I. évfolyam, 8. szám. SZAKROVATVEEETİK: Apróvad védelme és vadászata: Dénes Zoltán. Biológia: Bethlenfalvy Ernı. Fegyvetechnika: Szalovszky Béla, Kynológia: Padzdera K. Nagyvad védelme és vadászata : Jurecký Nándor Vadászati jog: Dux. Vadászati szépirodalom: Orosz Sándor. Vadvédelem: Jurán Vidor Zoológia és ornithologia: Fritsch Emil.
1927. október 1-én.
VADÁSZ
SZERKESZTİSÉG: Bratislava, Káptalan utca 2. Ide küldendık a kéziratok, szakcikkek és egyleti hírek xxxxxxxxxxxxx KIADÓHIVATAL : Bratislava, Alagútsor 71. Mindennemő hirdetés, hitdeitnény, reklamáció és lakásváltozás a kiadóhivatal címére küldendı. Elófizetési árak : A védegyleti tagok a lapot díjmentesen kapják. Nem tagok részére: Csehszlovákiában egy évre 36 Kčs, fél évre 18 Kčs, egyes szám ára 3 Kčs.
A vadászat, vadvédelem és a vadászebtenyésztés érdekeit szolgáló képes szaklap. A „SZLOVENSZKÓI VADÁSZATI VÉDEGYLET"
úgyszintén helyicsoportjainak hivatalos közlönye. FELELİS SZERKESZTİ: CSECH CYPRIÁN • MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN Bethlenfalvy E.:
ÖZEK MÁJUSI ÜZEKEDÉSE. (Válasz: a »Vadász» f. évi. 7. számában megjelent, hason címő, közleményére.) A természetnek egy rendkívül ritka tüneményérıl számol be, a »Vadász» múlt havi számában Birgling Gyula vadásztársunk, akinek szakavatott megfigyelı képessége elıtt, áhítatos vadászüdvvel emeleim meg kalapomat! A megfigyelés és ennek leírása, oly precise — hogy minden kétséget kizáróan, »t é n y 1 e g e s ü z e k e d é s r ı 1» van szó! Az ızek rendes üzekedése nálunk augusztus hó elsı felére esik, meg nem termékenyítés esetén — az üzekedés 2 —3 hét múlva ismétlıdik. Ez ismétlıdés azonban, már a ritkaságok közé tartozik — azért alig találunk nyomokat a szakirodalomban. A természet bölcs berendezése úgy intézkedett, hogy az ız akkor elljen, amikor a legbıségesebb táplálék áll rendelkezésére! Hogy ez minden évben megismétlıdhessék, az üzekedés mindig az ellés utáni 3ik hónapban következik be! D e b e k ö v e t k e z i k a z ü z e k e d é s, n e m c sa k a rendes e l l é s utáni harmadik h ó n a p b a n , h a n e m a k k o r is, ha elvetélés történt! Az a suta, amely májusban üzekedik egész biztosan, j anuár hóban vetélt el!
Mivel a megtermékenyített pete, az ızeknél, a négy havi szunnyadás következtében, január hóban, még csak egy alig cserebogár nagyságú, embriót produkál, nem tételezhetı fel — hogy az elvetélés valami ütés vagy esés következménye lett volna. — Itt csak két eshetıség lehetséges: Vagy oly helyen telelt az említett ızsuta, ahol rozstörek kazalhoz járt, amelyben nagyobb meny-nyiségő anyarozsot (secale cornutum) vett fel táplálékul, amely az összes kérıdzıknél, görcsökben nyilvánuló, v e m h e s á l l a t o k n á l , e l v e t é l é s s e l járó, mérgezést idéz elı — vagy amit a legvalószínőbbnek tartok, hogy ez ızsuta, január hónapban egy sörétlövést kapott, ahol a különös véletlenség folytán egyszem sörét a magzatburkolatot szakította f e l, mely s e b e s ü l é s , f e l t é t l e n e l v e t é l é s t von maga után! (Hisz az embereknél is, a magzatburkolat fel-szúrása — a leggyakoribb magzatelhajtási módszer!) Nagyon örülnék, ha Birgling úr kipuhatolná még, hogy volt-e rozskazal ott, ahol ız telelését valószínőnek tartja — vagy lıtt-e ott valaki január felében, söréttel, ızsutára?
Jureczky N.:
TÉVEDÉSEK A »Vadász» szeptemberi számában megjelent egy közlemény »İzek májusi üzekedése» cím alatt, a melyben a t. tagtárs úr egy érdekes megfigyelését írta le, de amelyet a szerkesztıség a kellı észrevétel nélkül leközölt úgy, hogy most kötelességemnek tartom, mint a nagyvad védelmének és vadászatának a rovatvezetıje, hogy tévesnek és teljesen tárgytalannak minısítsem a cikknek azon részét, amely arról szól, hogy az ızek évenként kétszer üzekednek.
Ugyanis a t. cikkíró úr a következıket írja: »Úgy a vadászok, mint a természettudósok által elfogadott nézet, hogy az ızek évenkint k é t s z e r , még pedig július-aug. és nov.-dec. hónapokban üzekednek.» A vadászati szaktudás és a biológia rohamos fejlıdése már sok-sok esztendıvel ezelıtt minden kétséget kizárólag megállapította azt, hogy az ızek évenkint csak e g y s z e r üzekednek és ezen üzekedésük júl.-aug. hóban történik.
1
(Nem szívesen bocsátkozunk vitába a cikkíróval, de mivel a szerkesztıséget szemrehányással illeti, mulasztással vádolja, a tárgyilagosság kedvéért meg kell említenünk, hogy teljesen aláírjuk Birgling Gyula úr azon állítását, hogy az ızeknél két. üzekedési idıt állapítottak meg. Igaz ugyan, hogy az inkriminált mondat sty-láris hiba miatt talán lehetetlenséget, tévedést rejt magá-ban, mert az ızek tényleg nem kétszer üzekednek, hanem két üzekedési idı állapítható meg, úgymint egy fıüzeke-dési és egy al- vagy utóüzekedési idı. Hogy a cikkíró is így gondolta, bizonyítja az a körülmény, hogy a cikk végén kijavítja elsı mondatának homályos voltát, amikor á.lüzekedésrıl tesz említést. Mivelhogy a »Téve-dések» írója a szakirodalomra hivatkozva tévedésnek minısíti ami felfogásunkat, legyen szabad J. szakrovatvezetınek b. figyelmébe ajánlani néhány idevonatkozó szakvéleményt. »Diezels Niederjagd»-jában, amely már 1922-ben 13.-ik kiadásban jelent meg, a 142. oldalon a következı kitétel áll: »Auffällig genug bleibt es immerhin, dass mehrere Monaíe nach
Az ızbak, ha tıle függne, akkor ez üzekedne egész éven át, azonban az üzekedés kizárólag az ızsutától függ, illetıleg annak peteérési stádiumától. Az ızsuták és ünık ezen évi periódusa, normális körülmények között, évrıl-évre, júl.-aug. hónapokban szokott bekövetkezni, amikor is pár napos eltolódást a vadászterületek klimatikus viszonyai és az akkori idıjárások feltétlenül okoznak. Ezen fı- és rendes üzekedési idıszakon kívül már számtalanszor megtörténtek olyan bebizonyított esetek, amikor ápr.-máj. sıt szept.-okt. hónapokban láttak szabályszerő üzekedési Természetesen az ilyen eset csak sporadikus volt, ebbıl általánosítani nem szabad és nem lehet, mert az ilyen egyedenkinti korai vagy késıi üzekedésnek mindig megvan a maga élettani oka. Fıleg ızünıknél gyakoribb eset az, hogy egy könnyő, enyhe tél, bı tölgymakk vagy bükkmakk termés és korán beköszöntött tavasz következtében a peteérés sokkalta hamarább következik be és így természetesen mindig akad egy hevülı szívő ızbak gavallér. A késıi üzekedés már inkább az ızsutáknál fordul elı, mert az elles következménye képen sokszor fellépı méhbajok, egyébb betegségek és külbehatások feltétlenül eltolódó hatással vannak a peteérés, rendes idıben való, élettani folyamatára. A vadászati tudomány és a szakirodalom ez ügyben már régen döntött és így az ızek üzekedésének a kérdése, már nem kérdés. Számtalan argumentumot hozhatnék fel az ızek egyszeri és júl.-aug. hónapokban való fıüzekedéséhez, azonban most csak közismert ténnyel akarom, az ebben esetleg még kételkedı és a fiatal, kezdıvadász generációt meggyızni. Az állatkertek vezetısége minden éven egyszer, július havaiban szokta pár napra közös háztartásra bocsájtani az ızünıt-ızsutát az ızbakkal és azután tavasszal, május havában mindig megérkezik a pettyes, kis ızgida. Pont! Az érdekes megfigyelést megírt t. vadásztársat, aki murányvölgy egyik korrekt vadásza, szívélyesen üdvözlöm, hogy végre tollat is vett a kezébe.
der eigentlichen Brunftzeit das Rehwild iiochmals ein Benehmen zeigt, das dem in der Brunftzeit sehr ähnlich ist, und dass befruchtete Ilicken lange Zeit anscheinend im völligen Stíllstande verharren. Obgleich mari keine Erklärung dafür gefunden hat, hat man sich mit der Tatsache, dass eine fruchtbare Brunft nur im Juli und August stattfindet, bisher beruhigt. Inzwischen sind aber doch einzelne Falle des Beschlagens von Kehen zur Zeit der sogenannten Spätbrunft oder Xachbrunft beobachtet und ebenso zahlreiche Falle, dass Hicken ausserhaib der gewöhnlichen Zeit gesetzt habén, Einer der Gründe, die seinerzeit Professor Bischofľ dafür angeführt hat, dass die Juli-August-Brunft die einzig fruchtbare sei, war der, dass er nur zu dieser Zeit bei den Rehböcken Spermatozoiden erefunden habe, doch ist dies inzwischen Gelehrten der Mrdizin, die sich als Jäger für die Frage interessierten, auch zu anderer Zeit gelungen, und zwar in den Monaten Dezember und Januar».
A mondottakból világos, — hogy egyéb szaktekintélyeket ne idézzük, — hogy Birgling tagtárs nem tévedett, amidın utó- vagy álüzekedésrıl beszélt. Az ızek korai, vagy kései üzekedését még sötét homály fedi A szaktudomány feladata, hogy e homályra fényt derítsen és megfelelı megfigyelések, kísérletek útján kipuhatolja annak élettani, ivararányi és klimatikus, vagy egyéb indítóokait. Szerk.).
Dr. Hantke-Halmi 0.:
AZ ÚJ ALAPSZABÁLYOK. (Ismertetı közlemény.) A V. V. E. f. évi május 22.-ki rendkívüli közgyő- ságát fejleszti erısen, elıbb a most érvényben levı lényeges rendelkezéseirıl kívánok lésének legfontosabb tárgya az alapszabályok alapszabályok megváltoztatása volt. Miután a kérdés igen lényeges, megemlékezni, hogy azután az eltérés szembetőnıbb szükségesnek tartom, hogy tárgyilagosan ismertessem a legyen. Ma egyesületünk képv. szervei: a közgyőlés és a javaslat fıbb rendelkezéseit. Egyesületünk érdemes titkára, Varga Tivadar úr választmány. — A választmány hatáskörébe tartozik javaslatáról van szó, amelynek, ami a lényeget illeti, már mindannak intézése, amit az alapszabályok az egyesület eddig is sok híve van. Lényegrıl szólok, mivel az céljaiul kitőztek, annak kivételével, ami közvetlenül a alapszabálytervezet végleges szövegezésben — amint azt közgyőlésnek van fenntartva. (1. az A. Sz. IX. fej.) Az a hatóságnak javasolni kell, még nincsen készen. — Mivel elnökségnek ma önálló hatásköre nincs. Az elnök az a Varga-féle indítvány az egyesület képviseleti szerveinek egyesületet kifelé képviseli, üléseket vezet, aláír, de nem hatáskörét változtatja meg és a helyi csoportok önálló- tényezıje az egyleti akaratnyilvánításnak.
2
Sok panasz hangzott el amiatt, hogy az egyesületi ügyek elintézése késedelmesen történik. Ne csodálkozzunk ezen. A választmány mint kollegiális szervezet nehéz mozgású. Igen fontos ügyekben csak a szélesebb hatáskörő választmány dönthetett. Igen, de ez vajmi ritkán ült össze. Összehívása pedig mindig nagy körüményességet jelentett és jelent. Ezért tehát a szőkebb hatáskörő választmányra nehezedett a munka javarésze. Nehézkesnek bizonyult azonban, minden ügyet választmányi ülésre vinni s mindenki (belátta, hogy az ügyek nagyobb részét kevesebb emberbıl álló szerv gyorsabban és épp oly lelkiismeretességgel láthatná el. Tapasztalati tény, hogy két-három ember sokkal alaposabban vitat meg egy ügyet, mint nagyobb számból álló társaság. A megértetés és meggyızés nehéz munkája is könnyebbé válik, ha a referensnek csak egy-két ember egyéniségéhez, kell alkalmazkodnia. Egyébként ügyeink és szerfelett megszaporodik. Sok ügy zúdult a választmányra, amelynek elintézését — az egyesületi egység veszedelmezte-tése nélkül — bízvást a helyicsoportokra lehetne hízni. Technikai okok is amellett szólnak tehát, hogy a végrehajtó hatalom az egyesületi központ és a helyicsoportok között megoszolják.
Amint láthatjuk a választmány eddigi munkája jórészt az elnökségre hárul. Szinte önként vetıdik fel a kérdés, hogy hát minek is kell akkor még választmány is. Az AT. ugyanis választmányt is ismer, amely az elnökségbıl és helyi csoportok képviselıibıl áll. összetétele megfelel a mai tágabb hatáskörő» választmánynak. Hatásköre azonban szőkebb, mert csak a következıkre terjed ki: meghatározza a közgyőlés helyét (minden harmadiknak az egyleti székhelyre kell esnie) és mint fellebbezési fórum határoz tagkizárási ügyekben. Ennek a választmánynak a szerepét úgy hiszem még alaposabb tanulmányozás tárgyává kell tenni. Kitőnı gondolat egy szervet létesíteni, amely a közgyőlésen kívül is összehozza a helyicsoportokat az elnökséggel, de hiányzik a javaslatból ennek az elvnek praktikus végrehajtása, mert nem nyújt módot ahhoz, hogy a helyicsoportok képviselıi az üléseken, amikor az elnökséggel együtt vannak, valamit is indítványozhassanak s az elnökségnek az egyleti egyetemes célok megvalósítása ill. a közös érdekek megvédése kérdéseiben óhajukat határozottabb formában juttathassák kifejezésre. A közgyőlés a lényeget illetıen azonos hatáskörrel maradna meg. Szerepét közjogi elvek határozzák meg
A szlov. zsupák kiállításából.
Az új alapszabálytervezet (AT.) az eddigi bajokon akar segíteni és az egyesületi vezetıséget mozgékonyabbá, rugalmasabbá kívánja tenni. Az AT. szerint az egyesületi képv. szervek a következık: A közgyőlés, a választmány és az elnökség. Azonnal szemünkbe ötlik, hogy az egyesületi ügyek elintézésénél új tényezıként vonul be az elnökség. Ezt az alapító és rendes tagok sorából, a nemzetiségi arány figyelembevételével a közgyőlés választaná meg 3 évre. Az elnökség a következıkbıl állana: 1. Elnök (üléseket vezet, kiadványokat aláírt),, 2). ügyvezetı elnök (helyettesíti az elnököt), 3. szlovák alelnök, 4. magyar alelnök, 5. titkár (felel az administr. ügyek gyors elintézéséért, vezeti a tagnyilvántartást, kiszól a helyicsoportokhoz, felülvizsgál, rovancsol, jelent, kezdeményezi az egyleti célok megvalósítását idıszerőségük szerint; megbízás alapján vagy mindkét elnök távollétében kiadványokat aláír), 6. pénztáros 7. jogi tanácsadó, 8.— 10. rendes tagok, 11. póttag. Közülük csupán az elnök meg a két alelnök lehet az egyleti székhelyén kívül lakó, a többinek azonban az egyleti székhelyén kell laknia. Ez az elnökség havonta egyszer ülne össze rendesen, de többször is, ha legalább 3 tagja kívánná,
s így evvel kapcsolatban új dolog fel nem merülhet. Amint fontos újításként hat a kibıvített elnökség, épúgy hat a helyicsoport új színezete is. Az eddigi helyicsoportok csupán a választmány (tágabb h.) és a közgyılés útján folytak be az ügyek viteléibe. A maguk külön életében azonban csak adminisztrálták magukat s fegyelmet tartottak fenn. Óriási morális szerepük dacára tulajdonképen nem voltak közvetlen tényezıi az egyesületi célok megvalósításának. Innen is származott az idegesség, amely a helyicsoportokat a központi vezetıséggel szemben elfogta. Ez volt az érthetı oka annak is, hogy amig nem volt saját lapunk, a helyicsoportok nem is tudták, hogy mit csinál a vezetıség, hiszen a várva-várt nagy eredmények bekövetkezése híjján azt képzelték, hogy a vezetıség pihen. Az AT. szerint minden helyicsoport egy kis fiókvédegylet. Képviseleti szervei: a közgyőlés, a választmány s az elnöki tanács. Az utóbbi kettınek közös, de még elkülönítendı feladatát képezné: a tagok felvétele, törlése vagy kizárása, tagdíjak beszerzése, pótlék kivetése, helyi ügyek intézése, vadvédelmi tervnek a helyi viszonyok szerint
3
gördít elháríthatatlan elvi akadályt. Az egyleti központ pedig kétségtelenül mozgékonyabb életet igér a jövıre nézve. Ime ez a vázlata az AT.-nek. A részletes kidolgozástól függ még sok minden. Ettıl függ most, hogy a helyes elvek gyakorlatilag hogyan valósulnak meg. Az AT.-hez már hozzászóltak az egyes helyicsoportok. Hisszük, hogy az új alapszabályok szellemében átszervezett egyesületben és annak helyicsoportjaiban áldásos és termékeny élet indul meg.
való kidolgozása, ügyrend megállapítása és a központi delegáltnak megválasztása. Az AT. megteremtette tehát a lehetıséget, hogy a helyicsoport a maga keretén belül és mégis közgyőlésen kívül kezdeményezhessen s a továbbiakat delegáltja útján juttathassa a központi választmányhoz vagy elnökséghez, amely a kezdeményezésre szintén közgyőlésein kívül reagálhat. Új teret nyit tehát az AT. a helyicsoportok ténykedésére. Ezek önállóságát a megengedhetı mértékig fejleszti, sıt e fejlıdés fokozása elé sem nr:
»LANDOKON MINDEN CSÖNDES «. Ma befejezem. Kár lenne a jövıben e kérdésrıl egy szót is mondani, egy sort is leírni! Mielıtt a pontot leteszem, tartozom a lap olvasóit, akik ennek a szomorú hirhedtségre szerttett falu nevét megismerték, a befejezı eseményekrıl itt a nyilvánosság elıtt informálni. Ha az á-t és a b-t itt hirdettük, mondjuk ki a z-t is! A szepesi helyicsoport beadványban fölhívta az illetékes csendırparancsnokság figyelmét a teljesen megbomlott és tarthatatlan közbiztonsági állapotokra, amelyek a landoki erdıben virulnak és a kotlini ırs élére erélyes parancsnokot kért. Az elızı cikk megírása után csak az történt, hogy a már egyszer áthelyezett ırsparancsnokot három hét után protekció folytán ismét visszahelyezték, ahol ma is szolgálatot teljesít. E beadványra most jött meg a válasz: vizsgálatnak megindítására a parancsnokság nem lát okot fenforogni. Pont. Megismétlem elızı cikkem következı sorait: »E sorok nem a mindenáron való kellemetlenkedést, fennálló, nagyértékő és a közjó szolgálatában álló intézmények lebecsülését és pellengére való állítását célozzák, hanem ıszintén és nyíltan •akarnak feltárni olyan fekélyeket és sebeket, amelyek illetékes helyen talán ismeretlenek s azért eddig nem gyógyíttattak, miáltal csak az intézmények jó híre szenvedett csorbát a fennálló helyzet fonáksága révén.
De Landok? Nem ami k ö t e l e s s é g ü n k a rendteremtés, mert mi nem vagyunk a közrend f i z e t e t t alkalmazottjai! Mi altruista egyesületi szervezet önkéntes tagjai vagyunk, akik fanatikus hittel a közrend, törvénytisztelet sértetlenségében és a konszolidációban hiszünk! Ma újból látom a legnagyobb szláv festı, Werescsagin megrendítı képét: a Sipkaszorosban ott áll a megdermedt katona, a hóvihar körülötte dúdolja a halál indulóját és csapkodja a szakadatlanul omló hópelyhek tömegét. Landokon is minden csöndes! A vadorzás megszőnt, a vadorzók összes fegyverei elkoboztattak, alig férnek el a járási hivatal irattárában, az emberek megbékültek, senkire, semmire többet nem lövöldöznek, mindeki szörnyen törvénytisztelı lett! (Bár úgy volna!) Igen: »Landokon minden csöndes!» Talán nem hiszed el, kedves vadásztársam? Lásd, a szepesi helyicsoport azóta följelentett 16, mond: tizenhat landoki lakost, aki ellés idején egy meglıtt szarvastehénen osztozkodtak, az illetékes járási hivatalnak még az éhes húsevık neveit is bejelentette, csak azt nem tudta, hogy ezek közül k i n e k a golyója volt a szegény szarvastehén halálának okozója? A hivatal ennek kinyomozását a kotlini csendırparancsnokságra bízta. Az eredmény? Semmi! Miután a tettes nem lett földerítve, a hivatal az illetékes járásbírósághoz áttette az ügyet, ahol: 14 landoki lakos v a d n a k lopása m i a t t f e j e n k é n t egy heti e l z á r á s r a és 20 Kč p é n z b í r s á g r a lett ít é l v e ! Most már elhiszed: »Landokon minden csön-des»! E nagy csöndben beállít hozzám a minap az egyik landoki atyafi. Kérlel: a fegyverviselési igazolvány kiszolgáltatása körül ne csináljak neki nehézségeket a »vadászati megbízhatatlansággal)), amit kérvényére rávezettem. Feleletül elsoroltam a falu eddigi összes bőneit! Az atyafi türelmesen végighallgatja a litániát, aztán csöndesen kérdezi: — Az urak a védegyletbıl kizáratták az egyik bérlıt, mivel alkalmazottjaival fegyverviselési iga-zolvány és vadászjegy nélkül vadászott? — Való igaz!
Mi nyomatékkal kiemeljük itt, hogy a védegylet a legmesszebbmenı hálával és köszönettel tartozik az összes közigazgatási hatóságoknak és csendırparancsnokságoknak azon nyert támogatásért, amelyben eddig mindenkor a vadvédelmet részesítették. Ha valaki, úgy e sorok irója ezt minden alkalommal az egyesület győlésein nyomatékkal kiemelte és elismerte. Mi csak azt akarjuk és ma k é r j ü k : ha máshol rend és nyugalom van, legyen egyszer már Landokon is rend!» Ma a nyilvánosság elıtt meghajlok a spišská-novávesi csendırszakaszparancsnok sikerei elıtt, aki eddig több mint 40 vadorzó fegyverét kobozta el, elismerem a többi csendırırs sikeres mőködését is, ahol egyes helyeken a legénység valóságos örömmel feküdt a helyicsoport által följelentett, gyanús esetek kinyomozásába és valóságos büszkeséggel hozták az elrejtett fegyvereket és elkobzott bőnjeleket.
4
— Az urak kizárták a társát is, mivel a tanuk a kézsmárki járásbiróság elıtt eskü alatt vallották, hogy alkalmazottjaival d r ó t h u r o k b a n fogatta az ızeket? — Ez is igaz! — Hát kérem: a csendırfıırmester úr ennek a két úrnak a társaságában egész éven át vadászott, tagsági díjat is fizetett, sıt e társaságnak pénztárosa is volt! Azért, mert nekem birtokom van, de fegyverviselési igazolványom nincs, vadászatilag megbízhatatlan vagyok, az ırmester úr még igazolványt kap, hogy hurokállitókkal vadászhasson? Ez az úri igazság?! — Legyen nyugodt, — feleltem, — nemcsak mi vadászok, hanem az illetékes parancsnokság is kényes a maga zubbonyára!
Landok most lekerül a napirendrıl! Ne fájjon a fejünk, hogy más a ruháira kényes-e, vagy sem kivált most, hogy Landokon megfagyott: a konszolidáció, az erdei és vadászati rend. a vadvédelem! »Landokon minden csöndes»! De mielıtt az utolsó pontot a mondat végére tenném, messze hallható hangon kiáltom: ha a landoki csöndben kibuggyan az elsı vércsepp és följajdul gyászbaboruló özvegy, árva vagy ártatlan szülı elcsukló jajszava, itt, e helyen, Zola Emilnek az egész világon ismert rettenetes szavával kezdem meg a tetemrehivást: »J a c c u s e! » *). *) Vádolok!
A szlov. zsupák kiállításából.
Dux:
VAN-E JOGUK A KÖZSÉGEKNEK VADKÁROKAT KÖVETELNI VADDISZNÓK OKOZTA KÁRÉRT? A vadkárnak jogi definícióját a vadászati judikaturában sehol sem találom, ily definíciót sem a vadászati jogról szóló 1883. évi XX. tc, sem az ehhez főzıdı elvi határozatok, sem a felsıbírósági ítéletek nem tartalmaznak. Magam részérıl a vadkárt következıképen definiálom. Vadkár alatt a vadászat tárgyát képezı állatok által létfentartásukkal kapcsolatosan, az erdei és mezei terményekben okozott anyagi kárt kell érteni. Ezzel külömbséget teszek a vadkár és a vadászat gyakorlása által okozott károk között, mely utóbbi alatt a vadászat tartama alatt a vadászatot gyakorló egyének, ezek segédei és kutyái stb. által okozott kár értendı. Míg az elıbbi csak a V. T. (vadászati törvény) 7. §-ban említett korlátozások mellett téríttetnek meg. az utóbbi a 16. §. alapján mindenkor megtérítendı. Ha a mezıre kiváltó vaddisznókonda a vetésben kárt tett, azt nem vagyok köteles megtéríteni, ha azonban mondjuk egy a kutyák által vadászat közben szorongatott vaddisznókonda csörtet át a vetésen s abban kárt tesz, az feltétlenül megtérítendı, mert azt maga a vadászat gyakorlása okozta. A vadászati törvény 8. §-a világosan és félreérthetetlenül azt mondja: A ragadozó és kártékony állatok (III. fej. 13. §.) által okozott károk,
mivel ezen vadak a föld birtokosa által bármikor elpusztíthatok, meg nem téríttetnek. A 13. § a kártékony vadak között a vaddisznót is említi, tehát a vaddisznók által okozott károk nem terítetnek meg. Az ujabb joggyakorlat a vaddisznók által okozott károk megszorítás nélküli megtérítését kimondó községi határozatokat respektálja s bérleti szerzıdések ezen kitételeit jóváhagyja. A községek, ahol a vaddisznó mint gyakori vad lordul elı, mindgyakrabban szokták felvenni az árverési feltételek közé a vaddisznókárok megtérítési kötelezettségét s ezen feltételek mellett jóváhagyott bérszerzıdések már igen súlyos pereknek voltak már elıidézıi. A 3749-967 sz. B. M. H. i) pontja olyképen szól, hogy a községek a törvény rendelkezéseivel nem ellenkezı megszorításokat felvehetnek az árverési feltételek közé, már pedig a vaddisznókárok megtérítési kötelezettségét kimondó elv ellenkezik a törvény egyenes rendelkezésével, mert hiszen a 8. §. világosan kimondja, hogy kártékony állatok okozta kár nem lesz megtérítve, így ezen B. M. H. alapján a vaddisznókárok felvétele a szerzıdésbe szabálytalan és jogtalan, az ily kártérítést rendelı feltétel felvétele a szerzıdésbe kell, hogy okul szolgáljon a szerzıdés jóváhagyásának megtagadására.
5
Ha V. T. 7. §-a a fıvadak, szarvas, dámvad által a vetésekben és erdıkben okozott kárért csak azt teszi felelıssé, aki ezen vadat »tenyészti» és a kártérítés alól azonnal mentesíti, mihelyt a tenyésztéssel felhagy, s ezen cselekedetérıl és elhatározásáról a szomszédjait kiértesíti (Kuria 1884. évi elvi határozata), miért kelljen a vaddisznók által okozott kárért felelnie a bérlınek, mikor ez nem tenyészti a disznót, mert hiszen a vaddisznónak nyílt helyen való tenyésztése ennek kóbor természete miatt lehetetlen? Hogy fizethetek én kárt valami olyan dologért, ami nem az enyém, mert hiszen a vaddisznó res nul-lius, senkifia s nekem nem is főzıdik hozzá tulajdonjogom, nem rendelkezem vele, egyedül és kizárólag csak a kézrekerítési és birtokbavételi jogosultságom van felette, de ez is csak addig, míg az én vadászati jogom területén van, nem mondhatom a magaménak és csak akkor főzıdhetik horná tulajdonjogom, ha lelıttem és birtokba vettem? Hogy lehetek én pl. egy mezei terület bérlıje, minden gondosságom mellett, tudtomon kívül, sıt akaratom ellenére, sıt az ellene való védekezés fizikai lehetetlensége mellett történik meg
EGYLETI ÉLET Körlevél valamennyi helyicsoporthoz. Tekintettel arra, hogy az új alapszabály végleges fogalmazása, egyes elırenemlátott stiláris módosítások nehéz összhangba hozatala miatt elhúzódott s így a rendkívüli választó közgyőlés a f. évben aligha lesz összehívható, kérjük a helyicsoportok vezetıségeinek véleményét aziránt, nem volna-e célszerő f. évi november hó folyamán egy szélesebb választmányi ülést összehívni, melyen a helyicsoportok delegátjaival meg lehetne beszélni a rendkívüli közgyőlés programmját s a tagdíjfizetésnek a jövıben való végrehajtását. Felhívás. Miután ezid eig még 10 helyicsoport nem küldte visz-sza a központba a felülvizsgálás s esetleges kiegészítés és helyesbítés céljából f, évi július hóban kiküldött bejelentéseket, nyomatékosan felkérjük az illetı helyicsoportok vezetıségeit, intézkedjenek aziránt, hogy a bejelentılapok felülvizsgálva azonnal visszaküldessenek. Hiábavaló a központ igyekezete, rendet teremteni a tagok nyilvántartása és a szaklap pontos szétküldése terén, ha ezen igyekezet egyes helyicsoportok funkcionáriusainak nemtörıdömségén megtörik Tekintettel arra, hogy ezen késedelmes elintézés az egyesületnek tetemes anyagi károsodást okoz, kénytelenek lennénk a szaklapban megnevezni a késedelmes helyicso portokat, ha jelen komoly kérelmünk is figyelmen kívül hagyatnék. Az elnökség. Megértés felé . . . A V. V. E szőkebbkörő választmánya a »Hubertus» egyesület helyicsoport választmányával, utóbbinak óhajára f. hó 20-án este 6 órakor közös értekezletet tartott a V. V. E. helyiségében. Megbeszélés tárgyát képezte a jövıbeni együttmőködés lehetısége vadászati és vadászvédelmi ügyekben, ami, tekintve a két egyesület hasonló cél-
s megtörténik akkor is, ha a jó gazda kellı gondosságával kezeltem a bérelt objektumot? Hogy lehetek én pl. egy mezei terület bérlıje, felelıs azért a vaddisznó okozta kárért, melyet a szomszéd uradalom sőrőségeibıl éjjel kijáró konda okozott? Ha fıvadkár esetén nem a mezei terület bérlıje a felelıs, de a tenyésztı erdıbirtokos, pedig a szarvas a mezei területen létekor általam lelıhetı és birtokba vehetı volt, tehát mondjuk abban az idıben az én vadam volt, mégis a tenyésztı erdıbirtokos fog érte kárt fizetni, miért kellene nekem fizetni a vaddisznó okozta kárt, mikor ezen disznó az én területemen nem tanyázik ? Hol volna meg itt a következetesség, amely a jogot jellemzi? A vadászati törvény 7. és 8. fainak világos rendelkezései végig tükrözıdnek a vitás esetekben hozott bírósági elvi határozatokban és ítéletekben, ahol a végsı konklúzió az, h o g y v a d k á r t c s a k a z f i z e t , a ki a va da t tenyészti. Nézeteim támogatására idézek pár felsıbirósági ítéletet. (Folytatjuk.)
jait s azon körülményt, hogy a képviselıház f. év ıszi ülésszakában valószínőleg tárgyalásra kerül az új vadász törvény, nagyobb lehetıséget nyújt a szlovenszkói speciá lis viszonyok megvédésére. Az elnökség. Nagyszabású lövészverseny Turč. Sv. Martinban. Szeptember 3-án és 4-én rendezte a V. V. E. turč -sv -martini helyicsoportja nagyszabású lövészversenyét, amely kitőnıen sikerült. A nagyszerő rendezés, Justh İdön dr., a helyicsoport elnökének érdeme, aki nagy körültekintéssel és szakértelemmel vezette a versenyt. Tóbiás József, a helyicsoport titkára, viszont emberfölöttit produkált a verseny technikai rendezésében. A kopár Kriváň alját a verseny céljaira elsırangúan építette ki, úgy, hogy jogo san állíthatjuk, hogy a turč.-sv.martirii versenypálya, melyhez a terveket Szulovszky Géza, a V. V. R. löv. szakoszt, mőszaki vezetıje szerkesztette, a legszebb és legideálisabb egész Szlovenszkón. Kívánatos volna, hogy a jövı évben itt rendeznék Szlovenszkó bajnokságát. A versenyen 47 lövı vett részt, a hölgyek céltáblájánál 12-en. Az eredmények nemzetközileg is kivalóaknak mondhatók: G o 1 y ó s f e g y v e r -1 ö v é s z e t (szept. 3-án): I. Hadseregfegyver-lövészet, táv. 400 lépés: 1. Tobiáš József 70 (Turč. Sv. Martin bajnoka). 2. Šustr Gusztáv. 3. Michník Gyula. 4. ifj. Szulovszky Béla. II. Álló ızbakceltábla 100 méterre kiskaliberő fegyverrel: Gyıztes ifj. Szulovszky Béla. III. Álló ızbakceltábla 100 méterre, hadseregfegyver' részére: 1. Pavlík kpt. 2. Klement fhdgy. 3. Šustr Gusztáv, i. Kubík kpt. IV. Nemzetközi kiskaliberő céltábla 50 méterre: 1 ifj. Szulovszky Béla 2, Tóbiás József. 3 Sustr Gusztáv. V. Hölgyek versenye: 1. Paulíny-Tóth Ilona, 2. Michník Ilona. 3. Staník Magda. 4. Kováčik Erzsi. 5 Klement Anny. A g y a g g a 1 a m b -1 ö v é s z e t (szept. 4-én): I. Helyicsoport bajnokság: 1. Justh Ödön dr. 10-10. 2, Tobiáš József. 3. gróf Révay János.
6
VADÁSZHIREK,
II. Túróc bajnoksága: 50 galamb 15 méterrıl (17 lövıi: 1. ifj. Szulovszky Béla 50-47. 2. Vrabec Albert 50-43. 3. Dibelka József 50-45. III. Justh Ödön dr. tiszeteletdíja: 10 galamb 18 méterrıl (19 lövı). 1. Dibelka József 10-9. 2. Jüsth Ödön dr. 10-8 .1. Vrabec Albert 10-8. IV. A prágai «Sellier és Bellot« r. t. tiszteletdíja: 10 galamb 16 méterrıl (13 lövı). 1. ifj. Szulovszky Béla 10-10. 2. Justh Ödön dr. 10-9. 3. Vrabec Albert 10-9. V. Handicap (19 lövı): 1. ifj. Szulovszky Béla (18 méter) 30-27. 2. Szulovszky Géza (16 méter) 30-26 3. Dibelka József (18 méter) 30-26.
Lapunk 8,-ik számához mellékeljük C. Gödel-cég röpiratát s azt olvasóink figyelmébe ajánljuk. Merész fecskepár. A bratislavai fıpályaudvar utasainak figyelmét bizonyára nem kötötte le a szokott hangos csevegés közepette, hogy az elıcsarnok egyik sarkában bátor fecskepár fészkel, amely e helyet választotta fészek gyanánt. Most, mikor a sárguló ısz kezdetén búcsút kell vennünk vándormadarainktól, e pár meleg sorral emlékszünk meg a leleményes, merész fecskecsaládról.
A versenyen résztvettek: Balcar ezredes, Berchtold Kázmér gróf, Berchtold László gróf, Bethlenfalvy Ernı, Dibelka József, Dúchaj János szenátor, Dula Igor dr., zsupán, Franklin Dénes, nagybirtokos, Gáffor Dezsı, Gyepes Ferenc, Halasa Dušan dr, Ivanka Milán dr., Justh Ödön dr., Klement fıhadnagy Kubík kapitán, Lacko Lajos, Majláth Nándor gróf, Mich-ník Gyula és Kálmán nagybirtokosok, Nemetz erdıtanácsos, Országh József zsupán, Paulíny-Tóth János, Pavlík kapitán, Bévay János gróf, Bévay László gróf, ifj. Szulovszky Béla, Szulovszky Géza, Stich kapitán, Šustr Gusztáv, Thomka-Makovický László, Tóbiás József, Vrabec Albert. A díjkiosztás vasárnap este a «Slovan«-szálló dísztermében 64 terítékes banket keretében volt, ahol a tiszteletdíjakat Michník Ilona, Michník Gyula nagybirtokos fiatal bájos felesége adta át a nyerteseknek. Az elsı felköszöntıt Franklin Dénes nagybirtokos tartotta, kiemelve a céllövészet vadászati és nemzetvédelmi jelentıségét. Majd Justh Ödön dr. a vidékiek támogatását köszönte meg szép beszédben, annak a reménynek adva kifejezést, hogy jövıre még nagyobb jelentıségő lesz a t ' r ó c i verseny. Végül Dúchaj szenátor a bratislavai gyızık egészségére ürítette poharát. A banket a legkellemesebb hangulatban reggel 7 órakor ért véget.
Örvendetes tény. Dénes Zoltán munkatársunk írja Levicérıl: Felemlítésre méltónak tartom azt a bizonyára nem mindennapos természeti rendkívüliséget, hogy egyik kerületünkben, ahol a tavasz folyamán a sertésvész vaddisznó állományunkban igen érzékeny kárt okozott s ahol a malacok majdnem mint elpusztultak, ma 10-14 kocát ismerünk, melyek egészen fiatal, alig 4—6 hetes csíkos malacokat vezetnek. A túzok védelmérıl. Lapunk múlt számában Gonda P. munkatársunk ügyesen rámutatott a túzok védelemnek fontosságára és módjára. A cikkíró szerint a V. V. E. dicséretes munkát végzett, midın kivívta a túzok óvását, de ez csak féleredmény, mert a, túzok igazi hazája fıkép Románia és Bulgária déli része, ahová télidején levándorol. A tulajdonképeni védelem tehát abból állana, ha a, V. V. F kapcsolatot keresne az említett országok vadász szervezeteivel és közösen találna módot a ritkuló túzok védelmére! Inter arma silent Musae. Mintha rajtunk teljesednék e régi közmondás teljes valóságában. Minél közelebb jutottunk a vadászidényhez, oly arányban hallgattak el egymásután munkatársaink. Most a vadászidény teljében pedig perbe akarunk szállni a Múzsával. Kérı, munkára serkentı szavunk elveszett a puskaropogás morajában ! Tekints, hőtlen, néma, szőkszavú fiaidra, szelídarcú Múzsa ! Fehér foglyok. Trnaváról jelentik: A múlt év, szeptemberében Radošovce község határában egy fogolycsapatban két fehér foglyot vettünk észre, amelyeket sikerült megközelíteni ós teritékre hozni. Fz évben ugyanazon a parcellán egy 16—18 fogolyból álló csapatban ismét két fehér fogoly tőnt fel! Mit jelent ez? Albinismust ? Komoly figyelmeztetés. Nem szívesen tárjuk fel egyesületünk fájó sebeit, de kötelességtudásunk indít arra hogy ezúton is apelláljunk tagjaink vadászbecsületére. Már több ízben kértük tagjainkat, hogy hátralékos tagsági illetményüket egyenlítsék ki, sajnos, igen kevés eredménnyel. Egyesületünk csupán tagjainak lelkiismeretes és pontos fizetési kötelességére van utalva. Tisztelettel kérdezzük, összeegyeztethetı-e a lelkiismerettel, mostanáig élvezni a biztosítás és a szaklap elınyeit és hátralékban maradni a tagsági díjjal? Haladéktalanul küldjük be a tagdíjakat, hogy ne legyünk kénytelenek újból sürgetni," kopogtatni a zártajtók, közömbös falán!
A lövészverseny sikerét a következı adományozók biz tosították: É r t é k t á r g y a k : Dúchaj János, Blatnica, ezüst szivarkatárca; Dr. Fábry Pál, Bratislava, ezüst po hár és ezüst szivarkatárca ; Gáfor Dezsı, járási fınök, Turč. Sv. Martin, szarvasszobrocska; Hubay Tibor, Mošovce, ezüst szivarkatárca; Dr. Justh Ödön, Xecpaly, ezüst szivarkatárca; Khon X., Turč. Sv. Martin, hiúzszobrocska; Bévay László, Štiavnická, ezüst pohár; «Sellier és Bellot«cég 3 esi. arany. — P é n z a d o m á n y o k : Franklin Dé nes, Necpaly, Kčs 300.—, Dr. Dula Igor, zólyomi zsupán, Kés 200 --, Fraíio János, Turč. Sv. Martin starostája, Kčs 200. -, Horváth József, Kremnica, Národná banka, Turč. Sv. Martin, Lverná banka, Turč, Sv. Martin, Zemedelská Rada pre Slovensko v Bratislave per 500 Kčs, — A fenti ■adományozóknak, akik nagylelkő megértéssel hozzájárul lak a verseny sikeréhez, újból hálás köszönetünket fejez zük ki. Elnökség. Tagjaink biztosítása. Lapunk szeptemberi számához mellékelt pótbiztosítási nyilatkozatokhoz felvilágosításul közöljük, hogy a nyomtatványban feltüntetett díjak évi díjakat jelentenek. Befizetési lapokat azoknak küldünk, akik a kitöltött és aláírt nyilatkozatokat beküldik. Újból felhívjuk tagjaink figyelmét a rendkívül elınyös és kedvezı biztosításokra. Jól gondoljuk meg, hogy a vadászatnál elıforduló balesetek, sajnos, nagyon gyakoriak és mindnyájunkat érhet baleset, azért használjuk ki a kedvezı alkalmat és emeljük fel, úgy a baleset, mint a szavatossági biztosítás összegeit.
A »MÉHÉSZUJSÁG» a legcsinosabb magyar nyelven menjelenı méhészeti szaklap, amely havonta 28—36 old. terjedelemben a legismertebb szakirók tollából Zoller Antal szerkesztésében, famentes papíron, képekkel illusztrálva jelenik meg, megrendelhetı évi 36 Kčs ellenében, Bratisiaván Kórház u. 3. sz. alatt feltalálható szerkesztıségben.
7
APRÓHIRDETÉSEK. Idomított vizslák: 1 tüskésszırő, 3 éves, kan »Treff» és »Éva» griffon, 8 éves; mindkettı jól idomított — eladó. Bıvebbet: Breunner urad, erdıhivatal, Želiezovce. Lladó 1 drb. 3/4 éves barna rövidszırő vizsla és 3 drb. 3 Hónapos barna rövitdszırő vizsla. Cím a kiadóban. Fajtacskó másfél éves hosszúszırő, sárga, nıstény eladó, ára 200 Kčs, cím: Baross Gábor, Košice, Kováčska ul. číslo 24. Eladó teljesen új állapotban egy »Mentor» tükörreflex-kamara 634X9, hátul redınyzár, elıl 1-2.50 Compaund-zár. Zeiss Tessar. 1:63 objektível, táskával együtt ára Egy amerikai winchester, 10 lövető, 44 kal. ólomgolyós, 100—200 lépésre belıve, keveset használt, 500 Kčs-ért eladó. Érdeklıdni lehet Soltész Gyula, Jelšava, ž. XIX.
—X— Kennelhirek. >Hackens Lorchen» drótszırő foxterrier szuka. (Has-so Lenz — Juta v. Mildenstein) 1927. február 19-én ugyancsak »Buhe von Plessberg» kan után 1 kan 4 szuka kölyköt vetett. »Judit Pcruna drótszırő foxi.errier szuka (Kot, Champ Billy v. d. Hölle — Flóra v Oberharz), amely a poprádi kotorékversenyen 9 hónapos kora dacára brilliáns kotorék munkát végzett, 1927 április 7 -én 1 kan 3 szuka kölyköt vetett Németországnak legkiválóbb használati és versenygyızı kanja Meisterschliefensieger »Bolz von Fantjetluirm» kan után. E kan három generáción át kitenyészett kotorék champion ısökkel rendelkezik, amennyiben apja angol gyızı »Fountain Matador», anyja Meisterschliefensiegerin »Critics Nelly», nagyapja Meister-• schliefensieger »Patch v. Emmersleben» stb. »Bolz» kül-lemileg is több kiállításon »kitünö» minısítést nyert. K rendkívül értékes alom egyelıre a kennel tulajdonában marad. »Wharfeside Sheilla» K. C. S. B. A/5551. 8507. Angliából imporált szuka, a neves, szintén eredeti angol »Northland Fireaway» kan után 3 kan 2 szuka kölyköt vetett. Ez az elsı eredeti angol import a Kárpátok területén és az alom az elsı, mely eredeti angol szülıktıl származik. A legnevesebb angol bíró Mr, Bruckley bírálatában Wharfeside Sheilla-ról a következıket írja: »The es an wunderfulle dog», amihez nem kell több kommentár. Különben a szuka leszármazása annyira elsırangú, hogy 4 generáción végigvonultatja a legkiválóbb angol kanokat. Apja angol champ. Newmarket Grand Slarn, nagyszülei angol champion: Wycollar Trail, és angol champ. Chunky of Notts. stb. »Mythe v. Niklotn drótszırő foxterier szuka (Champ. Mannille Electric Wire Mona I.isa v Niklot — szintén uionnan imporált és Németországban díjazott tenyészszuka »Bube v. Plessbergn kan után 1927. április 7.-én 3 kan 2 szuka kölyköt vetett. »Móka von Vinna» szálkásszırő tacskó szuka, (Horst v. Höhlenkampf — Füge von Vinna) 1927. máj 2-án 3 kan 2 szuka kölyköt vetett »Sieger Prinz v. Körchtal» szálkásszırő kan után. (Az alomból egy kan és egy szuka még kapható).
Wunder der Täglich Anerkennungen. Einzig in Európa.
Ratten und Mäuse meiner »SPEZIAL1TAT«. GARANTIE. 1 Pak. Kč 20 per mehrmaliger Verwendung. Nidit Erfolg: Geld retour FR. TILGNER, MÄHR. OSTRAU. Vertreter gesucht.
Nagy eredményt biztosít Önnek a „Vadász", szlovenszkó és podkarpatszkáruszi vadásztársadalomnak egyedüli és hivatalos lapjában való állandó hirdetése. Nyomtatott „UNIVERSUM" r. t. Bratislava, Alagútsor 71 sz.
