Kari ügyek
Kari Tanács ülés A Kari Tanács 2014. július 4-én tartotta soron következő ülését. Az
ülés
napirendi
pontjai
a
következők
voltak:
Aktuális
feladatok,
események, Személyi ügyek, Oktatási ügyek, A Doktori Iskolák akkreditációs megfeleltetése,
Infrastrukturális
fejlesztési
terv,
Együttműködési
megállapodás elfogadása (DE MÉK – Liaocheng Egyetem), Agriculture Debrecen Visiting Scientist Scholarship, Médiajelentés és kommunikációs értékelés a 2013/2014-es tanév II. félévéről, Különfélék.
A Személyi ügyek napirendi ponton belül a Kari Tanács támogatta professor emeritusi cím adományozását Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár részére.
Az Oktatási ügyek napirendi pont elhangzott, hogy a Debreceni Egyetem Szenátusa 2012. június 21-i ülésén a 29/2012. (VI. 21.) határozatával támogatta a hulladékgazdálkodási mérnök mesterszak létesítési kérelmét, melyet a Debreceni Egyetem mellett, a Miskolci Egyetem és a Szent István Egyetem
nyújtott
be.
A
Kari
Tanács
támogatását
fejezte
ki
a
Hulladékgazdálkodási mérnöki mesterszak (magyar és angol nyelvű képzés) szakindítási kérelmének elfogadására. A Tanács támogatta a köztársasági ösztöndíjasokra vonatkozó felterjesztést, melynek eredményeként 8 fő hallgatónk nyerte el a köztársasági ösztöndíjat.
A Kari Tanács áttekintette a Doktori Iskolák törzstagjainak listáját. 2014. július 1-ig a Doktori Iskolák vezetőit a MAB 2014. márciusi határozatának megfelelően áttekintették a Doktori Iskola törzstagi megfelelőségét, kiemelt figyelmet fordítva az utóbbi 5 év min. 3 impakt faktoros közleményére, és erről
törzstagonként
kimutatást
készítettek,
melyet
a
Kari
Tanács
megtárgyalt.
A kari infrastrukturális állomány fejlesztése érdekében a Kari Tanács áttekintette az intézeti/tanszéki fejlesztési javaslatokat. A Kari Tanács 2
elfogadta a MÉK és a kínai Liaocheng Egyetem között kötött együttműködési megállapodást. Támogatta továbbá az Agriculture Debrecen Visiting Scientist Scholarship ösztöndíj megalapítását. A Kari Tanács értékelte a 2013/2014es
tanév
médiajelentését.
Megállapította,
hogy
kiemelkedő
sajtó
kommunikációs tevékenység folyik a Karon.
3
Kari vezetők hazai és külföldi intézményekben •
2014. július 1-én Dr. Komlósi István dékán úr Budapesten a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségénél aláírta a közös juhászati képzésre vonatkozó együttműködési megállapodást. A képzésben a Debreceni Egyetemen kívül, a A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi
Kara
és
a
Szegedi
Tudományegyetem
Mezőgazdasági Kara is részt vesz. •
2014. július 4-én a kazak Almatai Technológiai Egyetem delegációja érkezett
a
Debreceni
élelmiszeriparral
és
Egyetemre.
Délutáni
mezőgazdasággal
programjuk
kapcsolatos
Karunk
képzéseinek,
kutatásainak, infrastrukturális hátterének megismerése volt. • 2014. július 17-én Dr. Juhász Csaba dékánhelyettes úr egyeztetett a Szent István Egyetem képviselőivel a közösen indítandó Vetőmaggazdálkodási szakirányú továbbképzésről. •
2014. július 21-én Dr. Komlósi István dékán úr a Debreceni Nyári Egyetem megnyitóján vett részt.
4
Kari események •
2014. augusztus 17. és 20. között a Farmerexpo került megrendezésre.
•
2014. augusztus 25-én Dr. Komlósi István dékán úr részt vett az ESA konferencia megnyitóján.
„Az Agrárműszerközpont a Nemzeti Akkreditációs testület által NAT-11054/2014 számon akkreditációját megújította 2014. július 9-től négy évre. Vizsgálatainak sorát élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok akkreditált mikrobiológiai vizsgálataival (mezofil aerob mikrobaszám, penészszám és penészanalízis, élesztőszám, enterobaktériumok száma, coliform szám, Escherichia
coli
szám)
bővítette.
Az
akkreditált
területeken
kívül
a
laboratórium képessé vált Salmonella jelenlétének, mezofil szulfitredukáló Clostridiumok számának, mezofil aerob baktérium spóraszámának és Staphylococcus
aureus
számának
meghatározására.”
5
Intézeti, tanszéki ügyek
1. Intézeti oktatók közleményei Élelmiszertudományi Intézet
Csilla Kovács; Erzsébet Sándor; Ferenc Peles: Molecular characterization of GTD endophytic and pathogenic fungi. Mojtaba Asadollahi; Anikó Szojka; Ákos P. Molnár; Erzsébet sándor; Levente Karaffa; Balázs Gombkötő;; Erzsébet Fekete: Stress induces cyanideresistant alternative oxidase activity in Botrytis cinerea. Anikó Szojka; Erzsébet Sándor; Levente Karaffa; Mojtaba Asadollahi: Aox sequences as DNA barcode marker for Fungi. Szabó E. – Sipos P.: 2014. Mineral and polyphenol contents of self-brewed and commercial beer samples. The MacroJournals Conference on Medicine, Science, and Technology - Dubrovnik 2014. Dubrovnik. 54-55p
Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék
Antal, G., Kurucz, E., Fári, M.G., Popp, J. (2014): Tissue culture and agamic propagation
of
winter-frost
tolerant
‘longicaulis’
Arundo
donax
L.
Environmental Engineering and Management Journal (in press) (IF: 1,258) Kurucz, E., Antal, G., Fári, M.G., Popp, J.
(2014): Cost-effective mass
propagation of virginia fanpetals (Sida hermaphrodita L. Rusby) from seeds. Environmental Engineering and Management Journal (in press) (IF:1,258) El-Ramady, H., Domokos-Szabolcsy, É., Abdalla, N., Alshaal, T., Shalaby, T., Sztrik, A., Prokisch, J., Fári, M. (2014): Selenium and nano-selenium in agroecosystems Env. Chem. Lett. DOI 10.1007/s10311-014-0476-0 (IF: 1,906) El-Ramady, H., É. Domokos-Szabolcsy, T. A. Shalaby, A. Sztrik, J. Prokisch and M. Fári (2014). Selenium in agriculture: Water, air, soil, plants, food, animals and nanoselenium. In: Eric Lichtfouse, Jan Schwarzbauer and
6
Didier Robert (Eds.), Environmental Chemistry for a Sustainable World Vol. 5 " CO2 Sequestration, Biofuels and Depollution", Springer International Publishing Switzerland (in press). Kurucz E., Fári Miklós Gábor (2014) Évelő mályvafélék in: Magyar Mezőgazdaság 69/21., 51-53 Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Löki V., LisztesSzabó Zs. & Molnár V. A. (2014): A Debreceni Egyetem Herbáriumának Adatbázisa I. A Soó Rezső Herbárium. – Kitaibelia 19 (1–2): 142–155. Az adatbázist
tartalmazó
elektronikus
melléklet
elérhető
http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol191_p142-155.pdf
a web
helyen. Veres, Sz., Petek, M., Tóth, B., Rengel, Z. (2014): Characteristics of carbon and nitrogen metabolism in barley genotypes under different nitrogen supply and drought conditions. Joint EPSO-FESPB Conference, 22-26 June 2014, Dublin, Ireland, p. 44 Veres, Sz., Malik Al I., Lévai, L., Rengel, Z. (2014): Chlorophyll fluorescence method as a tool for establishing crop conditions. 13th ESA Congress, 25-29 August 2014, Debrecen, Hungary, p. 111-113 Takács A., Nagy T., Fekete R., Lovas-Kiss Á., Ljubka T., Löki V., LisztesSzabó Zs. & Molnár V. A. (2014): A Debreceni Egyetem Herbáriumának Adatbázisa I. A Soó Rezső Herbárium. – Kitaibelia 19 (1–2): 142–155. Az elektronikus
melléklet
elérhető
a
http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol191_p142-155.pdf webhelyen.
7
2. Oktatók/kutatók konferenciákon való részvétele Élelmiszertudományi Intézet
Kovács Csilla PhD hallgató részt vett a Magyar Biokémiai Egyesület 2014 évi Vándorgyűlésén, mely Debrecenben 2014.08.24-27. az
került megrendezésre
„Annual Meeting of the Hungarian Biochemical Society” Nemzetközi
Konferencia keretében.
Dr. Bérczesné Szojka Anikó PhD hallgató
részt vett a Magyar Biokémiai
Egyesület 2014 évi Vándorgyűlésén, mely került megrendezésre az
Debrecenben 2014.08.24-27.
„Annual Meeting of the Hungarian Biochemical
Society” Nemzetközi Konferencia keretében. Szabó
Edina:
A
Campus
Hungary
rövid
tanulmányút
pályázatnak
köszönhetően juthattam el Dubrovnikba (Horvátország) 2014 augusztusában (2014. augusztus 4-5), ahol részt vehettem a „The MacroJournals Conference on Medicine, Science, and Technology” című konferencián . A konferenciára annak fő témája miatt szerettem volna eljutni, ugyanis az előadások, és a poszterek
a
fenntartható
fejlődés,
a
kutatás
és
annak
gyakorlati
alkalmazása, valamint az egészséges táplálkozás témaköreit érintették, melyek közül főként az utóbbi szorosan kapcsolódik saját kutatásomhoz is. A
konferencián
lehetőségem
poszter
adódik
a
előadóként közeljövőben
vettem egy
részt.
impakt
Részvételem faktorral
révén
rendelkező
folyóiratban (The Journal of MacroTrends in Health and Medicine) is publikálni.
Kertészettudományi Intézet •
Takácsné Dr. Hájos Mária – 2014. július 15.– Kecskemét –
A ZFW
Hortiservice Kft. Szakember Találkozója •
A találkozó során a látogatók új, perspektivikus zöldségfajtákat, a hazai klimatikus és gazdasági környezetre szabott egészségtudatos és természetbarát
termesztéstechnológiákat
ismertek
meg.
A
cég 8
szaktanácsadói vezették végig a látogatókat a hajtatott és szabadföldi technológiai és fajtakísérleteken. •
Takácsné Dr. Hájos Mária; Dr. Rakonczás Nándor – 2014. augusztus 14. – Kecskemét – Alföldi Kenyér, Szőlő és Bor „A Kárpát-medence kincsei” – határon innen és túl –
•
Konferencia és bemutató.
•
A FarmerExpo Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár illetve a Hortico Zöldség-Gyümölcs
Kertészeti
Szakkiállítás
keretén
belül
2014.
augusztus 18-án került megszervezésre a „Technikai és technológiai újdonságok
a
kertészetben”
című
konferencia.
A
rendezvényen
résztvevő mintegy 60 fő betekintést nyerhetett az Európai Uniós kertészeti támogatások rendszerébe a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan,
hallhattak
újdonságokról
illetve
információkat fajta
technikai
innovációról
a
és
technológiai
gyümölcs-,
és
zöldségtermesztésben. •
A Kertészettudományi Intézet képviseletében az alábbi előadások kerültek bemutatásra:
•
Dr.
Gonda
István:
Technológiai
innovációk,
újdonságok
a
gyümölcstermesztésben, •
Takácsné Dr. Hájos Mária: Zöldségfajták az új technika és technológia tükrében,
•
Csihon Ádám: A gyümölcs fajtahasználat helyzete és változásának tendenciái.
Növénytudományi Intézet
2014. augusztus 25-29. között a Debreceni Egyetem MÉK adott otthont a két évente megrendezésre kerülő 13. ESA (European Society for Agronomy) Kongresszusnak. A kongresszuson közel 250 fő vett részt, döntően külföldi országokból. A konferencia elnöki feladatait Dr. Pepó Péter egyetemi tanár látta el.
9
A kongresszuson a résztvevők 37 országból érkeztek. A kongresszus résztvevői a világ mind az öt kontinensét képviselték. Az európai országok mellett Észak és Dél-Amerikából, Afrikából, Ázsiából és Ausztrália-ÚjZéland-ról voltak résztvevők a konferencián. A konferencia munkáját 8 tudományos szekcióban folytatta le, amelyben 50 előadás hangzott el és 178 poszter került bemutatásra.
10
A konferencia résztvevői egy napos tanulmányúton vettek részt, amelynek keretében meglátogatták és részletesen tanulmányozták a tartamkísérleteket a Látóképi Kísérleti Telepen, valamint a Hortobágyi Nemzeti Parkban és a Tokaji
történelmi
borvidéken
ismerkedtek
a
hazai
mezőgazdaság
és
környezetvédelem eredményeivel.
11
12
A konferencia satelit programjaként programjaként három workshop került megrendezésre. Az első workshop-ot ot az Elsevier Kiadó munkatársai bonyolították le, amelyben a résztvevők tájékoztatást kaptak a nemzetközi publikációs követelményekről és lehetőségekről. A második workshop a szántóföldi növények k tápanyag és vízellátásával, míg a harmadik workshop a középközép és kelet-európai európai országok mezőgazdaságával, elsősorban növénytermesztésével, valamint kutatási együttműködési lehetőségeivel foglalkozott.
13
A kongresszus megtartotta a kétévenként esedékes közgyűlését, amelyen az ESA tagok elfogadták a 2012-2014. éves beszámolót, tájékoztatást hallgattak meg a 14. ESA Kongresszusról (Edinburgh-ban kerül megrendezésre) és megválasztották a 15. ESA Kongresszus lebonyolításáért felelős svájci Agroscope intézetet.
3. Elnyert pályázatok Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék
Campus Hungary rövid (egy hét) hallgatói ösztöndíjat nyert Kaprinyák Tünde PhD hallgató Olaszországba San Remoba, CRA-Agricultural Research Council (CNR) Intézetbe. A tanulmányúton 2014. aug. 17-24. között vesz részt.
4. Oktatók, kutatók jelentősebb kiküldetései Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék
•
Alshaal Tarek, Antal Gabriella Elhawat Nevien, Prof. Fári Miklós,
Kurucz Erika és Dr. Szabolcsy Éva részt vettek 11th ESSS, Climate Changes and Sustainable Development of Natural Resources nemzetközi konferencián Kafrelsheikhben, Egyiptom (2014. 05.03 – 05.07 között). A konferencián felkért előadóként előadást tartott Prof. Fári Miklós: The promising energy crops and climate changes címmel és a konferencia keretében felkért előadóként szemináriumi előadást tartott Dr. Szabolcsy Éva a Cairo Egyetemen: Tolerance efficiency and soil remediation potential of Arundo donax L. címmel.
14
Poszter prezentációt készítettek: Alshaal Tarek és mtsai: Influence of Giant Reed (Arundo donax L.) Plantation on Soil Quality in Different Regions: A Comparison Study Antal Gabriella és mtsai: Utilization of marginal lands with biomass plants: researching biotechnological, ecological and economic aspects Kurucz Erika és mtasi: Biotechnology Assisted Breeding of Endangered Virginia Mallow (Sida hermaphrodita L.) in Central Europe Kaprinyák Tünde és mtsai: Development and application of „hort-IN-boX”SYSTEM
15
Létrás csapdával a városi dolmányosok ellen A Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék 2006 óta foglalkozik városi környezetben élő varjúfélékkel. Az elmúlt évek dolmányos varjú monitoring programjának köszönhetően évről-évre drasztikus
állománynövekedést
tapasztaltak
Debrecenben.
Ennek
következtében elképzelhető, hogy a jövőben szükségessé válhat a városi varjak állományszabályozása. Erre jelenthet alternatívát a jelen írásban bemutatásra kerülő létrás csapda.
A vadászható varjúfélék (szarka, dolmányos varjú, szajkó) állományának szabályozásában egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a különböző csapdák alkalmazása. A csapdázás reneszánsza a 2000-es évek második felében, az élve fogó Larsen-csapda sikeres hazai bevezetésével kezdődött. Ez a három rekeszből álló ládacsapda elsősorban költési, fiókanevelési időszakban, azaz tavasszal alkalmazható a megfogni kívánt madarak territóriumán belül. Hasonló elven működik a svéd-csapda is, de ennek használata nem igazán terjedt el a vadgazdálkodók körében. Az utóbbi években hazánkban is teret nyert a „városi vadgazdálkodás” – Urban wildlife management. A következőkben egy olyan csapdatípust ismertetünk, amely hazánkban még kevésbé ismert és alkalmazott, de vélhetően
hatékonyan
használható
lesz
vadászterületeken
és
lakott
övezetekben egyaránt – ahol bármiféle fegyverhasználat nem, vagy csak rendkívül körülményes engedélyezési eljárás után lehetséges. Az általunk már tesztelt és most bemutatásra kerülő eszköz a létrás csapda. A létrás-csapda skandináv eredetű, amelyet a 1970-es évek végén kezdetek el alkalmazni Magyarországon. Elsősorban a vetési varjak létszámának apasztása céljából honosították meg, de más csalétekkel/csalimadárral ellátva szarka- és dolmányos varjú befogására is alkalmas. A csapda tekintélyes méretéből (2-4 méter széles; 2-5 méter hosszú; 2-3 méter magas) adódóan úgy néz ki, mint egy volier. A tetején létrafokszerűen – innen kapta a magyar nevét – nyílások találhatóak, amely a csapda lelke. Ezen keresztül, a csalifalatok és/vagy csalimadarak észlelése után „ugranak” a varjak a
16
csapdába, amelyből kiszállni már nem képesek. A különböző szakirodalmak más-más adatokat közölnek a beugrónyílással kapcsolatban, amely 15 cm szélességtől 35 cm hosszúságig változatos méretű lehet.
A csapda egész
évben használható, habár az idősebb varjak nyáron nehezebben ejthetőek fogságba, ekkor többnyire csak fiatal egyedek foghatóak. A fogás sikerét javítja a hóborítás, amikor beszűkülnek a táplálkozási lehetőségek. A csapda egyik hátránya egyben az előnye is, hogy méretéből adódóan nehezen mozgatható, azonban így nehezebben is tulajdonítható el. Számos előnye között fontos megemlíteni, hogy szelektív, illetve abban az esetben, ha a csapdába védett madár kerülne, könnyen szabadon bocsátható. Komoly sikert a megfelelő csalifalatok (kenyér, húsféleség, hal) mellett főként csalimadarak használatával érhetünk el. Ahogy a Larsen-csapda esetében is, leginkább reggel és este célszerű ellenőrizni, még a sötétben, hogy a rendkívül okos és gyanakvó varjak ne ismerjék fel a csapda és az emberi jelenlét közötti kapcsolatot. Idegenkezűség elkerülése végett érdemes a csapda ajtaját lakattal zárni. A dolmányos varjú és a szarka egyre szaporodó állományai jelentős hatást gyakorlanak
a
városi
madárfaunára,
a
település
peremterületén
élő
apróvadak szaporulatára, de említést érdemel zajongásuk, kukázásuk, esetleges kórokozó vektorszerepük, de egyre gyakrabban szóba kerül agresszív viselkedésük is. Mindezekek valamint a Debrecenben nyolc éven át végzett rendszeres állományfelméréseink tükrében úgy véljük, hogy a jövőben valószínűleg szükségessé válhat a dolmányos varjak és a szarka városi állományszabályozása. Lakott környezetben ennek egyik lehetősége a csapdázás. Ennek érdekében az idei évben egy csapdázási kísérletet indítottunk, amely célja, hogy teszteljük a különböző varjúfélékre alkalmas csapdatípusok hatékonyságát városi körülmények között. Kihelyeztünk kandlit (csapóháló), Larsen-csapdát, svéd-csapdát és létrás-csapdát is. Utóbbit saját terveink alapján mi magunk építettünk meg. Szakcikkek, illetve
külföldi
(Universitat
Wien;
Tokai
University,
Szapporo),
tapasztalataink alapján készült el a 2x2x2,5 méteres csapdánk, amelyhez 7, egyenként
16x20
cm
beugrónyílás
tartozik.
A
kutatás
helyszíne
az
Agrártudományi Központ területén található nagy kiterjedésű gyepterület, 17
ahol a csapdákat négyszögben, egymástól kb. 60-70 méterre helyeztünk el. Csalinak kezdetben kenyeret, később húskészítményeket illetve halat használtunk. Az eddigi eredményeink bíztatóak, számos varjút sikerült befognunk, amelyeket a színes jelölés és a biometriai adat-felvételezés után szabadon engedtünk. A csapdák közül egyértelműen a létrás csapda bizonyult a leghatékonyabbnak. A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kövér László, doktorjelölt Témavezető: Dr. Juhász Lajos, tanszékvezető egyetemi docens
18
