A szikfásítás talajbiológiai problémái írta: Dr. Fehér Dániel (Folytatás) A szikes talajok lélekzése. Amint az intézetben lefolytatott idevonatkozó kísérletek megmutatták, az erdő életében a talaj baktériumflórájának intenzitása elsősorban a talaj CO2 termelésében jut kifejezésre. Ez a tényező az erdő életében kiválóan fontos szerepet játszik, mert hiszen ezen folyamat kapcsán szolgáltatja az erdőtalaj az erdő legfontosabb táplálóanyagát, a CCVot. A magas CGVtermelés általában, amint azt az idevonatkozó vizsgálataink megmutatták, mindig azt jelenti, hogy az illető talajban élénk baktériumtevékenység folyik, amely körülmény viszont a talaj jó fizikai és kémiai állapotát fejezi ki. A talaj CO2 termelésének legfontosabb tényezői a cellulosebontó mikroorganizmusok, ne vezetesen a cellulosebontó baktériumok és gombák. A szikes talaj CO2 termelésének megvizsgálása céljából természetes állapotban lévő erdőtalaj nem állott még rendelzekésünkre, másrészt azonban technikai okok is lehetetlenné tették, hogy helyszíni talajlélekzési méréseket végezhessünk. Ehelyett laboratóriumi kísérleteket hajtottunk végre egy elren dezés szerint, amely nagyjából Bokor elgondolása szerint lett ki dolgozva, amelynek leírását illetőleg azonban utalunk az iro dalomra. E kísérlet eredményeit a mellékelt táblázat tartalmazza (1. 2. sz. táblázat), amely táblázatba egyúttal összehasonlítás céljából a különböző kísérleti területeinken végzett mérések eredményeit is közlöm.
— -a ^ SSs
Kísérleti terület
voSf
Aerob
Anaerob összesen O
1.900,000 5.500,000 1.400,000 9- „ 27.000,000 17. „ 18.300,000 19. „ „ 20 9.400,000 3.900,000 21. u K i s k o m á r o m i t ö i g y e r d ő 36.000,000 erdei f e n y v e s 9.000,000 Ágfalvi lúcfenyőerdő 4,971.000 sarj e r d ő 5.786.710 Főiskolai lucos 4 825,000 Hallands-Váderői • bükkerdő 11.500,000 Hallands- V a d e r ő i erdei fenyves 2.950,000 Hallands-Vaderői égererdő 5.700.000
80,000 10,000 80.000 1.000,000 6,000 30,000 200,000 8.800,000 2.000,000 1.208,000 870.000 877,000
5. sz. s z i k e s talaj
6- »
<>
Ha
»
tapasztaljuk,
mészetesen
a
a valóságban
összes
mikrobiológiai
fizikai
természete
szikes
talajok
lélekzési
talajok
talajok
0 35 0-42 2-03 2-06 064 0-47 1-97 0-73 0-81 2-81 2-68 1-67
5.000,000 10.700,000 0 2 3 7 8-6
lévő erdőtalajok
szántóföldi
0-281 0-574 0-467 0-730 1182 0-972 0-708 1-057 0-878 0-562 0-555 0 597
500,000 3.450,000 0-298 0-5
erdőtalajok
h o g y a szikes
a jó állapotban normális
az
6f2
3.000,000 14 500,000 0-870 4-2
e táblázat segítségével
összehasonlítjuk
1.980.000 5.510,000 1.480,000 28.000,000 18.306,000 9.430,000 4.100.000 44 800,000 11.000.000 6:179,000 6.656,710 5.702,000
CO2
erősen
termelését
lélekzési
9-2 8-7 8-1 7-4 7-5 8-0 8-0 52 5-4 6-12 5-73 6-24
14 14 14 14 14 14 14 10 12 9 2 11
5-2
20
4-2
14
4.1
28
lélekzési
adataival,
lélekzése
Ph
Humusz tartalom °/o
Baktériumszám 1 g nedves talajra vonatkoztatva
Megfigyelési idői napok száma
2 . s z . táblázat.
és
adatait
akkor
azt
megközelíti általában
adataival egyeznek.
ez a h e l y z e t n e m áll elő, m i u t á n ott
folyamatok
következtében
a
szikes talajok
meglehetősen
a
Ter az
sajátságos
anaerob
körüJU
m e n y e k k ö z ö t t f o l y n a k le. A végzett k í s é r l e t e k n é l
azonban
azokat
levegővel való
a
ellátását,
tényezőket, amelyek
mikrobiológiai körülmények tesen lévő
között
talaj
a talajnak
lélekzését,
illetőleg az azt
tartottuk,
amely
lefolytatását
majd
az erdőtalajokra
optimális
körülmények
természe állapotban
viszonyaira vonatkozólag helyszíni
programba már
eredményeivel
vettük, eddig
jobban
amelyeknek eszközölt
vizsgá
eredményei
hasonló
összehasonlíthatók
mind
létrehozó
kedvezően befolyásolják,
s o h a s e m állanak elő. Természetes
lélekzési
latok
vizsgálatok
elsősorban
folyamatokat
a valóságban talajok
a
így
tárgyú
lesznek.
A biológiai tevékenység fokozása különben erősen összefüg gésben áll a talajok humusztartalmával és addig is, amíg az erdősítés kapcsán az erdősített területek humusztartalnia foko zatosan növekedik, a talajok humusztartalmának emeléséről organikus trágyázással kell gondoskodnunk. Minthogy pedig az istállótrágya organizmusai, amint a vizsgálatok mutatják, a szikes talajokban nem képesek tovább tenyészni, sőt lehetséges, hogy az autochton mikroszervezetek nagy részét a létért való küzdelemben az első évben elpusztítják: a leghelyesebb volna a mesterséges szalmatrágyák alkalmazását megkísérelni. A szikes talajok N-tartalma és az azokban lefolyó nitrifikáció. A szikes talajok N-tartalma általában rendszerint igen cse kély. Idevonatkozólag teljesen részletes vizsgálatokat végeztünk, amelyek azt mutatják, hogy a szikes talajok úgy összes N-, mint pedig nitrát N-tartalom szempontjából alatta maradnak a kötött és homokos erdőtalajok hasonló biokémiai sajátságainak. Különösen feltűnő a szikes talajoknak nitrat-N-ben való feltűnő szegénysége, ami könnyen érthető, ha meggondoljuk, hogy az összes N-mennyiség egy jelentékeny része a nitritekre esik, amelyek a denitrifikáció intenzitásának fokozásával, úgy lát szik, inkább a nedves időszakokban képződnek, tehát főleg ősszel és tavasszal. Hogy az erdősítés következményeképpen úgy az összes N tartalom, mint a nitrát N-tartalom emelkedni fog, az minden kétségen felül áll. Rendkívül érdekes, hogy az alföldi homokos erdőtalajok összes N-tartalma is mindig meg haladja a szikes talajok ezen sajátságait. Amint a vizsgálatok mutatták, a püspökladányi szikes tala jok felső rétegeikben általában mind tartalmaznak többékevésbé nitrifikáló organizmusokat. A mélyebb rétegekben az után ezeknek a száma minimálisra redukálódik és később tel jesen el is tűnnek. A meszezés hatására, amint ugyancsak a megfigyelésekből kiviláglott, ezeknek száma megtízszereződött, sőt megszázszorozódott, míg tisztán fizikai művelés számukat csak kis mértékben emeli, az istállótrágyázás pedig számukra befolyás nélkül marad.
A szikes t a l a j o k b a n lefolyó nitrifikációs f o l y a m a t o k t a n u l m á n y o z á s á r a n é h á n y kísérletet v é g e z t ü n k . E z e k n e k e r e d m é n y e i szerint az összes s ó t a r t a l o m 0.5%-ig a n i t r i f i k á c i ó m e n e t é t n e m befolyásolja. A s z ó d a t a r t a l o m viszont j o b b a n esik latba, n e v e z e t e s e n 0.2% s z ó d á t t a r t a l m a z ó t a l a j o k n á l (NBU^SCb a d a g o l á s a n i t r i f i k á c i ó m e n e t é t m e g g y o r s í t j a . I g e n é r d e k e s , h o g y szódát e g y á l t a l á b a n n e m t a r t a l m a z ó t a l a j o k b a n (NEU^SCu h a t á s á r a a nitrifikáció m e n e t é n e k m e g g y o r s í t á s a s o k k a l mérsékeltebb, m i n t a kevés m e n n y i s é g ű szódát t a r t a l m a z ó t a l a j o k b a n . A t a l a j oltás a nitrifikációt szintén j e l e n t é k e n y e n m e g é l é n k í t i , t e h á t kétségkívül világos, h o g y a szikes t a l a j o k n a k n i n c s e n e k k ü l ö n leges n i t r i f i k á l ó szervezetei, h a n e m azok a t ö b b i talajokéval k ö zösek. Az bizonyos, hogy amint a bakteriológiai vizsgálatok is mutatják, a vizsgált talajokban a nitrifikáló mikroorganizmusok mindenütt jelen vannak és mihelyt életfeltételeik kedvezőbbé válnak, működésük intenzitása is megnövekedik. A javítás a n i t r i f i k á l ó képességet t e r m é s z e t e s e n j e l e n t é k e n y e n emeli, m i u t á n a n i t r i f i k á c i ó n a k egyik főfeltétele a talaj szellözöttsége és 0-el való ellátása, a m e l y e t a k ü l ö n b ö z ő t a l a j javítási m ó d s z e r e k ugyancsak előmozdítanak. Általában a vizsgálatok eredményeit röviden úgy foglal hat nók össze, hogy a szikes talajok meszezése majdnem Í5—16-szorosára, a trágyázás 10—12-szeresére, a mechanikai művelés 6-szorosára és végül a digózás 2-szeresére emeli a szikes talajok nitrifikáló képességét az ellenőrzőkéhez vi szonyítva. A talajoltás eredményei szintén nagyon érdekesek. A digózott és oltott t a l a j n i t r á t t e r m e l é s e 30-szorosra e m e l k e d i k , m í g a meszezett és oltott t a l a j csak 4-szeres nitrifikáló k é p e s s é g e t m u t a t az ellenőrző t a l a j o k k a l s z e m b e n . A digózás t e h á t a nitri fikáció s z e m p o n t j á b ó l n a g y o n előnyös t a l a j j a v í t á s i m ó d s z e r . R e n d k í v ü l j e l l e m z ő , h o g y a t r á g y á z á s s a l javított szikes talajok b a n az oltás n e m m u t a t pozitív e r e d m é n y t , a m i n e k o k a való s z í n ű l e g a b b a n lelhető, h o g y e z e k b e n a t a l a j o k b a n a t r á g y á z á s f o l y t á n a n i t r i f i k á l ó o r g a n i z m u s o k m á r ú g y is o p r i m á l i s m e n y n y i s é g b e n k e r ü l n e k bele. Különösen
feltűnő a szabad ~N-kötő baktériumok
hiánya
és
ezek
között
is
a
nak ritka fellépése.
legfontosabbnak:
az
Azotobacter
Ebből a szempontból vizsgálataink
érdekesek, mert kimutatták, hogy
az
Azotobacter
genus rendkívül
még
0.5—
0.2%-os szódatartalom mellett is ki tud fejlődni. A visszamaradottság valószínűleg a szikes talajok rossz fizikai
tulajdonságaira
vezethető vissza, de kétségkívül a talaj rossz vízgazdálkodása és alacsony humusztartalma, szintén vezető szerepet játszanak. Az Azotobacter ugyanis szerves vegyületet igényel, N-kötés munkájához ezek
a
szerves
az
N-kötéshez
mert ezeknek
r
nag3 mennyiségű
elbontásából nyeri az
szükséges energiamennyiséget.
anyagok és közöttük
hidrátjai, alig állanak
a
szikes
Már pedig
elsősorban a talaj szén
talajoknál
rendelkezésünkre.
Ezen a téren természetesen szintén a legtöbbet segít séges javítás, főleg az istállótrágyázás, kétségkívül nagyon a
talajt,
megfelelő talajoltással rendkívül elő fogják
az
a
nagj-obb mennyiségű szerves amely is
mester
erdősítés hatása
jelentékeny lesz, mert hiszen
hullásukkal évről-évre gyarapítják
de
a
fák lomb anyaggal
szerves anyagok azután, ha még
segítünk,
az
Azotobacter fejlődését
segíteni.
A Nntartalniú szerves anyagok bomlása. Nemcsak az erdő-, hanem a mezőgazdasági talajoknak is egyik fontos tulajdonsága, hogy a beléjük jutó N-tartalmú szer ves anyagokat, amelyek között természetesen a fehérjék játsszák a főszerepet, a bennük élő mikroorganizmusok szétbontják. En nek a bomlási folyamatnak végső termékei között kétségkívül a legfontosabb az ammónia, amely rendszerint túlnyomó részben a nitrifikáló baktériumok közbejöttével nitrifikációs folya maton megy át, kisebb része azonban a talajban lévő sav gyökökkel sókat alkot, sőt adott körülmények között, bár na gyon kis mértékben, gázalakban a levegőbe is távozhat. Amint már a nitrifikációs folyamat tárgyalásakor említet tük, a növények legfontosabb N-táplálóanyagai a nitritek és a nitrátok. De az újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek mellett az ammoniumsók is jelentős szerepet játszanák. A talaj termőképessége szempontjából tehát nagyon fontos annak a megismerése és megítélése, hogy megvan-e az illető talajnak az
ammonifikáló képessége. Különösen fontos ez az erdő életé ben, amely tudvalevőleg, minthogy trágyázásáról nem gondos kodnak, maga kénytelen a talajra hulló N-tartalmú szerves anyagokból ezeknek elbontása útján az ammóniát és ebből a nitrifikáció folyamata útján a nitrátokat előállítani. Általában a talaj ammonifikációs folyamatainak megítélésé nél a szikes talajokat illetőleg is, úgy erdő-, mint mezőgazdasági szempontból, főleg három probléma a legfontosabb. Ezek a kö vetkezők: 1. Van-e egyáltalában ammofikációs folyamat a szikesekben? 2. Mennyire fokozható ez a képesség ammonifikálhatő anyag hozzáadására a már jelenlevő szikes organizmusok nál? 3 . Fokozható-e az ammonifikációs képesség idegen mikro organizmusok bevitele által? A vizsgálatok nagy vonásokban általában a következő eredményeket adják: Az ammonifikációra képes mikroorganizmusok, úgy látszik, a szikes talajokban elegendő mennyiségben vannak képviselve, de dacára ennek a körülménynek, a fehérjék bontása és általá ban az ammoniumképzés ezekben a talajokban rendkívül kevés. Ennek oka elsősorban abban a körülményben keresendő, hogy a szikes fajokban nagyon kevés az ammonifikálásra alkalmas szer ves anyag. Ez természetesen az erdősítésnél, különösen az első időszakban, míg az erdő a lombhullás útján kellő mennyiségű ammonifikálható anyagról nem gondoskodik, nagyon fontos, úgyhogy itt feltétlenül különböző mesterséges beavatkozásokkal kell a fiatal erdő segítségére lenni. A végzett ezirányú kísérletek nagyon értékes útmutatásokat adnak. Láthatjuk belőlük, hogy a mechanikai művelés az istállótrágyázással együtt 14-szeresére, a meszezés 12-szeresére, a digózás 6-szorosára emelte a talaj ammonifikáló képességét. Ezzel szemben igen érdekes, hogy a talaj egyszerű művelése meszezés és digózás nélkül egyáltalában nem befolyásolta a talaj ammonifikáló képességét. Az istállótrágyával bevitt nagymennyiségű baktérium egy jelentékeny része a szikes talajokban úgy látszik elpusztul, azonban bizo nyos, hogy egy része jobb alkalmazkodóképességénél fogva megmarad és így a talaj ammonifikáló képességét emeli. Rend kívül érdekes, hogy a talajkivonattal való oltás hatás nélkül megmarad az ammonifikációra. Hasonlóképpen szükségesnek
tartjuk megjegyezni, hogy a 9. sz. és 21. sz. talajok, amelyek nek szódatartalma 0, összes sótartalma 0.3%-on alul marad, igen j ó ammonifikáló képességgel rendelkeznek. A szikes talajok jellemző növényei és biológiai állapota közötti összefüggés. Ha az 1. sz. táblázat megfelelő rovatait a kísérleti adatok kal összehasonlítjuk, az eredmények szinte önmagukért beszél nek. Mindenekelőtt világosan mutatják, hogy a Festuca pseudovina és a Comphorosma ovata asszociáció alatt a talaj állapota rendkívül gyengének mondható, de a leggyengébb a tiszta Camphorosma ovata-hól álló asszociáció alatt, ahol pl. a talaj nitrát N-tartalma egyáltalában nem mutatható ki. Az Achillealnula briiannica asszociáció jobb talajállapotot jelez. Nagyon érdekes eredményre jutunk, ha a Camphorosma ovata-val bo rított és vakszikben gazdag legelő biológiai sajátságait vesszük vizsgálat alá. A kép meglehetősen sivár, úgy a baktériumszám, mint pedig az összes N- és nitrát N-tartalom a minimálisra zsugorodik, jelezve a legeltetésnek ezen a különben is elszegé nyedett talajon való felette káros hatását. A Festuca pseudovina asszociáció alatti 6 . és 7 . sz. kísérleti területek, amelyek szin tén legelők, már valamivel jobb állapotban vannak, azonban nitrát N-tartalmat természetesen ezeken sem lehet kimutatni. A 8. sz. kísérleti terület, amely ugyancsak Festuca pseudovina asszociációval van borítva, szintén jobb képet mutat, ellentét ben a 9. sz. kísérleti területtel, amelyet megint Camphorosma ovata asszociáció borít és ennek megfelelően kedvezőtlenebb képet ad. A 1 0 . és 12. sz. parcella, amelyet Achiilea-Inula britannica asszociáció borít, kétségkívül megint kedvezőbb talajállapotban vannak. Ha már most a javított és a kezelés alatt álló parcellákat vizsgáljuk, természetesen a javítás hatása megint szembe tűnővé válik. A javulás általában úgy a biológiai, mint a bio kémiai állapotban, egyaránt jelentkezik. Mindezen vizsgálatok alapján már kimondhatjuk azt, hogy teljesen megegyezően Magyar idevonatkozó vizsgálataival és osztályozásával, a Camphorosma ovata a szikes talajnak lehető
legrosszabb állapotát jelöli. Hasonló elbírálás alá esik talaj biológiai szempontból a Festuca pseudovina, ellenben az Achillea-Inula britannica asszociáció alatt található jobb biológiai állapot megint Magyart igazolja. A Cynodon dactylon, amint azt a 1 2 . sz. parcella mutatja, szintén j ó talajállapotot jelez, teljesen megegyezően Magyar vizsgálataival. Ha a most mondottakat összehasonlítjuk Magyarnak ezen vizsgálatoktól teljesen függetlenül végzett kutatásaival, rögtön láthatjuk, hogy éppen úgy, mint a Kiss-féle talajjellemző növé nyeknél, ezek a kutatások a Magyar-féle talajjellemző növények létjogosultságát és valódiságát minden tekintetben fényesen beigazolták. Ezekben óhajtottam röviden összefoglaló képet adni az ed dig végzett és több éven keresztül folytatott kutatásainkról, amelyeknek folyamán az önálló munkásságot kifejtett egyes munkatársaim nevét mindenüt a megfelelő helyen megemlí tettem. Természetesen távol áll tőlem azt feltételezni, hogy ezek a vizsgálataink, amelyek különben is csak a püspökladányi szolonec talajokra vonatkoznak, kimerítették volna az ide vonatkozó problémák összességét. Még nagyon sok részlet kérdés vár megoldásra, amelyek közül nem egyet magunk is vizsgálatba vettünk, így különösen a talajlélekzés kérdését, amelyet különben is az idei nyáron és őszön fogunk helyszíni vizsgálatokkal tovább folytatni. Bokor pedig áttette működése terét a szolontschak talajokra, ahol remélhetőleg rövidesen szintén értékes eredményekre fog jutni. Ha nagy vonásokban erdőgazdasági szempontból óhajtom összefoglalni az eredményeket, úgy mindenekelőtt rá kell mu tatnom arra, hogy a szikes talajok talajállapotának javításánál és mesterséges befolyásolásánál előzetes talajművelés és főleg a talaj vízgazdálkodásának szabályozása és javítása elenged hetetlen. Hasonlóképpen minden erővel törekedni kell arra, hogy különösen a javítás első időszakában megfelelő trágyá zással szerves anyagot és ezzel együtt megfelelő baktérium tömegeket vigyünk be a szikes talajokba. Az bizonyos azután, hogy később az erdősítés a talaj állapotát erősen javítani
fogja. A lehulló lomb nemcsak humuszban fogja a talajt gya rapítani, hanem annak erősen alkalikus reakcióját is megvál toztatja és egészen új, intenzív talajéletet vezet be. Azonban már most teljes nyíltsággal meg kell mondanom, hogy az ed digi vizsgálatok nem jogosítanak fel túlzott optimizmusra ben nünket az erdősítés tekintetében. Ott, ahol a talaj fizikai álla pota, vagy pláne magas szódatartalma, nem alkalmas vagy egyenesen káros a fák növekedésére, amelyek, amint az köz ismert, a talaj magasabb fokú alkalikus reakcióját alig tudják elviselni, az erdősítés erőltetése nem igen fog célhoz vezetni. Az erdősítést mindig gondos talajvizsgálatnak kell meg előznie és tőkét és pénzt befektetni csak azokon a teriileteken szabad, ahol az eredményre csakugyan kilátásunk nyílik. Ha azután az erdőnek egyszer sikerült megtelepednie, úgy egészen bizonyos, hogy hova-tovább lombhullásával és humuszképzésé vel feltétlenül meg fogja javítani a talajt, úgyhogy a további erdőgazdálkodás létalapjait meg fogja adni.
Kifogásolások és szakértő választottbíráskodás az erdőgazdaságban és fakereskedelem ben írta: dr. Fazekas Ferenc. (Folytatás.) Ha egy kis történeti visszapillantást vetünk a választott bírósági intézményre, úgy azt kell látnunk, hogy ennek története ősrégi. Már a római és a kánoni jogban megtaláljuk a mai főbb elvi pontoknak is az alapvonalait. A z újkorig, — a X l X - i k szá zad második feléig azonban a választott bíróságok viszonylag mégis csak inkább alárendelt szerepet játszottak. A z akkori fel fogásra jellemző Puchta jogtudósnak egyik kinyilatkoztatása: „ n e bocsátkozz kompromisszumba, mert biztosan veszíteni fogsz ezen ügyleten". Manapság azonban a választott bíróságok értéke és jelentősége fölötti vélemények alaposan megváltoztak és pedig
