csıvet óhajtana fegyverére „extra full choke"-al, viszont pedig igaz, hogy a töltény adagolása is nagyon befolyásolhatja a terítést. Valamikor a megboldogult elöltöltık idejében sok vadász dicsekedett jó, „brandos", azaz jó ölıhatású fegyverével, mert mennél rozsdásabb volt a csı, annál jobb volt a „brandja". Ez az elöltöltıknél talán jogos „brand", azonban a mai modern fegyvereknél már nem áll. (A brandos hitnek akadnak ugyan még ma is "követıi, itt azonban nem akarok reájuk kitérni.). Ha egy mai fegyvernek nincs kielégítı hatása, úgy vagy nagy a szórása, vagy hiányos, rossz a töltény. A terítés elsısorban a csı anyagától, kidolgozásától, legfıképpen azonban a csı furatszőkítésétıl függ. Egyedül a furatszőkítés szolgál a szórás kissebbitésére, ha nem is szabály, hogy „szőkebb furat, tehát kissebb szórás". Nem helyes tehát, ha fegyverrendelésnél egész-, fél- vagy negyed „choke"-ról beszélünk, hanem adjuk tudtára a puskamővesnek, hogy milyen terítést kívánunk a fegyvertıl, nem törıdve tovább azzal, mily csıfuratot választ az. Mert, ha egy fegyvertıl szokatlanul nagy százalékos terítés kívántatik, úgy akkor sem tehet a puskamőves egyebet, mint, hogy a szőkítésen, vagy amögött csiszol, „smirgliz" és ismételten vizsgálja, mint alakul a terítés. De ez nem mindig sikerül és sokszor rosszabb lesz az eredmény, ezért senkinek sem ajánlható, hogy fegyverét a terítés megjavítása céljából küldje a puskamőveshez, mert erre még nincs szabály és eszköz, mert ha volna, úgy a puskamüves máról-holnapra milliomos.
A töltény töltési arányának változtatásával javíthatjuk a terítést a legjobban és vagy külömbözı adagolása töltényekkel próbálkozzunk, vagy segédeszközök hiányában bízzuk fegyverünk helyes töltényadagolásának megállapítását puskamővesre, szakemberre. Itt jut eszembe egy suhli fegyvergyáros mondása, amikor nálä jártam és a terítésrıl vitatkoztunk: „minden fegyver jól lı: hozzávaló tölténnyel". A terítést és az átütıerıt nagyon befolyásolja még a tölténykamra is, ha az rövid és átmenet nélkül hirtelen szőkül. Az így keletkezı nagyobb gáznyomás csırepedést idézhet elı, a puska „pofoz", a lövés persze kritikán aluli lehet. A puskamőves tíz perc alatt segít ezen. Az átütıerı, mint fennt említettem, a töltény adagolásától függ, amelyet alább közlök. Füstnélküli lıporral töltött töltények átütıereje rendesen jóval nagyobb, mint a füstössel töltött töltényeké, amely a zsíros fojtás, a füstnélküli por nagyobb brizantériájában, az erısebb gyutacsban stb., találja magyarázatát. Ha a puska bebizonyítottan jól hord és a tulajdonosa mégsem tudja azokat az eredményeket azzal elérni mint más, úgy annak külömbözı okai lehetnek, pl. vagy keveset tart a vad elé, vagy a lehúzás nehéz és ezzel a lövésnél elrántja a fegyvert (vigyázat keztyős lövık), a fegyver egyensúlya hibás, a fegyver nehéz, vagy könnyő a lövı testi méreteihez képest, a távolságok helytelen megbecslése stb. és a legfontosabb: a fegyveragy! Mint a német közmondás mondja: Lauf schiesst, Schaft trifftl A csı lı, az agy talál. Éppen itt van szakemberre szükség, hogy megállapítsa, mily hosszúságú- és görbülető agyra van szükség. Vannak t. i. alkalmas szerkezettel ellátott fegyveragyak, amelyek csavarással görbíthetık, hajlíthatók és hosszabbíthatók. Az így legkellemesebben a testhez illı beállítás szerint esetleg az agy átdolgozható, vagy új készíthetı. Nem gyızöm az agy szerepének a fontosságát eléggé kiemelni és erre minden elégedetlen vadászt figyelmessé tenni. Hányszor halljuk a vadászaton, hogy társunk elégedetlenkedik (és rendszerint mindig és minden vadászaton): „a fogoly messze volt már", vagy télen „a nyúl bundája nagyon vastag" (vagy a lövınek), „rossz a töltény", „a hajtók rosszak" stb. minden rossz, csak a lövı nem tudja puskájának a hibáját. Hasonlítsuk össze fegyverünket vadásztársunkéval, tegyünk egy-két „anslágot", és ha jól fekszik a fegy ver, rendes tölténnyel élvezet lesz tapasztalni, hogy a másik fegyver „sokkal jobban" lı, mint a sajátom, pedig valójában ugyan úgy lı mint az enyém, csak az agya olyan, amilyennek az enyémnek kellene lennie. Igen sok vadász spórolna meg magának sok-sok boszszankodást, ha ügyelne arra, hogy fegyverén neki megfelelı agy legyen. (Folytatjuk.)
4
Nemzetközi lövészverseny Pozsonyban. A V. V. E. bratislavai helyicsoportjának lövészeti szakosztálya augusztus hó elején nagyszabású nemzetközi lövészversenyt rendez Pozsonyban a katonai lıtéren. A mősor elıreláthatólag a következı számokból fog állni: I. Agyaggalamblövészet: 1. Pozsony város bajnoksága, 2. Červíček vándordíj (tavalyi, poprádi védıje Hocke Károly Prága), 3. Handicap, 4. A pozsonyi helyicsoport bajnok sága. II. Vadászcél táblára 100 lépésrıl, golyós vadászfegyverrel. III. Kiskaliberő lövészet: 1. Szlovenszkó bajnoksága, 50 lövés 75 lépésre, 2. A pozsonyi helyicsoport bajnoksága: 30 lövés 75 lépésre. IV. Hadseregfegyver-céltábla: táv. 400 lépés, eredeti katonai Manlicher, vagy Mauser fegyverrel. Részletes mősor július középen jelenik meg. Érdeklıdık forduljanak Szulovszky Béla puskamőves, fılovászmesterhez, Bratislava, Köztársaságtér 1. A prémbörzén, Kassán, márciusi jelentésünk óta igen változatos irányzatok mérkıztek. A piac vezetı árúja továbbra is az erdei nyest maradt, a sötétfényő prémek nagyon keresették és 620—650 koronát jegyeznek ezekért. Váratlanul elıtört a görény, áralakulata még mindig javuló tendenciát mutatt. A vidra iránt teljes érzéketlenség mutatkozik, prémjének ára 480 koronáról fokozatosan lemorzsolódik és a kerek négyszáz szomszédságába jutott. A róka áprilisban, május elején emelkedı irányzatú volt, a kiváló minıségő kárpáti bundák nagyon keresettek voltak, mivel azokat oroszországi szállítmányok kiegészítésére a lipcsei vásárra keresték és 240-— 250 korona árban fizették. Azóta ennek a pmérnek az ára erısen sülyedt, a jó téli irhama 170—180, a legkiválóbb minıségő kárpáti árú 200 korona maximális árt jegyez. Áralakulata hanyatlik, kereslet sem nálunk, sem a szomszédos Galíciában egyáltalában nincs. A divatırület vadtáncát a prémpiacon is lejti. Áprilisban a vörös mókus ára 40 koronáig szökött, májusban lezuhant 7—8 koronára. A ,,glics"-nek nevezett borjúbır áprilisban felszökött 50 koronáig, ma 9—10 koronáért nincs vevıje. Nagyon lanyha a szarvas, ız és nyúlbır áralakulata. Téli ızbır darabja 14—15 korona, a nyári 20—22 korona. A szarvasbır kilóját a téli bırnél 12—14, a nyári bırnél 15—17 koronájával fizetik. A téli nyúlbır 15 korona. Erısen tartott irányzatott mutat a fiatal csikó bıre, melyet téli bundákhoz vidra helyett külsıprémnek vásárolnak kivált autóbundák részére. A vörös mókus prémjének árzuhanására bizonyára fölujjong a sok mókusmama az erdıkben, mivel prémvadászaink március óta mind fölcsaptak mókusirtónak. Most a nyest és görény áll a kereslet élén, vájjon milyen meglepetést hoz a legközelebbi negyedév?
Valószínőleg a korai vegetáció és a megindult bogárélet átcsalta ıket az elıhegyekbe, de dürgöhelyeikhez hajnalonként hőek maradtak. A nyírfajd természetében rejlı csavar-gási ösztön jellemzésére följegyeztem ezt az esetet. Júniusi csemege. Nem ínyenc fagylaltról lesa itt szó, amely a júniusi rekkenı hıségben üdít és felfrissít, hanem valódi vadászcsemegérıl. A V. V. E. titkára hivatalos útja alatt Rimaszorribatra rándult át épp ebéd idejében. A fáradt utas fellélegzik, ha terjedelmes és változatos étlapot lát. De ez esetben másként áll a dolog. A tetıtıl-talpig vadász nem hitt a saját szemének, mikor az étlapon vadnyúlpecsenyét pillantott meg. Hosszadalmas- és lelkiismeretes nyomozás után megállapította, hogy valódi vatmyúlról van szó és nem holmi tengeri nyúlról, vagy házi nyúlról. Ezen esetet az ottani h. csoport és a járásfınök úr szíves figyelmébe ajánljuk. Reméljük, hogy ezen pecsenye valakinek keserő és drága lesz. Követendı példa. Énekes Ferenc uradalmi intézı, ifj. Szulovszky Béla és Szulovszky Géza kétnapos varjúvadásza -tıt rendeztek kiskaliberő golyósfegyverrel a tárnoki erdıben. Teritékre kerül 847 drb. varjú és 4 vércse. Nagyon kívánatos volna; ha minden vadászterület tulajdonosa ily intenzíven foglalkozna a holt saisonba e roppant károkat okozó ragadozók pusztításával. Országos ebkiállitás Prágában. Az 1927. május hó 22-én megtartott mezıgazdasági kiállítás keretében országos ebkiállitás is volt. Ez a kiállítás messze felülmúlja az elıbbieket úgy anyag-, mint minıség tekintetében. Örvendetes jelenség, hogy fıleg a vadászebeknél tapasztalható a kiállítási anyag szaporodása. Némely fajoknál oly nagy volt a verseny, hogy elsırendő ebek kénytelenek voltak megelégedni második, sıt harmadik díjjal is. Szlovenszkó tenyésztıi három elsı díjat nyertek s pedig a következı foxterrierek tulajdonosai: Champ, Bums, Eigedmannj Toska von Grüne-wald és Wieland von Oberharz.
Felhívás az összes helyicsoporthoz! Legközelebb a központ szétküldi az új alapszabály szerinti bejelentéseket. Ezekre a kezei közt levı tag jegy zékek szerint rávezeti a tagok neveit. Kérjük a h. csoporto kat szíveskedjenek átvizsgálni, benne vannak e összes tagjaik. A hiányzókat kérjük pótolni, a kilépetteket törölni és a hiányzó adatokat rávezetni. Ennek megtörténtével kér jük a helyes létszámot mutató bejelentéseket mielıbb a köz pontnak megküldeni. A beérkezett bejelentések alapján. Tekintettel arra, hogy a régi igazolványok f. évi július végével érvényüket vesztik, kiállítjuk az új igazolványokat és a központ által lebélyegzett bejelentésekkel megküldjük a h. csoportoknak, amelyek az új igazolványokkal csakis a bejelentéseknek a tagok által való sajátkező aláirása után adhatják ki. A bejelentések a h. csoportnál maradnak a tagoknak a védegylettel szemben vállalt kötelezettségek biztosítéka gyanánt. Az elnökség.
A nyírfajd biológiájához csatolok megfigyelést. Kézsmárk városának nemcsak a Magas Tátrában, hanem a lıcsei hegyekben is van erdıbirtoka. Az elıhegyekben a nyírfajd egyáltalában nem tartózkodik, ellenben a fıgerinceken és hegycsúcsokon nagyon élénk a dürgés. Április elején egyszerre csak megjelent a „Goldsberg" nevő pagonyban két nyírfajdkakas. Délután jöttek a szemben lévı Tátra felöl, átrepülték a 12—15 kilométer széles Poprádvölgyet és amíg az egyik a tarvágásban bogarászott, addig a másik a fenyı tetején vígan dürgött. Ez délután történt. Reggel nem dürögtek e területen és nem is voltak láthatók.
A kiadóhivatal üzenete. Tisztelettel kérjük azon tagjainkat, akik esetleg nem kapták volna még szaklapunk valamely számát, hogy azt mindig közvetlenül a kiadóhivatallal közöljék, ugyancsak az esetleges lakásváltozást is. A vadász mai számához csatoljuk a Csszl. Vadász-Szövetség felhívását az országos és egyöntető vadászjelvény beszerzését illetıleg. Ajánljuk tagjainknak ezen országos vadászjelvénv beszerzését, amely Országos jelleggel bír. De meg kell említenünk, hogy a V. V, E. elnöksége tervbe
5
vette egy tartományi vadászjelvény bevezetését. Az orszá gos jelvény beszerzése nem zárja ki a tartományos jelvény vételét, amely ami tartományi szervezetünk kifejezıje lesz. Az érdeklıdıket felhívjuk, hogy esetleges megrendelé seiket az illetı h. csoportnál jelentsék be, ezek együttesen rendelik meg majd a jelvényeket a Csszl. Vadászszövet ségnél. Elnökség. * Jegyzıkönyv a V. V. E. 1927. május hó 22.-én Trencsénben (Tátra szállóban) megtartott rendes évi közgyőlésérıl. A közgyőlést az egyesületi ügyvezetı alelnök idb. Melcsiszky Gyula nyitotta meg 14 órakor, de a jelenlevı tagok határozatképtelensége miatt a tárgysorozat megvitatása 15 órára lett elhalasztva. 15 órakor a trencséni helyicsoport elnöke Böhm alezr. rövid bevezetı szavakban üdvözli a megjelent A V. V. E. elnöke dr. Fábry Pál e közgyőlést határozatképesnek nyilvánítja és javasolja, hogv a tárgysorozat 4-ik pontja legutoljára tárgyaltassék. Elfogadva. Köszönetet mond a helyicsoport elnökének üdv. szavakért és kéri a felszólalókat és elıadókat, hogy felszólalásaikban tekintve a tárgysorozat terjedelmes voltát csak a legszükségesebbre szorítkozzanak. Az egyes helyicsoportokat a következı kiküldöttek képviseltek: Bratislava: Dr. Hantke-Halmi, Trnava: Carda A. száz, Trenčín: Böhm alezr. Lučenec: Nirsée VI. tan.. Levice: Bayer O., Žilina: Slezák V., Nové Mesto n. Váhom: Rossmanith H. Kežmarok: Jurán V., Košice J. Bulla, Galanta: Kelecsényi J., Rim. Sobáfa, Sečovce, Feled, Rožňava. Jelšava, Tornala: Jureczký V. Kimentették távolmaradásukat: B. Štiavnica, Prievidza, Michalovce és Medzilaborce. 1. Az ügyvezetı alelnök idb. Melcsiczký Gyula is merteti a közgyőlés elıtt az elmúlt évben kifejtett munkásságot, rámutat az egyesület céljára és hangsúlyozza azt, hogy az elnökség felelıség érzetének tudatában mindig és mindenkor készségesen munkálkodott az egyesület általános felvirágzásért az alapszabályok irányvonala szerint. Kijelenti, hogy az egyesület politikamentes alapon lett megalapítva és egyesíti magában Szlovenszkó összes vadászait nemzetiségre való tekintet nélkül, egyesíti hazánk összes természetkedvelıit, a közös ügy iránti szeretettel, ami vadállományunk, közgazdasági kincsünk védelme, megóvása és terjesztése érdekében. Utal a helyicsoportok vezetıinek lelkiismeretére, hogy a központot munkájában támogassák és ama reményének ad kifejezést, hogy jóakarattal, karöltve elérjük az óhajtott célt. Elparantálja, az örök vadászterületek honába elköltözött, érdemdús tagokat: Hunyady Lászlót, Michnik Gyulát és Filipp Bélát. Megemlékezik fıleg az utóbbi szerencsétlenvégő elmúlásáról és hangsúlyozza a szavatossági biztosítás fontosságát. Jelenti, hogy az »Adriatica» biztosító intézet néhai Filipp özvegyének 10 000 kor. kifizetett, mint biztosítási díiat. Az elhunyt tagok emlékének a közgyőlés felállással áldoz. 2. Kocman J. jegyzı felolvassa a múlt közgyőlés jegyzıkönyvét, egyhangúlag elfogadva Évi ielentésében említést tesz a tagsági változásokról 1925-ben 2579 tag volt szervezve 24 helyi csop. Az 1926 folyamán összesen 347 tag lépett be és 4 új csoport alakíttatott. Még 10 további csoport szervezése van folyamatban. Kiléptek, kizárattak vagy meghaltak 42-en, 1926 dec. 31-ig az egyesület taglétszáma: 2884. Panaszkodik, hogy a múlt évben csak a tagok 60%-ka tett eleget tagsági kötelezettségének, összesen 598 ügydarab lett elintézve, ezekbıl 149 esik kihágási esetre, 46 ízben szakvéleményt adtunk fegyverviselési engedély engedélyezése tárgyában. Többszöri és ismételt felhívásra és sürgetésre nem küldték be a tagjegyzéket a következı csoportok: Lipt. Sv. Mikuláš, Komárno, és Zvolen, ezáltal nemcsak hogy jelentékeny anyagi kárt okoztak az egyesületnek, hanem egyszermind akadályozták az egyesületet a szervezkedés munkájában. Ezzel szemben örömmel és köszönettel konstatálja, hogy a helyi csoport legtöbbje felfogja kötelességérzetét az egyesülettel szemben és hathatósan közremőködik az egyesület szilárd szervezetének kiépítésében. E csoportok tiszteletet és elismerést érdemelnek. Végül kéri a közgyőlést a felmentvény megadására és egyúttal kéri a közgyőlést, hogy ıt jegyzıi tisztség alól mentse föl: e kérését azzal támogatja, hogy nagyarányú elfoglaltságára hivatkozik és arra a körülményre, hogy e tisztség az új alapszabályok szerint úgyis megszőnik és a munka és felelısség, amely eddig a jegyzıtisztségbıl ered, az
alapszabálymódosítás szerint Varga T. titkárra esik, akinek a személye garancia az egyesület zavartalan ügymenetéért. A közgyőlés tudomásul veszi a jegyzı által felsorolt indokokat, jegyzıkönyvi köszönetét fejezi ki eddigi önfeláldozó és odaadó munkásságáért az egyesület érdekében, de kéri, hogy tisztségét a rendkívüli közgyőlésig és az új választásokig tartsa meg. Elfogadva és a jegyzı jelentése is egyhangúlag elfogadva. A poprádi vadászkiállitás fırendezıje Jurán Vidor jelentést tesz az egyesület e legnagyobb vállalkozásáról, annak lefolyásáról és eredményérıl az is beterjeszti a közgyőlésnek annak számadásait jóváhagyás végett és a fennálló hiány mikénti fedezése céljából, amely az egye sület önhibája nélkül keletkezett. Kiemeli egyes jótevık áldozatkészségét (Dr. Fábry, Zsuffa A., Melcsiczký Gy., Hohenlohe, Koburg, Kárpáti múzeum, Poprád képviselı testülete stb) és azt kéri, hogy mindazoknak, akik hozzá járultak a kiállítás sikeréhez, jegyzıkönyvi köszönetet szavazzunk meg és nevük az egyesület történetében meg örökítessék. Frenetikus taps. , Dr. Fábry elnök kiemeli ezen elsı vadászkiállitás fontosságát, rámutat fıleg az ottani helyicsoport fáradhatatlan munkájára és érdemeire, és annak tevékeny vezetıségére Juránnal és Jureczkyvel az élén és javasolja, hogy ezeknek külön jegyzıkönyvi elismerés nyilvá-nítassék. Ujabb szőnni nem akaró taps. Kocman jegyzı azt javasolja, hogy a 25.000 Kés deficit a tagok önkéntes adakozása útján fedeztessék, esetleg, hogy a tagok e célból 10—12 Kčs kötelezı járulékot fizessenek. Erre élénk vita támadt, amelyben részt-vesznek Carda, dr. Calábok, dr. Baar,, Müller, Jurán V. nem találja helyesnek a dolognak ily módon való elintézését, mert a kis emberek szerény tıkéjükkel amúgy is eléggé hozzájárultak, de hol maradt a legnagyobb úr, az állam? Hisz a kiállítás több mint fél millió Kčs jövedelmezett az államnak a kiállítási tárgyak szállítása révén, ebbıl önként következik, hogy az államnak is kötelessége e vállalkozást segélyezni. A viharos vitában szót kér dr. Fábry, elnök és közvetítı indítvány terjeszt elı. Ennek értelmében a kérdés végleges rendezésére a rendkívüli közgyőlésig elhalasz-tatik, mert reá az újság ingerével hat, hogy az egyesület segélyezése még nem öltöt testet, mert ı a keresk. mi-minisztériumban — saját szemével látta a 15 500 Kčs-ra szóló utalványt és segéijkiutalást a V.V. E. I.-sı kiállítása javára Zajos tetszésnyilvánítással elfogadva. Ehhez az indítványhoz pótlólag Komárek, a trencséni helyicsoport tagja azt jegyzi meg, hogy dacára az elhangzottaknak, az eredeti indítvány szerint szólítassanak föl a helyi csoportok és adakozzanak teherbíróképességük szerint. A közgyőlés egyhangú határozattal megbízza az elnököt, dr. Fábryt, hogy az ügy végleges befejezése végett járjon közbe a minisztériumnál és az illetékes tényezıknél, és ezáltal a segély kiutalása révén az ügy az egyesület javára lesz elintézve. 4. Modrovich. pénztárnok beterjeszti a közgyőlésnek évi pénztári jelentését. amelyet egyhangúlag elfogadott és a pénztárnoknak a pénztári ügyvitel mintaszerő és helyes vezetésért iegyzıkönvvi köszönetet szavaz. Varga tit. tételrıltételre ismerteti és indokolja az 1927 évre szóló költségvetést: amely egyhangúlag lett elfogadva. 5. A szőkebbkörő választmány indítványát, amely-lyel a választmány kilépı tagjai ki lettek egészítve, a közgyőlés jóváhagyja 1. alelnök lett: Klimko Gyula, képv. Prešov, Zsuffa helyett, 2. választmánytag: Dr. Baar, Trenčín, dr. Jamnický O. helyett, 3 választmánytag: Dr. Čamek J. Bratislava, dr. Hanavský F. helyett. 4 választmánytag: Tománek FI, képv. Bratislava, dr. Koláčný helyett, 5. választmánytag: Staviczký E, Bratislava, dr. Petri helyett, 6. választmánytag: Olgyai T. Bratislava, dr. Moural J. helyett. Póttagok: Brúder Gy mérnök, Bratislava, Köhler A. helyett, dr. Földy. Bratislava, Staviczký ptag helyett, Vojáček O. Bratislava. Litochleb B helyett. Melcsiczký Gyula, alelnök jelenti, hogy az ı véleménye szerint 0',gyay T. jelen nem lévı tag, a tagságot nem fogja elfogadni Jureczký indítványára a közgyőlés ragaszkodik a fenti választáshoz. 6. A tárgysorozat további pontja kapcsán jelentést tesz Kocman jegyzı a vadállomány védelmérıl és konsta-
6
tálja azt, hogy a szlovenszkói közállapotok konszolidációjával lépést tart a vadászviszonyok javulása. De utal néhány rendellenességre és hibás szokásra; amelyeket nem sikerült az egyesületnek teljesen kiküszöbölnie mert nem bírt elegendı hatáskörrel a fekélyek eltávolítására, amelyek a szlovák okszerő vadászat iránt táplált törekvéseket és vágyakat akadályozzák. A közgyőlés elé terjeszti azon memorandum szövegét, amely feltárja az eddig érvényben levı magyar vadásztörvény fogyatékosságát és rámutat néhány szükséges intézkedésre a vadállomány védelmének és óvásának elımozdítása érdekében, addig míg az új vadásztörvény napvilágot nem lát. A memorandum tervezet élénk vita után, Rossmanith, Jureczky és Jurán kiegészítı javaslataival kiegészítve elvileg elfogadtatott azzal hogy azt az egyesület elnöksége a legrövidebb úton a belügymin. szlovenszkói osztályának beterjessze. 7. Varga titkár hozzászól a tárgysorozat utolsó pontjához, az alapszabály módosításhoz, ismerteti a módosított alapszabálytervezet fıbb irányvonalait, amelyek az egyesület újjászervezése és további fejlıdése szempontjából kívánatosak és szükségesek. Élénk vita támadt, amelynek folyamán a hozzászólók megjegyzései figyelembe vétettek, ugyancsak a fıbb irányelvek az alapszabályok megszövegezése tekintetében. E feladattal a szőkebbkörő választmány lett megbízva, és elhatároztatott, hogy az új alapszabályok rövid idın belül a belügyminisztérium osztályának beterjesztendık jóváhagyás végett. Az elnökség és választmány tisztújító rendkívüli közgyőlése Bratislavában lesz még ısz elıtt. A közgyőlés teljes elismerését és jegyzıkönyvi köszönetét fejezi ki Varga titkárnak, az alapszabály szervezettel járó fáradságos munkáért. 8. Kocman jegyzı rámutat az egyesület kötelességére az Országos Vadász szövetséggeAzemben és megjegyzi, hogy az rövid idı alatt kiad egységes csinos vadász jelvényt és azt indítványozza, hogy a helyicsopor-tok tagjai azokat vegyék meg. A felszólítás azonnal szét lesz küldve, mihelyt megérkezik Brünbıl. Jurán azt követeli, hogy a V. V. E. elnöksége valósítsa meg a múlt közgyőlés által jóváhagyott jelvények beszerzését. Ennek keresztülvitelével az elnökség bizatik meg. Kocman jegyzı azt. indítványozza továbbá, hogy a kynológiai szakosztály mintájára alakítassék lövészeti osztály az egyesület keretén belül, amelynek hivatása volna, az egyes csoportszekciók versenyeinek igazgatása, tartományi és nemzetközi agyaggalamblövı és céltáblalövı versenyek rendezése. Melegen ajánlja, hogy ezen osztály a prágai lövészeti szövetséghez csatlakozzék Az indítvány elfogadva, és végrehajtásával megbízva szőkebbkörő választmány és az elnökség. Az egvesület célja — és törekvése fölötti további vita után idb. Melcsicky Gyula ügyv. alelnök a közgyőlést berekeszti. Trencsén, 1927. május hó 22-én. Elnökség. * Vadászebtulajdonosok szavatossági biztosítása. A biztosítás eme módja nem kötelezı a védegylet tagjai részére, de azon tagok részérıl, akik a biztosítást ama kártérítésekre is ki akarják terjeszteni, amelyekért mint vadászebtulajdonosok szavatolnak, igénybe vehetık: A vadászebtulajdonos ugyanis a kutyája által idegen személyekben vagy tárgyakban elkövetett károkért (pl. veszett kutyák által elıidézett károk stb.) a fennálló törvények értelmében a károsulttal szemben kártérítéssel tartozik. A bizosítás magában foglalja a vadászebek összes fajtáit. Farkasebek és Dober-inann fajok a biztosításból ki vannak zárva. A biztosítási összegek: 10.000 Kčs-ig 1 személy sérülésére, vagyis ha a kutya csak egy személyt harap meg. 30.000 Kčs-ig több személy sérülésére és ha a kutya egy alkalommal több személyben tesz kárt. (Egy veszett kutya, mielıbb ártalmatlanná tehetnék, több egyént haraphat meg.) 10.000 Kčs-ig tárgysérülés esetére, vagyis idegen személyek holmijában, ruhákban stb. elkövetett károkra. A biztosítás év díja mellékilletékkel együtt a fenti 3 eshetıségre Kčs 6.-
Félreértések elkerülése céljából meg kell jegyeznünk, hogy a biztosítás nem terjed ki oly károkra, amelyek a vadászebet magát érhetik. Pld. elveszés, ellopás, megveszés vagy a vadászat alkalmával a kutyában a vad által okozott károkra. Ellenben, ha vadászat közben a kutyát tévedésbıl lelövik, úgy az illetı tartozik a kutya árát megtéríteni. Ha az illetı tagja a védegyletnek (és ha a tagsági díjat megfizette) úgy helyette a biztosító társaság fizeti meg az elıidézett kár 80%-át, mig 20%-ot a kár okozója tartozik megtéríteni. A túrócszentmártoni helyicsoport jelenti: A március 13-án 15 órakor a „Slovan" szállóban megtartott közgyőlésen megválasztották a helyicsoport vezetıségét és pedig: Elnök: Dr. Justh Ödön, nagybirtokos, Necpaly. Alelnök: Puchaj János, nagybirtokos és a.Szl. Mezıgazdasági Tanács alelnöke, Blatnica. II. alelnök: Stich Ferdinand, az 1. hegyi zászlóalj kap., Turč. Sv. Martin. Jegyzı: Tóbiás József, ırm., Turč. Sv. Martin. Pénztáros: Gyepes Ferenc, elnök, Turč. Sv. Martin. Jogi képviselı: JUDr. Halaša Dušan, Turč. Sv. Martin. A választmány tagjai: MUDr. Kohút Ferenc, megyei fıorvos, Turč. Sv. Martin, Lhotský Ferdinand, nagybirtok igazgató, Budiš, Révay János, nagybirtokos. Štiavnická, Lacus Bartolom, kereskedı, Turč. Sv. Martin, Petri-kovič Miloš, Tatra banka fıpénztárosa, Michnik, Gyula, nagybirtokos, Trebostovo, Nemetz János, edıtanácsos, Kremnica, Záhorský János, Vrútky. Számvizsgálók; ifj. Reichl János, Záturčie, Lichnovský Ferenc, Vrútky. , A Szlovenszkói Mezıgazdasági Tanácsból. A Szl. M. Tanács 6439-27. sz. átirattal értesítette a V. V. E. elnökségét, hogy erdészeti szakosztálya megkezdte :müködését és az összes illetékes kérdésben együtt mőködni szándékozik a szakkörökkel; örömmel üdvözöljük e mőködés megkezdését és sok eredményt várunk tıle. A Magas Tátrából. Bár az öreg csúcsok horpadásaibam még mindig ott fehérlik a tél hava, a hegylejtıket már ellepte a tavasz zöld pázsitja. Míg ott fent most dugják ki az elsı tavaszi virágocskák fejecskéiket a földbıl, a völgyek mélyében erısen nekilendült ä tavasz virágzása, amit kivált a fagyosszentek hidege késleltetett. A hideg idıjárás mindenek elıtt a dürgésnél éreztette következményeit: évek óta nem volt ilyen rossz dürgés,mint ezidén. Május elején, mikor az elsı szebb reggelek beköszöntöttek, a dürgés minden átmenet nélkül egyszerre megszakadt. Sokkal elıbb, mint más években. Aki a madarak vonulásának és érkezésének itt néhány percet szentelt, szomorúan állapítja meg, hogy elsısorban is a fecskék töredéke érkezett csak vissza. Más években visszhangzott az erdı a vadgalamb bugásától, ezidén eltőntek a vadgalambok is. Ahol máskor 8—10 pár költött, ezidén ritka az 1—2 pár is. Ennek ellenében örömmel állapítható meg, hogy a rigók száma feltőnıen megszaporodott, dalaiktól visszhangzik az erdı! Észlelték ezt máshol is vadásztársaim? Vajjon nincs-e valami okozati összefüggés az egyik madárfaj elmaradása és másiknak tömeges megielenése között? L. D. Lövészverseny. A V. V. E. trnavai helyicsoportja július hó 17-én rendezi országos jellegő agyaggalamb- és kiskaliberő lövész versenyét. Részletes mősor a napokban lesz szétküldve. A modern csókafészek. Húsvét elıtt a szomszédom kiakasztotta szınyegeit szellıztetés céljából. Volt köztük igazi perzsa, de volt székely háziipar terméke is. Az egyik vadonatúj, a másik kopott, ócska. Egyszerre csak megjelenik a kerítésen egy csóka. Szemlélıdik, jobbra-balra néz, hirtelenül odaugrik az egyik kopott szınyeghez, csırével megfogja a szegélyfonalat, levegıbe lendül, a szövés oldódik
7
és a fonál, mint valami diadalmi lobogó, utána libeg. Egyenesen a toronyba repült vele. Nemsokára kettı jön vissza, a jelenet megismétlıdik, a csókapár a finom szınyegfonalakkal a toronyba rebben. Harmadszor is visszajött, de turpiságukat ekkor már észrevette a házırzı, ugatva a kerítés felé iramodott és a csókákat elhessegette. Ma már a csókák is perzsaszönyegekkel bélelik fészkeiket Érdekes eset. Egyik olvasónk a következı eredeti esetet közli velünk: Most tavasszal, húzás idején történt. Ott álltam a hegyoldalon, a gerinc alatt és vártam a hosszúcsırőek megjelenését. Az elsı csöndesen permetezett. Sokkal korábban, mint máskor, megjelent az elsı hosszúcsırő. A gerinccel párhuzamosan húzott. Rálövök, elhibáztam. Másodszor rálövök, a szalonka kis körökben egyszerre csak fölszáll, gyorsam kinyitom a puskát és amint az már permetezı esıben történni szokott, az egyik töltényt alig tudom kihúzni, a másik meg nehezen csúszik a csıbe, ezalatt a hosz-szúcsırő összevágja a szárnyait és jön lefelé. Ebben a pillanatban a gerinc mögül, mint a nyíl, elısivít egy madár, a. bukó szalonkát elkapja és a gerinc mögé nehézkesen elrepül vele. Fölfutok a gerincre, ott nyomát sem találtam a zsiványnak, bizonnyára a másik hegyoldal erdejébe szállt. A szalonka valószínőleg fejlövést, vagy csırhorzsolást kaphatott, a rablót sólyomnak néztem. Harminc esztendeje járok tavaszi vonulásra, de ez az elsı eset, amikor a szárnyas zsivány ilyen szemtelenül elra bolta hösszúcsırőmet. Elsırendő, teljesen, ferm német rövidszırü kanvizsla, elsırendő törzsbıl, kifogástalanul dolgozik, finom orrú, biztos aportér szárazon és vízbıl, 4-ik mezınyben, magán körülmények miatt megfelelı árért eladó. Szives érdeklıdéseket kérünk a tulajdonoshoz: A. Klepsch, Trenčín, Štefánikova ul. Eladó 2 drb. drótszırő törzskönyvezeti foxterrier, kan 2 éves, szuka1 1/2 éves; mindkettı nagyon jó hajtó és kotorékeb. Kívánatra 8 napi próbára kiadom. Papp Sándor, Šahy. ž. XVIII. Eladó 1 drb. 3/4 éves barna rövidszırü vizsla és 3 drb. 3 hónapos barna rövidszırő vizsla. Cím a kiadóban. Keresek 3—4 éves teljesen ferm törzslapozott elsırangú kanvizslát. Höcher Károly, Pozsony, Palacky 10. Eladó egy két éves német rövidszırő nagy pedigreejő nıstény vizsla. A D. I. St. H. 349 F. szám alatt bevezetve, „Alma von der Enzersloh". Apja Frey Kwasney, anyja Drossel von Spitzberg. (Korbi v. Kauffungen és Géva v. Spitzberg). Galopp keresı, igen jó apportır, vízbıl is. Ragadozóval szemben igen fogas. Cím: Czékus László, földbirtokos, posta Licince— Hucin ž. XlX. Slovensko.
Nyomtatott »UNIVERSUM< r. t. Bratislava, Alagútsor 71 szám.
8
