Baloghné Sebők Márta
A Szentjánosbogár közösség szociológiai elemzése
2008.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Intézet
A Szentjánosbogár közösség szociológiai elemzése
Témavezető: Rosta Gergely Ph.D. Egyetemi adjunktus
Készítette: Baloghné Sebők Márta germanisztika-szociológia
Ez a szakdolgozat a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány támogatásával készült
Piliscsaba, 2008.
Hálával ajánlom ezt a művet Tereza Worowskának és Sajgó Szabolcs atyának.
Ez a mű nem jöhetett volna létre a Szentjánosbogarak közreműködése és támogatása nélkül. Különös hálával tartozom Csullag Gábornak segítőkészségéért, az attalai lakosoknak a felém irányuló kedvességükért, valamit Bögre Zsuzsa és Rosta Gergely tanáraimnak a temérdek segítségükért és bíztatásukért. Családomnak köszönöm a türelmét, Kedvesemnek pedig informatikai és lelki támogatását.
Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................3 I. A Szentjánosbogár közösség a magyar társadalomban ......................5 I.1. A magyar ifjúság vallási helyzete..................................................................................................................5 I.1.1. Időbeli és térbeli áttekintés.......................................................................................................................5 I.1.2.Az ifjúság vallási helyzete.........................................................................................................................6 I.1.3. Az Ifjúság 2000 c. vizsgálat eredményei..................................................................................................7 I.2. Közöny a magyar társadalomban.................................................................................................................8 I.2.1.Szolidaritás ................................................................................................................................................8 I.2.2. Nevelési célok ..........................................................................................................................................9 I.3. Az egyház szerepe a civil társadalomban.....................................................................................................9 I.4.A Szentjánosbogár közösség elhelyezése a keresztény ifjúságnevelésben ................................................12 I.4.1. Eredet .....................................................................................................................................................13 I.4.2. Tagság ....................................................................................................................................................13 I.4.3. A kor, és nemek szerinti szétválasztás kérdése.......................................................................................14 I.4.4. Az évközi munka tematikája ..................................................................................................................15
II. A Szentjánosbogár közösség és a Szentjánosbogarak bemutatása.17 II. 1. A Szentjánosbogár közösség rövid története...........................................................................................17 II. 2. A Szentjánosbogár közösség felépítéséről ...............................................................................................18 II.2.1. A Szentjánosbogár programok ..............................................................................................................19 II.3. A kérdőíves vizsgálat..................................................................................................................................21 II.3.1. A résztvevők kora .................................................................................................................................22 II.3.2. Nemek megoszlása................................................................................................................................22 II.3.3. Budapest-vidék arány............................................................................................................................23 II.3.4. A szülők iskolai végzettsége .................................................................................................................24 II.3.5. Iskolatípusok .........................................................................................................................................25 II.3.6. Család....................................................................................................................................................27 II.3.7. Vallásosság............................................................................................................................................29 II.3.8. Közösségi aktivitás ...............................................................................................................................33 II.3.9. Táborok száma ......................................................................................................................................34 II.3.10. A közösségbe kerülés módja ...............................................................................................................35
1
II.3.11. Évközi aktivitás...................................................................................................................................36 II.3.12. Kapcsolat a Szentjánosbogár közösséggel ..........................................................................................37 II.3.13. Tábori elemek népszerűsége ...............................................................................................................38 II.3.14. Kedvenc játékok..................................................................................................................................41
III. A Szentjánosbogár közösség missziós jellege.................................45 III.1. A Szent Ignáci lelkiség hatása a Szentjánosbogár közösségre ..............................................................45 III.1.1. A jezsuita missziók ..............................................................................................................................45 III.2. A Szentjánosbogár közösség hatása a befogadó falura..........................................................................46 III.2.1. A befogadó falu ...................................................................................................................................46 III.2.2. Kik vannak bevonva a faluból a táborba? ............................................................................................47 III.3. Egy befogadó település vizsgálata............................................................................................................47 III.3.1. A kutatásról..........................................................................................................................................47 III.3.2. A település bemutatása ........................................................................................................................47 III.3.3. A helyi befogadók beszámolója a falu adatainak tükrében..................................................................50 III.3.4.. A Szentjánosbogár közösség szociológiai értelmezése az interjúk tükrében......................................56
IV. A szentjánosbogár-identitás.............................................................65 IV.1. A jezsuita nevelés és a Szentjánosbogár pedagógia................................................................................65 IV.2. A Szentjánosbogarak képe a közösségről................................................................................................66 IV.3. Mit ad a Szentjánosbogár közösség? .......................................................................................................69 IV.4. Kritika........................................................................................................................................................70 IV.5. Az egyének szentjánosbogár-identitása...................................................................................................73
Befejezés...............................................................................................75 Melléklet ................................................................................................77 A II. fejezet melléklete........................................................................................................................................77 A III. fejezet melléklete ......................................................................................................................................79 Az IV. fejezet melléklete.....................................................................................................................................81
Irodalomjegyzék ....................................................................................94 2
Bevezetés A Szentjánosbogár közösség a hazai keresztény ifjúságnevelés egy jelentős, fiatal szervezete, melyről jelen szakdolgozatom az első átfogó, szociológiai szempontú felmérés. Művemben szeretném ezt, a jezsuiták ifjúsági szervezeteként számon tartott közösséget bemutatni, mely reményeim szerint segíti a magyarországi civil szervezetek feltérképezését, és szolgálja a Szentjánosbogár közösség épülését. A közösség tagjaként nagy kihívás a közösségről a Max Weber által megkívánt objektivitás és értéksemlegesség követelménye szerint gondolkodni. 1 A normativitás elkerülése érdekében igyekeztem végig a leírás és a szociológiai értelemben vett magyarázat síkján maradni és kerülni az értékelést. A Szentjánosbogár közösség a magyar társadalomban c. fejezetben nagy vonalakban bemutatásra kerül az a társadalmi környezet, amelybe a Szentjánosbogár közösség, a Szentjánosbogarak küldetése szól. A Közöny a magyar társadalomban c. alfejezetben bemutatandó viszonyok után az Egyház szerepe a civil társadalomban c. alfejezet választ ad arra a kérdésre, hogy mi a gyógyír a társadalomban tapasztalható egyre nagyobb méreteket öltő elmagányosodásra. Végül pedig szeretném a két legjelentősebb magyarországi civil tevékenységet folytató keresztény ifjúsági szervezet, a cserkészet és a Regnum Marianum viszonyában elhelyezni a dolgozatom tárgyát képező, hasonló célokra hivatott, de az előbbieknél sokkal fiatalabb szervezetet. A Szentjánosbogár közösség és a Szentjánosbogarak bemutatása c. fejezet először a Szentjánosbogár közösség történetét, majd a szervezet felépítését, és legfontosabb programjait írja le. Utána a mottó alanyai, a Szentjánosbogarak, szűkebb értelemben a 2006. évi Szentjánosbogár táborok résztvevői kerülnek bemutatásra. Az ő válaszaik szolgálják a fejezetben a közösségre és a táborra vonatkozó statisztikák és következtetések alapját. A Szentjánosbogár közösség missziós jellege c. fejezet először a jezsuita rend missziós tevékenységéről számol be, melynek tulajdonképpen egyik mai megvalósulása a Szentjánosbogár közösség is. A szervezet missziós tevékenységének egyik célpontja a táborozókat befogadó falu, aminek lakóira kisebb-nagyobb hatással van a tábor hete, annak megfelelően, hogy mennyire kapcsolódnak be a tábor életébe, programjaiba. A fejezet bemutatja, hogy kik és hogyan vannak bevonva a faluból a táborba. A Szentjánosbogár tábor hatását egy adott befogadó településen, Attalán vizsgálom. A falu történetének, viszonyainak, életének rövid összefoglalása után a helyiekkel készített interjúk a faluról összegyűjtött információk tükrében kerülnek bemutatásra. Clifford Geertz módszere szerint fogalmakat 1
Weber, Max, A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés objektivitása, In: Tanulmányok. Osiris, 1998, 35-36.o.
3
vezetek be a tábor falura gyakorolt hatásának kimutatása érdekében, melynek során az idegen kultúrák megjelenése, a kulturális tőke, és a kontraszttársadalom fogalmak segítségével értelmeztem az interjúalanyok üzeneteit. 2 A Szentjánosbogár-identitás c. fejezetben annak szeretnék utánajárni, mi is a szentjánosbogár-identitás. Az évek során körvonalazódott Szentjánosbogár pedagógia megfogalmazza a közösség neveléssel és a közösséggel kapcsolatos elveit, amelyek a Szentjánosbogár táborok és közösség jellegzetességét adják. Ennek felvázolása után a kitöltők válaszai alapján igyekszem azt megragadni, hogy maguk a Szentjánosbogarak hogyan látják a közösséget, mit jelent számukra Szentjánosbogárnak lenni, mivel elégedetlenek a közösséggel kapcsolatban, és végül, hogyan látják a közösség szerepét az identitásuk alakulásban. A válaszok alapján létrehozott kategóriákat a kitöltőktől származó idézetek válogatása szemlélteti. A szakdolgozat egyik legfontosabb célja azon kérdések megválaszolása, hogy a direkt egyháziságon túl mit ad ez a közösség; vagy más szempontból nézve: miben különbözik egy sok éve összeszokott nagy baráti társaságtól? Röviden a Szentjánosbogár közösség szerepét, hivatását és hatásait szeretném megragadni.
2
Geertz, Clifford, Dichte Beschreibung. Beiträge zum Verstehen kultureller Systeme Suhrkamp, Frankfurt, 1987, 9-42.o.
4
I. A Szentjánosbogár közösség a magyar társadalomban „Az Isten küld testvéreim, tinéktek…”3
I.1. A magyar ifjúság vallási helyzete4 I.1.1. Időbeli és térbeli áttekintés Az ifjúság vallásosságával azért fontos külön foglalkozni, mert életkori sajátosságaik eltérnek a többi korosztályétól. A fiatalok életkori jellegzetessége a szülői nemzedék elleni lázadás, melyhez fokozott ellenérzést szolgáltat a kommunizmus alatti árulások, kompromisszumok leleplezése. Ez növeli a fiatalok elhatárolódását, és ezáltal mélyíti a generációs árkokat. Tomka Miklós a vallási változást (hanyatlást) nem tartja egyszerűen a társadalmigazdasági
fejlődés
természetes
folyományának,
és
a
magyarországi
fiatalok
elvallástalanodásának jelenségét különválasztja a hasonló nyugat-európai folyamatoktól, ahol például magasabb a templomba járó fiatalok aránya. A vallási változások egyik legfőbb oka, hogy a vallás makrotársadalmi szervezettsége és intézményesültsége megingott. Ennek következménye az – az egyének vallásosságát legnagyobb részben befolyásoló tényező –, hogy hazánkban a vallás családokban való begyökerezettsége megingott, a vallási szocializáció a felnövekvő nemzedék csak mintegy 1/3 részét éri el, míg pl. Ausztriában jelentősen több szülő neveli a gyerekét vallásos módon. Magyarországról tehát egyrészről elmondható, hogy a vallási szocializáció meggyengült. Más részről viszont léteznek az elvallástalanodásnak ellentmondó folyamatok is. Az elmúlt évtizedekben a vallásosság társadalmi elterjedtsége egy darabig hanyatlott, viszont ez a visszaesés megállt, és talán egy kis emelkedés is látható benne. Ez az utóbbi folyamat különösen a fiatalok és fiatal felnőttek körében teremt új viszonyokat, és generációs ellentétekben is megmutatkozik. A modern kor személyes választást és elköteleződést követel, vallási téren is. Különösen a fiatal emberek közül fordulnak sokan szembe az előző nemzedék számukra nem elég hiteles gyakorlatával. Nyugat-Európában a magukat felnőtt korban megtértnek mondók aránya nem éri el az összes hívő egytizedét, Kelet-Közép-Európában viszont ez az arány 3
Forrás, mint a további mottóknál is: Sík Sándor, A szentjánosbogár c. verse A fejezetben közölt adatok forrása: Tomka Miklós, Az ifjúság változó vallása – nemzetközi összehasonlításban. In: Rosta Gergely (szerk.): Ifjúság- értékrend- vallás. Budapest, Faludi Ferenc Akadémia 2003. 9-27.
4
5
többnyire tíz százalék fölötti, Magyarországon 12 százalék. A 45 évnél fiatalabb hívő emberek közel egyharmada állítja, hogy nem hívőből vált hívővé, ami ellentétben áll azzal a hiedelemmel, miszerint a kereszténységet majdnem mindenki gyermekkorban sajátítaná el. Az európai vallási változásokat tévedésből sokan mennyiségi fogyásnak tekintik. A vallási gondolkodást és viselkedést összefogó rendszer kötelező ereje valóban csökkent, azonban ennek következményeként úgy tűnik, a vallás mértéke nőtt. Mivel a vallás a jelen korban szabad választás tárgyává vált, nagyfokú keveredést lehet tapasztalni a 35 évnél fiatalabbak hitbeli elképzeléseiben. A magukat vallásosnak tartók nem csak Istenben, hanem reinkarnációban, kabalák segítségében, stb. hisznek. Ennek legfőbb oka a vallási kultúra határainak elmosódása és belső rendszerének fellazulása. Ezzel egy időben a vallásos és nem vallásos jelzők elbizonytalanodása tapasztalható. Sajátos hazai jelenség, hogy a 35 évnél fiatalabb magyar népesség istenhit kérdésében a többi ország fiataljainál erőteljesebben polarizált, ami azt jelenti, hogy magasabb a személyes Istenben hívők aránya a többi országban kimutatott értéknél, ugyanakkor a legtöbb egyéb országhoz képest nagyobb azon nem hívők aránya is, akik Isten, és bárminemű felsőbb hatalom létét elutasítják. Összességében tehát a fiatal nemzedékre a hitrendszer összezavarodása és a vallással és a természetfeletti valósággal kapcsolatos fogalmak elbizonytalanodása jellemző. Egyéni szinten az elvallástalanodás lelassulása, leállása, talán ellentétbe fordulása figyelhető meg. A posztkommunista országok fiatalságának helyzetét a vallási törekvések megnyilvánulása és a társadalmi-kulturális megerősítés hiánya közötti feszültség jellemzi, melyhez hazánkban egy erőteljes társadalmi ellenpólus léte, a vallás harcos elutasítása járul hozzá, mely társadalmi összeütközésekbe is torkollhat.
I.1.2.Az ifjúság vallási helyzete A fiatalok ¼-e tökéletesen vallástalan családban nő fel, 40-45 százalékuk esetleg részesült keresztségben, de vallástalan nevelést kapott. Az ifjúság nagyjából feléről mondható el, hogy több-kevesebb ideig járt hittanra. A társadalom 1/3-át képzi az a vallási téren tudatos réteg, aki a gyermekek hittanoktatásával járó felelősséget vállalja, és gyermekét a teljes iskolaidő alatt hittanra járatja. A fiatalok nagyjából 50%-a részesült az elsőáldozás szentségében, ill. konfirmált. A gyermekek 20-25%-a rendszeres templomlátogató, 40% alkalmi, a fennmaradó 30-40% pedig soha nem megy templomba. A 15 éven felüli fiataloknál a heti rendszerességű és az alkalmi templomba járók aránya is jelentősen csökken, aminek eredményeképp a 15-29
6
éveseknél a templomba soha nem járók aránya másfélszerese annak az értéknek, amit a gyerekeknél ebben a kategóriában látunk. A vallási ismeretszint emelkedése jellemző hazánkban. A rendszerváltás óta lehetőség van vallási témák nyilvános, akár iskolai tárgyalására, és az egyházak bővülő kommunikációs lehetőségeinek is tulajdonítható a vallási ismeretek bővülése. A településtípus fontos befolyásoló tényezője a vallásosságnak. A budapesti templomba járási arányok magasabbak a vidéki szintnél. A vidéki városokban korábban különösen alacsony volt a ez az arány, ami jelenleg erőteljesebben emelkedik, mint akár Budapesten, akár a községekben, így a korábbi érték kétszeresét is eléri. Budapesten a 15-19 éves fiatalok 15%-a legalább havonta jár templomba, mely a fiatalság további éveiben is nagyjából változatlan marad. Vidéken viszont az életkor emelkedésével jelentős ütemben csökken az ilyen rendszerességű templomlátogatók aránya. Ennek legfőbb oka a hagyománybomlás, és a tradicionális vallásosság gyengülése, mely folyamatokon Budapest nagyrészt már túl van. A magyar fiatalok egyre nagyobb arányban mondják, hogy mindig is hittek Istenben (44%), és egyre kisebb arányban, hogy sohasem (25%). Míg 1991-ben lényegesen több ember mondta magát nem hívőnek, addig 2005-re az istenhívők aránya másfélszeresre növekedett. Ezekből az adatokból óvatosan lehet következtetni a vallásosság erősödésére. A vallástipológiák eredménye szerint túlsúlyban vannak a „maga módján vallásosak”, de emellett megfigyelhető a hagyományos, egyházias vallásosság erősödése is. Egy másik fontos jelenség a vallásosság egy új, egyházon és a keresztény hagyományokon kívüli és a sokféle kisegyház hitvilágába sem beleillő formájának a megjelenése. Jellemző folyamat hazánkban a vallás fölötti egyházi kontroll gyengülése, és a vallással kapcsolatos közbeszéd kiterjedése. Ezeknek eredményeképp a vallás sok olyan helyen is megjelenik, amikre eddig nem is gondoltunk. Összességében tehát a vallás nem hanyatlik, hanem régi, intézményes szabályozottsága helyett, ill. azon túllépve régi és új formákban terjed.
I.1.3. Az Ifjúság 2000 c. vizsgálat eredményei Rosta Gergely Tomka Miklós megállapításaival egybecsengő tendenciákat olvas ki az Ifjúság 2000 vizsgálat eredményeiből.5
5
Rosta Gergely, Ifjúság és vallás, In: Ifjúság 2000 Tanulmányok I., Szerk: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002, 220-239.o.
7
Ez az átfogó kutatás is alátámasztja a lassú, de folyamatos vallási újjáéledést, ami leginkább abban tükröződik, hogy magasabb a rendszeresen templomba járók aránya, mint 10-15 évvel ezelőtt. Rosta Gergely is beszél arról a világnézeti polarizálódásról a magyar társadalomban, melynek egyik pólusát az egyháziasan vallásosak, másik oldalát pedig az ateisták képzik. Kutatásai szerint ennek a két csoportnak az összetétele eltér a teljes népességétől, és kimutathatóan eltérő fontosságot tulajdonítanak az értékek többségének is. Az Ifjúság 2000 kutatás is talál egyházias vallásosságot a kérdezettek körében, de a fiatalok esetében az elszigetelt, hagyományőrző vallásosság helyett vagy mellett egy elkötelezett, városias, modern, ún. „elitvallásosság” megjelenését emeli ki.
Vallásos vagyok, az egyház tanítását követem
10
Vallásos vagyok a magam módján
47
Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e, vagy sem Nem vagyok vallásos
7 28
Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem Összesen
8 100
1. Táblázat Az ifjúság vallásossága saját jellemzés szerint (%) (n=7818)6
I.2. Közöny a magyar társadalomban Az 1999-ben készült, 10 Közép és Kelet-Közép Európai országot felmérő Aufbruch7 nevű kutatás, mely a vallást társadalmi kontextusában vizsgálta az érintett országokban, egyértelmű képet rajzol a magyar társadalomban található „testvérietlen viszonyokról8”.
I.2.1.Szolidaritás Durkheimnél az organikus szolidaritás a társadalmi munkamegosztásból ered, melynek keretén belül az emberek „együttműködnek” a közös cél érdekében9. A szolidaritás köznapi szóhasználatban kölcsönös kötelezettségvállalást, ill. egymás megsegítésének
6
forrás: Rosta Gergely, Ifjúság és vallás, In: Ifjúság 2000 Tanulmányok I., Szerk: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002, 223.o. 7 Tomka Miklós, Zulehner, M. Paul, Religion im gesellschaftlichen Kontext Ost(Mittel)Europas, Schwabenverlag 2000. 8 Weber, Max, Gesammelte Aufsätze zur Religionsoziologie I. Tübingen, J.C.B.Mohr, 1920. (reprint:1963) 571.o.) 9 Durkheim, Émile, A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001.
8
készségét jelenti, míg a keresztény társadalometika értelmében „társadalmi együttműködésre kötelez, melynek célja mindenki számára biztosítani a személy emberjogi státuszát”10. Az Aufbruch kutatás a szolidaritás mértékének mérésére több mutatót is alkalmazott11. Magyarország minden tekintetben messze a legalacsonyabb értéket produkálta. A többi ország szolidaritási szintje mögött – sokkal kisebb mértékben lemaradva – Ukrajna ballag. Átlagon felül magas értéket Szlovákia, Szlovénia és Kelet-Németország képvisel. A kutatás szerint a szolidaritás mértéke a magasabb képzettségű fiataloknál alacsony, az idősebb, alacsony képzettségű embereknél pedig magas. A képzettség tehát láthatólag csökkenti a szolidaritási készséget. A nemek tekintetében nem mutatható ki különbség.
I.2.2. Nevelési célok12 A közösségi értékek – szemben sok környező országgal – utolsó helyen szerepelnek a magyar szülők nevelési céljai között. Legtöbb említést hazánkban a más szokások tiszteletben tartása, ezt követően pedig hagyományos polgári erények: a kitartás, és szorgalom kapták. Az utóbbi kettő a kutatás elemzői szerint ún. „túléléshez” szükséges értékek. A második legtöbb említéssel bíró csoportba a rendszeretettel kapcsolatos értékek tartoznak: önállóság, felelősségérzet, és engedelmesség (ez utóbbi csak 8. helyen szerepel). A negyedik legtöbb említést a másokra való figyelem kapta. Hetedik helyen az életkedv, kilencediktől felfelé pedig: spórolás, fantázia, vallási értékek, és a lista legvégén a saját tulajdon másokkal való megosztása áll.
I.3. Az egyház szerepe a civil társadalomban13 A mai világban, amelyben az állami struktúrák szerepe egyre csökken, és az alsó szintű kezdeményezéseké egyre nő, az egyház civil társadalmi szerepe nagyon fontos. Mivel a poszt- kommunista társadalmakban az alsó szintű társadalmi önszerveződések szervezete még
fejletlen,
ezért
az
egyéb
kezdeményezésekhez
viszonyítva
a
gyülekezeti-
egyházközösségi szervezetek és tevékenységük nagyon fontos. Az államnak, mint lebonyolító szervnek, szüksége van értékteremtő, értékőrző és értékeket továbbadó intézményekre, mert a világnézeti és erkölcsi téren megkövetelt értéksemlegessége miatt kötelessége a másutt történő értékteremtés elősegítése és 10
Anzenbacher, Arno, Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 187.o. Tomka-Zulehner (2000):, 128-132.o. 12 Tomka-Zulehner (2000): 154-157.o. 13 Tomka Miklós, Az egyházak – a civil társadalom szereplői. In: Acta Humana 2000. 39-40., 42-51.o. 11
9
támogatása. A modern társadalom egyik feladata az, hogy az egyének és az intézmények között kapcsolatot teremtsen, ezt állandósítsa és intézményesítse. Erre a közvetítő szerepre hivatott a civil társadalom, melynek legfontosabb aspektusai: az egyének nyilvános önkifejeződése, érdekérvényesítése, közéleti tevékenysége, valamint a polgárok öntevékeny szervezeteinek és azok hálózatainak összessége14. Annak érdekében, hogy a civil társadalom képes legyen az intézmények világával való együttműködésre és versenyre, a civil szervezetek jogi formát öltenek. Ezáltal lesznek olyan társadalomszervezeti formává, mely képes közvetíteni az egyének világa és az intézmények világa között. A civil társadalom talán legfőbb jellemzője az, hogy személyek és közösségek elkötelezett tevékenységén alapszik, tehát alulról növekszik. A magyar társadalomban – hasonlóan a többi kelet- és közép-európai országhoz – a civil társadalom legelevenebb és legszélesebb körben jelenlévő csírái az egyházak. A társadalmi változások következményeképp a társadalomtudomány szemében az egyházi igazi partnere egyre kevésbé az állam és egyre inkább maga a társadalom, ezért az egyház társadalomba való betagozódásának kérdése nagyon fontos. Abból a tételből hogy, „Az Isten országa köztetek van (Lk 17,21)” egyértelműen következik, hogy „az egyház a világ része, és nem kerülheti ki a kapcsolatot és párbeszédet a világgal”15. A „bűnös” világ, és a tőle radikálisan különböző túlvilág szétválasztására vonatkozó kísértés sokszor nagy, melynek a fanatikus vallási irányzatok engednek. Ugyanez a szétválasztási hajlam motiválja a „vallás magánügy”-féle pártpolitikai érdekeket szolgáló jelszókat. A kereszténység ellenállva a szétválasztási kísértésnek alapjában véve mindig kiállt amellett a meggyőződése mellett, hogy Isten országa ebben a világban elkezdődik. Ezt az elvi igényt sokszor nehezen engedi a katolikus egyház hierarchikus hivatali struktúrája érvényre juttatni, és a világ szerkezetváltása is nehezítő körülményt jelent. A II. Vatikáni Zsinat világ felé nyitó szellemének megfelelően állást foglal e tétel mellett, hogy az egyház a világ része, benne van a világban. Ennek az életbe való átültetésében a legnagyobb következmény az egyházszerkezet átalakítása, mivel egyetlen hatalmas, hierarchikus szervezet képtelen a világgal való kapcsolattartásra. Az átalakulás során az egyház a korábbi központi helyzetéből legjobb esetben is a többi életszférával mellérendelt szerepbe kerülhet. Ez nagy szemléletváltást követel meg az egyház minden tagjától, és óhatatlanul sok feszültséggel jár. Legjellemzőbbek talán a világi hívek liturgikus szerephez juttatása kapcsán, vagy a kis
14 15
Cohen, Arato 1992, Seligman 1997 – idézi Tomka 2000. Tomka 2000: 177.o
10
közösségek, lelkiségi mozgalmak és plébániák közt fennálló feszültség kapcsán kialakuló viták és személetbeli különbségek. A személyes beállítódásokon kívül a problémát az egyház hierarchikus hivatali rendje jelenti, mely nem illeszkedik a civil társadalom adottságaihoz és elvárásaihoz. Azonban azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy – sokszor a látszat ellenére – azzal együtt, hogy az egyház egy központosított, formális szervezet, az alsó szinten megvalósuló öntevékenységet és a közösségi létet alapvető értéknek, és megvalósítandó célnak tartja. Az egyház átalakulásából annál több pozitívum születhet, minél komolyabban veszi, és minél inkább felhasználja a világi hívek tapasztalatát és közvetítő szerepét. Ugyanis nem csak a világ sokfélesége jelenik meg az egyházon belül, hanem a keresztények is működhetnek kovászként a világban, mely nagy lehetőséget biztosít az elkötelezett keresztényeknek a mindennapi élet során végzett missziós munka terén. „Az Isten országa köztetek van” (Lk 17,21) tétel igent mond az evilágra is. Jézus több helyen is ad támpontokat és tanácsokat az evilági életvezetéshez. Pl: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13,35) Vagy másik helyen, tömörebben megfogalmazva: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” (Mt 19,16-19). A kereszténységben az evilág igenlése mellett fontos vonás a közösségiség. Ez a két tulajdonság eredményezi, hogy az egyháznak fontos szerepet tulajdonítunk a civil társadalomban. Azonban az egyház civil társadalmi szerepe bizonyos fokig indirekt, mert ellentétben a legtöbb civil szervezettel az egyház nem valamilyen konkrét feladatra hivatott csoport, hanem emberek olyan közössége, mely tagjai hitéből következően is feladatának tartja a másokra figyelést, mások segítését. A következő felsorolásban a civil társadalom és az egyház legfőbb egybevágó feladatait szeretném ismertetni, melyek bizonyítják, hogy az egyház a civil társadalom része: társas cselekvésre nevel és ösztönöz; közösségbe fog és közös tevékenységet végez; mások, a helyi társadalom hasznára van; tanítja és tanulja a tágabb társadalmi környezettel való intézményes kapcsolatokat. A „Közöny a magyar társadalomban” c. alfejezetben a közösségi szemlélet visszaszorulásáról, az önző érdekek egyre nagyobb térnyeréséről olvashatunk, mely legnagyobb részt a modern társadalom versenyszemléletének következménye. Az egyházak ezzel a testvérietlenséggel szemben azt sürgetik, hogy a társadalmi cselekvés mércéje az ember és a társadalom java legyen. A jézusi életmód jellemzője a másik ember segítése, alkalomadtán a saját érdekről való lemondás. 11
A
társadalometika16
keresztény
három
alapelve
a
perszonalitás
(személyközpontúság), a fentiekben kifejtett szolidaritás, valamint a szubszidiaritás, amibe beletartozik az önállóságra és a társadalmi szerepvállalásra nevelés, a társadalom decentralizálása, és a civil társadalom hálózatainak megteremtése. Ezek szerint tehát a civil társadalom építése a keresztény és az egyházi társadalomerkölcs követelménye, mely egyaránt vonatkozik az egyénekre, csoportokra, intézményekre és az államra.
I.4.A
Szentjánosbogár
közösség
elhelyezése
a
keresztény
ifjúságnevelésben17 Hazánkban
a
nagy
múlttal
és
hagyományokkal
rendelkező
keresztény
ifjúságneveléssel foglalkozó szervezetek, a cserkészet és a Regnum Marianum mellett az utóbbi két évtizedben megjelent egy harmadik, karakterisztikus, kivehető kontúrokkal rendelkező, országos méretű közösség, a Szentjánosbogár, melyet a többi kisebb, országos közösségtől (Pl. Bokor közösség) többek közt a közéletben való aktívabb részvétele különböztet meg. A kölcsönös segítségnyújtás, az egymástól való tanulás, és egymás tájékoztatása érdekében a cserkészet, a Regnum Marianum és a Szentjánosbogár közösség vezetősége között egy nem intézményesített, de állandó, baráti, ugyanakkor nagyon tartalomteli kapcsolat áll fenn. Ha azt kérdezzük, hogy mire hasonít leginkább a Szentjánosbogár közösség, akkor erre a Regnum Marianum közösség a válasz. Ennek legjelentősebb oka az, hogy a Szentjánosbogár közösség kezdeti, képlékeny korszakában a legmeghatározóbb szellemi és lelki vezetője, a jezsuita Sajgó Szabolcs volt, aki fiatal korában Regnum Marianum közösség tagja volt, amit a „Szentjánosbogár nagytestvérének” nevez. Cserkésztisztként elismeri a cserkészet fontosságát az ifjúság nevelésében, de az alakuló Szentjánosbogár közösségben a cserkészettől különböző, más szerepeket betöltő közösséget látott.18 A Regnum Marianumban és a Szentjánosbogárban sokkal hangsúlyosabb a lelki élet, mint a cserkészetben. Fontos különbség a Regnum Marianum és a Szentjánosbogár között, hogy az előbbiben sokkal nagyobb a papok aránya a vezetésben. A Regnum Marianumban korábban csak papok vettek részt a vezetésben. Az utóbbi években kiegyenlítődött a klérus és a civilek
16
Anzenbacher, Arno, Keresztény társadalometika, Szent István Társulat, Budapest, 2001. Tereza Worowskával készített interjú alapján 18 A Szív, jezsuita folyóirat 2007. július- augusztusi száma, 32. oldal 17
12
aránya (3 pap, 3 civil), ami azonban még mindig nagyobb arányt jelent, mint ahogy a Szentjánosbogár közösség vezetésében (négy civil, 1 pap).
I.4.1. Eredet Az egyik legalapvetőbb különbséget a cserkészet és a másik két általam tárgyalt közösség között az eredetük jelenti. Az angol Lord Baden-Powell által alapított, hamarosan nemzetközivé vált cserkészmozgalom kezdete Magyarországon az 1910. évre, az első cserkészcsapat megalakulása pedig 1911-re tehető19. A nemzeti hagyományokhoz való illeszkedés elvének köszönhetően a magyarországi cserkészet hamar alkalmazkodott a hazai nevelési és vallási viszonyokhoz. Ezzel szemben a hivatalosan 1902-ben induló Regnum Marianum és a Szentjánosbogár is speciálisan magyar közösségek. Ennek megfelelően indulásukkor mindketten kizárólag a magyar szükségletekhez, viszonyokhoz alkalmazkodtak. Dobszay János a Regnum Marianum történetével foglalkozó könyvében olvashatjuk, hogy a szervezetet Prohászka Ottokár tanítványai hozták létre. A közösségre nagy hatással voltak a korabeli jezsuita kongregációk, célja kezdetektől a fiatalok lelki gondozása. Érdekes mozzanat a Regnum Marianum és a magyarországi cserkészet történetében, hogy a kettő hazánkban korábban szorosan összefonódott, amit az is mutat, hogy a legnagyobb cserkészcsapata a Regnum Marianumnak volt. Kezdetben nem volt markáns különbség a két közösség között, nevelési elveikben sokat átvettek egymástól. Az évek során eltérő, többek közt lelki és alaki megjelenésbeli (a cserkészetnél szinte katonás rendezettséget jelentő) igények mutatkoztak a két szervezet részéről, ezért a két közösség idővel elhatárolódott.20 A Szentjánosbogár közösség az 1980-as évek végén született, így a másik kettő, száz éves hagyományokkal rendelkező, magas fokon intézményesedett közösséghez képest nagyon fiatal közösségnek számít. Alacsony intézményesültségi foka –az alább olvasható, tudatos laza keretek megtartása mellett- részben bizonyára ebből is következik.
I.4.2. Tagság Elementáris különbséget jelent a közösség felépítésében, működésében és identitásában a tagság kérdése. A cserkészetben és a Regnum Marianumban a tagok a
19
Gergely Ferenc, A magyar cserkészet története, Göncöl Kiadó, Budapest, 1989, 20-21.o. Dobszay János, Így vagy sehogy. Fejezetek a Regnum Marianum életéből, Regnum Marianum, Budapest, 1991, 10-60.
20
13
belépése, fogadalomtétele, kötelezvény aláírása, stb. egyfajta keretet biztosít. A Szentjánosbogárban ezzel szemben a „tagok” felvételére szándékosan nincsen hivatalos aktus, beavatási szertartás. Ez nagyobb szabadságfokot biztosít, ami elsősorban a nem hívő, kereső emberek miatt fontos, akik kezdetben csak lazább kötelékeket képesek, vagy hajlandóak elfogadni, mert így elköteleződés, és annak elvárása nélkül vehetnek részt a közösség életében, vagy hagyhatják el azt. Ezáltal a három közösségnek részben eltérő a társadalmi bázisa, más-más társadalmi rétegeket vonzanak, és így összességében a magyar társadalom talán nagyobb részének nyílik lehetősége valamilyen közösségbe való bekapcsolódásra. A Szentjánosbogárra jellemző laza intézményesültségnek egyik pozitív hozadéka egyfajta belső elköteleződés. Abban az értelemben ez a legkeresztényibb forma, hogy a Szentjánosbogár közösségben –akárcsak a keresztény egyházakból- a tagnak „joga van” bármikor kilépni, illetve nem kötelessége minden alkalmon megjelenni. Ahogy az egyház nem kérheti számon az embereken a misére járást, nem kötelezheti őket egyházi adóra, úgy a Szentjánosbogárban sem –bármiféle kötelezvény aláírásának híján- beszélhetünk felelősségre vonásról. Ebben a közösségben nagyrészt azok maradnak, akik hasznosnak és számukra kedvesnek találják a gyerekekkel, fiatalokkal való foglakozást, valamint egy hasonló életérzésű emberekkel való közösség építését, amely laza keretekkel, de ezzel a belső elkötelezettséggel működik. Ugyanennek a szabadságnak a hátránya, hogy mivel a tagokon nem lehet felelősséget „számon kérni”, ezért pl. a szervezésben bizonyos szabályokra, kötelezettségekre való hivatkozás lehetősége híján marad a sokszor több pénzt, energiát és időt igénylő személyes megkeresés, felkérés. A visszatérés kérdésében is nagy szerepet játszik a közösség kötöttsége vagy nyitottsága. Míg a cserkészetre és a Regnum Marianumra kevéssé, a Szentjánosbogárra nagyon jellemző, hogy valaki bármilyen belső (pl. egyháztól, vagy a közösségtől való lelki eltávolodás), vagy külső okból (pl: ösztöndíj, munka) elhagyott közösségébe néhány év után, mikor az elhagyásra bíró körülmények már elmúltak, visszatérjen.
I.4.3. A kor, és nemek szerinti szétválasztás kérdése Míg a korcsoportok homogenitására való törekvés mindhárom közösségre jellemző, az őrsök nemek szerinti szétválasztása csak a cserkészetben gyakorlat.21
21
Az őrsgyűlésen kívüli programokon: táborban, rajfoglalkozáson, csapat-, kerületi, és országos programokon koedukálva vannak. A Regnum Marianumban is van egy vonal, ami a nemek külön nevelését tartja jobbnak.
14
A
Szentjánosbogár
táborok
kezdetén
a
nemek
szerinti
szétválasztás
az
elszállásoláskor egyértelmű volt,22 a csoportbeosztásnál azonban szóltak érvek a koedukált, és vegyes korú23 , csoportbeosztás mellett is. Mivel a táborok egyik pedagógiai céljának megvalósításához, az adott tábori téma több szempontú megvitatásához a csoporttagok azonos intellektuális szintje, hasonló tájékozottsága szükséges, ezért a közösség alakuló fázisa óta csoportbeosztási szempont, hogy ne legyen két évnél nagyobb korkülönbség a résztvevők között. Az azonos korú, de nemek szerint vegyes csoport nem garantálja a tagok azonos érdeklődési körét, és érettségi szintjét a mindennapi viselkedés terén, ami a fegyelmezés, a csoportlégkör, és a csapatszellem kialakítása szempontjából nehézséget, és kihívást jelent. Azonban a fiú-lány integráció a Szentjánosbogár vezetők reményei szerint segíti a kölcsönös szocializációt, akkor is, ha ennek a tábor folyamán még nem látható a gyümölcse.
I.4.4. Az évközi munka tematikája A cserkészet és a Regnum Marianum a pedagógiai munka sokkal nagyobb részét végzi a heti rendszerességű, évközi találkozókon, mint a Szentjánosbogár közösség. A Regnum Marianum elvei szerint az évközi munka és a tábor 50-50%-ot tesz ki a nevelésben. Ahogy a Regnum Marianumban, úgy a cserkészetben is igaz, hogy a tábor a csoport életében év közben is résztvevő tagok „jutalma”, és egyben az éves „munka” megkoronázása. A Szentjánosbogár eseményei közül egyértelműen a nyári tábor az év súlypontja, eköré szerveződnek a kevesebb létszámot vonzó évközi programok (pl: rajzás24, métabajnokság). Meglehetősen kezdetleges még a rendszeres évközi találkozókat jelentő, ún. bogárklub intézménye, azonban a közösség célja, hogy minél több ilyen állandó csoport jöjjön létre az országban. Sajátos különbség a közösségek évközi munkájában, hogy a cserkészetben létezik egy központilag kidolgozott tématerv, ami precízen előírja a csoportvezetőnek, vagy csapatvezetőnek azt, hogy hétről-hétre mi lesz a terv, mi lesz a téma, mit kell csinálni a csapattal/csoporttal. A Regnum Marianumban a vezetőpárok a csoport állapotának megfelelő nevelési és oktatási célokat kitűzése után bontják le alkalmakra és tervezik meg konkrétan, hogy az adott évben mit kívánnak átadni25. A Szentjánosbogár kluboknak ezzel szemben 22
A Szentjánosbogár táborokban egy szállásra csak azonos nemű gyerekek kerülnek, kivételek ez alól a testvérek 23 Az első években csak általános iskoláskorú gyerekek számára szervezetek táborokat. 24 Közös találkozó ősszel a különböző helyen megrendezett Szentjánosbogár táborok résztvevőinek 25 Szempontok az Éves Tervhez, ONV, Budapest, 2004.
15
ennyire sem intézményesített a tematikája. A gyerekekből álló kluboknál kezdetben minden ilyen együttlét célja az idő élmény-dús eltöltése, hogy a résztvevők minden alkalommal egyfajta „de jó volt!” érzéssel menjenek haza. A cél itt nem egy meghatározott terv megvalósítása, hanem az együttlét minősége, akár játékkal, akár a liturgikus év adott korosztályhoz illő feldolgozásával, stb. A Szentjánosbogár klubok egyetlen közös célkitűzése, hogy a csoportban kialakuljon egyfajta bizalmi légkör, a gyerekek érezzék, hogy elfogadják őket. A legtöbb csoport együttléte során, ahogy a tagok minél jobban megismerik egymást, a kor előrehaladtával áttér az őket foglalkoztató, személyes témák megbeszélésre- a korosztály igényének megfelelően. A klubvezető feladata, hogy éberen figyeljen arra, hogy mi foglalkoztatja a gyerekeket, fiatalokat, és mindig ő találjon, dolgozzon ki, témát, és indítsa el, majd ezt beszéljék meg közösen, melynek során a fiatalok „kibeszélhetik magukból” aktuális gondolataikat, kérdéseiket, kételyeiket, stb.
16
II. A Szentjánosbogár közösség és a Szentjánosbogarak bemutatása „ Hogy sugarai eleven tüzét, melyek arcáról a szívembe égtek sugározzam csendesen szerteszét.”
II. 1. A Szentjánosbogár közösség rövid története26 A Szentjánosbogarat Dunakeszin két plébánia több mint tíz családja hozta létre a 80as évek második felében azzal a céllal, hogy saját gyermekeik részére tartalmas kikapcsolódást nyújthassanak keresztény körülmények között. A szülők a játszós-beszélgetős találkozásokat klubnak nevezték, és létrehoztak a formálódó kisközösség számára egy kisújságot, valamint egy énekkart is, melyet Szentjánosbogárnak neveztek az alábbi Sík Sándor vers alapján. Ennek sorai fogalmazzák meg mai napig az azóta országossá nőtt közösség hivatását.
Az Isten küld, testvéreim, tinéktek, Hogy sugarai eleven tüzét, Amik Arcáról a szívembe égtek, Sugározzam csendesen szerteszét, A Testvéreknek, kik az éjben járnak, Az Isten küldött, szentjánosbogárnak. (Sík Sándor: A Szentjánosbogár)
1990-ben folytatódott Magyarországon A Szív c. jezsuita országos havilap kiadása, melynek akkori főszerkesztője, Sajgó Szabolcs atya az itthon újrainduló újság gyerekrovat szerepébe „meghívta” a Dunakeszin szerkesztett kis újságot, amely így országosan is ismertté vált. A rovat célja volt, hogy közvetlen viszonyban álljon olvasóival, így a szerkesztők aktív levelezést folytattak a gyerekekkel. A Szentjánosbogárnak akkora sikere lett, hogy 1991-ben egy nyári tábort is szerveztek ezeknek a gyerekeknek Dunakeszin. Ez az eredetileg egyszeri alkalomnak gondolt program a gyerekek részéről mutatkozó igény miatt a következő években is megrendezésre került, az ország immár más településein. Az egyre nagyobb népszerűség miatt az évek folyamán a jelentkezők létszáma is folyamatosan nőtt, így néhány év után nem volt elég egy helyszín, és szinte minden évben egyre több táborra volt szükség.
26
Forrás: www.szentjanosbogar.hu
17
2007-ig az ország 78 településen került megrendezésre Szentjánosbogár tábor, néhány helyen többször is.(Melléklet 21. ábra) A felmérésem évében, 2006-ban hat helyszínen volt 100-150 fős gyermek- ill. kamasztábor. A 16-20 évesek számára szervez a közösség ifjúsági tábort, és 2006-ban másodszor került megrendezésre (az addigi ősbogártáborok helyett) a vezetők és/vagy a 20 év felettiek ún. szeniortábora Miskolcon.
II. 2. A Szentjánosbogár közösség felépítéséről27 A Szentjánosbogár közösség jogi forma szerint közhasznú egyesület, mely 105 tagot számlál jelenleg. Mivel nem mindenki egyesületi tag, ezért a közösség létszáma ennél sokkal nagyobb, kb. 200-250 fő. Nyaranta ebből kb. 140-150 ember végez önkéntes munkát a Szentjánosbogár táborokban. A közösség évközi munkájába a vezetők kb. 20-30%-a kapcsolódik be aktívan. A közösség az alapszabályában28 megfogalmazott nevelési és oktatási célokat főként közösségi programok során igyekszik megvalósítani. Ezen programok szervezésében a közösség koordinátorát az évközi munkába önkéntes alapon bekapcsolódó vezetők segítik. A legtöbb program megtervezésére és lebonyolítására ún. teamek hivatottak, melyek minden év őszén alakulnak, és egy-egy Szentjánosbogár programért felelősek. A Szentjánosbogár közösségben önkéntes munkát végzők életkora 16 évtől kb. 40 éves korig terjed, de legtöbben a 18 és 25 év közöttiek vannak. A csoportvezetői utánpótlás nagyrészt magából a közösségbe gyerekként, fiatalként bekerült Szentjánosbogarakból termelődik ki. Fontos törekvés a közösségben, hogy ne legyen Budapest-centrikus. Ezért ún. régiók működnek, (Szegedi-, Pilisi- és Szombathelyi Régió), és cél minél több régió megalakulása és megerősödése.
27
Forrás: www.szentjanosbogar.hu „az egyesület célja: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális és szabadidős tevékenység; gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet; sport; nevelés és oktatás. Az egyesület szolgáltatásai: a tagok és érdeklődők számára személyiség- és képességfejlesztés; harmadik személyek irányában segítő, oktató, művelő tevékenység; gyermek- és ifjúsági vezetőképzés; gyermekek szabadidős ismeretterjesztősé és képességfejlesztő táboroztatása; közösségi rendezvényekre programszolgáltatás; országos ismeretterjesztő vetélkedők, országos sportversenyek szervezése.” (A Szentjánosbogár Közhasznú Egyesület Egységes szerkezetű Alapszabálya, Budapest, 2006.)
28
18
II.2.1. A Szentjánosbogár programok II.2.1.1. Táborok A legfontosabbak az utóbbi években hat helyszínen is megrendezett 5 napos nyári gyermektáborok, átlagosan 100-120 résztvevővel. Ezek rendszerint falun (ritka esetben városban) kerülnek megrendezésre a nyugalmas, békés környezet miatt, többek közt, hogy a résztvevők kicsit kiszakadjanak a mai rohanó világ forgatagából. Fontos eleme a tábornak, hogy a gyerekek a falu befogadó családjainál laknak, ezáltal a családok a tábor eseményeiről folyamatosan értesülnek. Amellett a helyieket hívják a mindennapi napzárásokra és szentmisékre (főleg egy különösen ünnepélyes, számukra bemutatott, ún. missziós misére), a csoportok szereplésére és a tábortűzre. A valamikori – és újabban feléledő – jezsuita misszió mintájára a gyerekek is missziós szerepet töltenek be itt, amennyiben bevonják szállásadóikat a keresztény közösség életébe. A 16-20 évesek számára ifjúsági táborokat szervez a közösség. Felépítésükben ezek hasonlóak a gyerektáborokhoz, de a korosztály igényeihez alkalmazkodva pl. komolyabb témák kerülnek feldolgozásra. A húsz éven felüli Szentjánosbogarak ún. szeniortáborának egyik célja a résztvevők személyiségének továbbképzése, melynek fontos elemeit képzik a meghívott előadók előadásai, bibliodráma, filmklub, csoportos beszélgetések, stb. A tábor másik célja a vezetők közti személyes kapcsolatok elmélyítése. II.2.1.2. Rajzás Ősszel kerülnek megrendezésre az ún. Rajzások Budapesten és Szegeden, amikor a vezetők és a gyerekek találkozhatnak egymással. Délelőtt a táborokhoz hasonlóan kiscsoportos beszélgetések vannak, a délutáni program méta29, a közös napot pedig szentmise zárja. A résztvevők száma kb. 100 fő körül szokott alakulni. II.1.1.3. Vezetőképző A vezetői utánpótlás elősegítésére a kezdetektől működik a Vezetőképző, melyen a képzők a Szentjánosbogár-pedagógiát30 igyekeznek bemutatni és átadni a leendő és továbbképzésre vágyó vezetőknek. Emellett sok játékot is tanulnak, mely a közösség játékcentrikussága miatt lényeges. Általában 30-50 fő közötti létszámú egy-egy vezetőképző. Az
29 30
magyar népi sport, a base-ball hoz hasonlít http://www.szentjanosbogar.hu, 2007.20.28.
19
elméleti és gyakorlati tudásban való előrehaladás mellett a leendő vezetők számára nagyon fontos a közösségi élmény megtapasztalása. II.2.1.4. Iskolai lelkigyakorlatok A közösség évente több lelki napot, lelkigyakorlatot szokott tartani általában általános iskolás, vagy gimnáziumi osztályok számára. A kiscsoportos, interaktív Szentjánosbogár módszer népszerű szokott lenni a frontális lelkigyakorlathoz szokott iskolások körében, ezért a felkérő intézmények általában a következő években is számítanak Szentjánosbogár lelkigyakorlatra. II.2.1.5. Bogár-bál Az őszi és tavaszi Bogár-bálok célja az igényes keretek között zajló mulatás. Ezt szolgálja minden bál elején a közös szentmise, a kulturális programként közbeiktatott irodalmi-zenés program, és a bálok mindig változó témája (pl: Népek bálja, Mesefigurák, Gengszterbál, stb.) Általában 100-200 fő jelenik meg egy-egy bálon. II.2.1.6. Métabajnokság Az Országos Szentjánosbogár Métabajnokság általában a Hajógyári szigeten, tavasszal kerül évente megszervezésre. Délelőtt zajlanak korosztályok szerinti mérkőzések, a délutáni eredményhirdetés után pedig szabadtéri szentmise zárja a közös napot. A jelentkezők száma évről-évre nő, a jubileumi (2007-es) métabajnokságra 29 csapat, (kb. 350 gyerek) nevezett. II.2.1.7. Klubok A Szentjánosbogárklubok az évközi, heti rendszerességű találkozásra adnak lehetőséget. 2006-ban viszonylag csekély számú (12) klub működött az országban, de a közösség célja nagyobb hangsúlyt fektetni az évközi, rendszeres találkozásokra, melyeknek alapvető keretet a Szentjánosbogár klubok biztosítanak. Ezeknek a foglalkozásoknak a menete, lefolyása, programja nem olyan egységes, mint a táborok felépítése, hanem minden csoportvezető maga találja ki, hogy mit szeretne kezdeni a rábízott gyerekekkel. II.2.1.8.Egyéb heti rendszerességű programok Meg kell említeni évközi rendszeres programként a Szentjánosbogár Kórust, és 20
röplabdaedzést, melyek jól mutatják a közösség alulról történő szerveződését. Mindkét programot hozzáértő közösségtagok hirdették meg a közösség igényére. A kórus 2002 óta, a röplabdaedzés 2004 óta működik heti rendszerességgel.
II.3. A kérdőíves vizsgálat Kutatásom során célom volt a 2006. évi Szentjánosbogár táborok minden résztvevőjéhez eljuttatni kérdőívet, mellyel a résztvevők társadalmi hátterét és a Szentjánosbogár táborral kapcsolatos attitűdjeit kívántam feltérképezni. Az előzetes elvárásom az volt, hogy a Szentjánosbogár közösség igen heterogén a tagok társadalmi és vallási hátterét tekintve. Előmunkálatok keretében 2006 március és áprilisában három interjút vettem fel Szentjánosbogarakkal, amelyek alapján próbakérdőívet készítettem, amit Szentjánosbogár klubok és az áprilisi Szentjánosbogár Métabajnokság résztvevőivel tölttettem ki. Az előbbiekből nyert tapasztalatok alapján készült el a végleges kérdőív, melyet a Szentjánosbogár gyerektáborokban (július1-5.), ifjúsági táborokban (július 7-13.) és szeniortáborban (augusztus 14-20.) töltöttek ki a résztvevők. A magas visszaérkezési aránynak (74,5%) köszönhetően a felmérés közel teljes körűnek mondható. Ennek a kiemelkedően magas aránynak az okát annak tulajdonítom, hogy a közösség létszámánál és fiatal koránál fogva első sorban személyes kapcsolatokra épül, melyben nagyon fontos az egymás segítése- ez esetben egyik közösségtársuk kutatásának támogatása. 2006 nyarán az ország nyolc településén rendeztek Szentjánosbogár tábort. Az összes tábori résztvevő száma 779-volt, melyből 589 fő töltött ki kérdőívet, így a visszaérkezési arány 74,5%. Négy korosztályra különülnek el a táborozók: gyermek-31 (gy), kamasz-32, ifjúsági-33 (i), és szeniortáborra (sz)34. A továbbiakban a táborok hasonló felépítése és a kis korkülönbség okán az egyszerűség kedvéért a kamasztáborokat a gyermektábor kategóriáján belül kezelem.
31
10-14 évesek számára 14-15 évesek számára 33 16-20 évesek számára 34 20 éven felüliek, és 20 éven aluli vezetők számára 32
21
Résztvevők és kitöltők száma 66
Újdombóvár (gy)
120 119 123
Taksony (gy) 50
Mocsa (gy)
102 59
Miskolc (sz)
78
Kitöltő 93
Hajdúdorog (i) Esztergom (gy)
74
Csanádapáca (gy)
74 45
Hosszúhetény (gy) 0
20
40
Résztvevő
121
87 86
62 60
80
100
120
140
1. ábra A 2006. évi Szentjánosbogár táborok résztvevőinek és a kérdőívek kitöltőinek száma
II.3.1. A résztvevők kora A 2. ábra mutatja, hogy a Szentjánosbogár táborok legnépesebb korosztályát a 11-16 évesek alkotják, ami nagyjából az általános iskola felső tagozatának, valamit a hagyományos, négy osztályos középiskola első két évének felel meg. Legtöbben a 14 évesek képviseltetik magukat, a középiskola évei alatt fokozatosan csökken a részvételi arány. Kb. 20 éves kortól mutatható ki egy alacsonyabb, többé-kevésbé stabil részvételi arány, mely az egyetemi évek végén, családalapítás kezdete környékén még tovább csökken. 24 éves kor környékén tehát húzódik egy markáns határ. A közösség egyik tagja ez ellen a tendencia ellen frappánsan úgy fogalmazott, hogy „a házasság ne legyen szakítás a Bogárral”. Ennek érdekében az utóbbi években a jegyben járók, és a fiatal családosok is szerveznek maguknak közös programokat, nyáron lelki napokat.
6%
4%
8% 6-10 11-13
24%
29%
14-15 16-20 21-24 25+
29%
2. ábra A Szentjánosbogár táborok résztvevőinek eloszlása korcsoportok szerint (n=589)
II.3.2. Nemek megoszlása Mint a vallási és közösségi élet számos más területére, a Szentjánosbogár közösségre is női többség jellemző. Rosta Gergely kutatása alapján itthon és nemzetközi 22
összehasonlításban is nagyobb arányban vannak jelen a nők mind az egyháziasan, mind a maguk módján vallásosak körében. Nőknél ez az arány együttesen 64%-ot, férfiak esetében pedig 52%-ot tesz ki.35 A Szentjánosbogár közösségben jellemző női többség (66%) további fontos oka ezen az általános jelenségen felül az lehet, hogy a fiú gyerekek kevésbé szívesen töltik „lelki napok” címen meghirdetett táborban az értékes nyári szabadidejüket, mint a lányok. Emellett szól azon vezetők véleménye például, akiknek a cserkészetről is vannak tapasztalataik, miszerint a cserkészet jobban férfi princípiumokra épülő szemlélete, programjai vonzóbbak a serdülő fiúk számára. A kutatás szerint a gyermek és ifjúsági táborokban kb. 1/3 - 2/3 a fiú-lány arány. Serdülő kor után valószínűleg csökken a szakadék a fiúk és lányok programpreferenciája között, mert szeniortáborban a fiúk aránya meghaladja a 41%-ot. Biztos kijelentésekhez azonban tudni kellene a korábbi évek táborainak nemek szerinti összetételét is.
140 120 100 80 60
fiú
40
lány
20 0 0-10 11-13 14-15 16-20 21-24
lány fiú 25+
3. ábra A nemek megoszlása korcsoportok szerint (n=585)
Érdekes, hogy a nemek megoszlása a gyerektáborokon belül viszonylag nagy különbséget mutat: míg Hosszúhetényben a fiúk aránya elérte a 46%-ot, Mocsán csak 22% volt. (Melléklet, 22. ábra)
II.3.3. Budapest-vidék arány A Szentjánosbogár Közösség vidéki és fővárosi tagjainak aránya pontosan megegyezik a 2001-es népszámláláson mért országos adattal, ami szerint az ország 82,5%-a lakik vidéken, és 17,4%-a lakik Budapesten36.A 4. ábra szerint a résztvevők 9%-a írta, hogy olyan módon ismerkedett meg a közösséggel, hogy településükön Szentjánosbogár tábor volt.
35
Rosta Gergely, Ifjúság és vallás, In: Ifjúság 2000 Tanulmányok I., Szerk: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002 36 http://www.nepszamlalas.hu 2008.01.15.
23
17% Budapest vidék 83%
4. ábra A budapestiek és vidékiek aránya a Szentjánosbogár közösségben (n=589)
A 5. ábra azt mutatja, hogy a korral párhuzamosan egyre nő a Budapestiek aránya. Ennek egyik oka lehet, hogy sokan fővárosi felsőoktatási intézménybe járnak. Másik meghatározó ok az lehet, hogy a budapesti és Budapest-környéki lakosoknak jobb lehetősége van az évközi programokba való bekapcsolódásba, és így nagyobb eséllyel maradnak a közösségben. 100,0 80,0 60,0 Budapest
40,0
vidék 20,0 0,0 0-10 11-13 14-15 16-20 21-24
vidék Budapest 25+
5. ábra A budapesti és vidéki lakosok aránya korcsoportok szerint (n=586)
II.3.4. A szülők iskolai végzettsége A szentjánosbogártábori résztvevők szüleinek iskolai végzettsége messze az országos átlag37 fölött van. A válaszolók 64%-ának legalább egy szülője diplomás. Az anyák körében a főiskolai végzettség, az apák körében pedig az egyetemi végzettség jellemzőbb. A kitöltők 52%-a rendelkezik diplomás anyával és 49%-a diplomás apával. A fővárosban magasabb a diplomások aránya, mint vidéken. A budapesti apák 13 százalékponttal többen szereztek diplomát, mint a vidékiek; az anyáknál ugyanez az arány 18 százalékpont.
37
Népszámlálás 2001. 18. Demográfiai adatok, KSH 2004., 480-481.o.
24
200 180 160 140 120 100
apa
80
anya
60 40 20 0 8 általános középiskola
főiskola
egyetem
6. ábra A szülők iskolai végzettsége (n=450)
Lakhely diplomás férfiak diplomás nők Budapest 83% 79% vidék 70% 61% 2. Táblázat A diplomás apák és anyák aránya Budapesten és vidéken
II.3.5. Iskolatípusok A kutatás szerint az egyházi iskolába járó Szentjánosbogarak aránya több mint nyolcszorosa az országos átlagnak, ami szerint az egyházi iskolák részvétele a közoktatásban elég szerény, átlagosan 5% körüli. Az általános iskolai oktatásban 5%, a gimnáziumok között pedig 15% az egyházi intézmények aránya. Az egyházi iskolák oktatásának súlypontja az adatok szerint a középfokon van, ezen belül a szakmai jellegű oktatásban az egyházi iskolák részvétele igen csekély, a szakközépiskolásoknak csak 2%-át, a szakiskolásoknak 2,4%-át teszik ki. A felsőfokú oktatásban az egyház részvétele az intézmények létszámát tekintve igen jelentős (38%), a hallgatók számát tekintve már jóval szerényebb, csak 5,3%-os.38 iskolatípus
2%
Állami
42%
Egyházi 56%
Alaptványi
7. ábra A tábor résztvevőinek eloszlása iskolatípus szerint (n=562)
38
Forrás: http://www.oki.hu 2008.03.20.
25
Az iskolatípus-választás és a kor tekintetében az állapítható meg, hogy a gyerektábori résztvevőknél 12 százalékponttal többen járnak állami iskolába, mint egyháziba. Az ifjúsági tábor résztvevőinél viszont 5 százalékponttal magasabb az egyházi iskolát választók aránya. A szeniortábori résztvevők közt –akik nagy része főiskolás vagy egyetemista– az állami iskolatípus választása dominál, de kisebb mértékben, mint a gyerektábori résztvevőknél. Ennek a tendenciának az lehet az oka, hogy míg gyerektáborban több olyan gyerek megfordul, akinek a családja vallásilag kevésbé aktív, az ifjúsági és szeniortáborra táborra –ahol a táborozók nagy része „belenő” a közösségbe, tehát visszatérőnagyrészt a vallásosabbak maradnak.
6-10 11-13 14-15 16-20 21-24 25+ Állami 35 96 98 63 20 0 Egyházi 7 74 65 71 14 2 Alapítványi 0 2 3 4 0 0 3. Táblázat Az iskolaválasztás és a korcsoportok összefüggése (n=561)
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a család vallásosságának erőssége összefügg az iskolaválasztással. A gyakrabban templomba járó anyák nagyobb százalékban járatják gyerekeiket egyházi iskolába.
200 150 100 50
Állami Egyházi
0 hetente ritkábban, ritkábban, egyszer mint mint vagy hetente havonta többször
Egyházi
Állami
8. ábra Az anyák templomba járási gyakoriságának megoszlása a gyermekük iskolatípusa szerint (%) (n=525)
Az alábbi ábra az iskolaválasztás gyerekszámmal való összefüggését igazolja. Azoknak a gyerekeknek, akiknek sok testvére van, lényegesen nagyobb százaléka jár egyházi iskolába, mint azoknak, akiknek legfeljebb három testvére van. 26
100 90 80 70 60
Állami
50
Egyházi
40 30 20 10 0 0
1
2
3
4
5
6
7-8 9-10
9. ábra A kérdezettek testvérszámainak megoszlása iskolatípus szerint (%) (n=559)
A szülők iskolai végzettsége és gyermekük számára való iskolaválasztás tekintetében az állapítható meg, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban járatják gyerekeiket egyházi iskolába. Állami Egyházi Alapítványi Nem tudja 8 általános 75,00 25,00 0,00 0,00 középiskola 66,20 30,99 2,11 0,70 főiskola 52,87 45,98 1,15 0,00 egyetem 42,70 54,05 2,16 1,08 4. Táblázat Az apák iskolai végzettsége a kitöltő iskolatípusának megoszlásában (n=426)
II.3.6. Család II.3.6.1. Családi állapot Törekvés a közösségben, hogy a gyerek- és ifjúsági táborban a csoportvezetők körében, a szeniortáborokban pedig a résztvevők körében a házasok, valamint a papok és szerzetesek is képviselve legyenek. A családi állapotra a szeniortábor résztvevők esetében kérdeztem rá, ahol a válaszolók 85%-a jelölte magát hajadonnak ill. nőtlennek, 8%-a papnak, szerzetesnek és 7%-a házasnak. II.3.6.2. Gyerekszám A KSH adatai szerint a magyarországi háztartások 69%-a gyerektelen, 15%-ában található egy, 12%-ában kettő és 5%-ában három, vagy több gyerek39. A Szentjánosbogarak családjaiban a gyerekszám messze meghaladja ezeket a számokat, miszerint a tábori 39
Népszámlálás 2001. 18. Demográfiai adatok, KSH 2004., 250-251.o.
27
résztvevők családjaiban az átlagos gyerekszám 3,1, és több, mint a gyerekek fele nagycsaládból jön. gyerekszám fő % 1 gyerek 68 11,5% 2 gyerek 209 35,5% 3 vagy több gyerek 306 52,% 5. Táblázat A gyerekszám megoszlása a Szentjánosbogarak családjai közt (n=583)
A kitöltők bevallása szerint a gyerekek 12%-a jön egy gyerekes családból. Legtöbben kettő (36%), és második legtöbben 3 gyerekes családokból (21%) jönnek. Négy gyerekes családból még mindig több gyerek jön, mint egy gyerekesből. Az 5-10 gyerekes családok is messze az országos átlagon felül képviseltetik magukat. A helyes értelmezés érdekében fontosnak tartom megjegyezni, hogy az adatbázisomban néhány család többször is szerepel, mivel a családból több gyerek is részt vett a táborokban. gyerekszám 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
10. ábra Gyerekszám a tábori résztvevők családjaiban, (%) (n=581)
A 6. Táblázat A Szentjánosbogarak családjaiban található gyerekek száma a kitöltők templomba járási gyakorisága szerint (n=568)szerint a hetente többszöri templomba járásban csak 1-2% eltérés van gyerekszám szerint. A heti rendszerességű templomba járásnál már nagyobb különbség mutatható ki, miszerint a nagycsaládból származó gyerekek 6-7%-kal nagyobb arányban járnak heti egyszer templomba, mint az 1-2 gyerekes családokba tartozók, és a heti rendszerességnél ritkább templomlátogatás náluk a legalacsonyabb.
hetente ritkábban, mint gyerekszám hetente többször hetente 15,2% 66,7% 18,1% 1 13,8% 65,0% 21,3% 2 14,7% 72,6% 12,7% 3 vagy több 6. Táblázat A Szentjánosbogarak családjaiban található gyerekek száma a kitöltők templomba járási gyakorisága szerint (n=568)
28
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a legalacsonyabb és a magas iskolai végzettségűeknél magasabb a gyerekszám, mint a középiskolát végzetteknél, akiknél a kettes gyerekszám dominál. Azok a kitöltők, akiknek apja egyetemi végzettséggel rendelkezik, túlnyomó többségben (70%) nagycsaládosok.
80,0 70,0 60,0 50,0
1 gyerek
40,0
2 gyerek
30,0
minimum 3 gyerek
20,0 10,0 0,0 8 általános középiskola
főiskola
egyetem
11. ábra Az apák iskolai végzettsége gyerekszám szerint (n=466)
II.3.6.3. A testvérek „Bogár- aktivitása” Azon kitöltőknek, akinek van testvére, több mint felének legalább egy testvére, 23%ának pedig az összes testvére volt már Szentjánosbogár táborban. Ez azt jelenti, hogy a kitöltők családjaiban jellemző, hogy több gyerek is jár Szentjánosbogár táborba.
II.3.7. Vallásosság A vallásosság mérése érdekében a felmérésem során rákérdeztem a szülők és a kérdezett templomlátogatási- és imádkozási gyakoriságára, fiatalabbaknál az imádkozási alkalmakra, felnőtteknél pedig az egyházukhoz fűződő viszonyukra. A heti és heti többszöri templomlátogatás a kérdezettekre a jellemzőbb, mint szüleikre. Ebben nagy befolyásoló tényező lehet az, hogy a gyerekek és fiatalok 42%-a egyházi iskolába jár, ahol jellemző a hétköznapi „osztálymise”. Az anyák az országos átlagnak megfelelően gyakrabban járnak templomba, mint az apák (Lásd „Nemek megoszlása” c. alfejezet).
29
anya apa
in th et en te ,m in th av on ta rit ká bb an
,m
he te nt e
kérdezett
rit ká bb an
he te nt e
tö bb sz ör
80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
12. ábra A kérdezett, és szüleinek templomba járási gyakorisága (fő) (n=573)
A gyerektábori kérdőívekben szerepeltek kérdésként az imádkozási alkalmak40. Ebből kiderül, hogy a családok 35%-a imádkozik otthon együtt, ami a hagyományos vallásosságnál elkötelezettebb vallásosságra utal. 62% imádkozik bevallása szerint étkezés előtt, és 72% lefekvés előtt. A 18. ábra azt mutatja, hogy a napi többszöri imádkozás minden korcsoportban eléri a 20%-ot. Ezeken belül a legfiatalabb (57%) és a 20 éven felüli korosztályokra (több, mint 70%) a legjellemzőbb. A 16-20 évesek között a legalacsonyabb a napi többszöri imádkozás, ugyanakkor a napi egyszeri ima náluk a legmagasabb (61%). Az ennél ritkább és a soha nem imádkozók megoszlása nagyjából egyenletes a korcsoportok között.
40
Amit a gyerekek akkor jelöltek be, ha havonta legalább egyszer imádkoznak az adott módon/alkalommal
30
25+ csak bogártáborban
21-24
soha ritkábban, mint hetente
16-20
hetente 14-15
hetente többször naponta
11-13
naponta többször
0-10 0,0
20,0
40,0
60,0
80,0
13. ábra A Szentjánosbogarak imádkozási gyakorisága korcsoportok szerint (%) (n=579)
A Szentjánosbogár közösség missziós hivatása azokat különösen érinti, akik csak Szentjánosbogár táborokban vesznek részt szentmisén. Ezen résztvevők aránya a legfiatalabb korosztályban és a 14-15 éveseknél is 7,1%. A 11-13 évesek korcsoportjában a legmagasabb (57%), második legmagasabb pedig a 16-20 évesek korcsoportjában (29%). Az előbbi, kiugróan magas aránynak kérdéses az oka. Az utóbbi korosztály egyházi inaktivitásának magyarázata lehet, hogy ekkor vannak a fiatalok abban a korban, mikor a legtöbben a „kapott” hitüket megkérdőjelezik. Jellemző, hogy ezzel párhozamosan hosszabb-rövidebb időre eltávolodnak az egyháztól. A felnőtt hitük felépítése érdekében nekik nagy szükségük van arra, hogy legyen lehetőségük kérdéseik feltételére az egyházzal, kereszténységgel, élettel kapcsolatban, és erre hiteles válaszokat kapjanak. A 20 éven felüli korosztályból senki nem sorolta magát abba a kategóriába, hogy csak Szentjánosbogár táborban vesz részt szentmisén. Ebből következtethetünk arra, hogy a közösségben a vallásilag elkötelezettebb egyének maradnak felnőtt korukban. A szeniortábori kitöltések (14. ábra) azt mutatják, hogy a felnőtt Szentjánosbogarak háromnegyede saját érzése szerint szoros, ill. nagyon szoros kapcsolatban van egyházával.
31
nagyon szoros kapcsolatban 3%
23%
15%
szoros kapcsolatban laza kapcsolatban
59%
semmilyen kapcsolatban
14. ábra Az egyházhoz fűződő viszony szorossága a szeniortábori kitöltőknél (n=75)
A Szentjánosbogár közösség –missziós beállítódásának megfelelően- a más felekezetekhez tartozók és a nem vallásos emberek felé is egyaránt nyitott. A templomba járás és az imádkozás gyakoriságáról készített elemzések mégsem ezt tükrözik előzetes elvárásaimmal ellentétben. A közösség tagjainak 84%-a jár heti egyszer vagy többször templomba, 76%-a imádkozik napi-, 86%-a pedig heti rendszerességgel.
12,7
3,7
hetente többször
14,3
hetente ritkábban, mint hetente ritkábban , mint havonta
69,3
15. ábra A Szentjánosbogarak templomba járási gyakorisága (%) (n=573)
naponta többször 1%
2% naponta
5% 6% 10%
hetente többször 38% hetente ritkábban, mint hetente
38%
soha csak bogártáborban
16. ábra A Szentjánosbogarak imádkozási gyakorisága (n=589)
32
A nem katolikus felekezethez tartozók aránya is meglepően alacsony (6%) ahhoz képest a nyitottsághoz és elfogadáshoz képest, melyről A Szentjánosbogár-identitás című fejezet válaszai tanúskodnak. A látszólagos ellentét oka az lehet, hogy a tábor legfőképpen katolikus körökben kerül meghirdetésre. Azok a gyerekek, fiatalok, akik saját bevallásuk szerint ritkábban, mint évente, vagy csak Szentjánosbogár táborban vesznek részt szentmisén, legtöbben barát által kerültek a közösségbe.
II.3.8. Közösségi aktivitás A kérdőívben szereplő, többnyire vallással kapcsolatos elfoglaltságokon való részvételt közösségi aktivitásnak nevezem. Közülük toronymagasan kiemelkedik a hittan, (7. Táblázat) amit a kitöltők 78%-a bejelölt. Ez nagyjából megfelel annak, hogy a válaszadók 83%-a heti egyszer, vagy többször jár templomba. Vidéken majdnem 14 százalékponttal járnak többen hittanra, mint Budapesten, nemek tekintetében pedig 4 százalékpont a különbség. A 7. Táblázat szerint a legkisebb korcsoport kitöltőinek 96%-a jár hittanra, ami a kor emelkedésével folyamatosan csökken, egészen nulláig. Második leggyakoribb elfoglaltság a ministrálás (22%), ahol a fiúk aránya 16 százalékponttal magasabb a lányokénál. A budapestiek vidéki társaiknál 8 százalékponttal kevesebben jelölték be ezt a tevékenységet. A két legfiatalabb korcsoport a legaktívabb ministrálás terén (kb. 30%), mely a korral folyamatosan csökken. huszonegy éves kor fölött már szinte senki nem jelölte be, hogy szokott ministrálni. A harmadik legnagyobb létszámot mutató közösségi elfoglaltság a bogárklub, ahova a tábori résztvevők 19%-a jár. Érdekes, hogy míg a Szentjánosbogár táborokban 32 százalékponttal több a lány, addig a bogárklubokban 5 százalékponttal több a fiú. Legnagyobb arányban a 21-24 éves kitöltők járnak ide (36%), legkevesebben pedig a 14-15 évesek (15%) Létszám tekintetében a templomi énekkar jelentős még, oda arányaiban 6%-kal több lány jár, mint fiú, Budapest-vidék tekintetében csak 1%-az eltérés. 16-20 éves korig 7%-ról 27%-ra nő az énekkarosok aránya, ami felnőttkorra 10%-ra csökken. Várakozásommal ellentétben kevés szentjánosbogártábori résztvevő tartozik a cserkészetbe (6%), és a Regnum Marianum közösségbe járók száma elenyésző (0,5%). A cserkészetre járó Szentjánosbogarak közt 2 százalékponttal több a fiú, mint a lány. Budapestvidék arány tekintetében az állapítható meg, hogy vidéken fele annyi a Szentjánosbogarak közt a cserkészek aránya, mint a fővárosban. 33
Elfoglaltság neve fő % Bp% vidék% fiú% lány% hittan 457 77,6 66,3 79,9 75,0 78,9 ministrálás 132 22,4 15,8 23,8 33,2 17,0 bogárklub 112 19 16,8 19,5 22,4 17,5 templomi énekkar 93 15,8 16,8 15,6 11,7 18,0 egyéb közösség 64 10,9 17,8 9,4 10,2 11,3 cserkészet 34 5,8 8,9 5,1 7,1 5,1 Regnum 3 0,5 0,0 0,6 0,5 0,5 7. Táblázat A Szentjánosbogarak közösségi aktivitása, és ennek megoszlása Budapest-vidék lakóhely, ill. nemek szerint (n=586) Elfoglaltság neve 0-10 11-13 14-15 16-20 21-24 25+ hittan 95,5 93,3 88,7 65,5 19,4 0,0 ministrálás 29,5 30,3 26,8 13,7 0,0 0,0 bogárklub 25,0 16,9 14,9 19,4 36,1 28,6 templomi énekkar 6,8 12,4 14,3 26,6 13,9 9,5 egyéb közösség 2,3 5,6 7,7 15,8 25,0 42,9 cserkészet 9,1 5,1 6,0 5,8 8,3 0,0 Regnum 0,0 0,6 0,6 0,7 0,0 0,0 8. Táblázat A közösségi aktivitás megoszlása korcsoportok szerint (%) (n=589)
II.3.9. Táborok száma A 17. ábra szerint a 2006. évi Szentjánosbogár tábor résztvevőinek 66%-a visszatérő, és 16%-a legalább 6 Szentjánosbogár táborban volt.
16% 1 34% 7%
2 3 4
9%
5 min. 6 14%
20%
17. ábra A kitöltők szentjánosbogártábori részvételeinek száma (n=558)
A 9. Táblázat szerint a fiatal korcsoportok alkotják az első táborozók nagy részét, de az ifjúsági tábor korosztályában is majdnem 20% az újak száma. A közösség fontos célkitűzése a nyitottság, az új emberek befogadása. Ennek sikerességére a második tábori részvétel arányából következtethetünk, ami szintén a fiatalok a korcsoportjában magas, tehát 34
óvatosan következtethetünk arra, hogy az előző évi első táborozók nagy része tért vissza. A harmadik táborban való részvétel aránya a 11-13 éveseknél a legmagasabb, ők valószínűleg az alsó korhatár betöltése óta (10 év) rendszeres résztvevői a táboroknak. Ugyanez a tendencia érvénysül valószínűleg a 14-15 éveseknél a negyedik táborra vonatkozóan, és ez kimutatható a 16-20 éves korosztályban is. A táblázatban a 30% fölötti értékek félkövér betűtípussal vannak kiemelve, a fent említett tendencia ábrázolásának érdekében. táborok száma 1
0-10
11-13
14-15
16-20
21-24
25+
összes
16,8
37,4
25,3
18,9
1,1
0,5
100,0
2
8,2
41,8
33,6
13,6
1,8
0,9
100,0
3
2,7
40,0
33,3
20,0
2,7
1,3
100,0
4
0,0
22,6
49,1
17,0
9,4
1,9
100,0
5
0,0
7,0
9,0
18,0
3,0
1,0
100,0
min.6
0,0
1,1
11,1
47,8
23,3
16,7
100,0
9. Táblázat A Szentjánosbogár táborok száma korcsoport szerint (%) (n=556)
II.3.10. A közösségbe kerülés módja A közösségbe kerülés módja viszonylag egyenletes megoszlást mutat az összes kitöltő között (18. ábra), leszámítva a „barát hívott” kategóriát, mely a 6-10 évesek kivételével minden korcsoportban messze felülmúlja létszámban a többi bekerülési módot. A legkisebbek közül legtöbben a testvér, második legtöbben pedig a szülő általi bekerülést tüntették fel. 24 éves korig nagyjából nő a barát által való bekerülési mód aránya, és ezzel párhuzamosan csökken a testvér révén való bekerülés. A szülő által való bekerülési mód számomra érthetetlen okból 14-15 éves korban nagyot zuhan, majd ismét 10% fölé emelkedik. A hittantanár ajánlására való bekerülés aránya az életkor bontásában vizsgálva egy normál eloszlású görbére hasonlít, azaz a középső korcsoportokban a legmagasabb. Más felnőtt ajánlására a 25 éven felüliek jöttek arányaiban messze a legtöbben. Nagyjából egyenletes korcsoportonként azoknak a száma, akik úgy ismerkedtek meg a Szentjánosbogár közösséggel, hogy a településükön Szentjánosbogár tábor volt.
35
barát hívott 6%
testvérem volt már, és hívott
9% 32%
szülőm révén
14% hittantanárom ajánlotta más felnőtt ismerős ajánlotta
14% 9%
16%
településünkön bogártábor volt egyéb
18. ábra A közösségbe kerülés módja (n=585)
6-10 11-13 14-15 16-20 21-24 barát hívta 9,1 30,5 35,3 33,3 55,6 testvére hívta 31,8 16,9 16,2 11,6 5,6 szülő révén 22,7 9,6 4,2 10,1 11,1 hittantanár ajánlotta 4,5 16,4 16,2 14,5 5,6 más felnőtt ajánlotta 13,6 9,6 15,6 15,2 8,3 a településén Szentjánosbogár tábor volt 9,1 8,5 9,6 10,9 5,6 egyéb 9,1 8,5 3,0 4,3 8,3 nem tudja 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 összesen 100 100 100 100 100 10. Táblázat A közösségbe kerülés módja a korcsoportokon belül (%) (n= 583)
25+ 33,3 4,8 0,0 0,0 28,6 9,5 19,0 1,0 100
II.3.11. Évközi aktivitás Az évközi programok közül a három legnagyobb eseményen (rajzás, métabajnokság, bogárbál), és a rendszeres bogármiséken való részvételre kérdez rá a kérdőív. Rajzások, métabajnokságok és bálok több, mint 10 éve kerülnek megrendezésre; az előbbi kettő évente egyszer, az utóbbi pedig kétszer. A bogármisék a kitöltések ideje előtt kb. 2 évvel kezdődtek és nagyjából havi rendszerességgel. A 11. Táblázat mutatja, hogy értelemszerűen az idősebbek már több bogárprogramon voltak életükben, mint a fiatalabbak. Legtöbb programon érdekes módon nem a legidősebb, hanem a második legidősebb korosztály volt. Ebből óvatosan arra következtethetünk, hogy a 21-24 évesek aktívabban kapcsolódnak/kapcsolódtak be a Szentjánosbogár közösség évközi programjaiba, mint ezt akár most, akár korábban a 25 éven felüliek tették. A rajzást és a métabajnokságot az idősebbek (kb. 16 évtől) a fiatalabbak számára szervezik, ennek megfelelően ezek a programok nagyobb arányú említést kaptak a gyerekek részéről, mint a bogárbál és a bogármise, melyek elsősorban az idősebb korosztályok programjai. A
36
leglátogatottabb program a bogárbál, melyen a 21-24 éves korosztály 89%-a vett már valaha részt.
program neve 0-10 11-13 14-15 16-20 21-24 25+ 4,5 18,0 25,6 36,7 77,8 61,9 rajzás 2,3 18,0 18,5 19,4 66,7 42,9 métabajnokságon 2,3 2,2 10,1 16,5 69,4 57,1 bogármise 0,0 0,6 0,6 22,3 88,9 52,4 bogárbál 11. Táblázat Azon kitöltők aránya korcsoportonként, akik vettek már részt az adott évközi programon (%) (n=586)
II.3.12. Kapcsolat a Szentjánosbogár közösséggel Az egyének Szentjánosbogár közösséghez fűződő kapcsolatának minősítése az ifjúsági- és szeniortábori kérdőívekben volt feladat. Összességében a kitöltők 72%-a tartja szorosnak, vagy nagyon szorosnak a kapcsolatát a közösséggel. Kapcsolat minősítése ifi szenior összesen nagyon szoros kapcsolatban 16,7 26,2 20,7 szoros kapcsolatban 54,8 47,5 51,7 laza kapcsolatban 28,6 26,2 27,6 semmilyen kapcsolatban 0,0 0,0 0,0 12. Táblázat Az ifi- és szeniortábori kitöltők Szentjánosbogár közösséghez fűződő kapcsolatának minősítése (n=145)
A táborok számának és a kapcsolat erősségének összefüggését vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a laza kapcsolat az első, és második táborban résztvevőknél dominál, de már közülük is jelentős hányad szoros kapcsolatot érez a Szentjánosbogár közösséggel. A harmadik táborban megfordul az előbbi arány, ott már azon kitöltők válaszai dominálnak, akik szoros kapcsolatot írtak, és visszaesik a laza kapcsolatot feltüntetők száma. A negyedik táborra jelentősen megnő a nagyon szoros kapcsolatot feltüntetők, és tovább csökken a laza kapcsolatot feltüntetők aránya. Az ötödik tábori résztvevőknél érdekes módon 10%-kal visszaesik a magukat nagyon szoros kapcsolatban feltüntetők aránya, de ugyanilyen arányban lesüllyed 13%-ra a magukat laza kapcsolatban érzők aránya is. Nem meglepő módon a már legalább hat táborban részt vettek, tehát a mondhatni törzstagok sokkal nagyobb arányban (34%) éreznek nagyon szoros kapcsolatot a közösséggel, mint az eddig elemzett, kevesebb táborban részt vevők. Érdekes viszont, hogy a törzstagokon belül is van egy jelentős réteg (17%), akik laza kapcsolatot éreznek a közösséggel. Összességében az állapítható meg, hogy 30-40% érez már első táborai során szoros kapcsolatot a közösséggel. A harmadik tábori részvétel egyfajta fordulópont a közösséghez
37
fűződő kapcsolat tekintetében, ettől kezdve többségben vannak a magukat szoros kapcsolatban érzők a laza kapcsolatot feltüntetőkkel szemben. Abból a tényből, hogy az újak majdnem 40%-a szoros kapcsolatot érez a közösséggel, arra lehet következtetni, hogy sikeres a közösség azon törekvése, hogy a résztvevők mindenféle Szentjánosbogár múlt, és a közösségben szerzett érdemek híján teljes jogú tagnak érezzék magukat.
táborok száma kapcsolat 1 2 3 4 5 6 nagyon szoros 8,7 0,0 7,1 23,1 12,5 34,4 szoros 39,1 33,3 64,3 53,8 75,0 48,4 laza 52,2 66,7 28,6 23,1 12,5 17,2 13. Táblázat A Szentjánosbogár közösséghez fűződő kapcsolat erőssége a tábori részvételek száma szerint (%) (n=145)
II.3.13. Tábori elemek népszerűsége A tábori elemek népszerűségét úgy próbáltam mérni, hogy a kitöltők a 10 lehetőségből három kedvencet emelhettek ki. Ez a feladat elég nehéznek bizonyult, mert a kitöltőknek csak 78%-a tudta pontosan teljesíteni, a többiek mind több elemet jelöltek be háromnál. Az alábbi táblázatok csak a pontos válaszolók jelöléseit veszik figyelembe. A összesen oszlopából kiderül, hogy a Szentjánosbogarak legkedvesebb tábori eleme az éneklés és a játék. A korcsoportok szerinti kimutatás alapján az énekek szeretete generációtól független, mert a legalacsonyabb értéket mutató korcsoport (21-24 évesek) kitöltőinek is majdnem 30%-a beválasztotta az énekeket a három legkedvesebb tábori eleme közé. A játékok népszerűsége a 16-20 évesek között a legalacsonyabb 32%-os említettséggel. A többi korcsoportból nagyjából 50% jelölte be kedvenc elemének, kivéve a legkisebb korcsoportot, ahol 74%-ra rúg a játékok népszerűsége. A tábortűz a legkisebbeknél 29%-os, a 11-20 éves korosztálynál pedig 40%-nál magasabb
népszerűségnek
örvend,
mely
20
év
fölött
radikálisan
csökken.
A
csoportbeszélgetés népszerűsége egyértelmű összefüggést mutat a kor növekedésével. A legalacsonyabb korosztály igen alacsony, 6%-os említettsége után folyamatosan, egészen 75%-ig nő az említések aránya. Az akadályverseny népszerűsége összességében már nem éri el a 30%-ot. Egy kiugrástól eltekintve folyamatosan csökken- az előbb bemutatott elemmel éppen ellentétben. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21 éven felüliek már nem résztvevői, hanem legfeljebb 38
állomásai az akadályversenynek, így érthető, hogy náluk kevésbé népszerű ez az elem. Az ő választásukat motiválhatták a korábbi évek élményei, amikor még ők maguk is versenyzőként vettek részt rajta. A mise népszerűsége a legkisebbeknél 38%-os, a második legfiatalabb korcsoportnál azonban 16%-ra zuhan. Ettől kezdve folyamatosan emelkedik említettségének aránya, mely a legidősebb korosztálynál eléri a 75%-ot A harmonika egy írásos emlék, melybe minden csoporttag személyes üzenetet ír a másiknak: megköszöni azt a jót, amit a hét során kapott a másiktól, kiemeli a másikban felfedezett értékeket, stb. Ezt a fajta visszajelzést a legkisebbek között elenyésző számú ember írta kedvencének, de 11-től 24 éves korig töretlenül nő a népszerűsége, majd a felnőtteknél visszaesik. A misszió a gyermek- és ifjúsági táborok jellegzetes eleme, melynek során a táborozók párokban (mint az apostolok) meghívják a falu lakóit a missziós szentmisére. Ennek a „küldetésnek” a népszerűsége 15 éves korig nő, majd csökkenni kezd. Meglepő volt számomra, hogy a 21-24 évesek között senki nem választotta be 3 kedvenc tábori eleme közé a missziót. Azért is érdekes ez az eset, mert a következő, felnőtt korcsoportnál ismét magas népszerűségnek örvend ez a tábori elem (25%). Esetleg az magyarázhatja a 21-24 évesek ezen indirekt véleménykinyilvánítását, hogy nekik a misszióban más feladatuk van, mint a gyerekeknek: igeliturgia vezetése a csoportban, párok beosztása, szervezési feladatok, melyet inkább tehernek élhetnek meg. A kor előrehaladtával a statisztika szerint változik szemléletük, és ismét értékelik a missziót. A színdarab készítése és előadása a 11-13 éves korosztály számára a legkedvesebb program, utána folyamatosan csökken a népszerűsége, akárcsak a sportversenynek, melyet érdekes módon a legkisebbek kiugróan élveznek (41,2%), pedig nekik is ugyanazokat a feladatokat kell a sportverseny során teljesíteni, mint a náluk termetüknél fogva esélyesebb nagyobbaknak. Az adatokból arra következtetek, hogy a szervezőknek sikerül mégis annyira kompenzálni az esélyegyenlőtlenséget, hogy a kicsiknek sikerélménye legyen. Tábori elem 6-10 11-13 14-15 16-20 21-24 25+ összesen 47,1 45,9 49,6 57,7 29,6 31,3 énekek 48,8 73,5 52,5 48,2 32,5 55,6 50,0 játékok 47,5 29,4 46,7 43,9 44,7 22,2 12,5 tábortűz 41,4 5,9 25,4 27,3 48,8 70,4 75,0 csoportbeszélgetés 35,1 32,4 36,1 31,7 17,1 7,4 6,3 akadályverseny 26,7 38,2 15,6 23,0 26,0 51,9 75,0 mise 26,5 2,9 9,0 21,6 42,3 48,1 18,8 harmonika 23,9 14,7 20,5 23,7 10,6 0,0 25,0 misszió 17,4 14,7 26,2 16,5 13,0 11,1 6,3 színdarab 17,4 41,2 22,1 14,4 7,3 3,7 0,0 sportverseny 15,4 14. Táblázat A tábori elemek népszerűsége az egyes korcsoportokban és összesen (%) (n=461)
39
Nemek szerint a legnagyobb különbség az énekek népszerűségében mutatkozik. A lányok ezt az elemet 26 százalékponttal említették nagyobb arányban a fiúknál. A második legnagyobb eltérés a játékoknál figyelhető meg, ezt viszont a fiúk írták 21 százalékponttal többen. A sportversenyt nem meglepő módon a fiúk 19 százalékponttal jobban kedvelik a lányoknál. 10 százalékponttal nagyobb eltérést még a harmonika népszerűsége mutat a jelentősen több lány említésének köszönhetően. Tábori elem
Fiú %
Lány %
Eltérés
énekek
32,1
57,8
25,7
játékok
61
40,3
20,7
sportverseny
27,7
8,9
18,8
harmonika
16,4
27,7
11,4
akadályverseny
33,3
23,4
9,9
csoportbeszélgetés
29,6
38,3
8,7
misszió
12,6
19,8
7,2
színdarab
20,1
15,8
4,3
mise
25,2
27,1
1,9
tábortűz
42,1
40,9
1,2
15. Táblázat A tábori elemek népszerűsége nemek szerint (%) (n=462)
A korcsoportokhoz hasonló, de részben mégis különböző összefüggések mutatkoznak a tábori elemek népszerűsége, és a táborok száma között. Az is alakító tényezőnek számít tehát, hogy kinek mióta van része az adott programokban.41 Három csoport rajzolódik ki ebben a tekintetben a kitöltőkön belül. Csökkenő tendenciát mutat a táborok számával az énekek, a játékok, az akadályverseny a sportverseny, és a misszió népszerűsége. A második csoportot a színdarab és a tábortűz alkotják, melyek népszerűsége a 3. táborig nő, majd csökken. A harmadik csoportba a csoportbeszélgetés, a harmonika és a mise tartoznak, melyek népszerűségénél nagyjából növekvő tendencia mutatható ki.
tábori részvétel száma tábori elem neve
1
2
3
4
5
6
énekek
59,5
54,1
55,3
49,1
55,3
35,6
játékok
65,3
46,8
44,7
49,1
52,6
41,1
akadályverseny
28,9
35,1
31,6
28,3
31,6
18,9
sportverseny
22,1
26,1
14,5
13,2
13,2
7,8
41
Megj.: az első táborozók preferenciája akkor lenne igazán mérvadó, ha a kérdőívet az összes tábori elem lezajlása után töltötték volna ki, azonban ez nem így történt. (A harmonika miatt nem is teljesülhetett volna, mert azt csak otthon olvassák el a gyerekek)
40
misszió
28,9
20,7
18,4
20,8
23,7
13,3
színdarab *
16,8
27,0
28,9
22,6
15,8
17,8
tábortűz *
31,1
48,6
68,4
52,8
52,6
34,4
csoportbeszélgetés
31,1
35,1
27,6
43,4
57,9
54,4
9,5
17,1
34,2
39,6
36,8
53,3
27,4
26,1
17,1
28,3
23,7
47,8
harmonika mise
16. Táblázat A tábori elemek népszerűsége aszerint, hogy a kitöltő hány táborban vett részt (%) (n=463)
80,0
énekek
70,0
játékok
60,0
mise
50,0
akadályverseny sportverseny
40,0
misszió
30,0
színdarab *
20,0
tábortűz *
10,0
csoportbeszélgetés harmonika
0,0 1
2
3
4
5
6
19. ábra A tábori elemek népszerűsége aszerint, hogy a kitöltő hány táborban vett részt (%) (n=463)
II.3.14. Kedvenc játékok A gyerekek játékpreferenciája (főleg azoké, akik először vannak táborban) legnagyobb részt attól függ, hogy a csoportvezetők milyen játékokat tanítanak meg a csoportnak. Ez abból is látszik, hogy az egy csoportba tartozó gyerekek nagyon sokszor ugyanazt a játékot írták kedvencüknek. A kitöltők válaszai alapján a három legnépszerűbb játék a papsapka, a méta és az ún. „kacsintós”.(Melléklet 25. Táblázat) A kedvenc játékok funkciójuk szerinti kategorizálásából kiderül, hogy a mozgásos játékok kiemelkedően nagy népszerűségnek örvendenek (32%). Korcsoportok szerint nézve – a kezdeti emelkedéstől eltekintve– csökkenő tendencia mutatkozik ebben a kategóriában. Nemek tekintetében nem meglepő, hogy a fiúk közül 10 százalékponttal írtak többen mozgásos játékot kedvencüknek. Második legnépszerűbb kategóriába a csoportintegrációt elősegítő játékok tartoznak (16%). Ezeknek a népszerűsége 16-20 éves korig folyamatosan nő. Nemek tekintetében ezekért a játékokért a lányok lelkesednek jobban (9 százalékponttal). Majdnem 10% jelölte a kedvenc játékának valamelyik konfliktuskezelő játékot. Ennek a népszerűsége is nagyjából nő a korral, nemek tekintetében azonban csak 2 százalékponttal különbség mutatkozik. A kitöltők 7%-ának legkedvesebb játéka valamelyik bizalomjáték, 41
melynek népszerűsége folyamatosan nő a korral. A lányoknál arányaiban 3 százalékponttal több kitöltés található ebben a kategóriában. 5%-on felüli említést kapott még a kommunikációs készséget fejlesztő játékok kategóriája, melyet lényegében egy nagyon népszerű játék, az ún. „kacsintós” alkot Ezt a játékot a legkisebb korcsoportnál írták arányaiban legtöbben kedvenc játékuknak. A közepes korosztályoknál viszonylag kevesen, a két legidősebb korcsoportnál megint nagyobb arányban tartják ezt kedvenc játékuknak. A lányok említése arányaiban 4%-kal haladja meg ebben a kategóriában a fiúkét. Az ön- és társismeretet fejlesztő játékok az összes kitöltő arányában csak 1,7%-os említést kaptak. A korcsoportok szerinti kimutatás arról tanúskodik, hogy 16 éves korig szinte senki nem írt ilyen típusú játékot kedvencének. A 16-20 évesek csoportjában 4%, a 21-24 éves fiataloknak pedig már 8%-a tartja kedvenc játékának valamelyik ön- vagy társismereti játékot.
Játékkategória 0-10 11-13 14-15 16-20 21-24 25+ Összes mozgásos 41,9 42,9 28,0 24,5 13,9 19,0 31,5 csoportintegrációt, együttműködést segítő 11,6 12,4 13,7 21,6 19,4 19,0 15,6 konfliktusok-, feszültség feloldását, levezetést segítő 2,3 7,3 11,9 11,5 11,1 9,5 9,6 bizalomjáték 0,0 4,0 4,2 12,2 19,4 23,8 7,4 kommunikációs, kifejezőkészséget fejlesztő 20,9 4,5 4,8 3,6 8,3 9,5 6,0 ön és társismeretet fejlesztő 0,0 1,1 0,0 3,6 8,3 0,0 1,7 ismerkedő, kapcsolatteremtő 0,0 2,8 1,2 0,7 0,0 0,0 1,4 lazító, relaxációs 0,0 0,0 2,4 0,7 0,0 0,0 0,9 egyéb 7,0 10,2 14,3 5,8 0,0 9,5 9,4 NT, minden, sok minden 14,0 9,6 6,0 1,4 8,3 0,0 6,5 NV 2,3 5,1 13,7 14,4 11,1 9,5 10,1 17. Táblázat A játékkategóriák népszerűsége korcsoportok szerint, és összesített sorrendjük (n=584)
Játékkategória fiú lány különbség mozgásos 38,1 28,3 9,9 csoportintegrációt, együttműködést segítő 9,8 18,5 8,7 konfliktusok-, feszültség feloldását, levezetést segítő 10,8 9,0 1,8 bizalomjáték 5,2 8,5 3,3 kommunikációs, kifejezőkészséget fejlesztő 3,1 7,5 4,4 ön és társismeretet fejlesztő 0,5 2,3 1,8 ismerkedő, kapcsolatteremtő 0,5 1,8 1,3 lazító, relaxációs 0,5 1,0 0,5 egyéb 10,8 8,7 2,1 NT, minden, sok minden 6,7 6,2 0,5 NV 13,9 8,2 5,7 összesen 100 100 100 18. Táblázat A legnépszerűbb játékok kategóriáinak megoszlása nemek szerint (%) (n=583)
42
Bizonyos játéktípusok összefüggést mutatnak a tábori részvételek számával. A mozgásos játékok mindegyik kategóriában a legnépszerűbbek, de a legalább hat táborban részt vetteknél nem annyira kiugró ez az érték, mint a kevesebb táborban részt vetteknél. A csoportintegrációt elősegítő játékok viszonylag magas népszerűsége a három táborban részt vetteknél marad el a többi értéktől. Viszonylag nagy szórást mutat a bizalomjátékok népszerűsége, ami a tábori részvételek számával nő. A konfliktuskezelő játékok népszerűsége közt is elég nagy a szórás, de itt nem mutatható ki szabályos tendencia. A legtöbben a második táborban résztvevők, legkevesebben pedig az első táborozók írtak ilyen típusú játékot kedvencüknek. 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
1,0 2,0 3,0 4,0
lazító, relaxációs
konfliktusok-, feszültség felolása, levezetést segítő
bizalomjáték
ön és társismeretet fejlesztő
csoportintegrációt, együttműködést segítő
kommunikációs, kifejezőkészséget fejlesztő
mozgásos
ismerkedő, kapcsolatteremtő
5,0 6,0
20. ábra A kedvenc játékok kategóriái a tábori részvételek száma szerint
Az ifjúsági és szeniortábori kitöltőknél a játékpreferencia és a közösséghez fűződő kapcsolat tekintetében három csoportot különböztethetünk meg. A konfliktuskezelő, a kommunikációs készséget fejlesztő, az ismerkedős, és végül a bizalomjátékok csoportjaira mind igaz, hogy legnagyobb arányban azok írták, akik érzésük szerint nagyon szoros, arányaiban második legtöbben akik szoros, és legkisebb arányban, akik laza kapcsolatban érzik magukat a Szentjánosbogár közösséggel. A csoportintegrációt elősegítő játékokat arányaiban több, mint 11%-kal többen írták a kapcsolatukat „szoros” jelzővel, mind a magukat nagyon szoros, ill. laza jelzővel illetők. A magukat „laza kapcsolatban” jelzővel illetők a többieknél nagyobb arányban a mozgásos és az ön- és társismereti játékokat írták.
43
nagyon szoros laza szoros kapcsolatban kapcsolatban kapcsolatban
játékkategória konfliktusok-, feszültség feloldását, levezetést segítő 16,7 13,3 10 bizalomjáték 20 17,3 12,5 kommunikációs, kifejezőkészséget fejlesztő 10 2,7 2,5 ismerkedő, kapcsolatteremtő 3,3 0 0 csoportintegrációt, együttműködést segítő 16,7 28 17,5 ön és társismeretet fejlesztő 3,3 2,7 5 mozgásos 23,3 18,7 27,5 egyéb 0 2,7 0 NT, minden, sok minden 0 1,3 2,5 NV 6,7 13,3 22,5 19. Táblázat A kedvenc játékok kategóriáinak megoszlása a közösséghez fűződő kapcsolat szorossága szerint (n=145)
44
III. A Szentjánosbogár közösség missziós jellege „…A testvéreknek, kik az éjben járnak....”
III.1. A Szent Ignáci lelkiség hatása a Szentjánosbogár közösségre A Szentjánosbogár közösség nagyon korán kapcsolatba került a Szent Ignáci lelkiséggel, ami a Szentjánosbogár táborok struktúrájának és az évek során körvonalazódó Szentjánosbogár pedagógia elveinek kialakulásában meghatározó szerepet játszott.
III.1.1. A jezsuita missziók A misszió szó a latin mittere, „küldeni” igéből ered, jelentése küldés, küldetés. A misszió „sajátos értelemben az a folyamat, amelynek során az Egyházat olyan népek vagy csoportok körében is meghonosítják, ahol eddig még nem vert gyökeret.”42A jezsuita rend kezdeteitől fogva missziós tevékenységgel foglalkozik a mindenkor adott kultúrák szabály és normarendszereinek, valamint az adott kor kihívásainak megfelelően. A rend ezen személete és munkája a Vatikánnal való összeütközésekhez vezetett, mert a II. vatikáni zsinat előtt az egyház a kereszténység európai formáját változatlan formában, a nyugati kulturális elemekkel együtt terjesztette. Az inkulturáció szükségességét, amit a jezsuiták missziós tevékenységük kezdetén felismertek, a csak a II. Vatikáni zsinat mondja ki.43 Eszerint „az egyháznak be kell illeszkednie a közösségek mindegyikébe, hogy mindenkinek felajánlhassa az üdvösség misztériumát és azt az életet, amelyet maga Isten hozott az embereknek. Beilleszkedése egészen olyan legyen, mint Krisztusé, aki beleolvadt azoknak az embereknek társadalmi és kulturális miliőjébe, akik között élt.”44 Híresek a jezsuita rend 16-17. századi távol-keleti és indiánok közt tevékenykedő missziói és misszionáriusai, akik az adott nyelvet elsajátították, a helyi kultúrába beilleszkedtek, valamint tisztelték, és nagyra becsülték az adott népek értékeit.45 A kereszténységet az idegen kultúra gondolati struktúráihoz, nyelvezetéhez mérten igyekeztek hirdetni, azaz a korabeli szemlélettel, a kikristályosodott formákat őrző indoktrinációval
42
Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1995. Szabó Ferenc szerk., Két kultúra ölelésében- Magyar jezsuiták a Távol-Keleten, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, Budapest, 1997, 9.o. 44 Cserháti József és Fábián Árpád szerk., A II. vatikáni zsinat tanítása. A zsinati döntések magyarázata és okmányai. Budapest, 1986, 184. o. 45 William V. Bangert, A jezsuiták története, Osiris Kiadó , Budapest, 2002. 43
45
szemben az inkulturáció hívei voltak46. A hithirdető munkába a megtért helyiek is bekapcsolódtak. Hiteles életük és tanításuk, valamint néhányuk vértanúsága nyomán a keresztelkedések száma nőtt az adott kultúrákban.47
III.2. A Szentjánosbogár közösség hatása a befogadó falura III.2.1. A befogadó falu A Szentjánosbogár táborok helyszínek kiválasztása már jó egy évvel a tábor hete előtt megkezdődik. A tábor megrendezésének feltétele, hogy egy jó helyismerettel rendelkező személy vállalja a helyi szervező szerepkört, hogy a helyi plébános és polgármester támogassák a tábort, valamint, hogy lehessen számítani 40-50 befogadó családra. Általában a helyi szervező és a plébános feladata, hogy hónapok során felkészítse a helyieket a befogadásra, és előkészítse a terepet a 120-150 fős táborra.48 A közösség célja, hogy minél több településre eljusson, ami által a táborozók egy új településsel, a helyiek pedig a Szentjánosbogár közösséggel ismerkedhetnek meg. A Szentjánosbogár táborok egyik jellegzetessége, hogy a gyerekek helyi családoknál vannak elszállásolva. Ezáltal a település lakói is betekintést nyernek a közösség életébe, folyamatosan értesülnek a tábor eseményeiről, részt vesznek néhány programján. A tábori résztvevők válaszai,49 és az alábbi fejezet interjúalanyai arról tanúskodnak, hogy ez a befogadás mindkét fél számára meghatározó élmény, mely nem csak az adott időre hat ki, hanem elindíthat olyan folyamatokat, melyek a befogadott gyerekek eltávozása után is megmaradnak. A családoknál való elszállásolás egy másik fontos szempontja az anyagi oldal. Mivel a tábor szervezésében és lebonyolításában részt vevő Szentjánosbogarak, és a helyi szervezők minden munkát önkéntesen végeznek, valamint a befogadók a gyerek számára ingyen biztosítják a szállást, a vacsorát és a reggelit, a tábor költsége jelentősen alacsonyabb más öt napos gyerektáboroknál, ami a rosszabb anyagi körülmények között lévő családok gyerekei számára is lehetővé teszi a táborozást. Az anyagi szempont fontosságát támasztja alá az egyik gyermektábori résztvevő válasza, aki a tábort következőképpen mutatná be egy idegennek: „A bogártábor nagyon jó. Egész nap játszunk és énekelünk!Ha
46
Tomka Miklós 2004. októberében elhangzott előadása a PPKE-n rendezett Jezsuita Rendtörténeti Konferencián 47 Koronkai Zoltán SJ 2007. nyarán elhangzott előadása a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium nyári táborában 48 A Szív c. lelkiségi és kulturális folyóirat, 2008. márciusi száma, 22.o. 49 Lásd A szentjánosbogár-identitás c. fejezetben
46
van valami látványosság, azt megnézzük. Sorversenyek is vannak. És nem is drága:8000FT! Kedvezmény is van: 6 vagy 5 vagy 4 ezer Ft.”
III.2.2. Kik vannak bevonva a faluból a táborba? Szállás biztosításra legnagyobb részt a rendszeresen templomba járó családok jelentkeznek. A helyi szervező vagy a plébános általában fél évvel a tábor előtt, a templomban mondja el a településen szervezendő Szentjánosbogár tábor tervét a híveknek, kezdi „előkészíteni” a híveket a táborra, buzdítani a befogadásra. A tábor szervezői a programokba igyekeznek minél inkább bevonni a helyieket felekezethez tartozásra, és vallási aktivitásra való tekintet nélkül. Pl. sport és akadályverseny lebonyolításában való részvételre, helyi nevezetességek és egyéb előadások megtartására hívják őket. A falu közéletileg, és vallásilag kevésbé aktív lakosai, akik a fenti kategóriák egyikébe sem tartoznak, szintén személyes meghívást kapnak a tábor egyik rendezvényére, az ún. missziós misére, amire a meghívókat a gyerekek személyesen viszik el kettesével a falu minden házába az ún. misszió keretén belül. Ennek a missziónak kettős célja van: egyrészt, hogy a gyerekek átérezzék missziós felelősségüket, másrészt pedig, hogy minden helyi lakos érezze az egyház feléjük szóló hívását és nyitottságát.
III.3. Egy befogadó település vizsgálata III.3.1. A kutatásról A Szentjánosbogár tábor helyi hatásai vizsgálatának helyszínéül a Tolna megyei Attala települést választottam, ahol az interjúk felvétele előtt fél évvel, 2007. nyarán volt Szentjánosbogár gyermektábor, melynek egészen résztvevő megfigyelője50 voltam. 2008. január 30-31-én 12 interjút készítettem ugyanezen a településen, melyekben a befogadó családok tagjait –többek közt a polgármestert– a sekrestyést és a plébánost kérdeztem a tábor saját életükre és a falura gyakorolt hatásairól.
III.3.2. A település bemutatása Attala község három megye: Baranya, Somogy és Tolna határán fekszik. A környéken egy erődítmény és egyéb régészeti leletek tanúskodnak a környék római kori 50
Babbie, Earl, A Társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó Budapest, 2000, 308.o.
47
lakottságáról.51 A honfoglalás idején gyér szláv és germán népességet említenek a történészek52. A terület a pécsi egyházmegyéhez tartozik, melynek alapító levele 1009-ből származik53. A környék nem menekült meg a tatárjárás és az óriási török pusztítás elől.54 A 18. századi betelepedők közt a források főleg más területekről érkezett magyarokat és délszlávokat,55 valamint német telepeseket említenek56. A 19. század második felében kezdődik emelkedés a népességszámban. Ez a tendencia azonban a járványok, valamint a városokba és külföldre irányuló migráció és az egykézés jelensége miatt igen csekély. Attala első írásos említését 1138-ból tartják számon, egy 1450-ből származó iratban pedig Felsewathala néven szerepel. A környékbeli hasonló nagyságú falvak első említése is ilyen régi korokra tehető: Ecseny (1193), Kiskopárd (1324). Az összehasonlíthatóság kedvéért a 26. Táblázat a környékbeli hasonló méretű, és nagyobb falvak népességének alakulását is ábrázolja. A számok szerint Attala a legnagyobb lakossággal az 1900-as évek környékén rendelkezett. Az 20. század első évtizedeit népességfogyás jellemezte, mely a 60-as évekig tartott. A 70-es években számottevő ugrás tapasztalható a lakosság számában, ami utána folyamatos, napjainkig tartó csökkenésnek indul. A környező falvak népességszámát is a csökkenés jellemzi az utóbbi évtizedekben. Az 1990-es népszámláláson tapasztalható súlyos hanyatlás legfontosabb okának egyes demográfusok az 1971. évi településhálózati változtatásokat tartják, melyek a falvak jelentősebb intézményeit ideológiai alapon megszüntették.57 Attalán –akárcsak más Tolna megyei községekben- csökken a falvak fiatal lakosságának létszáma, ami a falu elöregedéséhez vezethet (Melléklet 27. Táblázat27. Táblázat). 2007. őszén a hivatalban lévő polgármesterrel való elégedetlenség miatt időközi választás volt Attalán, amit 365/102 arányban nyert meg az interjúim felvételének idejében már néhány hónapja hivatalban lévő új polgármester. Ő céljául tűzte ki a faluban működő első négy osztállyal rendelkező általános iskola és az orvosi rendelő megtartását. Attala műveltség és tanulás szintjén kiemelkedik a környékbeli falvak közül, melynek egyik oka az, hogy Dombóvár és Kaposvár közelsége miatt a fiataloknak jobb lehetősége volt a tanulásra, mint a városoktól messzebb eső falvak lakosságának. Az 1949. évi népszámlálás
51
Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 10. Tolna megye KSH Budapest 1996, 5.o. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 12. Somogy megye KSH Budapest 1996, 10.o. 53 KSH 1996a, 6.o. 54 KSH 1996b, 12.o. 55 KSH 1996b. 12.o. 56 KSH 1996a. 8.o. 57 KSH1996b. 13.o. 52
48
szerint58 a hat évnél idősebb írni-olvasni tudók aránya 97,2%-a faluban, mely túltesz a hasonló nagyságú, környékbeli Ecsenyen mért 94%-on, a Kiskopárdon mért 95,5%-on, valamint a kb. tripla lélekszámmal rendelkező szomszédos Szakcson mért 95,2%-os arányon is. A Mellékletben a 28. Táblázat az előbb említett, összehasonlításként szolgáló települések adatain kívül bemutatja néhány Baranya megyében rendezett Szentjánosbogár tábor befogadó falvának adatait is, ahol hasonlóan az eddig bemutatott falvakhoz, radikálisan csökkent a népességszám 1949 és 2003 között59. Az összes falu közül Attalán a legmagasabb az 1949-ben mért írni és olvasni tudó népesség-, valamint a gazdasággal rendelkezők aránya. Az 1951-es helységnévtárban60 Attala önálló tanáccsal rendelkező településként van feltűntetve, gazdasági jellegét tekintve pedig hasonlóan a többi kisközséghez őstermelő kategóriába tartozik. Más, hasonlóan kisméretű falvakhoz képest is viszonylag kevés földterülettel rendelkezett.61 A rendszeres statisztikai összeírások (1950-es évek) óta Attala és az összes környező község rendelkezett már vasútállomással. 1962-ben Attalára még nem vezetett buszjárat, míg a hasonló lélekszámú Ecsenynek és Kiskopárdnak már volt buszmegállója62. Az összeírás szerint 1962-ben a falunak 1042 lakosa, és 290 lakóháza volt. 2003-ra a lakosok száma 872-re csökkent, a lakások száma pedig 373-ra nőtt63. A falunak 1962-ben volt postahivatala, általános iskolája, mozija, könyvtára, és a körzeti orvos székhelye Attalában volt. Az 1995-ös helyégnévtár64 Attalát forgalmi település kategóriába sorolja. Ezen kívül a falu jellegére vonatkozóan jelentősen több felsorolást találunk, mint a többi hasonló méretű községnél, ami többek közt a falu sokoldalú kihasználtságára utal. Eszerint a falu rendelkezik halházzal, erdészházzal, üzemi/szolgálati/készenléti lakással és egyéb speciális jellegű lakott hellyel. Nemzetiség szerint Attala a magát 98,5%-ban magyarnak valló lakosságával a környék leghomogénebb falujának számít. Az összehasonlításként vett környékbeli falvakban cigány és német kisebbség található. (Melléklet 29. Táblázat) Felekezeti megoszlás szempontjából is Attala számít a leghomogénebbnek. A község nagy többsége, 89,9%-a vallotta magát római katolikus vallásúnak, 3% protestánsnak, a maradék 7% nem tartozik egyházhoz, vagy nem adott választ. Ennél az aránynál a környéken
58
Központi Statisztikai Hivatal 1949. évi népszámlálás 9. demográfiai eredmények, Állami nyomda, Budapest, 1950. 59 Ez alól kivétel Vásárosdombó község, ahol a népességnövekedés látszata következhet települések összevonásából is. 60 Központi Statisztikai Hivatal Magyarország helységnévtára 1951, Állami nyomda, Budapest, 1951. 61 Uo. 62 KSH Magyarország helységnévtára 1962, Statisztikai Kiadó, Budapest, 1963. 63 A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2003, KSH, Budapest, 2003. 64 A Magyar Köztársaság Helységnévtára 1995, KSH, Budapest 1995.
49
csak a közeli Göllében vallották magukat nagyobb arányban katolikusnak (91,1%). Kiskopárdon 15%, Ecsenyen 28% tartja magát protestáns egyházhoz tartozónak. A korábbi évek Szentjánosbogártábor helyszínei közül a közeli Egyházaskozáron és Kaposszekcsőn 16%-on felüli az evangélikus lakosság (Melléklet 30. Táblázat). Attala plébánosa 2005 óta egy moldvai csángó származású pap, aki a közélet és vallási élet szervezését nagyrészt a falu fiatal hitoktatójára bízza, akinek a falusiak elmondása szerint fiatalos és élvezetes hittanóráinak köszönhetően az általános iskola összes tanulója hittanos. A korábbi polgármester és körének viszonya konfliktusos a plébánossal, ami a püspökségen való bepanaszolásig fajult. A munkanélküliségi ráta Somogyban 11,3%, Baranyában 8,34% Tolna megyében pedig 10,83%. Tolna megye járásai közül az Attala községet magába foglaló Dombóvári járásban a legmagasabb a munkanélküliek aránya (13,37%)65. Ebben a környezetben kiugróan alacsonynak számít az Attala községre számított 4,05%-os munkanélküliségi ráta. Ez 31 munkakeresőt jelent, amit 20 férfi és 11 nő tesz ki. A helyiek büszkén hangoztatják, hogy az attalai nép mindig is szorgalmas és haladó szellemű volt, és ennek köszönhető a falu gazdagsága. A falu közéletében legfontosabb esemény a minden év augusztusában megrendezendő falunap. Kevésbé széles rétegeket érintő programok minden év májusában a sportnap és gyereknap, az októberi búcsú, és az adventi koncert.
III.3.3. A helyi befogadók beszámolója a falu adatainak tükrében A falu elöregedésének jelenségét a lakosok saját bőrükön érzik. Az interjúk66 során megfogalmazott állításaik egybecsengenek a népesség fogyását mutató
demográfiai
adatokkal. A legidősebb, özvegy interjúalany szomorúan mondta, hogy nincs unokája, mert a fia nem házasodott meg. „Úgyhogy én azt sem tudtam, mit csináljak velük, mit adjak nekik, mivel szeressem őket, mert nagyon-nagyon hiányzik az unoka, na!” Neki azért jelentett hatalmas élményt a befogadás, mert a hét során volt kiket szeretnie, kikről gondoskodnia. Állítása szerint azért fogadott be gyerekeket, hogy legyen család körülötte. Több interjúalany is arról számolt be, hogy nagyon jó érzés volt látni, hogy a falu azon a héten megtelt élettel, és tele volt gyerekekkel. Azt mesélték, hogy mindenki azt figyelte, hogy mikor merre vonulnak, hol telepednek le a gyerekek, és vajon köztük van-e a „saját” gyerekük. 65
http://www.afsz.hu, 2008. március 26.
66
A 13 alanyomból a polgármester és a plébános férfi, a többi alany kb.35-70 közötti, egy pedig 19 éves nő. A 13 főből a plébános és a sekrestyés néni nem fogadtak gyerekeket.
50
„…Nagyon jó volt, jó volt ezt a sok gyereket hallgatni. Itt a játszótéren szoktam én is őket figyelni. Itt is voltak, meg különböző helyeken….” Az attalai gyerekek is mindig „sasolták”, hogy hol vannak, és mit csinálnak a táborozók. Interjúalanyaim családjának zömében kétgyerekes, egy-egy egy és három gyerekes anyával beszélgettem. Összesen egy interjúalanyom családtagja (unokája) vett részt a táborban. A másik három szülő, akiknek a táborozókkal egykorú gyerekei vannak, azt mondta, hogy azért nem „fizettek be” mert a gyermekük bátortalan, vagy mert ódzkodott a tábortól. Közülük kettő szeretné, hogy gyermeke jövőre menjen Szentjánosbogár táborba. Jellemző volt a szállásadókra, hogy kérés nélkül, maguktól elkezdtek mesélni a gyerekekről, aminek során sokszor egymáshoz viszonyítva mutatták be a gyerekeket és elemezték viselkedésüket. „…Ez a két lány ez aranyos két teremtés volt, úgyhogy. A Kinga, az olyan kis szégyellős volt, az itt ült, a Réka ott, ahol most maga. Amikor adtam nekik enni, akkor láttam, hogy a Réka, az-az ugye erősebb volt. Mondom „ne törődj vele, hogy ez mennyit eszik! Hát olyan mindegy, ?, ez alig eszik valamit.” „Hát Mariska néni nem kérem, köszönöm” Mindig, amikor valamit, „Köszönöm szépen!” Mondtam, ha még egyszer mondjátok, elveszem a tányért előletek! Nagyon mindig mondta…” A polgármester is kiemelte a különbséget a vendégei természetében. „…Akkor telefonálgattak haza. Az egyik Kati mondta, elmesélt mindent az édesanyjának, hogy hol vannak, mint vannak, milyen a szobája, itt-ott. A másik az nem. Az nem nyílt meg. Mondtam, hogy „Te nem telefonálsz haza?” „Nem”. Hát az nem. Két ellentétes gyerek, de mégis bírták egymást….” Az eddigiekhez hasonló, polarizált szerepfelosztásban mutatja be a következő beszámoló is a vendégeket. „…Teljesen két különböző kislány volt. A Zorka az egy cserfes, beszédes, talpraesett, egy… A másik, a Panni, ő egy visszahúzódó, teljesen… De teljesen más volt. …” Néhányan kérés nélkül, maguktól kitértek az attalai lakosok leírására. Egy részről furcsának, és széthúzónak minősítették az attalai népet. Ugyanakkor –részben ugyanezek az emberek- büszkén mondták, hogy a falujuk mindig is „haladó szellemű volt”, és különleges abban a tekintetben, hogy a környék települései közül mindig ők alkalmazkodtak legjobban az új idők új viszonyaihoz. Ez egybecseng a Melléklet 28. Táblázatában közölt adatokkal, miszerint Attala műveltségben kiemelkedik a környező falvak közül. A Melléklet 30. Táblázata szerint az attalai lakosok 89%-a katolikus vallású. Az interjúk során többen is fontosnak tartották elmondani, hogy a falu nagy része vallásos, ha nem is mindenki jár heti rendszerességgel templomba. A vallás fontosságát tükrözi az, hogy voltak, akik saját állításuk szerint azért fogadtak be gyereket, mert azt egy, az egyházközségben nagy tiszteletnek örvendő tag hirdette, és kérte. A polgármester is kiemelte 51
a helyi szervező nagy hitelét a falusiak szemében. A befogadás lehetőségéről minden interjúalanyom ettől a személytől értesült, aki „keresztény kötelességnek” nevezte a gyerekek befogadását a templomban elhangzó hirdetése során. A szállásadók többsége heti templomlátogató, azonban a rendszeres templomba járás nem volt feltétele a szállásadásnak. Az interjúalanyok azt mondták, hogy Attalán még soha nem volt ilyesmi rendezvény, nincsen hagyománya az ilyen fajta befogadásnak. Több helyen ez volt az első alkalom, hogy vendégek aludtak, volt olyan család, ahol a befogadók egyenesen erre az alkalomra szereztek be alvómatracokat. Ennek ellenére a hirdetés hallatára a hívők nagy része azonnal jelentkezett befogadásra, aminek köszönhetően a Szentjánosbogár táborok szervezése során aligha tapasztalt, rendkívül rövid időn belül összegyűltek a szálláshelyek. Probléma abból adódott, hogy nem érkezett a szállásadók jelentkezéseinek megfelelő számú gyerek a táborba. Így sokan kevesebb vendéget kaptak, mint amennyire számítottak. Két interjúalanynak egyáltalán nem jutott gyerek, de végül „kaptak” olyan barátnőjüktől, ahova hármat-hármat osztottak, így megoldották maguk közt ezt a helyzetet, amit ők maguk, akik először gyerek nélkül maradtak, borzasztónak éltek meg. Szinte minden alany megemlítette, hogy sértődés volt a faluban abból, hogy nem jutott minden jelentkezőnek vendég. A vallási élet fontosságát támasztja alá az is, hogy szinte minden interjúalanyom hangsúlyozta, hogy a gyerekei, vagy unokái járnak templomba és hittanra. Volt, aki azt részletezte sajnálkozva, hogy a menye nem vallásos, és az unokái ezért otthon nem kapnak vallásos nevelést. Egy sajátos feszültség jellemzi a falu vallási életét, és a vallásossággal kapcsolatos felfogást, aminek fő oka a falu és a plébános között fennálló kulturális különbség. A csángó származású atya elvárásait a következő vallási szocializáció határozza meg: „én egy olyan világból jövök67, ahol úgy nőttem fel, hogy kettőszáz gyerek volt a templomban. És bennem él még az az élmény, hogy kettőszáz gyerek énekel. Mert csak a gyerekek részére volt a mise”. Az Attalában tapasztalt vallásosság nem felel meg az atya elvárásainak, az itt tapasztalt vallási aktivitás kiábrándító számára a moldvaiak csángók buzgóságához képest. A kulturális különbségeknek tulajdoníthatóak azok a kommunikációs problémák is, amik a falusiak és a plébános között állnak fent. A plébános arra panaszkodott, hogy a helyiek visszaéltek az ő közvetlenségével, nyitottságával, amire reakcióként ő védekezésképpen bezárkózott. „… De azt (a közvetlenségét) félreértik, sokszor félremagyarázzák, pletykálnak, lerombolják a kezdeményezéseimet azáltal, hogy másképpen világítják meg, és akkor az ember sokszor azt hiszi, hogy inkább nem megyek sehová…”. Vagy máshol: „…Hogy sokszor úgy éreztem, 67
a moldvai Bákó városból
52
hogy, hogy mondjam én, hogy egy kicsit megkövesedtem. Nem tudom, hogy mondjam, hogy mindig a hagyomány, hogy megfelelj ennek, hogy megfelelj annak… De ne okozzál botrányt,…” A papnak ez a visszavonuló stratégiája viszont a helyiek egy részében elégedetlenséget szül, akiknek beszámolójából kiderül, hogy nagyon fontos számukra a vallás, és több aktivitást várnának a helyi plébánostól. A Szentjánosbogár tábor hetében ez a feszültség a hívek és plébános között csökkent. Az atyát a tábor a szocializációjának környezetére emlékeztette: „…amikor odajöttek a gyerekek, fiatalok, akkor énbennem ugyanaz68 az élmény visszatért, felébredt bennem. És valahol azt is mondtam, mikor kezdtük, az első szavaim azok voltak, hogy „ilyennek kellene, hogy legyen”. Élet…” Az emlékek felelevenedésén túl pedig mély közösségi élményt jelentett: „…Éreztem a közösségnek a zamatát. Éreztem a közösségnek az erejét. Hogy mit jelent együtt lenni. Mivel én mindig egyedül vagyok, és érzem, hogy egyedül azért egy evezővel evezni azért nem olyan könnyű. A másik, hát, a közösségnek az élménye volt számomra. Hogy megtapasztaltam, hogy van akivel, akik vezetik a tábort, és hogy azért van egy olyan … Hogy az Isten, és hát tényleg, tényleg él…” Ezek a közösségi élmények reményt és erőt adtak a plébánosnak: „… És akkor úgy hatott rám, mint egy kiszáradt fölből kinőtt virágra, amely már majdnem feladja a reményt, és jön csak egyszer egy ilyen kis zápor. Olyan érzés volt…(…)És ebből az élményből én sok erőt vettem. Mert ha akkor működött, most miért ne működne?!...” A plébánosban nyáron megindult változások, a remény és a bizakodás igazán ősszel szökkenhettek szárba, amikor a vele ellenséges polgármestert, aki panaszt emelt ellene a püspökségen, a falu leírásában említett elsöprő többséggel leváltották. Az új polgármester így számol be az atyában bekövetkezett változásokról: „…a választás óta, hogy teljesen megnyugodott. Tehát szabadon cselekszik, gondolkodik… Most hétfőn például mentem arra. Mondja, menjek be hozzá. Bementem, disznót vágtak. A göllei plébánossal. De úgy, hogy segítségei voltak itt Hetényből, Attalából, meg minden. Hát annyira örültem neki, hogy eljutott odáig, hogy a plébánián otthon disznót vág. Ennél több nem kell!...” A falu ritkán rendezett közéleti eseményei, és az egyetlen oktatási intézmény nem biztosítanak elegendő szabadidős tevékenységet a falu fiataljai számára. Az ezzel kapcsolatos elégedetlenség cseng vissza annak férfinek a válaszából is, akit az utcán megszólítva kérdeztem a Szentjánosbogár táborról. „… Én nagyon jónak találom ezt az egész tábor akciót. Nagyon jó a gyerekeknek. Kell nekik. Kell nekik, ahogy a közösséget… A mostani fiataloknak nem tudnak a közösségbe annyira beilleszkedni. Nem tudnak! nagyon sok az ilyen elmagányosodott, „lezser gyerek”, utcán kóborolnak, kell, hogy egyszerűen megismerjék 68
a gyerekkori élmény, mikor tele volt a templom gyerekekkel
53
ezeket a közösségi játékokat. Szóval énszerintem csupa jó….” Az egyik interjúalany a fiatalok unatkozását említi és az utcán való nem megfelelő viselkedését kritizálja. „…Ilyen 15-16, ezek már nem járnak (templomba), csak az utcán lődörögnek. Köpködni, mittudomén, szotyi, egész este ott ülnek, unatkoznak…” A polgármester is ugyanezt az igényes időtöltés iránti igényt fogalmazta meg : „…Na, tényleg én azt mondom, hogy ennél, - amilyen korban most vannak ezek a gyerekek-, ennél jobb szituációt nemigen lehet kitalálni, hogy így eltöltsenek egy hetet. A faluból hiányzó szabadidős tevékenységekre és közéleti eseményekre való nagyobb igényt sejttetik az egyik alany következő szavai: „…Egy kicsit megmozgatta. Nem volt ez a szürkeség, vagy mittudoménmi (…). Mert különben tényleg mindenki már visszahúzódik. Nagyon jó, én szerintem nagyon szép és jó is volt….” Többen egyfajta hiányt éreztek a tábort követő napokban a faluban és a saját életükben. Az egyik nyugdíjas szállásadó azt a nagy változást, és utána beálló űrt, ami a gyerekek távozásával járt, a férje hirtelen halálához hasonlította. . „…Utána egy hétig annyira hiányoztak, hogy egyszerűen nem találtam a helyemet. Annyira megszoktam, hogy itt sürgök-forgok körülöttük, hogy nem találtam a helyemet egy hétig, mire visszatérünk a… Ugye a férjem is olyan hirtelen halt meg, hogy-hogy… Szóval akkora űr maradt utána, hogy….” Egy másik szállásadó szavaiból arra következtethetünk, hogy kevés közéleti esemény és élet van a faluban, amit a tábor után intenzívebben éreztek. „…Hát, én mondjuk nagyon szomorú voltam… Meg úgy mindenkinek hiányoztak. Úgy hiányzott az élet utána a faluból. Olyan csönd lett. Olyan csönd lett, és akkor mindenhol arról beszélgettünk, hogy „amikor emlékszel, az volt… Meg akkor ez volt, az volt…” Elég sokáig. Elég sokáig….” Többen is a falu legnagyobb közéleti eseményéhez, a falunaphoz hasonlították a tábort, amelynek megszervezéséhez szintén sok ember önkéntes munkájára van szükség. „…De ez kicsit így ellaposodott már az utóbbi időbe. Úgy eleinte minden évben tartottak, meg hát azóta is minden évben tartottak valamit, de szerintem ebbe már úgy belefáradtak az emberek…” A tábor falura gyakorolt hatásai közül néhányan kiemelték az élményekkel való feltöltődést: „ Ez az egész egy olyan volt, hogy feltöltődtünk egész évre, hogy itt voltak a gyerekek… Az előbbi és a következő alany is többes számban fogalmaz, az élményt nem csak magára, hanem a többi lakosra is vonatkoztatja. „…Mondjuk az ittenieken nagyon látszott. Nagyon feldobódottak voltak a tábor után…” Az érzelmi hatások mellett lelki szempontokról is esik szó a beszámolókban. Az egyik befogadó természeti képekben fejezte ki magát, amiben a tavaszhoz hasonlította azt a lelki megújulást, amit a tábor hozott. „…Olyan volt, mint egy jó nagy tavaszi szél, ami elfúj 54
minden rosszat.(…)mikor újjászületik tavasszal a természet. Tudod, jön egy ilyen kis fuvallat, és akkor, mint tavaszi nagytakarítás. Hogy minden rossz elmegy, és akkor csak a jó marad meg, és akkor… Csak a jóra emlékezik az ember. És akkor gondolom belül befészkel az emberekbe, és akkor erre szívesen emlékeznek….” A plébános szintén ezt a képet használta, és továbbvitte: ahogy a tavasz újra visszatér, úgy újból és újból lelki megújulásra van szüksége a falunak is. Egy másik természeti képben pedig a tábor által közvetített mintákat a fényhez hasonlítja. „…Élet… Ez az élet most úgy gondolom, hogy a fiatalok, és ennek irányt kellene adni, mert még a természetben is úgy van, hogy a fa mindig a fényt keresi. És ez a fény lehet megtévesztő is, ha olyanoktól jön. És azt hiszem, hogy jó dolog ez a tábor, mert egy irányt ad a gyereknek….” A Szentjánosbogarak megismerése a plébános szerint reményt adott az attalai embereknek: „…Én biztos vagyok benne, hogy ez ez, ez segített az embereknek. Mintha egy remény felcsillant volna a szívükben, vagy meggyulladt volna, hogy azért vannak fiatalok, akik úgymond hisznek Istenben, erre az útra lépnek…” Voltak, akik egyfajta egységről, összetartásról beszéltek, ami a helyiek szerint úgy megmozgatta falut, mint már régóta semmi, vagy egyenesen még soha semmi. „… mert nem is volt semmi, ami jó régóta úgy fölrázta volna a falut. Ami megmozgatott volna tényleg mindenkit. Ugye amikor esett az eső, akkor volt az akadályverseny, vagy mi a fene. Akkor is mindenki rohant, hogy autóval „elázik, megfázik, öltözzön át”, szóval itt mindenki szaladt, hogy megy a gyerekekért. Sokan voltunk, akik a saját gyerekünk már rég hazajött, de ment mindenki, hogy hozzuk haza, mert nehogy megfázzon. Meg tényleg, egyből mozdult mindenki, hogy „Esik az eső! Te jó Isten, mi lesz ezekkel a gyerekekkel?!” És akkor hozzuk haza őket. Akkor ment itt mindenki autóval, hogy nehogy valamelyik gyerek is ott maradjon, megázzon, megfázzon. Annyira jó volt az, hogy szinte nem volt hely ott végig a hely alatt, mert mindenhol autó állt, mert mindegyik jött, hogy visszük akkor a gyerekeket.” Van, aki a tábor hatásaként az összetartás mellett az attalaiak érdeklődésének fokozódását említi.„… Széthúzás, az nincsen. Hogyha valamit szeretnénk, akkor arra úgy rábólintanak, akkor úgy… Jobban is érdekli őket. Kérdezték, hogy mikor jönnek újra gyerekek, úgy időnként úgy megkérdezgetik, hogy lesz-e megint tábor. Úgy érdeklődőbbek talán….” A polgármester kérdésemre, hogy saját személyes élményeitől elvonatkoztatva, polgármesteri szerepéből hogyan látja a tábor hatását, kiemelte a falu átszellemülését, és a tábor nevelő hatását. „A falunak is jót tesz, ha átszellemül. Valamennyire a falu is egy irányba. Mert ez a tábor ez biztos, hogy egy jó indulatú, jó szándékú, közösségnevelő tábor. Hatással van a falura is…” Beszélt a szállásadók közt kialakult „egészséges versengésről” 55
„…És ugye, hát érdekes volt, megjöttek, kiosztották a gyerekeket, hozták a csomagokat ide, vagy oda. S akkor fölírták, hogy ki-hol, és akkor az egyik család ilyen, a másik olyan, az egyik tehetősebb, a másik nem… És akkor a gyerekek így elkezdtek egymással, hogy „Na, te hol vagy?” meg minden, és akkor el is indult egy ilyen egészséges verseny is, hogy a családok azt akarták, hogy olyan jól érezzék magukat. Abszolút nem jelentettek semmi gondot….” A tábor egyik jellegzetes eleme volt a falu egyik 30 év körüli, fogyatékos lakója, aki a tábor hetében „polgárőr” szerepében minden erőfeszítésével próbálta segíteni a tábor zavartalan folyását: irányította a forgalmat, szervezkedett, stb. Saját elmondása szerint élete legnagyobb élményét jelentette neki ez a tábor. A helyiek szerint ilyen elfogadást amit a gyerekek és vezetők részéről kapott, még soha életében nem tapasztalt, és nem tudja elfelejteni a tábort. Az ő esetéről így számol be a polgármester: „…Ő ugye van neki egy kis beütődése, ezt mindenki észrevette, de annyira szeretett velük lenni, és hogy a végén őtet úgy megdicsérték. Fú, hát az egész hónapban az olyan boldog volt, meg mindenféle, hogy az nem igaz….”
III.3.4.. A Szentjánosbogár közösség szociológiai értelmezése az interjúk tükrében III.3.4.1. Különböző kultúrák megjelenése A gyerekek befogadása különböző kultúrák találkozását jelenti a befogadók és a befogadottak számára. A helyieknél való elszállásolás nagyon jó lehetőség a gyerekeknek a vidéki emberek életébe való betekintésre, életmódjukkal, növényekkel, állatokkal való ismerkedésre. Az egyik koreai származású, Budapestről érkező gyerek szállásadója így írja le vendége lelkes ismerkedését a növényekkel, melyeket ő feltehetően eddig eredeti környezetük még nem látott: „…Tündér volt. Lógott az uborka, fel volt futtatatva, úgy annyira tetszett neki, hogy „I I! itt van az uborka, meg a krumpli, meg minden”, hát olyan tündér volt, hogy nem igaz! „I! I!Uborka, uborka” ilyen hangokat…” A polgármester tudatosan tágította a vendég gyerekek vidékről alkotott képét. „Mentünk a falu külső határába, hogy nézzük meg a természetet. Én elvittem a tóhoz, őket Csomában van egy tó. Megmutattam nekik, hogy egyáltalán egy kis érzékük legyen. Bár ők azt nagyon nem fogták fel, hogy mit jelent az, hogy gazdálkodni, mert ők városiak. De hát legalább akkor is, valamely biztos, hogy fog az életükben. Egy kicsit azért mégis megismerték, hogy mi ez a falusi élet, ennek is van szépsége.”
56
Az, hogy a gyerekben élményként lecsapódik a falusi élet, azt leginkább a Melléklet 1.1.3.1. pontban olvasható válaszai bizonyítják. Egy köszönőlevélnek a tartalma is erről tanúskodik, amit az egyik szállásadó kapott a vendég kislányától és büszkén mutatott nekem. „… a Zorka írta, hogy a kertben volt a futós bab. És valaki mondta, hogy van egy oszlop, és egy biciklikerék van fölül, és ugye arra van ráfuttatva a bab, a madzagra. És akkor oda be lehet bújni, olyan, mint egy sátor. És akkor a Zorka azt írta a kis levélbe, hogy ez nagyon tetszett neki, mert hogy az a sátor úgy megfogta. Ő a babsátorba…” A következő beszámolóból egyfajta önigazolást lehet érezni a befogadó részéről, aki a gyerekek segítőkészségét mintha azzal magyarázná, hogy ők is faluról jönnek. „…Hát mi nagyon örültünk, és nagyon szívesen fogadtunk be. Férjem is azt mondja, hogy… Mert ugye segítettek mindent. A lányok azok falusiak is voltak, Baracskaiak, és „Mit tudunk segíteni?” tehát itt jöttek a konyhába „Jajj, Böske néni, mosogatni tetszik?” Úgyhogy nagyon aranyosak voltak, tényleg….”
III.3.4.2. A társadalmi tőke épülése Pierre Bourdieu definíciója szerint a tőke „vagy anyagi formában, vagy elsajátított „inkorporált” formában felhalmozott munka.”69 Ez egy erő, mely az objektív és szubjektív struktúrákban rejlik, és a társadalmi világ belső szabályszerűségeinek alapvető elve. A tőke fogalmát Bourdieu nem csak gazdaságilag, hanem valamennyi megjelenési formájában elemzi, melynek egyike a társadalmi tőke. Ez „azon aktuális és potenciális erőforrások összessége, amelyik a kölcsönös ismeretségek vagy elismerés többé-kevésbé intézményesült viszonyai tartós hálózatának birtoklásához kapcsolódnak”70. A Szentjánosbogár közösségben a tagok egymáshoz fűződő kapcsolatai képzik Bourdieu fogalmai szerint a társadalmi tőkét, mely aktuális és potenciális erőforrást jelent. Bourdieu fogalmazása szerint a csoporttagok által birtokolt tőke „hitelképességet” kölcsönöz tagjainak71. Ez a közösség gyakorlati működésére lefordítva azt jelenti, hogy a tagok anyagi, vagy más materiális ellenszolgáltatás nélkül segítik egymást, egymás rendelkezésére állnak. A társadalmi tőke a kapcsolathálóban jelenik meg, melynek létezése nem természetes, hanem „folyamatos intézményesítő tevékenység terméke. Erre az intézményesítő munkára az anyagi és szimbolikus profitot hozó, tartós és hasznos kapcsolatok létrehozása és
69
Bourdieu, Pierre, A tőkefajták In: Angelusz Róbert (szerk.) A társadalmi rétegződés komponensei, Új mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999, 156.o. 70 Bourdieu 1999, 167.o. 71 Bourdieu 1999, 167.o.
57
újratermelése érdekében van szükség”(…) A kapcsolatháló azoknak az egyéni vagy kollektív beruházási stratégiáknak a terméke, amelyek tudatosan vagy öntudatlanul olyan társadalmi kapcsolatok megteremtésére és fenntartására irányulnak, amelyek előbb-utóbb közvetlen haszonnal kecsegtetnek.72 A Szentjánosbogár közösség viszonyaiban a Bourdieu által használt kapcsolatháló a közösség tagjainak az egymáshoz, és a közösséggel kapcsolatba kerülő személyeknek a közösséghez fűződő kölcsönös kapcsolatait jelenti. Az alábbiakban a Szentjánosbogár tábor helyszínéül szolgáló Attala falunak a tábor hete során termelődő társadalmi tőkéjét, és az esetenként (máris) kimutatható profitjait szeretném vizsgálni.
III.3.4.2.1. A helybéli prominens személyek egymáshoz fűződő kapcsolata Ahogy a Befogadó falu című alfejezetben olvasható, a Szentjánosbogár táborok sikeres lezajlásához a helyi szervező, a plébános és a polgármester együttműködésére van szükség. Ezen személyek közös munkája már fél évvel a tábor kezdete előtt meg kell, hogy kezdődjön, és a tábor során is szükség van a köztük zajló kommunikációra. Az attalai polgármester73 így számol be a tábort előkészítő fázis sikerességéről: „…Az az igazság, hogy, hogy mondjam, tehát olyan jó volt az előterjesztése ennek a dolognak. Tehát mind a templomban el lett mondva, hogy mi ez, hogy Szentjánosbogár tábor, tehát egyáltalán mi, meg aztán, hogy hogyan indult…” A polgármester a tábort –nagyrészt a helyi szervező jó előkészítésének köszönhetően– egy sikeres vállalkozásnak tekinti. „…Azt hiszem, hogy alapvetően, hogy szerencsés volt az is, hogy pont olyan srác csinálta itt nálunk a faluban, mint a Gábor. Tehát kimondottan jó véleménnyel vagyunk róla, kimondottan jó szervezőkészségű, van neki hitele, és ebbe nem lehet megbukni. Tehát jöttek, és akkor tényleg minden család… Nem hiszem, hogy lett volna valaki olyan, aki panaszkodott volna….” Egy sikeres vállalkozás szorosabbra fűzi, és javítja a benne résztvevő partnerek –egy Szentjánosbogár tábor esetében a helyi szervező, a polgármester és a plébános– kapcsolatait, esetleg további közös vállalkozásokra inspirálja őket. A plébános legjobb élményének a Szentjánosbogár tábor hetéből a tábori pappal és a helyi szervezővel való együttlétet, közösséget emelte ki. „…Hát az, hogy itt mindenek előtt, hogy személyesebb volt, hogy itt voltunk az Attilával, meg a Gáborral. Éreztem a közösségnek a zamatát. Éreztem a közösségnek az erejét. Hogy mit jelent együtt lenni….”
72 73
Bourdieu 1999, 168.o. A tábor ideje alatt még az előző polgármester volt hivatalban, aki szintén támogatta a Szentjánosbogár tábort
58
III.3.4.2.2. A helybéli prominens személyek és a falu kapcsolata Egy Szentjánosbogár tábor alapvető feltétele a helyiek befogadó készsége. A szállás biztosításra való felkérés a helyi szervező vagy a helyi pap templomi hirdetésein és személyes felkérésein keresztül zajlik. A falu lakosai egy ilyen nagyszabású és szokatlan „vállalkozás” során a megszokottól eltérő szerepben látják a polgármesterüket, aki rendszerint szól a gyerekekhez a tábor kezdetén a templomban, és a „saját papjaikat”, akik a gyerekek igényeihez alkalmazkodva –és esetleg a Szentjánosbogár pedagógia hatásárarendszerint közvetlenebbül, egyszerűbben és szemléletesebben szólnak az egybegyűltekhez, mint a szokásos szentmiséken. A tábor hetének a plébánosra gyakorolt hatását a polgármester, és az egyik hívő is szóvá tette, akitől a következő idézet származik. „…Nem nagyon kedvelték a papokat bizonyos okok miatt, és én úgy látom, hogy ez teljesen átfordult. És ebbe én azt hiszem, hogy valamennyi szerepe biztos volt, hogy volt ez a tábor. Nagyon jól sikerült, sok mindenkit megmozgatott. És az atya is aktívan részt vett benne, és ez nagyon… jó pont volt…” A szállásadó interjúalanyaim már a tábor előtt is szerették, és nagy becsben tartották a helyi szervezőt. „…Szeretjük a Gábort, mert minden újat kitalál, meg hát mindenkin segít. Meghozza pl. imakönyveket, vagy ilyen, mittudomén kilencedes könyveket, meg viszi kirándulni a falusiakat, szervez kirándulásokat. Szeretjük a Gábort nagyon….” A fiatalabb és idősebb befogadók említései is egyaránt a helyi szervező és a falusiak közti közvetlen kapcsolatról tanúskodnak. A legidősebb interjúalanyom így számol be a szállásadásra való jelentkezés jelenetéről: „…mondtam a Gábornak, hogy „nekem két kislányt, okvetlenül két kislányt adjál! Azt mondja, „hát fiú?”„Nem fiú! Nem, fiú van. Fiú nem köll, neköm két kislány köll.”…”
III.3.4.2.3. A helybéliek egymáshoz fűződő kapcsolata A táborra való készület és a tábor, valamint a tábor utáni közös emlékezés közösséget és beszédtémát teremt a befogadók között. A helyiek beszámolója szerint a faluban - főleg a boltban, és a templomból hazafelé tartó úton sokáig, kb. késő őszig állandó téma volta tábor, és, hogy azóta mi van, vagy vajon mi lehet a gyerekekkel. Az egyik szállásadó következő állítása szerint még a mai napig beszélnek a helyiek a táborról és a gyerekekről. „…Általában beszélgettünk többször a bogártáborról ugye a tavaly kapcsán. Amikor arról
59
volt szó, hogy jönnek Attalába a Bogarak, akkor úgy felpezsdült a falu. Jöttek a gyerekek… És azóta ez szinte állandó beszédtéma, hogy hova mennek, hogy, s mint….” A következő beszámoló is a táborról, mint beszédtémáról, és más hosszú távú hatásáról szól: „…Viszont tábor után így az emberek is annyit beszélgettek egymással. És akkor így az üzlet előtt is találkoztak, hogy „Hú, a gyerekek milyen jók voltak”, meg, hogy most, hogy vége a tábornak, most is úgy ülnek le enni, hogy imádkozás, meg hogy végig megmaradt. (…) ott is az unokák, hogy este együtt előveszik a Bogárkönyvet, és ott énekelnek, meg evés előtt… Ugye ez megmaradt bennük….” A helybéliek közül mindig vannak, akik a szállásadáson kívüli segítségekbe is bekapcsolódnak. Pl. a fiatalok az akadályverseny és sportverseny lebonyolításába, az idősebbek a helyi nevezetességek bemutatásába, ebédosztásba, stb. Az egyik attalai fiatal, aki a tábor során több program lebonyolításába is bekapcsolódott, a következőképpen számol be helyi fiatalok közösségéről, ill. annak hiányáról. „..Hát mi nem nagyon szoktunk találkozni, mert nincs ilyen fiatal kör. De hogyha ilyesmi van, akkor végül is össze tud boronálódni a csapat.” Ilyen alkalom volt a Szentjánosbogár tábor is, ahol a sportversenyen való segédkezés során szerzett élményekről így számol be az egyik segítő: „…A kicsihez voltunk beosztva, nagyon élveztük, nagyon jó volt. De akik a nagyokhoz voltak, az is nagyon jó volt. Jó volt, mert mindenki ott szurkolt a saját csoportjának. És akkor a Ferike is mondta, hogy „az én csapatom a legjobb”, és akkor tök jó volt….” Volt szülő, aki szerint a tábor hatására a táborban részt vevő attalai gyerekek jobban összekovácsolódtak. Sok befogadó település lakóiban felmerül az igény, hogy a tábor után is megmaradjon egy Szentjánosbogár szellemiségű közösségi lét, vagy közösségi alkalom. Ha adottak a körülmények (felelősségteljes vezetők, megfelelő papi támogatás), akkor táborok után meg is tudnak alakulni a Szentjánosbogár klubok, van település, ahol pedig gitáros énekkarba álltak össze a helyi fiatalok, hogy a táborban népszerű énekek szólhassanak az évközi szentmiséken is. A legidősebb interjúalany legjobb élményének a templomi gitáros énekeket emelte ki. „…Meg azok a sok szép ének, amit a templomban énekőtek, az nagyonnagyon szép volt. Volt, amit tudtam én is…”
III.3.4.2.4. A helybéliek és a befogadott gyerekek kapcsolata Az interjúk során szinte az összes szállásadó kérés nélkül elkezdte dicsérni a befogadott gyereket. Néha már olyan volt, mintha –az egymás beszámolóiról egyébként nem tudva– egymást akarnák túllicitálni a befogadók, hogy kinek volt rendesebb a gyereke. A polgármester ezt a jelenséget értette vélhetőleg többek közt a helyiek között mutatkozó 60
„egészséges versengés” alatt. „…Annyira látszott ezeken a kislányokon… Szóval mindenkin meglátszik, hogy most egy milyen világnézetet vall. Egészen másabb értékrenddel látni őket, mert jó volt nekik az egyszerű, semmiben nem válogatósak voltak. (…) Ezek olyan hálásak voltak. Ezek olyan jó gyerekek voltak!...” Egy másik befogadó, akinek eredetileg nem jutott gyerek, de végül „szerzett”
rajongva emlegeti vendégét: „…Mindent nagyon élvezett,
mindent ezerszer megköszönt, hát egy tündéri… Hát mindenki imádta. Mindenki szerette (…)mondtam, hogy „nekem csak egy, de én kikaptam a legjobbat!”…” Több interjúalany is a tábor kapcsán szerzett legjobb élményének a saját vendég gyerekét említette. „…Az Anita volt nekünk a legjobb élmény, mert ő egy kis tünemény… Nagyon kis talpraesett, és nagyon aranyos volt. Nekem ő maga egy élmény volt, a kislány…” A szállásadók kb. fele számolt be arról, hogy a tábor után is kapcsolatban maradt a vendégeivel, leveleznek, telefonálnak időnként egymással. Ajándékozás formájában fennálló kapcsolatról számol be a következő fiatal interjúalanyom. „…varrtunk egy tolltartót így közösen az Edinának, és így elküldtem neki januárban. Írtam neki, hogy ez most lett kész, és hogy most januári Jézuska lesz, meg minden. De nem is azért küldtem, hogy most küldjön vissza, de másik héten jött a levél tőle. Ja, mert úgy volt, hogy ő küldött karácsonyi lapot is, amit ő csinált. S akkor akkor küldtük neki az ajándékot. És akkor következő héten ő is küldött egy ilyen gyöngyfűzéssel egy ilyen kis cuki angyalt. Meg akkor kérdeztük, hogy mikor van születésnapod, (…) de nem is azért, hogy akkor ilyen nagy ajándékozás, vagy valami, csak azért nehogy azt higgye, hogy el van felejtve, mert már nincs itt….” Interjúalanyaim közül ketten találkoztak a tábor óta a vendég gyerekek szüleivel. Közülük való annak a szállásadónak a szívbemarkoló beszámolója, akinek a férjét rákos betegsége miatt kezelik. A befogadott gyerek szüleivel való kapcsolatról számol be a következő mondatokban. „…Nagyon aranyosak voltak. Ha tudunk menjünk, sőt telefonon, mikor beszéltünk, mondta, hogyha bármiben tudnak segíteni, ha Pestre kell menni egy vizsgálatra, szállás kell, vagy bármi, nagyon szívesen felajánlották. Szóval tényleg egy maximálisan, teljesen más… És hozzánk még fiatalabbak is korban is, de…” A Szentjánosbogár tábornak tehát ilyen hosszú távú, emberi sorosokat alakító, barátságokat szülő gyümölcsei is vannak, amiről a táborok szervezői és résztvevői aligha tudnak.
III.3.4.3. A Szentjánosbogár közösség, mint kontraszttársadalom Herwig Büchele, osztrák jezsuita teológus szerint a kontraszttársadalmak a társadalom egészének kontrasztjából keletkeznek, de mégsem a fennálló társadalommal szembeni
61
elszigetelt ellentétnek tekintik magukat, hanem éppenséggel érte való szolgálatnak. Tagjainak igénye, hogy a társadalom egészének érdekében kötelezzék el magukat.74 Gerhard Lohfink szerint a kontraszttársadalom „nem jelenti a társadalom többi részének elitgondolkodásból való lenézését. Sokkal inkább jelenti a kontrasztot a másikért, hogy a másikat megnyerje”75. Ezt a kontrasztfunkciót fejezik ki Jézus képei a Hegyi beszédben, melyben a tanítványait a Föld sójához (Mt 5,13), a világ világosságához (Mt 5,14) és a hegyre épült városhoz (Mt 5,14) hasonlítja. „Éppen mert az Egyház nem magáért, hanem egészen és kizárólag a világért létezik, nem szabad világgá válnia, hanem meg kell őriznie saját arcát.”76 A
Szentjánosbogár
közösség
a
befogadó
falvak
társadalmaihoz
képest
kontraszttársadalmat képez, mely a helyiek számára nagyon vonzó. A plébános a vonzóság egyik okát a közösség megszokottól eltérő kommunikációjának tulajdonítja. „…ez a tábor adott egy, hogy egy másik kulcsban olvasta az egészet, hogy egy másik nyelven beszélt az emberekhez. Egy saját játékos nyelvükön…” Egy másik képet hoz annak szemléltetése érdekében, hogy ő személyesen hogy élte meg ennek a Szentjánosbogár közösségnek, mint kontraszttársadalomnak a jelenlétét „…ez akkora segítség volt ez a tábor, hogy én csak úgy melegedtem ennél a tűznél, hogy „de jó, hogy itt vannak ezek a fiatalok”, hogy itt vagytok ti, akik azért feláldoztátok az időtöket erre a célra. Ilyen fiatalok, egyetemisták. Így érzetem….” Büchele a kontraszttársadalom hatékonyságát abban látja, hogy tagjai nem csupán egyénileg, hanem társadalmilag Jézus tanítása szerint élnek77. Lohfink erre mondja, hogy az „egyház hatékony jele Isten jelenlétének a világban”78. A Szentjánosbogár közösség meghatározó lelki-szellemi vezetője, Sajgó Szabolcs szerint a közösség addig tud hatékonyan működni és összetartani, míg a tagok a közösséget Istenre, és a jézusi tanításra igyekeznek építeni. Ez egybevág Büchele azon megállapításával, miszerint a kontrasztközösségek forrása Isten79. A következő, Szentjánosbogaraktól vett idézetek is ezt a forrást írják körül azt megfogalmazva, hogy mit jelent számukra Szentjánosbogárnak lenni. „Élet és feltöltődés forrása….” „Világítani és egyfajta „trafóhoz” kapcsolódni, ami miatt én is világítóvá válok. Itt elfogadnak olyannak, amilyen vagyok, és így egyre jobban megismerem magam és kíváncsivá válok a többiekre is. Kihúz az önzésből.” 74
Büchele, Herwig, Kersztény hit és politikai ész, Egyházfórum, Budapest-Luzern 1991, 84.o. Lohfink, Milyennek akarta Jézus a közösséget? In: uo. Büchele 1991, 93.o. 76 Lohfink, Milyennek akarta Jézus a közösséget? In: uo. mint 1. hiv. 93.o. 77 Büchele 1991, 98.o. 78 Lohfink, Milyennek akarta Jézus a közösséget, In: uo. mint 1. hiv. 98.o. 79 Büchele 1991, 208.o. 75
62
A Szentjánosbogarak missziós küldetése, melyet a Sík Sándortól kölcsönzött mottóban olvashatunk, egybecseng Büchele kontraszttársadalomról alkotott tézisével, mely szerint a kontraszttársadalom „annak kísérlete, hogy (a kontraszttársadalom tagjai) a társadalom
egy
részében
radikálisan
megváltoztassák
a
viszonyokat
és
a
viselkedésmódokat.”80 A plébános a közösségnek a falura gyakorolt hatásából a reményadást emeli ki. „…Én biztos vagyok benne, hogy ez ez, ez segített az embereknek. Mintha egy remény felcsillant volna a szívükben, vagy meggyulladt volna, hogy azért vannak fiatalok, akik úgymond hisznek Istenben, erre az útra lépnek…” A következő mondataiból pedig érezhető az attalai társadalom és a Szentjánosbogár közösség, mint kontraszttársadalom elhatárolása. „…És látni benneteket, fiatalokat, hogy ti a világ reménysugarai vagytok még, és van még bennetek egy lendület. Lendület van, még remény, még minden ilyen, a fiatalságnak a még nem csalódott lelkülete….” Büchele szerint a „kontraszttársadalom lehatárolása ill. megkülönböztetése más társadalmakkal szemben a társadalmi struktúra síkján nem pusztán helyénvaló, hanem egyszersmind szükségszerű. A kontraszttársadalomban zajló életnek olyannak kell lennie, hogy
a
többiek
elcsodálkozzanak:
„Nézzétek,
mennyire
szeretik
egymást.””
A
Szentjánosbogár táborok ünnepélyes csúcspontja a missziós mise, amelyre a gyerekek a falu minden lakóját személyesen meghívják. Párokban felkeresik otthonaikban a befogadó falu lakosait, és mesélnek nekik a Szentjánosbogár közösségről. Elmondják, hogy a közösségben Isten szeretetét élik meg, és ezt a szeretetet szeretnék megmutatni és továbbadni minden helybéli számára is. A missziós szentmise egyik sajátos, minden ember között fennálló egységet szimbolizáló eleme, hogy a gyerekek a szentmise után a pap által megáldott kenyérkockákkal minden megjelent helyi lakost és tábori résztvevőt megkínálnak. Tomka Miklós dolgozatom elején olvasható megállapítása szerint hazánkban a civil társadalom legelevenebb és legszélesebb körben elterjedt csírái az egyházak, valamint, hogy a keresztény társadalomerkölcs követelménye a civil társadalom építése, melynek szerepe az egyének és intézmények világa közötti közvetítés, mely végső soron a védtelen egyéneket védi a társadalmi alrendszerek öntörvényűségével szemben. Büchele a kontraszttársadalmak szerepét Tomka Miklós megállapításaihoz illeszkedően így írja le: „ A kontraszttársadalmak és eredményeik rendkívül fontosak egy olyan világban, mely egyre több dimenzióval gazdagodik, mind összetettebbé és bonyolultabbá válik.” Büchele a kontraszttársadalmak lehetőségeiként említi az egyének karizmájának kibontakoztatását és ennek mások javára
80
Büchele 1991, 96.o.
63
való kamatoztatását. Hasonlóan a civil szféra célkitűzéseihez, a kontraszttársadalmakban „megvalósíthatóvá válik a felelősség, szakértelem, a konfliktusok igazságos és emberhez méltó kihordozása, és a világ átalakításának körültekintő, átgondolt folyamata.”81 A kontraszttársadalmak pl. egyéb civil szervezetektől való megkülönböztető keresztény jegye Büchele szerint „abban jut kifejezésre, hogy milyen mértékben kész Krisztust minden emberben szolgálni a helyi és a világegyházban, valamint az őt körülvevő társadalomban.” Büchele értelmezése szerint azokat, sőt, éppen azokat kell szolgálni, akik nem tartoznak valamely kontraszttársadalomhoz, mert Isten a mindenkiért hozott áldozata révén a kontraszttársadalmakon kívül állók oldalán is áll.
82
Ez teljesen egybevág a
Szentjánosbogarak küldetésével, akik azt vallják, hogy az Istentől kapott, és egymás között megélt szeretetet a világban őket körülvevő emberek számára hivatottak továbbadni. A következő, Szentjánosbogaraktól származó beszámolók ezt a küldetést ragadják meg arra kérdésre válaszolva, hogy mit jelent számukra Szentjánosbogárnak lenni.
„Jézus szeretetét adni-kapni egymás között. Aztán, ami nehezebb, hogy ezt mások „nem bogarak” felé is tovább kellene adni. Néha sikerül.” „A Szentjánosbogár világít a sötétben. A világban él és világít. Isten küld minket… Életforma!”
„Szentjánosbogárként tudok olyan keresztény lenni, aki nem szégyelli a hitét és a vallását, hanem vállalja és szívesen mesél róla, ugyanakkor nem képmutatóként teszi ezt.” Büchele a kontraszttársadalmakat kiváló lehetőségnek tartja arra, hogy tagjai igazi Krisztus követésként éljék át a Hegyi beszéd feltétlen követeléseit. A jezsuita teológus szerint az ilyen közösségekben Jézus ígéretének megvalósulását lelki-szellemi tapasztalással lehet felismerni: „Az én igám édes, az én terhem könnyű” (Mt 11,30)83.
81
Büchele 1991, mint 1. hiv. 101. o. Uo. 101.o. 83 Uo. 207-208.o. 82
64
IV. A szentjánosbogár-identitás „… az Isten küldött, Szentjánosbogárnak.”
IV.1. A jezsuita nevelés és a Szentjánosbogár pedagógia A jezsuita rendnek eredendően nem volt célja oktatási intézmények működtetése. A társaság tagjai azonban még a rendalapító élete során felismerték, hogy az ifjúság nevelése által jó eredményeket lehet elérni. Szent Ignác halála után 43 évvel, 1599ben keletkezett a Ratio Studiorum, mely a világ különböző részein szerzett tapasztalatok alapján íródott kézikönyv, amely a tanárokat és ügyintézőket az iskola mindennapi működtetésében segíti. A Ratio Studiorum szelleme – akárcsak az első jezsuita iskolák szelleme – Szent Ignác szemléletmódján alapult.84 Az évszázadok során a jezsuita iskolák szellemisége és Szent Ignác személetmódja alapján körvonalazódott egy jezsuita nevelési módszer. Ennek célja olyan emberek nevelése, akik a társadalomban a változás elkötelezett hívei és előmozdítói, hitből, másokért élő, hozzáértő és együttérzően elkötelezett nők és férfiak, akik az igazságosság és béke emberei.85 Az Szent Ignáci módszert a jezsuita nevelés a tanár és diák viszonyára alkalmazza, ami a Szentjánosbogártáborban a vezető-vezetett kapcsolatban valósul meg. Eszerint a tanár elsődleges feladata segíteni a diákot, hogy növekedjen kapcsolata az igazsággal, különösen abban a tárgyban, amelyet a tanár vezetésével jelenleg tanul. A Szentjánosbogár táborokban a vezetők célja, hogy az adott tábortéma feldolgozása során a vezetettek közelebb kerüljenek Istenhez, társaikhoz és magukhoz. Akár a tanárnak, úgy a Szentjánosbogár vezetőnek is az a feladata, hogy megteremtse a feltételeket, lefektesse az alapokat, és gondoskodjon a lehetőségekről annak érdekében, hogy a diák vagy vezetett tapasztalata, megfontolása és cselekvése között állandó összjáték jöjjön létre.86 A Szentjánosbogár pedagógia87 fölérendelt célja szeretetben, feltétlen elfogadásban részesíteni mindenkit. Ennek egyik eszköze a sok dicséret és a jó észrevétele és tudatosítása a másikban. Egy másik eszköz a vezetők részéről a gyerekek felé tanúsított maximális bizalom. A vezetők a csoporttagok helytelen viselkedése esetén igyekeznek nem klasszikusan büntetni a gyerekeket, mert az a cél, hogy a fiatal belássa tettét, és az egyén maga oldja meg a problémát, aminek jóvátételi módját –akár a vezető segítségével– maga választja meg. Ez a 84
A Jezsuita nevelés jellemzői és Az ignáci pedagógia, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, Budapest, 1998. 71-80. 85 Uo. 21-22.o. 86 Uo. 102-104.o. 87 Forrás: http://www.szentjanosbogar.hu, 2008.04.01.
65
szemléletmód segíti a felelősség kialakulását, hogy a tetteink magukban hordozzák a következmény csíráját. A Szentjánosbogár táborok célja a mindennapi kereszténységre való formálás: hogy a résztvevők kereszténységüket ne csak a templomban, hanem minden helyzetben, közösségben, iskolában, munkahelyen, otthon stb. minél jobban meg tudják élni. Törekvés a személyes istenkép kialakítása, és annak hangsúlyozása, hogy ennek formálása mindenki számára feladat. A vezetők a hét során akaratlanul is példaképként állnak a gyerekek előtt, ezért hitelességükhöz fontos, hogy életükkel is azt képviseljék, amit a gyerekeknek mondanak. A Szentjánosbogár rendezvényeken fontos szempont az élménynyújtás, ami a résztvevőknek hatalmas érzelmi töltetet ad. Ez azért fontos, mert egy jó élmény segít kitartani a jóban egyedül is, valamint visszatérésre ösztönöz. A legnagyobb élmény a gyerekek és felnőttek számára egyaránt az elfogadás és a szeretet megtapasztalása. A Szentjánosbogár közösség missziós szerepe ennek a közösségben megélt szeretetnek a továbbadása mások számára is, ami egy életmódot feltételez. Ezt a küldetést a vezetők a tábor során tudatosítják a gyerekekben, egymásban, és magukban.
IV.2. A Szentjánosbogarak képe a közösségről Azt, hogy a Szentjánosbogarak mit tartanak a közösség legfontosabb jellemzőinek, azzal a kérdéssel próbáltam megközelíteni, hogy „Ha egy idegennek kéne bemutatnod a Szentjánosbogarat, mit mondanál neki?” Az 521 érdemi válaszoló összesen 1343 állítása számára az alábbiakban bemutatott 18 kategóriát hoztam létre. Kategória neve lelki, katolikus, jezsuita pozitív jelző felépítés, programok játék közösség jó hangulat, nevetés figyelem, elfogadás, másikban beszélgetés jöjjön el! ének társaság, ismerkedés barátok egyéb önismeret nyitott
Válaszok aránya 39% 31% 24% 22% 22% 19% jó
keresése
a 16% 15% 14% 12% 12% 10% 8% 5% 3%
66
értékek megismerése 2% nem lehet leírni 2% világítás, misszió 1% 20. Táblázat Válaszok megoszlása a "Ha egy idegennek kéne bemutatnod a Szentjánosbogarat, mit mondanál neki?" c. kérdésre (n=521)
A közösség vallási jellege az a szempont, amit a válaszolók közül legtöbben említettek (39%). Ezt a kategóriát szeretném két fő típusra osztani. Az egyikbe azok tartoznak, akiknek a tábor vallási jellege egyfajta külső szempont, ami a tábor jellegére, szervezeti hátterére utal. Ez, a vallási jelleget leíró jelző, tagmondat, mondat általában a válaszok legelején található. (Melléklet 1.1.1.1-1.1.1.3.)
A másik típusba azok tartoznak,
akik a vallási jelleget nem szervezeti szinten említik, hanem annak egy belső, mélyebb tartalmát, hittel kapcsolatos, vagy lelki vonatkozását emelik ki, helyenként művészi megfogalmazásban. (Melléklet 1.1.2.1-1.1.2.3.) A miséket a gyerek és szeniortábori kitöltők közt sokan említik a közösség bemutatásakor, és közülük néhányan megpróbálják leírni a Szentjánosbogár tábor miséinek különleges voltát is. (Melléklet 1.1.3.1-1.1.3.2.) A pozitív jelző a második legtöbb ember által említett (31%) kategória. Ez a kevéssé strukturált, „kakukktojás” kategória azért került a többi, informatívabb kategória közé, mert sokan, főleg a gyerekek, egy pozitív jelzővel mutatnák be a közösséget. Az ifjúsági- és szeniortábori kitöltők jobban meg tudják már fogalmazni érzéseiket, meglátásaikat, így válaszaik között a strukturálatlan pozitív jelzők helyett bővebb kifejtéseket olvashatunk, melyek a többi kategóriát gazdagítják. (Melléklet 1.1.2.) Az érdemi kitöltők negyede beszélne a közösség, vagy a tábor felépítéséről, programjairól, ha egy idegennek szeretné bemutatni. A gyereknél előfordul, hogy kifejtés nélkül csak azt mondják, hogy programok vannak, sokan felsorolnak néhányat a tábor elemei közül88. A gyerekeknél sokkal több válasz szól ebben a kategóriában a helyieknél való elszállásolásról, mint az ifjúsági vagy szeniortáborozóknál. (Melléklet 1.1.3.1-3.) A kitöltők 22%-a megemlítené a játékokat a közösség bemutatásakor, tehát a válaszolók szerint a konkrét elemek közül ez a legnépszerűbb a Szentjánosbogár táborban. (Melléklet 1.1.4.1-3.) Ez nem meglepő, mivel a Szentjánosbogár közösségben „a játék az egyik alapvető kommunikációs eszköz, foglalkozási mód, érintkezési forma”.89 A kérdésfeltételben („Ha egy idegennek kéne bemutatnod a Szentjánosbogarat, mit mondanál neki?”) szándékosan nem említettem sem a tábor, sem a közösség szót, mert 88
melyek közül a legfontosabbak számára (játékok, énekek, csoportbeszégetés) külön kategóriát hoztam létre, és ebbe a kategóriába nem vettem be 89 Worowska, Tereza, Józsa Csaba SJ, A Szív Szentjánosbogár Játékoskönyv, Manréza, Dobogókő, 2000, hátlap
67
kíváncsi
voltam,
hogy
a
válaszadók
maguktól
mindek
tartják
első
sorban
a
Szentjánosbogarat. A válaszok azt tükrözik, hogy a gyerekek első sorban tábornak, a felnőttek pedig sokkal többen közösségnek tartják. Így a közösség 22%-os említettsége tehát nagyobb részt az idősebb korosztálynak köszönhető. Ez érthető annak fényében, hogy a gyerekek túlnyomó része csak a táborban vesz részt a szentjánosbogár programok közül, (lásd Évközi aktivitás c. alfejezet) míg a felnőtteknek több lehetősége van az évközi találkozásra. (1.1.5.1-3.) A válaszolók 19%-a említette a jó hangulat valamilyen formáját. Ebbe a kategóriába tartoznak a „kikapcsolódás” és a „pihenés” említések is, melyek a gyerekeknél jellemzőek. Ide tartozik a társak „jófej” jelzővel való leírása, mely az ifjúsági tábori említésekben fordul elő. (Melléklet 1.1.6.1-3.) A válaszolók 16%-a említette a szeretet, elfogadás valamilyen formáját a közösség bemutatásakor. Ebbe a kategóriába vettem az egymásra való figyelem, és a másokban való jó keresésének hangsúlyozását is. Már a gyerekek is kiemelik, hogy ebben a táborban önmaguk lehetnek, családias a légkör, stb. Ennek a feltétele a szeretet és az elfogadás megtapasztalása. A kor növekedésével nő az említéseknek a száma ebben a kategóriában. A szeniortáborban a válaszolók kb. harmada ír a szeretetről, elfogadásról a közösség bemutatása kapcsán. (Melléklet 1.1.7.1-3.) A válaszolók 15%-a számára jellegzetes a beszélgetés, csoportbeszélgetés a Szentjánosbogár közösségben, táborokban. Nagyobb részben a gyerekek válaszaiban szerepel ezen említés. (Melléklet 1.1.8.1-3.) A tábor további fontos elemei az énekek, ezt 12% említette. Az értékekről való gondolkodást, értékek megismerését 2% említette, ami a tábor több elemében is visszaköszön: elsősorban a csoportbeszélgetésekben, de a misék és akadályversenyek feladatai is azt segítik, hogy ez a téma minél több oldalról körbe legyen járva. Az értékek tudatosításához hasonlóan minden tábor témájának hátterében az önismeret fejlesztésének célja rejlik. Ezt a válaszolók 5%-a fogalmazta meg. Az érdemi válasz mellett, vagy azt hárítva a válaszolók 14%-a úgy mutatná be a közösséget egy idegennek, hogy elhívná a közösségbe, táborba, amit a „jöjjön el” kategória foglal magába. Egy másik hárító kategóriába (2%) azok a válaszolók tartoznak, akik állítása szerint nem lehet szavakkal leírni, hogy mi a Szentjánosbogár. Az ismerkedés lehetősége, jó társaság hangsúlyozása a válaszok 12%-ában köszön vissza, míg az ezzel rokon, de intenzívebb érzelmekkel járó kategóriába tartozó válaszokat, a barátok szerzésének lehetősét 10% írta. 68
A válaszolók 3%-a beszélne a közösség nyitottságáról, 1%-a pedig a közösség, és tagjainak missziós küldetéséről.
IV.3. Mit ad a Szentjánosbogár közösség? Azt a „hozadékot”, amit a Szentjánosbogár közösség tagjai a közösségnek tulajdonítanak a „Mit tanultál és kaptál a Bogárban?” c. kérdéssel próbáltam megközelíteni. Az 522 érdemi válaszból összesen 790 állítást soroltam be 11 kategóriába.
Válaszok aránya kategória neve közösség, valahová tartozás, ismerkedés, barátok 35% szeretetet, elfogadást kaptam 34% szeretetet, elfogadást tanultam 26% konkrét hozadékok 21% személyiségfejlődés 16% értékekről, életről tanultam 12% hittel kapcsolatos, lelki dolgok 11% sok mindent 6% mozgalmas hét, élmények 6% Közösségi élet tanulása 5% egyéb 2% 21. Táblázat A válaszok megoszlása a "Mit tanultál és kaptál a Bogárban" c. kérdésre (n=522)
A legtöbben (35%) olyan „hozadékot” említettek, mely az egyén szociális beágyazottságát mélyíti. Az összes korcsoportban az ezen típusú válaszok túlnyomó többségét a barátok szerzése képzi, de megjelenik a közösséghez tartozás, az ismerkedés, és a gyerekeknél a jó társaság tényező is. (Melléklet 2.1.1-3.) A válaszolók több mint harmada megemlíti valamilyen formában a szeretet megtapasztalását a közösségben. A kor növekedésével egyre bővebben, és differenciáltabban fejezik ki a kitöltők ezt az élményt. (Melléklet 2.1.1-3.) Meglepő, hogy már a legfiatalabbak válaszaiban is mennyire visszatükröződik a szeretetben, elfogadásban való fejlődés. A válaszolók több mint negyede meg tudta ezt tudatosan fogalmazni, és sokan azt a kölcsönhatást is látják, hogy a kapott szeretet ösztönzi őket a szeretetadásra. Ezek a sokszínű, őszinte válaszok mind annak a szeretetadásnak valamilyen formájára vonatkoznak, mely a közösség mottójában áll. (Melléklet 2.3.1-3.) A „konkrét hozadékok” kategóriában elsősorban a fiatalabbak válaszait találjuk, akiknél a szimbolikus szféra, lelki fejlődés mellett vagy helyett a konkrét dolgok is hangsúlyt
69
kapnak. A válaszadók 21%-a említette a játék-, vagy énektanulást, esetenként
pedig
előfordult tárgyi szerzemények említése (étel, póló, papírok, stb.). (Melléklet 2.4.1-3.) A „személyiségfejlődés” kategóriába az önismeret, fejlődés, bizalom, önbizalom, saját értékek felismerése, és hasonló említések tartoznak. Az ilyen jellegű válaszok főleg a felsőbb korosztályoktól származnak, arányuk 16%. Sok esetben nehéz meghúzni a vonalat a szeretet, elfogadás és az önbizalom, bizalom szerzése közt, mert az előbbi kettő előfeltétele és indikátora az utóbbi kettőnek. (2.5.1-3.) A válaszolók 12%-a említette, hogy a tábor során tapasztalatokat szerzett, értékeket ismert meg, sajátított el, gondolkodott rajtuk. A válaszok azt tükrözik, hogy a kor előrehaladtával egyre fontosabb téma a közösség tagjai számára a kereszténység hiteles megélése a hétköznapokban. (2.2.6.1-3.) A válaszolók 11%-a említett hitbéli, lelki fejlődést. Míg a gyerekek leginkább azt hangsúlyozzák, hogy a hit fontosságáról tanultak, az ifjúsági-, és szenior tábori résztvevők legtöbbje hitének minőségi átalakulásáról ír. (2.7.1-3.) Összesen 5% tett említést a „közösségi lét tanulása” kategóriában, melyen belül a gyerekek az egymáshoz való alkalmazkodás tanulását, összetartást, csapatmunkát említik főleg, a felnőttek pedig a pedagógiai és szervezési tapasztalatszerzést. A közösségiség tanulásának említése kortól független. (2.8.1-3.) A válaszolók 5%-a számol be élményszerzésről, vagy a vidámság, öröm, nevetés valamilyen formájáról. (2.9.1-3.)
IV.4. Kritika A kitöltők közösséggel, táborral kapcsolatos negatív észrevételeire a „Volt-e valami, ami nem tetszett/nem tetszik a Szentjánosbogár közösségben?” kérdéssel próbáltam rákérdezni. A gyerek- és ifjúsági tábori résztvevőknek jelentősen más képe van a közösségről (eltekintve néhány ifjúsági tábori résztvevőtől, aki már vezetett), mint a szenior tábor résztvevőinek, akik nagy része csoportvezető, és ezáltal más szemszögből, és általában tudatosabban lát sok tábori elemet, pedagógiai kérdést, stb. Ez a közösséggel kapcsolatos kritika megfogalmazására fokozottan érvényes, így a gyerek és ifjúsági táborozók válaszai jelentősen
eltérnek
a
szeniortábori
résztvevőkétől.
A
korosztályi
sajátosságok
figyelembevétele érdekében külön kategóriákat is létrehoztam a két csoport válaszai számára. A Programbeosztás; Programok, körülmények; valamint a Konkrét személy c. alfejezetekben megfogalmazott kritikák a három korosztály említései tekintetében párhuzamosan kerülnek tárgyalásra. Ezek olyan kritikák, melyek a legkisebbektől a legnagyobbakig terjedő 70
korosztályokban egyaránt kimondásra kerültek. Utána a szeniortábori kitöltők válaszai számára alkotott kategóriák elemzése következik. A fiatalabb csoport sokkal kisebb arányban fogalmazott meg érdemi kritikát, mint az idősebbik. Kétféle hárító típusú válasszal „kerülték ki” a kitöltők az érdemi választ. A minden tetszett kategóriában a gyerek- és ifjúsági tábori említések száma (53%) a legmagasabb az összes nyitott kérdésre adott válasz közül. Ez az arány az idősebb csoportnál 11%. Egy másik kevéssé érdemi, csak a fiatalabb korcsoportban megfogalmazott kritika az a meglátás, hogy túl hamar vége van a tábornak (6%).
Válaszok Válaszok száma aránya (fő) (%) Kategória neve minden tetszett 254 53 egyéb 60 13 NT 50 10 programbeosztással kapcsolatos elégedetlenség 36 8 sportprogrammal való elégedetlenség 31 6 Hogy vége/rövid,stb. 28 6 konkrét személyekkel való elégedetlenség 20 4 NV 17 4 lelki programmal való elégedetlenség 14 3 étellel való elégedetlenség 13 3 túl sok beszélgetés 9 2 misszióval való elégedetlenség 6 1 csoport/szállásbeosztással való elégedetlenség 5 1 klikkesedés, zártság 2 0 22. Táblázat A gyerek- és ifjúsági tábor résztvevőinek kritikája a Szentjánosbogár közösséggel kapcsolatban (n=514) Válaszok Válaszok száma aránya (fő) (%) Kategória neve közösség felépítésével, szervezésével kapcsolatos 14 20 NT 11 16 hozzáállás, emberi gyengék 10 14 minden tetszett 8 11 klikkesedés/nem elég nyitott 8 11 egyéb 7 10 a konfliktusok kezelési módja 7 10 programbeosztás 6 9 pontatlanság 4 6 NV 4 6 túl nyitott 2 3 csoport/táborvezetőkkel szembeni kifogás 2 3 23. Táblázat A szeniortábor résztvevőinek kritikája a Szentjánosbogár közösséggel kapcsolatban (n=74)
71
A fiatalabbak csoportjánál a „Programbeosztás” kategóriába került a legtöbb érdemi említés, ami ugyan csak 8%-ot jelent, de ezzel a viszonylag alacsony számmal is ez a legnagyobb arányú érdemi kritika. A szeniortábori kitöltőknek 9%-a írt program- és időbeosztásával kapcsolatos kifogásokat. Mindegyik korosztályból előfordulnak a programok túlzsúfoltságára vonatkozó panaszok. A fiatalabb korosztályban többek megfogalmazták az igényt a csoporton kívüliekkel való több együttlétre, de volt, aki többet lett volna a saját csoportjával. (Melléklet 3.1.1-3.) A fiatalabbik csoportból 6% sportprogramokra, valamint a kirándulásokon, akadályversenyen való sok gyaloglásra panaszkodott. További 3% lelki programokat: az imákat, miséket említette, 2 % a beszélgetéseket sokallja, 1% pedig a missziót nem szereti. 1% jegyezte meg, hogy nem azokkal került egy csoportba, vagy szállásra, akikre számított, és 3% panaszkodott az ételre. 5% alatti mindkét csoportban a panaszok száma a „konkrét személyekkel” kapcsolatos panasz kategóriájában. A gyerekek főleg gyerektársaikra panaszkodnak, az ifjúsági táborozók egyes vezetőkre, a szeniortábori résztvevők a táborvezetőre. (Melléklet 3.3.1-3.) A szeniortábori kitöltők legnagyobb arányban (20%) a közösség felépítésével, működésével kapcsolatban fogalmaztak meg kritikát, javaslatot. Érdekes, hogy majdnem ugyanannyian szorgalmaznák a nagyobb fokú szervezettséget, intézményesültség magasabb fokát, mint ahányan ellenzik. A szervezet felépítésével kapcsolatban ketten korábbi hatalmi központosulást, egy ember jelenlegi felállásban a hatalomhoz közel álló emberekkel való kivételezést kritizálja. (Melléklet 3.4.1-3.) Az említések 14%-a valamilyen, közösségben tapasztalt emberi gyengeséget észrevételez. (Melléklet 3.5) A „Pontatlanság” kategória az előbb tárgyalt emberi gyengéknek is része lehetne, de 6%-os említettsége miatt mégis külön bekezdést érdemel. (Melléklet 3.6.) Míg a gyerekek és ifjúsági táborozók körében szinte fel sem merül a klikkesedés, zártság problémája, addig a szeniortábori kitöltők 11%-a említi a klikkesedést, vagy hiányolja a nyitottságot a közösség, vagy a régi tagok részéről. Az utolsó két idézet az őket megelőzőkkel látszólag ellentétben a túlzott nyitottságot kifogásolja. (Melléklet 3.7.) A válaszolók 10%-a nincs megelégedve a konfliktusok kezelési módjával. (Melléklet 3.8). 10% pedig a létrehozott kategóriákon kívüli állítást mondott. (Melléklet 3.9.)
72
IV.5. Az egyének szentjánosbogár-identitása Ebben a fejezetben az ifjúsági- és szeniortáborozók szentjánosbogár-identitásának próbálok utánajárni, melyet a „Mit jelent számodra Szentjánosbogárnak lenni” kérdéssel igyekeztem megközelíteni.
kategória neve összes % közösséghez tartozni 56 26 felelősség, misszió, világítás, nyitottság 43 20 Elfogadás, szeretet 34 16 Lelki állapot, lelki feltöltődés 31 14 hitbéli segítség, kereszténység megélése, lelki feltöltődés 29 13 barátságok 9 4 egyéb 8 4 ismerkedés emberekkel, helyekkel, szokásokkal, témákkal 7 3 NV 12 6 NT 9 4 24. Táblázat A "Mit jelent számodra Szentjánosbogárnak lenni" kérdésre kapott válaszok megoszlása (n=162)
A legtöbb válasz (26%) a közösséghez, egyfajta családhoz, valahova stb. tartozás kategóriában született. A válaszolók 20%-a felelősségnek, küldetésnek tartja szentjánosbogár voltát. Több említésben előfordul, hogy ez egy életforma, tehát nem csak a táborok során Szentjánosbogár a résztvevő. Ez, a hétköznapokra vonatkozó „küldetéstudat” főleg a szeniortábori kitöltésekben tükröződik. A szeretetre, elfogadásra való törekvés témájú kategória, mely a Szentjánosbogarak mottójának mondanivalóját tükrözi, 16%-os említést kapott. Az említések száma szerint a következő típus a tagok lelki állapotáról (jó érzés, vidámság, feltöltődés) szól. Ebben a kategóriában a válaszolók 14%-a tett említést. Ezen belül az ifjúsági táborozók inkább azt emelték ki, hogy jó érzés számukra Szentjánosbogárnak lenni, a szeniortáborban pedig a feltöltődés szempontja jelent meg többször. A vidámság, jó hangulat mindkét tábor említései közt többször felbukkan. (Melléklet 4.3.1-2.) Lelki feltöltődéssel kapcsolatos említést (hitbéli segítség, kereszténység megélése, lelki feltöltődés) a válaszolók 13%-a tett. Az ifjúsági táborozóknál a hitbéli, erkölcsi megerősítés egy visszatérő motívum, a szenior tábori résztvevőknél pedig a megújulás, fejlődés, és a kereszténység hétköznapi megélése. (Melléklet 4.4.1-2.) A válaszolók 4%-ánál a barátságokat, barátok szerzését, 3% pedig az ismerkedést említette. A következő szavakkal fogalmazták meg a válaszolók a Szentjánosbogár mibenlétét: életforma,
világítás,
küldetés,
apostolkodás,
szolgálat,
érték-közvetítés,
felelősség,
példamutatás, nyíltszívűség, nyitottság, szeretet-lét. (Melléklet 4.1.1-2.) A válaszolók 16%-a az előzőekben olvasott Szentjánosbogár-lét mibenlétét a következő szavakkal fogalmazza 73
meg konkrétabban: a szeretet, elfogadás, nyitottság megtapasztalása, és továbbadása. Ez az embereket igazabb, jobbik énjükhöz vezeti. (Melléklet 4.2.2.1-3.)
74
Befejezés Remélem, hogy a kedves Olvasó választ kapott a Bevezetésben feltett kérdésekre a Szentjánosbogár közösség szerepét, hivatását és hatásait illetően. Összegzésképpen szeretném a közösségre jellemző legfontosabb vonásokat, és az általa kiváltott legfontosabb hatásokat összefoglalni. A tagok akarva-akaratlanul tanulják a közösségi létet: az alkalmazkodást, a közösség varázsát, egy közösség működését, működtetését, stb. Erről számolnak be a SzentjánosbogárIdentitás c. fejezet említései. Fontos hozadéka a közösségnek az egymásért való felelősségvállalás tanulása. A csoportvezetők időnként tudatosan magára hagyják a csoportot, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy felelősek egymásért. A vezetők megtapasztalják, hogy egy héten át felelősek a rájuk bízott gyerekekért. Év közben pedig a team tagok felelősek azért, hogy a programokat előkészítő, elvállalt feladatokat teljesítsék. Másrészt felelősséget érez a közösség az egyháza jövője, és a nagy keresztény közösség szolgálata iránt. Igyekeznek megnyerni fiatal egyháziakat a közös, mellérendelt viszonyú munkára, és az egyháziak mellett a világiak lelki feladatvállalását is támogatják, mely segíti az Egyház a civil társadalomban c. fejezetben leírt egyházi szerkezetváltozást. A közösség nagy hangsúlyt fektet a személyes kapcsolatok épülésére, mely csökkenti az Ifjúság vallási helyzete c. fejezetben tárgyalt generációs árkokat. A szoros személyközi szálak többek közt azért hasznosak a közösségnek, mert megkönnyítik a szervezést, mivel az emberek annál szívesebben dolgoznak és működnek együtt, minél jobban ismerik és kedvelik egymást. Össztársadalmi szinten is kívánatos, hogy az egyéneknek erős kötődéseik, és minél mélyebb társadalmi beágyazottsága legyen. A Szentjánosbogár-identitás c. fejezet említései arról tanúskodnak, hogy a közösségen belül a vezetők és a gyerekek bizalommal, szeretettel és elfogadással viszonyulnak egymáshoz. A Szentjánosbogár közösség missziós jellege c. fejezet pedig bemutatja a helyiek egymáshoz, és a befogadott gyerekekhez fűződő személyes kapcsolatainak hozadékait. Egy további hosszú távú érték az önnevelés fontosságának tudatosítása. Ez egyrészt a csoportbeszélgetések során zajlik, ahol a csoportvezetők ráirányítják a gyerekek figyelmét ennek fontosságára. Másrészt a vezetők is folyamatos önnevelésre törekszenek, többek közt akarva-akaratlanul azért, hogy méltó példaként állhassanak a rájuk bízott csoport előtt. Az emberek alapvető élménye a közösségben az elfogadó, szeretetteljes légkör megtapasztalása. A Szentjánosbogár-identitás c. fejezet említései bizonyítják, hogy a Szentjánosbogarak 75
fontosnak tartják, hogy ezt, a közösségben tapasztalt szeretetet másoknak is továbbadják. A Szentjánosbogarak válaszai között megjelennek a csoportbeszélgetések állandó elemei: az önismeret, valamint az értékekről, és a hiteles keresztény életről való gondolkodás. Álljanak
befejezésül
az
egyik
szeniortábori
résztvevő
szavai,
melyek
a
Szentjánosbogár közösségről, és a közösség küldetéséről beszélnek. „Egy nagyon mélyen vallásos lelki közösség. Ebben a világban egy kis sziget, ahol az emberek igyekeznek egymásnak a legtöbbet adni, kedvességet, szeretetet, figyelmességet. Emellett egy küldetés is: kisbogarak gyűjtése, táboroztatás, misszió.”
76
Melléklet A II. fejezet melléklete
21. ábra A Szentjánosbogár táborok helyszínei 2007-ig (szerk.: Balogh András)
77
Nemek megoszlása táborok szerint 100% 80% 60% 40% lány
20% 0%
fiú Csanáda Dombóv páca ár
Mocsa
Hosszúh Esztergo Taksony etény m
lány
64%
61%
78%
54%
72%
70%
fiú
36%
39%
22%
46%
28%
30%
22. ábra A nemek megoszlása a gyerektáborok helyszíne szerint (n=427)
Említések játék neve száma papsapka 80 méta 79 kacsintós 53 maffia 49 pli-pli 44 bizalomjáték 27 mindegyik, sok van, stb. 25 vakvezetés 21 csomózódás 20 japán foci 19 vámpír 19 cowbolyos 18 zászlófogó 16 turmix 15 küldöm a levelem 14 25. Táblázat A 15 legnépszerűbb játék (n=563)
78
A III. fejezet melléklete Év Attala Szakcs Gölle Ecseny Kiskopárd 1785 698 2555 822 590 578 1828 834 2721 1146 684 477 1857 887 3134 1773 1004 582 1869 1068 3401 2313 1035 464 1880 1121 3344 2557 1025 493 1890 1197 2653 363 594 3443 1900 3324 2738 1037 728 1226 1910 1207 3194 2748 1009 799 1920 1150 1957 1016 971 2801 1930 1143 2860 2699 1075 980 1941 1145 2595 1050 952 3061 1949 1110 2930 2898 1150 1057 1960 1042 2500 957 1091 2949 1970 1179 1834 1864 771 1072 1980 1062 1461 1553 525 920 1990 930 1167 1338 392 887 26. Táblázat Attala és környéke-beli falvak lakossága 1785-1990-ig90
Korcsoport Alsónyék Attala Csikóstöttös Összesen 791 872 983 0-4 37 44 51 5-9 54 38 48 10-14 52 50 57 15-19 47 53 66 20-24 60 51 64 25-29 52 60 70 30-34 55 54 68 35-39 48 57 55 40-44 68 68 82 45-49 47 64 88 50-54 41 62 59 55-59 53 44 51 60-64 38 65 64 65-69 52 56 50 70-74 45 53 49 75-79 26 35 40 80-84 7 12 16 85-x 9 6 5 27. Táblázat 3 dél-dunántúli falu lakosságának összetétele korcsoportok szerint91
90
Forrás: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 10. Tolna megye KSH Budapest 1996 Forrás: 2001. évi népszámlálás 6. területi adatok, 6.17. Tolna megye II. kötet, KSH Budapest 2002. 112113.o. 91
79
Írnilakosság lakosság olvasni Gazdasággal száma száma tudók rendelkezők aránya 19492003aránya 1949-ben az egész Megye 1949-ben ben ban népesség %-ában Település neve 1949-ben Attala Somogy 1100 872 97,20% 26,00% Igal Somogy 2467 1336 89,50% 16,30% Ecseny Somogy 1150 392 94% ? Kiskopárd Somogy 1057 887 95,50% 23,30% Egyházaskozár Baranya 1143 899 ? 16,80% Kaposszekcső Baranya 1615 1375 96,80% 20,60% Vásárosdombó Baranya 820 1158 90,70% 23,30% 28. Táblázat Dél-Dunáltúli települések népessége 1949-ben és 2003-ban, Írni-olvasni tudók-, és gazdasággal rendelkezők aránya 1949-ben92 ismeretlen, magyar cigány német román nem válaszolt Attala 98,50% 0 0 0 1,50% Ecseny 63,10% 0 2,60% 0 36,20% Kiskopárd 98,20% 2,30% 0,70% 0,00% 3,60% Gölle 97,20% 10,90% 0 0,40% 3,70% Egyházaskozár 95,70% 10,90% 11,90% 1,00% 3,80% Kaposszekcső 97,20% 0,20% 6,50% 0,00% 2,60% Vásárosdombó 98,70% 13% 0,80% 0,00% 0,30% 29. Táblázat Attala és környékebeli települések megoszlása nemzetiség szerint
római más felekezethez nem Település neve katolikus református evangélikus felekezet nem tartozó válaszolt Attala 89,90% 1,90% 1% 0,60% 2,90% 3,70% Ecseny 12,50% 5,80% 22,10% 1,90% 0,00% 57,10% Kiskopárd 77,10% 12,20% 2,80% 0,00% 0,00% 3,60% Egyházaskozár 72,50% 1,30% 16,40% 2,10% 2,70% 4,80% Kaposszekcső 65,90% 2,80% 16,00% 3,10% 7% 6,10% Vásárosdombó 89,60% 2,40% 2,90% 2,40% 2% 1,30% 30. Táblázat Attala és környékebeli települések felekezeti megoszlás szerint
92
Forrás: Lásd 10. hiv. és A Magyar Köztársaság Helyégnévtára 2003., KSH Budapest 2003.
80
Az IV. fejezet melléklete 1.1.1.1.Gyerektábori említések „Katolikus közösség…” „…katolikus csoport…” „A bogártábor egy kis katolikus közösséget alkot,…” „Ez egy olyan társaság, amiben a többség hívő…” „Ez egy keresztény tábor…” „Ez egy jól megszervezett katolikus tábor….” „Ez egy vallásos közösség,…” „Vallásos csoport, …” „Egy olyan tábor, ahol a hittanosok találkoznak és ismerkednek.” „Ezt főleg jezsuiták alapították,…” 1.1.1.2. Ifjúsági tábori említések „A Bogár egy jókedélyű hívő közösség…” „Katolikus keretek között mozgó közösség…” „Egy országos méretű egyházi közösség…” 1.1.1.3. Szeniortábori említések „Igazi keresztény KÖZÖSSÉG” „… jezsuita alapítású közösség,…” „…, szent ignáci lelkiségű ifjúsági mozgalom” „Hiteles keresztény közösség,…” ”… Alapvetően római katolikus közösség, de bárki jöhet…” 1.1.2.1. Gyerektábori említések „…Közel vagyunk Istenhez…” „…A hit segítségével különböző témákról beszélgetünk…” „…Csodálatos lelki közösség…” „…Egyházzal, Istennel és az emberekkel foglalkozik….” „…erősítik a hited” „…A Bogár egy lelki plusz azoknak, akik törekednek Isten megismerésére.” „A Bogár lelki napok jobban foglalkoztatnak a hittel…” „…Jézusról szól…” „…Istenről szól….” „Ha meg akarod ismerni a fényt és az Isten szeretetét, (… )gyere el!” „…Testi és lelki tréning….” „…Egy hét alatt lelkileg megtisztulsz…”
„…Itt fel lehet töltődni lelkileg, ami elkísér egész évben…” „…Itt közelebb érezhetjük magunkat Istenhez, egymás által is.” „A bogártábor megismerteti az embert a Jóistenről” 1.1.2.2. Ifjúsági tábori említések „Másképpen tudsz keresztényként élni, ha eljössz, jobban meg tudod élni a hited.” „Merünk az Istenre hagyatkozni és emiatt az Isten csodát tesz a gyerekekkel, gyerekeknek” „Egy olyan közösség, (…) ahol könnyű megtapasztalni Isten létezését és jelenlétét”. „…közösség, segít közelebb kerülni másokhoz és magunkhoz és Istenhez.” „Egy csodálatos lelki felfrissülés, aminek varázsa van” „Ez nem egy olyan tábor, ahol állandóan imádkozni kell, és szenteskedő emberekkel vagy együtt… Ez az élet értelme, ami segít boldoggá tenni! ☺” „…Olyan, mint egy „lelki-hízókúra”,…” „A bogár egy olyan közösség, ahol vidáman ünneplik meg az Úr létét minden nap.”
1.1.2.3. Szeniortábori említések „A bogár egy lehetőség, hogy egy gazdag közösségi hittapasztalatot éljen át az ember…” „Egy remek társaság, ahol nem ciki kereszténynek lenni!” „Egy nagyon mélyen vallásos lelki közösség,…” „Egy olyan tábor, ahol az Istenhez és egymáshoz fűződő kapcsolatunkat mélyítjük.” „…Megpróbálunk úgy keresztények lenni, ahogy kell - megélni a hitet a mindennapokban.” „Ez egy csodálatos hely, (…) ahol megtapasztalható az Isten. 1.1.3.1. Gyerektábori említések „… minden nap van mise” „Egy tábor, amiben vannak misék…” „A misék (…)teszik egyedivé.”
81
„Egy öt napos tábor, ami Istennek szól különleges misékkel,…” „A bogártábor egy olyan hívő tábor, ami a gyerekeknek nagyon sok élményt nyújt és új tapasztalatokat szerezhetnek a misék,(...) során.” „Szentmiséken veszünk részt, amik véleményem szerint jobbak, mint a „sima”, „hétköznapi” misék, mert zenés-énekes.” „…a misék nem unalmasak…” „A szentmiséket teljesen más formában ismerjük meg (élvezhető)….” „Megszereted a miséket!!!...” 1.1.3.2.Szeniortábori említések „Mesélnék a miséről (ha nem vallásos, akkor nem sokat)…” „..És a misék annyira egyedien jók, hogy még az ateistáknak is tetszene.” „…A fantasztikus bogármisék pedig sokkal személyesebbé teszik ezt a csodálatos misztériumot.” 1.2. Gyerektábori említések „Azt, hogy milyen jó!” „Tök jó” „Szerintem tök jó!” „Csak annyit, hogy nagyon jó…” „Ez egy olyan jó tábor, hogy képes vagyok minden évben eljönni.” „Nagyon jó!!! Aki egyszer eljön, az mindig jön utána is.” 1.3.1. Gyerektábori említések „…Sok-sok érdekes program van.” „…Ha van valami látványosság, azt megnézzük. Sorversenyek is vannak….” „A Szentjánosbogár egy mozgalom. Célja a katolikus vallás szellemében gyerekeket táboroztatni, különböző értékeket megismertetni, különböző időpontokban bálokat tartani. Régi hagyományokat játékokat megőrizni pl: méta” „Egy olyan egyházi tábor, ami tele van programokkal, családoknál szállunk meg, és mindig van missziózás.” „Idegen családok fogadnak be. Öt napos a tábor…” „Egy olyan katolikus tábor, ahol a gyerekek a falubelieknél vannak elszállásolva, csoportok vannak, ahol beszélgetnek, játszanak, tanulnak, és minden nap van mise.” „…az ország minden részéről jönnek gyerekek…”
„…Sok csoportos foglalkozás, beszélgetés. Sok meglepetés, hogy kikkel vagyunk elszállásolva.” 1.3.2.. Ifjúsági tábori említések „Egy keresztény tábor ez, mely összefogja a fiatalokat….” „Egy országos méretű egyházi közösség,…” „…Nagyon sok mindent csinálnak a táborban, sok jót.” „Nyitott, közvetlen emberekkel, akik az ország ill. Felvidék… bármely pontjáról jöttek.” „...elsősorban a fiatalokat szólítja meg, nyáron táborokat szervez, év közben pedig klubokat.”
1.3.3. Szeniortábori említések „…közösség, ami nagy hangsúlyt fektet a fiatalokkal, gyerekekkel való foglalkozásra” „…Próbáljuk megfejteni az élet nagy dolgait különböző lelki programok segítségével” „Elmondom a történelmét: belehelyezem a mai világba. Elmesélek néhány élményt, szokást, stb.” „Mindenképp kiemelném, hogy családoknál vagyunk elszállásolva, és ez egészen más alapokra helyezi a hangsúlyt, így megtapasztalhatjuk, milyen, mikor feltétel nélkül befogadnak.”
1.4.1. Gyerektábori említések „.. sokat játszunk…” „…egész nap játszunk…” „…jók a játékok,…” „…játékos közösség…” „… Sok új játékot ismerünk meg,…” „…Istennel foglalkozva játszunk…” 1.4.2. Ifjúsági tábori említések „... játékosan beszélgetnek az élet nagy kérdéseiről” „Nagyon komoly, mégis játékos, (…) közösség.” „…ahol játékosan beszélgetnek az élet nagy kérdéseiről”
82
1.4.3. Szeniortábori említések „…játszunk sokat…” „… játékkal (…) ismerjük meg egymást és éljük meg hitünket.” „Segít abban, hogy megismerd önmagad (…), játékokkal, jó hangulatban.” „Közösség, ahol jókat játszunk, megtanulunk együttműködni, nyerni és veszteni.” 1.5.1. Gyerektábori említések „ A Bogár egy közösség, ….” „Egy nagyon jó közösség,…” „Ez egy katolikus közösség” „Ez nem csak tábor, hanem egy jó közösség is,…” „… szinte azonnal befogadnak a közösségbe.” „Csodálatos lelki közösség” 1.5.2. Ifjúsági tábori említések „Katolikus ifjúsági közösség….” „Egy fiatal közösség,…” „Összetartó közösség,…” „Barátságos, intelligens, befogadó közösség…” „Ez egy vidám, barátságos közösség…” „Egy összeforrt ifjúsági közösség…” „Ez egy nagy közösség, …” „Egy nyílt, befogadó, keresztény közösség a Bogár,…” „Nagyon komoly, mégis játékos, biztos, szeretetteljes közösség” 1.5.3. Szeniortábori említések „Jól szervezett ifjúsági közösség” „ Igazi keresztény KÖZÖSSÉG” „Hiteles keresztény közösség,…” „Gyerekekkel foglalkozó közösség,…” „…Szórakoztató és vidám a közösség” „Ez egy teljesen nyitott közösség,…” „Befogadó, elfogadó közösség” „…nagyon nyíltszívű, laza közösség,…” „Páratlan közösség,…” „A Bogár egy szellemi-lelki közösség,…” „…közösség, család, ahová jó tartozni!” 1.6.1. Gyerektábori említések „…sokat nevetünk…” „…király a hangulat” „…nagyon jó a hangulata az egésznek” „sok jófej ember jön ide”
„A Bogár egy katolikus tábor, ami nagyon jó. Sok mókával” „... Itt egész évre fel lehet töltődni élménnyel.” „…sokat nevetünk és játszunk, és nagyon jól érezzük magunkat.” „Egy katolikus tábor, sok szórakozással…” „Mindig vidámak itt az emberek és nagyon közvetlenek.” 1.6.2. Ifjúsági tábori említések „…nagyon jó hangulat szokott lenni,…” „Eszméletlen jó emberek, programok vannak és jó élményekkel gazdagodhatsz.” „…mindenhol vidámság uralkodik….” „…Egész évre megmarad a tábori élmény…” „..Jó buli az egész.” „…nagyszerű hangulat és rengeteg nevetés.” 1.6.3. Szeniortábori említések „…Nem ilyen begyöpösödött izé, hanem tök laza.” „…mindenkinek mindig nagy élmény…” „Mesélnék a (…) a táborokról, és az ott uralkodó hangulatról ( ami persze leírhatatlan, de én azért megpróbálnám), „…Szórakoztató és vidám a közösség” „…Jókedv, vallásosság, vidámság….” „Szjb=önfeledt nevetésben kibontakozó, megfiatalodó ember…” „Ha szeretnél lelkileg elmélyülni, de mellette jókat marháskodni, (…) gyere ide.” 1.7.1. Gyerektábori említések „…Mindenki kedves mindenkihez és figyelünk egymásra.” „A Bogár egy közösség, ahol összejövünk, (…) és csak a jót keressük egymásban.” „Az a tábor, ahol úgy fogadnak el, amilyen vagy….” „…Mindenkit elfogadunk és mindannyiunkban barátra lelhetsz.” „Ez egy jó hely, ahol a gyerekek önmaguk lehetnek” „Ebben a táborban adhatod saját magadat.” „Egy olyan közösség, ahol mindenki szeret mindenkit” „…őszinte, megértő beszélgetések.” „Nagyon jó emberek vannak a táborban, akik mindenben segítenek.” „A 2. családja minden embernek, és biztosan megleli önmagát benne.” „Ott igazak az emberek, szállásadók! Mindent megtesznek az emberek az érdekünkbe.”
83
„…Nagyon befogadóak, kedvesek és aranyosak…” „…Itt mindenki megtanulja elfogadni és megszeretni a másikat,…” „Egy olyan országos közösség, ahol megtanulhatsz szeretetet adni- és kapni is” „Egy olyan közösség, ahol figyelünk Istenre és figyelünk egymásra…” 1.7.2. Ifjúsági tábori említések „A Bogár számomra megvalósítja a „Paradicsomot”! A teljes boldogságot hozza a földre!” „A bogárban egy-két nap alatt úgy meg lehet szeretni embereket, mint máshol évek alatt. Ott együtt vidám mindenki. Nem hagyjuk, hogy valaki szomorú legyen…” „Egy közösség, ahol nem számít, honnan jöttél, milyen a családi/anyagi háttered.” „Egy olyan közösség, ahol mindenki mindenkinek a barátja” „Ez egy nagy közösség, mely senkit nem közösít ki, mindenkit befogad” „Egy hely, ahol mindenki bizalommal fordul a másikhoz,…” „Egy olyan közösség, ahol rengeteg szeretetet kap az ember, rengeteg mosolyt, és mély beszélgetéseket lehet folytatni értékes emberekkel.” „Nagyon jó a közösség, „álarc” nélkül, „szabadon” viselkedhetsz…” „Elfogadják egymást, és nyugodt a légkör.” „Egy olyan közösség, ahol mindenki önmaga lehet, mert mindenkit elfogadnak. Ahol mindenkiben észreveszik a jót.”
1.7.3. Szeniortábori említések „Egy olyan közösség, ami be/-elfogad mindenkit olyannak, amilyen.” „Egy közösség, ahol elfogadnak olyannak, amilyen vagyok. Nem érzem hülyének magam a gondolataim, hitem miatt..” „Keresztény, nyitott, és mindenkit befogadó” „A Bogár olyan közösség, ahol egymást megismerjük, elfogadjuk, közösen építjük a közösséget.” „Ebben a világban egy kis sziget, ahol az emberek igyekeznek egymásnak a legtöbbet adni, kedvességet, szeretetet, figyelmességet….”
„Gyere közénk és nézd meg, tapasztald meg! Ha szeretnéd a szeretetéhségedet egy fiatal nagyszerű csapatban enyhíteni, nosza, rajta!” „Elfogadunk olyannak, amilyen vagy, szeretünk úgy, ahogy vagy és segítünk meglelni azon értékeidet, amiben Te igazán jó vagy, ezekre építünk, így biztosan tudsz adni magadból másoknak, ami igazi boldogságot jelent. Színes, sok-sokféle egyéniséggel találkozhatsz, s barátokra lelhetsz.” „Ez egy keresztény közösség, arra törekszünk, hogy magunkból és egymásból a legjobbat hozzuk ki.” „Célja a szeretet közvetítése és megtapasztalásának elősegítése.” „Befogadó, elfogadó közösség, csupa értékes emberrel. Feltétel nélkül elismernek és segítenek.” „Ez egy csodálatos hely, ahol úgy fogadnak el, amilyen vagy, ahol megtapasztalható az Isten. Kimozdít és feltölt. Átformálja a hétköznapokat. Ünnep szeretetettel telve.” 1.8.1. Gyerektábori említések „…sok a játék és a beszélgetés.” „…Sok csoportos foglalkozás, beszélgetés.” „A Bogárban csoportokon belül beszélgetések, játékok vannak….” „…érdekesek a csoportbeszélgetések” „A misék és közös beszélgetések, játékok teszik egyedivé.” „Egy tábor, ahol vallásos elbeszélgetések vannak,…” „…őszinte, megértő beszélgetések.” 1.8.2. Ifjúsági tábori említések „Fiatalok közössége,(…), játékokkal és sok beszélgetéssel. „…mély beszélgetéseket lehet folytatni értékes emberekkel.” 1.8.3. Szeniortábori említések „…Segít abban, hogy megismerd önmagad. Mindezt beszélgetésekkel, …” „…játékkal és beszélgetések útján ismerjük meg egymást és éljük meg hitünket.” 2.1.1. Gyerektábori említések „Közösséget, barátokat” „Sok barátot kaptam…” „Rengeteg barátot…”
84
„Több barátom lett…” „Sok barátot szereztem…” „Megtanultam idegen gyerekekkel megismerkedni…” „Megismerhettem nagyon jó embereket…” „Jó társaságot, barátokat.” 2.1.2. Ifjúsági tábori említések „…Sok barátot kaptam….” „…sok-sok barátot! ☺” „Két legjobb barátnőmet kaptam.” „…Megtanultam könnyebben ismerkedni idegenekkel” „…Megismerem magam és még egy csomó érdekes embert.” „ …új emberekkel találkoztam.” „Közösséget kaptam…” 2.1.3. Szeniortábori említések „közösséget” „…barátokat, szerelmet,…” „Barátokat, „gyerekeket”…” . „…Tartós barátokat…” „új barátokat” „…rengeteg fantasztikus embert ismertem meg…” 2.2.1. Gyerektábori említések „Sok szeretet…” „Szeretetet, megértést” „Sok szeretetet, odafigyelést” „Rengeteg szeretet kaptam…” „Sok szeretetet a többiektől, törődést,…” „Isten szeretetét” 2.2.2. Ifjúsági tábori említések „…rengeteg szeretetet és elfogadást…” „Sok szeretetet, megértést…” „…Egy nagy zsák szeretetet.” „Elfogadást kaptam…” „…sok szeretetet és törődést kaptam.” „Szeretetet, bizalmat, odafigyelést, és még hosszasan sorolhatnám ☺” „Egy embertől nagyon jóleső szavakat.” 2.2.3. Szeniortábori említések „Türelmet, elfogadást,…” „…elfogadva lenni…” „…vigaszt, támogatást, iránymutatást….” „… elfogadást, szeretetet, türelmet…”
„Sok kedvességet kaptam, és megerősítést, hogy nekem is dolgom és helyem van az életben. Visszakaptam sokat az elveszett önbecsülésemből.” „Rengeteg szeretetet, bizalmat, örömet kaptam…” „„Szeretetinjekciót” kaptam: őszinte figyelmet és érdeklődést…” 2.3.1.Gyerektábori említések „Hogyan nyújtsak szeretetet” „Megtanultam, hogyan kell szeretni…” „Másokat elfogadni…” „Hogy érdemes kedvesnek lenni.” „…hogyan kell felismerni az emberekben a jót” „Azt tanultam, hogy ha kedvesen és szeretettel közeledünk a másik emberhez, sokkal többet kapok vissza, mint adtam.” „Tanultam minden embert szeretni, ahogy van….” „Első ránézésre ne ítéljek…” „hogy ne legyenek előítéleteim az első találkozásnál.” „Előbb meg kell ismerni az embereket, hogy ítélkezni tudjunk felettük…” „Megtanultam bízni a másikban, és nem a külsejéről megítélni.” „Azt, hogy tisztelni kell egymást, és nem szabad senkit kiközösíteni.” „Tolerancia, megbecsülni a másikat, pozitívan hozzáállni a dolgokhoz, mindenkiben a jót látni…” „Türelmesebb lettem másokhoz” „Tanultam: másokra nem ugrani…” „Azt, hogy minden ember érékes...” „Megtanultam figyelni a másikra, meghallgatni…” „Megtanultunk figyelni egymásra és bízni egymásban.” „Hogy mindenkit szeretni lehet, és kell is,…” „Megtanultam, hogy másokra is oda kell figyelni, türelemmel és szeretettel kell fordulni egymás felé…” „Hogy nem csak én vagyok a fontos, hanem másokkal is kell törődni, és ha szomorú akkor oda „kell” menni, és beszélgetni vele, és felvidítani. Mert nem jó, ha vki rossz kedvű ☺” „Azt, hogy nem számít, milyen vallású az ember, csak az számít, hogy egy Istenben hiszünk.” „Számomra a bogár nagyon jó példa arra, hogy mindenkinek van értéke.”
85
„Szeresd az ellenséged, mindenben a jót lásd.” „Azt, hogy vannak emberek, akik „máshogy” élnek, mint én, és ettől függetlenül jó emberek.” …sok türelmet tanultam. Úgy érzem, jobb ember lettem ezáltal” „Megtanultam szívből lélekkel barátkozni és segíteni.” „Megtanultam értékelni az emberek belső értékeit és nem csak a hibáikat keresni” „Megtanítottak, hogy ha mosolygok, akkor mások visszamosolyognak.” 2.3.2. Ifjúsági tábori említések „Tanultam szeretni!...” „Azt tanultam, hogy tudjak szeretetet adni másoknak…” „Megtanultam odafigyelni másokra.” „…jót tenni tanultam” „…arra tanított, hogy mindenkiben rejlenek értékek.” „Másokra jobban figyelni, segítőkésznek lenni.” „…megtanultam úgy szeretni, ahogy itt szerettek.” „Nyitni és nyílni tanultam….” „… Megtanultam türelmesnek és megértőnek lenni, legalábbis igyekszem.” „Elfogadni a másikat úgy, ahogy van, jobban megérteni azt, hogy hogyan élhetem a mindennapjaimat keresztény szellemben….” „Megtanultam elfogadni jobban a másikat. Nem alkotni előítéleteket.” „Azt lehet a legjobban megtanulni, hogy ne első ránézésre ítéljünk, hanem ismerjük meg az embereket….” „Mások értékeinek felismerése…” „hogy mindenkit elfogadjak olyannak, amilyen, és hogy legyek mindenki felé nyitott.” 2.3.3. Szeniortábori említések „nyitottságot, empátiát…” „Szeretni, elfogadni, adni, odafigyelni” „…többi ember szeretete (mármint én őket, ők engem, és egymást)” „Nyitottabb lettem, megtanultam elfogadni az embereket, a jót nézni bennük…” „Ne ítélj elsőre.” „Nyitottabb vagyok a többi ember iránt, pórbálom elfogadni azokat is, akiket nem tartok szimpatikusnak” „Megtanultam, hogy nincs rossz gyerek, ma már egyformán elfogadom őket.”
„Hogy merjek szeretetet adni és elfogadni, hogy milyen sokfélék vagyunk, és ez mennyire jó. Rányílt a szemem emberi sorsokra, s ezek érzékenyebbé tettek, s arra késztetnek, hogy sok időt adjak másoknak, foglalkozzak más emberekkel.” „Teljes mértékben elfogadni másokat, a kereszténység alkalmazása a mindennapi életben.” „Embernek lenni, embernek megmaradni.” „Nyitottságot az emberek felé, hogy mindenki értékes valamiben.” „Sokkal toleránsabb lettem” „Elsősorban a másokra való nyitottságot, de talán a legfontosabb, amit itt tanultam az az, hogy mindenkiben próbáljam fölfedezni az értékeket.” „Sok türelmet tanultam, és azt, hogy nem lehet első benyomás alapján ítélni.” „Bánni, az emberekkel, azáltal, ahogy ők bántak velem! Tökéletes odafigyelést…” „megtanultam, hogy nem csak én vagyok, hanem másokra is jobban oda kell figyelnem, mint eddig.” „Meglátni a másikban a jót, nyitottnak lenni, felelősséget vállalni másokért” „A Bogárban figyelmességet, érzékenységet a másik ember iránt, vidámságot tanultam.” „Felelősséget, alázatot, elfogadást.” 2.5.1. Gyerektábori említések „…hogy nem lehetsz mindig a figyelem középpontjában” „Önbizalmat, szeretetet és barátokat „kaptam”…” „Becsüljem magam és ugyanúgy társaim is” „a félelmeinket szeretettel le lehet győzni” „Önbizalmat kaptam.” „megtanultam felismerni az értékeimet.” „Megtanultam, hogy ne legyek annyira visszahúzódó!” „Tanultam: nyitottnak kell lenni mindenre” „…Lehetünk jobbak is.” „A félelemről és a szeretetről beszélgettünk. Megtanultam bízni a másikban…” „Hogy mindig önmagunkat kell adnunk.” „Szerintem nagyon nagy lelki plusszt ad a Bogár, és segít túlélni a szürke hétköznapokat.” „Hogy hogy kell egy helyre elmenni, és mindig tudjak beszélni a váratlanul ért témáról.” „Megtanultam a közösségbe bekapcsolódni…”
86
2.5.2. Ifjúsági tábori említések „Talán jobb ember lettem, felfedeztem az értékeimet.” „Megismerem magam és még egy csomó érdekes embert.” „Önismeret, elfogadás, kibontakozás, bizalom és lehetőség.” „Nyugalmat, hogy jó dolog, ha van valami tudásom. Sokat kaptam az emberkéktől.” „…és megtanultam egy kicsit nyitottabbnak lenni.” „Tanultam megnyílni mások előtt…” „Barátok közt élni, emberekkel beszélni, helyzeteket kezelni, az ország több faluját, városát megismertem…” „Megtanultam teljesen saját magamat adni a zenében” „Jó beszélgetéseket, magamat adni, igazi kereszténynek lenni” „Nyitni és nyílni tanultam. Meg bízni. Azt nagyon. Meg tisztelni. De azt még akarok. ☺” „Emberekkel való viselkedés” „Megtanultam, hogy nem szabad félni megszólítani másokat” „Megtanít, hogy könnyebben meg tudj nyílni másoknak” „…életkedvet, önbizalmat…” „Magamról tudtam meg sok mindent.” 2.5.3. Szeniortábori említések „Nyitottabb lettem…” „Őszinteség, nyitottság, bizalom, türelem, érzelmi-lelki bomba” „Közösséginek lenni, (…) felelősséget kapni” „Önbizalmat, elfogadom és szeretem magam….” „rengeteg építő jellegű VISSZAJELZÉST- ami elengedhetetlen a fejlődéshez.” „Jobban megismerhetem önmagamat, nyitottabb lettem emberek felé, mélyebb lett a hitem általa.” „Elfogadást, nyitottságot, lendületet, szolgálatot” „alázat a saját képességeimet illetően” „, nyitottnak lenni, felelősséget vállalni másokért. Kaptam sok barátot, önbizalmat, elismerést,…” „A jezsuitáktól kaptam a Bogáron keresztül: Tudatosság!” „A felét sem fogom tudni leírni most! Felelősséget, alázatot, elfogadást.” 2.6.1. Gyerektábori említések „Megtanultam, mi az igazi érték.”
„Tapasztalatot” „Félelmekről tanultam és a szeretetről,…” „Tapasztalatokat szereztem és tanultam másoktól a beszélgetések során.” „Sok tapasztalatot és tudást szereztem…” „…egy csomó dolgot tanultam” „Értékeket és kincseket” „Minden táborban mást és újabbat tanulok. (A tábor témájától is függ)” 2.6.2. Ifjúsági tábori említések „…tréninget a jövővel kapcsolatban.” „Mindent, ami kell az életemhez.” „jobban megérteni azt, hogy hogyan élhetem a mindennapjaimat keresztény szellemben.” 2.6.3. Szenior tábori említések „Értékrendi megerősítés, barátok. Sok élettapasztalat,…” „mintákat, amivé lenni/fejlődni lehet. Pl: családi élet, fiatal házasok.” „a kereszténység alkalmazása a mindennapi életben.” „Sok embert, ez által tükröt és élettapasztalatot. Élhető kereszténységet.” 2.7.1. Gyerektábori említések „…csomó olyan dolgot hittel kapcsolatban, amit használni lehet az életben.” „Lelki dolgokat.” „fontos az Istennel való kapcsolat.” „Isten a legfontosabb” „…még több hitet…” „Szeressük Istent és egymást is.” „A hitet Isten felé” „Azt, hogy mindig együtt kell lenni Jézussal.” „Rendszeresen járjunk misére és kövessük Jézus Krisztust.” „Főleg Jézus dicsőítéséről tanultam…” 2.7.2. Ifjúsági tábori említések „Elkezdtem igazán hinni Istenben.” „Nagyon mély, olykor érzelmekre épülő lelki élményeket” „A személyes kapcsolatom Istennel, a hitem azt hiszem sokat mélyült.” „Hogy legyek közösségi, Istenhez közeli és másokkal együttműködő ember." „…megtanultam örülni az Úr létének és minden egyes napnak.”
87
„Mélyebb hitet és bizalmat kaptam Isten iránt.” 2.7.3. Szenior tábori említések „megerősít a hitemben” „…Isten megismerése…” „Jézus Krisztus nem egy porosodó giccstárgy a falon vagy az emlékeimben, hanem élő, játékos, szeret, és vidám és engem nagyon szeret!” „…Hitemben, istenkapcsolatomban óriásit erősített a Bogár, talán a legtöbbet az életemben innen kaptam…” „Sokkal közelebb kerültem Istenhez a bogárban.” „„alternatív” miséket” 2.8.1. Gyerektábori említések „Összetartás, csapatmunka” „Csapatmunkát” „Megtanultam a társaimhoz alkalmazkodni” „Azt tanultam, hogy összetartsunk” „Ha a csapattársaimmal megismerkedem és összefogunk, akkor bármit el lehet érni.” „…azt tanultam, hogy be kell tartani a szabályokat.” „Megtanultam közösségben lenni” „Megtanultam a közösségbe bekapcsolódni…” 2.8.2. Ifjúsági tábori említések „Hogy legyek közösségi…” „Megtanultam segítséget nyújtani másoknak, és közösséget teremteni.” 2.8.3. Szenior tábori említések „Közösséginek lenni,” „…gyerekekkel való bánásmódot, táborszervezést és vezetést,…” „Kisebb gyerekekkel való foglalkozás” „…Megtanultam, hogy mások is vannak a világon, nem csak én.” „…csoportvezetés (beszélgetések moderálása), táborszervezésbe betekintés…” „Megtanultam közösségi életet élni, azt hiszem ez a legfontosabb
„…élményeket…” „Megtanultam (…) jókat nevetni együtt.” „Nagyon sok közösségi élményt kaptam.” „…a misszió élményét kaptam” „Sok vidám percet kaptam…” „Rengeteg örömet…” 2.9.2. Ifjúsági tábori említések „Hatalmas élmény volt a görög katolikus mise, ami által megéreztem az egységet, a még hatalmasabb Istent. Megtapasztaltam, milyen vendégszeretőek az emberek, és hogy mindenhol lehet misét tartani.” „…Nagyon sok vidámságot…” „…öröm…” „…jókedvet…” „Egy hét jókedvet…” „Rengeteg nevetés” 2.9.3. Szeniortábori említések „…sok szép élményt!” „…A játék örömét, a közösség erejét…” 3.1.1. Gyerektábori említések „Hogy pl. a kamaszoknak lehetne tovább maradni, programok, sétálni stb.” „Az az egy nem tetszett, hogy háromnegyed nyolcra kellett menni a templomhoz. Szívem szerint kicsit később keltem volna fel.” „Túl későn érünk haza esténként” „Kevés idő volt a programok vége és az esti programok kezdete között….” „Sosem volt időm az esti programok előtt pl: vacsorázni” „Korán kell kelni, egy picit zsúfolt a nap, és így nem tudunk beszélgetni a házibogarakkal.” „Mindennapi mise, kevés szabadidő,…” „Túl kevés a szabadidő, nem lehet másokkal közelebbi kapcsolatot kialakítani.” „Már kezdem unni az esti programokat. Nem volt semmi olyan, ami megnevettetett volna minket. Mindig ülni kellett. Nem azt mondom, hogy ez nem jó, de egy táborba max. egyszer szabad csak ilyet csinálni.” „Túl kötött.” „Lehetne több közös program a többi csoporttal”
2.9.1. Gyerektábori említések „…egy mozgalmas hetet” „Jókedvet…”
88
3.1.2. Ifjúsági tábori említések „…hogy este a programok után egyből haza kell menni, nem lehet beszélgetni. És későn van vége a programoknak (kb. 6-7-kor)” „néha szervezési problémák vannak, de azt meg lehet oldani… Egy idő után… ☺” „Az, hogy nincs annyi program arra, hogy ne csak a csoporttársainkat, hanem a többi „bogarat” is meg lehessen ismerni” „kevés szabadidő, túl sok beszélgetés, kevesebb game” „…hogy a szabadidő kevés volt.” „…A helyi hírességek megismerése elveszi az időt a csoporttól és nem tudunk beszélgetni.” „Kevés az az idő, amit program nélkül töltünk, így azokkal az emberkékkel nem nagyon lehet ismerkedni, akik nem az én csoportomban vannak.” „Esténként jó lenne, ha több időnk lenne együtt a teaház tovább tarthatna! ☺” „Talán az, hogy az akadályverseny és a helyi nevezetességek megnézése későn volt. Az elején jobb lett volna, hogy összerázza a csoportot.” „Csak annyi, hogy túl sok a program és nagyon elfáradunk. Ja és az előadások se nyerték el a tetszésemet.” 3.1.3. Szeniortábori említések „Kevés pihenés! Kár, hogy a színvonalas programokat a végén már nem lehet követni a fáradtság miatt!” „…Lehetne több idő beszélgetni.” „Szenior túlzsúfolt program.” „…kissé hiányoztak a kötetlen programok, a szervezők túl jó munkát végeztek…” „Feszített tempójú programok” 3.3.1. Gyerektábori említések „Túl szigorúak voltak a csoportvezetők” „Egyes emberek a csoportból nem szimpatikusak” „Van néhány gyerek aki elrontja az egészet…” „Nem minden gyerekkel tudok kijönni.” „Vannak olyan gyerekek, akik sokat beszélnek csúnyán.” 3.3.2. Ifjúsági tábori említések „Nem tetszik: a készületlenség, a vezetők színvonalának csökkenése.”
„Egy kicsit jobban meg kéne szűrni a jelentkezőket.” „Az, hogy a főbogarak között előfordulnak nem megfelelően felkészültek, és olyanok, akik nem képviselik a keresztény érétkeinket.” 3.3.3. Szeniortábori említések „Nem mindig értettem egyet a táborvezető személyével, aki szerintem mindig nagyon meghatározó egy táborban….” „Amikor nem értettük meg egymás szándékát (leginkább már, mint vezető) a táborvezetővel, v. vezetőtársammal. Úgy érzem, ez a gyerekektől vett el időt.”
3.4.1. Intézményesítésre vágyók (szeniortábori említések) „Nincsenek szabályok és kikötések, ez végül is nem baj, de néha káoszhoz, szervezetlenséghez vezet.” „„Néha kicsit „elcsúsznak” a dolgok, időben, szervezésben, de persze nehéz….” „Nem jelent „állandó” közösséget, ahol lehet beszélgetni Bibliáról, vallásról… stb” „Hogy nem lehet intézményesíteni…” 3.4.2. Intézményesítést ellenzők (szeniortábori említések) „Egyre inkább kötelezővé váltak a programok, ami szerintem nem jó. (A szeniort leszámítva!)” „Klikkesedés,(…) egy-egy táborvez. körüli „szándékolt főbogár-klánok”, intézményesedett vezetőképző (értem, de még nem az igazi)” „Így, hogy hirtelen szembe kellett néznünk azzal a gonddal, hogy kinőtte magát a bogár, komoly gondok merültek fel, miket nem lesz egyszerű megoldani, de figyelni kell, nehogy átalakuljunk valamiféle regnumos közösséggé.” 3.4.3. A szervezet felépítésével kapcsolatos kritika (szeniortábori említések) „Főleg régebben túlságosan 1-1 ember köré összpontosult, de ezt mára úgy ahogy kiküszöböltük a munkamegosztással” „A jelenlegi koncepció tetszik. Korábban a hatalmi központosulással voltak problémáim.”
89
„Szervezetlenség néha, következetlenség sokszor, kivételezés azzal, aki közel van a „tűzhöz”, néhány vezetőnél kétszínűség („nagy” vezetőknél)” „…A csoportvezetők sincsenek szerintem mindig a legjobban összepárosítva. Talán már a táborelőkészítő napon kéne egy kis időt adni, hogy a vezetőpárok kicsit átbeszéljék a dolgokat. (ha ismerik egymást, ha nem…)” „…Kicsit több férfiprincípium jó lenne.” „Számomra, hogy Pesten vagytok főleg, ezen tudom, nem lehet változtatni, de leírtam.” 3.5.Hozzáállás, emberi gyengék (szeniortábori említések) „…sokszor találkozom kicsit felelőtlen vezetőkkel, és ez mindig elszomorít.” „Hiányzik egy kis komolyság! Felnőttség a vezetőktől.” „Pár bogárnak a viselkedése, közömbössége.” „…Amikor nyafogós, lekvár hozzáállást látok, az sem az esetem.” „nem tetszik, hogy ahelyett, hogy igyekeznénk pontosabbak lenni, elütjük a dolgot a „bogárpontosság” kifejezéssel.” „Mikor valaki azt képzeli, hogy az emberek, a világ nem jobb, mint amilyennek látja.” „…furcsa a nagy őszinteség mindenki irányába és ezután a következő találkozásnál, a kevésbé bogaras hangulatban már mintha nem is érdeklődnének annyira egymás iránt az emberek.” „Szerintem nem vesszük elég komolyan a Világítás feladatát. Nem mintha én kivétel lennék! Jobban kellene magunk között mondogatnunk, egymást is buzdítanunk a világításra. Be kéne építeni saját programjainkba is, saját figyelmünket felhívni rá. (Ne mindig csak Szabolcs beszéljen róla ☺ ) Programokban, táborokban erősíthetnénk a küldetéstudatot. Megbeszélhetnénk az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat. Nem nyögvenyelősen és kényszeredetten, hanem normálisan, bogarasan. Ki ne adná át szívesen az örömét másoknak?... vagy mi…”
igyekeznénk pontosabbak lenni, elütjük a dolgot a „bogárpontosság” kifejezéssel.” „Az időpontok betartása”.Határidőre való elkészülés gyengesége. Pontosság.” 3.7.Nyitottság foka (szeniortábori említések) „Nem tetszik a túlzott klikkesedés” „A „régi” bogarak közül nem mindenki elég nyitott” „„ősbogarak” klikkesedése!!!” „Sajnos néha hajlamosak vagyunk a „klikkesedésre”, de szerencsére a szervezők odafigyelnek, így nem „fajul el” ☺ !” „A klikkek, és hogy a csoportok szorosan elhatárolódnak” „Eleinte nehéz beilleszkedni egy olyan közösségbe, ahol sokan már hosszú évek óta ismerik egymást. Érthető, hogy ők többet beszélgetnek egymással, stb., de szerintem az újakra fokozottan kellene figyelni. Mondom ezt azzal együtt, hogy tényleg nyitottnak tartom a közösséget.” „Átláthatatlanság, átjáróház, néha el lehet veszni a sok barát között is.” „…Komoly gond még, hogy mennyire szűrjük meg a jelentkezéseket…” 3.8.Konfliktusok kezelési módja (szeniortábori említések) „Néhány dolog túlreagálása, amiket egyszerűbben is meg lehetne oldani, mégis problémázunk rajta.” „Elfojtott, ill. egyszerűen ki nem mondott konfliktusok, személyes sérelmek, amelyekre a sértett nem keres megbékélést, ill. nem nyitott kompromisszumra. lsd. pl: szegedi régió” „Amikor egymásra egy kicsit, de tényleg csak kicsit fújnak” „Amíg tagja voltam, addig a közgyűlésen felvetődő vitamód, illetve annak erőteljes nemléte.”
3.6.Pontatlanság (szeniortábori említések) „Nem szeretem a pontatlanságot…” „Igen, a pontatlanság, de erről mi tehetünk, én ezen igyekszem változtatni, hogy ne rajtam múljon” „A pontatlanság. Persze ez ennyi embernél érthető, de nem tetszik, hogy ahelyett, hogy
90
3.9.Egyéb (szeniortábori említések) „Az, hogy a házibogaraktól nem kérünk és nem várunk (legalább egy kérdőívvel) visszajelzést. Ez sokat segítene a velük való kapcsolattartásban, felkészítésben is!” „Nehezen mondunk nemet…” „Az, hogy általában kevesebb a fiú, mint a lány ☺… De ez lehet, hogy csak ott volt igaz, ahol én eddig voltam…” „Túl lazán vesszük a mise liturgikus keretét” 4.1.1. Ifjúsági tábori említések „Felelősséget…” „Nagy felelősséget, hogy megmutassam társaimnak a bogár szellemiségét, értékeit” „Lámpásként világítani a sötétben, bemutatni az életünket másoknak, és hívni őket erre az életformára.” „Isten lámpásának lenni.” „Világítani kell a sötétben” „Életforma. Ezért biztosan érdemes élni. Szentjánosbogárnak lenni küldetés.” „Rendes életet élni.” „Istennek tetsző életet élni.” „Olyan közösség tagja lenni, ahol (…) megtanulhatom, hogyan vigyen tovább Isten dicsőségének fényét.” 4.1.2.Szeniortábori említések „Életforma ☺” „Szolgálat…” „„Értékeket közvetíteni” „A Szentjánosbogár világít a sötétben. A világban él és világít. Isten küld minket… Életforma!” „…Számomra fontos, hogy példát mutassak” „Nyitottnak lenni a sokezerarcú emberek iránt és átadni azt a sok-sok jót, amit kapok.” „Még csak báb vagyok. De ha igazi bogár leszek, szeretném, ha ez abban fejeződne ki, hogy „sokat” tudjak adni az embereknek.” „…Jezsuitaként világítani.” „Megpróbálok a hétköznapokban is figyelni a körülöttem lévő emberekre és a belső egyensúlyomra.” „…Aztán, ami nehezebb, hogy ezt mások „nem bogarak” felé is tovább kellene adni. Néha sikerül.” „Nyitottnak lenni másokra a világban, akikkel találkozom. Nyíltszívűség az emberek felé.” „Jó lenne a hétköznapokban is megélni a barátságot, nyitottságot, optimizmust, és ami a bogárban természetes.”
„A bogár lét lehetőséget nyújt nekem arra, hogy átadjak valamit a bennem élő istenszeretetből.” „Világítani és egyfajta „trafóhoz” kapcsolódni, ami miatt én is világítóvá válok…” „Egyre inkább rájövök, hogy a Szentjánosbogár egyfajta szeretet-lét, tehát az az állapot, amire Jézus azt mondja, hogy „köztetek van”. Vagyis „Isten országa köztetek van”. Mert nem táborokhoz, helyekhez kötött, hanem inkább emberekhez és eseményekhez. Világítani. Részese lenni ennek a szeretet-létnek. Elfogadás és felfedezése Istennek és annak, hogy én is vagyok valamiért.” 4.2.1. Ifjúsági tábori említések „Egy olyan közösségben vagyok, ahol elfogadjuk egymást. Egymás szeretetét jelenti. Örömet szerezni a másik embernek.” „Tartozni közösséghez, akik szeretnek és elfogadnak.” „Boldogság, szeretet, megértés, törődést kapok és adok!” „Hit, boldogság, összetartozás, szeretet, békesség” „Évente egy héten keresztül megnyílni, értékeimet felismerni és azokat felvállalni (persze a hibáimat is…)” „Egy nagy, szerető és befogadó közösség tagjának lenni, akikkel együtt közelebb kerülhetünk Istenhez, önmagunkhoz, másokhoz (=egymáshoz)” „Olyan közösség tagja lenni, ahol magamat adhatom, elfogadnak…” „Azt, hogy olyan közösségbe tartozom, ahol minden hibámmal együtt elfogadnak, adhatom önmagam és ahol mindenki kedves a másikhoz.” 4.2.2.1. Kapni (szeniortábori említések) „, érezni, hogy figyelnek rám,” „Itt elfogadnak olyannak, amilyen vagyok, és így egyre jobban megismerem magam és kíváncsivá válok a többiekre is. Kihúz az önzésből.” „Egy olyan közösséghez tartozást, ahol mindig megtalálhatom magam” „Valami fontos dolgot, ami legjobban megközelíti a krisztusi életformát, az ő igazságait; a szeretetből fakadó közösséget; az őszinte önmagamat.”
91
„Újra megtalálni az életet. Újra megtanulni szeretni az embereket és a világot, amely oly sokszor kétkedésre bír minket, mégis itt újra életre kel a remény, a megújulás lehetőségében.” „Közösségben megtapasztalni a feltétel nélküli elfogadást, a nyitottságot, az „ismeretlenül is egymásra mosolygást” és azt, hogy itt tudunk a „legjobb önmagunk” lenni. Egyszóval Jézus szeretetét adni-kapni egymás között.” 4.2.2.2. Adni (szeniortábori említések) „Krisztus szemével látni az embert…” „Nyitottnak és őszintének lenni. Önmagamat adni és elfogadni másokat olyannak, amilyenek.” „Nyitottnak lenni, elfogadni másokat, feltétel nélkül szeretni a gyerekeket, megbízni másokban, saját magamat adni álarc nélkül.” „Nagyon fontos benne, hogy lehetőségem van más embereknek értékeket, s legfőképp az időmet adni, s ez annyira jó. Ha magam lennék, nem biztos, hogy elég bátorságom lenne a más emberek felé való odafordulásra. Fejlődhetek, növekedhetek…” 4.2.2.3.„Igazabb énnek lenni” „Bogárnak lenni = igazabb énnek lenni.” „Élvezetes útja a jobbik oldalam kibontakoztatásának. „Emberré” tudok válni, keresztény felnőtté” „…magamra találni, magamba nézni. Találkozást, beszélgetést. Lehetőséget, fejlődést.” „Élet és feltöltődés forrása. Önmagam keresésében jó úton haladok. Érzem, hogy élek.” „Önmagamnak lenni, elismerni a jezsuita és a ferences lelkiséget. Nyitottnak lenni másokra a világban, akikkel találkozom. Nyíltszívűség az emberek felé.” „Ez az a hely, ahol bátran önmagamat adhatom. Ha mégis mást mutatnék mint ami bennem van, akkor itt rögtön szembesülök ezzel. Olyan ez, mint egy tükör, ami folyton figyelmeztet erre. De a közösség természetessége, fiatal lendülete és vidámsága annyira magával ragadja az embert, hogy képes vagyok teljesen megnyílni és a másik embert is befogadni. Így számomra bogárnak lenni nem csak azt jelenti, hogy mit kapok tőle, hanem azt is, hogy mit adhatok a társaimnak, a gyerekeknek.”
4.3.1. Ifjúsági tábori említések „Nagyon jó érzés, hogy ide tartozhatok, mindig jól érzem magam a táborban.” „Egy nagyon jó érzést jelent! ☺” „Jóérzés. Jó fiatalok között lenni, és itt felszabadultak tudunk lenni…” „Nyugi, jó társaság, mindig vidám hangulat.” „Hatalmas boldogságot….” „Része lenni, együtt nevetni egy vidám, szórakoztató közösséggel.” „Egy vidám, keresztény közösség tagjaként tanúságot tenni Jézusról és a hitemről (és persze jól érezni magam a táborokban)” 4.3.2. Szenior tábori említések „Vidámság, játékok,…” „Őszinteség, vidámság, humor!!” „Találkozni sok jófej emberrel, akikkel jó együtt lenni, beszélgetni, nevetni, énekelni, játszani.” „…vidámság, móka” „Jó keresztény közösség, ahol az emberek lazán, rugalmasan fogják fel vallásukat. Szuper hangulat.” „…Maga a tudat, hogy Szentjánosbogár vagyok, a feltöltődés és a megnyugvás számomra.” „…nekem inkább a kikapcsolódást jelentik a programok.” „A táborban feltöltődni, élvezni egymás társaságát,…” „Élet és feltöltődés forrása.” 4.4.1.ifjúsági tábori említések „…lelki felüdülés.” „Lelki feltöltődés” „Jó, mert megerősít.” „Nem mindig érzem magam kereszténynek, vagy csak nem tudom azt se, mit gondoljak magamról, és a táborokban ilyen sosem volt.” „Egy olyan közösség tagja vagyok így, ami megerősít abban, hogy megmaradjak a hitemben, és ne adjam fel az elveimet.” „Egy hét csak Istennel kicsit megtisztulok, van időm elmélkedni (lelkigyakorlat)” „Fantasztikus, hogy járhatok valahova, ahol nyíltan beszélgethetünk Jézusról…” „Tartozni egy olyan közösséghez, akik megmutatják a világnak, hogy vannak még lelkes, hívő fiatalok, akik vidám hangulatban töltik a misét, és a komolyság mellett játékosak és jókedvűek….” „Egy nagy, szerető és befogadó közösség tagjának lenni, akikkel együtt közelebb
92
kerülhetünk Istenhez, önmagunkhoz, másokhoz (=egymáshoz)” 4.4.2. Szeniortábori említések „… És persze megerősít a hitemben.” „…Fejlődhetek, növekedhetek, Istenhez is közelebb visz.” „Hinni a szeretet megváltó erejében, ami élmény - s ez semmi mással nem pótolható” „A hitem megélését a hétköznapokban.”
„Itt mindig jobban érzem Isten közelségét. A szembejövő arcokban, mosolyokban, mozdulatokban.” „A szituációkat megtanultam normális módon, keresztény szellemben kezelni.” „Keresztény értékek megélése közösségben” „…Lelki élményt, feltöltődést, Istenben megpihenni, magamra találni, magamba nézni”
93
Irodalomjegyzék A Jezsuita nevelés jellemzői és Az ignáci pedagógia, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, Budapest, 1998. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 1995, KSH Budapest 1995. Anzenbacher, Arno, Keresztény társadalolmetika, Szent István Társulat, Budapest, 2001. A Szentjánosbogár Közhasznú Egyesület Egységes szerkezetű Alapszabálya, Budapest, 2006. A Szív, jezsuita folyóirat 2007. július- augusztusi száma A Szív, jezsuita folyóirat 2008. márciusi száma Babbie, Earl, A Társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó Budapest, 2000. Bangert, V. William, A jezsuiták története, Osiris Kiadó , Budapest, 2002. Bourdieu, Pierre, A tőkefajták In: Angelusz Róbert (szerk.) A társadalmi rétegződés komponensei, Új mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999. Büchele, Herwig, Kersztény hit és politikai ész, Egyházfórum, Budapest-Luzern 1991. Cserháti József és Fábián Árpád szerk., A II. vatikáni zsinat tanítása. A zsinati döntések magyarázata és okmányai. Budapest, 1986. Dobszay János, Így vagy sehogy. Fejezetek a Regnum Marianum életéből, Regnum Marianum, Budapest, 1991. Durkheim, Émile, A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001. Geertz, Clifford, Dichte Beschreibung. Beiträge zum Verstehen kultureller Systeme Suhrkamp, Frankfurt, 1987. Gergely Ferenc, A magyar cserkészet története, Göncöl Kiadó, Budapest, 1989. Központi Statisztikai Hivatal 1949. évi népszámlálás 9. demográfiai eredmények, Állami nyomda, Budapest, 1950. Központi Statisztikai Hivatal Magyarország helységnévtára 1951, Állami nyomda, Budapest, 1951. KSH Magyarország helységnévtára 1962, Statisztikai Kiadó, Budapest, 1963. Magyar Katolikus Lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1995. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 10. Tolna megye, KSH, Budapest, 1996a Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 12. Somogy megye, KSH, Budapest, 1996b Népszámlálás 2001. 18. Demográfiai adatok, KSH, Budapest, 2004. Rosta Gergely, Ifjúság és vallás, In: Ifjúság 2000 Tanulmányok I., Szerk: Szabó Andrea, Bauer Béla, Laki László, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002. 94
Szempontok az Éves Tervhez, ONV, Budapest, 2004. Tomka Miklós, Az ifjúság változó vallása – nemzetközi összehasonlításban. In: Rosta Gergely (szerk.): Ifjúság- értékrend- vallás. Budapest, Faludi Ferenc Akadémia 2003. Tomka Miklós, Zulehner, M. Paul, Religion im gesellschaftlichen Kontext Ost(Mittel)Europas, Schwabenverlag, Ostfildern, 2000. Tomka Miklós, Az egyházak – a civil társadalom szereplői. In: Acta Humana 2000. Szabó Ferenc szerk., Két kultúra ölelésében- Magyar jezsuiták a Távol-Keleten, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, Budapest, 1997. Weber, Max, A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés objektivitása, In: Tanulmányok. Osiris, 1998. Weber, Max, Gesammelte Aufsätze zur Religionsoziologie I. Tübingen, J.C.B.Mohr, 1920. Worowska, Tereza, Józsa Csaba SJ, A Szív Szentjánosbogár Játékoskönyv, Manréza, Dobogókő, 2000.
Internetes források http://www.afsz.hu http://www.oki.hu http://www.szentjanosbogar.hu
95
