A szerződés általános szabályai A szerződésszegés
Szerződésszegés – általános szabályok 6:137. § [Szerződésszegés] A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. • fogalom, nem pontos, • aktív és passzív magatartások egyaránt idevehetők, a Ptk-ban nem nevesített szerződésszegések is elképzelhetők • Ahány szerződéses kötelezettség, annyi lehetséges szerződésszegés pl. • mennyiségi vagy minőségi hiba, • időbeli szerződésszegés (késedelem vagy idő előtt teljesítés) • teljesítés megtagadása, lehetetlenülés (nem objektív) • jognyilatkozat tételének megtagadása, okiratszolgáltatási kötelezettség (óvó- és védőkötelezettségek) • kivételes helyzetek (nem minősül szerződésszegésnek): a) idő előtti teljesítés b) mennyiségi tolerancia (+ illetve -) c) esetleg: nem szankcionált szerződésszegés sajátos helyzet: mennyiségi hiba minőségi hiba is (egalizált csomagolás) – egyszerre többféle szerződésszegés is
A szerződésszegés esetei és szabályozásuk Ptk. Hatodik Könyv X. Cím • A szerződésszegés általános szabályai („közös szabályok”) • egyes szerződésszegések, úgymint késedelem, hibás teljesítés, végül a szerződésszegés „egyéb” esetei (lehetetlenné válás, a teljesítés megtagadása és a jognyilatkozat tételének elmulasztása) • egyes szerződések körében különleges szabályok, • a) pl. mennyiségi tolerancia különleges szabályozása • b) akadályközlés, • c)idő előtti teljesítés (mezőgazdasági termékek értékesítése) • külön – polgári jogi tárgyú – jogszabályok részletszabályai, különleges szabályai (pl. fogyasztóval kötött szerződések speciális esetei, építési vállalkozási szerződés, tervezési szerződések hibás teljesítése)
• kötelem elméleti fogalma, lényeges eleme: kénytetőség = alaki + anyagi kénytetőség • alaki kénytetőség – végrehajtási kényszer (leegyszerűsítve) • anyagi kénytetőség – (legtágabban véve) a polgári anyagi jog szankciórendszere, pl. • rosszhiszemű magatartást szankcionáló rendelkezések, • kötbér, • kárátalányok – különösen a késedelmi kamat stb. (részben szerződésben – konszenzussal – kikötve, részben jogszabályi következményként)
Részleges szerződésszegés 6:149. § [Részleges szerződésszegés] Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené. • Oszthatóság következménye, fizikai és jogi oszthatóság illetve oszthatatlanság • Oszthatóság esetén is lehetséges, hogy a teljes szerződésre alkalmazandó a szerződésszegés jogkövetkezménye (utolsó fordulat) • Közvetlen jogkövetkezményekre és járulékos igényekre is alkalmazandó szabály (pl. kötbér)
6:150. § [Közbenső szerződésszegés] (1) A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. (2) Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza. (korábban jogosulti késedelemként, onnan kivált, külön nevesített esetkör) Klasszikus értelemben vett jogosulti és kötelezetti helyzetben egyaránt elképzelhető Elsődleges hatása: kizárja a másik „kapcsolódó” szerződésszegését Közvetett hatása: további jogkövetkezményeket nyit illetve alapoz meg (pl. elállás, felmondás érdekmúlás miatt)
6:151. § [Előzetes szerződésszegés] (1) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat. (2) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. 6:152. § [A szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása és kizárása] A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.
A teljesítés követeléséhez való jog • 6:138. § [A teljesítés követeléséhez való jog] • Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére. • a szerződésszegés nem feltétlenül „vágja el” a szerződés szálait: teljesítés követelhető • a teljesítés elmaradása illetőleg hibái esetére szankciók lépnek elő, ezek szerződési jogkövetkezmények, de vegyesen jogszabályi és szerződési gyökerekből fakadnak (pl. késedelem – kamat fizetésének kötelezettsége, hibás teljesítés – kicserélési kötelezettség vagy kijavítás, kijavítási költség megfizetése) • a teljesítés megtagadása esetén is követelhető a szerződésszerű teljesítés • a teljesítés elmaradása esetén a kártérítés is szerződésszegéssel okozott kárként értelmezendő (lényeges eltérés a deliktuális felelősséghez képest, kockázat-elosztás, felelősség előfeltételei és szabályozása terén) • legerősebb „elvágó hatása” a teljesítés lehetetlenülésének van – itt a továbblépés egyetlen érdemi iránya a kontraktuális kárigény • (kivétel alternatív obligáció és a „végigható vagylagosság” elve)
6:139. § [Visszatartási jog] (1) Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. (2) A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott. (3) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók.
Visszatartási jog • • • • • • • • • •
Szerződésszegési általános szabály esedékessé vált saját szolgáltatás visszatartható, arányos visszatartási jogosultság, ez idő alatt a visszatartott szolgáltatásokra nézve (elsősorban visszatartott dolog kezelése) megbízás nélküli ügyvitel a másik szerződésszegése okán a visszatartás (esedékes szolgáltatásé) nem szerződésszegő magatartás, de csak a másik fél teljesítéséig vagy (!) megfelelő biztosíték adásáig (nem egyértelmű, hogy a biztosíték követelhető vagy csak nyújtható – alternatio vagy facultas, inkább utóbbi) bizonytalan helyzet eloszlatása: megfelelő határidő tűzhető a szerződésszegés „megszüntetésére” ez alatt: a másik fél szerződésszerűen teljesít vagy (!) megfelelő biztosítékot nyújthat ha a kitűzött határidő eredménytelen (se teljesítés se biztosíték) – elállás vagy felmondás (ezzel a fogalmilag időleges visszatartás „véglegesül”)
6:140. § [Elállás, felmondás] (1) Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik. (2) A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra térhet át. (3) A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felelős. Ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a kötelezett felelős.
Elállás vagy felmondás érdekmúlás miatt • szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt • érdekmúlás bizonyítandó, de érdekmúlási esetkörök szerződésben meghatározhatók pl. (meghatározott időre elnyúló késedelem, póthatáridő elmulasztása, de szigorú vagy fix határidő elmulasztása is) • illetve: szolgáltatás természetéből is következhet az érdekmúlás („nyilvánvaló érdekmúlás”) • további korlátot a Ptk. szabhat (pl. jelentéktelen hiba miatt elállásnak helye nincs) • Elállás vagy felmondás okát kifejezetten meg kell jelölni, ha ez a jog több okból is megilleti • elmulasztása estén a jognyilatkozat érvénytelen • de (!) ok megjelölésével (ebben a vonatkozásban érvényesen közölt) felmondási, elállási okról utóbb másikra áttérhet • különleges szabály 6:140.§ (3) bek.
6:141. § [Fedezeti szerződés] A jogosult - elállása vagy felmondása esetén - a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és - a kártérítés szabályai szerint követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését. • célja a szerződéses szükséglete kielégítése, ebben az irányban egy választási lehetőség a jogosult előtt • mivel általános szabályok között szerepel, valamennyi szerződésszegés esetén szóba jöhet • előfeltétele az eredeti (megszegett) szerződés lezárása – csak elállás vagy felmondás esetén gyakorolható • (megj. a szerződés egy részére is gyakorolható, részleges szerződésszegés esetén)
Fedezeti szerződés (folyt.) • lényege: • a jogosult elállás vagy felmondás mellett újabb szerződést köt, eredeti cél megvalósítására (értelemszerűen rugalmasan kell kezelni) • és • a kártérítés szabályai szerint (!) követelheti – a) a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbséget (a fedezeti szerződés drágább) – b) a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségeket.
• a kötelmi követelés a kontraktuális kárfelelősség szabályai szerint alakul, tehát nem automatikus „igényáthárítás” (ellentétben korábbi gyakorlattal, ami mutatott némi automatizmust)
6:148. § [A közreműködőért való felelősség] (1) Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. (2) Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. (3) A kötelezett a közreműködővel szemben - annak szerződésszegése miatt - mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik.
Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért
• felelősségi rendszer új iránya • deliktuális és kontraktuális felelősség elválasztása • (1959. év IV. törvény egységes szemlélet, „átkötéses megoldás”) • jogalap nélküli gazdagodás megtérítése nem felelősségi megközelítésű
6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A kontraktuális felelősség feltételei • a szerződésszegéssel okozott kár megtérítendő • kiindulási alap a szerződés léte – ennek hiányában nincs szerződésszegés, 6:142.§ sem alkalmazható • objektív irányba hajló (ellenőrzési körön kívüli, előre nem látható körülmény), majd az elvárhatóság felé visszanyúló felelősségi alapvetés (nem volt elvárható az elkerülése vagy a kár elhárítása) • Előbb az okozati összefüggésre koncentrál, okozati összefüggésre nézve ragadja meg a kontraktuális felelősséget • kimentés (exculpatio): • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta • mely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható és • nem volt elvárható, hogy e körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa (utóbbi fordulat kimentés körében a kárra tekint!)
6:143. § [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
Érvényesíthető kárigények • Az egyik legfontosabb kérdés: milyen károk érvényesíthetőek a szerződésszegés esetén? • okozati összefüggés megléte (6:142.§) – alapvetés, kimentési lehetőség • ezen kívül: • a szolgáltatás tárgyában keletkezett kár megtérítendő (6:143.§ (1) bek., hibás teljesítésnél ez az ún. tapadó kár) • szándékos szerződésszegés esetén szintén teljes kártérítés jár (6:143.§ (3) bek., okozati összefüggésre figyelemmel) • de! • szerződésszegés következményeként a károsult vagyonában beálló egyéb károk és az elmaradt vagyoni előny • olyan mértékben kell megtéríteni • amilyen mértékben a kár (általában, mint típus, előfordulási lehetőség, nem összege) – mint a szerződésszegés lehetséges következménye – a szerződéskötés időpontjában előrelátható volt. • a bizonyítási teher a jogosult vállára nehezedik
• diszpozitív szerződési szabály • jogalkotói várakozás: szerződési pontosítás, kárfelelősségi feltételek szerződésben való rögzítése, információ-áramlás és a kockázatok feltárása már a szerződés megkötésekor (a feltárt kockázat áthárítható kártérítésben, a rejtett nemigen), • „beszerződés” a 6:143.§ feltételrendszerébe • kérdéses: lehetséges-e a teljes „kiszerződés”? • (szigorúbb alakzat is létezik – pl. 6:148.§ (2) bek.)
6:144. § [A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása] (1) A károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére, továbbá a közös károkozók felelősségére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. (2) A kár fogalmára és a kártérítés módjára - az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye.
„non-cumul…”
6:145. § [Párhuzamos kártérítési igények kizárása] A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza.
Párhuzamos kártérítési igények 6:145.§ • ún. „non-cumul” szabály • oka: jogalkotói álláspont szerint helyesebb-jobb a kontraktuális szabály (objektív természetű, kockázatelosztáson alapul) • jogcímprioritás, erősorrend felállítása kötelemkeletkeztető tények között • vitatható megoldás (vö. Novotni Zoltán – kötelmek egyenértékűségének elve)
a
6:146. § [Felelősség a teljesítés során okozott károkért] A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti. 6:147. § [Kártérítési felelősség ingyenes szerződéseknél] (1) Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. (2) Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
