A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A hazai szélviszonyok következtében, a szélenergia hasznosítási lehetőségei, különösen közepes és nagyobb teljesítményű, a települési vagy hálózati, kis feszültségű áram termelésére alkalmas berendezések telepítése szempontjából meglehetősen korlátozottak. Ugyanakkor, a benne rejlő környezetvédelmi és ökonómiai előnyök miatt szükséges ezen, elméletileg rendelkezésre álló, szélenergia-potenciál minél nagyobb hatásfokú kihasználása. Írásunkban a szélerőművek telepítésének társadalmi hátterét kívánjuk bemutatni. Kutatásunk során kérdőíves felmérést végeztünk, melynek célja a lakosság szélenergiával kapcsolatos ismereteinek, véleményének, valamint a már működő berendezések elfogadásának felmérése volt. A vizsgálat célja, körülményei és módszerei A kutatás célja egyrészt a Magyarországon működő nagyobb teljesítményű szélerőműveknek a lakosság életkörülményeire, mindennapi komfortérzetére gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Másfelől arra a kérdésre is szerettünk volna választ kapni, hogy két, gazdaságilag elmaradott, hátrányos helyzetű kistérség (Cserehát, Tiszazug) esetében mennyire használható fel a szélenergia, mint területfejlesztési eszköz, illetve, hogy mennyire kínál kitörési pontot egy ilyen műszaki létesítmény a térség számára. A téma összetettsége véleményünk szerint komplex módszerek használatát igényli. Módszertanilag éppen ezért a sokoldalúság jellemzi vizsgálatunkat. A hazai szakirodalomból a szél energetikai célú felhasználási lehetőségeinek leírását merítettük. A meglévő, valamint a szélerőművek működtetőitől megkapott műszaki adatok ismertetése, elemzése ugyancsak részét képezi a helyzetfeltárást elősegítő módszereknek. A kérdés társadalmi hátterének vizsgálata klasszikus szociálgeográfiai vizsgálati módszerek, esetünkben az érintettek viszonylag nagy száma és a vizsgálat körülményei miatt, kérdőívek használatát tették szükségessé. (Kulcs község szerves részét képezi mintegy 2000 üdülőtelek is, amelyek tulajdonosai között interjús vizsgálatokat végeztünk, a lakossági kérdőív kérdései alapján. Ez ugyan nem jelent reprezentatív mintát, de sokszínűbbé teszi a vizsgálatot.) A vizsgálat alapegységei az egyes háztartások voltak, hiszen ezek a szintjén jobban megragadhatók az anyagi körülmények, illetve az energiahasználattal kapcsolatos szokások, attitűdök. A kérdőív első része általános kérdéseket tartalmazott, melyek segítségével a válaszadók társadalomban elfoglalt helyzetük alapján rangsorolhatók (iskolázottság, anyagi helyzet, munkahely stb.). A kérdőív második fele a megújuló energiaforrásokra, a szélenergia hasznosítására vonatkozó konkrét kérdéseket tartalmazta, melyekkel azok ismertségét, elfogadottságát igyekeztünk megvizsgálni. Hazánkban a felmérés időszakában három ilyen berendezés működött: Kulcs (1 db) és Mosonszolnok (2 db) településeken. Kulcs község lakossága mintegy 1800 fő, mely körülbelül 600 háztartást jelent, Mosonszolnok lakossága pedig 1642 fő, ami valamivel több, mint 500 háztartásra bontható
(Minden esetben a háztartások 5%-ának megfelelő számú kérdőív került kitöltésre.). A két településről összesen 106 kérdőív készült. A két vizsgált kistérségben összesen 260 kérdőív került felvételre összesen 8 (4+4) településről, melyek között kisközségek és kisvárosok egyaránt előfordultak. A mintavétel véletlenszerű volt, azonban arra törekedtünk, hogy a települések minden részéből kapjunk válaszokat, működő létesítmények megléte esetén az erőműtől nagyobb és kisebb távolságban is. Földrajzi elterjedését, térbeli szórását tekintve tehát mintavételünk egyenletesnek mondható. A szélenergia hasznosításának társadalmi-gazdasági feltételei A megújuló energiaforrások alkalmazása a környezeti adottságokon túl függ az adott térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai helyzetétől. Így annak felhasználását az elméletileg rendelkezésre álló és a technikailag hasznosítható potenciál mellett a szociológiai-gazdasági potenciál befolyásolja (Marton Gy., 2000) – utóbbi azt az energiát jelenti, melyre a keresleti viszonyok között reális a lehetőség. Ez elsősorban a hagyományos energiaforrásokkal szembeni versenyképességük növelésével módosítható, ennek során fontos szerephez jutnak a kormányzati kezdeményezések-programok, melyek különböző jellegű kedvezményeket (átvételi kötelezettség, támogatások, adókedvezmények, kedvezményes hitelek, stb.) biztosítanak a megújuló energiák felhasználásához (Bohoczky F., 2001). A társadalmi elfogadtatás tekintetében a kormányzati szerep megmutatkozhat az innováció népszerűsítésében, annak elősegítésében is. Ehhez természetesen szükséges magának a kormányzatnak a meggyőzése is: az előnyök és hátrányok ismertetésével, mintaprojektek létrehozásával. Ezt követően szükséges rábírni az állami cégeket, hogy elsőként alkalmazzák azokat, illetve törekedni kell a lakosság és más intézményi felhasználók megnyerésére is. A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos magatartásánál elsőként a gazdasági indíttatású viselkedést érdemes figyelembe vennünk: e tekintetben meghatározó szempont az energiára fordított kiadások mértéke, hiszen egy adott személy mindig azt az energiahordozót választja, amelyikhez olcsóbban jut hozzá. Döntésében befolyásolhatják a technológiáról (annak előnyeinek és hátrányainak tudatában) alkotott ismeretei, illetve saját szempontjai: mennyire kényelmes, megbízható, zavaró hatásoktól mentes, stb. Számolnunk kell az emberi hozzáállással is. Mindenféle újdonság felé megnyilvánul egyfajta természetes bizonytalanság, illetve ellenállás, ami nem feltétlenül az adott terméknek szól, hanem az „újnak”. Ennek oka, sok esetben, dezinformációk, a megfelelő információk hiánya (Marton Gy., 2000), ami rávilágít a megfelelő információszolgáltatás fontosságára. Az individuum szintjén meghozandó döntésnél figyelembe veszi azt is, hogy az adott berendezés milyen zavaró hatást (hang-, fény-, vizuális hatások, stb.) fog gyakorolni életére és lakókörnyezetére. A kormányzati támogatás hiánya miatt fontos szerep juthat a közösségi kezdeményezéseknek. A helyi erőforrások összefogása, csoportosítása és mozgósítása csak egy nagy belső öntudattal rendelkező, jól megszervezett közösség számára elérhető. A megújuló energiaforrások hasznosítása befektetés- és erőforrásigényes, ráadásul a beruházások egy része a közösség tagjainak beleegyezését is kell, hogy élvezze. Egy nem összetartó, rosszul megszervezett közösség esetében külső beavatkozások könnyen megakadályozhatják a beruházás megvalósulását. Egy helyi erőmű létrehozása a közösségnek, az önkormányzat megnövekedett
bevételei révén anyagi jólétet is hozhat, csökkentheti a nagy energiaszolgáltatókkal szembeni függőséget (Baros Z.-Patkós Cs., 2002). Az 1970-es évek végétől, elsősorban a fejlődő országokban, közösségi energiaellátási programok sorát indították be (Woods, D. H. et al, 1980). A programok kidolgozásánál a siker kulcsaként említették, hogy a projektet összhangba kell hozni a közösség igényeivel, a közösség tagjainak pedig részt kell venni a tervezésben és a kivitelezésben. Mivel fontos a közösség többségi támogatásának elnyerése, így megfelelő tájékoztatást kell biztosítani a program céljairól, előnyeiről, költségeiről. E mellett szükség van technikai, anyagi háttérre, az esetleges technikai nehézségek leküzdésére, a helyiek és a külső szakemberek közötti, és a helyiek közötti kooperáció segítésére. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a helyi lakosságot anyagilag is érdekeltté kell tenni a projekt megvalósításában. A programok elsődleges célja nem a termelés növelése, hanem elsősorban a közösség tagjainak energiaigényének kielégítése, az ellátás biztosítása (ellátás-orientáltság) volt. A programokban igen jelentős szerep juthat a központi, illetve ahol létezik ilyen, a regionális kormányzatoknak. Ezek betölthetik a kezdeményező szerepét, különböző módon (pl. anyagi és technikai eszközök, képzés) támogathatják a programok megvalósítását, illetve a management-ben is vezető szerepet vállalhatnak. Kiemelendő a regionális szint fontossága és ebben a Regionális Fejlesztési Ügynökségek szerepe, hiszen ezek, mint a létrehozott tervezésifejlesztési régiók végrehajtó szervei koordinálják a térségben megvalósuló fejlesztési programokat, összefogják a régiós szereplőket. A jövőben elérhető európai uniós forrásoknak is ezek a szervezetek lesznek a fő kezelői. A szélenergia társadalmi-közösségi elfogadtatása szempontjából érdemes áttekinteni annak az épített és építetlen környezetre, valamint emberre gyakorolt hatásait. Gondot jelenthet a szélerőművek toronyszerű formája, tájképformáló szerepe, ez azonban elsősorban szélerőműparkok telepítésénél kap negatív visszhangot. E mellett hibájukként róják fel a madárvilágra gyakorolt hatásukat, az általuk kibocsátott zajokat, és újabban azoknak az emberi egészségre gyakorolt káros hatásait. A szélenergia társadalmi megítélése A vizsgált településeken és térségben megmutatkozik az a tendencia, mely szerint az energiára kifizetett összeget a megkérdezettek 55, illetve 60%-a magasnak, illetve nagyon magasnak tartja. Ez egyfelől jelzi az olcsóbb energia iránti igényt – jó egyezést mutatva a többségében alacsony jövedelmi viszonyokkal, másfelől hűen tükrözi azt a tényt, hogy a már működő szélerőművek által megtermelt, és közvetlen a hálózatba kerülő villamos energiát az áramszolgáltató településekre mindenféle kedvezmény nélkül juttatja vissza. A telepített berendezések lakossági elfogadása (1. ábra) mind a szélkerekek, mind a szélturbinák esetében kedvezőnek tekinthető (76,19, illetve 83,81%). Ez lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint azon területeken, ahol ezek még nem üzemelnek. A telepített berendezések vizuális hatása tehát kedvező, a velük kapcsolatban felhozott zavaró hatások háttérbe szorulnak. A megkérdezettek általában csak olyan létesítmények ellen emeltek kifogást, amelynek működése jelentősebb zaj- vagy füstkibocsátással jár, illetve kéményei zavarnák a jelenlegi tájképet.
32,38
Vízerőmű
23,64 19,05
Biomassza alapú erőmű
11,24 28,57 29,46
Fúrótorony (termálvízkitermelésre)
60,00
Napkollektor
51,16 62,86
Napelem
68,99 76,19
Szélturbina
45,74 83,81
Szélkerék
60,85 0
10
20
30
40
50
Potenciális berendezéseknél
60
70
80
90
Működő berendezéseknél
1. ábra: A megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések társadalmi elfogadása (%)
A megújuló energiaforrások közül a nap-, szél- és vízenergia tűnik a legismertebbnek (92,63%, 86,43%, 84,88% – 2. ábra). A szélenergiával kapcsolatos ismeretek elsősorban a lényegi ismeretekre szorítkoznak (53,77%), jelentős viszont azok száma, akik az eljárásról semmilyen ismerettel nem rendelkeznek (34,91%). A megkérdezettek tisztában vannak ugyanakkor a szélenergia eredetével, környezeti jelentőségével, és felhasználhatóságával is. A megfogalmazhatott vélemények (63,73%) szerint a jövőben a szélenergia széles körű hazai elterjedése várható.
92,63
Napenergia
86,43
Szélenergia
84,88
Vízenergia 46,51
Geotermikus energia 29,97
Bioenergia (átlag) 8,91
Egyik sem
7,75
Fotovoltaikus 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
2. ábra: A megújuló energiaforrások ismertsége a lakosság körében (%)
Az információk forrásaként a megkérdezettek 41,2%-a a televíziót, illetve a rádiót jelölte meg, ezt 28,8%-kal követi az írott sajtó, jelentősen megelőzve az összes többi kategóriát
(Internet, ismerősök, munkahely, illetve az iskolát is magában foglaló „egyéb” kategóriát). Ezzel igazolódni látszik az a feltevés, hogy jelenleg ezek számítanak az információk főbb terjedési csatornáinak; ehhez nagyban hozzájárul az Internet-hozzáférések alacsony száma is. A szélenergia hasznosításával járó potenciális előnyök közül kirajzolódnak a környezeti előnyök, a helyi energia-előállítás lehetősége, illetve az ebből nyerhető energia alacsony ára. A válaszok alapján a lakosság a technológiát jelenlegi állapotba nem tartja fejletlennek, sem a szükséges beruházásigényt nagynak. A szélerőművek települési szinten jelentkező előnyeinek megítélése: Kulcson és Mosonszolnokon a megkérdezettek 30,25%-a úgy gondolja, hogy az erőműből a településnek semmilyen haszna nem származik (3.a. ábra). A környezeti és gazdasági előnyöket mindössze 32,78-36,97% tartja valósnak. Még dominánsabban kirajzolódik az, hogy az erőműből az egyéni szinten semmilyen előny nem származik (80,55%). A „kis számban” jelentkező előnyök közül is a környezetvédelmi került előnybe (11,11%), szemben a gazdaságival (8,34%) (3.b. ábra). Érdemes ezeket az eredményeket összehasonlítani azon véleményekkel, melyeket egy újonnan megvalósuló üzemmel szemben támasztanak. A létesítmény települési szinten jelentkező előnyeinek megítélése gyakorlatilag mindkét vizsgált régióban azonos. Összességében, a lakosság zöme tisztában van azzal, hogy a megvalósuló üzemből nemcsak környezetvédelmi, hanem anyagi előnye is származna a településének (növekednének az adóbevételek, munkahelyek teremtődnének). Ez a két csoport képviseli a válaszadók összesen több, mint 80%-át. (46,2% és 34,8%) Mindössze 11,61% gondolja úgy, hogy egy ilyen beruházás nem lenne előnyös (3.a. ábra). Hasonló kép rajzolódik ki a lakossági szinten jelentkező előnyöknél is (3.b. ábra), azonban az egyéni szinten jelentkező anyagi előnyök megítélése némileg kedvezőtlenebb, mint az előbbi esetben (28,8%). A
Hátrányos
Nem jár előnyökkel
Gazdasági előnyökkel jár
Környezetvédelmi előnyökkel jár
0
5
10
15
Potenciális berendezések
20
25
30
Működő berendezések
35
40
45
50
B
Hátrányos
Nem jár előnyökkel
Gazdasági előnyökkel jár
Környezetvédelmi előnyökkel jár
0
10
20
30
Potenciális berendezések
40
50
60
70
80
90
Működő berendezések
3. ábra: A működő és potenciális berendezések kapcsán, települési szinten (A) és az egyén szintjén (B) jelentkező előnyök megítélése (%)
Az eddig eredmények azt mutatják, hogy a működő berendezések e tekintetben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A működő erőművek zavaró fényhatással lényegében nem járnak, Kulcson mindössze 1-2 olyan véleményt hallottunk, mely szerint az erőmű kivilágítása okoz kellemetlenséget. A megkérdezettek 90,48%-a nappal, 92,12%-a pedig éjszaka szépnek, illetve látványosnak gondolja azt. Mosonszolnokon ez az arány némiképp alacsonyabb – a településtől való nagyobb távolság miatt sokak számára közömbös a létesítmény látványa. Tájképre gyakorolt hatásuk, melyet Campbell, N. et al (2001) kulcsfontosságú tényezőként jelöl meg, egyértelműen pozitív (86,88% gondolja így – 4. ábra) – ennek mértékét némileg eltérően ítélik meg. A szélerőművek zavaró tájképi hatása csak csoportos előfordulásuk esetén valószínűsíthető, sokakban kedvezőtlen esztétikai hatást váltva ki (Kadellis, J. K.-Vlachou, D.-Kavadias, K., 2001).
86,88 90 80
64,4
70 60 50
35,6
40 30 9,84
20
-3,28
10
0
0 -10 Pozitív irányban változott
Nem változott Kulcs Mosonszolnok
Negatív irányban változott
4. ábra: A működő szélerőművek tájképre gyakorolt hatásának megítélése (%)
Az erőművek által kibocsátott zajról (5. ábra) a megkérdezettek 94,28%-a úgy nyilatkozott, hogy azt nem érzékeli vagy nem zavarja, mindössze 5 fő (4,72%) tartja azt kifejezetten zavarónak, azok száma pedig, akik azt hangosnak tartják, gyakorlatilag elenyésző (0,94%). A panaszok kizárólag Kulcsról, az erőmű tőszomszédságában élőktől származnak, lényegében csak a lakóházukon kívül tapasztalhatók; jellegét tekintve főként a lapátok „suhogó” hangját nevezték meg. Előzetesen sor került a zajhatásokra való érzékenység felmérésére: a válaszadók 36,79%-a csak a nagyobb zajokra érzékeny, 43,39% pedig egyáltalán nem érzékeny a zajhatásokra, mindössze 11,33% azoknak az, akik erős érzékenységet mutatnak, elsősorban a monoton mély zajok iránt. A problémát a zaj viszonylag új, szokatlan jellege okozza. Annál is inkább igaz ez, mivel az ÁNTSZ mérései (2001) megállapították, hogy az erőmű által okozott zajterhelés határérték alatti, a környezet alapzajától nem elkülöníthető.
0,94
Nem érzékelhető
93,4
Nem zavaró 4,72
Zavaró
0,94
Nagyon hangos 0
10
20
30
40
50
60
70
80
5. ábra: A működő szélerőművek okozta zajhatások megítélése (%)
90
100
A szélerőművek egyéb környezeti és emberre gyakorolt hatásait tekintve pozitív vélemény fogalmazódott meg: üzembe állításuk óta a környék madárvilágára nem gyakoroltak negatív hatást (92,63%) – ez ÉNY-Magyarországon az ott élő védett madárfaj (túzok – Otis tarda) miatt fontos kérdés, és a helyi lakosság esetében sem következett be egészségkárosodás (99,06%). Az egyetlen, ezzel ellentmondó vélemény tünetként a gyakoribb fejfájást nevezte meg. Az elsősorban országos ismertségűnek tartott (48,11%) szélerőművek telepítését a lakosság 96,19%-a helyes döntésnek tartja, újabb berendezés telepítését azonban ennél valamelyest kevesebben támogatják (89,52%). És ugyan az erőművek a már korábban említettek szerint konkrét gazdasági előnnyel nem járnak a település számára, Kulcson országos ismertsége miatt a megkérdezettek 86,67%-a büszke arra, hogy ez a berendezés az ő községükben található. A felmérés során azonban az volt az általános benyomásunk, hogy mivel a közösség semmiféle előnyt nem élvez az erőmű üzemeltetéséből, így azt kevésbé érzi magáénak. Az újonnan megvalósítandó, megújuló energiát hasznosító berendezés megvalósítását ellenzők aránya igen alacsonynak (7,05%) bizonyult, ami nyitottságot mutat az új technológiák irányában. A válaszadók többsége (55,19%) elsősorban erkölcsileg támogatja azt, anyagi kötelezettségvállalás nélkül. A saját munkát felajánlók száma 22,82%-ot képvisel, azok aránya, akik anyagilag is hozzájárulnának egy ilyen üzemhez 14,94%. Az anyagi hozzájárulás elsősorban a lakosság által fizetett adókra korlátozódik (41%). Összefoglalás A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy az érintett községek lakossága alapvetően pozitív fejleménynek tartja a szélerőmű telepítését. Az szélerőműveket ellenzők által sokat hangoztatott negatív hatások csak nyomokban, vagy még annyira sem jelennek meg: ritkán, időszakosan zavaró hanghatás jelentkezik, amit csak a létesítmény közvetlen közelében lakók érzékelnek, de például a természetvédők által olyan sokat hangoztatott madárpusztulást a lakosság által egyáltalán nem észlelt. Elmondható, hogy a megkérdezettek nagy százaléka rendelkezik bizonyos fokú ismeretekkel a szélenergia hasznosításáról, ezek azonban összességében alacsonynak tekinthetők. Esetenként a válaszadók egészen fantasztikus ötleteket is felsoroltak az erőmű működésével kapcsolatosan (pl. villanymotor forgatja). Tanulságos, hogy a válaszadók többsége szerint sem településüknek, sem nekik személy szerint semmilyen előnyük nem származik az erőművek telepítéséből. Ez érthető, hiszen a létesítmény, de még a körülötte lévő terület sem a település tulajdonában van, így anyagi előnyeit közvetlenül nem élvezhetik. Megállapítható, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények telepítésénél a jövőben törekedni kell a társadalmi elfogadottság és érdekeltség növelésére. A települési önkormányzatok, amennyiben az ő tulajdonában álló területen építik fel az erőművet, közvetlenül is tudnak profitálni a berendezésből. Hazánkban minden nagyobb méretű beruházás, építkezés előtt meg kell vizsgálni a tervezett létesítmény lehetséges környezeti hatásait. Javasolható lenne, hogy a jövőben környezeti hatásvizsgálat mellett ún. társadalmi hatásvizsgálatot is végezzenek ezekben az esetekben. Ezeken keresztül növelhető a létesítmény elfogadottságának szintje és a társadalom környezeti tudatossága is.
Felhasznált irodalom ÁNTSZ Fejér Megyei Intézete (2001): Vizsgálati bizonyítvány és mérési jegyzőkönyv a Kulcsi Szélerőmű környezetében végzett zajvizsgálatról – Székesfehérvár Baros Z.-Patkós Cs. (2002): Researching People-Forest Emotional Relationship – Kézirat, DE Meteorológiai Tanszék Bohoczky F. (2001): Megújuló energiák alkalmazási lehetőségei és perspektívái – Fűtéstechnika, megújuló energiaforrások pp. 53-54. Campbell, N.-Stankovic, S.-Graham, M.-Parkin, P.-van Duijvendijk, M.-de Gruiter, T.-Behling, S.Hieber, J.-Blanch, M. (2001): Wind Energy for the Built Environment – Proceedings of the European Wind Energy Conference, Koppenhága, 2001. július 2-6. Kadellis, J.K.-Vlachou, D.-Kavadias, K. (2001): The Incorporation of Wind Parks in Greek Landscapes, The Public Opinion towards Wind Turbines – Proceedings of the European Wind Energy Conference, Koppenhága, 2001. július 2-6. Marton Gy. (2000): A biomassza hasznosítás energetikai, ipari és környezetvédelmi aspektusai – Biodízel a jövő motorhajtóanyaga, I. Magyar Biodízel Konferencia előadás-gyűjteménye (Herceghalom, 2000. május 26.) ÖKO Rt.-EUROPROJEKT GmbH (1998): Útmutató a megújuló energiák helyi energiagazdálkodási fejlesztéséhez – Budapest, pp. 5-27. Pedersen, E.-Persson Waye, K. (2001): The Impact of Wind Turbines in Sweden with Special Reference to Noise Annoyance – Proceedings of the European Wind Energy Conference, Koppenhága, 2001. július 2-6. Woods, D. H. et al. (szerk., 1980): The Socio-Economic Context of Fuelwood Use in Small Rural Communities - AID (Agency for International Development) Evaluation Special Study No. 1.
Baros Zoltán – PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék e-mail:
[email protected] Patkós Csaba – PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Tóth Tamás – egyetemi hallgató, Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék
