A SZÉSZ 4. (2) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 53/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003. (XII.5.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. § (1) bekezdése, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A § (2) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (továbbiakban SZÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ A SZÉSZ 4.§ (2) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4.§ (2)

A tervezett beépítésre szánt területeken, ahol a szennyvízcsatorna nem épült ki, új épület építésére, a meglévő átalakítására, bővítésére, rendeltetésének megváltoztatására – amennyiben az többletszennyvíz kibocsátásával jár – építési engedély nem adható.” 2.§

A SZÉSZ 7.§ (1) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „7.§ (1)

A nem utcavonalon építendő további épületek nettó szintterülete épületenként nem haladhatja meg a 400 m2-t, kivétel ez alól a 78. § és 84. § hatálya alá tartozó területek.” 3.§

A SZÉSZ 8.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „8.§ (1)

A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes épületenként legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Egy épület összes nettó szintterülete legfeljebb 400 m2 lehet.” 4.§

A SZÉSZ 10.§ (2) bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „10.§ (2)

A zóna területén az épületekben kialakítható összes lakószint-terület nem lépheti túl az összes szintterület 75%-át.” 5.§

A SZÉSZ 34.§ (1) bekezdés második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „34.§ (1)

Az épületek bruttó beépített területe összességében azonban így sem haladhatja meg a 180 m²-t. „

6.§ A SZÉSZ 36.§ (5)- (10) bekezdések számozása (6)- (11) bekezdésekre módosulnak, a módosítás utáni (6) bekezdés első mondata, a (11) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg a módosítás utáni (8) bekezdés kiegészül az alábbi d) ponttal és kiegészül a következő (5), (12) és (13) bekezdésekkel: „36.§ (5)

A megengedett beépítettség mértéke és az előírt zöldterületi fedettség összesített értéke az 1-8 kódszám esetén állandó, azaz 85%.”

„36.§ (6)

A többszintes növényállomány telepítésével a legkisebb zöldfelület követelmény értéke csökkenthető az OTÉK 25.§-a alapján.”

„36.§ (8) d)

Az a) - c) pontok alatti előírások a legfeljebb 60 cm kilógású ereszpárkányra nem vonatkoznak.”

„36.§ (11)

Az előkert mérete az Önkormányzati Tervtanács (a továbbiakban ÖTt) állásfoglalásának ismeretében kivételesen módosítható, ha azt jelentős értékű növényállomány védelme vagy egyéb műszaki körülmény indokolja.”

„36.§ (12)

A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások esetében a telek beépítettségének számításánál csak a transzformátorállomás 20 m2-t meghaladó beépített területét kell figyelembe venni, de a transzformátorállomás által elfoglalt teljes terület beszámításával adódó beépítés mértéke nem lépheti túl az OTÉK 25.§ előírásait.”

„36.§ (13)

A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások telepítése építési helyen kívül csak az Önkormányzati Tervtanács egyetértő állásfoglalása alapján engedélyezhető.” 7.§

A SZÉSZ 37.§ (1) bekezdés bevezető mondata, az (1) bekezdés a), c), d) pontjai, a (3) bekezdés utolsó mondata és az (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg kiegészül a következő (7), (8) és (9) bekezdésekkel: „37.§ (1)

Az 1 – 3-as karakterű építési zónákba eső telkeken”

„37.§ (1) a)

zártsorú beépítési mód esetén az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 14,00 méternél nagyobb nem lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik az épületnek a telek beépítettségébe be nem számító terepszint alatti építményrészére.”

„37.§ (1) c)

a második önálló nem melléképület építése valamint meglévő bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az építési vonalon álló meglévő vagy tervezett épület építménymagassága egyidejűleg eléri legalább a zónára előírt alsó értéket.”

„37.§ (1) d)

zártsorú beépítési mód esetén, ha részletesebb szabályozási terv vagy sajátos előírás másként nem rendelkezik, a telek belső részén- nem az építési vonalon álló további főépület- tervezett épület(ek) telepítésének feltételeit és követelményeit elvi engedélyezési eljárás során kell tisztázni.”

„37.§ (3)

Fa kivágása csak fakivágási engedély alapján végezhető.”

„37.§ (5)

A nem kialakult (1-es) szabályozási kategóriába sorolt építési zónában- zártsorú beépítés estén- az épület utcai építménymagasságát utcaképi vizsgálat alapján kell meghatározni, ha a meglévő szomszédos épület(ek) építménymagassága meghaladja a zónára megállapított értéket. A magasságkülönbség áthidalásának módját és feltételeit elvi engedélyezési eljárás során kell meghatározni, az ÖTt állásfoglalásának ismeretében.”

„37.§ (7)

Ha az építési telek gazdasági övezetbe tartozik, a zöldfelületi fedettség követelmény értéke 5%-kal csökkenthető. A zöldfelület azonban- egyszintes növényállomány telepítése esetén- nem lehet kevesebb az OTÉK 25. §-ban előírt alsó értéknél.”

„37.§ (8)

A zöldterületi fedettség 60%-át fásítással kell megvalósítani azokon a telkeken, melyek építési övezet kódjelében a beépítettség ( ) jellel megkülönböztetett.”

„37.§ (9)

Többlakásos lakóépületek esetében a homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak az egész homlokzatra kiterjedően hajtható végre. Egyedi csere esetén a nyílásméretekkel és a nyílászárók osztásával igazodni kell a homlokzat egészénél kialakult nyílásméretekhez és osztásrendhez.” 8.§

A SZÉSZ 38.§ (2) bekezdés utolsó mondata hatályon kívül helyezésre kerül, az (1) és (5) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg kiegészül a (7) bekezdéssel: „38.§ (1)

Az I. rendű közterületről kisgarázs közvetlenül nem, gépkocsibehajtó egy nyitható. A II. rendű közterületről legfeljebb egy kisgarázs vagy gépkocsi behajtó nyitható, amennyiben az fa kivágásával nem jár.”

„38.§ (5)

A jelentős szintbeli vagy szint alatti gépjárműparkolók, -tárolók elhelyezésére kijelölt ingatlanok esetében a gépjárműtároló funkción kívüli egyéb rendeltetésnek megfelelő, az OTÉK 42. §-ában és a 4. sz. mellékletében meghatározott gépjárműelhelyezési igényt telken belül kell kielégíteni a numerikusan jelölt parkolószámon felül.”

„38.§ (7)

Gazdasági és lakó rendeltetési zóna közös határán a gazdasági zóna területén 1,8-2,5 m magas tömör kerítés létesítendő, a gazdasági zónába sorolt telektulajdonos kötelezettségeként. A kötelezettség megvalósítása a használatbavételi engedély feltétele.” 9.§

A SZÉSZ 40.§ (2) bekezdés és a (3) bekezdés a) pont első mondata helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „40.§ (2)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének mindenkor hatályos, az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről és a véleményezésre benyújtandó tervek köréről szóló rendeletben meghatározott témakörökben építési engedélyek kiadásakor az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalását figyelembe kell venni.”

„40.§ (3) a)

Ha a telek jelenlegi beépítése, illetve az építmény kialakítása és egyéb e rendeletben szabályozott műszaki paraméterei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete,

építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.” 10.§ A SZÉSZ 41.§ (1) bekezdés a) és b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „41.§ (1) a)

a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit részletesebb szabályozási terv hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások megtartásával az 1/A sz. táblázatában rögzített keretek között kell meghatározni;”

„41.§ (1) b)

a legkisebb telekterületet, amely még beépíthető, az adottságok függvényében, az országos előírások megtartásával kell meghatározni az 1. sz. táblázat keretei között.” 11.§

A SZÉSZ 42.§ (2) bekezdés a), c) és d) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, az (5) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel egyidejűleg a (6) bekezdés sorszámozása (5) bekezdésre módosul: „42.§ (2) a)

újonnan az utcavonalon legalább 6,0 m és legfeljebb 20,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő földszintesnél ill. 3,5 m építménymagasságnál magasabb további főépület csak szabadon állóan helyezhető el, és építménymagassága a telekre előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A második és a további épületeknél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.”

„42.§ (2) c)

ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, - nem kialakult területbe sorolt építési telkeken előkert újonnan nem létesíthető, a közterület felőli tervezett építmény utcára néző homlokvonala csak a szabályozási vonalon helyezhető el; - kialakult területekbe sorolt építési telkeken az előkert létesítésének szabályait a 41. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg.”

„42.§ (2) d)

a közterületi homlokvonalon álló tervezett építmény utcára néző, szállásjellegű helyiségeinek padlószint-magassága – ha a sajátos előírás másként nem rendelkezik legalább 3 m legyen és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el.” 12.§

A SZÉSZ 43.§ (2) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, az (5) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel egyidejűleg a (6) bekezdés sorszámozása (5) bekezdésre módosul: „43.§ (2) a)

újonnan az utcavonalon legalább 4,5 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő földszintesnél ill. 3,5 m építmény-magasságnál magasabb további főépület csak szabadonállóan helyezhető

el, és építménymagassága a zónára előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg az utcavonalra néző épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A második és a további épületeknél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.” 13.§ A SZÉSZ 44.§ (2) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, az (5) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel egyidejűleg a (6) bekezdés sorszámozása (5) bekezdésre módosul: „44.§ (2) a)

újonnan az utcavonalon legalább 3,5 m és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő további főépület építménymagassága legfeljebb az előírt alsó érték, ill. 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A második és további épületeknél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.” 14.§

A SZÉSZ 45.§ (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés első mondata és a (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg a (7) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül és a (8) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul: „45.§ (2) a)

újonnan az előkert vonalán legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. További főépület mindaddig nem engedélyezhető, míg a közterület felől elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el. A nem közterület felől építendő további főépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli épület térfogatát. A második épület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További épületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek.”

„45.§ (3)

A kivételesen zártsorú építési helyen belül zártsorúan épített épület csak a közterület felőli építési vonalon helyezhető el.”

„45.§ (6)

Közterület határán csak áttört kerítés létesíthető, kivéve a kialakult szabályozási kategóriába tartozó területeket, ahol az adottságok figyelembevételével ettől eltérő megoldás is engedélyezhető.” 15.§

A SZÉSZ 46.§ (4) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül, az (5)-(7) bekezdések sorszámozása(4)-(6) bekezdésekre módosulnak, a módosítás utáni (5) bekezdés első két mondata helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„46.§ (5)

A zónák területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve) az egységes megjelenés biztosítása érdekében építést engedélyezni csak előzetes elvi építési engedély és hozzá mellékelt beépítési terv alapján szabad. A tervpályázattal előkészített beépítés esetében az elvi építési engedélyezési eljárás mellőzhető.” 16.§


A helyi egyedi és területi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírásokat Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendelete határozza meg.” 17.§


A változtatási tilalmi zónába tartozó ingatlanok 2005.12.15-től számított 3 évig, vagy a részletes szabályozási terv jóváhagyásáig változtatási tilalom alatt állnak.” 18.§


A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének zónájában szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.” 19.§

A SZÉSZ 56.§ (4) bekezdés első mondata és b) pontja, az (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg a (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: „56.§ (4)

A védőfásítási (beültetési) kötelezettség zónájában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásításokat el kell végezni.”

„56.§ (4) b)

Amennyiben az adottságok az a) pont szerinti fasor telepítését nem, vagy csak részben teszik lehetővé, úgy a kötelezettség módosítását a tulajdonos kezdeményezésére az építési hatóság az ÖTt állásfoglalásának ismeretében engedélyezheti.”

„56.§ (4) d)

A szabályozási tervlapon jelölt védőfásítás a zöldterületi fedettség számításánál figyelembe vehető.”

„56.§ (5)

A beépítési és felújítási kötelezettség zónájában az építési előírások szerinti épületek beépítését 2 éven belül meg kell kezdeni és 4 éven belül be kell fejezni. Szeged MJV Önkormányzata a rendelet 24. számú mellékletben meghatározott ingatlanokra rendeli el a kötelezettséget.”

20.§ A SZÉSZ 57.§ (3) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül, a (4)-(6) bekezdések sorszámozása (3)-(5) bekezdésekre módosulnak, a módosítás utáni (4) bekezdés kiegészül az alábbi rendelkezéssel: „57.§ (4)

A zöldterületi fedettség mértékébe a parkoló felülete számításba vehető, ha parkolóhelyenként legalább egy fa telepítésére kerül sor a telek területén belül.” 21.§


A kivágott, ill. károsodott fák értékét szerződésben kell meghatározni.” 22.§


Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető.” 23.§


A Tisza és a Maros védőtöltésének lábától mért 110,0 m távolságon belül huzamos felszínrombolás, földbányászás tilos. Építmény, létesítmény elhelyezése csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.” 24.§


A védősávon belül építmény elhelyezése részletes szabályozási terv hiányában a szakhatóságok és közmű üzemeltetők (közegészségügyi, vízügyi hatóság, közműszolgáltató) hozzájárulásával engedélyezhető.” 25.§

A SZÉSZ 66.§ (4) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül, az (5)-(10) bekezdések sorszámozása (4)-(9) bekezdésekre módosulnak, a módosítás utáni (5) bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép, a módosítás utáni (9) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel 10 egyidejűleg a c)-d) pontok megnevezései b)-c) pontokra módosulnak: „66.§ (5)

Ha a pótlásra valamilyen okból nincs lehetőség a kivágott fa értékének meghatározását szerződésben kell rögzíteni.”

26.§ A SZÉSZ 67.§ (5) és (6) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „67.§ (5)

Kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése és elhelyezése csak a vonatkozó rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.”

„67.§ (6)

Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető.” 27.§

A SZÉSZ 68.§ (3) bekezdés, az (5) bekezdés második mondata és a (8) bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „68.§ (3)

Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti gyűjtésről és az engedéllyel rendelkező kezelőnek való átadásáról.”

„68.§ (5)

Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, két szennyvízderítés és szikkasztás megengedhető, a vízügyi hatóság környezetvédelmi hatóság hozzájárulását követően.”

„68.§ (8)

Szeged a hatályos jogszabályok szerint érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik.”

aknás és a

28.§ A SZÉSZ 70.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „70.§ (1)

A sajátos előírások hatálya Alsó-nyomás sor – Szent Antal utca – Tisza L. utca – Dobó utca – Hattyas sor – Ballagitó sor – Szentmihályteleki utca által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.” 29.§

A SZÉSZ 71.§ (1) bekezdés, a (4) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg a (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezésre kerül és a c) pont megnevezése b) pontra módosul: „71.§ (1)

A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.”

„71.§ (4) a)

a zónában kialakult telken építés csak – a meglévő épület bővítéseként történhet – szabadonálló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül;” 30.§

A SZÉSZ 72.§ (1), (5), (8) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „72.§ (1)


„72.§ (5)

Kizárólag gépjármű tároló építése céljából az előírt zöldfelületi fedettség terhére a 40%-os beépítettség 5%-kal megnövelhető.”

„72.§ (8)

Az épületek utcai homlokzatán legfeljebb egy garázskapu, vagy gépjármű áthajtó létesíthető.” 31.§

A SZÉSZ 73.§ (1), (2) és (7) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „73.§ (1)


„73.§ (2)

A lakótelkek kialakításának feltétele, hogy a lakóterület rendezett terepszintje legalább 79,3 m Balti szint feletti legyen.”

„73.§ (7)

A területen az alábbi zöldfelületekkel kapcsolatos sajátos előírást kell érvényesíteni: A közpark területén vendéglátó egység nem helyezhető el.” 32.§

A SZÉSZ 74.§ (1) bekezdés, a (3) bekezdés a) pontja, a (4) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés második mondata és d) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „74.§ (1)


„74.§ (3) a)

az építményeknek a telek utcavonalon mért szélességének min. 50%-át el kell foglalniuk; az előkertet úgy kell kialakítani, hogy az újonnan elhelyezett építmények az előkert által meghatározott építési vonal legalább 50%-át érintsék.”

„74.§ (4) b)

az épületeknek a telek utcavonalon mért szélességének min. 80%-át el kell foglalniuk;”

„74.§ (7)

Felületi tagolásánál a jelen rendelet 25. sz. mellékletében jelölt I. sz. mintakeresztszelvényt kell irányadónak tekinteni, továbbá:”

„74.§ (7) d)

a Csobánka utca, Búcsú sor lakóút, szabályozási szélességüket és vízszintes tagolásukat a II., III., IV. mintakeresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. ( 25. sz. melléklet)” 33.§

A SZÉSZ 75.§ (2) h) pontja, a (3) bekezdés f) pontja, a (4) bekezdés c) pontja, az (5) bekezdés b) pontja, a (6) bekezdés b) pontjának első mondata és c) pontja hatályon kívül helyezésre kerülnek és ezzel egyidejűleg a (2) bekezdés i)-l) pontok megnevezései h)-k) pontokra, a (4) bekezdés d) pontjának megnevezése c) pontra módosulnak, az (1) bekezdés, a (2) bekezdés módosítás utáni i) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „75.§ (1)

A sajátos előírások hatálya az Indóház tér – Szivárvány u. – Boldogasszony sgt. – Bem tábornok u. – Borbás u. által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.”

„75.§ (2) i)

az a) pontban megjelölt térfalakon, illetve az ahhoz kapcsolódó közterületen folytatott építési tevékenységet meghatározó terveket az ÖTt-vel egyeztetni kell;”

34.§ A SZÉSZ 76.§ (12)-(13) bekezdések hatályon kívül helyezésre kerülnek és ezzel egyidejűleg a (14)(15) bekezdések sorszámozása (12)-(13) bekezdésekre módosulnak és az (1) bekezdés, a módosítás utáni (13) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „76.§ (1)


„76.§ (13)

Gazdasági területre eső építési zónákban élelmiszer előállításával vagy tárolásával foglalkozó üzemi épület csak a nagyüzemi állattartás megszűnte után, csak előírt védőtávolság biztosításával és véleményezésre, észrevételre jogosult szervek (környezetvédelmi hatóság, közegészségügyi hatóság stb.) eseti elbírálása alapján telepíthető.” 35.§

A SZÉSZ 77.§ (5) bekezdés első mondata hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel egyidejűleg a (2) és (3) bekezdések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „77.§ (2)

A területen árvízveszély miatt huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget magába foglaló épületek újonnan nem építhetők, a meglévő épületek ilyen célra nem alakíthatók át. A létesítményeket használni csak a tulajdonosok felelősségével szabad.”

„77.§ (3)

Nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget magába foglaló épületek újonnan csak akkor építhetők, ill. meglévő építmények, létesítmények csak akkor alakíthatók át, ha azok használata során keletkezett szennyvizeket az árvizektől nem mentesített területekről biztonságosan el lehet vezetni.” 36.§

A SZÉSZ 78.§ (4) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül, az (5)-(7) bekezdések számozása (4)(6) bekezdésekre módosulnak, a (8) bekezdés c) pont első mondata, a (10) bekezdés b) pont 4. pontja, a (12) bekezdés b) pont 2.5 pontja és a (13) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezésre kerülnek és ezzel egyidejűleg a (13) bekezdés b)-e) pontok megnevezései a)-d) pontokra módosulnak, az (1), (3) bekezdések, a módosítás utáni (4) bekezdés e) pontja, a módosítás utáni (5) bekezdés második mondata, a (8) bekezdés f) pontja és a (9) bekezdés a) pont bevezető mondata és b) pont 2. pontja, a (12) bekezdés a) pontja, a (13) bekezdés módosítás utáni b), c) és d) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg kiegészül a (7) bekezdéssel: „78.§ (1)

A sajátos előírások hatálya Szeged belterületén, a Tisza Lajos körút páratlan oldala – Felső Tisza-part – Római körút – Brüsszeli körút – Berlini körút – Párizsi körút – Londoni körút – Mars tér – Moszkvai körút – Bécsi körút páratlan oldala – Oldal utcának az árvízvédelmi töltésig való meghosszabbítása által körbezárt (szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.”

„78.§ (3)

Az Lk 10X070 (B); Lk 10X080 (B); Vt 10X096 (B); Lk 20X069 (B); Ln, Lk 20X070 (B); Lk 20X079 (B); valamint az Lk 20X075 (B); Lk 20X076 (B); Vt 21X083 (B); Vk 5153X6 (B) építési övezetekben a SZÉSZ 1-3. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítési módra vonatkozó megkötéseket.”

„78.§ (4) e)

kialakult telekhasználat és beépítés esetén - a szükséges védőtávolságok megtartásával - további épület a hátsó telekhatáron (a hátsókert területén) is elhelyezhető, de az építménymagasság legfeljebb 4,5 m, a gerincmagasság legfeljebb 10,0 m lehet. A szomszédos telken álló, meglévő épülethez történő szakszerű csatlakozás kialakítása, illetve az egységes építészeti megjelenés érdekében a gerincmagasság mértéke – elvi építési engedély alapján – növelhető. ”

„78.§ (5)

A zónában a telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 80%-ot.”

„78.§ (7)

A Tábor u. - Mikszáth K. u. - Mérey u. - által határolt tömbben – a 3065 hrsz. ingatlan esetében – a Vk 115198 jelű építési övezetben a 37. § (1) bekezdés előírásait figyelmen kívül lehet hagyni.”

„78.§ (8) f)

a nagyobb átszállóhelyeken esővédő tető engedélyezhető az ÖTt állásfoglalásának ismeretében, szélfogó fala csak átlátszó lehet.”

„78.§ (9) a)

ha a szabályozási tervlap csillapított ill. vegyes használatú út tengelyét jelöli:”

„78.§ (9) b) 2. max. 2%-án árusító pavilon, hirdető berendezés állandó jelleggel is elhelyezhető, az ÖTt által meghatározott építési helyen;” „78.§ (12) a) Sajátos engedélyezési szabály: A területen csak építési, illetve bontási engedély birtokában végezhető – az országos érvényű jogszabályokban foglaltakon túl – minden olyan (az építésügyi hatósági engedélyezés körébe tartozó) építési-, fenntartási munka, amely az épületek külső homlokzatának megjelenését érinti, függetlenül az építmény(-rész) vagy épületfelszerelés méreteitől, beleértve az épület-felszerelések és az építmény(-részek) színezését is.” „78.§ (13) b) A tömbbelsők feltárása érdekében az önkormányzat részleges építési korlátozást rendel el az alábbi egész vagy részingatlanokra: -Gogol u. 32. sz. beépítetlen ingatlan bal oldali 8,00 m széles területére (hrsz.:3300/2); - Jósika u. 20. sz. ingatlan 6,00 m széles oldalkertjére (hrsz.: 3206); - Batthyány u. 13. sz. ingatlanra (hrsz.: 3560). c) A Szegedi Tudományegyetem fejlesztése és a városszerkezetbe illesztése érdekében a Vitéz u. 24. sz. (hrsz.: 3467), a 22. sz. (hrsz.: 3466) ingatlanokat köztér számára kell fenntartani, melynek érdekében az önkormányzat építési tilalmat rendel el . d) Az Ady téri egyetemi épület előtti bejárati tér – közterület – kialakítása érdekében a Petőfi Sándor sugárút 28. sz. ingatlan (hrsz.: 3480) a 30. sz. felőli 7,00 m széles sávjára az önkormányzat építési tilalmat rendel el.” 37.§ A SZÉSZ 79.§ (4) bekezdés c) pont első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezésre kerül és a b)-c) pontok megnevezései a)-b) pontokra módosulnak: „79.§ (4) c)

A közműveket a jelen rendelet 25. sz. mellékletben mintakeresztszelvényeken jelölt helyeken kell megépíteni.”

szereplő

38.§ A SZÉSZ 80.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, a (9) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel egyidejűleg a (10) bekezdés sorszámozása (9) bekezdésre módosul: „80.§ (1)

A sajátos előírások hatálya Szeged, Makkosházi körút – Csongrádi sugárút – Ortutay utca – meglévő lakóterület déli határvonala által körülzárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.” 39.§

A SZÉSZ 81.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel egyidejűleg a (3)-(4) bekezdések számozása (2)-(3) bekezdésekre módosul. 40.§ A SZÉSZ 82.§ (2) bekezdés és a (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, a (3) bekezdés számozása (2) bekezdésre módosul és az (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „82.§ (1)

A sajátos előírások hatálya Szeged Hattyas sor – Máglya sor – vasútterület – Borbás u. Topolya sor – Dobó u. által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.” 41.§

(1) A SZÉSZ 84.§ (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés e), f), h) pontjai, a (13) bekezdés g) és i) pontjai, a (14) bekezdés a) pont 3., 4. pontjai az e) pont utolsó 3 mondata és f) pontja, a (16) bekezdés k) pontja, a (17) bekezdés f) pontja, a (18) bekezdés, a (19) bekezdés e), h) pontjai és a g) pont 3. pontja, a (20) bekezdés a) pontja, (24) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezésre kerülnek, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt előírások összevonásra kerülnek az a) pontban és ezzel egyidejűleg a (2) bekezdés c)-d) megnevezései b)-c) pontokra, a (3) bekezdés g), i) megnevezései e), f) pontokra, az (5) bekezdés c)-e) pontok megnevezései b)-d) pontokra, a (13) bekezdés h) pont megnevezése g) pontra, a (14) bekezdés g) pont megnevezése f) pontra, a (16) bekezdés l)-m) pontok megnevezései k)-l) pontokra, a (19)-(24) bekezdések sorszámozása (18)-(23) bekezdésekre módosulnak, a módosítás utáni (18) bekezdés f)-g) pontok megnevezései e)-f) pontokra, a módosítás utáni (19) bekezdés b)-d) pontok megnevezései a)-c) pontokra módosulnak. (2) A SZÉSZ 84.§ (1) bekezdés, a (2) bekezdés módosítás utáni c) pontja, a (3) bekezdés a), b) pontjai, a (6) bekezdés a) és c) pontjai, a (9) bekezdés, a (14) bekezdés b), c) és a módosítás utáni f) pontja, a (15) bekezdés b), c) és e) pontjai, a (16) bekezdés a) és c) pontja, a módosítás utáni (18) bekezdés d) pontjának 2. és 3. pontjai és a módosítás utáni f) pont 1. pontja, a módosítás utáni (19) bekezdés a) pontja, a módosítás utáni (20) bekezdés a) pontja és a módosítás utáni (22) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, a (3) bekezdés módosítás utáni e) pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „84.§ (1)

A sajátos előírások hatálya Szeged, Tisza Lajos körút páratlan oldala – bele nem értve annak páratlan oldali ingatlanait – és a Tisza folyó által határolt (szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.”

„84.§ (2) c)

A b) pont szerint elvégzendő munkák mértékének és jellegének eseti meghatározására az elvi engedélyezési, ill. szakhatósági véleményezési eljárás során az engedélyező, illetve állásfoglalást kiadó hatóság jogosult.”

„84.§ (3) a)

A 25. sz. mellékletben szereplő irányadó közterületi mintakeresztmetszetek egyes elemeinek kismértékű (az elrendezés lényegét nem érintő) megváltoztatása indokolt esetben a közterületi rekonstrukció tervezése során a szabályozási terv és előírások kötelező elemeivel összhangban a b), c), d) pontok szerinti előzetes elvi engedélyezési eljárás során lehetséges. b) Csak építési, illetve bontási engedély birtokában végezhető az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban „az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek”-en túl minden olyan építési-fenntartási munka, amely az épületek közterület felől látható homlokzatát érinti (beleértve az épületek homlokzatburkolatainak építését és bontását, valamint a homlokzatok eredeti színezésének megváltoztatását, a homlokzaton épületfelszerelések, reklámok, cég- és címtáblák felszerelését is) továbbá valamennyi építmény, illetőleg építménynek nem minősülő, de az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendelet hatálya alá tartozó egyéb berendezések (többek között reklámcélú eszközök, szobrok és egyéb berendezési tárgyak) létesítése függetlenül attól, hogy közterületen vagy nem közterületen kerülnek elhelyezésre.”

„84.§ (3) e)

Az építésügyi szakhatósági állásfoglalás megadására vonatkozó megkereséshez a kérelmezőnek mellékelnie kell a műemléki szakhatóság állásfoglalását is.”

„84.§ (5) a)

az épületek földszintjén (csatlakozó alagsori, illetve galéria szintjén) elsősorban kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények helyezhetők el; általánosságban olyan létesítmények, amelyek közterület (korlátozott, vagy korlátlan) közhasználatú nem közterület) felőli homlokzatán használati igény a rendeltetésszerűen betekintésre vagy árubemutatásra szolgáló portál;”

„84.§ (6) a)

a kialakult jellemző rendeltetésnek megfelelő felsőoktatási (és ehhez kapcsolódó egészségügyi), tudományos és kulturális, valamint egyházi létesítmények megtartásán túlmenően: a meglévő épületterületek esetleges rendeltetésváltozása elsődlegesen a jellemző rendeltetésnek megfelelően történhet;”

„84.§ (6) c)

a szabályozási tervlapon VtF jellel megkülönböztetett területrészek megnevezett intézményi használatát meg kell tartani.”

„84.§ (9)

Általános közlekedési és közmű zónában a jelen rendelet 23.§-ban előírtakon túl: a szabályozási terven meghatározott helyeken árusító-szolgáltató pavilonok, emlékművek és egyéb plasztikai elemek elhelyezhetők.”

„84.§ (14) b) Lakásokat nem tartalmazó épület telkén beépítetlen telekterületnek minősül a fényáteresztő tetővel fedett (udvar) területe, ha kizárólag közlekedésre és pihenésre szolgál.” „84.§ (14) c) Ha a szabályozási tervlap beépítésre szánt területen kötelező telekhatárt jelöl, akkor az azzal határolt telkek csak a telekalakítás után építhetők be, illetve beépített területük csak ez esetben növelhető.” „84.§ (14) f) Az X jellel megjelölt építési zónák esetében a megengedett építménymagasságot a környezethez való illeszkedés céljából elvi engedélyezési eljárás során kell tisztázni.”

„84.§ (15) b) A zártsorú körülépített beépítés e területen alkalmazandó telekbeépítési előírásait a (16) bekezdés (a)- k) pontjai tartalmazzák. c) Egyes zártsorúan körülépített épületek kialakult előkertjeit a (16) bekezdés l) pontja szerint előkertként meg kell tartani.” „84.§ (15) e) Amennyiben a szabályozási tervlap az egyedi telkek között korlátozott közforgalmú kapcsolat biztosítását írja elő, a kapcsolat helyén átjárást kell biztosítani.” „84.§ (16) a) Zártsorú körülépített beépítési mód alkalmazása esetén – a telek méretétől függően – az utcai szárny mélysége a telek utcai homlokvonalára merőlegesen mérve max 14,0 m, oldalszárny szélessége a telekhatárra merőlegesen mérve max 7,0 m, de a két oldalszárny együttes szélessége nem haladhatja meg a telekszélesség 50%-át. A hátsó épületszárny mélysége a hátsó telekhatárra merőlegesen mérve max 7,0 m, de az utcai és a hátsó szárny együttes mélysége nem haladhatja meg a telek mélységének 40 %-át ,de nem jelölhető ki építési hely 1. a telek egyik oldalhatára mentén, ha a telek szélessége kisebb 18,00 m-nél; 2. a telek hátsó telekhatára teljes hosszán, ha a telek mélysége kisebb 23,00 m-nél.” „84.§ (16) c) Oktatási épület esetében a közterület felőli épület(-szárny) közterületre merőleges épületmélységre vonatkozó korlátozást nem kell figyelembe venni.” „84.§ (18) d) 2. a homlokzathoz építészetileg törésmentesen illeszkedő elrendezéssel (pl. szimmetrikus homlokzaton szimmetrikusan elhelyezett elemekkel) és formálással, de ez esetben sem külső lépcsős (“angol aknás”) megoldással. 3. szimmetrikus homlokzatú épület egyik felén lévő vendéglátó egység ilyen feltárása esetén megengedhető a másik oldalon más rendeltetési egység kialakítása is.” „84.§ (18) f) 1. az általános érvényű előírások szerint ez nem jár gépjármű parkoló igény növekedéssel;” „84.§ (19) a) Amennyiben a szabályozási terv előírja valamely udvar korlátozott közhasználatának biztosítását, annak tárgyi feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az időben is korlátozott közforgalom szüneteltetése idején az udvar az ott lakók kizárólagos használatú területe lehessen. Ennek megfelelően: 1. a nem közhasználatú időszakra a telek határai lezárhatóak legyenek; 2. az udvar felszíni kialakítása feleljen meg a kettős rendeltetésnek.” „84.§ (20) a) Az utcákat és sétányokat a 25. sz. mellékletben mintakeresztmetszetek figyelembe vételével kell kiépíteni.”

szereplő

irányadó

„84.§ (22) b) A közművek és a közlekedés föld feletti berendezései a 25. sz. mellékletben lévő keresztmetszeteken feltüntetett sávokban, illetve ilyenek hiányában országos érvényű előírások szerint helyezhetők el.” (3) A SZÉSZ 84.§ „Helyrajzi számonkénti előírások” alatti 44. pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: „84.§ 44.

A 3974-3975 hrsz. épületek teljes felújítása esetén a toldaléképület nem tartható meg, továbbá helyre kell állítani az eredeti telekhatárt.”

42.§ A SZÉSZ 85.§ (1) bekezdés, a (3) bekezdés b) pontja, a (4) bekezdés a) és az e) pont 2. pontja, a (7) bekezdés, a (8) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezésre kerülnek: „85.§ (1)

A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt ingatlanokra terjed ki.”

„85.§ (3) b)

A zónára előírt minimális teleknagyságot 50%-kal meghaladó méretű telkeken egy további rendeltetési egységet tartalmazó épület különállóan is elhelyezhető.”

„85.§ (4) a)

a SZÉSZ 1-3. táblázatának megfelelő kódszámok szerinti előírásokat kell alkalmazni, kivéve az épületmagasságra vonatkozókat. Az épületek megengedett építménymagassága legfeljebb 6,0 m, de a lakást tartalmazó épületrész utcai homlokzatmagassága legfeljebb 6,5 m, a garázs épületrészé legfeljebb 3,5 m lehet.”

„85.§ (4) e) 2. A közlekedési területeket a jelen rendelet 25. sz. melléklete szerinti útminta keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani.” „85.§ (7)

A közpark sajátos előírása: A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli fásítási területen a meglévő értékes fákat meg kell tartani.”

„85.§ (8) a)

Szeged, Kertészet – 4740KK számú termál kút eltömedékelését csak a vízügyi hatóság jogerős vízjogi engedélyének birtokában lehet elkezdeni.” 43.§

A SZÉSZ 86.§ (3) bekezdés a), b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „86.§ (3) a)

A szabályozási tervlapon jelölt „Városkapu” területén – az egységes építészeti megjelenés és a biztonságos közlekedés biztosítására építést engedélyezni csak az Önkormányzati Tervtanács (ÖTt) által elfogadásra javasolt olyan építési engedélyterv alapján lehetséges, amelyben bizonyított az egységes építészeti koncepció megvalósulása, valamint a külön szintű gyalogos átközlekedés kizárólagossága.”

„86.§ (3) b)

Az ÖTt-hez benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációhoz tanulmányterv készítése is szükséges. A városkapu területére készítendő tanulmánytervben a SZÉSZ 46. § (5) bekezdésében rögzítetteken kívül meg kell határozni az épületek pontos helyét, karakterét, hangsúlyos pontjait, megközelítésének fő irányait, a külön szintű gyalogos átközlekedés kizárólagosságának megoldását, anyaghasználatot, közhasználatú területek (burkolatok, köztárgyak, zöldfelületek, világító és hirdető berendezések) kialakítását.” 44.§

A SZÉSZ 87.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja és a (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „87.§ (1)


„87.§ (2) b)

Az 1000 m2-nél kisebb építési telken a telek megengedett beépítettsége csak egy épület elhelyezésével használható ki, melyben csak két önálló rendeltetési egység engedélyezhető.”

„87.§ (6)

A Vt 312886 (N) jelű építési övezet telkén a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásain túl további előírás: -színvonalas építészeti megjelenés biztosítására építést engedélyezni csak az önkormányzati tervtanács által javasolt építési engedélyezési terv alapján lehetséges, -kerítés nem építhető.” 45.§


A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.” 46.§

A SZÉSZ 89.§ (1) bekezdés, a (4) bekezdés d) pont bevezető mondata és b) pontja, a (6) bekezdés a) és b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „89.§ (1)

A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt ingatlanokra terjed ki.”

„89.§ (4) d)

Ahol a szabályozási terv épületsarok helyét meghatározó építési vonalat jelöl, az épületek tömegét”

„89.§ (4) b)

10,00 méternél szélesebb épület esetében olyan összetett épülettömegként, amely az a) pont szerint kialakított fő épülettömeg(ek)ből és az ahhoz (azokhoz) képest legalább 3,00 méterrel hátrébb húzott, de teljes homlokzatukkal az építési helyen belül maradó melléktömeg(ek)ből áll”

„89.§ (6) a)

A II. rendű közlekedési célú közterületen gépjármű-parkoló nem létesíthető.”

„89.§ (6) b)

A közlekedési célú közterületek főbb jellemzőit a 25. sz. mellékletben található közterület keresztszelvényeinek megfelelően kell kialakítani.” 47.§

A SZÉSZ 90.§ (1) bekezdés, az (5) bekezdés c) pontja, a (7) bekezdés a), b) pontjai és a d) pont 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „90.§ (1)

A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt ingatlanokra terjed ki.”

„90.§ (5) c)

a lakó- és szolgáltató – kereskedelmi épületek építménymagassága, zártsorúan elhelyezett épületeknél nem lehet több 7,50 m-nél. Ezen építménymagassági érték az épület egyik homlokzatán sem léphető túl. A sorgarázsok építménymagassága max. 3,50 m lehet;”

„90.§ (7) a)

A közlekedési célú közterületeket, ill. közforgalom számára megnyitott magánutakat a jelen rendelet 25. sz. mellékletében bemutatott út mintakeresztszelvények szerint kell kialakítani.”

„90.§ (7) b)

A közművezetékek számára szükséges, a jelen rendelet 25. sz. melléklet szerinti keresztszelvényeken jelölt védőtávolságok betartása.”

„90.§ (7) d) 4. a jelen rendelet 25. sz. melléklet szerinti keresztszelvényekben a meglévő és a tervezett fasorok számára biztosított védőtávolságot, illetve ültetési helyet meg kell tartani.” 48.§ A SZÉSZ 91.§ (1) bekezdés és a (4) bekezdés utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „91.§ (1)

A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt telkekre terjed ki.”

„91.§ (4)

A zónát a jelen rendelet 25. sz. mellékletében lévő mintakeresztszelvények figyelembe vételével kell kialakítani.”

vonatkozó

út

49.§ A SZÉSZ 92.§ (6) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel egyidejűleg a b)-h) pontok megnevezései a)-g) pontokra módosulnak, az (1) bekezdés, a (6) bekezdés módosítás utáni b) pontja helyébe helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „92.§ (1)


„92.§ (6) b)

A közlekedési területek főbb jellemzőit a jelen rendelet 25.sz. melléklet mintakeresztszelvényeinek megfelelően kell kialakítani.” 50.§

A SZÉSZ 93.§ (1) bekezdés, a (3) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „93.§ (1)


„93.§ (3) a)

A (2) bekezdésben felsorolt építési övezetekben a SZÉSZ 1-3. táblázat előírásait kell alkalmazni, kivéve az épületek építménymagasságára vonatkozó előírásokat. Az épületek építménymagassága legfeljebb 15,0 m lehet.” 51.§

A SZÉSZ 94.§ (3) bekezdés d) pontja, a (4) bekezdés e) pont második mondata, és f) pontja, az (5) bekezdés g), j), k) pontjai és az l) pont második mondata hatályon kívül helyezésre kerülnek és ezzel egyidejűleg a (3) bekezdés e) pont megnevezése d) pontra, az (5) bekezdés h)-l) pontok megnevezései g)-i) pontokra módosulnak. 52.§ A SZÉSZ 95.§ (1) bekezdés, a (10) bekezdés b) és e) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „95.§ (1)


„95.§ (10) b) A szabályozási tervlapon jelölt „Városkapu” területén – az egységes építészeti megjelenés biztosítására – építést engedélyezni csak az Önkormányzati Tervtanács (ÖTt) által elfogadásra javasolt építési engedélyterv alapján lehetséges, amelyben bizonyított az egységes építészeti koncepció megvalósulása. Az ÖTt-hez benyújtandó tervdokumentációt tanulmánytervvel kell alátámasztani.” „95.§ (10) e) A meglévő növényállomány megóvása érdekében az előírt zöldterületi fedettség mértékét a meglévő növényállomány megtartásával kell teljesíteni, amennyiben ez nem elegendő, növénytelepítés szükséges.” 53.§ A SZÉSZ 96.§ (4) és a (7) bekezdések hatályon kívül helyezésre kerülnek és ezzel egyidejűleg (5)(9) bekezdések sorszámozása (4)-(7) bekezdésekre módosulnak, és a módosítás utáni (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „96.§ (5)

A Móravárosi körút és a Katona utca folytatásában kialakított út csatlakozásánál a szabályozási tervlap szerint közterülethez csatolandó területet közút javára le kell jegyezni.” 54.§

A SZÉSZ 97.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, a (3) bekezdés b), c) és e) pontjai hatályon kívül helyezésre kerülnek és ezzel egyidejűleg a d) pont megnevezése b) pontra, az f) pont megnevezése c) pontra módosul: „97.§ (1)


A SZÉSZ 98.§ (11) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül és ezzel egyidejűleg a (12)-(16) bekezdések sorszámozása (11)-(15) bekezdésekre módosul. 56.§ A SZÉSZ 99.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „99.§ (1)


A SZÉSZ 100.§- 101.§ és a 102.§ sorszámozása 106.§-107.§ és 108.§ számozásra módosulnak és ezzel egyidejűleg kiegészül az alábbi 100.§, 101.§, 102.§, 103.§, 104.§, és 105.§ rendelkezésekkel: „31. SZEGED MÁTYÁS TÉR ÉS KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (MT) 100. § (1) (2)

A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. A szabályozási tervlapon feltüntetett „tervezett fa irányadó helye”, „irányadó parkrendezés (sétautak, díszburkolatok)”, „irányadó útburkolat-korrekció”, „irányadó szoborhely” jelének betartása nem kötelező, engedélyes illetve kiviteli tervek készítésekor el lehet tőlük térni.

(3)

Nem kötelezően betartandó, irányadó szabályozási elemeknek tekintendők a jelen rendelet 26. számú mellékletében (parkrendezési terv, növénylista) szereplő szakági javaslatok, melyektől el lehet térni a következők szerint: a) A 26. sz. mellékletben szereplő parkrendezési terv növénykiültetési rendje, sétaútjai, burkolatai terepalakítási javaslatai K1 besorolású táj- és kertépítészmérnök vezető tervező által készített engedélyes vagy kiviteli terv alapján pontosíthatók. Útkorrekciói, parkoló elhelyezése kerékpárút vezetése, új gyalogosátkelő helye a tervezett elrendezés szerint valósítandó meg, a kialakítási mód kisebb pontosításai a részletesebb tervezés során megengedettek. b)A 26. sz. mellékletben szereplő út-mintakeresztszelvények a részletesebb út- és közműtervezés, építés során kisebb méretbeli pontosításokkal betartandók. (4) A szabályozási terven „T” jellel megkülönböztetett beépítési mód a SZÉSZ egyik kategóriájával sem azonosítható, alkalmazása a (10) bekezdésben meghatározottak szerint történhet. (5) Épület engedélyezési tervéhez csatolni kell: a) utcaképi fotót, legalább az adott és a közvetlenül szomszédos telkekre kiterjedően, b) a telek közterületi kerítésének állapotrajzát, illetve átépítés vagy átalakítás esetén a legalább M=1:50 méretarányú engedélyes tervét. (6) A Mátyás téri házszámozású telkeken a) minden reklámelhelyezés engedélyköteles, b) az 1 m2-nél nagyobb felületű reklámtábla vagy -berendezés engedélyes terve a helyi önkormányzati tervtanácsra véleményezésre benyújtandó, c) reklám csak az épületben létesített funkcióhoz kapcsolódó lehet, és műanyagból nem készülhet. (7) A tervezési területen nyúlványos telek nem létesíthető. (8) Telekmegosztással vagy telekhatár- korrekcióval létesülő telkek mindegyike legalább 12,0 m átlagszélességű és utcafrontú legyen. (9) Lakóterületen telekösszevonással legfeljebb 40,0 m átlagszélességű és utcafrontú telek keletkezhet. (10) Épületek a szabályozási terven pontos méretekkel telkenként kijelölt építési helyen belül helyezendők el. A szabályozási terven: a) b) (11) (12)

(13) (14) (15)

„övezetre vonatkozó »H« építménymagasságú építési hely határa” jellel ábrázolt építési határvonalon belül az adott övezetre megszabott építménymagasságú épület helyezhető el. „max. 4,0 m építménymagasságú építési hely határa” jellel ábrázolt építési határvonalon belül legfeljebb 4,0 m építménymagasságú és 6,0 méternél nem nagyobb gerincmagasságú épületszárny vagy különálló épület helyezhető el. A teleknek az építési hellyel érintkező közterületi határvonal-szakaszára legalább 50 %-ban ráépítendő(k) az épület(ek). A 22,0 m-nél szélesebb utcafrontú telken, a közterületi határral végig fedésben lévő építési határvonal esetén a beépítés legalább 4,5 m-es szakaszon beljebb léptetendő , vagy legalább 6,0 m-es szakaszon megszakítandó. A beléptetés mértéke nem lehet kevesebb az utcavonaltól mért 6,0 m-nél. A telek kötelező építési vonallal megjelölt oldalhatárára az épület határolófala teljes hosszával ráépítendő, az oldalhatárhoz csatlakozó közterületi telekhatárának 4,5 m hosszú szakasza pedig kötelezően beépítendő megszakítás és beléptetés nélkül. Az építési hely közterülettel szomszédos határvonalának a beépítetlen szakaszán 2,50 m-től 4,0 m-ig terjedő magasságú zárt téglakerítés építendő, a kapuk tömör deszkázattal alakítandók ki, követve az Alsóvároson hagyományos építési módot. Amely telken a szabályozási terv nem határoz meg kötelező építési vonalat, ott a meglévő épület elhelyezési módja alkalmazandó új építés esetén is, vagy elvi építési engedélyterv alapján a helyi önkormányzati tervtanács véleményét kikérve állapítandó meg az adottságokhoz jobban illeszkedő épületelhelyezés.

(16) Telekhatár rendezés során a keletkező telkek építési helyét az új határvonalakhoz képest az eredeti telkekre a szabályozási terven bejegyzett kertméretekkel kell meghatározni. (17) Telekmegosztás illetve telekegyesítés esetén az eredeti „H” építménymagasságú építési hely határa érvényes marad, a 4,0 m építménymagasságú építési hely határa a szabályozási tervtől eltérően elvi építési engedélyezési eljárás során állapítandó meg a telepítési és a tűztávolságra vonatkozó általános szabályok alkalmazásával. (18) A telkek közterületi határán csak egy (saroktelek esetén egy-egy) db olyan bejárat nyitható, amely gépjármű-közlekedésre alkalmas. (19) Mátyás téri házszámozású épület közterülettel határos épülethomlokzata a) csak fából készült, vagy faanyaggal burkolt nyílászárókkal építhető; b) vakolt, az Alsóvároson hagyományos -az ÖTt állásfoglalásának ismeretében, a kulturális örökségvédelmi hatóság által elfogadott- színárnyalatú, festett falfelülettel vagy fagyálló vörös téglaburkolattal készüljön; c) szürke műkő, vagy fagyálló vörös tégla lábazatot kapjon. (20) Mátyás téri házszámú a) új épület, vagy épületbővítés szimmetrikus szögű 38-42o magastetővel, hagyományos vöröscserép fedéssel létesítendő, b) épület közterületre néző tetőterének megvilágítására csak tetősíkban fekvő ablak engedélyezhető. (21) A telkek (12) bekezdés szerinti kerttel megszakított utcai beépítésének engedélyezésekor előírandó egy előnevelt fa kiültetése a két utcai épület között; a fajtamegválasztáshoz irányadó érvénnyel figyelembe veendő a 26. számú mellékletben szereplő növénylista. (22) Az építési engedélyezési határozatban engedélyezett épület(ek) használatba vételének feltétele a (21) bekezdés szerinti fa kiültetése. (23) A szabályozási terv szerinti „nem közlekedési célú közterület”-en a) meglévő, megszüntetendő útkapcsolatokon felújítás nem végezhető, parkolóállás nem létesíthető, b) szoborelhelyezés az ÖTt és a kulturális örökségvédelmi hatóság által egyaránt elfogadott helyen és módon megengedett, c) a zöldfelület rendezését a jelen rendelet 26. számú mellékletében szereplő növénylistából kell megtervezni és kivitelezni. (24) A 26. sz. mellékletben szereplő parkrendezési tervben a Borbás utca folytatásában tervezett gyalogosátkelőhely a rálátási háromszög biztosíthatóságának esetében kötelező érvénnyel kialakítandó. Ha a részletesebb tervezés során kiderül, hogy a tervezett helyen az átkelőhely nem valósítható meg szabályszerűen, akkor az útburkolatnak a meglévő fasoroktól való kismértékű elhúzása engedélyezhető a „nem közlekedési célú közterület” rovására, vagy – ha az átkelőhely így sem hozható létre – a gyalogosok biztonságos átközlekedése érdekében gyalogosvédő sziget építendő. (25) Minden, a terepszintből kiemelkedő közmű műtárgy elhelyezését egyeztetni kell a kulturális örökségvédelmi hatósággal. (26) A területen az Alsóvárosi Búcsú idejére ideiglenesen kegytárgyárusító bódék szabadtéri egyházi rendezvény idejére ideiglenesen széksorok, emelvény és egyéb a rendezvény lebonyolításához szükséges berendezések helyezhetők ki. (27) A területen lévő VHTR-20/630 kVA transzformátorállomás megszüntetendő, felújítása, korszerűsítése, átépítése helyben nem engedélyezhető. Áthelyezésének javasolt helyszínét a szabályozási tervlap tartalmazza.” „32. SZEGED, MŰJÉGPÁLYA ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI 101.§ (1) (2)

A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre, valamint az azokkal határos közterületi kapcsolatokra terjed ki. A telkek közterület felőli határvonalán csak áttört kerítés létesíthető.

(3) (4)

(5)

(6)

(7)

Jelen rendelet 27. sz. mellékletben szereplő keresztszelvények tagolása és a közművek elhelyezése irányadó szabályozási elem. Köv - vasúti zóna sajátos előírásai: A szabályozási terven jelölt méretekkel kialakított vasúti zóna területén a városi villamos vasúti hálózat részeként kihúzóvágány épülhet, a villamos forduló üzemeltetéséhez szükséges összes al- és felépítménnyel. A terület határán biztonsági védőkorlát, vagy kerítés építhető. Köm - közlekedési és közmű rendeltetésű, közforgalom számára megnyitott magánút zóna a központi vegyes és a gazdasági - szolgáltató - kereskedelmi zóna területén kialakított telkek közlekedési és közműkiszolgálását biztosítja. A zóna területén az 27. sz. melléklet szerinti keresztszelvénynek megfelelően parkolóhelyek, valamint közművek helyezhetők el. A magánút területén elhelyezett parkolók az eredeti telken meglévő létesítmény parkolóigényébe beszámítandók. További telekalakítások esetén a parkolóhelyek számításánál a járműelhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendelet szerint kell eljárni. Köü - időszakos használatú üzemi magánút rendeltetésű zóna előírásai: A Szabadkai úthoz csatlakozóan kialakult üzemi út a IV. sz. Vízmű és védőerdő zóna kiszolgálására időszakosan, kizárólag üzemi forgalomra vehető igénybe. Az üzemi út használata a gyalogos és a közúti forgalmat nem akadályozhatja. A tervezési terület külső közműcsatlakozásainak, azok vezetékeinek, illetve egyéb, a terület kiszolgálására szolgáló berendezéseinek, valamint a meglévő önkormányzati úthálózati kapcsolatok kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület ingatlantulajdonosát terheli. A villamos forduló építésével egy időben a Szabadkai út D-i oldalán lévő fasort a végállomás és a Horgosi út között a hiányzó fákkal ki kell egészíteni.”

„33. KERESZTTÖLTÉS UTCA - TÁPAI UTCA - MOLNÁR UTCA - CSABA UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMBRE (KT) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 102.§ (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) Az Ln- 5.0.0.0.6.0 (KT) jelű sajátos építési övezet előírásai: a) A szabályozási tervlap szerinti építési helyen újonnan épülő, vagy bővítéssel keletkező létesítmény részére a meglévő úszótelek határok módosíthatók, illetve újak kialakíthatók. b) Az új épület és a meglévő panelház között a földszinten min. 2,0 m széles átjárót kell kihagyni. c) A szabályozással érintett területen meglévő legnagyobb építménymagasság max. 1,5 m-rel növelhető. d) A sávházak a tetőtér hasznosítása nélkül is lefedhetők 15-30° közötti hajlásszögű nyeregtetővel. e) A sávházak tetőtér hasznosítása esetén a meglévő építménymagasságot max. 2,5 m-rel meg lehet emelni. A tető hajlásszöge 15-30° között változhat. f) Az összeépült sávházakat zártsorú beépítésűnek kell tekinteni. (3) A Ge- 5.0.0.0.6.0. (KT)jelű építési övezet előírásai: a) A kialakult zóna városüzemeltetési létesítmények elhelyezésére szolgál. b) A távfűtőmű telkét a szabályozási terv szerint kell alakítani. c) A telekhatárok mentén csak áttört kerítés létesíthető. d) A létesítmények működtetéséhez szükséges személy- és tehergépjárműveket telken belül kell elhelyezni. e) A zóna területén lévő telek/telkek felületének 40%-át parkosítani kell. (4) A Z(KT) jelű övezet előírása: A zónába kerülő sport-, illetve játék létesítményeket, valamint a terület parkosítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani.

(5) A közlekedésre, parkolásra és közművekre vonatkozó sajátos előírások: a) A tömbön belül jelölt úthálózat és parkolóhelyek a lakótömb részei, irányadó elemek. b) A tömb határain kívüli, ahhoz kapcsolódó közterületeken elhelyezett - tervezett, vagy meglévő - parkolóhelyek 50%-a vehető figyelembe a tömb parkolási mérlegében. c) A járdaszintet +15,0 m-rel meghaladó használati szint esetén az épületeket túlnyomású vízvezetékről kell ellátni. Távfűtő vezetékek fölé kerülő út,- vagy parkolóhely esetén azok megerősítéséről az építtetőnek gondoskodni kell.” „34. SZEGED, ARADI VÉRTANÚK TERE - DÓM TÉR - SOMOGYI UTCA- KORÁNYI FASOR - TISZA LAJOS KÖRÚT (AV) KÖZTI TERÜLET SAJATOS ELOIRASAI 103.§ (1) (2)

(3)

(4)

(5) (6)

(7) (8) (9)

(10) (11) (12) (13)

A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. A rendelet 84.§ előírásain túl a jelen szakasz rendelkezései is betartandók. A közforgalom számára bármilyen formában igénybe vehető építési telkeken a növényzettel fedett felületek egységes kialakítását a városi főépítésszel egyeztetett kertépítészeti terv alapján történő kivitelezéssel is biztosítani kell. Az épületek és építmények használatba vételének feltétele környezetük kertépítészeti kialakításának ezen tervek alapján történő helyreállítása. Az mZp-2(AV) övezettel közvetlenül határos képzetes telek beépítésének feltétele a beépítés következtében megszűnő növényzettel fedett területtel egyenértékű új többszintes növényzettel fedett terület kialakítása a 3729 helyrajzi számú telken belül. Az új beépítés használatba vételének feltétele ezen új növényzettel fedett terület (2) bekezdésben foglaltak szerinti kialakítása is. Az (1) bekezdésben meghatározott terület régészeti érdekű terület; e területen bármely, a talaj megbontásával járó munka tervezése során a tervezett munkákat a kulturális örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell és a munkák hatósági engedélyezése során a hatóság szakhatósági engedélyét is be kell szerezni. A szakhatóság az engedélyét a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti megelőző feltárás elvégzéséhez kötheti. A „VtF”(AV) jelű településközponti vegyes zónában csak a jelenlegi rendeltetés tartható fent. Az épületeket a szabályozási terven rögzített szabályozási vonalak, képzetes szabályozási vonalak, illetve övezet határok közt kialakított építési telken, illetőleg telekrészeken a szabályozási terven megadott építési helyen belül kell elhelyezni. Az építési helyen kívüli meglévő építmények sem vízszintes, sem függőleges irányban nem bővíthetők. Épületeket összekötő 3,0 méternél nem szélesebb híd vetülete az építési helyen kívülre is eshet, vetületét a beépített területbe nem kell beszámítani. A szabályozási terv szerint telken belül elkülönített ‚mV’(AV) jelű közlekedési és közmű terület felett a képzetes szabályozási vonalakkal lehatárolt telekrészeken álló épületeket összekötő legfeljebb 3,0 m széles híd a közúti űrszelvény biztosításával építhető. A képzetes szabályozási vonallal lehatárolt telekrészek egyedi telekkel, továbbá közterülettel közös határa mentén az elő-, oldal és hátsó kertekre vonatkozó általános érvényű előírásokat be kell tartani, a nem közterülettel illetőleg egyedi telekkel közös határ mellett az elő-, oldal és hátsó kert méretét a szabályozási terv határozza meg. Ahol a szabályozási terv építési vonalat is megad, az épületek építési vonal felőli oldalának legalább kétharmadát a vonalra kell illeszteni, illetőleg a meglévő épületek kontúrját azon kell fenntartani. Közmű berendezés a telekhatártól legalább 3,0 méterre építési helyen kívül is telepíthető. Az építési telkek és a képzetes szabályozási vonalakkal elkülönített telekrészek területének legalább 10 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A gépkocsi parkolókat telken belül is az OTÉK 42. § (7) bekezdésben foglalt előírások szerint kell kialakítani, de a VtF(AV) építési zónákban 10-nél több férőhelyes parkoló egység egy helyen csak épületen belül alakítható ki.

(14) Az építési telken belül (ideértve az mV(AV) jelű közlekedési és közmű területeket is) kialakított gépkocsi parkolókat és utakat pormentes burkolattal kell kialakítani. A burkolat anyagának megválasztásánál a nyári hősugárzást is figyelembe kell venni. (15) Az ingatlanok tulajdonosai a telken lévő burkolt és növényzettel borított felületek szakszerű karbantartásáról kötelesek gondoskodni. (16) A szabályozási terv területén épületet és közmű igényes építményt csak teljes közművesítés biztosítása esetén szabad építeni, melyek kiépítése az ingatlan tulajdonosát terheli. (17) A vezetékeken kívül közmű létesítmények továbbá egyéb, általában közterületeken elhelyezett építmények (pl. pavilonok) - az engedélyezési eljárás fajtájától függetlenül - csak az örökségvédelmi szakhatóság kikötései szerint létesíthetők, mely előírhatja a terv önkormányzati tervtanácson való bemutatását is. (18) A sajátos előírások alkalmazása szempontjából képzetes telek a szabályozási terven az egyedi építési telken belül képzetes szabályozási vonallal körülhatárolt telekrész. A képzetes telken álló épületek - megengedett legnagyobb beépített területének meghatározása során a képzetes telek nagyságát, - beépítési módja és telken való elhelyezése esetén pedig a képzetes telekhatárokat kell figyelembe venni.“ „35. SZEGED, VOLT GYEVI TEMETŐ ÉS HATÁROLÓ KÖZTERÜLETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (GY) 104.§ (1) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területekre terjed ki. (2) Az Ln - 1.1.5.7.6.X. (GY) és az Lk - 2.1.5.7.6.6. (GY) építési övezetek általános előírásai: a) A telkeken több épületegység is elhelyezhető önálló lépcsőházzal, de az építési engedélyt egy - egy telekre együtt kell megkérni. b) A zóna területén melléképület nem létesíthető. Az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el az i; j; k; l; alpontokban jelzettek. c) A zártsorú építési hely mélysége 17,0 m, az épületek mélysége azonban nem haladhatja meg a 14,0 m-t, ez alól kivételek a terepszint alatti létesítmények. A főépülettől dilatációs hézaggal elválasztott előtetőt, előlépcsőt a 14,0 m-es épületmélységnél nem kell figyelembe venni. Udvari épületszárny nem építhető. d) Az épületek és épületrészek, közmű építmények, valamint a hulladékgyűjtő edények részére tároló építmények az utcai telekhatár és az attól 3,0 m-re jelölt lehetséges építési vonal közötti területen helyezhetők el. A telekhatár és az épület között szabadon maradt területet parkosítani, vagy burkolni kell. e) A telkek beépítetlen utcavonalán jelzésszerű - max. 60 cm magas - tömör kerítés építhető. A tömbbelsőben telekhatáron csak áttört kerítés létesíthető, max. 2,50 m magasságig. (3) Az Ln – 1.1.5.7.6.X. (GY) jelű építési övezet részletes előírásai: a) A telkeken a legnagyobb építménymagasság 19,0 m. Az egyes épületrészek homlokzatmagassága 12,5 m-nél kevesebb és 20,0 m-nél több nem lehet. A szintváltások közötti magasságkülönbség max. 3,0 m lehet. b) Az épületek lapos tetővel is létesíthetők. Nyeregtető esetén annak hajlásszöge + 15,00 m építménymagasság felett 20° és 30° közötti, + 15,00 m alatt max. 40° lehet. c) A zóna területén a magánút területét csillapított forgalom számára a 28. sz. mellékletben lévő keresztszelvények szerinti tagolással kell kialakítani. d) A közutak folytatásaként kialakítandó magánutakon is biztosítani kell a tömbök körbejárását, tilos fizikai eszközökkel elzárni a közterülettől. (4) Az Lk - 2.1.5.7.6.5. (GY) jelű építési övezet részletes előírásai: a) A telkeken az építménymagasság a 12,5 m-t nem haladhatja meg. Az egyes épületrészek homlokzatmagassága 10,0 - 13,5 m között változhat, de a szintváltások közötti magasságkülönbség 3,0 m-nél több nem lehet.

b) Az épületek lapos tetővel is lefedhetők. Nyeregtető esetén annak hajlásszöge 20° és 40° közötti lehet. (5) A Kkö - különleges közlekedési zóna a meglévő sorgarázsok területe, új garázsok nem építhetők. (6) A Köu/3 jelű általános közlekedési és közmű zóna részletes előírásai: a) A zóna területét csillapított forgalom számára a 28. sz. mellékletben lévő keresztszelvények szerinti tagolással kell kialakítani. A zóna területén a nem lakáscélú helyiségekhez szükséges gépjármű-férőhelyek - a járműelhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - a beépítési tervben kiosztott parkolóhelyek figyelembevételével biztosíthatók, melyek meglétét az egyes telkekre vonatkozóan építési engedélykérelemben igazolni szükséges. A felhasznált parkolóhelyek a lakótömbökkel egy ütemben építendők, kialakításuk a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. A fel nem használt, és meg nem épített parkoló helyet füvesíteni kell. b) A zóna egyes elemei - gyalogjárda, parkoló, kocsiút, fásítás, zöldfelületek - kiemelt szegélyek nélkül is elhelyezhetők a csapadékvíz biztonságos elvezetéséhez szükséges lejtésekkel. c) A gyalogjárda, kocsiút, parkolók burkolásánál a funkciókat feltűnő szín- vagy elemméret váltással kell elkülöníteni. d) 4 parkolóhelyenként min. 1,20 m széles tükörben 1 db előnevelt fát kell elültetni. e) A szabályozási tervlapon jelölt II/A tömbrész József Attila sugárút felőli épületei előtt megépülő parkolóhelyek után számított fákat a Kze zónában kell elültetni. f) A terület biztonságos elektromos energiaellátása érdekében a zóna területén jelölt 3 db transzformátor helye más célra nem vehető igénybe. g) A zóna területén esőbeálló, vízfelület továbbá képzőművészeti alkotás elhelyezhető. (7) Z jelű közpark rendeltetésű zöldzóna részletes előírásai: a) A zóna területén kertészeti kiviteli tervek alapján játszóteret kell kialakítani. b) A terület legalább 60%-a növényzettel fedett legyen. c) A terület max. 2,0 m magas áttört kerítéssel bekeríthető. d) A területen a játszószereken túl max. 2%-os beépítettségig esőbeálló, WC, játékszerraktár elhelyezhető. (8) Kze jelű különleges zöldzóna - emlékpark - részletes előírásai: a) Az emlékparkot kertészeti, építészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján képzőművész közreműködésével kell megvalósítani, a terveket az ÖTt- hez véleményezésre be kell nyújtani b) Az emlékpark területe a szabályozási terven jelölt 2 db telekrész összevonásával jön létre. Az 1. sz. telekrész a 15457 helyrajzi számú ingatlanból önállóan is leválasztható. c) A megvalósítás során biztosítani kell az emlékpark nyugalmát és állandó gyalogos megközelíthetőségét. A terület max. 2,5 m magas kerítéssel bekeríthető. A kerítés minimum 50%-a csak áttört lehet. d) A zóna zöldterületi fedettsége legalább 70%-os legyen. A területen térplasztika és képzőművészeti alkotás elhelyezhető. (9) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtésére szolgáló edények számára az épületek telkén a közterülethez csatlakozóan egységes, esőtetővel fedett, nyitott mosható, bűzelzárós összefolyóval ellátott tárolót kell kialakítani. A tároló a gáz- és elektromos csatlakozás építményeit - szerelvényeit - is magába foglalhatja. (10) A határoló utak forgalmától elválasztott belső úthálózatot – Köu/3 és a telkek magánút részét csillapított forgalom számára kell kialakítani a keresztszelvényeken jelölt tagolással. A belső úthálózat esetén biztosítani szükséges a lakóterület nyugalmát forgalomtechnikai eszközökkel: az utakat 3 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárművek csak engedéllyel, a kisebbek célforgalomra vehetik igénybe, a zóna területén max. 30 km/h sebességgel lehet közlekedni. (11) Közműépítés előírásai: a) A terület kommunális és tűzivízellátását magasnyomású körvezetékről kell biztosítani. b) A területen keletkező szenny-, és csapadékvizet egyesített rendszerű csatornahálózattal lehet elvezetni. c) A tervezési területen igényes kialakítású transzformátorállomások és közvilágítási oszlopok telepíthetők, az ÖTt állásfoglalásának ismeretében.

(12) Egyéb előírások: a) A tervezési területre a telekalakítás előtti 15456 és a 15457 hrsz.-ú területek mindenkori tulajdonosának első ütemben kell elvégeznie a telekalakítást a szabályozási tervnek megfelelően. b) Telekalakítást követően a beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közműcsatlakozások kiépítése (belső úthálózat koptatóréteg és burkolás nélkül, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítésével), a Z és a Kze zónák kialakítása - ütemezett beépítésnél az I. ütemben megvalósuló tömb végleges használatbavételéig - a telekalakítás előtti 15456 és a 15457 hrsz.-ú területek mindenkori tulajdonosait terheli. c) Telekalakítást követően - külön megállapodás alapján - az Önkormányzat részére át kell adni a Köu/3 zóna terület azon részét, mely a közműépítéshez (gerinchálózatok és csatlakozási pontok kiépítéséhez) szükséges. A teljes megvalósítás után - külön megállapodás keretében az Önkormányzat a Köu/3, Kze és a Z zónákat tulajdonba veszi és üzemelteti. d) A tervezett lakóterületre és a közterületekre az építési engedélyezéseket megelőzően beépítési tervet kell készíteni, amelyet be kell nyújtani az ÖTt- hez véleményezésre. e) A szabályozási terv egész tervezési területére vonatkozóan - beépítési terv alapján - kertészeti kiviteli tervet kell készíteni. f) A használatbavételi engedélyek kiadásának feltétele a kertészeti kiviteli tervek alapján elkészített fásítás és egyéb zöldfelület kialakításának megléte. g) A kivitelezés földmunkái során biztosítani kell a folyamatos régészeti felügyeletet.” „36. SZEGED, MARS TÉR TERÜLETÉNEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (MT) 105.§ (1) A sajátos előírás hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) A szabályozási tervlap a területen az alábbi sajátos övezeteket jelöli: Vk – 511965 (Mt) Kkö – 511965 (Mt) (3) A Vk területen elsődlegesen az egységes megjelenésű városi piac és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók helyezhetők el. (4) A területen lakóépület nem építhető. (5) A környezet építészeti összhangjának megteremtése érdekében a telek (telkek) beépítését, az épületek (építmények) telepítését, az építési hely(ek) meghatározását – az építési engedélyezést megelőzően – elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni. Az engedélyezési eljárásokba az ÖTt bevonása kötelező. (6) Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetében az egyes szakaszokban megépített építményekre csak akkor adható használatba vételi engedély, ha azok a biztonságos működés feltételeinek és követelményeinek minden tekintetben megfelelnek.” 58.§ (1) A módosítás utáni 106.§ kiegészül az alábbi rendelkezéssel és ezzel egyidejűleg az Építési vonal fogalom definíciója kiegészül az alábbi szövegrészekkel: „- Utcaképi vizsgálat: Az építési engedélyezési vagy elvi építési engedélyezési tervhez mellékelt vizsgálati lap, ahol a vizsgálat az engedélyezési terv tárgyát képező ingatlannal szomszédos 3-3 telekre terjed ki. A vizsgálati lapon fel kell tüntetni az utcai meglévő és tervezett épületek homlokzatát, jellemző magassági mértékeit, meglévő és telepítendő fákat, fasorokat.” „- Építési vonal: Építési vonalon levőnek minősül az a homlokzat is, mely a vonal telek belseje felé legfeljebb 0,5 m távolságra kerül. Védett épület építési vonalán történő bővítése esetén elvi építési engedély nagyobb eltérést is engedélyezhet.

(2) A módosítás utáni 106.§-ban foglalt Saroktelek első mondata és a Radó féle értékszámítás, a Parkolólemez, a Pavilon fogalom definíciója helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „- Parkolólemez: Olyan építmény, amelynél a nyitott parkoló felületek egymás felett több szinten helyezkednek el.” „- Pavilon: Olyan épület, mely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magába és épületszerkezete könnyűszerkezet, valamint egy-egy rendeltetési egysége nem nagyobb mint 20 m2, továbbá az építmény magassága legfeljebb 3,0 m.” „- Radó féle értékszámítás: Dr. Radó Dezső a fák életkorán és levéltömegén alapuló értékszámítása.” „- Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több egymással szöget bezáró határvonalon érintkezik.” (3) A módosítás utáni 106.§ -ban foglalt Beépítési mód, Beépítésre nem szánt terület, Beépítésre szánt terület, Beépítettség, Belterület, Előkert, Építési hely, Építési tilalom, Építmény, Építménymagasság „H” magasság, Építménymagasság -relatív, Építményszint, Épület, Hátsókert, Közterület, Közterület kialakítási terv, Közterület kialakítási elvi engedélyezési eljárás, Külterület, Melléképítmény, Oldalhatáron álló beépítési mód, Oldalkert, Szabadon állóáltalános beépítési mód, Szintterület, Szintterület sűrűség, Telek, Terepszint alatti építmény, Tetőtér beépítés, Úszótelek (meglévő) fogalom definíciói hatályon kívül helyezésre kerülnek. 59.§ A módosítás utáni 107.§ a) pont 14/a sz. melléklete hatályon kívül helyezésre kerül és a c) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg kiegészül a következő d) ponttal: „107.§ c) 24. sz. melléklet: Tilalmak és korlátozások összefoglaló táblázata” „107.§ d)

25. sz. melléklet: 1-30. számú sajátos területek út- minta keresztszelvényei 26. sz. melléklet: 31. számú sajátos terület parkrendezési terve, növénylistája és út- minta keresztszelvényei 27. sz. melléklet: 32. számú sajátos terület út- mintakeresztszelvényei 28. sz. melléklet: 35. számú sajátos terület út- mintakeresztszelvényei” 60.§

A SZÉSZ módosítás utáni 108.§ (2) bekezdés kiegészül az alábbi rendelkezéssel: „108.§ (2) - 41/2004. (IX.15.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Műjégpálya és környéke RSZT és a módosításáról szóló 49/2004. (XI.5.) Kgy. rendelet; - 64/2004. (XII.21.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, Aradi vértanúk tere- Dóm térSomogyi utca- Korányi fasor- Tisza Lajos körút közötti területek építési szabályzata; - 65/2004. (XII.21.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged, József Attila sugárút- Tarján széle utca- Építő utca- a volt Gyevi temető keleti határa és a Szeged 15458 helyrajzi számú telek által határolt (volt Gyevi temető) és a határoló közterületek építési szabályzata; - 9/2005. (II.28.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Kereszttöltés u.- Tápai u.- Molnár u.-

Csaba utca által határolt tömb építési szabályzat 1-7.§ és 8.§ (2) bekezdés; - 10/2005. (II.28.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Mátyás tér Szegedi Építési Szabályzatában kijelölt műemléki környezetének és a 20548/1,/2; 20549/1,/2; 20554 helyrajzi számú telkek építési szabályzata; - 49/1996. (XII.30.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Algyő délnyugati terület RSZT; - 23/1999. (V.17.) Kgy. rendelettel jóváhagyott a Szent István téri víztorony egyedi építészeti értékként védetté nyilvánításáról.” 30 61.§ A SZÉSZ kiegészül a következő 109.§ rendelkezéssel: „109. § Szeged MJV területére készült hatályos szabályozási tervek, valamint az építési szabályzat nyilvántartása és karbantartása a városi főépítész feladata.” 62.§ Jelen rendelet 2005.12.15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. A módosítás utáni 107.§- ban meghatározott módosításokkal érintett tervlapok helyébe a módosított tervlapok lépnek. 63.§ A SZÉSZ 25. sz. melléklet sorszáma 24. sz. mellékletre módosul ezzel egyidejűleg kiegészül a következő rendelkezésekkel:

ingatlan helyrajzi -száma

bejegyzendő tilalom

törlendő tilalom

bejegyzendő tilalom időtartama

tilalom oka

tilalom elrendelésének érdekeltje

82

101077/2 építési és telekalakítási

rendelet védelmi hatálybalépésétő rendeltetésű l 2009. 07. 01-ig erdőzóna

Szeged MJV Önkormányzata

83




84

K50494

építési és telekalakítási



85

K50495




86

K50496




ingatlan helyrajzi -száma


törlendő tilalom


tilalom oka


87

K50498




88




89

101346/

rendelet védelmi hatálybalépésétő rendeltetésű l 2009. 07. 01-ig erdőzóna, I. rendű közlekedési célú közterület


14


90




91




92




93

101002/







24 94

101002/ 35

95

16876




96




97

15562/5


rendelet közpark, II. rendű hatálybalépésétő közlekedési célú l 2009. 07. 01-ig közterület


98

10488/2


rendelet II. rendű nem hatálybalépésétő közlekedési célú l 2009. 07. 01-ig közterület


ingatlan helyrajzi -száma 99


törlendő tilalom



tilalom oka


rendelet közpark hatálybalépésétő l 2009. 07. 01-ig


100 T319025/ építési és 2 telekalakítási



101 21744/6




102 21756


rendelet védelmi hatálybalépésétő rendeltetésű l 2009. 07. 01-ig erdőzóna, I. rendű közlekedési célú közterület


103 100012/2 építési és telekalakítási









106 S02506/2 építési és telekalakítási



107 101014/1 építési 0

rendelet I. rendű közlekedési Magyar Állam, hatálybalépésétő célú közterület Állami Autópálya l 2009. 07. 01-ig Rt.

108 16856

építési és telekalakí -tási

I. rendű közlekedési Szeged MJV célú közterület Önkormányzata

109 937/1

építési

középnyomású gázvezeték


110 938

építési

középnyomású gázvezeték


felújítási kötelezettség: 3945, 3838 hrsz.

Törlendő elővásárlási jog 25335/4

Kendergyári terület hosszú távú hasznosítása

25335/5


25335/6


25335/7


25335/8


25335/9


25335/10


Dr. Botka László s.k. polgármester

Dr. Mózes Ervin s.k. jegyző

A rendeletet megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005. XI. 11-i ülésén. Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében.

34

40-1 szabályozási tervlaprészlet, 1. sz. módosítás

55-1 szabályozási tervlaprészlet, 6. sz. módosítás 35


40-2, 41-1 szabályozási tervlaprészlet, 10. sz. módosítás

36

40-2, 41-1szabályozási tervlaprészlet, 10. sz. módosítás

37




39

40-1 szabályozási tervlaprészlet, 16. módosítás


40





42



43





45



46



47



48


Mk

47-2, 47-4, 48-1, 48-3 szabályozási tervlaprészlet, 43. sz. módosítás

49



50

-200083


51

17 szabályozási tervlaprészlet, 51. sz. módosítás


52


(Mt)

(Mt)

(Mt)

36


53

34-1 szabályozási tervlaprészlet, 65/2004. (XII.21.) Kgy. rendelet átvezetése

54

34-3, 34-4 szabályozási tervlaprészlet, 9/2005. (II.28.) Kgy. rendelet átvezetése

40-3, 47-1 szabályozási tervlaprészlet, 41/2004. (IX.15.) Kgy. rendelet átvezetése

55

40-2, 40-4, 41-1, 41-3 szabályozási tervlaprészlet 64/2004. (XII.21.) Kgy. rendelet átvezetése

56

40-4 szabályozási tervlaprészlet 10/2005. (II.28.) Kgy. rendelet átvezetése

A SZÉSZ 4. (2) bekezdés első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Recommend Documents