A Szentháromság ábrázolása a képzőművészetben

-1-

A Szentháromság ábrázolása a képzőművészetben

A keresztény Szentháromság-tan kiindulópontja Máté evangéliumának végén olvasható: ,,Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.” (Mt 28,19) Ez azonban még nem ad útmutatást a megjelenítésre. Már a kereszténység első századaiban elterjedtek Szentháromságábrázolások, amelyeken a három isteni személyt három egyforma férfialakként vagy három angyalként jelenítették meg. Ez az ábrázolás azonban nyugaton problémássá vált a triteizmusnak nevezett tévtanítás terjedése miatt (ez a tan azt tanította, hogy három, egymástól független isteni személy létezik), végül XIV. Benedek pápa 1745ben megtiltotta a három egyforma alakos Szentháromság ábrázolását. A görögkeleti kereszténységben viszont tovább élt a három angyalalakos forma. Jézus megkeresztelkedésekor a Szentlélek galamb képében szállt le a mennyből, így lehetőség nyílt a Lelket galambként ábrázolni. Az Atyát a korai középkorban egy kézzel jelenítették meg, amely a Lélek-galambot küldi. A XII. századtól a kezet felváltotta egy merészebb megoldás: az Atya öregemberként tűnt fel a képeken. Ezt az Atya-ábrázolást a következő gondolatmenet igazolta: mivel Jézus Isten és ember egyszemélyben, ugyanakkor egylényegű az Atyával, meg szabad jeleníteni emberi alakban. Megkülönböztetésül azonban Jézus öreg arcát használták az Atya ábrázolásához. Ennek a máig élő Szentháromság-képnek többféle típusa alakult ki. A XII. században keletkezett a ,,Kegyelem trónusá”-nak nevezett ábrázolástípus: az öreg Krisztusként megjelenített Atya trónon ül, maga előtt tartja a keresztrefeszített Fiút, fölöttük a Szentlélek galambja. A barokk korban újra a Szentháromság dicsőségére került a hangsúly: az ekkor keletkezett oltárképeken, templomi mennyezetképeken és Szentháromságoszlopok tetején az Atya és a Fiú közös felhőtrónuson vagy a világmindenséget jelképező glóbuszon trónolnak egymás mellett, fölöttük lebeg a galamb-Szentlélek. (Irodalom: Kölnei Lívia)

A szobor története: A bernecebaráti Szentháromság oszlop a Széchenyi utcában, egy magánház előkertjében áll. Helyi védettségű műtárgy, így nem tartozik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe. Gyenes Zoltán polgármester kutatásai alapján a szobor története a következő: Csáky Károly : Szakrális emlékeink nyomában III.című munkájában hivatkozik dr. Dercsényi Dezső Pest megye műemléknyílvántartójában írott véleményére.(1958)(Leírja a helyi véleményeket is a szobor keletkezésével kapcsolatban. Bár az egyik helyi mester nevét tévesen Timernek írja Hínel helyett.) E szerint a szobor a XVIII.sz.végén keletkezett. Ez igaz is lehetne ha figyelembe vesszük, hogy abban az időben a települések (Bernece és Baráti)-a török megszállás

-2-

-Minden jog fenntartva – Balázs Bálint- 2012-01-26

megszűnésével -nagyarányú gazdasági fellendülést éltek át. Ezt a keletkezési időt vette át több turisztikai és egyéb kiadvány, többek között a bernecebaráti honlap is. Gyenes Zoltán polgármester helyi kutatásai alapján az alábbi történet tűnik igaznak, a szobor keletkezésével kapcsolatban. A szobor mögött lévő házban lakott egy Szabó János nevű gazda. Szénahordás közben ,mikor a rakományt kötötte le ,eltörött a petrence rúd. Hanyatt estében megsérült a gerince és így mozgásképtelen, ágyhoz kötött beteg lett. Mivel nagyon vallásos, palóc ember volt, szüntelenül imádkozott és könyörgött a gyógyulásért. Megfogadta, hogy ha meggyógyul szobrot állít hálából. Ezen ígéretét betartotta. A további eseményeknek két változata ismert. Az egyik szerint a felvidéki Szitnya hegységből hozott kőtömbből (két pár ökörrel húzott kocsin szállították) helyszínen faragták ki és állították jelenleg is látható helyére a szobrot. Gyenes Zoltán szerint a kész szobrot a Szitnya hegység valamelyik településén lévő kőfaragó műhelyben készítették és a kész szobrot szállították az akkor még önálló Bernecei falurészbe. (1928-ban egyesült a két település.) Ezt erősíti, hogy szájhagyomány szerint, felállítása közben a helyi mesterek véletlenül letörték az „Atya Isten" áldásosztó kézfejét, és a nagy igyekezetben fordítva "kérő kéz " tartásban ragasztották vissza azt. (Rossz nyelvek szerint egy kicsit sok csingert fogyasztottak közben.)

Az Atya áldást osztó keze helyett kérő pozícióban történt a kéz visszaragasztása

-3-


Tovább erősíti a fentieket, hogy a talapzaton álló a szobrot tartó oszlopba, belevésték az azt készítők a családi neveiket, Pálinkás és Hínel. Ezek ma is élő családnevek. Az itt élők értettek a kőfaragáshoz, hisz a községen belül (Templomhegy) és kívül több kőbánya is üzemelt a XX.sz. közepéig. (Erről Hála József írt könyvében.) A talapzaton még szerepel az alábbi dedikáció: „Szent HÁROMSÁG Isten dicsőségére állíttatta SZABÓ JÁNOS 1906” A szobor további története is érdekes. Még életében Szabó gazda megvette a községtől a háza előtti területet, ennek később nagy jelentősége lett. Az ötvenes években a helyi funkcionáriusok szemét zavarta, hogy belóg az utcafrontba a szobor. El akarták bontatni, de az akkori tulajdonos az eredeti dokumentumokkal tudta bizonyítani, hogy a szobor magánterületen áll, így nem merték a bontást véghez vinni. Szabó János érdekes személyiség, rendkívül vallásos és becsületes ember volt, de ez már egy másik történet. A helyi adatközlő: Oravecz Istvánné (szül:Máté Matild/) az Ő férjének anyja :Szabó Franciska és az Ő apja volt a történetben szereplő Szabó János.

A letört Szentlélek alak

-4-


Műleírás: Szemrevételezés alapján mészkő, illetve homokkő szolgálhat a szobor anyagául. A kő eredetére és tulajdonságaira a későbbi vizsgálatok deríthetnek majd fényt. A vizsgálatok feltehetően feltárják majd a kő származási helyét is, valamint a vizsgálatok alapján dől majd el, hogy a restaurálás munkafolyamatai során milyen anyagokat lehet használni. Főként a szobor felső részén jelentős mértékben vannak jelen biológiai károsítók. Ezek káros hatása, hogy a vizet a kő felületénél tartják és ezáltal erodálják azt.

A letörött Szentlélek helye, a károsodott kereszt és a felületen megtelepedő biológiai károsítók

A Szentháromság szoborhoz négyzetes alépítmény tartozik. Az alépítmény oszlopfőre, oszloptörzsre és lábazati részre tagolódik, ami hármas lépcsősorból áll. A fejezet első és két oldalsó oldala profilozott, hátulja viszont profil nélküli kialakítású. Az oszloptörzs négyzetes, elülső síkján tükör keretezésben a következő felirat olvasható: „Szent HÁROMSÁG Isten dicsőségére állíttatta SZABÓ JÁNOS 1906”

-5-


Az oszloptesten kevés plasztikai hiány, illetve nem megfelelő (cementes) kiegészítés található. A felület néhol gyengült. Főleg az élek mentén függőleges repedések láthatóak. Az oszloptörzs alsó részén valószínűleg a csapadékvizek hatására fagyásszerű leveles leválás látható. Ez a leválás a talajból felszivárgó sók hatására is történhetett. Ez a kérdés részben a bontás után tisztázódna. A talajban levő sók hatása abban az esetben lehet, ha nem megfelelő szigetelés található az alap és a szobor elemei között.

Az oszloptörzs egyenesen fut a lábazatot jelentő lépcsősorig. Az oszlopfejezet és oszloptörzs valószínűleg a régebben itt bányászott kőből készült. A lépcsősor anyaga feltehetően valamilyen tufa.

Lépcsősor A szoborhoz tartozó lépcsősor kissé szétcsúszott, és a szobrot körülvevő kerítés egy része is rákerült, valamint már növényzet is benőtte, de elemei szemrevételezés alapján jó állapotúnak mondhatóak, csak néhány hiány található rajtuk.

A szobor újbóli felállításánál védekezni kell a felszálló talajvíz ellen. Ezt ólomlemezzel és bitumenlappal lehet a megfelelően biztosítani a talajszint fölött 1-2 cm-rel.

-6-


A műtárgy a mellette elhaladó úttesttől mintegy 60-70 cm-rel alacsonyabban helyezkedik el, így kissé előnytelen az elhelyezkedése. Korcsmáros László 1970-es fotóján jól látható, hogy akkoriban az út még egy szinten volt a szoborral. Ez is indokolja, hogy a tervezett restaurálás után bárhova is kerül elhelyezésre a szobor, azt mindenképp az eredetihez hasonló pozícióban kell elhelyezni.

Korcsmáros László fotója 1970

A műtárgy teljes magassága 380 cm. Szobor magassága: 135 cm (100x60) Fejezet magassága: 17 cm (54x43,5) Oszloptörzs magassága: 175 cm (37x34) Lépcsősor összmagassága: 51 cm (150x145)

-7-


Analógiák

galgahévízi Szentháromság szobor

bagi Szentháromság szobor

adonyi Szentháromság szobor

kartali Szentháromság szobor

-8-


Bontás, szállítás A bontása a műtárgynak szükséges mivel nagy valószínűséggel nem megfelelő alapozáson áll és szemmel is jól látható, hogy oldalra dől, másrészt a terület és a műtárgy jelenlegi tulajdonosa is szeretné, hogy az elkerüljön területéről. A jelenlegi elképzelés szerint ugyancsak a Széchenyi utcán, a Nepomuki Szent János szoborral szemben, a Szokolyi Alajosnak állított elméktábla helyére, vagy annak környezetébe állítanák. A szobor dőlése annak is lehet eredménye, hogy az minden oldalról valamilyen falazattal van körülvéve, így pedig az erre a területre esett csapadék (valamint nem kizárhatóan a szobor mögött álló ház tetejéről esetlegesen lecsúszó olvadék hó) főleg ezen a kis területen szivárog a talajba, ami meglehetősen átvizesítheti azt. A nem szerencsés elhelyezkedésen túl a restaurálás kivitelezéséhez is indokolt a műtárgy szétbontása. Ezek a körülmények mind a szobor bontását indokolják.

Tisztítás A tisztítást a gyenge megtartású helyeken óvatosan, körömkefét használva végezzük. Az ép felületeket magasnyomású mosóval tisztítjuk (természetesen a plasztikára ügyelve). A szobron elszórtan cementes kiegészítések találhatóak. Ezek eltávolítása esztétikai és fizikai okok miatt is indokolt lesz, ugyanis a cementes kötésű anyag a természetes kövektől eltérő dilatációja (hőtágulása), valamint csekély vízfelvétele miatt jelentős mértékben károsítja a követ.

Pigment vizsgálat A szobron jelenleg csak meglehetősen kevés színezék látható. Ezen nyomok alapján nem lehet felkutatni, hogy miként volt színezve a műtárgy. Amennyiben nem kerül elő valamilyen dokumentum a még színezett állapotról, csak egy általános, analógiákon alapuló színezést lehet kivitelezni. A meglevő színezékek típus, illetve kormeghatározása főként a pigmentminták műgyantába foglalt mintatesteinek fénymikroszkópos vizsgálatával zajlik. A jelenlegi esetben ezeket a vizsgálatokat dokumentálási célból el lehet végezni, de egyrészt a költségek minimalizálása miatt, másrészt mivel nem tudjuk, hogyan volt színezve a szobor nem javaslom a színezés megvalósítását.

-9-


A Szentháromság alak szemrevételezése:

A legfeltűnőbb hiány a Szentháromság szobron a letört Szentlélek. Melynek a sérülésnek az oka minden valószínűség szerint, hogy a csapadékvíz hatására a kötőanyag kimosódott a kőből és ezért gyengült el az annyira, hogy a Szentlélek a viszonylag kis erő (erős szél) hatására leesett helyéről. A Jézus alak által tartott keresztfa anyaga valójában vaslemez. Ez kialakítása és a kőbe való rögzítése miatt meglehetősen előnytelen, mivel már igencsak korrodálódott, ami által a csapadékot bevezeti a kőbe és saját maga további korrózióját is okozza. Az alak felületi kialakítása a fenti hiányokon túl még jelentős gipszesedéssel is károsodott. Mivel vidéken helyezkedik el a szobor ez kissé szokatlan ebben a mértékben, de bizonyára valamilyen helyi erős légszennyezés eredménye lehet. Mindenesetre a gipszesedés egyértelművé teszi, hogy a főalak esetében az alapanyag mindenképp mészkő. A szobor története alapján a többi kőelem a helyileg bányászott kőből készült. Ez a bánya jelenleg már nem üzemel, így a restauráláshoz esetlegesen szükséges kőanyag bányából való kinyerése nem lehetséges. A hiányok betétezéssel való pótlásához szükséges kőanyag csak valamilyen helyi bontásból megmaradt kőelem felhasználásával lehetséges. Láthatóak továbbá erős kimosódások az alakok mellkasán és még több helyen. Hiányos az Atya alak bal keze (ebből valószínűleg hiányzik egy jogar) és meglehetősen hibásan kivitelezett az alak jobb kezének pótlása is. Ez a kiegészítés cementes kötésű anyagból készült és a kővel nagy felületen kapcsolódik, ami tovább károsítja a követ. A plasztikai kialakítás is eltér a szokásostól, mivel kérő kéztartást mintáz az áldó kéztartás helyett. Továbbá nagy valószínűséggel hiányzik az Atya alak fejéről egy dicsfény is amit annak látható csaplyuka jelez. Előfordulhat, hogy egy ugyanilyen dicsfény a Krisztus alakon is volt, de a nagy mennyiségű szennyeződés és biológiai károsítók miatt ezt csak a restaurálást megelőző tisztítás és kutatás alapján lehet tisztázni. A szobron az idő során felhalmozódott mohásódás miatt (szoborban tartja vizet) a szobor felszíne helyenként meggyengült, valamint igen erősen lekopott.

- 10 -


A szobron tervezett munkálatok:



A műtárgy bontása



A biológiai károsítók eltávolítása.



A felület tisztítása



A felületen található festéknyomokból festékminták készítése.



A Krisztus alak által tartott feszületet és a cementes kikenéseket el kell távolítani zavaró esztétikai és fizikai tulajdonságaik miatt.



Új korrózióálló csap segítségével vissza kell csapolni a letört Szentlelket, valamint az elindult repedéseket össze kell csapolni.



Ahol szükséges a kőanyag felületének szilárdítása



Az oszloptest függőleges repedéseinek feltárása, szilárdítása, pótlása



Hiányzó formák kiegészítése restaurátor habarcs használatával (valószínűleg színre kevert Remmers Restaurirermörtel SK + töltőanyag)



Színezés, mely védő réteget ad, de engedi lélegezni követ. (Amennyiben a szobor nem lesz színezve akkor is szükséges felületi réteggel védeni a kőanyagot a természet hatásaitól.)



A feszület pótlása korrózióálló anyagból (valószínűleg rézlemez felhasználásával, vagy valamilyen öntvény aranyozott változatával.)



Glória, jogar és feszület készítése amennyiben a kutatások során kiderülne, hogy eredetileg is volt. (Ennek anyagául szintén vörösrezet vagy bronzot célszerű választani.)

 Esetleges színezés és/vagy hidrofóbizálása (Ez a két művelet részben egy lépcsőben is kivitelezhető attól függően milyen a kőanyag és a restaurálás részét képezi-e rekonstrukciós festés)  Az oszloptörzs és lépcsők javítása  Az alapozás megtervezése a helyszín adottságainak figyelembevételével  A szobor felállítása az új helyére  Dokumentáció készítése

- 11 -


Rekonstrukció Amennyiben a bontás során a műtárgy részeinek olyan károsodásaira derül fény, ami veszélyeztetné a műtárgy statikáját, abban az esetben az érintett rész rekonstrukciójára lehet szükség, azonban jelenleg ilyen folyamatok nem figyelhetőek meg. Természetesen amennyiben semmi sem indokolja a rekonstrukció készítését az eredeti műtárgy, és annak részeinek restaurálása a cél.

A restaurálás költségei:

A műtárgy restaurálásának várható költsége Bruttó 950.000.-Ft körül alakul. Sajnos a költségek pontosabb meghatározása csak a bontás és kutatás lezajlása után és az által meghatározott és az érintettek által megkonzultált konkrét restaurálási terv alapján lehetséges. Ez az árajánlat tartalmazza a bontás és szállítás felügyelését és irányítását, a konkrét restaurátori terv elkészítését, a rossz megtartású helyeken a felület szilárdítását, a plasztikai hiányok pótlását (kivéve a kifejezetten kis anyagmennyiséget igénylő helyeken amiket nem célszerű kiegészíteni), a tisztítást, a hiányzó részletek elkészítését és aranyozását (jogar, kereszt, glória), a repedések csapolását-ragasztását, a visszaszállítás és felállítás felügyelését és irányítását, a szobrot védő és egységesítő színezés elkészítését, és a restaurálásról dokumentáció készítését. A restaurátori munkán kívül felmerülő költségek a daruzás, szállítás, a régi alap esetleges bontása, az új helyszín kialakítása (alapozás, földmunka), és az esetleges védelem kialakítása. A szobor megóvása a restaurálás után

A restaurálás elvégzése után is fontos, hogy a műtárgyat óvjuk a környezeti hatásoktól, főleg a csapadékosabb őszi és téli hónapokban. A szakszerű védelemnek akadályoznia kell a csapadékvíz szoborhoz történő jutását, de lehetővé kell tennie a már a kőanyagban levő nedvesség távozását a kőből. Ennek érdekében

- 12 -


nem szabad a műtárgyat szoros fóliasátorral lezárni, kizárólag úgy szabad, hogy a fólia nem érintkezik a kőfelülettel, és kellő szellőzést biztosít annak.

Annak érdekében, hogy látható legyen, hogyan nézne ki új helyén a Szentháromság oszlop elkészítettük az adonyi Szentháromság oszlopon látható szobor felhasználásával a következő látványterveket.

A restaurálási tervet készítette: Balázs Bálint Budapest 2012. 01. 26.

- 13 -


- 14 -


- 15 -


- 16 -


A Szentháromság ábrázolása a képzőművészetben

Recommend Documents