A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI Bajkó Attila II. évfolyam, pénzügy és számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Pénzügyi és Közgazdaságtan Tanszék Konzulens: Dr. Parádi–Dolgos Anett, egyetemi tanársegéd
Összefoglalás: A dolgozatomban a bevallók számának, a különböző típusú jövedelmeknek, valamint ezek adóalapjának, adójának, az adóterheknek és a minimálbér változásának vizsgálatával foglalkoztam országosan 2003-as évről a 2005-s évre valamint, hogy ezek milyen hatások idézték elő. Ennek elemzésére statisztikai módszereket alkalmaztam (korreláció-analízis, viszonyszámok), de dolgozatomban csak azokat az eredményeket emeltem ki amelyek szignifikánsak. A munkáltatóval elszámolók és a bevallók száma csökkent, ennek ellenére a bevallott jövedelmek növekedtek és az összevont adóalap is emelkedett, amiből következik, hogy az adóbevételek is növekedtek. A személyi jövedelemadó háromról két kulcsosra való változása eredményezte valamint az eltolódott jövedelemhatárok és a vállalkozások számának növekedése, a minimálbér emelkedése is kihatott az adóbevételek emelkedésére úgy, hogy mind az adó fizetők száma mind az adóterhelés és az adókedvezmények csökkentek.
Bevezetés A téma időszerűségét igazolja, hogy az adók – a költségvetés legnagyobb bevételei forrásai – szerepe a gazdasági növekedésben az elmúlt néhány év során a korábbiakhoz képest felerősödött. Egyes adók mértékének csökkentése vagy növelése, azok struktúrájának módosítása jelenleg relatíve fontos szerepet játszik egy adott ország gazdasági folyamatainak, versenyképességének alakításában. A személyi jövedelemadó a fejlett országok mindegyikében jelentős bevételi forrása a költségvetésnek, intenzívebb befolyással van az egyénekre, mint más adók. Nem csoda, hogy minden országban elsőrendű politikai téma; a gyakran hangoztatott adóreform-követelések leginkább erre az adóra koncentrálódnak. Dolgozatom célja megvizsgálni, hogy az szja bevallások és apeh országos adatközlése alapján, milyen összefüggéseket vagy okokat találok az adó bevételek növekedésére.
Szakirodalmi áttekintés Az adók szükségessége ma már vitathatatlan, hiszen a nemzetgazdaságok központi irányítása nagyrészt ezek segítségével látja el stabilizációs és allokációs feladatait. A magánszemélyek alkotmányos kötelezettségei közé tartozik, hogy a jövedelmükből hozzájáruljanak a közterhek viseléséhez, ami gyakorlatilag a jövedelemadó révén valósul meg (Tétényi, 1997). A személyi jövedelemadó egyik alapvető jellemzője a progresszivitás, ami azt jelenti, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek nem csupán több adót kell befizetniük az államkasszába, hanem jövedelmük nagyobb hányadát kell adóként leróniuk (Stiglitz, 2000). A magánszemélyek jövedelemadójából származó állami bevételek arányának növelése, nem feltétlenül általános adókulcsnöveléssel, hanem inkább az adóalapok szélesítésével és/vagy differenciált adómérték-rendszer alkalmazásával, illetve az indokolatlan kedvezmények 1
leépítésével érendő el. A jövedelem-színvonal általános emelkedése egyébként automatikusan is növekvő adóbevételeket eredményez. A fejlettebb országokban ennek az adónemnek a részaránya 10 százalékponttal magasabb, ami egyrészt a magasabb maximális adókulcsokkal, másrészt a magasabb átlagjövedelmi szinttel magyarázható. Ennek ellenére hazánkban egy fizikai munkavállaló elkölthető jövedelme alacsonyabb, mint a fejlett országokban (Galántainé, 2005).
Anyag és módszer Vizsgálataimat szekunder adatokra alapozom, melyek több forrásból származnak. A statisztikai elemzések kiinduló pontjait képező alapadatok az Adó és Pénzügy Ellenőrzési Hivatal és a magyar KSH kiadványai, továbbá az Internet adatgyűjteményeiből származnak. Az alapadatok feldolgozásának, elemzésének célja, a bennük rejlő szabályszerűségek, s különösen a „furcsaságok” feltárása - többnyire grafikus ábrázolás útján (Hunyadi et al., 1996). Szükségem volt olyan mutatószámokra, amelyek tovább tömörítik a sokaság valamennyi elemének közös tulajdonságát. Ilyen mutatószámok a középértékek, amelyek önmagukban is összefoglaló jellegűek, mivel egyetlen számmal minősítik, valamely társadalmi vagy gazdasági állapotot (Kiss, 2002). A leíró statisztikai rész még nem meríti ki a sokaság bonyolult szövevényeinek vizsgálatát, hisz fontos, hogy a változók között egy sokrétűbb kapcsolatrendszert definiáljak. A mutatók viszonyának feltárásához korrelációszámítást végeztem, mely megmutatja a tényezők közötti kapcsolat szorosságát és „egymásra-utaltságát” (Szűcs, 2002).
Eredmények és értékelésük (ábrákkal és táblázatokkal) Személyi jövedelemadó változásoknak köszönhetően 2003-ról 2005-re három kulcsosról két kulcsos számításra változott. A változás menete 2003-ban 650.000 forint határig 20%-os adókulcs terhelte a jövedelmeket, 650.001 és 1.350.000 közötti jövedelmet már 30% és az e feletti bevételeket pedig 40% SZJA sújtotta. Ez 2004-ben változott, de még mindig maradt a három kulcsos progresszív adóztatás, számszerűsítve felemelték az alsó adókulcs jövedelem határát 800.000 forintra, melyet 18%-os adóval sújtottak, 800.001 és 1.500.000 forint jövedelmet 2004-hez képest 4%-kal kevesebb adó terhelt, melynek a mértéke így 26%, a 1.500.001 forint feletti jövedelmet pedig 38%-os adókulccsal adóztatták. A személyi jövedelemadó számításában fordulópont 2005-ben jött el amikor is a középső adókulcsot eltörölték ezáltal egyszerűbbé tették az SZJA számítását. Melynek célja az adóbevételek növekedése az adózási bázis bővítése, de mindez az adó bevételek szintjének változatlanság esetleg növelése mellett. A következménye immáron kétkulcsossá vált adónemnek, hogy felemelt 1.500.000 forintos bevétel határig 18%, e jövedelemszint felett viszont 38%-os adókulccsal adóztatták a megszerzett jövedelmet. Összességében a három kulcsosról két kulcsos adóztatásra való átállás az átlagos jövedelműeknek volt előnyös mivel megszűntették a második 2003-ban 30% 2004-ben pedig 26%-os adókulcsot, akik ebből az adókulcsból az alacsonyabb kulcsba kerültek. Az elemzést több szempontból közelítettem meg. Vizsgáltam: a bevallók, munkáltatóval elszámolók számának; a jövedelmek; az összevont adó mértékének; az adó alapjának; az adókedvezményeknek; az adóterheléseknek valamint a minimálbérnek az alakulását. Elkülönülten adózó jövedelem és egy főre jutó fizetendő adó változását 2003-as bázishoz viszonyítottam.
2
1. táblázat A minimálbér alakulásának változása 2003-2005 évek között év
havi összeg, Ft
2003. január 1.
50.000
A minimálbér a bruttó átlagkereset %-ában 36,4
2004. január 1.
53.000
36,4
2005. január 1.
57.000
36
Forrás: KSH, alapján saját szerkesztés
Bevallók száma országosan összesen minimálisan 2,2%-kal csökkent ennek ellenére 2003-hoz képest az összevonás alá eső jövedelem és ebből a munkaviszonyból származó jövedelem 16,69%-kal nőtt a bázis évhez viszonyítva, ami a korreláció analízis elvégzése után pozitív (0,924) kapcsolatot mutatott. A kapcsolat a bevallók számának minimális csökkenése és a munkaviszonyból származó jövedelmek nagymértékű növekedése között tehát szignifikánsan igen szoros kapcsolat mutatható ki a bázis évhez viszonyítva. Ez a jövedelemszint növekedéssel magyarázható. Magyarországon 2003-ról 2005-re a jövedelmek átlagosan 13,5%-kal nőttek, ez a jövedelemnövekedés a minimálbér növekedésének tulajdonítható nagy részben, hiszen bázis időszakhoz viszonyítva a minimál bérek is 14%-kal nőttek. Az összevont adóalap is szintén nőtt 16,03%-kal, ami magyarázható a megszerzett jövedelmek növekedésével, hiszen a minimálbér emelésével nőnek az adóalapok is,de az összevont adóalap adója ennek ellenére 2003-hoz viszonyítva alig változott, ami arra utalhat, hogy a munkavállalók minimálbérre vagy egy kicsivel feletti jövedelem szintre vannak bejelentve. A személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmények aránya 19,7%-kal csökkent, a háromkulcsos adóztatásról való lemondás és a két kulcsos adóztatásra való átállás az összjövedelmet terhelő adó tekintetében csupán 9,6%-os növekedés mutatott. Adót fizetők száma 2003-ról fokozatosan 7,1%-kal csökkent. Az összes bevallott jövedelem bázisévhez viszonyítva 14,4%-kal nőtt. Észrevehető,hogy az adófizetők száma, valamint a különböző jogon igénybevett adókedvezmények is nagy mértékben csökkentek, de a fizetendő adó bevételek ennek ellenére nőttek 11,2%-kal. A mutatók közötti kapcsolat további vizsgálata után már nem csak viszonyszámokat tudtam elemezni, hanem már a két ismérv közötti kapcsolatot is meg lehetett állapítani. Ezek alapján, a bevallók számának alakulása 2003-ról 2005-re ugyan csökkent, de az összevonás alá eső jövedelem szintén ebben az időszakban jelentősen nőtt, ami valószínűsíthetően a minimálbér növekedésének tudható be. A két ismérv között szoros és szignifikáns eredményt kaptam. A bevallók száma és az összevont adóalap valamint az összevont adóalap adója között is szoros szignifikáns összefüggés figyelhető meg, annak ellenére, hogy a bevallók száma kis mértékben csökkent, de az összevont adóalap viszont aránylag nagy mértékben nőtt. Ezt a növekedést valószínűleg a két kulcsos adóra való átállás okozta, mivel a középső sávot eltörölték, ami hozta magával, hogy az alsó adókulcs jövedelemhatárát ezzel együtt felemeljék 650.000 forintról 1.500.000 forintra. Az alábbi (2. számú) táblázatból láthatjuk, hogy 2.000.000 Ft feletti jövedelmek aránya növekedett, amelyeknek következtében a 38%-os sávba eső jövedelmek adóbevételei is emelkedtek. Mivel a magasabb jövedelemmel rendelkezők aránya nőtt, ez hozhatta magával az adóalap és az összevont adóalap adójának emelkedését is. Ami magyarázza, hogy a bevallók számának minimális csökkenése ellenére miért nőttek mégis jelentős mértékben a személyi jövedelemadó bevételek a bázis évhez viszonyítva.
3
2. táblázat Magyarországon az összevonás alá eső jövedelem sávos megoszlásának változása Összevonás alá eső jövedelem sávos megoszlása 0 - 500 ezer Ft közötti arány (%) 500 – 1000 ezer Ft közötti arány (%) 1000 - 1500 ezer Ft közötti arány (%) 1500 - 2000 ezer Ft közötti arány (%) 2000 - 4000 ezer Ft közötti arány (%) 4000 ezer Ft feletti arány (%)
2003. év
2005. év
2003=100%
4,19 18,65 16,20 13,02 26,15 21,79
3,00 15,41 14,13 12,31 28,25 26,91
71,60 82,63 87,22 94,55 108,03 123,50
Forrás: APEH, alapján saját szerkesztés
Az adókedvezmények Magyarországon bázis évről 2005-re viszonylag nagymértékben csökkentek, így az adót csökkentő kedvezmények és az adóhoz viszonyított adókedvezmények is átlagosan 19%-kal csökkenő tendenciát mutattak. Ami felfogható egy passzív adó emelésnek is. Az adó csökkentő kedvezmények adóhoz viszonyított arányának a csökkenése szoros szignifikáns kapcsolatot mutat az önálló tevékenységből származó jövedelmekkel, amely nem más mint pl.: egyéni vállalkozásból, őstermelői tevékenységből megszerzett jövedelem, ami pedig hazánkban 2003 és 2005 között 0,68%-os növekedést mutatott. Az adót fizetők száma szoros kapcsolatban áll mind az összevont adóalappal és az összevont adóalap adójával, miközben az adó fizetők számára mintegy 7%-os csökkenés volt jellemző. Ennek ellenére az összevont adóalap jelentős mértékben nőtt, de az összevont adóalap adója 2003 és 2005 között szinte stagnált. Valamint a fizetendő adó és az összevont adó alapja között is szoros szignifikáns kapcsolat adódik. A fizetendő adó bázis évhez képest 11,2%-os növekedést mutatott. Az elkülönülten adózók jövedelmére is szintén stagnálás volt a jellemző, viszont az elkülönülten adózók jövedelem adója nagymértékben megnőtt. Az összes jövedelem 14%-os növekedése és az adót fizetők számának csökkenése között közepes szintén szignifikáns összefüggés figyelhető meg. A munkáltatóval elszámolók számának csökkenés betudható annak, hogy a vállalkozások száma 2000-től gyors ütemben növekedett majd 2004-től minimálisan csökkent azon vállalkozások száma, amelyek kevés embert
Forrás: KSH, alapján saját szerkesztés
1. ábra: A vállalkozások számának alakulása
4
foglalkoztattak. Továbbá az egy adófizetőre jutó fizetendő adó is növekedést mutatott a bázis évhez viszonyítva (18,55%). A minimálbér változása és az egy főre jutó fizetendő adó közötti statisztikai elemzés után megállapítható, hogy igen szoros kapcsolatban állnak. A pearson-féle korrelációs együtthatójuk (r=1) így megállapíthatóan függvényszerű/funkcionális kapcsolat van a két ismérv között mindez 1,7%-os szignifikancia szint mellett.
Következtetések A személyi jövedelemadó változása a bevallók számának alakulása, a jövedelem megoszlásának és az adóbevételek változásának vizsgálat után arra a következtetésre jutottam, hogy az adóbevételek növekedésének hátterében az SZJA három kulcsosról két kulcsosra való változásának, jövedelem sáv határainak eltolódása és a jövedelmek megoszlásának változása áll. Miszerint jelentős mértékben nőttek a 2.000.000 forint feletti jövedelmek 2003 és 2005 közötti időszakban, amely jövedelemszintet az állam nagyobb adókulcsokkal súlyt. Az adóbevételek növekedéséhez nagymértékben hozzájárult még az adókedvezmények aránylag nagymértékű visszavonása, amely ebben az esetben közvetve plusz bevételt eredményezett az államnak mivel szűkítette a kedvezmények körét. Az elkülönülten adózó jövedelmek elhanyagolható mértékben nőttek, de az elkülönülten adózó jövedelem adója rendkívüli mértékben a bázis évhez képest 32,14%-kal. Ami a vállalkozások számának növekedésének tudható be. Összességében tehát a háromról kettő adókulcsos személyi jövedelemadó változása, a minimálbér és vállalkozások számának növekedése az adókedvezmények csökkentése összefüggéseiben a befizetett adó mértékét aránylag nagymértékben növelte, annak ellenére, hogy a bevallók száma csökkent. A változók közötti kapcsolatok bizonyították, hogy a személyi jövedelemadó rendszerének egyszerűsítése 2005-ig csak részben valósult meg, de a bevétel növekedését, nem az EU-s elvárásoknak és célkitűzéseknek megfelelően adózási bázis szélesítésével, azaz a bevallók számának növelésével, hanem adózási sávok eltolásával érték el.
Irodalomjegyzék: 1. Stiglitz, J. E: (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti kiadó Kft, pp. 398. 2. Galántainé Máté Zs. (2005): Adóverseny az Európai Unióban. Hitelintézeti Szemle, 2005. 5-6. szám pp. 45-63. 3. Hunyadi L. et al.. (1996): Statisztika. Aula kiadó, Budapest 4. Kiss K. (2002): Középértékek. In: Szűcs, I.: Alkalmazott statisztika, Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 2002. pp. 83-110. 5. Szűcs I. (2002): Alkalmazott statisztika, Agroinform Kiadó, Budapest 6. Tétényi V.(1997): Pénzügyi és vállalkozás-finanszírozási ismeretek, Perfekt Kiadó, 1997. pp.164-266.
5
1. sz. melléklet FIZADÓ 1,000
MINBÉR ,985
EADÓFIZ ,989
OSSZJOV ,998
AKEDAVIS -,850
,
,111
,094
,036
,353
N Pearson Correlation Sig. (2-tailed)
3 ,985
3 1,000
3 1,000
3 ,993
3 -,929
,111
,
,017
,075
,242
N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N OSSZJOV Pearson Correlation Sig. (2-tailed)
3 ,989
3 1,000
3 1,000
3 ,996
3 -,919
,094 3 ,998
,017 3 ,993
, 3 ,996
,058 3 1,000
,259 3 -,879
,036
,075
,058
,
,317
N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N
3 -,850
3 -,929
3 -,919
3 -,879
3 1,000
,353 3
,242 3
,259 3
,317 3
, 3
FIZADÓ
MINBÉR
Pearson Correlation Sig. (2-tailed)
EADÓFIZ
AKEDAVIS
Correlations * Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
6
