A SZEGEDI MADÁCH IMRE MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÉHEZ

PEDAGÓGIAI PROGRAM A SZEGEDI MADÁCH IMRE MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÉHEZ

Összeállította: Dr. Ezumahné Németh Györgyi igazgató irányításával az iskola nevelőtestülete

SZEGED 2013. március 31.

„Sokszor éreztem milyen múló, milyen sajnálatosan meg nem örökíthető alkotás a tanár életműve. Sokszor éreztem, milyen soha el nem múló alkotás ez az életmű, hiszen a tanítványok százai visznek magukkal a világba az életműből egy-egy töredéket, és élnek, és maguk is továbbhatnak egy olyan eszme jegyében, mely ismeri a dolgok belső rendjének, az igazság megismerésének egyenetlen útját, mely ismeri a dolgok belső rendjének, az igazság megismerésének egyenetlen útját, mely mind oda torkollik, amit jobb szó híján Szépségnek nevezhetnénk.”

(Kassák Lajosné)

2

3

I. BEVEZETÉS A tantestületünk által összeállított pedagógiai programnak az a célja, hogy az alábbi törvényben és rendeletekben:  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és ennek módosításai  63/2000. (V. 5.) kormányrendelet a NAT kiadásáról  130/1995. (X. 25.) kormányrendelet módosítása  28/2000. OM rendelet a kerettantervről  az iskola alapító okiratában (93/2004/I.30/Kgy. Határozat)  243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet foglalt és meghatározott feladatok megvalósításának általános és sajátos – csak ránk vonatkozó – módját, a helyi igényeket, - a szülők, tanulók, a fenntartó – a mikrokörnyezet elvárásait és az iskola lehetőségeit számba vegyük. Az elfogadott pedagógiai programot a 2013/2014-es tanévben az 1. és 5. osztályokban, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetjük be. A pedagógiai programban megfogalmazott feladatok végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, a testületi értekezleteken értékeljük, felülvizsgáljuk és a minőségi megvalósításához szükséges intézkedéseket meghozzuk. Az intézmény pedagógiai programját minden iskolánkhoz kötődő érdeklődő megtekintheti az alábbi helyeken:  Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (6721 Szeged, Madách u. 20.)  Igazgatói iroda  Igazgatóhelyettesi iroda  Könyvtár  Honlap (wwww.madach-szeged.sulinet.hu) Az intézményünkben 2004-ben bevezetett pedagógiai program megvalósulását folyamatosan ellenőriztük, figyelemmel kísértük, és szükség szerint módosítást is hajtottunk végre. A fentiek alapján a tantestületünk által összeállított és az eddigiek szerint jól megvalósítható Pedagógiai Programokat adaptáljuk, kiegészítjük, és hozzáigazítjuk a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 26. §-hoz. II. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. AZ ISKOLA FŐBB ALAPELVEI  Egyenrangúság elve  Kölcsönös bizalom elve 4

            

Tolerancia elve Empátia elve Következetesség elve Szemléletesség elve Motiváció elve Koncentráció elve Aktivitás elve Visszajelzés elve Fegyelmezettség és munkafegyelem elve Pedagógus vezető szerepének elve A gyermekközpontúság elve Életkori fejlettség elve Komplexitás elve

1.2. ISKOLÁNK CÉLRENDSZERE A NAT és a kerettantervek olyan iskolai pedagógiai munkát feltételeznek, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, illetve a tanulói közösség fejlesztése áll a középpontban. Következésképpen munkánk célrendszerének alapját is ezek adják. 1.2.1. A tanulók a személyiség fejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat célja Az értelmi nevelés területén:  Korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése  A logikus gondolkodás fejlesztése  A természeti alapismereteken nyugvó gondolkodásmód kialakítása, fejlesztése  A tanulmányi versenyekre való felkészítés, azokon való eredményes szereplés  Pályaorientáció; a tanulók képességeinek megfelelő pályák megismerése és kiválasztása  Eligazodás az informatikai eszközök és művészetek világában  Olyan ismeretanyag elsajátíttatása, amely képessé teszi a tanulókat a továbbtanulásra, az egyetemes emberi kultúra eredményeinek megismerésére és tudatos felhasználására A képesség- és készségfejlesztés területén:  Biztos alapkészségek nyújtása a szövegértés, számolás, helyesírás, informatika, az idegen nyelv és természettudományok terén.  A tanulói képességek, kézségek különbözőségének minél korábbi felismerése és az ennek megfelelő differenciát eljárások alkalmazása (tehetséggondozás, hátrányok kompenzálása)

5

 Szilárd alapismeretek nyújtása mellett az egyéni képességek továbbfejlesztése  Mozgási, zenei, vizuális esztétikai képességek és készségek fejlesztése A környezeti, esztétikai, vizuális nevelés területén:  Természetes, rendezett, tiszta környezet megszerettetése, védelme  Rendszeres testedzésre nevelés, illetve az egészséges és kulturált életmód kialakítása, megőrzése  Célunk az ember-környezet kapcsolat optimálissá tétele, a kettő közötti kölcsönhatás pozitív és negatív következményeinek felismertetése  Lakóhelyünk és iskolánk környezetének védelme Az érzelmi nevelés területén:  Az érzelmi kiegyensúlyozottság és a gazdag érzelemvilág kialakulásának elősegítése  Harmonikus, önálló személyiség kialakítása és fenntartása  Egészséges lelkületű személyiség kialakítása, segítő életmódra nevelés  Megalapozott önbizalommal rendelkező személyiség nevelése, aki tudatosan készül a magyar nép előtt álló feladatokra, és saját boldogulásának alakítására 1.2.2 A közösségfejlesztési tevékenység célja:  Együttműködésre, emberi kapcsolatok kialakítására, különböző közösségekbe történő beilleszkedésre alkalmassá tevő képességek kialakítása  Szociális életmódra nevelés, pozitív egyéni értékrend kialakítása közösségen belül  Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel  Tanulói nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, másság iránt  Törekvés a nemzetközi kapcsolatok ápolására  A környezeti értékek megóvása és gyarapítása, segítő együttműködés a felmerülő problémák esetén  A tanulók kommunikációs képességeik alapján váljanak alkalmassá az önálló ismeretszerzésre  Az új információs környezetben jól eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalok nevelése  A védelemre szoruló, beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásra nevelés  Szülő, tanuló és pedagógus (iskolai dolgozó) együttműködése, partnerkapcsolat kialakítása

6

1.2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Legfontosabb célkitűzéseink:  Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt.  Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat.  Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket, és azok veszélyeit.  Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket.  Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt.  Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink:  Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.  Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket.  Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket.  Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével.  Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció)  Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában.  Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai:  Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés)  A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése.  Iskolánk az iskolaotthonos és a napközis tanulóink számára háromszori étkezést biztosít  Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. Erre ösztönözzük az ebédbeszállítót is  El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket.

7

Személyi higiéné kialakításának feladatai:  Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása.  Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása.  Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása.  Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése.  Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele.  Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai:  Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára.  Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést.  A veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.  Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával.  Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai:  Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.  A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek, az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. Az egészségnevelési program segítői:  Iskolaorvos Rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat.

8

 Védőnő Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.)  Fogorvos Évente egy alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra.  Családsegítő szolgálat vezetője A rászoruló családok segítséget gyermekvédelmi felelős.

kaphatnak.

Kapcsolattartók

a

 Gyermekvédelmi felelősök A gyermekvédelmi feladatokat osztályfőnök pedagógusaink látják el. Ők ismerik leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat.  Családi háttér: Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Tevékenységi területek: Tanórákon:  Az életjelenségek megismerése  Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése.)  Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk)  Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás)  Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre)  Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek).  A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata)

9

Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása:  Alsó tagozaton iskolaotthonos rendszerben és a napköziben. Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal.  Felsősök számára egy 15 perces szünet napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegőzést, és az udvari szabad mozgást. Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják:  Szervezett játékos sportfoglalkozások  Játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben  Osztálykirándulások  Természetismereti vetélkedők  Témanapok – természeti ünnepekről való megemlékezés  Folyamatos papírgyűjtési verseny  Sportversenyek  Szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási program (elem, műanyagflakon)  Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele  Hétvégi kirándulások, túrák szervezése  Téli gondoskodás énekesmadarainkról  Nyári napközis tábor  Úszás Kapcsolat a szülőkkel: Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra.  szülői értekezletek  személyes beszélgetések  szülők bevonása programjainkba Az egészségnevelés prevenciós programjai:  A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel  Előadókat hívunk a következő témakörökben:  Káros szenvedélyek, drogok  Tűzvédelem  Közlekedésbiztonság

10

1.3.

AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA CÉLJAIT SEGÍTŐ FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK  Korszerű, tudományos alapokon nyugvó tudás megszerzése, biztosítása a tanítási órán és órán kívül más foglalkozások keretében is. Pl.: könyvtári foglalkozások, üzemlátogatások, pályaválasztási kiállítások stb.  Színes, sokoldalú iskolai élet kialakítása (tanulás, játék, sport, szabadidős tevékenységek)  A logikus gondolkodás folyamatos fejlesztése a természettudományok, az anyanyelvi és az idegen nyelvi programok megvalósítása során  A tanulmányi munka, a szakmai tevékenységek – informatika, nyelvi, művészeti, zenei, technikai és sporttevékenységek – célrendszerhez igazodó szervezése  Osztályfőnöki órák, üzemlátogatások, szakemberek meghívása… stb. arra törekedve, hogy a tanulóink pszichikus működését aktivizáljuk, különösen a gondolkodást, a cselekvést, az érzelmi és az akarati tulajdonságokat  Aktív tevékenykedtetés a tanórákon, angol nyelvi képzések, valamint a technikai, vizuális, testi, nyelvi, művészeti, zenei, drámai képzések során  Az írás, olvasás, számolás, és kommunikációs készségek fejlesztése különböző élethelyzetekben  Önismeret és önfejlesztés osztályfőnöki órákon, tanulmányi kirándulásokon, a Szivárvány művészeti nevelésben és az önköltséges tanfolyamokon  Versenyek, sporttevékenységek, testépítés, testedzés, mérkőzések, diákolimpia rendezése  Emelt szintű testnevelési órák és egészségünk megóvását szolgáló foglalkozások szervezése  Óra közi szünetekben udvari foglalkozások, közösségi játékok rendezése a tanítás szüneteiben  Kulturált közlekedési és viselkedési szokások kialakítása  Szülők, család, iskolaszék, pedagógus, és a tanulók együttműködése, építő jellegű kapcsolat kialakítása valamennyi közös tevékenység alkalmával  Hazánk megismerése és pozitív nemzeti érzelmek megalapozása, illetve fejlesztése tanulmányi sétákkal, kirándulásokkal, országjárásokkal és nemzetiségi területek megismerésével.

1.4.

AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

FOLYÓ

NEVELŐMUNKA

PEDAGÓGIAI

Eszköz: ”nevelési eszköz: olyan tényező, eljárás vagy technikai kellék, amelynek felhasználásával nevelési hatást fejthetünk ki” (Pedagógiai Lexikon, Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 591. p.) 11

A legszükségesebb eszközök rendelkezésre állnak: színes tv (6 db), rádiós magnó (25 db), videomagnó (3 db), számítógép (30 db), nyomtató (9 db), fénymásoló (3 db), videokamera (1 db), OPTICART gép (1 db), projector (1 db). Az audiovizuális eszközök folyamatos felújítása, cseréje szükséges. A NAT bevezetéséhez szükséges szakkönyveket, folyóiratokat, szakmai anyagokat, tanulói könyvállományt, a szertár – és taneszköz állományt folyamatosan fejleszteni kell (2. sz. melléklet) Eljárás: „nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelőhatások irányításával és hatékonyságának fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat” (Pedagógiai Lexikon, Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 592. p.)

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK

KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI

2.1. SZEMÉLYISÉG „A pszichológia legbonyolultabb, legnehezebben meghatározható fogalma.” Legáltalánosabb definíciós szempontjai a következő meghatározásban összegezhetők: „A személyiség humán egyed, akinek fizikai és pszichés tulajdonságai integrált és dinamikus rendszerré ötvöződnek, és aki „én”-élménye birtokában – részben tudatosan, részben tudattalanul – képes megélni önmaga „egységét”, képes elérni viszonylagos „autonómiáját” fizikai és szociális környezetével szemben, továbbá a fejlődés, tanulás, tapasztalatszerzés során bekövetkező változásai ellenére is képes megélni időbeli folyamatosságát.” (Ped. Lex. Keraban Kiadó, 1997. Bp. 365-366 p.) 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVEK, CÉLOK ÉS FELADATOK A NAT – s ennek megfelelően pedagógiai programunk és helyi tantervünk is – ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ennek érdekében iskolánk pedagógiai programja nevelési és tanítási, tanulási folyamata  teret ad a színes, sokoldalú életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának  fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat  hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez Pedagógiai programunk olyan szakmai munkát céloz meg, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem a család, illetve a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

12

A programban képviselt értékek és az ezekre épülő differenciálás azokat a célokat szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tudásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eseményeit foglalja magába a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

2.3.

EGYES NEVELŐK ÉS KÖZÖSSÉGEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBEN

SAJÁTOS

SZEREPE

A

2.3.1. Az osztályfőnök szerepe Az osztályfőnök a nevelés kulcsembere. Hozzá fordulnak a gyermekek kéréseikkel, kérdéseikkel, ő ismeri legjobban problémáikat, törődik gondjaikkal. Az osztályfőnök alapozza meg a család és az iskola jó viszonyát, tőle kérnek és kapnak nevelési tanácsot a szülők. Az osztályfőnöki órákon, a tanórán és iskolán kívüli tevékenységek során neki nyílik legnagyobb lehetősége a tanulók sokoldalú megismerésére és a gyermekek személyiségének egészére irányuló, komplex nevelőmunka megszervezésére és megvalósítására. 2.3.2. A szaktanárok szerepe A szaktanár megjelenésével, óravezetésével, élményszerű előadásmódjával pozitív példaképpé válhat, így saját személyiségével formálhatja és ösztönözheti tanulóit. A szakmai felkészültség, a tanórák rendjének alakítása fontos tényezők a tanulók érzelmi és értelmi fejlesztésének folyamatában. A tanulói beszámolók, kiselőadások, faliújság készítés, önálló munka stb. szervezése, valamint a tanulmányi versenyekre való felkészítés jó lehetőség az egyénre szabott személyiségfejlesztésre. 2.3.3. A napközis nevelők szerepe A gyermekek délutáni tevékenységének szervezése során a nevelőnek különösen jó lehetősége nyílik egyes személyiségvonások kialakítására, fejlesztésére. Így pl. a helyes időbeosztás – tanulás és játék aránya – szervezésén keresztül a kötelességtudat és akaraterő fejlesztése. Tanulópárok és csoportok kialakításával jól erősíthető a segítő szándék, az egymáshoz való türelem és megértés képessége. A közös játékok,

13

szabadidős programok, az alkalmazkodóképesség, a kompromisszumra való hajlam stb. kialakítására adnak jó lehetőséget. A napközis nevelőnek nagyon fontos szerep jut a család és iskola közötti kapcsolattartásban, a család nevelő és személyiségformáló tevékenységének segítésében is. 2.3.4. Egyéb foglalkozások Az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanórainál elmélyültebb tudás megszerzésének igényét, illetve a tanórákon nem szereplő ismeretanyag iránti érdeklődést jelzi. Legfontosabb személyiségformáló hatása a céltudatosság, a kitartó munkavégzésre való képesség, a saját munkával szembeni igényesség – pl. tanulmányi versenyre való felkészülés során – kialakításában van. Felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások Fontos szerep jut ezeknek a fogalakozásoknak az akaraterő, a kitartás és az önbizalom erősítésében, a céltudatos és kitartó munkára nevelésben. Tömegsport, Énekkar, Szivárvány Művészeti Iskola Az egyéni érdeklődés alapján szerveződő csoportokban végzett munka – hasonlóan a szakköri tevékenységekhez – céltudatosságot és kitartást igényel. A kötetlen légkör lehetőséget ad a gyermekre való nagyobb odafigyelésre és az egyénre szabott személyiségfejlesztésre. 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.1. A KÖZÖSSÉG „ Az emberek együttélésének és együttműködésének történelmileg kialakult formája. A közösség általános ismérvei: a közös érdek, a közös értékrend, a közös célok, a közös döntések, a közös erőfeszítések és az előbbiek meglétének tudata: a „mi – tudat”. (Ped. Lexikon Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 312.p.) 3.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ezért programunkban és a helyi tantervünkben kiemelt helyet kap a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása. 3.3. KÖZÖS KÖVETELMÉNYEINK Törekszünk arra, hogy:

14

 A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket.  Iskolánk és tanulóink vegyenek részt közvetlenül is a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.  A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.  A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és- kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, védelmezésének a képességei álljanak.  Iskolánk az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljen.  A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  A diákönkormányzati tevékenység a tanulók egyéni kezdeményezésén alapuljon, és segítse elő a kritikus gondolkodást a közösségért érzett felelősséget, erősítse az iskolához tartozás érzését. 3.4. INTÉZMÉNYÜNK GYERMEKKÖZÖSSÉGEI 3.4.1. Iskolai közösség Az iskolai közösség az iskola egészére kiterjedő közös tevékenységek eredményeként alakul ki. A társadalmi ember nevelése szempontjából bizonyos pedagógiai többletet képvisel az osztályközösséggel szemben azáltal, hogy alkalmasabb a társadalmi méretek, érdekek, viszonyok érzékeltetésére. Az iskolai közösséghez való tartozás érzését erősítik iskolaszintű rendezvényeink; a tanévnyitó- és záró ünnepségek, Madách-hét, iskolafarsang, sportnap, gyermeknap, nemzeti és egyéb ünnepeink alkalmával tartott közös megemlékezések, rendezvények, tantárgyi vetélkedők, stb. Ezeknek szervezésében, lebonyolításában, utólagos értékelésében komoly szerep jut a tanulóknak. Próbára tehetik szervezőkészségüket, gyakorolhatják a közösségen belüli munkamegosztást és a közösség előtti felelősség vállalást, fejleszthetik kritikai és önkritikai érzéküket. Iskolánk fő profiljai – sportiskolai, két tanítási nyelvű angolmagyar képzés – is nagyban hozzájárulnak a közösségi szellem fejlesztéséhez. Az iskolán kívüli – városi, megyei, országos – sport és tanulmányi versenyeknek is nagy szerep jut az iskolához, az iskolai közösséghez tartozás érzésének erősítésében. 3.4.2. Osztályközösség A tanuló az iskolában töltött idejének legnagyobb részét ebben a közösségben tölti el. Így az osztályközösségnek meghatározó szerepe van az oktatás és nevelés egységének 15

megteremtésében, az oktatás nevelő hatásának elmélyítésében, a hatékony személyiség – és közösségfejlesztésben. Az osztályszintű közösségfejlesztő tevékenységek legfontosabb célja, feladatai:  a tanulók beilleszkedésének figyelemmel kísérése, szükség esetén segítése  a közösségért és a közösség előtt érzett felelősség kialakítása, erősítése  a tudatos fegyelem kialakítása  az egyéni és közösségi érdek egyeztetésének képessége, kompromisszumra való képesség kialakítása  közös tevékenységek, rendezvények önálló megszervezése és lebonyolítása  egymás kölcsönös és önkéntes segítése  a tanulók széles körének bevonása a közös tevékenységekbe  az osztályközösség bekapcsolása iskolaszintű feladatok végzésébe 3.4.3. Osztályok csoportbontása A csoportbontásokból adódó tanulói közösségek - angol, testnevelés, informatika, technika - mint az osztálynál kisebb létszámú egységek, nagyon jó lehetőséget biztosítanak a közös értékrend kialakítására. A szorosabb összetartozás, az együtt dolgozás, közös problémamegoldás jól működő közösségekké kovácsolhatja ezeket a kis létszámú csoportokat. 3.4.4. Szakköri közösségek A szakkörök sajátossága, és a közösségfejlesztés szempontjából nagy előnye, hogy az azonos érdeklődési körrel rendelkező tanulókat fogja össze. A szakköri foglalkozásokon szabad választás és önkéntesség alapján vesznek részt a gyerekek, problémákat vethetnek fel és oldhatnak meg egymást segítve, programokat javasolhatnak, közösen készülhetnek tanulmányi versenyekre, stb. Az azonos érdeklődés nagyon jó alap az összetartozás érzésének kialakításához. A közös programok szervezése során a diák megtanulja az egyén és a közösség érdekeinek ésszerű egyeztetését, megismerkedik a közösségi demokrácia működésének szabályaival. 3.4.5. Felzárkóztató, differenciált munkát végző közösségek Amennyiben szükség van rá, ezeknek a kis közösségnek a tananyagban lemaradt tanulók felzárkóztatásán kívül a csoportszellem fejlesztését is szolgálniuk kell. 3.4.6. Művészeti közösségek  énekkar 16

   

színjátszás kerámia kézműves festészet

Ezekben a közösségekben a speciális művészeti területek iránt affinitást érző tanulóink tevékenykednek. Itt is lehetőség nyílik arra, hogy a diák kibontakoztassa művészeti hajlamát, és ez a pozitív hatás kell, hogy áttükröződjön az adott közösség fejlődésére. A szakköri csoportokhoz hasonlóan, itt is nagy összetartó erő a közös érdeklődés, a közösen végzett, szabadon választott tevékenység. 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

NEHÉZSÉGEKKEL

4.1. CÉLOK  Mindent megtenni annak érdekében, hogy az első osztályos tanulók minél hamarabb be tudjanak illeszkedni iskolánk életébe.  5. osztályban megkönnyíteni a tanulóknak az átmenetet az alsó évfolyamokból a felsőbe.  Új tanuló érkezése esetén segíteni a tanuló beilleszkedését az osztályba, és segíteni elfogadtatni az új tanulót az osztállyal.  Általános prevenció keretében figyelni a tanulókat, felfigyelni bármiféle hátrányból adódó szociális, családi vagy egészségügyi problémára, nehézségre és ezek megoldásában segíteni. 4.2. FELADATOK  Az első osztályos tanulók beilleszkedésében elsősorban az osztályfőnök tud segítséget nyújtani: a tanulók minél alaposabb és sokoldalúbb megismerésével, kapcsolatfelvétellel, illetve -tartással a szülőkkel és az óvónőkkel.  Az ötödik osztályos tanulóknak az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok tudnak segíteni: a tanulók minél teljesebb megismerésével; kapcsolatfelvétellel és tartással a szülőkkel és a pedagógusokkal, akik az osztályban tanítanak.  Új tanuló érkezésekor a beilleszkedésben az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, a szülők és az osztálytársak tudnak segíteni.  Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse információkkal tud segíteni.  Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős problémafeltáró beszélgetéssel segíthet, amit a tanulóval, szüleivel és a gyermeket tanító pedagógusok bevonásával végezhet el.

17

 Szükség esetén családlátogatás, külső szakember bevonása, pl. pszichológus, nevelési tanácsadó. 5. A TEHETSÉG, TEVÉKENYSÉGEK

KÉPESSÉG

KIBONTAKOZÁSÁT

SEGÍTŐ

5.1. TEHETSÉG „tehetségről beszélünk, ha egy egyén valamilyen tevékenységben, vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes.”(Pedagógiai Lexikon Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 598. p.) 5.2. KÉPESSÉG „ … a képességet egyének pszichikus tulajdonságának tekintik, ami valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki, és a tevékenység végzésében nyilvánul meg. A képesség kifejlesztésének alapját az adottságok képezik.” (Ped. Lex. Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 196. p.) Iskolánk egyik fontos, kiemelt feladata a tehetséges gyermekek felismerése és lehetőség szerinti továbbfejlesztése. A kiemelkedő tehetség különösen a differenciáltés projektoktatással fejleszthető. Csak a tanórákat és a szabad időt együttesen felhasználva szervezhető olyan differenciált tevékenységrendszer, amely próbára teszi minden egyes gyermek kibontakozóban lévő tehetségét, kielégíti érdeklődését, teret ad rátermettsége, hajlamai képességgé fejlődésének. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé. 5.3 A TEHETSÉG, TEVÉKENYSÉG

KÉPESSÉG

KIBONTAKOZTATÁSÁT

SEGÍTŐ

A tehetség kibontakoztatásánál legfontosabb szempontunk az, hogy hová akarjuk eljuttatni a tanulókat. Iskolánk jellegénél fogva angol-magyar két tanítási nyelvű általános iskola, de emelt szintű testnevelés oktatás is folyik. Így ezen a téren legfőbb feladatunknak tekintjük a tehetség, a képesség kibontakoztatását célzó és segítő tevékenységünket. Mindez természetesen nem jelentheti a többi tantárgy háttérbe szorulását, hiszen célunk továbbra is a sokoldalúan képzett, az állandó változásoknak, és a mindenkori kihívásoknak megfelelni tudó emberek nevelése és oktatása.

5.4 KIEMELT FELADATAINK  Csoportbontás a nyelvi órákon, továbbá megfelelő anyagi és személyi feltételek esetén a fenntartó hozzájárulásával más tanórákon is.  Angol nyelvterületen való nyelvtanulás, melynek révén az adott nyelvi környezetben gyakorolhatják tanulóink a nyelvet.  A tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre minden meghirdetett tárgyból.

18

 Pályázatokon való részvétel.  Középiskolára felkészítő tanfolyamok szervezése.  A tanórákon való differenciált feladatok biztosítása a tehetséges gyerekek részére  Fakultatív angol és spanyol nyelvoktatás önköltséges tanfolyam keretében.  A tanórán kívüli foglalkozások megszervezése.  Tanulóink felkészítése a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra.  Az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és tanulási technikák megalapozása.  Lehetőség biztosítása számítógép-kezelői bizonyítvány megszerzéséhez.  Az átlagosnál jobb képességű tanulók menedzselése, sportpályafutásuk irányítása.  A sportklubokkal egyeztetve közös felkészítésük a versenyekre.  Nyilvános szereplési, megmérettetési lehetőségek, felszerelés biztosítása.  Nyelvvizsgára való felkészítés az igények alapján.  A tanulói kreativitás elősegítése, a tanulói alkotások nyilvános bemutatására való ösztönzés. 5.5 A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI Az iskola céljait, feladatait figyelembe véve, az alábbi területeken folyik képességfejlesztés: 5.5.1. Angol két tanítási nyelvű képzés  angolórák, versenyek; szép kiejtési, műfordítói, tanulmányi  cserenyaralások  nyelv vizsgára felkészítés  számítógép használata – levelezés  külföldi nyelvtanulás nyelviskolában (Málta-London)

5.5.2. Sportiskola  testnevelési órák  diáksportkörök,  egyéni-és csapatversenyek,  egészségnap  sportnap (Madách futás, jégpálya, családi hétvége)

19

5.5.3. Művészeti nevelés Szivárvány  kerámia  kézműves  önálló kiállítások szervezése Madách – hét:  vers-és mesemondó versenyek  helyesírási vetélkedők  irodalmi kávéház  népdaléneklés  ki mit tud?  művészeti bemutató Kazinczy – verseny:  szép beszéd 5.5.4. Természettudományos nevelés  vetélkedők 5.5.5. Differenciált képzés önköltséges tanfolyamok:  informatika  idegen nyelv  sport  színjátszás korrepetálás:  gyengébb képességűek felzárkóztatása  egyéni ütemezésű korrekció  fejlesztő foglalkozások 5.5.6. Könyvtár  önálló kutatómunka  anyaggyűjtés tanulmányi versenyekhez, műsorokhoz, pályázatokhoz  számítógépek, programok használata  internet  e-mail  nyelvvizsgához tesztek, hanganyagok biztosítása  szaktantermi állományokkal a „helyi” képességfejlesztés segítése

20

5.5.7. Környezeti nevelés  tisztaságra, környezetvédelemre nevelés  a környezet esztétikája, berendezése 5.5.8. Közösségfejlesztés, önismeret fejlesztése  tanulmányi kirándulások  nyári táborozás  erdei iskola  sítábor  lovas tábor  barlangtúra  kézműves tábor 5.5.9. Szülő-pedagógus-tanuló együttműködése  szaktantermek felújítása  Madách-hét  ünnepségek, iskolai rendezvények  épület homlokzatának felújítása  belső udvar esztétikus kialakítása 5.5.10. Testnevelés és sport Bevezető az ún. közoktatási típusú sportiskolai kerettantervhez A sportiskolai kerettanterv elkészítésének sport- és oktatáspolitikai háttere A Magyar Köztársaság Kormánya 2005. november 16-án elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát, amely alapvetően új szemléletet érvényesít. A sportot elsősorban eszköznek tekinti a legfontosabb társadalmi célok: - egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. A NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladataival teljes összhangban, legfontosabb célkitűzésként fogalmazza meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Minden iskolának feladata a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. A Nemzeti Sportstratégia az egészséges társadalom víziója mellett megfogalmazza a versenysport, és ezen belül az utánpótlás-nevelés feladatait is: „A támogatott utánpótlás-nevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelni, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak kitűzött

21

céljait kell szolgálnia, illetve meg kell akadályoznia a gyermekek túl korai specializációját, sokoldalú fejlesztést biztosítva. A közoktatási típusú sportiskola működésének és a sportoló fiatalok életmódjának speciális elemei A közoktatási típusú sportiskola a sportiskolai feladatait a mai magyarországi gyakorlat alapján többféleképpen láthatja el. Kerettantervünkben az alábbi modellt követjük. Az első négy évfolyamon mindennapos testnevelés van az általános mozgáskultúra fejlesztése érdekében. Ebben a képzési szakaszban – néhány sportágtól eltekintve (torna, úszás, műkorcsolya) – a gyerekek nagy része még nem választott sportágat, ezért az általános képzés mellett fokozatosan megismerhetik a tanulók az egyes sportágakat. Ötödiktől nyolcadik osztályig kétféle szervezeti forma lehetséges. Egyrészt különböző sportágakban, egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő. Másrészt az iskola egy kiválasztott sportágra szakosodva sportági képzést végez, órarendbe iktatva, – első osztálytól kezdve, valamennyi korcsoportban - az iskola alkalmazásában lévő szakedzőkkel. A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek részei a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervnek. A közoktatási típusú sportiskola a közoktatási feladatainak ellátásakor több olyan problémával találkozhat, ami nem jellemző az átlag iskolára. Ezeknek a megoldására fel kell készülnie a sportiskoláknak és a kerettantervnek is kell tartalmazni megoldási javaslatokat a felmerülő problémákra. Így megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. Amikor egy sportoló valóban élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni, azaz a sportoló megkeresi azt a közoktatási intézményt, amelyben az élsportot és a közoktatási célokat össze lehet hangolni. Ugyanez fordítva is megtörténhet. A sportoló sportpályafutása befejeződik valamilyen okból (sérülés, kiégés, az eredmények elmaradása), ezért más iskolában kívánja befejezni tanulmányait. A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet úgy készítettük, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon. További feltétlenül kezelendő probléma a sport miatti hiányzások pótlása. Itt nagyon fontossá válik az IKT eszközeinek használata, hisz edzőtáborban is lehet napi kapcsolatban a diák a tanárával. A sportiskolai kerettantervben ezért valamennyi műveltségi területbe beépítésre került az IKT alkalmazása. A hiányzások pótlása természetesen lehetséges külön egyéni felkészítéssel is. A tanulók között az egyéni fejlődésük és érdeklődésük tekintetében is vannak lényeges különbségek, ezért nemcsak a hiányzások miatt, hanem e létező különbség miatt is, a tanítási-tanulási folyamatokban előtérbe kell helyezni a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív tanulás alkalmazását.

22

A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervre vonatkozó alapelvek A sportiskolai kerettanterv a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentumára, a Nemzeti alaptantervre épülve, annak szellemiségét mindenek előtt megtartva készült. Az átjárhatóság megvalósíthatósága érdekében a tananyag kiválasztásánál orientáló volt az OM kerettanterve. A gimnáziumi tantervek készítésekor, a kimeneti szabályozás szempontjából, a középszintű érettségi vizsga követelményeket tartottuk szem előtt. A kerettanterv elsődleges célja, hogy az általa leírt tudásrendszerek, és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni. Tantervi alapelvnek tekintjük, hogy ez egy sportiskolai kerettanterv, ezért megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. Nem csak a Testnevelés és sport műveltségi terület szakított a hagyományokkal és emelt be elméleti jellegű tudáselemeket, azzal a céllal, hogy az élsportoló fiatal jobban megértse a választott életforma elvárásait, követelményeit, hanem a közismereti tantárgyak esetében is törekedtünk a sportoló fiatalok életviteléhez, a sporthoz kapcsolódó tudáselemek beemelésére, illetve a tudáselemek sporton keresztüli közvetítésére. Ez a törekvés nyilvánul meg például a megismerésre váró irodalmi művek választásakor, a fizika, vagy matematika feladatok szövegkörnyezetében, az egészségnevelés kiemelt szerepének hangsúlyozásában (kémia, biológia, sportegészségtan), a művelődéstörténet projekt egészében. A sportoláshoz nem köthető tantervi elemek esetén is, a kerettanterv kiemelt feladataként tűzte ki a NAT szemléletmódjának követését, amely megnyilvánul abban, hogy hangsúlyt helyez olyan értékek közvetítésére, mint a demokratizmus, a humanizmus, az esélyegyenlőség biztosítása, a szolidaritás és a tolerancia. A kritikai gondolkodásmód fejlesztése révén felkészíti a diákokat az érvekkel alátámasztott, felelős döntések meghozatalára. Különös gondot fordít a NAT kiemelt fejlesztési feladatainak megvalósítására. A tanulásról alkotott felfogás A szakirodalom és a NAT megfogalmazása szerint is a tanulás a tanuló ember aktív, értelmezést kívánó, értelmezést létrehozó tevékenysége. Csak az értelmes tanulás révén sajátítható el az a tudás, amelyet a modern társadalom elvár. Az értelmes tanulás tanulható. Fontos eleme, hogy a tanuló ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek, adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát és legyen képes kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatába a pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló előzetes tudásáról.

23

E fenti gondolatmenetet követve a kerettanterv különös figyelmet fordít:  a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése),  az önértékelésre, az önismeretre,  az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására,  olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglevő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni,  az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására. Az értékelés alapelvei A jogszabályokban rögzített szabályoknak, módszereknek megfelelő értékelési eljárások alkalmazása indokolt egy sportiskolai kerettanterv szerinti tanítás során is. Természetesen a tantárgyi sajátosságok szerint, a módszertani szabadság elve alapján lehet különbség egyes tantárgyi filozófiák értékelési világképe között, ezt a tantárgyi tantervek röviden ki is jelzik. Ám a helyzetből adódóan különleges szerephez jut az értékelés formatív (fejlesztő, bátorító) funkciója, a különösen differenciált tempóban bekövetkező fejlődéshez igazodó differenciált értékelés, miközben éppen a sportoló életmód miatt bizonyos "edzésre" is szükség van: a kevésbé sikeres teljesítmény után való talpra állást szolgáló pedagógiai értékelésre. Kiemelkedően fontos, hogy az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre való nevelés eszköze. Sportolóként "szemben az ugróléccel", vagy az „ellenfél kapusával”, a „leküzdendő akadállyal” egyedül marad, ezt csak hiteles önértékelés képessége és motiváltsága segítheti. A sportiskolai kerettanterv írók javasolják az alkalmazó iskoláknak a következő alapelvek, eljárások végig gondolását:  A szöveges értékelés szerepének erősítése azokon az évfolyamokon is, amelyeken ez még nem kötelező.  Az értékelés fejlesztő, személyiségformáló, tanulást segítő szerepének erősítése.  A szummatív jellegű értékelési folyamatokban az objektivitásra való törekvés, ha a feltételek engedik, akkor az adott tantárgyban rendelkezésre álló sztenderdizált értékelési eszközök használata.  Részvétel az országos és regionális kompetenciamérésekben, az eredmények felhasználása az iskola oktató-nevelő munkájának fejlesztésére. A közoktatási típusú sportiskola kiemelt fejlesztési feladatai A kiemelt fejlesztési feladatokkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk előrebocsátani, hogy tantervkészítőink maximális azonosulással követték ezeket, s valamennyi tantárgy tananyagának összeállításában figyelembe vették, mind az anyagok kiválasztásában mind a közvetítés javasolt metodikájában érvényesítették ezeket.

24

Természetesen a program használói szempontjából a kiemeltek közt is különleges hangsúlyt kapnak azok a feladatok, melyek a sportemberré nevelés szempontjából relevánsak. Így valamennyi tantárgy tantervében kimutatható a „testi és lelki egészség” fejlesztésének szempontja, nemkülönben a hazát képviselő élsportolói pálya szempontjából a „hon és népismeret”, a nemzetközi versenyéletbe való korai bekapcsolódás szempontjából az „európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra” kiemelt fejlesztési feladatainak érvényesítése. Nemcsak sportemberként, de emberként, majdani családalapítóként, állampolgárként is különösen fontos számunkra az „énkép és önismeret” értékeinek közvetítése. A tanulás és az informatikai kultúra, nemkülönben a környezeti nevelés ebben az értékrendben nem másodrendű, de a sportemberré nevelés szempontjából kevésbé hangsúlyosak. Ugyanakkor az alapelveknél leírtak alapján a megfelelő műveltségterületeknél ezek a kiemelt fejlesztési feladatok is megkapták a kellő hangsúlyt. Ugyancsak a tantárgyi rendszerben jelenítettük meg azokat a pedagógiai feladatokat, melyek az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel függenek össze. Kiemelt, érintett tantárgyak az egészségfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatban a természettudományos tantárgyak, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap elsősorban hangsúlyt. A kitüntetett tananyagrészek alkalmasak arra, hogy egy-egy, a kerettantervet alkalmazó iskola pedagógiai programjában a jogszabályok szerint külön is összegezze ezen részprogramokat. Megjegyezzük, hogy a művészeti tantárgyak programjának összeállítása során is természetesen figyeltünk arra, hogy ezen értékek megfelelő súllyal szerepeljenek.

1-3. évfolyam Célok és feladatok Az iskola testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel 25

a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. Az egészséggel kapcsolatos feladatok:  a testi fejlődés, érés támogatása;  a higiéniai szokások kialakítása, erősítése;  az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése;  az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása;  megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére;  a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. A mozgáskultúra fejlesztése:  az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése;  az úszás elsajátítása;  a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése;  sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészségkészlet megszerzése;  a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése;  mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása:  elsajátítás,  teljesítmény,  kollektív siker,  a tevékenység öröme.

26

Értékes személyiségvonások fejlesztése:  a félelem leküzdése,  a szabályok betartása,  összpontosítás,  céltartás,  a nehézségek leküzdése,  kudarc tűrése,  a természet szeretete,  környezetkímélő magatartás. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. A mozgáskultúra fejlesztése Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás(hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek, egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Váljanak vízbiztosság, sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során.

27

Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját. A mozgásigény fenntartásának követelményei Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza.

1. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Belépő tevékenységformák Alakzatok gyors felvétele és változtatása. Az öltöző és a gyakorlóhely rendjének kialakítása. Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása. Gyors indulás különféle testhelyzetből. Az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben. Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. Távolba és célba dobás egy és két kézzel. Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása. Labdás feladatok. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. 8-10 m távolság átúszása lábletétel nélkül mellúszással. Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak "Egyenes", „vigyázz” állás. Laza (pihenj) állás. Testfordulatok helyben. Sorakozás vonalban (fal, bordásfal, padsor előtt), oszlopban, fejlődés szakadozás. Köralakítás kézfogással, fejlődéssel párokba. Szétszórt alakzat felvétele. Vonulások ütemtartással helyben és tovahaladással (tapssal, dobbantással), járás, futás közben. Játékok (mozdulatlanság, szobor, baglyocska, mindenki a zászlajához).

Előkészítés és prevenció A legszokványosabb testhelyzeteket, kartartásokat és alapformákat tartalmazó szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok (labdával, ugrókötéllel stb.), pad-, bordásfalgyakorlatok. Ritmikus feladatok tapsra, sípjelre, zenére.

28

Tartásjavító és a gerincdeformitásokat megelőző (korrigáló) gyakorlatok. Az előkészítést és a motorikus képességek alapozását jól szolgáló gyakorlatok. Egyszerű 1-4 ütemű alapgimnasztika, mászó gyakorlatok (pók, rák, fóka, nyúl stb.). Járások és futások: Járások, futások, szökdelések és ugrások, Járások és futások kötetlenül és alakzatban (egyes oszlopban), meghatározott útvonalon is (oda-vissza, körben, hullámvonalban stb.) rövid és nyújtott lépésekkel. valamint dobások Egyszerű futóiskola, rajtversenyek 10-15 m. Játékok (tolvajlépés, futóversenyek, fogójátékok, vonatozás, tűz, víz, repülő, mágnes fogó, sorversenyek stb.). Szökdelések, ugrások: Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig. Szökdelések kötéláthajtással. Távolugrás helyből és nekifutással, elugrósávból. Játékok (szökdelő fogó, kecskézés, szökdelő oszlop stb.). Dobások: Hajítási kísérletek gumilabdával vízszintes, függőleges célra. Kislabdával kötél felett, célba. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Helyváltoztatás állatmozgást utánozva (kutyafutás, pókjárás, sánta róka stb.). Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-láb támaszban, rákjárással, pókjárással. Gurulóátfordulás előre guggolótámaszból, terpeszállásból zsugor- és terpeszülésbe. Gurulóátfordulás hátra. Tarkónállás. Mérlegállás, lebegőállás. Zsugor fejenállás. "Vándormászás" függőállásból bordásfalon, mászás technikája, mászás kötélen. Felugrások kéztámasszal különböző szerekre (pad, zsámoly, 1-2-3 részes szekrény) és leugrások dobbantó használata, szekrényugrás függőleges repülés. Egyensúlyozó járás vonalon és padon, pad merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra. Játékok (gépkocsik kéz- és lábtámaszban, sor- és váltóversenyek állatutánzó járással).

Labdás gyakorlatok

Labdás ügyességfejlesztés: álló labda megfogása, felemelése, visszahelyezése. Labdagörgetés egy, két kézzel helyben a lábak körül és továbbhaladással. Gurítás társhoz oda-vissza terpeszülésben. Feldobott labda elfogása, fejelés. Eldobott labda elfogása utánfutással egy pattanás után és földre érés előtt. Labdavezetés kézzel helyben (állásban, ülésben, guggolásban) és továbbhaladással kötetlenül. Labdavezetési kísérletek lábbal. Játékok (szabadulás a lufitól-labdától, adogatóversenyek, labdacica gurítással, dobással, vadászok stb.), teremfoci, szivacskézilabda szabálykönnyítéssel. Váltó és sorversenyek labdával.

Küzdőfeladatok, játékok

Karemelés, illetve -leszorítás társ ellenállásával szemben (Ne engedd, hogy társad mélytartásból oldalsó középtartásba a kezét és viszont). Húzások, tolások párokban (Húzd-told el a párod!). Leülések, felállások párokban kézfogással és hátukat összetámasztva Játékok (ki a legény a csárdában, vörös pecsenye, kézvívás fekvőtámaszban, ne vedd el a lábadat, kakasviadal).

Szabadidős

Szánkózás, hó csata és korcsolyázás, síelés.

29

sporttevékenységek Úszás

Vízhez szoktató feladatok. Leállás a vízben, „vízgombóc”. Siklási kísérletek – levegő kifújása a vízbe. Sikláshoz kapcsolt lábtempó mellúszásban. Siklás és kartempó. Kar- és lábmunka összehangolása – siklás – (kar-levegő) – lábtempó. Játékok (fogójátékok a vízben, hajóvontatás, gyöngyhalász, halacska) Mellúszás folyamatosan 10-15 m. Mellúszás gyakorlása.

Továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás stb.) elfogadható végrehajtása. Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során. Egy úszásnem elsajátítása. Folyamatos úszás 10-15 m. Az iskolában hagyományosan választott sportjátékoknak megfelelően ismerje meg a legegyszerűbb szabályokat, sajátítsa el az életkorának megfelelő feladatokat labdával. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra.

2. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Belépő tevékenységformák Alakzatok gyors felvétele és változtatása. Az öltöző és a gyakorlóhely rendjének kialakítása. Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása. Gyors indulás különféle testhelyzetből. Az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben. Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése. Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban. Távolba és célba dobás egy és két kézzel. Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása. Labdás feladatok. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése. 8-10 m távolság átúszása lábletétel nélkül mellúszással.

30

Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak "Egyenes", „vigyázz” állás. Laza (pihenj) állás. Testfordulatok helyben. Sorakozás vonalban (fal, bordásfal, padsor előtt), oszlopban, fejlődés szakadozás. Köralakítás kézfogással, fejlődéssel párokba. Szétszórt alakzat felvétele. Vonulások ütemtartással helyben és tovahaladással (tapssal, dobbantással), járás, futás közben. Játékok (mozdulatlanság, szobor, baglyocska, mindenki a zászlajához).

Előkészítés és prevenció A legszokványosabb testhelyzeteket, kartartásokat és alapformákat tartalmazó szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok (labdával, ugrókötéllel stb.), pad-, bordásfalgyakorlatok. Ritmikus feladatok tapsra, sípjelre, zenére. Tartásjavító és a gerincdeformitásokat megelőző (korrigáló) gyakorlatok. Az előkészítést és a motorikus képességek alapozását jól szolgáló gyakorlatok. Egyszerű 1-4 ütemű alapgimnasztika, mászó gyakorlatok (pók, rák, fóka, nyúl stb.). Járások és futások: Járások, futások, szökdelések és ugrások, Járások és futások kötetlenül és alakzatban (egyes oszlopban), meghatározott valamint dobások útvonalon is (oda-vissza, körben, hullámvonalban stb.) rövid és nyújtott lépésekkel. Egyszerű futóiskola, rajtversenyek 10-15 m. Játékok (tolvajlépés, futóversenyek, fogójátékok, vonatozás, tűz, víz, repülő, mágnes fogó, sorversenyek stb.). Szökdelések, ugrások: Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig. Szökdelések kötéláthajtással. Távolugrás helyből és nekifutással, elugrósávból. Játékok (szökdelő fogó, kecskézés, szökdelő oszlop stb.). Dobások: Hajítási kísérletek gumilabdával vízszintes, függőleges célra. Kislabdával kötél felett, célba. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Helyváltoztatás állatmozgást utánozva (kutyafutás, pókjárás, sánta róka stb.). Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-láb támaszban, rákjárással, pókjárással. Gurulóátfordulás előre guggolótámaszból, terpeszállásból zsugor- és terpeszülésbe. Gurulóátfordulás hátra. Tarkónállás. Mérlegállás, lebegőállás. Zsugor fejenállás. "Vándormászás" függőállásból bordásfalon, mászás mászókulcsolással kötélen. Felugrások kéztámasszal különböző szerekre (pad, zsámoly, 2-3 részes szekrény) és leugrások dobbantó használata, szekrényugrás függőleges repülés. Egyensúlyozó járás vonalon és padon, pad merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra. Játékok (gépkocsik kéz- és lábtámaszban, sor- és váltóversenyek állatutánzó járással).

Labdás gyakorlatok

Labdás ügyességfejlesztés: álló labda megfogása, felemelése, visszahelyezése. Labdagörgetés egy, két kézzel helyben a lábak körül és továbbhaladással. Gurítás társhoz oda-vissza terpeszülésben. Feldobott labda elfogása, fejelés. Eldobott labda elfogása utánfutással egy pattanás után és földre érés előtt.

31

Labdavezetés kézzel helyben (állásban, ülésben, guggolásban) és továbbhaladással kötetlenül. Labdavezetési kísérletek lábbal, adogatás párokban helyben kézzel, lábbal, fejjel. Játékok (szabadulás a lufitól-labdától, adogatóversenyek, labdacica gurítással, dobással, vadászok stb.), teremfoci, szivacskézilabda szabálykönnyítéssel. Váltó és sorversenyek labdával. Küzdőfeladatok, játékok

Karemelés, illetve leszorítás társ ellenállásával szemben (Ne engedd, hogy társad mélytartásból oldalsó középtartásba a kezét és viszont). Húzások, tolások párokban (Húzd-told el a párod!). Leülések, felállások párokban kézfogással és hátukat összetámasztva

Sportjátékok

Labdarúgás, szivacskézilabda, zsámolylabda kosárlabdaszerűen (szabálykönnyítés).

Szabadidős sporttevékenységek Úszás

Hó-csata, hó-foci, váltóversenyek. Vízhez szoktató feladatok. Leállás a vízben, „vízgombóc”. Siklási kísérletek – levegő kifújása a vízbe. Sikláshoz kapcsolt lábtempó mellúszásban. Siklás és kartempó. Kar- és lábmunka összehangolása – siklás – (kar-levegő) – lábtempó. Játékok (fogójátékok a vízben, hajóvontatás, gyöngyhalász, halacska) Mellúszás folyamatosan 10-15 m. Mellúszás gyakorlása – 50 m mell leúszása. Ismerkedés a többi úszásnemmel, gyors, hát, lábtempó, kartempó, légvétel gyakorlása, gyorsúszás, hátúszás 10-15 m-en.

Továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás stb.) elfogadható végrehajtása. Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során. Úszás 50 m-en tetszőleges úszásnemben. Sportjátékok egyszerű szabályainak ismerete. Labdás alapfeladatok helyes végrehajtása (labda elkapása; dobása egy kézzel; labdavezetés kézzel, lábbal).

3. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Belépő tevékenységformák A rendgyakorlatoknál az egyöntetű végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása. Rajtolás jelre. Gyorsfutás 20-30 méteren versenyszerűen. Tartós futás 8-10 percen keresztül. Ugrások változatos formában, megfelelő szabályozottsággal végrehajtva.

32

A hajító mozdulat lehetőleg nyújtott karhelyzetből indítva. Dobóterpeszből (a hajítókarral ellentétes láb van elöl) célba dobás a dobásbiztonságot növelve. Futó-, ugró- és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között. Kislabdahajítás távolba nekifutással. A torna (jellegű) gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép testtartással történő végrehajtása. Együttműködés a társakkal a labdás játékokban. Sportszerű test-test elleni küzdelem. Testnevelési és sportágspecifikus játékok könnyített szabályokkal. Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék. Megadott távolság átúszása választott úszásnemben. Versenyzés szivacskézilabdával. Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak Az eddig tanultak gyakorlása. Kétsoros vonal, kettős oszlop alakítása, négyes oszlop, alakzatalakítás. Megindulás, megállás két ütemben, testfordulatok. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások lépéstartással. Nyitódás, zárkózás tér- és távköz felvétele.

Előkészítés és prevenció Gimnasztika: Önállóan, társutánzással, valamint szaknyelvi utasításra végzett szabadgyakorlatok, valamint szabadgyakorlati alapformájú társas- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly), ugrókötél, medicinlabda (1 kg). Előkészítő, képességfejlesztési szolgáló testnevelési játékok (fogójátékok, versengések kettős körben, kakasviadal stb.). Járások: Járások, futások, szökdelések és ugrások, Mint előbb, valamint hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban valamint dobások keresztlépéssel, magas térdemeléssel, utánzó járások. Futások: Futóiskola, magas térd, sarok, keresztlépés, oldalgalopp Tartós futások 8-10-12 perc. Álló- és térdelőrajt. Futóversenyek. Váltófutás – a váltóbot átadása, átvétele. Járás majd lassú futás közben – egykezes váltással. Játékok (fogójátékok, üsd a harmadikat, balatoni halászok, fekete, fehér stb.). Szökdelések, ugrások: Mint az előző évfolyamokon, alap szökdelő iskola; szökdelések egy-, váltott és páros lábon taps ritmusát követve. Távolugrás helyből és nekifutással, magasugrás lépő technikával, egy kilépéssel. Játékok (kakasviadal, kengurufogó stb.) Dobások: Medicinlabda dobások, lökések két kézzel (1-2 kg-os). Hajítások: dobások távolba és célba különböző méretű labdával, döngető, fogyasztó, "bombázás".

33

Kislabdahajítás pár lépés nekifutással bal illetve jobb kézzel. Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Az 1-2. évfolyamon felsoroltak, valamint mellső és hátsó fekvőtámaszban "körző". Gurulóátfordulás előre és hátra guggolótámaszból és terpeszállásból. Sorozat gurulóátfordulás előre. Fejenállás és kézenállási kísérletek. Tarkónállás, mérlegállás, lebegőállás. Mászás kötélen. Szekrényugrás. 2-3 részes keresztbe állított szekrényen átguggolás. Vízszintes függeszkedés bordásfalon. Egyensúlyozó járás és fordulatok gerendán, pad merevítő gerendáján. Játékok (kígyóvedlés, talicskázás, akadályverseny stb.).

Labdás gyakorlatok

Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon, valamint: labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással, egy lábon, szökdeléssel, szlalomútvonalon, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, valamint kis területen, az ütközések elkerülésével. Egykezes átadás és átvétel párokban, helyben és haladással. Rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra. Játékok (fogyasztó körben, váltóversenyek labdavezetéssel, kétudvaros fogyasztó stb.). Zsámolylabda kosárlabdaszerűen egyszerű védekező, támadó játékok, helyezkedés.

Küzdőfeladatok, játékok

Önellenállásos feladat-végrehajtások (karemelés-, leengedés-, csigafutás-, lökésimitációk). Mögékerülési és kiemelési kísérletek párokban. Told ki társadat a körből! Érintsd meg a társad bokáját! stb. Játékok (kakasviadal, kézvívás fekvőtámaszban, lábvívás támadóállásban, botbirkózás).

Szabadidős sporttevékenységek Úszás

Gyalogos, kerékpáros túrák. Hócsata, korcsolyázás, szánkózás. Az eddig gyakorolt úszásnem megfelelő elsajátítása. Vízbeugrás. Játékok (alagútbújás, Búvár Kund, dugattyú).

Továbbhaladás feltételei Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák követése. Az atlétika alapvető mozgásainak: a rajtolás, futás, ugrás és dobás jártasság szintű elsajátítása. Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás és támasz feladatainak teljesítésére. Sportágspecifikus játékok ismerete szabálykönnyítéssel. Úszás több úszásnemben. Biztonságos viselkedés mélyvízben.

4-5-6. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a 34

természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 4-5-6. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve, azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok A higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére. A növekedés során megjelenő deformitások kiszűrése; a prevenció mellett a relaxáció fogalmának megértése a családdal együtt. A mozgáskultúra fejlesztése Az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek,

35

feladatmegoldó sémák, mozgáskommunikáció.

egészségügyi

megfontolások)

megszerzése;

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Sportági versenyformák megismerése. Versenyzés. Értékes személyiségvonások fejlesztése A félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. Öröm a saját, a társ, a csoport sikere felett. Viselkedési változások pl. gyengébb képességűek segítése, együttműködés. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A kondíció kontrolálása, a kitartásban. Reális edzettségi önértékelő rendszer elfogadása. A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték- és

36

küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás, napi edzés.

4. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Belépő tevékenységformák Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelő alakisággal történő végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása. A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a ritmus és a mozgások pontos és folyamatos végzése, a ritmus és a mozgás összhangjának megteremtése, mászás kötélen, vágtafutás, illetve tartós futás 10-12 percig. Helyből és neki futásból történő ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan a feladatnak legjobban megfelelő dobásmód megválasztása, a hajító mozdulat elfogadható végrehajtása. Célbadobás elvárható biztonsággal. Jó futó-, ugró-, és dobókészség kialakítása. Testtömegük megtartása támaszban és függésben. Egyensúlyozás, térben tájékozódás. A tornagyakorlatok koordinált végrehajtása. Játék sikerélmény biztosítása. A labda kézzel, illetve lábbal vezetése, továbbítása a labdához és a társakhoz igazodás, a megoldási lehetőségek felismerése, magatartási szabályok betartása. A siker és a kudarc sportszerű elviselése. Versenyzés labdarúgásban, kosárlabdában (mini). Témakörök Szervezési feladatok

Tartalmak Sorakozás oszlopban és vonalban segédvonalak nélkül. Zárkózás térközre. Nyitódás. Testfordulatok állóhelyben. Fejlődések és szakadozások egyenként, majd páronként helyben, helyben járás és menet közben. Alakzatalakítás. A menet indítása ("4. osztály! Indulj!"). A menet megállítása két ütemben. Átmenetek járásból futásba. Menet ütemtartással.

37

Előkészítés és prevenció Szabad-, társas-, pad-, bordásfal- és kéziszergyakorlatok, ugrókötél gyakorlatok. Határozott, szabadgyakorlatok alapformájú gyakorlatok, páros gyakorlatok. Zenés gimnasztika, 4-8 ütemű gyakorlat alkalmazása. Nyújtó, lazító hatású gyakorlatok; mozgásügyességet fejlesztő hatású társas gyakorlatok; mozgáskoordinációs képességet fejlesztő szer- és kéziszergyakorlatok (pad-, bordásfal-, felfújtlabda- és karikagyakorlatok) a következő alapformákkal: mellső mérlegállás; lebegőülés; fekvőtámaszok, törzsfeszítő gyakorlatok; döntések térdelésben és rugózások; fej- és lábkörzések; hajlítások, nyújtások; körzések páros karral kifelé, befelé, előre, hátra, a test előtt és mellett; helyzetcserék; szökdelések egy, páros és váltogatott lábon. Atlétika jellegű mozgásanyag

Járásgyakorlatok: Gyógytestnevelési gyakorlatok. Gerincoszlop egyensúlyt biztosító, valamint a lábfej deformitását ellensúlyozó gyakorlatok (törpe, óriás). Utánzó járások (külső-belső lábél, sarok). Futásgyakorlatok: Kitartó iramú futás 12 perc, 1200-1500 m. Játékos, helycserés futásgyakorlat, különböző kiinduló és befejező testhelyzetekkel, legfeljebb 30-40 m össztávolságon belül; 35-40 m-es szakaszon ismételt futások, iramfutások, szökdelések, tréfás ugrások váltakozva, közbeiktatott 20-30 m-es pihenővel. Rajtversenyek különböző kiindulási helyzetekből. Futás társat követve. Futásból hirtelen megállás és irányváltoztatással továbbfutás. Futás nehezített feltételekkel akadály felett, alatt. Gyorsfutás kis létszámú sorokban 60 m-es távon. Rajtversenyek. Guggolórajt: indulás a hátul támaszkodó lábbal. Állórajt, térdelőrajt. Ugrásgyakorlatok: Szökdelés helyben páros lábon, haladással jobb, bal illetve páros lábon. Felfutás és szökdelés lépcsőzetesen elhelyezett szerekre és leugrás páros lábra (pl. zsámoly, 2-3 részes ugrószekrény elé tett magasugrólécen és mércén át). Magasugrás: 4-5 lépés nekifutással, a magasugróléc vonalára meredek emelkedésre törekedve. Magasugró-versenyek. Távolugrás: 8-10 lépés nekifutással, elugrás tetszés szerinti lábbal tájékoztató vonal mögül. Távolságmérés az elugrás helyétől. Távolugró-versenyek. Dobásgyakorlatok: Kislabdahajítás futásból (bal-jobb-bal), távolra, kötél felett, célra. Dobások 2 kg-os medicinlabdával bal, jobb és páros kézzel. Lökések kétkezes dobással.

Támasz- és függésgyakorlatok

Mászás mászókulcsolással rúdon, kötélen. Vándormászás.. Húzódzkodási kísérletek függőállásban elrugaszkodás nélkül, függésben húzódzkodás. Fekvőtámaszban karhajlítás. Utánzó járások – nyúl, sánta róka, fóka stb.

Torna

Talajgyakorlatok: Gurulóátfordulás előre és hátra: különböző kiindulóhelyzetekből különböző befejező helyzetekbe (társon és két társ által tartott kézfogásos ablakon át). Fiúk: repülő gurulóátfordulás hajlított állásból. Zsugorfejállás. Tarkóállás. Mellső és hátsó fekvőtámaszból talicskázás előre és hátra.

38

Kézállás: fellendülési kísérletek. Kézenátfordulás oldalt. Spárga: haránt- és oldalspárga-kísérletek. Híd, mérlegállás, lebegőállás. Szergyakorlatok: Gyűrű: függőállásból emelés lebegőfüggésbe, zsugorlefüggésbe, vissza függőállásba. Széltébe állított 2-3 részes ugrószekrényen: guggolóátugrás. Sorozatugrások 4 zsámolyon. Egyensúlygyakorlatok: Zsámolymagasságra emelt pad merevítő gerendáján, lebegőállás előre emelt térddel és hátra emelt lábbal, oldalállásból homorított leugrás.

Sportjátékok

Labdagyakorlatok: Megállás előredobott labdával járásból, futásból. Labdavezetés kézzel, lábbal. Megállás folyamatos labdavezetésből járás és futás közben. Labdaátadások mozgás közben kézzel, lábbal. Fejelés. Kapura dobási, rúgási kísérletek. Fejelés párokban. Labdavezetés lábbal, tárgykerüléssel, irányváltoztatással, kézzel, irány- és iramváltoztatással. Labdarúgás: Állós és mozgó labda rúgása belsővel, álló és mozgó célra. Kézből leejtett labda rúgása teljes csüddel. Guruló labda átvétele belsővel. Fejelés állóhelyben a homlok középső részével előre és oldalt. Kapus: guruló és félmagas labdák elfogása. Egyéni védekezés védők és támadók kijelölése feladataik. Játék: cicajáték 4:1, 5:2 ellen; váltóversenyek labdával; teremfoci szivacslabdával. Szabályok: kispályás labdarúgás szabályai. Szivacskézilabda: Alapállás, alapmozgás indulás, megállás irányváltoztatás labda nélkül. Kapura lövés állóhelyből. Átadások – egykezes felső átadás. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapusok kiválasztása: alapállás, helyezkedés. Lőtt labdák hárítása kézzel, lábbal, kidobás. Szabályok: lépés, kétszer indulás, szabálytalan védekezés (durvaság). Játék: kapura lövő versenyek, célba lövő versenyek, szivacskézilabda játék. Kosárlabda: Alapállás, megállás, sarkozás, megindulás. Dobás egykezes fejfölüli kistávolságról 1-2 m. Egy leütés, fektetett dobás – önpassz megállás után. Átadások kétkezes mellsővel, egykezes felső átadás. Támadásban és védekezésben helyezkedés, védekező mozgás. Szabályok: lépés, kétszer indulás. Játék: mini kosárlabda szabálykönnyítéssel.

Játékok, versenyek

Fogójátékok: sapkás fogó, függés a ház, fészekfogó, balatoni halászok. Küzdőjátékok: párokban és csapatban.

39

Egyéni, sor- és váltóversenyek: futással és egy lábra szökdeléssel, egyenes irányban, tárgykerüléssel, egyszerű akadályok leküzdésével, fel- és leugrásokkal, pad felhasználásával. Egyéni, sor- és váltóversenyek labdával: labdaadogató versenyek körben és oszlopban, versenyek labdagurítással, vezetéssel kézzel és lábbal egyenes irányban és tárgykerüléssel, labdakergető állásban. Labdafogó, labdacica kézzel, lábbal. Egyéb játékok: tűz, víz, repülő különböző feladatokkal; fogyasztó szétszórtan, vadászlabda; pontszerző; játszd középre a labdát; célba dobó- és gurítóversenyek állóhelyből 6-8 m távolságra. Dobóversenyek kosárra, lövő versenyek kapura kézzel, lábbal. Szabadidős sporttevékenységek

Sportjátékok egyszerű formái könnyített szabályokkal.

Továbbhaladás feltételei Gimnasztikai gyakorlataikat jellemezze a folyamatos, lendületes végrehajtás. Javuljon teljesítményük az erőkifejtést kívánó feladatokban: térnyerő fogásokkal másszanak, rendelkezzenek olyan erővel, hogy függésben karhajlítást végezzenek. Futásban, ugrásban, a dobásmódok alkalmazásában, játékokban, versengésekben jellemezze tevékenységüket helyes technikai végrehajtás, minél jobb eredményre törekvés. Javuljon észrevehetően teljesítményeik stabilitása (ismételt, sorozatban végrehajtott feladatmegoldásokban csökkenjen a teljesítményingadozás mértéke); a kitartó futásban a futás egyéni irama (tudjanak futni 1200-1800 m-t). Motorikus képességeik fejlődjenek töretlenül, jellemezze őket motorikus cselekvési biztonság. Ismerje az iskolában hagyományos sportjátékok szabályait, tudja végrehajtani jártasság szintjén az alaptechnikai elemeket, labdarúgásban, kosárlabdában, kézilabdában.

5. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Belépő tevékenységformák Sajátítsanak el a tanulók reggeli tornára is alkalmas 4-8 szabadgyakorlatot. Legyenek képesek 10-12 percen át folyamatos gimnasztikai gyakorlatot végezni. Rendelkezzenek a futás, az ugrás, a dobás, valamint a függésben és támaszban végzett hely- és helyzetváltoztatás legfontosabb mozgásformáival. Mozgásuk szabályozásában váljon kifejezetté a feladathoz való differenciált alkalmazkodás, az optimális megoldásra törekvés. Ismerjék az ellenféllel szembeni játékokban a védő és támadó helyezkedés általános szabályait, és a feladatok megoldásában (helyezkedés, térnyerés) a lehetséges többféle megoldás közül tudjanak egy-két változatot eredményesen alkalmazni.

40

Tegyenek szert gyakorlottságra a feladathelyzetek, játékok feltételeinek olyan megváltoztatásában, amely a már elsajátított mozgáskészségek újszerű alkalmazását kívánja meg. Témakörök

Tartalmak

Előkészítő és prevenciós gyakorlatok

Rendgyakorlatok: Tiszteletadás zárt rendben, állóhelyben ("5. osztály! Vigyázz! Jobbra, illetve balra, középre nézz!" "Pihenj!"). Testfordulatok helyben, sarkon és talpon - lábkitámasztás nélkül-, kettő beosztásra ("Jobbra, balra át!"). Nyitódás helyben, karemeléssel egész és fél távolságra (gimnasztikai forma). ("X tanulótól - X tanuló sorától - egész-, illetve fél távolságra nyitódj!"). Zárkózás ("Osztály! Jobbra, balra, középre zárkózz!"). Átmenet járásból futásba lépéstartással ("Futás! Indulj!"). Alakzatalakítások kör, kettős kör, négyes oszlop.

Gimnasztika

Játékos, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: szabad-, társas, szer- és kéziszergyakorlatok (pad-, bordásfal-, labda-, ugrókötél-, leányok: karika-, 1-2 kg tömöttlabdagyakorlatok). Határozott formájú szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: nyújtó, lazító hatású szabadgyakorlatok, mozgáskombinációt és kitartóképességet fejlesztő kéziszer- és társas gyakorlatok. A gyakorlatok 4 gyakorlatelemet tartalmazzanak, és 4-8 üteműek legyenek.

Atlétika jellegű feladatmegoldás

Futásgyakorlatok: Közepes iramú futás egyéni ütemre, 12 perc vagy távolságra 1200-1800 m. Futóiskola: futás sarok-, térdemeléssel, keresztlépéssel oldalazó futás. Támasz- és függésgyakorlatok: Karhajlítások fekvőtámaszban. Mászás mászókulcsolással, vándormászás lefelé. Húzódzkodás függőállásból. 1-2 húzódzkodási kísérletek nyújtott karú függésben. Függeszkedés vízszintesen.

Játékok, versenyek

Fogójátékok: félperces fogó; egyszerű fogó két fogóval; árokfogó; fekete-fehér. Küzdőjátékok: párokban és két csapatban; kötélhúzás. Egyéni, sor- és váltóversenyek: futással, szökdeléssel, akadályok leküzdésével, egyenes irányban tárgykerüléssel és irányváltoztatásokkal; versenyek fel- és leugrásokkal pad és kéziszerek felhasználásával. Egyéni, sor- és váltóversenyek labdával: labdaadogató- és labdavezető versenyek körben és oszlopban, helyben és futás közben; labdakergető különböző átadási formákkal.. Egyéb játékok: zsámolylabda, fogyasztó, kosárlabda, vadászlabda, dobóversenyek, zsinórlabda; pontszerző különböző átadási formákkal; "Tartsd a levegőben a labdát!" csereváltozat; bombázó kislabdával; kiszorító kislabdával; célba dobó versenyek helyből, magasra helyezett célpontra.

Atlétika

Speciális képességfejlesztő gyakorlatok: Futás "vonalpályán". A rajttól 9 m-re 150-170 cm széles "akadályt" jelölünk ki (talajra húzott vonalakkal), majd ettől 5 m-re újabbat stb. Az akadályok számát 3-4-re lehet emelni az év végéig. (Az "akadályok" közötti távolság megtétele 3 lépéssel. Gátfutást előkészítő gyakorlatok.) Akadályfutás 50-60 m-es távon 3 akadállyal; 80-90 cm-es sáv, 30-40 cm magas akadály (labda, zsámoly stb.) átugrásával és célba dobással céltárgyra.

41

Ugrások rövid (2-5 lépés) nekifutással akadályok felett (ugróléc, zsámoly, szekrény stb.) futás közben felugrások sípjelre, tapsra. Szökdelő kör. Helyből távol ugrás. Dobások 1-2 kg-os tömöttlabdával hajítás páros kézzel: lökés páros egy kézzel a dobás irányával szembe állva. Dobás egy kézzel a dobás irányával oldalt állva. Futás: Iramfutás (tempófutás) 150 m-es távolságon, lendületesen, természetes mozgással, erőlködés nélkül. Iramfutás szökdeléssel. Gyorsfutás és versenyek 60 m-es távon, térdelőrajttal történő indulással: rajtversenyek. Váltófutás: állóhelyben, oszlopban botátadás kétkezes váltással (mindegyik kéz átadó és átvevő is), váltás az átadó bevárásával (helyben váltás) járás és futás közben: vátlóversenyek 50 m-es résztávokkal.

Ugrás: Magasugrás: 5-6 lépésről lépő - vagy gurulótechnikával erőteljes láblendítéssel és felugrással a tanulók természetes mozgásának megfelelően nyújtott vagy hajlított lábbal: magasugró-versenyek. Távolugrás. 8-14 lépés neki futással: elugrás, erőteljes lendítés hajlított lábbal, repülés a felugrás helyzetében, leérkezés a repülés testtartásával (elugrás 60 cm-es elugrósávból távolságmérés az elugrás helyétől). Tudatosítani kell a nekifutás sebességének befolyását az ugrás nagyságára. Távolugrás guggoló technikával 8-14 lépés nekifutással: távolugró-versenyek. Dobás: Kislabdahajítás célba: a labda fogása: dobás a céltávolságától függően, dobás irányával szemben és oldalt állva, fiúknak: 6-14 m, lányoknak: 4-8 m-re függőleges vagy vízszintes célba dobó versenyek. Kislabdadobás távolba: dobóversenyek célba és távolba nekifutással. Torna

Speciális tornaképesség-fejlesztő gyakorlatok: A váll-, csípőízület és a gerincoszlop mozgáshatárainak növelése, lazítása a következő gyakorlatokkal: térdelőtámaszban törzsdöntés előre, rugózás; bordásfalnál: mellső oldalállás csípő magas fogással törzsdöntés előre utánmozgással; vállfordítások bottal, ugrókötéllel, gumikötéllel; láblendítések előre, hátra, oldalt; rugózások, lábcserék guggolótámaszban (guggolóláb a kézen kívül); csípőrugózások tarkóállásban és széles terpeszfekvőtámaszban; törzsdöntések előre terpeszülésben (társasgyakorlatok formájában is), maximális törzshajlítások előre, oldalt, hátra, hídban rugózás, törzsfeszítő bordásfalnál. Talajtorna: Gurulóátfordulás előre. Kiindulóhelyzetek: guggolótámasz, terpeszállás, nyújtott állás; járásból, futásból, páros lábról elugrás. Befejező helyzetek: nyújtott ülés, hajlított ülés, guggolás, guggoláson át alapállás. Gurulóátfordulás hátra. Kiindulóhelyzetek: guggolóállás, terpeszülés, állásból nyújtott térdű dőléssel hátra, kéztámasszal, a csípő mellett. Befejező helyzetek: térdelőtámasz, hajlított terpeszállás, guggolótámasz, nyújtott állás. Tarkóállás. Kiindulóhelyzet: nyújtott ülés, guggolótámasz, alapállásból zsugorülésen át hátragurulással. Zsugorfejállás, guggolótámaszból. Fellendülés kézállásba társ segítségével és bordásfalnál egyedül. Kézenátfordulás oldalt terpeszállásból segítséggel. Spárga tetszőleges oldalra. Mellső mérlegállás, lebegőállás különböző kartartásokkal is.

42

Támaszugrások: Hosszába állított 3-4 részes ugrószekrényen (ugródeszka használatával); gurulóátfordulás előre az ugrószekrényen elugrással az ugródeszkáról; macskaugrás. Széltébe állított 3-4 részes ugrószekrényen (ugródeszka használatával): függőleges repülések, repülés közben feladatokkal: repülés nyújtott testtel, zárt és terpesztett lábbal 1/4 és 1/2 fordulattal mindkét irányba; guggolóátugrás szivacsszőnyegre. Gyűrű: Fejmagas gyűrűn: függőállásból, elrugaszkodással emelés lebegőfüggésbe, folytatólag emelés zsugorlefüggésbe; lebegőfüggésből ereszkedés hátsó fekvőfüggésbe. Gerenda: Járás előre, oldalt, hátra térdemeléssel, karlendítéssel; hintalépés előre, hátra és oldalt; érintőjárás, hármas lépés; mellső mérlegállás; függőleges repülés (leugrás) oldalt és haránthelyzetből térdelőtámaszból gurulóátfordulás előre, segítséggel.

Ritmikus sportgimnasztika: Egyszerű karemelések, -lendítések és -vezetések; a művészi torna alapjárása; hinta jobbra, balra, előre és hátra, íves kartartást előkészítő gyakorlatok; láblendítések, lábemelések és -leengedések; érintőjárás; hármaslépés. Sportjátékok

Kosárlabda: Alapállás, sarkazás, cselezés, indulás, megállás labda nélkül és labdával. Kétkezes labdafogás mellmagasságban. Kétkezes mellső átadás (3-4 m-re), talajon pattintva is (különös tekintettel az elfogás, kivezetés, valamint a rálépés fázisaira). Egykezes felső átadás. Labdavezetés járás és futás közben. Futás közben elfogott labdával megállási kísérletek (2 lépésen belül). Kosárra dobás helyből, 2-3 m-ről egykezes felső dobással. Egy leütés fektetett dobás. Büntetődobás egykezes felsődobással 4 m. A labda nélküli játékos helyezkedése; helyezkedés üres helyre és átadás üres helyen lévő játékosnak; egyéni védekezés; a kosár közelében tartózkodó támadó fedezése; az egyéni védekezés alapvető követelményei (védővonal és védőtávolság ismerete). Szabályok: a személyi hibát, lépésszabályt, kétszer indulást szigorúan elbírálni. Labdarúgás: Labdavezetés, cselezés, átadás, átvétel, lövések célra. Társsal, társakkal végzett gyakorlás. Védekezés: alapszerelés, becsúszás, helyezkedés labdás labdanélküli társsal szemben. Kapus képzése, védő, közép támadójátékos helyezkedése. Játék: két kapura, kispályán. Szabályok ismerete és betartása. Büntető rúgás gyakorlása. Kézilabda: Alapállás, alapmozgás, indulás megállás, irányváltoztatások labda nélkül. A labda fogása, a labda felvétele talajról. Guruló labda felvétele állóhelyben és mozgás közben. Egykezes felső átadás helyben és mozgás közben. Célba dobási gyakorlatok zsámolyra, célkeretre stb. Különböző magasságból érkező ívelt és lőtt labda elfogása, változó irányú mozgás közben is. Labdavezetés mindkét kézzel állásban és mozgás közben. Felugrásos dobás alapállásból, kilépéssel, felugrással a kilépő lábra. Kapura lövés állóhelyből, járás futás közben egyszeri labdaleütéssel. Bedobás; szabaddobás. Kapusok: kapusok kiválasztása; alapállás; helyezkedés; gyors kétkezes labdaátadások kis távolságról; testközelbe lőtt labda hárítása kézzel, lábbal; kidobás. A védő helyezkedése; a támadó helyezkedése; emberfogás; támadás emberfogás ellen; egyéni védekezés. A védőjátékos helyezkedése a labdával és labda nélkül támadóval szemben. Mozgó játékosok labdaadogatása egymás között. Állandó helyzetváltoztatással az üres helyek keresése, kihasználása labdaátvételre, illetve kapura lövésre. Átadási gyakorlatok üres helyre befutó játékosnak.

43

Szabályok: szabály adta lépés, illetőleg időkorlátozás megtartása. A technikai fogyatékosságból származó szabálysértéseket, továbbá a nem jogtalan előnyszerzési szándékból fakadókat - a tanulók a fejlettségéhez igazodva - enyhén kell elbírálni.

Továbbhaladás feltételei Küzdjenek lelkesen a győzelemért, a jó szereplésért a versengéseken, sportversenyeken; ismerjék meg társaik eredményeit is. Ismerjék az együttes mozgás alaki formáit, törekedjenek a vezényszavak gyors és pontos végrehajtására. Tartsák meg az öltözői rendet. Tanórák és versenyek után a tisztálkodást tartsák elemi kötelességüknek. Alakuljon ki elhatározásuk a képességeiknek leginkább megfelelő sportágak űzésére. Sportágukban tudatosan törekedjenek eredményük növelésére, sportegyesületi, sportiskolai közösségben történő továbbfejlesztésre. Sportágspecifikus alaptechnikai elemek mozgáskészségek elsajátítása, az életkornak megfelelő csapatjáték ismerete és alkalmazása.

6. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Belépő tevékenységformák A rendgyakorlatok pontos és egyöntetű végrehajtása. Hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában. A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a testtartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások (formák) ismerete. Atlétikában az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelő feladatmegoldások: laza, könnyű gyors (vágta) futás, valamint 10-12 percig kitartó futás növekvő intenzitással; ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete; a hajító és lökő mozdulat csiszolása. Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása. Függőszeren 2-3 gyakorlatelem végzése. Lendületes támaszugrások. Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. A tanult technikai elemek passzív, majd aktív védővel szembeni végrehajtása. Sportjátékok szabályismerete. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

44

Témakörök

Tartalmak

Előkészítés, alapozás és Rendgyakorlatok: Testfordulatok helyben lépéstartással, helyben járva és helyben futva 4 lépésre. prevenció Nyitódás karemeléssel egész- és fél távolságra járás és lassú iramú futás közben. Zárkózás járás és futás közben. Gimnasztika

Atlétika jellegű feladatmegoldás

Játékos, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: szabad-, társas, szer- és kéziszergyakorlatok (pad-, bordásfal-, labda-, ugrókötélgyakorlatok, lányok: karika-, 1-2 kg-os tömöttlabda 1 kg-os kézisúlyzó gyakorlatok). Határozott formájú szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: nyújtó, lazító hatású, kitartóképességet, valamint helyi izomállóképességet fejlesztő társas gyakorlatok, mozgásügyességet, kitartóképességet és helyi izomállóképességet fejlesztő gyakorlatok (pad-, bordásfal-, labda-, ugrókötél gyakorlatok, lányok: karika-, 1-2 kgos tömöttlabda-, 1 kg-os kézi súlyzó gyakorlatok). A gyakorlatok 4 gyakorlatelemet tartalmazzanak, és 4-8 üteműek legyenek. Futásgyakorlatok: Közepes iramú futás egyéni ütemre, kis létszámú csoportokban, 12 perc. Közepes iramú futás távolságra 1500-2000 m. Futóiskola: futás sarokemeléssel, térdemeléssel: kisindiánszökdelés. Támasz- és függésgyakorlatok: Karhajlítások fekvőtámaszban és mély fekvőtámaszban is. Támlázások szabadon. Mászás mászókulcsolással, de lefelé függeszkedés. 1-3 húzódzkodás nyújtott karú függésben. Függeszkedés vízszintesen.

Játékok, versenyek

Fogójátékok: páros fogó, kosárlabdafogó, vadászlabda és fekete-fehér különböző testhelyzetekből való indulással. Küzdőjátékok: párokban és két csapatban; kötélhúzás. Egyéni, sor- és váltóversenyek: futással, szökdeléssel, akadályok leküzdésével, egyenes irányban tárgykerüléssel és irányváltoztatásokkal; versenyek fel-, le- és átugrásokkal, pad és kéziszerek felhasználásával. Egyéni, sor- és váltóversenyek labdával: labdaadogató- és labdavezető versenyek körben és oszlopban, helyben és futás közben; labdakergető különböző átadási formákkal. Egyéb játékok: zsámolylabda, kézilabda, kosárlabda és fogyasztó két csapatban, zsinórlabda (röplabdaszerűen is); pontszerző különböző átadási formákkal; tűzharc; szabadulás a labdától és felfújt labdával; bombázó kislabdával és felfújt labdával: célba dobó versenyek helyből és beugrással.

Atlétika

Speciális képességfejlesztő gyakorlatok: "Játék az irammal." Futás "vonalpályán"; a pálya méretei: rajttól az első akadályig 9,5 m, az akadály 150170 cm széles, az akadályok közötti távolság 5,5 m. Az akadályok számát év végéig 45-re kell emelni, és közöttük 3 lépéssel, lendületesen kell futni. Akadályfutás 50-60 m-es távon 3 akadállyal; 100 cm-es árok vagy sáv, 40-50 cm magas akadály (labda, zsámoly stb.) átugrásával és célba dobással céltárgyra vagy folyosóba. Ugrások rövid (2-5 lépés) nekifutással, erőteljes felugrással egy lábról; felugrás szerekre (ugrószekrény stb.); átugrások természetes vagy mesterséges akadály felett; felfüggesztett tárgy érintése kézzel és fejjel; szökdelőversenyek egy és váltott lábbal. Dobások 1-2 kg-os tömöttlabdával; hajítás páros kézzel fej fölül, alsó dobással, lökés páros és egy kézzel. Futás:

45

Iramfutás (tempófutás) a táv fokozatos növelésével 300 m távolságig, 23 mp-es 100 m-nek megfelelő iramban. Gyorsfutás és versenyek 60 m-es távon térdelőrajttal. Állórajt: indulás az elöl levő lábbal; térdelőrajt; a rajthelyzet felvétele a versenyszabályoknak megfelelően. Váltófutás: kétkezes váltással;váltás az átadó bevárásával; bot átvétele könnyű futással (az átvevő hangjelre indul). Ugrás: Magasugrás: lépő technikával, meredek felugrásra való törekvéssel, magasugróversenyek. Távolugrás. 8-14 lépés nekifutással; elugrás, erőteljes lendítés hajlított lábbal, repülés a felugrás helyzetében, leérkezés a repülés testtartásával (elugrás 60 cm-es elugrósávból, távolságmérés az elugrás helyétől). Tudatosítani kell a nekifutás sebességének befolyását az ugrás nagyságára. Távolugrás guggoló technikával 3-4 lépés nekifutással; távolugró-versenyek.

Dobás: Kislabdahajítás célba és távolba: a dobás hátulról történő indításának tudatosításával. Kislabdahajítás célba; a dobás a cél távolságától függően, dobás irányával szemben és oldalt állva, fiúknak: 6-14 m, lányoknak: 4-8 m-re lévő függőleges vagy vízszintes célba; célba dobó versenyek. Kislabdadobás távolba: dobóversenyek célba és távolba. Dobások 1-2 kg-os tömöttlabdával; hajítás páros kézzel; lökés páros és egy kézzel a dobás irányával szemben állva. Dobás egy kézzel a dobás irányának oldalt állva. Futás: Iramfutás (tempófutás) 150 m-es távolságon, lendületesen, természetes mozgással, erőlködés nélkül, 24 mp-es 100 m-nek megfelelő iramban. Gyorsfutás és versenyek 60 m-es, guggolórajttal történő indulással; rajtversenyek. Váltófutás: állóhelyben, oszlopban botátadás kétkezes váltással (mindegyik kéz átadó és átvevő is); váltás az átadó bevárásával (helyben váltás) járás és futás közben, váltóversenyek 50 m-es résztávokkal. Ugrás: Magasugrás:5-6 lépésről lépő- vagy gurulótechnikával, erőteljes láblendítéssel és felugrással, a tanulók természetes mozgásának megfelelően nyújtott vagy hajlított lábbal; magasugró-versenyek. Torna

Speciális tornaképesség-fejlesztő gyakorlatok: Az 5. osztály előírása szerint. Talajtorna: Repülő gurulóátfordulás nekifutással zsámolyon vagy térdelő társon át (szivacsszőnyegre). Gurulóátfordulás hátra állásból állásba (csípőben hajlított testtel, nyújtott térddel). Tarkóállásban lábterpesztés haránt- és oldalirányba. Fejállás: zsugorfejállás térdelőtámaszból; zsugorfejállás guggolótámaszból; terpeszállásból emelés zsugorfejálláson át nyújtott fejállásba; fejállásból gurulás előre, társ segítségével. Kézenátfordulás oldalt jobbra és balra. Híd: állásból hátrahajlás hídba és nyújtás állásba (lányoknak). Spárga (lányoknak). Támaszugrások: Hosszába állított 3-4 részes ugrószekrényen (ugródeszka használatával): macskaugrás. Széltébe állított 3-4 részes ugrószekrényen (ugródeszka használatával): guggolóátugrás.

46

Gyűrű: Fejmagas gyűrűn: lebegőfüggésből emelés lefüggésbe; ereszkedés lebegőfüggésbe. Érintőmagas gyűrűn: ostorlendület nyújtott függésben; ostorlendülettel emelés lebegőfüggésbe. Gerenda: Felugrás oldaltámaszba; hármaslépés; galoppszökdelés; felugrás lábcserével; 1800-os fordulat harántállásban páros lábbal, lábujjhegyen; függőleges repülés, lábterpesztéssel (leugrás) haránt- és oldalállásból; térdelőtámaszból gurulóátfordulás előre segítő nélkül. Ritmikus sportgimnasztika: Törzshajlítások előre, hátra, oldalt, előkészítő gyakorlati; törzshajlítások előre, hátra, oldalt; íves kartartások, galoppszökdelés előre és oldalt; keringőlépés; az 5. osztályban tanultak ismétlése és felhasználása. Sportjátékok

Kézilabda: Lábmunka csiszolása csoportos foglalkozás keretében. Dobások alapállásból, kilépéssel és fordulattal. Kétkezes mellső átadás. Egykezes vállmagas, kétkezes mellső átadás. Egykezes vállmagas, kétkezes alsó dobás helyben és mozgás közben. Felugrásos és beugrásos kapura lövés. kapura lövések futásból, különböző irányból érkező labdák átvétele után. Cselek: testcsel, indulócsel labda nélkül. Átadási csel egy és két kézzel. Egyszerű lövő cselek. Húzás, lövő csel, átlövés; gyakorlatok passzív védelem ellen. Sáncolás. Testtel, félkarral való feltartás. Kitámadás és visszahelyezkedés (2 m-re) alapállásból. Büntetődobás. Kapusok: a kapus cselei büntetődobás védése, csúsztatott és felpattanó labdák védése spárgázva. Két játékos együttműködése. Helycserék. Labdaadogatások és labdavezetés kettős helycserével. Kapura lövés helycserés elemek beiktatásával. 6-os, 1-5-ös védelem. Védekezés, kapu előtti szabaddobás sarokdobás esetében. Szabályok: ugyanaz, mint az 5. osztályban. Kosárlabda: Megállás labda nélkül és labdával egy ütemre, két ütemre (a helyes ritmus érzékeltetése tapsolással és dobogással). Irányváltoztatás futás közben súlypontsüllyesztés és kitámasztás alkalmazásával. Kétkezes átadás helybenfutás közben és előrehaladással (két lépés alatt), labdavezetés futással. Labdavezetés a futás ritmusának változtatásával és társ kerülésével. Megállás kidobott labdával (önpassz) két lépéssel. Sarkazás. Kosárra dobás egy kilépés, lendítés, továbbá egy leütés után fektetett dobás. A védekező mozgás kar- és lábmunkájának összekapcsolása. Üres helyre helyezkedés, szabadulás a védőtől. Támadásban törekvés a mezőny széthúzására. Egyéni védekezés a védőjátékos helyezkedése a támadó és a kosár közé. A labda nélküli és a labdát birtokló támadó védése. Szabályok: a személyi hibákon kívül szigorúbban kell elbírálni a kétszeri indulást, a szabálytalan indulást, a lépéshibát. Labdarúgás (csak fiúknak): Álló és mozgó labda rúgása belső csüddel, álló és mozgó célba. Labdaátvétel talppal. Levegőből érkezett labda átvétele belsővel. Fejelés a talajon állva, a homlok oldalsó részével előre és oldalt. Alapszerelés. Labdavezetés külső csüddel egyenes irányban és akadályok között. Elhúzós csel. Kapus: magas labdák fogása, kirúgás, kidobás. Egyszerű átadások és egyszerű önjáték gyakorlatok támadásban. Játék helytartással. Védőjátékosok helyezkedése. Játék: kiszorító, fejjel. Kétudvaros futball. Cicajáték: 4:2, 5:2 ellen. Kispályás-játék.

47

Szabályok: a lesszabályt teljesen figyelmen kívül kell hagyni, azokat a szabálysértéseket, amelyek technikai fogyatékosságból származnak, továbbá nem a jogtalan előnyszerzést szolgálják - a tanulók fejlettségéhez képest - enyhén kell elbírálni.

Továbbhaladás feltételei Ismerjék az együttes mozgás alaki formáit, a vezényszavak gyors és pontos végrehajtását. Sportágukban tudatosan törekedjenek eredményük növelésére, küzdjenek csapatban a győzelemért, egyéni versenyeken a minél magasabb szintű eredmény elérésére törekedjenek. A választott labdajátékok alaptechnikai és taktikai elemeinek alkalmazása a mérkőzések során, a sportági szabályismeret.

7-8. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja a 7-8. évfolyamon, hogy – figyelembe véve, azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra a versenyzés során. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket.

48

Az egészséggel kapcsolatos feladatok A testi fejlődés-érés támogatása; tisztázzák a saját nem alapvető higiéniai vonatkozásait, jellegét; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. Ismeretek az urbanizációs ártalmakról, azok megértése, mindennapi gyakorlat az azok elleni védekezésben. A mozgáskultúra fejlesztése Az alapvető (generikus) mozgáskészségek hatékony, magas szintű fejlesztése; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. A természetes mozgásformák automatizációja. A kinesztétikus differenciáló képesség, a gyorskoordináció és a finom koordináció kiemelt fejlesztése. A nemi különbözőségek miatti differenciálás a mozgástanulás során. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Egyéni és csapatversenyek. Értékes személyiségvonások fejlesztése A félelem leküzdése, a szabályok betartása, szabálykövető versenyzés, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. Önértékelés, a nemi azonosságtudat kulturált megfogalmazása. Pozitív beállítódás a másik nemhez. Öröm a társ, a csapat, a saját siker elérésénél. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a

49

testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. Az élsportolói és a hétköznapi edzettség elkülönítése. A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségbiztosítási Program tartalmazza. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

7. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Témakörök

Tartalmak

Előkészítés, alapozás és Rendgyakorlatok: Az előző osztályokban előírt rendgyakorlatok közül az állások, sorakozások, és jelentés, prevenció testfordulatok és arcvonal változtatások, menetelés és futás, továbbá az alakzatváltoztatás előírt legfejlettebb formáinak alkalmazása és gyakorlása. Gimnasztika

Játékos, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: szabad-, társas és kéziszergyakorlatok (pad-, bordásfal-, labda-, karika-, 3 kg-os tömöttlabda-, 1 kg-os kézisúlyzó-, fiúk: 2 kg-os kézisúlyzó- ugrókötélgyakorlatok). Határozott formájú szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: nyújtó, lazító hatású kitartóképességet fejlesztő szabadgyakorlatok és sorozatgimnasztika; helyi dinamikus izomerőt fejlesztő társas gyakorlatok; kitartóképességet és helyi dinamikus izomerőt fejlesztő kéziszergyakorlatok (pad-, bordásfal-, labda-, karika-, 3 kg-os tömöttlabda-, 1 kg-os kézisúlyzó-, fiúk: 2 kg-os kézisúlyzó- és ugrókötélgyakorlatok).

50

A gyakorlatok 2 gyakorlatelemet tartalmazzanak, és 8-12 üteműek legyenek. A szabadgyakorlatokat legfeljebb 64 ütemű gyakorlatfüzérre összevonva is gyakoroltatni kell. A tanulók dinamikus ugróerejének fejlesztése céljából ugróiskolarendszerű gyakorlatsorozatokat kell beiktatni (kéziszerekkel is). Atlétika jellegű feladatmegoldás

Futásgyakorlatok: Közepes iramú futás, fiúknak: 7 percig, lányoknak: 5 percig. Futóiskola: szkippelés, dzsoggolás, indiánszökdelés, keresztezőfutás. Támasz- és függésgyakorlatok: Karhajlítások fekvőtámaszban; fiúk: mély fekvőtámaszban is. Támlázások szabadon, különböző feladatokkal is. Mászás mászókulcsolással; vándormászás lefelé; fiúknak felfelé is. Fiúk: függeszkedés bordásfalon, egy vagy két kötélen felfelé; lányok: bordásfalon lefelé. Fiúk: húzódzkodás gyűrűn és nyújtón nyújtott karú függésben.

Játékok, versenyek

Fogójátékok: páros fogó, körfogó, fogó több fogóval, zászlószerzés. Küzdőjátékok: párokban és két csapatban; kötélhúzás. Egyéni, sor- és váltóversenyek: futással, szökdeléssel, fordulatokkal, különböző akadályok leküzdésével egyenes irányban és irányváltoztatásokkal; versenyek fel-, le- és átugrásokkal, pad és kéziszerek felhasználásával. Egyéni, sor- és váltóversenyek labdával: labdaadogató- és labdavezető versenyek körben és oszlopban, helyben és futás közben; labdakergető különböző testhelyzetekben és különböző átadási formákkal. Egyéb játékok: zsinórlabda röplabdaszerűen, egy átadási lehetőséggel; fogyasztó szétszórtan két csapatban; bombázó felfújt és tömöttlabdával; szabadulás a labdától felfújt és tömött labdával; célba dobó-versenyek helyben és beugrással (fiúk: 14-16 m, lányok: 12-14 m távolságra); célba rugó-versenyek (fiúknak); célba ütő-versenyek (röplabda).

Atlétika

Speciális képességfejlesztő gyakorlatok: "Játék az irammal" hosszabb távokon. Futás "vonalpályán"; a pálya méretei: rajttól az első akadályig 10 m, az akadály 160-180 cm széles, az akadályok közötti távolság 6 m. Az akadályok számát év végéig 4-5-re kell emelni, és közöttük 3 lépéssel, lendületesen kell futni. Akadályfutás 60-80 m-es távon 3-4 akadállyal; lányoknak: 90 cm-es, fiúknak: 110 cm-es árok vagy sáv átugrásával és célba dobással céltárgyra vagy folyosóba. Felfüggesztett tárgy érintése 3-4 lépés nekifutásból kézzel, fejjel és a lendítő láb lábfejével. Dobások 1-2 kg-os tömöttlabdával; hajítás páros és egy kézzel társnak, zsinór felett, versenyszerűen is. Futás: Iramfutás (tempófutás) a táv fokozatos növelésével, 300 m távolságig, 22 mp-es 100 meknek megfelelő iramban. Gyorsfutás és versenyek 60 m-es távon. Az állórajt technikai javítása. Térdelőrajt: indulás után fokozatosan növekvő és gyorsuló lépések (a lábak és a karok aktív munkájának kiemelése); rajtversenyek 15-20 m-es távon. Váltófutás: kétkezes váltással;váltás repülő váltással, egyenes pályán váltóhatárokkal, kisegítő vonal alkalmazásával (az átadáskor a botot hozó részéről hangjelzés); váltóversenyek 50 m-es résztávokkal. Gátfutás: gátvétel 1 gáton. Ugrás: Magasugrás: lépő- vagy gurulótechnikával (a nekifutás hosszának és sebességének megállapítása egyénenként, tapasztalati úton); a felugrás előkészítésének kiemelése; magasugró-versenyek. Távolugrás. Távolugrás guggolótechnikával (a nekifutás távolságának kimérése tapasztalati úton, rögzítés lábfejhosszban); távolugró-versenyek. Dobás:

51

Kislabdahajítás helyből célba, az előző osztály előírásainak megfelelően: célba dobás fél térdelésből; célba dobó-versenyek. Kislabdahajítás távolba néhány lépés futásból, az előző osztály technikai előírásainak megfelelően, a jártasság tökéletesítésével; távolba dobó-versenyek. Súlylökés helyből (fiúk: 4 kg-os, lányok: 3 kg-os golyóval); a súlygolyó fogása; a súlygolyó gyorsítása a váll és a törzs fordításával és a dobókar nyújtásával; súlylökőversenyek. Torna

Speciális tornaképesség-fejlesztő gyakorlatok: Az 5. osztály előírása szerint, a gyakorlatok hatásfokának növelésével, továbbá gyakorlatok társasformában és kéziszerekkel végezve. Talajtorna: Fiúk: Repülő gurulóátfordulás előre járásból és futással társon át. Gurulóátfordulás hátra; a 6. osztályban előírtak szerint. Fellendülés kézállásba, gurulóátfordulás előre terpeszállásba. Kézenátfordulás oldalt, sorozatban, vonalon. Híd hanyatt fekvésből zárt lábbal, jobb, illetve bal láb emelése (lányoknak). Spárga, mérleg, lebegőállás. Lányok: Repülő gurulóátfordulás nekifutással társon át. Emelés fejállásba nyújtott, zárt lábbal. Fellendülés kézállásba, szabadon. Kézenátfordulás oldalt. Fellendülés kézállásba, átfordulás előre hídon át állásba, segítséggel. Spárga, mérleg, lebegőállás. Támaszugrások: Fiúk: Hosszába állított 4-5 részes szekrényen: guggolóátugrás; terpeszátugrás. Széltébe állított 4-5 részes ugrószekrényen: huszárugrás. Lányok: Hosszába állított 4-5 részes szekrényen: gurulóátfordulás. Széltébe állított 3-4 részes ugrószekrényen: guggolóátugrás; (szivacsszőnyegre).

terpeszátugrás

Gyűrű: Fiúk: Alacsony gyűrűn: hátsó függőállásból elugrással, emelés lebegőfüggésbe; mellső függőállásból vállátfordulás előre; szökkenéssel emelés lebegőfüggésbe; lebegőfüggésből csípőnyújtás terpeszlefüggésbe (hevedertámasszal). Magas gyűrűn: alaplendület; lendület hátra, homorított leugrás. Lányok: Érintőmagas gyűrűn: ostorlendülettel emelés lebegőfüggésbe folytatólagos emelés lefüggésbe (hevedertámasszal); ostorlendületből hátralendülettel homorított leugrás hátra. Gerenda (lányoknak): Futóugrás: felugrás bal guggolótámaszba, jobbláb-nyújtással hátra (vagy ellenkező oldalra); támaszból jobb láb átlendítése jobb oldalülésbe (vagy bal lábbal oldalülésbe); függőleges repülés harántterpesztéssel, bal-jobb-haránt állásba (spárgaleugrás); összefüggő gyakorlat 4-5 ismert elem felhasználásával. Ritmikus sportgimnasztika (lányoknak): Törzsdöntések fokozatai állásban; törzsdöntések térdelésben; átmenetek íves kartartásból nyújtott kartartásba; futóugrás: táncos alapjárás; az előző osztályokban tanultak ismétlése; tökéletesítése

52

Testnevelés és sportjátékok (választás szerint két sportjáték)

Kézilabda: Labdakezelési gyakorlatok a tanult dobások alkalmazásával. Labdavezetés irány- és ritmusváltoztatásokkal. Közvetlen indítások: önszöktetéssel, rövid és hosszú előreívelt labdákkal. Gyors indítás kapukidobásból. Alsó elhajlásos dobás. Beállós játékos mozgásmódja: lépés- és ugrótechnika, dobásmódok. Bedőléses, bevetődéses dobások. Egyéni betörések labda nélkül és labdával. A kapus átívelése. Kapura lövések a tanult dobásformákkal passzív védővel szemben. Kapusok: beálló, szélső lövéseinek hárítása; feladatok gyors indításnál; átívelés hárítása; a kapus mezőnyjátéka. Gyors indítás 2 és 3 induló játékossal, továbbá egy és két védő ellen. Lerohanásos támadás, rendezetlen (visszavonuló) védelem ellen. Támadásból védekezésbe való gyors visszahelyezkedés. Letámadás. Résekre helyezkedés átlövésre: tempófutás, betörés. Dinamikus 6-os területvédelem. Szabályok: szabálykönnyítések, kivéve a durva játékot és a lépésszabály megtartását. Kosárlabda: Átadások futás közben párokban és hármas csoportokban helycserével (kettős, hármas lefutás; hármas-nyolcas; kettős helycsere). Átadások álló védő mellett egy és két kézzel. Labdavezetés irányváltoztatással. Megállás labdavezetésből. Fektetett dobás labdavezetésből. Fektetett dobás társ kezéből kivett és társtól kapott labdával. Összetett technikai gyakorlatok, pl. sarkazás-megindulás-labdavezetés-megállás-sarkazás; előredobott labdával megállás, sarkazás, egy leütés után fektetett dobás. Megindulás és talajon pattintott átadások aktív védő mellett. Kosárra dobás állóhelyből. Büntetődobás. Az egyéni védekezés lábmunkája. Játék 2:1 ellen. Bejátszás a befutó játékosnak. Játékban a betörések tudatos alkalmazása. A labdát vezető játékos szerelése és kiszorítása. Emberfogásos védekezés a védővonal, palánktól való távolság, valamint a labdát birtokló játékos helyzetének megfelelően. Szabályok: ötletjáték; 3 mp-es szabály kivételével valamennyi szabály érvényes. Labdarúgás (csak fiúknak): Pattanó és guruló labda rúgása teljes csüddel, állóhelyben és mozgás közben, álló és mozgó célra. Fejelés felugrással, páros lábról, a homlok középső részével előre és oldalt. Labdavezetés belső és külső csüddel, akadályok között. Cselezés: rálépős csel. Kapus: öklözés. Helyezkedés üres helyre. Összjátékgyakorlatok játékhelyzet megoldásokkal. Emberfogás posztok szerint. Játékrészletek egyszerű védőtaktikai megoldással. Játék: kétudvaros cicajáték: 3:3, 4:4 ellen. Kispályás játék. Kétkapus nagypályás játék. Szabály: valamennyi szabály érvényes. Röplabda: Szabálykönnyítéssel (zsinórlabda). Természetben űzhető sportok: Az időjárástól és a lehetőségektől függően korcsolyázás, szánkózás, síelés, fiúknak: jégkorong.

Továbbhaladás feltételei Alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Összefüggő gimnasztikai gyakorlat végzése. Atlétikai mozgások helyes végrehajtása. Labdajátékokban a csapatjátékra törekvés. Küzdeni tudás, sportszerűség. Teljesítmény növelése, ellenőrzése.

8. évfolyam Heti óraszám: 4 óra

53

Témakörök

Tartalmak

Előkészítés, alapozás és Rendgyakorlatok: Fejlődés futás közben egyes oszlopból egyenként kettős oszlopba és kettős oszlopból prevenció páronként négyes oszlopba; szakadozás futás közben négyes oszlopból páronként kettős oszlopba és egyenként egyes oszlopba. Gimnasztika

Játékos, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: szabad-, társas és kéziszergyakorlatok (pad-, bordásfal-, labda-, karika-, ugrókötél-, gumikötél-, fiúknak: 2 kg-os kézisúlyzó-, 4 kg-os tömöttlabda-, lányoknak: 1 kg-os kézisúlyzó- és 3 kg-os tömöttlabdagyakorlatok). Határozott formájú szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: nyújtó, lazító hatású kitartóképességet fejlesztő szabadgyakorlatok és sorozatgimnasztika; kitartóképességet és dinamikus erőt fejlesztő társas gyakorlatok: az izomösszehúzódás gyorsaságát, kitartóképességet és dinamikus erőt fejlesztő kéziszergyakorlatok (pad-, bordásfal-, labda-, karika-, ugrókötél-, fiúknak: 2 kg-os kézisúlyzó-, 4 kg-os tömöttlabda-, lányoknak: 1 kg-os kézisúlyzó- és 3 kg-os tömöttlabdagyakorlatok). A gyakorlatok 4 gyakorlatelemet tartalmazzanak, és 8-16 üteműek legyenek. A kéziszergyakorlatokat legfeljebb 64 ütemű gyakorlatfüzérre összevonva is gyakoroltatni kell. A dinamikus ugróerő fejlesztése céljából ugróiskola-rendszerű gyakorlatsorozatokat kell beiktatni (kéziszerekkel is).

Atlétika jellegű feladatmegoldás

Futásgyakorlatok: Közepes iramú futás, fiúknak: 12 percig, lányoknak: 12 percig. Futóiskola: szkippelés, dzsoggolás, indiánszökdelés. Támasz- és függésgyakorlatok: Karhajlítások fekvőtámaszban az előző osztályok előírása szerint, többszöri ismétléssel. Támlázások talajon. Mászás mászókulcsolással; vándormászás; fiúknak: vándorfüggeszkedési kísérletek lefelé; lányok: függeszkedési kísérletek lefelé. Fiúk: húzódzkodás gyűrűn és nyújtón nyújtott karú függésben.

Játékok, versenyek

Fogójátékok: keresztező fogó 3-4-es csoportokban; zászlószerzés két kapitánnyal. Küzdőjátékok: párokban és két csapatban; kötélhúzás. Egyéni, sor- és váltóversenyek: futással, szökdeléssel, fordulatokkal, nehezített akadályok leküzdésével, egyenes irányban, irányváltoztatásokkal; versenyek összetett feladattal fel-, le- és átugrásokkal, pad és kéziszerek felhasználásával. Egyéni, sor- és váltóversenyek labdával: labdaadogató- és labdavezető versenyek körben és oszlopban, helyben és futás közben. Egyéb játékok: cserekézilabda; cserekosárlabda; cserefutball; kiszorító tömöttlabdával; szabadulás a labdától rugással (fiúknak); célba dobó-versenyek futás közben mozgó célpontra; célba rugó-versenyek mozgás közben mozgó célpontra (fiúknak).

Atlétika

Speciális képességfejlesztő gyakorlatok: "Játék az irammal" hosszabb távokon. Futás "vonalpályán"; a pálya méretei: a rajttól az első akadályig fiúknak: 11 m, lányoknak: 10 m, az akadály fiúknak: 200 cm, lányoknak: 190 cm széles. Az akadályok közötti távolság 6,5 m; az akadályok számát év végéig 5-6-ra kell emelni, és közöttük 3 lépéssel, lendületesen kell futni. Akadályfutás 80-100 m-es távon, 4 -5 akadállyal; 100-130 cm széles sáv, 50-60 cm magas akadály átugrásával és dobással céltárgyra vagy folyosóba. Felfüggesztett tárgy érintése 3-5 lépés nekifutásból kézzel, fejjel és a lendítő láb lábfejével. 6-8 lépés nekifutással fellépés zsámolyra, elugrás és futás a levegőben (1 lépés), leérkezés páros lábra, harántterpeszbe. Dobások tömöttlabdával, súlygolyóval, kővel: hajítás és lökés páros és egy kézzel. Futás:

54

Iramfutás (tempófutás) a táv fokozatos növelésével, 300 m távolságig; fiúk 21 mp, lányok 22 mp-es 100 m-eknek megfelelő iramban. Gyorsfutás és versenyek 60 m-es távon. Térdelőrajt: a rajttámlák elhelyezése (rajtvonaltól az első támla távolsága általában két lábfej, a hátsó további egy lábfej); a rajttechnika csiszolása (mindkét láb aktivizálása, karral történő gyorsítás, a távközi futótesttartás elérése fokozatosan 5-6 lépés alatt). Váltófutás: 50 m-es résztávokkal, repülőváltással, segédvonalak alkalmazásával; váltóversenyek körpályán. Gátfutás: 2-3 gáton. Ugrás: Magasugrás: lépő technikával; magasugró-versenyek. Távolugrás: guggolótechnikával; talajfogás előrenyújtott lábbal; távolugró-versenyek. Dobás: Kislabdahajítás célba, különböző testhelyzetekből, a dobóhely változtatásával (zsámolyról, gerendáról, fekvésből, térdelésből stb.). Kislabdahajítás távolba 4-8 lépés nekifutással; a dobás technikájának tökéletesítése, a dobóterpeszbe érkezés lendületének javítása: távolba dobó-versenyek. Súlylökés helyből (fiúk: 4 kg-os, lányok: 3 kg-os súlygolyóval), a dobáshoz szükséges lendület biztosítása hátulról - hajlított lábról - történő indítással; súlylökő-versenyek. Torna

Speciális tornaképesség-fejlesztő gyakorlatok: A 7. osztály előírása szerint. Talajtorna: Fiúk (az előző osztályokban felsorolt gyakorlatokon kívül): Repülő gurulóátfordulás előre, elugrással egy lábról. Gurulóátfordulás hátra futólagos kézállásba, segítséggel. Kézenátfordulás oldalt, folytatólag repülő gurulóátfordulás elugrással egy lábról. Mérlegállás. Lányok (az előző osztályokban felsorolt gyakorlatokon kívül): Repülő gurulóátfordulás előre. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt. Állásból híd. Spárga Támaszugrások: Fiúk: Hosszába állított 4-5 részes ugrószekrényen: ugrás guggolótámaszba, felállás függőleges repülés. Hosszába állított 4-5 részes ugrószekrényen: terpeszátugrás; gurulóátfordulás előre; guggolóátugrás keresztbe állított ugrószekrényen. Lányok: Széltébe állított 4-5 részes ugrószekrényen: guggolóátugrás. Gyűrű: Fiúk: Magas gyűrűn: alaplendületből vállátfordulás előre lebegőfüggésbe; lebegőfüggésből lendülettel hátra homorított leugrás; lebegőfüggésből csípőnyújtással lefüggés. Lányok: Az előző osztályok előírásai szerint.

55

Gerenda (lányoknak): Néhány lépés nekifutással ugrás guggolótámaszba; guggolásból felugrás harántterpesztéssel, érkezés hajlított- vagy guggolóállásba; lebegőülésből lábterpesztéssel lendület hátra térdelőtámaszba. Ritmikus sportgimnasztika (lányoknak): Törzsdöntések ülésben; hullám-előkészítő gyakorlatok, törzs-hullám; lábfejet kidolgozó gyakorlatok különböző testhelyzetekben; egyenes és íves kartartások variációi; forgások egyszerű formái. Testnevelés és sportjátékok (választás szerint két sportjáték)

Kézilabda: Csípőmagas dobás védő mellett. Felső elhajlásos dobás. Védők közös sáncolása. Bevetődéses dobás. Csípőmagas dobás lövő csele után kapura lövés egykezes felső dobással, felső elhajlásos dobással. Halászás; szerelés; elzárás. Az előző években előírt gyakorlatok ismétlése, a gyakorlatok tökéletesebb kidolgozásával és energikusabb végrehajtásával, valamint kézilabda nagyságú tömöttladbával történő gyakorlással. Kapusok: szemafor-védés; indítások megelőzése, szerelése. Páros gyakorlatok átlövésre, elhajlásos lövésekre, átadási vagy indulócsel után, védő melletti elfutással, fel- vagy beugrással, kapura lövéssel. Területvédekezés 1-2 zavaró játékossal. Kapu előtti terület felosztása, védők mozgása, támadók kísérése területen belüli emberfogással. Helycserék alkalmazása az emberfogásos védekezés ellen. Húzás. Az előző években előírt taktikai anyag gyakorlása magasabb követelményekkel. Szabályok: valamennyi szabály érvényes. Kosárlabda: Megállás szemből kapott labdával. Átadások helyben és futás közben, fél aktív és aktív védők mellett (cselezések). Indulást és átadást megelőző cselek. Fektetett dobás oldalról kapott labdával. Kosárra dobások állóhelyből, egy és két kézzel. Tempódobás. Büntetődobás az egyéni adottságnak megfelelő technikával. Labdavezetés irányváltoztatással, aktív védő mellett. Támadás 3:2 ellen. Játék 1:1 ellen. Gyors indítás. Támadás emberfogás ellen helycserékkel (hármas-nyolcas). Egyszerű elzárások. Meghatározott játékhelyzetekben védekezés (pl. feldobás, büntetődobás). Befutás és felugrás a lepattanó labdáért védekezésben és támadásban. Szabályok: valamennyi szabály érvényes. Labdarúgás: Talajon és levegőben érkező labdák rúgása "egyből" állóhelyben és mozgás közben. Léglevétel. Fejelés futás közben, felugrással egy lábról, a homlok középső részével előre és oldalt. Labdavezetés teljes csüddel. Láblendítés csel. Szabályos lökés. Kapus: legördülés. Az előző osztályokban előírt gyakorlatok a végrehajtás gyorsaságának fokozásával. A helycserés összjáték egyszerű gyakorlatai. Hátvédek, fedezetek helyezkedése, együttműködése. Védők helyezkedése az egyes játékrészletekben. Röplabda: Szabálykönnyítéssel. Természetben űzhető sportok: Az időjárástól és a lehetőségektől függően korcsolyázás, síelés, hó csata.

56

6. A GYERMEKFELADATOK

ÉS

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL

KAPCSOLATOS

6.1. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló program Iskolánk az alábbi jogszabályok alapján látja el a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.  1993. évi LXXIX. törvény – a közoktatásról és módosításai;  11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosításai;  2003. évi CXXV. törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról;  2/2005. OM rendelet – a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát az iskolában az igazgató vezetésével, és ellenőrzésével, az ifjúságvédelmi munkával megbízott irányítása mellett, a tantestület minden tagja a nevelés legfontosabb területeként kiemelten kezeli és végzi. 6.1.1. Cél A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételinél, az oktató-nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. 6.1.2. Kötelezettségek és felelősség Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási, intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.

57

Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 6.1.3. Akcióterv Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: A. Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. Évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. Évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. B. Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezői gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. C. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. D. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók aránya együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7%-nál). Az érintett gyermekek aránya az intézményben 2% körüli, ezért nincs szükség speciális intézkedésekre.

58

6.1.4. Megvalósítás Az intézmény biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő legfőbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő bánásmód hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, amelyet rendszeresen vizsgál. Az intézmény biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A stratégiai dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ,,Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR 59

alapú tervezéshez és intézményi ellenőrzőlistájának használja fel.

önértékeléshez”

című

dokumentum

Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programjába. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére.

6.2. A GYERMEKFELADATAI

ÉS

IFJÚSÁGVÉDELMI

MUNKÁVAL

MEGBÍZOTT

 Felderíti a gyermek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére illetőleg ellensúlyozására.  Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedéseket kezdeményez.  Az intézmény valamennyi tanulójára vonatkozóan általános prevenciós tevékenységet folytat.  Segíti és összehangolja az intézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét.  Rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét.  Gyermekvédelmi munkáját önképzéssel és a szakirodalom tanulmányozásával folyamatosan fejleszti, alkalmi továbbképzéseken vesz részt.  Az osztályfőnök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat.  A veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre, egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal  Szükség esetén családlátogatás  A hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre  A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra  Számukra hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása  A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén  Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése  Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak  Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése

60

 Általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében  A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása  Minden esetben a gyermek érdekeinek képviselete  Folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal: Népjóléti Iroda, Gyermekjóléti Szolgálat, Rendőrség, Gyámügyi Iroda, GYIVI, ÁNTSZ  Konzultációs lehetőség biztosítása  Tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról  A gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézményekről tájékoztatás adása a tanulóknak, szülőknek és pedagógusoknak  Minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy mikor és hol kereshetik fel.  Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Intézet, Nevelési Tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.).  A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez.  Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat és lehetőség szerint részt vesz a pályázatokon.  Tájékoztatót nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, a szünidő hasznos eltöltéséről (táborok, Ifjúsági Ház, pályázatok). 6.3. KÜLÖNLEGES FELELŐSSÉGEI 1. Személyekért: A veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatai a következőkre terjednek ki:  az ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárására, nyilvántartására  a gyermekvédelemmel foglalkozó szolgálat, hatóság részére e tanulókról az osztályfőnökökkel közösen környezettanulmányt készít  figyelemmel kíséri az érintett tanulók iskolai előmenetelét (tanulmányi eredményét), magatartását, mulasztásaikat, napközis és egyéb tevékenységüket és segíti pályaválasztásukat, továbbtanulásukat  szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában

61

2. Tervezés: Minden tanév elején az iskolai gyermekvédelmi munkatervét.

munkaterv

részeként

elkészíti

az

iskola

3. Pénzügyi döntések: Az osztályfőnökök javaslatai alapján kezdeményezi a rászoruló tanulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását (menzai vagy napközis ellátás, rendkívüli szociális segély, rendszeres szociális segély, a rászoruló tanulók, és az évközben érkezők a könyvtárunk tankönyv készletéből kapjanak tankönyvet, stb.) 4. Bizalmas információk: Munkája ellátásával kapcsolatban betekinthet az iskola összes tanulókkal kapcsolatos iratába, nyilvántartásába.  A tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, a tanulókkal kapcsolatban bárminemű információt csak a munkaköri leírásában rögzített körben szolgáltathat ki.  A bizalmas szülői közléseket a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé. 6.4. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS:  Munkájáról (az iskolai gyermekvédelem helyzetéről, az elért eredményekről és az eredménytelenség okairól) minden félév végén írásban összefoglalót készít, és ezt ismerteti a nevelőtestülettel.  Az igazgató megbízása alapján - a fenntartó kérésére - beszámol az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről.  Az igazgató kérésére értékeli az osztályfőnökök gyermekvédelmi munkáját.

6.5. KAPCSOLATAI:  Munkáját az igazgató utasításai alapján végzi. A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót.  Rendszeres munkakapcsolatban kell állnia az osztályfőnökökkel, az iskolai Diákönkormányzatot vezető tanárral, a Szülői Szervezet képviselőivel, különös tekintettel a nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel.  Rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, így különösen a Gyermekjóléti Szolgálattal, az iskolaorvossal, a védőnővel, a Nevelési Tanácsadóval. Szükség szerint a tanulók pszichológiai vizsgálatára javaslatot tesz.  Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén haladéktalanul értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

62

6.6. AZ OSZTÁLYOKBAN TANÍTÓK ILL. OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI: Az osztályban, a kisebb közösségben megtenni mindent a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek teljes és egyenletes fejlődésért, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával megbízott személyhez hasonlóan. 6.7. BŰNMEGELŐZÉSSEL, ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK A bűnözés történelmi-társadalmi produktum. Nagysága, terjedelme, összetétele, struktúrája, elkövetői és sértetti köre egyaránt szignifikáns arra a társadalomra, amelyben keletkezik, amelyben az aktív (a bűnmegvalósítók) és a passzív (a sérelmet szenvedettek, a bűncselekmények áldozataivá válók) szereplői élnek, cselekednek, hatnak, nyernek és szenvednek. Nagy figyelmet kell fordítanunk a fokozottan veszélyeztetett csoportokra. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a család- és gyermekvédelemnek. A gyermekvédelem feladatai között fokozott gondot fordítunk  a kockázat ismertetésére,  az átmeneti gondozásra,  az alkohol- és drogfogyasztásra,  az iskola utáni és szünidei elfoglaltságok szervezésére. Az állandó és megbízható munkahely a társadalomba való beilleszkedés egyik legfontosabb tényezője. A felnövekvő generációk társadalmi beilleszkedése szempontjából kiemelt fontosságú színtere a társadalom legkisebb, ám a fejlődő egyéniségre rendkívül jelentős hatást gyakorló sejtje: a család. A további szocializációnak és a társadalmilag kívánatos tudás- és ismeretszintnek a megszerzése szempontjából pedig kiemelkedik az oktatás realizálódásának a színtere, az iskolai környezet. Ezért is kiemelten fontos az oktatásban a bűnmegelőzési szempontok érvényesítése:  Erősíteni kell az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmet, a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatunkat.  Az iskolai nevelő- és oktatómunkában fokozni kell az alapvető etikai, erkölcsi és állampolgári ismeretek elsajátíttatását és a bűnmegelőzéssel összefüggő tájékoztató tevékenységet.  Ösztönözni kell a felzárkóztató oktatás megszervezését. A megelőzés lehetséges formái:  a létminimum alatt élők és a nagycsaládosok támogatása  a hátrányos helyzetű rétegek támogatása. Általános cél: bűnelkövetővé és áldozattá válás megelőzése. 63

Eszközök:  osztályfőnöki órák,  alkalomszerű tájékoztató előadások,  szervezett iskolai programok (tanórán és tanórán kívül),  könyvek, filmek,- rendezvények, kiállítások,  DADA program Fő tevékenységi körök:  Család-, gyermek- és ifjúságvédelem,  Környezetvédelem,  Magyar irodalom,  Délutáni szabadidős tevékenységek, Konfliktuskezelő programok: Ahhoz, hogy a gyerekeket tanítani tudjuk arra, hogyan kezeljék a bennük és a körülöttük támadó konfliktusokat, egyrészt magunknak is meg kell tanulnunk a konfliktusokat kezelni, másrészt a gyerekeket kell ismernünk, hogy megfelelő eszközöket válasszunk a konfliktuskezelés tanításához. A konfliktuskezelés a mindennapi életben jelen van, tantárgy független. Részt veszünk a DADA programban és a mindennapi tevékenységünkben alkalmazzuk a Csendes Éva-féle konfliktuskezelő módszert. Bűnmegelőzés A bűnmegelőzésre nevelés a családban kell, hogy elkezdődjön. A szülők pozitív példája modellt kell, jelentsen, ami utánzásra érdemes. A jellemes, erkölcsös életvitelre nevelés eleve a bűnmegelőzést szolgálja. A bűn elkövetésének megelőzése a szülők és a pedagógusok mellett a bűnüldöző, rendteremtő szerveknek is felelőssége. A család-, a gyermek- és ifjúságvédelem elméleti alapja az a megállapítás, mely szerint a bűnmegelőzés legbiztosabb eszköze a nevelés tökéletesítése. Alsó tagozat: A 6-10 éves kisdiákok részére a programot az életüket meghatározó írott és íratlan szabályok típusaival, azok szerepével, normákkal és hagyományokkal való ismerkedéssel kezdjük. Következő nagyon fontos téma: „veszély, kockázat, döntés, következmények” fogalmának megismertetése, védelmük érdekében a helyes magatartási minta kialakítása. Nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságos életre való nevelésben, mind otthon, mind a közlekedésben és a közterületen. A gyerekekben tudatosítani kell, hogy a háztartásban sok veszélyes anyaggal, illetve eszközzel találkozhatnak, melyek kezelése nagy óvatosságot igényel.

64

Fő téma a közlekedésben, és a közterületen érvényben lévő szabályok elsajátíttatása, és az arra való felhívás, hogy a saját biztonságukért ők a felelősek. Érinti a program a gyógynövények felhasználási módjait, a gyógyszerek betegségetkezelő hatásait. A témák között lényeges elemként szerepel az emberi jogokkal és kötelezettségekkel való ismerkedés, mivel a gyermekeknek fontos, hogy tisztában legyenek saját gyermeki jogaikkal, tudják azt megfelelő időben alkalmazni, illetve kötelezettségeiket teljesíteni. Külön óra témáját képezi azoknak a módszereknek a megismertetése, mellyel megtanulják elhárítani az idegen, illetve ismerős személy által létrejött „kellemetlen érintések”-et. Fontos a gyermekek figyelmét felhívni arra, hogy nem csak a teljesen ismeretlen ember, de az is, akit jól ismer, illetve bízik benne, kérhet tőle kellemetlen dolgokat. Megismerkednek az erőszak és agresszió fogalmával, a különböző erőszakos cselekedetek következményeivel, különböző érzések és érzelmek kifejezésének módjaival, a családi szeretet nélkülözhetetlen szerepével és azokkal az erőszakos formákkal is, melyek a gyermekek ellen irányulnak. Ráneveli a gyerekeket, hogy különbséget tudjanak tenni a „jó hecc”-ek, a csínytevések és a bűncselekmények között. Felső tagozat: A felső tagozatos diákok részére a program oktatását más szempontokból közelítjük meg. Az első és legfontosabb dolgunk a diákok pozitív én-kép fejlesztése, hogy pozitív módon álljanak hozzá saját képességük, adottságuk vizsgálatához. A későbbiekben különböző szenvedélybetegségek nehézségekkel ismerkednek meg.

fajtáival,

azok

okozta

Hazánkban a szenvedélybetegségek különböző formában megjelenő rohamos növekedése figyelhető meg. Az ún. „klasszikus” (alkohol, dohányzás, kávé) mellé megjelentek a technika gyors fejlődésének következtében a televízió, a video a nyerő automaták és a számítógép függőségét okozó eszközei is. A program részletesen foglalkozik a média hatásaival, az erőszak megjelenésével filmekben és mesefilmekben, valamint az Internet káros és hasznos hatásaival. Megismerteti a tanulókat a barátválasztás alternatíváival, a bandák befolyásoló szerepével, a különböző csoportosulások veszélyeivel, a csoportos erőszakkal, valamint tudatosítja bennük, hogy a bandák tagjai nyomást gyakorolhatnak rájuk. Segítjük őket annak felismerésében, hogy döntéseik következményeiért a felelősséget nekik kell vállalni.

65

Külön témaként foglalkozik a program a családon belüli erőszakkal és a szexuális bűnözéssel. Megismerteti a tanulókat azokkal az elhárítási szempontokkal, melyekkel vissza tudják utasítani a családon belül előforduló szexuális zaklatásokat, illetve segíti őket azok felismerésében és elkerülésében. Kiemeltként kezeli a program a drogokkal kapcsolatos tudnivalókat, megjelenési formájukat, fogyasztásuk következményeit és azok visszautasításának lehetőségeit. Jelentős témaként érinti a jog jelentőségét az életben, illetve a büntetőjog szerepét, hogy miért is kell a jogi előírásokat betartani. Rávilágít a rendőr lehetőségeire és feladataira egy adott jogsértés kapcsán. Megismerkednek a diákok az ifjúkori bűnözés jellemzőivel, az elkövetés okaival, az egyes cselekmények egyéni-, családi- és büntetőjogi következményeivel. Fejleszti a diákok konfliktuskezelő képességét, valamint megtanítja őket a problémák kezelésére és megoldására. A bűnözés visszaszorítása, az áldozattá válás elkerülése és a kábítószer fogyasztás megelőzése tehát olyan komplex tevékenység, ami minden olyan intézmény kötelessége, amely a fiatalok oktatásával és nevelésével foglalkozik. Közlekedésre nevelés A nélkülözhetetlenné vált magas szintű technikai környezet (iskola, otthon, háztartás, közlekedés, szolgáltatás, ipar, mezőgazdaság stb.) színvonala és a következő évtizedekre várhatóan egyre emelkedő színvonalú és fejlettségű technika indokolja, hogy a ma iskolásainak ismernie kell a szűkebb és tágabb környezetük technikai összetevőit, összefüggéseit, alapvető szabályait. Minden ember közlekedik, felnőtt és gyermek egyaránt, gyalogosan, utasként vagy járművezetőként. A cél elérése érdekében általában a közutat vesszük igénybe. Az utakon a járművek egymással és a gyalogosokkal is találkoznak. Ez számos veszélyt rejt magában, ezért a közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a közlekedési szabályokat mindenki betartsa, és a közlekedés más résztvevőivel szemben előzékeny, türelmes magatartást tanúsítson. A közlekedés szabályai jogokra és kötelességekre épülnek, amelyek egymástól elválaszthatatlanok. Joga tehát csak annak lehet, akinek kötelessége is van! A közutakon a közlekedés rendjét – a jogok és kötelességek összhangja alapján – a KRESZ határozza meg. A KRESZ tartalmazza azokat a fogalmakat, jelzéseket, amelyeknek az ismerete, helyes és egységes értelmezése, valamint alkalmazása nélkül nem lehet biztonságos a közlekedés. Tanórán belüli közlekedés-oktatás formája A technika tantárgy tanításának célja és feladata a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten:

66

 technikai felkészültséget kialakítani,  felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódásra (múlt, jelen, várható jövő, térbeli változások)  megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőit,  bemutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai és etikai értékeket,  fejleszteni az alkotóképességet, amellyel a közvetlen környezet alakítható,  a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és magatartásává váljon az emberi környezet és a természet védelme a technika segítségével,  kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fejlesztése,  szintetizálás képességének megteremtése,  a megismertetett emberi tevékenységek, szakmák, életpályák, az átélt alkotások, a technikai beállítódás egyúttal pályaorientálók legyenek. Alsó tagozaton: környezetismeret, felső tagozaton technika tantárgy keretén belül fogjuk oktatni. 1. évfolyam A lakóhely gyalogos közlekedési rendjének megismerése, közlekedési jelzések, táblák. A gyalogos közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, gyakoroltatása. A gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteinek tudatosítása. 2. évfolyam A közlekedéssel kapcsolatos helyes ismeretek és magatartási szokások kialakítása a gyalogos közlekedésben, tömegközlekedésben. Felkészíteni a tanulót a balesetmentes, kulturált közlekedésre, a közlekedési szokások, illemszabályok és előírások betartására, közlekedési veszélyhelyzetek elkerülésére. 3. évfolyam Közlekedési eszközök csoportosítása. A közlekedés irányítása. Közúti közlekedés gyakorlása. Ki kell alakítani a közlekedési eszközökre, azok használatára vonatkozó hasznosságtudatot, de egyúttal be kell mutatni a közlekedés veszélyhelyzeteit. A lakóhelyhez kötődő konkrét helyzetelemzések. 4. évfolyam Gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályai. A tanulók felkészítése a biztonságos, balesetmentes közlekedésre a gyalogos közlekedési szabályok gyakoroltatásával. A balesetmentes járműhasználat szabályainak felismerése, magyarázata. Kerékpárosra vonatkozó közlekedési szabályok, veszélyhelyzetek megismertetése. A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások, elvárt udvariassági szabályok alkalmaztatása.

67

5. évfolyam A közlekedésben való önálló részvétel kifejlesztése., Tudjanak önállóan és biztonságosan közlekedni. A közlekedéstörténet megismerése. A gyalogos és a kerékpáros közlekedés alapszabályainak ismeret. A tömegközlekedés főbb sajátosságainak, jellegzetes közlekedési eszközeinek bemutatása. A járműhasználattal járó veszélyhelyzetek felismerése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek megismerése. 6. évfolyam A tömegközlekedés eszközeinek, sajátosságainak, igénybevételének bemutatása. A korszerű kerékpárok szolgáltatásainak megismerése és tudatos alkalmazása. 7. évfolyam A közlekedésben kulturált magatartást tanúsítsanak. A vasúti, vízi, légi közlekedés technikai eszközeinek, a feltalálók munkásságának megismerése. A segédmotoros kerékpár sajátosságainak, főbb szerkezeti egységeinek, üzemeltetésének és a használat szabályainak megismerése. Közlekedés és a környezet kapcsolatának megismerése. 8. évfolyam Ismerje a közlekedés szabályait, és jól alkalmazza a gyakorlatban. A gépjárműrendszer, részrendszer ismerete. A járműfékezés folyamatának, a hatásos fékezés feltételeinek ismerete. A gyorshajtás, mint veszélyforrás áttekintése. A gépjármű közlekedés környezeti hatásainak megismerése. Tanórán kívüli közlekedés-oktatás formái  Biztonságos, gyalogos és kerékpáros közlekedés oktatása a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály Forgalomszervezési és Balesetmegelőzési Alosztállyal együttműködve. Elméleti és gyakorlati oktatás, vizsgázási lehetőség. (Kerékpáros igazolvány)  Részvétel iskolai sportnapon (Kerékpáros pálya, tesztlapok)  Kerületi kerékpáros versenyen  Kihívás napján  Polgári védelmi versenyeken (KRESZ teszt, kerékpáros pálya)  Kerékpáros túrákon  Kirándulások szervezése A közlekedés-oktatásban minden pedagógus részt vesz, a szabadidő szervezővel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel és a DÖK vezetőjével együttműködve.

68

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 7.1 CÉLOK Iskolánk fő célja és tevékenységi köre az itt tanuló diákok tehetségének feltárása, kibontakoztatása és fejlesztése. Mindezen tevékenységeket speciális programokkal, emelt óraszámban végezzük:  sportiskolai osztály  angol két tanítási nyelvű osztály  3. osztálytól informatikát emelt óraszámban tanuló osztály Ebből következik, hogy iskolánkban kevés tanuló küzd tanulási nehézséggel és tanulási kudarcokkal. Akinek mégis tanulási problémái vannak, azoknak célunk segíteni ezek megoldásában.

7.2. FELADATOK  a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók lemaradásának okát kell megkeresni  óvó és biztató jelegű tanítás  prevenciós programok alkalmazása  kompenzációs nevelés  rásegítés: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás (differenciálás) megszervezésével, napköziotthonban tanulópárok szervezésével, korrepetálások szervezésével, a szülők segítségének igénybevételével, szükség esetén szakemberhez irányítással  metodikájában szervezett irányítási formák alkalmazása  a tanulásban lemaradt tanulót rá kell vezetni a gondolkodva tanulás technikájára, a tanulásbeli önállóságra  állandóan ébren kell tartani a kíváncsiságot, motiválni kell a gyerekeket a tanulásra  az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit  önmagához képest is nézni kell a tanuló fejlődését  erősíteni kell a tanuló kiemelkedési lehetőségeit a készségtantárgyakban, és azokban a tantárgyakban, amelyekben a tanulónak sikerélményei vannak  a közösséget nevelni kell a képességek különbözőségének tolerálására  gondoskodni kell a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, megfelelő pályaválasztásáról  pedagógusok és tanulók, valamint pedagógusok és szülők személyes kapcsolattartásának megszervezése  szükség esetén családlátogatás

69

8.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK ELVEI

Az integráció a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek a nem fogyatékosok közé való beilleszkedésére vonatkozik. A nevelésoktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű gyermekek beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézményt látogató gyermekek közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságáig. A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van. A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi iskolában tölti. 8.1. AZ INTEGRÁLT OKTATÁS-NEVELÉS FELTÉTELEI  a gyógyászati segédeszközök nélkülözhetetlenek a mozgáskorlátozott és az érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében (hallókészülék, kerekesszék, szabványostól eltérő iskolapad… stb.)  az épület akadálymentességét biztosítani kell a mozgásban akadályozott gyermek részére. Az iskola átalakítása, felújítása során figyelembe kell venni az akadálymentes használhatóságot. (rámpa, mosdóhelyiségek kiképzése… stb.) 8.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA A befogadó pedagógus szakmai és érzelmi felkészítése (jártassága a differenciált pedagógiában, rendelkeznie kell az adott fogyatékossági típussal kapcsolatos integrációs teendőkre vonatkozó főbb ismeretekkel. ). Speciális pedagógus – gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus - biztosítása (szoros kapcsolatot tart a pedagógussal, tájékoztatást ad a gyermekről, nyomon követi a gyermek fejlődését, tájékoztat a maga segítő szerepéről… stb.) Körültekintő előkészületi folyamatok, melyek érintik:  A sérült gyermeket,  A befogadó pedagógust,  A befogadó közösséget,  A befogadó közösség szüleit,  A sérült gyermek szüleit.

70

A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van:  szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése  az iskola segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítse, ezeket a tanulókat, elsősorban önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve  a speciális nevelési szükségletű gyermekek szociális képességeinek fejlesztése, társaikkal való együttes tanulásra való ösztönzés (pármunka, csoportmunka)  a tanterv hozzáférhetősége, a tananyag, a tanulóktól elvárt reakciók és az értékelés felőli megközelítés útján. Elemei: változtatás (pl. számítógépbe írt felelet a szóbeli helyett), kiváltós (pl. Braille az írott anyag helyett), elhagyás (gyengébb képességű gyermekeknél meghatározott anyagrészek elhagyása), kompenzálás (pl. önellátási feladatok, munkára felkészítés lexikális anyagrészek helyett)  a gyermek önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzése, szoktatása  a különböző vizsgákon (pl. osztályozó, javító) alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igényű tanulók speciális szükségleteihez, mint pl.: hosszabb felkészülési idő biztosítása, írásbeli beszámoló helyett szóbeli és fordítva, az iskolai tanulmányok során használt segédeszközök használatának engedélyezése  teljesítményszintek széles sávjának elfogadása  a tanulásban akadályozott tanulóknak számonkérésnél és feladatvégzésnél több idő biztosítása, a szóbeli számonkérés előnyben részesítése, méltányos elbírálása. 9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 9.1. CÉLOK Tanulóink többsége rendezett családi körülmények között él, ezért iskolánkban nem a szociális hátrányok leküzdése jelenti a legfőbb gondot, de a rászorulók problémáinak megoldásában segítenünk kell. Ez egyrészt segélyek formájában valósítható meg, másrészt a tanuló személyiségére való pedagógiai ráhatással.

9.2. FELADATOK  kapcsolattartás az osztályfőnökökkel  szükség esetén a tanuló áthelyezése másik iskolába, illetve osztályismétlés megállapítása  szociális segélyek, ellátások számbavétele  drog- és bűnmegelőzés

71

 felvilágosító munka: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórája, védőnői tevékenység, segítő szakember és szervezet fogadóórája, címe  családlátogatás szükség esetén  tankönyvtámogatás  étkezési támogatás  pályaválasztás segítése  tanulási nehézség esetén a tanulásban való lemaradás okának felderítése  tanulásban való előrehaladás nyomon követése, szükség esetén segítése  napköziotthon vagy tanulószoba biztosítása  iskolalátogatás folyamatosságának ellenőrzése  reggeli ügyelet biztosítása  tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak  szakember igénybevétele szükség esetén  folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel  mentálhigiénés programok szervezése  a szabadidő és szünidő tartalmas eltöltéséhez programjavaslat 10. KÖRNYEZETI ÉS ERDEI ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 10.1. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 10.1.1. Törvényi háttér Az Alaptörvény környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:  18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramot) említi.

72

A Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:  Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.  A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak.

73

Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” 10.1.2. Erőforrások Belső erőforrások  Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.  Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.  Osztályfőnöki közösség Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)  Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját a programok során. Külső erőforrások  Szegedi Vadaspark  Füvészkert  Móra Ferenc Múzeum  rendőrség  Drog-prevenció 74

 veszélyeshulladék-gyűjtő cég (évente egyszer ingyen átveszi a veszélyes hulladékot) 10.1.3. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek  az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  rendszerszemléletre nevelés  holisztikus és globális szemléletmód kialakítása  a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben  fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése  a környezetetika hatékony fejlesztése  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia és segítő életmód kialakítása  a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése  az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése  a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése  globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése Tantárgyi lehetőségek Magyar nyelv és irodalom

75

A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Társadalomismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

76

Angol nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

77

 ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen  környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai  meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld  erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

78

A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igén  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére

79

 Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

80

Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására 10.1.4. Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezet-barátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak:  anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok  pedagógusok, dolgozók példamutatása  a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása  termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése  a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése  a büfé árukészletének átalakítása  a menza környezet-barátabb, egészségesebb működtetése  az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek, programjainak jobb kihasználása

81

10.1.5. Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak) lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…). 10.2. ERDEI ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 10.2.1. A Nevelési Program jellemzői      

A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez Források, feltárását provokálja, megtanít gazdálkodni A pedagógusok között új együttműködésre késztet Az iskola tanuló-szervezetté válik Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti

10.2.2. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

82

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.

10.2.3. Erőforrások Személyi:  Belső:  tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, pszichológus, szabadidő szervező  Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció  Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések  Tanulók: tantermek, zöld területek havonkénti rendezése, hulladékgyűjtés  Zöld felelős tanulók: hulladékátvétel, tisztasági ellenőrzések, erkélyek zsűrizése  Külső:  szülők, lakótelep lakói és egyéb partnerek  Szülők: programok segítése Anyagi:  Iskolai tanulói keret  Tanfolyami bevételek  Pályázatok 10.2.4. Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok: Általános célok, értékek a környezeti nevelésben  Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése  a testi-lelki egészség megőrzése

83

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Konkrét célok és feladatok  természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  helyi értékek és problémák feltérképezése  helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)  lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)  hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken  a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése  legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése  az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése Tanórán kívüli lehetőségek: A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek  fejlesszék a tanuló szociális képességeit  adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés)  rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket  szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre  alakítsanak ki kritikus gondolkodást  fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás)  ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására  alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat  neveljenek a hagyományok tiszteletére  mutassanak követendő mintákat Szempontok a módszerek kiválasztásakor  alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz

84

          

vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem

10.2.5. Minőségbiztosítás/minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. 10.3. MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉSI PROGRAM 10.3.1. Célja A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás elősegítésével, hiszen a modernkor és az ezzel együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, előidézheti a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Iskolánkban hagyományai vannak a sportszeretetnek, ezt szeretnénk táplálni a következő elvek figyelembe vételével:  Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban;  Minden testmozgás alkalmával részesüljön megfelelő terhelésben a tanuló;  Helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna;  Gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása;

85

 Minden testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is;  A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás programban;  A testmozgás program életmód sportokat, életminőség sportokat is megtanít;  A testmozgás program játékot és táncot is tartalmaz.

10.3.2. A program megvalósítása A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nemzeti köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. 10.3.3. A program lebonyolítása A mindennapos testnevelést heti 5 testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti 2 óra meghatározott oktatásszervezési formában történik. 1-4. osztályban minden nap a napközis tanítók, illetve tanárok vezetik a foglalkozásokat. Jelenleg 2 testnevelő szakos kolléga van közöttük, akik szakmai segítséget adnak. Továbbképzés keretében elsajátítják az alapvető testtartást javító és légző gyakorlatokat, gimnasztikai sorozatokat és játékokat, amelyek tanítása javasolt. A tanítás után az ebédeltetés rendjének kialakításával a tanulmányi munka megkezdése előtt tartják meg a foglalkozásokat. Az időjáráshoz igazodva lehetőleg szabad levegőn mozogjanak a tanulóink. 5-8. osztályban iskolai sportkörben sportolással, vagy a tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei közötti edzéssel, vagy az iskolában szervezett délutáni testnevelés órán. 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Lásd 2. sz. mellékletet, amelyben a legszükségesebb taneszköz-igény felsorolása megtalálható. Az eszköz beszerzése folyamatosan történik a fenntartó támogatásával. 12. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS NAPKÖZI OTTHONI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE A nevelés-oktatás háromszereplős (diákok-iskola-szülők) folyamatában az iskola a szülőkkel való egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik. Hiszen a gyerekek

86

oktatásában-nevelésében az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos „hátországot” jelenti. A kettő harmonikus egységében tud legeredményesebben fejlődni a gyermek. Ezért fontos, hogy az iskola és a család a legfontosabb alapértékekben megegyezzen, és hogy rendszeres információcserére és kölcsönös együttműködésre törekedjen mindkét fél. Ennek érdekében jól differenciált felelősségvállalással érhető el, hogy az iskola és a szülői ház egyaránt eredményes legyen az értékátadásban és a gyerek saját értékrendjének kialakításában. A szülőnek el kell fogadnia az iskola rendjét és célkitűzéseit, de ehhez előbb értenie, ismernie kell azokat. Az együttműködés egyik fontos feltétele, hogy a pedagógus pontos, konkrét információkat nyújtson a szülőknek a gyermek teljesítményéről, a vele kapcsolatos problémákról, s arról miben sikeres. Másik fontos eleme a kapcsolatnak, hogy a szülő és iskola egymás partnerei legyenek a problémák megoldásában. Harmadik elem, hogy meglegyen az a fórum vagy lehetőség, hogy a szülők elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket, véleményüket közölni tudják az iskola nevelőivel. Ennek érdekében az osztályfőnökökkel, osztálytanítóval, szaktanárokkal, napközis nevelővel közvetlen kapcsolattartást kell kialakítani.

12.1. A KAPCSOLATTARTÁS FŐBB TERÜLETEI:  Szülői munkaközösség: a szeptemberi szülői értekezleten választják meg az osztályban megjelent szülők minden évben  Iskolaszék: 4 évenként választjuk tagjait: szülőket, önkormányzati képviselőt (adott, nem mi választjuk), tanárokat  Információszerzés lehetőségei:  szülői értekezlet  fogadóórák  tájékoztató füzet

Tevékenység

Módszer

Kik végzik

Mikor

Felelős

A belépő évfolyam szülőinek tájékoztatása

összevont szülői értekezlet

igazgató

minden év június eleje

igazgató ig.helyettes

tájékoztató osztálytanítók az iskoláról rövidített pedagógiai program ismertetése

87

Az éves munka ismertetése

szülői választmány (SZMK) értekezlete, a munkaterv ismertetése

osztályonként 2-2 szülő + az igazgató tanárok

minden év szeptember

igazgató

A tanév rendjének és feladatainak ismertetése

osztályonkénti szülői értekezlet házirend ismertetése

osztályfőnökök

minden év szeptember közepe

osztályfőnöki munkaköz. vezető

az osztály- szaktanárok ban tanító osztályfőnökök , tanárok bemutatkozása

A félév értékelése

tantárgyi követelményrendszer ismertetése félévi kon- valamennyi ferencia szaktanár osztályon- oszt.főnökök kénti szülői értekezlet

Tájékoztató a diákok eredményeiről

Bukásra álló tanulók szüleinek írásbeli értesítése

fogadó órák

minden szaktanár

osztályzatok az ellenőrzőben

oszt. főnökök havonta egyeztetés a naplóval oszt. főnökök

88

ig. helyettes

febr. eleje

igazgató

február közepe oszt.főnöki munkaköz vez., osztályfőnökök november ig.helyettes vége szaktanárok április eleje oszt. főnökök szaktanárok

április vége

oszt.főnöki munkaköz. vez.

12.2. KÖZÖS PROGRAMOK: Szervezésükben, lebonyolításukban a szülők aktívan részt vesznek.  diákönkormányzat megalakítása: szeptember, október  ünnepi megemlékezések  Mikulás-délután: december  Karácsonyi ünnepség: december  Madách-hét: január  Farsangi bál: február  Gyermeknap: május  Osztálykirándulások: június  Sportdélutánok, versenyek lebonyolítása 12.3. A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE Előadások: egészségügyi problémákról, a gyerekekre leselkedő veszélyekről, osztályonként igény szerint. 13. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ISKOLAI RENDSZERE 13.1 NAPKÖZIOTTHON 13.1.1. Cél Személyiségfejlesztés, önálló tanulóvá fejlesztés pozitív napköziotthoni légkörben.

13.1.2. Feladatok Az iskolai oktató-nevelő munka segítése  házi feladatok elkészítése nyugodt körülmények között eredményesen, az otthonosság, és a jó közérzet megteremtése mellett  képességek, készségek fejlesztése  kommunikációs készség  íráskészség  olvasáskészség  szokások kialakítása, helyzetek teremtése a gyakorláshoz  tehetségfejlesztés: differenciált foglalkozás  szakkörök, DOLCE - művészeti iskola  versenyek, ünnepségek  könyvtár  számítástechnika

89

 erdei iskola  felzárkóztatás:  differenciált foglalkozás  tanulási technikák megismertetése  korrepetálás  szülők bevonása  szociális hátrányok enyhítését  segítő programok Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés Az egyéni értékrend pozitív irányú változtatása. Alapja:  a saját, a mások és a közösség érdekeinek figyelembe vétele  önbizalom, önértékelés  barátságosság, mások iránti jóindulat  mások teljesítményével, munkájával szembeni érdeklődés, megértés  együttműködés, versengés, érdekérvényesítés Egészséges és kulturált életmódra nevelés  higiénia, egészségügyi szokások  önbizalom, önbecsülés  önkiszolgálás, étkezés higiéniája  napirend  szabadban tartózkodás, mozgás, pihenés  agresszió, trágár beszéd kiküszöbölése  fegyelem A szabadidő kulturált felhasználása Játékszeretet fejlesztése  saját kezdeményezés  beleélés képessége  szabályok betartása  öntudatosság, önértékelés Szabadidős tevékenységek:  színházlátogatás, kiállítás  könyvtár, sakk-kör  kirándulások  illemtan-foglalkozások  manuális tevékenységek  játszóház

90

Értékelés Jutalmazás, elmarasztalás közös és egyéni értékrend alapján Kapcsolattartás Szülőkkel, nevelőkkel, diákönkormányzattal 13.1.3. A feladatok éves ütemezése Tevékenység Csoportok kialakítása, ügyeleti rend, ebédeltetési rend, munkaidő beosztása, szülőkkel való megismerkedés

Módszer Beosztás, Beszélgetés Gyerekekkel. házirend megbeszélése, napirend kialakítása

Kik végzik? napközis munkaközösség-vezető

Mikor? szeptember

Az éves munka tervezése

Tanmenetek, Munkaközösségi terv naplók rendezése Étkezések befizetésének rendje, szüneti napközi beosztások, rövidített órák utáni munkakezdés rendje; Ünnepségek: október 6. október 23. mikulás ünnepség karácsony Madách- hét március 15. anyák napja gyermeknap Szeged napja lebonyolításának segítése Nemzeti összetartozás napja Holokauszt emléknapja Motiváció Tanulástechnikai ismeretek Önálló tanulás Ellenőrzés Értékelés, jutalmazás, elmarasztalás Kézmosás, szalvéta használata, tisztaság, rend betartása önkiszolgálás, fegyelem Játék, sport Manuális tevékenységek, színház, kiállítások, kirándulások

napközis nevelők, mk. vezetők

október

napközis nevelők

november- május

napközis nevelők mk. vezetők

szeptember-május

napközis nevelők

szeptember- május

napközis nevelők

szeptember-május

A tanév rendjének, feladatainak ismertetése

Tanulás

Higiéniai szokások gyakoroltatása Szabadidő felhasználása

91

osztályfőnökök szaktanárok

Tevékenységek értékelése I. félév értékelése, az új beosztások elkészítése

A tanév értékelése

Eredmények megbeszélése csoportkeretben, szülői értekezleten részvétel, ügyeleti rend Ebédeltetési rend munkaidő beosztása Szülői értekezletek Fogadóóra, jutalmazások

napközis nevelők mk. vezető

február

napközis nevelők mk. vezető

május-június

13.2. SZAKKÖRÖK Az iskola nevelési-oktatási tevékenységét egészítik ki. A tehetségek fejlesztését, a képességek kibontakozását segítik elő. Az igények és a lehetőségek egyensúlyának megteremtésére törekszünk. Igények Matematika Földrajz Magyar Néptánc (pluszként) Angol Informatika

Lehetőségek Biológia Fizika Helyismeret Angol Szivárvány Művészeti Iskola kerámia, kézműves színjátszás, furulya (ingyenes és önköltséges keretek között)

A meghirdetett szakköri fogalakozásokra adott évfolyamokból érdeklődésüknek megfelelően jelentkezhetnek a tanulók. A jelentkezés önkéntes, a helytállás kitartást és nagy szorgalmat igényel. Önköltséges foglalkozásokat 10 fő jelentkezése esetén szervezünk. 13.3. VERSENYEK, VETÉLKEDŐK, BEMUTATÓK: A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, amelyeket az iskolában (az éves munkatervnek megfelelően) rendszeresen megrendezünk. Emellett felkészítjük tanulóinkat iskolán kívüli versenyekre is. A felkészítést a szaktanárok, tanítók végzik. 13.4. KÖNYVTÁR Önálló könyvtárhelyiséggel nem rendelkezünk. A meglévő könyvtárállomány 10.000 kötet felett van. A kölcsönzés osztálytermi rendszerben számítógépes nyilvántartással működik. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a hetente kétszer nyitva tartó könyvtár igen jól segíti.

92

Feladata:  A tanulóknak és nevelőknek szolgáltatás nyújtása az ismeretbővítésre, illetve a kikapcsolódásra  Továbbra is biztosítani a szaktermekben az ott folyó oktatást segítő szakkönyvek elhelyezését (matematika, biológia, magyar, történelem, földrajz, rajz, ének, idegen nyelv, fizika, kémia). Ezek a könyvek, audio- és videokazetták nemcsak a pedagógusok munkáját segítik; nagyban hozzájárulnak a differenciált munkához, a tehetséggondozáshoz, különböző versenyekre való felkészítéshez.  A könyvtár vezetése a jövőben is azon fáradozik – a szaktanárokkal történő előzetes megbeszélés alapján –, hogy olyan kiadványokból, amelyek az oktató munka továbbfejlesztését szolgálják, legalább egy példányt beszerezzen.  Az anyagok beszerzése nemcsak az iskolai költségvetésből, pályázatból, alapítványi támogatásból stb. történik, hanem különböző ismeretterjesztő műsorok rögzítésével is. Ezen kívül is keresni kell a lehetőséget a különféle bemutatókon, szakkiállításokon, stb., ahol még több információval, anyaggal találkozunk, ami a beszerzési és tájékozódási munkát segíti. 13.5. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK Az iskolai követelmények teljesítéséhez és a nevelőmunka elősegítése céljából színházba, múzeumba, hangversenyre visszük el a gyerekeket. Túrákat, tanulmányi kirándulásokat, nyári/téli táborozásokat szervezünk. A nagyobb anyagi ráfordítást igénylő kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőnek kell fedezni. (Pályázati lehetőséget kihasználva esetleg segít az iskola is.) 13.6. ISKOLAI TÖMEGSPORT Tömegsport területén belül oldjuk meg a házibajnokságokat és a délutáni sporttevékenységeket. A tömegsport-foglalkozás igazodik a délelőtti testnevelés órák rendjéhez. A diákolimpiára történő felkészülés a sportkör csoportjaiban folyamatosan biztosított. Két sportnapunk – egy őszi és egy tavaszi – az iskola együttes sportolását segíti elő. 13.7. HIT- ÉS ERKÖLCSTANOKTATÁS Az iskolában a területileg illetékes egyházi intézmények hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ezen való részvétel a tanulók számára önkéntes.

93

13.8. MÁS INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTT BIZTOSÍTOTT LEHETŐSÉGEK Az iskolában igény esetén kihelyezett hangszeres zeneoktatásra (előképzés), illetve városi szintű sportegyesületekben való sportolásra van lehetőség. 13.9. ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Rendszeres, tervszerű egészségügyi felügyelet az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével. Fogászati kezelés, hallásvizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálatok. Elsősegélynyújtási ismeretek tanítása Oktatási cél: ismeretek átadása az alapvető elsősegélynyújtással kapcsolatban. Nevelési cél: kézségek kialakítása a laikusoknak szükséges elsősegélynyújtás lépéseiről. 1. osztály:  vészhelyzetek felismerése, megelőzése  segítséghívás és kérés 2. osztály:  veszélyforrások otthon, a közlekedésben, az iskolában  a balesetek megelőzésének lehetőségei  az elsősegélyláda felszerelésének megismerése  sebellátás: fertőtlenítés, kötözés 3. osztály:  a veszélyek felismerése és megelőzése  segítségkérés és hívás, más segítők szerepe  sebellátás: fertőtlenítés, kötözés  végtagok sérülései  égési sérülések 4. osztály:  a balesetek megelőzésének lehetőségei  a közvetlen környezet bevonása, segélyhívás  sebellátás, kötözések  végtagok sérülései: törés, ficam, rándulás  betegségek, ájulás, rosszullétek felismerése és teendők 5. osztály:  az önállóbb közlekedésben és életformában rejlő veszélyek és ezek kiküszöbölése  segítséghívás egyedül  sebek szakszerű bekötözése

94

 égési sérülések  vérzések jellemzői és ellátása  állapotok: eszmélet, eszméletvesztés, sokk, halál felismerése 6. osztály:  segítséghívás  sebek, sérülések és ellátásuk  állapotok felismerése és megfelelő pozícionálása  vérzések fajtái és ellátásuk  eszméletlenség 7. osztály:  Segíts úgy, hogy ne árts!  Kizáró tényezők felismerése és annak megfelelő ellátások kivitelezése.  Segítségkérés  Sérülések, égések  Mérgezések, csípések, allergiás reakciók  Idegen testek a test különböző részeiben (nyílások, testfelület, légút)  Reanimatio: a felnőtt protokoll alkalmazása 8. osztály:  Eddigi ismeretek összefoglalása, rendszerezése.  Környezet biztonságának felismerése.  Sérülések ellátása kisgyermekeknél is.  Reanimatio: csecsemő és gyermek protokoll alkalmazása is.  Közúti közlekedéshez szükséges elsősegélynyújás. 13.10.

TANULÓI RÉSZVÉTEL DIÁKÖNKORMÁNYZAT

AZ

ISKOLAI

SZERVEZETBEN,

A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére, a demokrácia ismérveinek gyakorlati elsajátítására alkalmas fórum. Saját Szervezeti és Működési Szabályzattal, munkatervvel dolgoznak. A Diákönkormányzatok tevékenységét egy nevelő segíti. A Diákönkormányzatok képviselői az osztályok küldötteiből tevődnek össze. A Diákönkormányzatot segítő tanárnak és a diákvezetőnek az a feladatuk, hogy segítsék az oktató-nevelő munkát a következő területeken:  fejlesszék a tanulók öntevékenységét, önállóságát, felelősségérzetét  ápolják a helyi hagyományokat  szervezzék az iskolai ügyeletet  segítsék a szabadidő hasznos eltöltését  szervezzenek diáknapokat  szervezzenek játékos, pihentető, egészséges életmódra nevelést segítő programokat 95

Iskolánk minden tanulójának van szavazati joga a diákönkormányzat tisztségviselőinek megválasztása során, minden tanuló választhat és minden tanuló választható is. Az alsó és a felső tagozatos tanulók az osztálytitkárral képviseltetik magukat az önkormányzat ülésein, ahol elmondhatják véleményüket, javaslataikat. A tanulók véleményüket, észrevételeiket, problémáikat egyénileg, vagy csoportosan megbeszélhetik, az igazgató a tanítási órák előtt és után, illetve a szünetekben fogadja a tanulókat. A tanulói érdekeket a diákönkormányzat védi és képviseli. A tanulók egyik fontos feladata a tanulói ügyeleti rendszer működtetése. Az ügyeletes tanulók feladata ellenőrizni, hogy mindenki levegőzzön a szünetben, azaz hagyja el tantermét, és siessen le az udvarra. Az ügyeletes csoportok heti rendszerességgel váltják egymást, munkájukat az ügyeletes tanuló is ellenőrzi. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus-irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladatai általánosan:  Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak.  A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése.  A régi tevékenységek mellett új hagyományok megteremtése.  Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség.  A közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése.  A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése.  Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. Feladatai konkrétan:  Az iskolai hagyományok ápolása, továbbfejlesztése.  Az iskolai szintű és nemzeti ünnepek megrendezése.  Az iskolai hirdetőtábla segítségével biztosítjuk, hogy az információk az iskola minden tanulójához eljussanak, a havonta tartott DÖK- megbeszéléseken a diákok javaslatait is megvitatjuk, és programjainkba azokat beépítjük. Az aktuális programokról, hírekről, pályázatokról időben értesülhetnek tanulóink. A közösség fejlesztéséhez, mások munkájának pozitív értékeléséhez

96

hozzájárulhat a tanulók színvonalas munkáinak közzététele, pl Madách-hét, Művészeti bemutató  A DÖK által önállóan szervezett különböző kulturális programok a közösségi életet erősítik. (Gyermeknap, Madách-futás)  A DÖK évente egy alkalommal iskolagyűlést hív össze, ahol a vélemények, helyzetelemzések feltárása közben demokratikusan gyakorolja jogait. 13.11. A MŰVÉSZETI NEVELÉS Iskolánk nevelőtestülete tantestületi véleménynyilvánítással – nyílt szavazás – elvetette az önálló, saját – a fenntartónk irányításával működő – alapfokú művészeti iskola létrehozását. Így a Szivárvány Művészeti Iskolával Szándéknyilatkozatot fogalmaztunk. Részletes együttműködésünket minden tanév kezdetén szerződésben rögzítjük. 14. A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYOK PROGRAMJA A magyar-angol két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás irányelvei  legyenek képesek a tanulók az angol nyelven való gondolkodásra, az angol nyelv használatára az információszerzésben, - közlésben és – alkalmazásban.  a tanulók értsék meg az angolnyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében.  a két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és angol nyelven (célnyelven) folyik, anyanyelvi lektorral.  A két tanítási nyelvű osztályokban a tanulók 80 %-a minden évben „C” típusú középfokú nyelvvizsgával zárja az oktatást. A célnyelven tartott órákat csoportbontásban tanítjuk. A)

B)

Két tanítási nyelvű osztályokban angol nyelven tanítandó tantárgyak (35 % 50%)

A természetismeret, testnevelés, történelem, biológia, földrajz, illetve 4. osztályban a testnevelés tantárgy. Első osztálytól kezdve az ének, rajz és testnevelés vezényszavait angol nyelven oktatjuk. C)

Az évfolyamokra bontott célok és feladatok leírását lásd a két tanítási nyelvű programok elején.

D)

A szülők tájékoztatása – a felvétel előtt – a két tanítási nyelvű tantárgyi óraszámokról.

97

IV. INTÉZMÉNYÜNK HELYI TANTERVE 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK 1.1. TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.  H2013 = a 2012-ben kiadott NAT alapján elkészített és 2013. szeptember 1től érvényes helyi tanterv ÉVFOLYAM TANÉV

1.

2.

3.

Bevezető szakasz

4.

5.

Kezdő szakasz

6.

8.

7.

Alapozó szakasz

Fejlesztő szakasz

2013-2014

H2013

HK2004

HK2004

HK2004

HK2013

HK2004

HK2004

HK2004

2014-2015

H2013

H2013

HK2004

HK2004

HK2013

HK2013

HK2004

HK2004

2015-2016

H2013

H2013

H2013

HK2004

HK2013

HK2013

HK2013

HK2004

2016-2017

H2013

H2013

H2013

H2013

HK2013

HK2013

HK2013

HK2013

Óraterv a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatásra

Tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

7

7

6

7

4

4

3

4

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

4

4

3

3

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Célnyelvi civilizáció Matematika

4

4

4

98

5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

History

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 1

1

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

3

3

Természetismeret Biology

Ének-zene

2

2

2

2

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

2

3

3

3

Kéttannyelvűs órakeret

4

4

4

4

4

4

4

4

Felhasznált órák száma

29

29

29

31

31

31

33

33

Óraterv a sportiskolai osztály oktatására

Tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

óra /hét

8

8

7

7

4,5

5

4

4

2

3

3

3

3

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv

99

Matematika

5

5

5

5

4,5

4

4

4

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2

Biológia-egészségtan

2

2

Fizika

2

2

Kémia

1,5

2

Földrajz

1,5

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

2

2

Természetismeret

Ének-zene

2

2

2

2

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

2

1

1

1

Hon- és népismeret

1

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

1

3

2

3

Felhasznált órák száma

25

25

25

27

28

28

31

31

1.2. AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK 1.2.1. A kerettantervek felépítése A tantárgy neve, évi óraszáma A tantárgy az iskolafok, illetve iskolatípus órakeretében megnevezett alaptantárgy, illetve tantervi modul megnevezése. A tantárgy évi óraszáma az óratervben közölt minimális óraszám és tanítási hetek számának szorzata. Célok és feladatok A tantárgy céljának és feladatainak tömör köznyelvi leírása. A tantárgy általános fejlesztési követelményeivel, tevékenységrendszerével és témaköreivel összhangban megfogalmazza a tantárgy sajátos szerepét a tanulók nevelésében, képzésében. Összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbépítésében.

100

Általános fejlesztési követelmények E kerettantervi egység a Nemzeti alaptanterv vonatkozó fejezeteire épül. A tantárgyi sajátosságokat és az általánosabb képességfejlesztési területeket ötvözve itt fogalmazódnak meg a tantárgy képzési ciklusának egészére érvényes fejlesztési követelmények. E követelmények tehát a célokból és feladatokból levezetve konkrétan közlik az adott tantárgyra háruló, abban megvalósítható képességfejlesztés iskolai teendőit. Belépő tevékenységformák Mind a képességfejlesztésen, mind a tantárgy tartalmainak elsajátításában meghatározó – évfolyamonként belépő – gondolati műveleteket, információszerző és feldolgozó eljárásokat, szóbeli, írásbeli, rajzi-manuális, mozgásos stb. tevékenységeket tartalmazza e tantervi egység. Az itt felsorolt tanulói tevékenységek összességükben a tanulásnak, a tantárgyi tartalmak elsajátításának lényeges feltételei. E tevékenységek tárgya a tantárgy tartalmainak megfelelően változatos; a tanulók munkába veszik mindennapos tapasztalataikat, információkat gyűjtenek írott szövegekből, elektronikus adatbázisokból, megfigyelnek, kísérleteznek, különféle műfajokban megnyilatkoznak szóban és írásban, manuális és zenei tevékenységeket végeznek, modelleket építenek, értelmeznek, különféle anyagokkal, tárgyakkal munkálkodnak, szabályokat, törvényszerűségeket alkalmaznak stb. E különféle tárgyú és formájú tevékenységeket a tanulók egyénileg vagy csoportos együttműködést igénylő feladathelyzetben végezhetik. Egy-egy tantárgyon belül évfolyamról évfolyamra haladva lényeges szempont tehát e feladathelyzetek fokozatossága, egymásra épülése. Témakörök, tartalmak E kerettantervi egység közli a tantárgy képzési tartalmait. Témaköröket, altémákat, esetenként tevékenységköröket nevez meg, majd ezek tartalmait közli tömör, címszószerű megfogalmazásban. A témakörök tartalmai értelemszerűen, a tantárgy sajátosságainak megfelelően ismeretegységek, problémakörök, eljárások, tények, összefüggések, műalkotások, fogalmak, szabályok stb. A továbbhaladás feltételei E tantervi javaslat többféle szerepet tölt be. A továbbhaladás feltételei összefüggnek mind a belépő tevékenységformákkal, mind a témakörök tartalmaival. Magukban foglalnak képességeket, a tudásuk meglétét, ismereteik alkalmazását bizonyító tanulói tevékenységeket, amelyek lényegi feltételei annak, hogy a képzési rendszerben a tanuló eredményesen továbbhaladhasson. Az itt közöltek szempontokat adhatnak a tanulók tényleges tudásának és képességeinek differenciált fejlesztéshez. Az elvárt és megvalósult eredmények értékelése fontos szerepet játszik a tanár pedagógiai döntéseiben. A továbbhaladás feltételei tehát az eredményes tanítási folyamatban nélkülözhetetlen fejlesztő értékelést szolgálják. Alapul szolgáló jogszabályok, rendelkezések:  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és módosítása, az 1999. évi LXVIII. törvény illetve a 2003-as módosítás

101

 a művelődési és közoktatási miniszter 11/1994. (VI.8.) MKM rendelete a nevelési- oktatási intézmények működéséről, valamint módosításai a 16/1998. (IV.8.) és az oktatási miniszter 8/2000. (V.24.) OM rendelete  A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.  A tanulók egyéni szóbeli, írásbeli feleletre érdemjegyet kapnak.  Érdemjeggyel lehet értékelni az órai aktivitást is.  A tantárgyakból a témaköröket összefoglalás, illetve előkészítés után témazáró dolgozattal, felméréssel kell lezárni. Az értékelést, a felmérés tapasztalatait a tanulókkal meg kell beszélni. Témazáró dolgozatot helyettesítő pedagógus csak kivételes esetben írathat az iskolavezetéssel való előzetes egyeztetés szerint. Egyéb tudnivalók a dolgozat/felmérés íratásról az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának "Házirend" c. mellékletében.  Az érdemjegyek száma: Heti három, illetve magasabb óraszámú tantárgynál havonta legalább egy érdemjegy, a kevesebb óraszámú tantárgyaknál legalább három érdemjegy / félévente szükséges az osztályozáshoz.  A továbbhaladás feltétele a tantárgyankénti követelményszint elégséges teljesítése.  Osztályozó és javító vizsgák rendje, lebonyolítása ld. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában  A tanuló évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait, ha mulasztásai miatt a tanítási év végén nem osztályozható, és a nevelőtestület nem engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.  ha a tanév végén a tanuló kettőnél több elégtelen osztályzatot kapott, és a nevelőtestület nem engedélyezi javítóvizsga letételét - ha a javítóvizsga sikertelen Készült: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológai-egészségtan Ének-zene felső tagozat Történelem Földrajz Testnevelés Angol Rajz Technika Természetismeret Informatika

Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat

102

1.2.2. Az egyes tantárgyak helyi tanterveit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított és tankönyvjegyzékében szerepel. A nyomtatott eszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, és a nevelőtestület fogadja el kötelező érvényűnek. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévet megelőzően – egy fél évvel korábban – írásban értesítjük. A szülő írásban jelzi vissza tankönyvigényét. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök használatában stabilitásra törekszünk,  a taneszköz ára lehetőleg legyen összhangban a minőséggel és kivitelezéssel. Az iskola pénzügyi lehetőségeihez mérten saját költségvetési keretből, illetve egyéb támogatás felhasználásával törekszik egyre több taneszköz beszerzésére. 3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelésben részesül. A minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával kell értékelni, feltárni a fejlődést akadályozó tényezőket, javaslatot tenni a megszüntetésüket elősegítő intézkedésekre. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes felkészüléséhez. A negyedik évfolyam végén pedig, ha minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot ért el, akkor haladhat tovább a következő évfolyamra.

103

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye alapján kell megállapítani. A szorgalmi idő befejezése előtt 30 nappal a bukásra álló tanuló szüleit írásban értesíti az osztályfőnök. Ezt követően a szülő írásban kérheti gyermeke független vizsgabizottság általi meghallgatását. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy a gyermek milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Ha a tanuló tankötelezettségét a szülő döntése alapján magántanulóként teljesíti, felkészítéséről a szülő gondoskodik. A tanuló az évfolyamot a szülők írásbeli kérelmére, az osztályfőnök véleményét kikérve az igazgató engedélyével megismételheti. Javítóvizsga: Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát a tanuló. Ha a javítóvizsga eredménye elégtelen az évfolyamot meg kell ismételni. 4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz, a közoktatási törvényben meghatározott létszámhatárig, illetve az osztályteremben elhelyezhető létszámok alapján. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímigazoló kártyáját,  a szülő személyi igazolványát, lakcímigazoló kártyáját,  a gyermek TAJ kártyáját  a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt  a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési  tanácsadó vizsgálatát javasolta)  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második –nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát, lakcímigazoló kártyáját  a szülő személyi igazolványát, lakcímigazoló kártyáját  a tanuló TAJ kártyáját  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási igazolást. A negyedik-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből. 104

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt a közoktatási törvényben meghatározott létszámhatár, illetve az osztálytermekben elhelyezhető létszámok alapján. Az első évfolyamba történő jelentkezés szabályai:  Az iskolába sorsolás nélkül felvehetők a HHH-s tanulók, a körzetes tanulók és az SNI-s tanulók.  A további felvétel elbírálása a különleges helyzetek alapján történik.  a testvér már idejáró tanuló  szülő vagy testvér tartósan beteg vagy fogyatékkal élő  a szülő munkahelye az iskola körzetében található  A fennmaradó helyekre sorsolás. 5. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA, A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet 26.§ (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint  tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)  és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja:  azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni  a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 5.1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra  különbözeti vizsgákra  javító vizsgákra  és pótló vizsgákra vonatkozik

105

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít  aki különbözeti vizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. 5.2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL SZERVEZETT TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK 5.2.1. Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha felmentést kapott - kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Knt. 64.§ (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

106

A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 5.2.2. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

5.2.3. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. közötti időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

107

5.2.4. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 5.3. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdés o pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. 5.4. TANULMÁNYOK ALATTI LEGFONTOSABB ALAPELVEI

VIZSGÁK

SZERVEZÉSÉNEK

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok  elnök  kérdező tanár  ellenőrző tanár Az elnök  felel a szabályok betartásáért,  ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,  ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok)  csak megfelelő tanári végzettséggel lehet  lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

108

Ellenőrző tanár  lehetőség szerint szakos tanár  felel a vizsga szabályszerűségéért 5.5. ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI  a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet  a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot  a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére  a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak 5.6. A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI  Egy napon három szóbeli vizsga tehető le.  A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie.  A vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.  A szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre.  A felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő.  A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja.  A felelet maximum 10 percet tarthat.  Ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz.  Két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet.  Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről.  szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

109

5.7. AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK ÉRTÉKELÉSI RENDJE

RÉSZEI,

KÖVETELMÉNYEI

ÉS

5.7.1. A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 5.7.2. Vizsgatárgyak részei Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Angol nyelv History Science Biology Matematika Természetismeret Fizika Földrajz Biológia Kémia

írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga

6.AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, TOVÁBBÁ A TANULÓK TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA

6.1. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI A tanulók továbbhaladásához szükséges a helyi tanterv követelményeihez való viszonyítás, az ahhoz mért tudás megállapítása és teljesítése. Speciális esetekben a tanulók saját képességeinek figyelembe vételével egyéni haladásra is lehetőség van. (Szakértői vélemény alapján). Sajátos nevelési igényű tanulóknál a szakértői véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve. Iskolánk őrzi a hagyományos értékelési kategóriákat is a 2-8. évfolyamon.

110

Az első évfolyamon negyedévkor, félévkor és tanév végén; a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló hogyan teljesített. (kiválóan, jól, megfelelően vagy felzárkóztatásra szorul). Félévkor a 3-8. évfolyamon a tájékoztató füzetben 1-5-ig osztályzattal értékeljük a tanulók előmenetelét. Év végén a 2-8. osztályokban a bizonyítványban betűvel írjuk az osztályzatot /jeles (5), jó(4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)/. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak elegendő érdemjegyet kell szereznie. A tanuló által szerzett érdemjegyről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. 6.2. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI 6.2.1. Személyes, szóbeli értékelés Igen gyakran használt forma, lehet metakommunikatív, lehet dicséret. Célunk, hogy minél gyakrabban a pozitív megerősítést használjuk! A szülőkkel való aktív kapcsolattartás feltételei, hogy ők is kapjanak tájékoztatást a gyermekük személyiségében bekövetkezett változásokról. Erre a szülői értekezletek és a fogadóórák adnak lehetőséget. Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a személyre szóló értékelésnek. Elsősorban a tanórák folyamatában jelenik meg. De jelentős szerepe van a kiemelkedő teljesítmények közösség előtti értékelésének. Fontos szerepe van a pedagógus hosszabb beszélgetésének, helyzetfeltárásának a gyermekkel, szülőkkel. 6.2.2. Írásbeli, szöveges értékelés A tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, észrevételek. Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében a tanulóhoz szóló szöveges értékelés nem ítélet, hanem tükröt tart a nevelő és a szülők és gyerekek elé. Év közben a szöveges értékelés mellett az osztályzat használata is megengedett. A félévi és év végi értékelés a naplóban és a tájékoztató füzetekben aláhúzással történik az előre megadott szempontok közül.

111

A szöveges értékelés első osztályban negyedévkor személyre szólóan a tájékoztató füzetben illetve a naplóban történik, félévkor aláhúzással, tanév végén a bizonyítvány pótlapján kapják meg a tanulók. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap jegyzékében igazolni. Az első évfolyamról kiállított bizonyítványok „Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos megjegyzéseket. 6.3. TANTÁRGYI OSZTÁLYZATOK Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. Az értékelés objektív, igazságos, nevelő, motiváló hatású, rendszeres és nyilvános. A követelménytámasztásban sikerélményhez.

érvényesüljön

a

fokozatosság,

jusson

a

diák

Az értékelés gyermekközpontú. Az értékelés történhet szóban és írásban. A tantárgyak, osztályozott tevékenységek követelményeit előre közöljük a tanulókkal. A felmérések százalékos értékelése tantárgyanként, évfolyamonként egységes. Százalék % 0-30 31-50 51-70 71-90 91-100

Szöveges értékelés felzárkóztatásra szorul felzárkóztatásra szorul megfelelt jól megfelelt kiválóan megfelelt

Osztályzat 1: elégtelen 2: elégséges 3: közepes 4: jó 5: jeles

A szaktanárok közlik a tanulókkal az érdemjegyre történő számonkérés formáit, a félévi és év végi minősítés szempontjait. A tanuló érdemjegyet szerezhet szóbeli felelettel, írásbeli munkájával, gyakorlati teljesítményével, egyéni, szorgalmi feladat vállalásával, önálló kiselőadás készítésével, tanórai munkával, tantárgyi, tanulmányi versenyen való eredményes részvétellel 6.4. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS Érdemjegy adható a tanuló által nyújtott minden teljesítményre:  dolgozatok írása  szóbeli feleletek

112

    

házi feladat gyűjtőmunka órai munka versenyeken való szereplés vizsga

Írásbeli felmérést, témazárót csak előzetes bejelentés után írathat a nevelő. A dolgozat előtt összefoglaló, ismétlő órát kell tartani, mely a várható írásbeli beszámoló témakörét érinti. Egy tanítási napon mindig a korábban bejelentett, előkészített dolgozat élvez elsőbbséget. Nem minősül dolgozatnak a napi lecke számonkérése. A pedagógus kijavítja a dolgozatokat, melyeknek érdemjegyei meghatározóbbak a tanuló félévi, év végi értékelésénél. Tájékoztató füzet A nevelők és a szülők a gyermekekre vonatkozó információit a tájékoztató füzetben közlik. Ebből értesül a szülő a gyermeke előmeneteléről, iskolai rendezvényekről, dicséretről és elmarasztalásról. Az osztályfőnök ellenőrzi a tanulók tájékoztató füzetét, és a hiányzó érdemjegyeket, bejegyzéseket a napló alapján pótolja. Házi feladat A házi feladat minden tanulónak azonos, pontosan meghatározott, az aktuális tananyaghoz kapcsolódik, illetve ismétlés. Célja az ismeretek gyakorlása, megszilárdítása. A jó képességűeknek differenciáltan szorgalmi feladat adható. A házi feladat ellenőrzése részben vagy egészben megtörténik a következő tanórán. A házi feladat meg nem írását illetve utólagos elvégzését ellenőrizni kell. 6.5. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE A magatartás és szorgalom minősítését a tanulók és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök végzi. A minősítést a tájékoztató füzetben rögzítik, melyet a szülő aláírásával tudomásul vesz. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnökök osztályzattal minősítik, és azt az értesítőbe illetve a bizonyítványba bejegyzik. A tanuló év végi érdemjegye az évközi minősítésekből tevődik össze.

113

Minősítési kategóriák  Magatartás:  példás  jó  változó  rossz  Szorgalom:  példás  jó  változó  hanyag 6.5.1. Magatartás Példás

Jó

Változó

Rossz

Minden iskolai munkáját képességeihez, lehetőségeihez mérten általában becsületesen, pontosan és megbízhatóan elvégzi.

Iskolai munkáját képességeihez, lehetőségeihez mérten többnyire elvégzi.

Az életkoránál, egyéni fejlettségének megfelelően magatartási normákat nem képes vagy nem akarja megtartani, önuralma csak felnőtt jelenlétében van.

Szándékosan sérti meg a magatartási normákat.

Az iskolai házirendet betartja.

Az iskolai házirendet általában betartja.

Társaival időnként durva, játék közben sem a játék szépsége érdekli.

A házirendet semmibe veszi, társait igyekszik megakadályozni annak betartásában.

Az önként vállalt és rábízott feladatokat elvégzi.

A rábízott feladatokat elvégzi.

A házirendet, az iskola követelményeit ismeri, de betartására többször figyelmeztetni kell.

Az iskola közösségébe nehezen illeszkedik be.

Életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő szinten kulturált, illedelmes magatartást tanúsít, tanítóival, tanáraival, társaival szemben iskolán belül.

Életkorának, egyéni fejlettségének megfelelően igyekszik kulturált, illedelmes magatartást tanúsítani iskolán belül.

Ha nincs szem előtt, meggondolatlan cselekedetet hajt végre, megsérti a házirendet.

Súlyos fegyelmezési problémái sűrűn adódnak.

Beszédkultúrája korosztályának megfelelő szinten illemtudó.

Beszédstílusa udvariatlan, nyegle, szóhasználata Beszédkultúrája, Társait vagy a kisebbeket időnként közönséges; korosztályának megfelelő „bandaszellemben” a tanítóival, tanáraival, szinten illemtudó. rosszra buzdítja. társaival szemben gyakran tiszteletlen.

Udvariasan, figyelmesen viselkedik.

Segítőkész, tisztelettudó tanítóival, tanáraival, társaival szemben.

Sűrűn adódnak fegyelmezési problémái.

114

Durva, kötekedő, trágár mind magatartásában, mind beszédében.

Nincs semmilyen fegyelmije.

Udvariasan, figyelmesen viselkedik.

Előfordul, hogy mások munkáját megzavarja.

Tiszteletlen tanítóival, tanáraival, társaival.

Mások munkáját nem zavarja, inkább segíti.

Mások munkáját nem zavarja.

Környezetére, felszerelésére elfogadhatóan vigyáz.

Súlyos fegyelmije van.

Környezetére, felszerelésére példamutatóan ügyel.

Környezetére, felszerelésére megbízhatóan ügyel.

Osztályfőnöki intője, rovója van.

Környezetére, felszerelésére nem ügyel.

6.5.2. Szorgalom

Példás

Jó

Változó

Hanyag

Órákon való aktivitása, munkához való viszonya Tanulmányi munkája A követelményeknek csak némileg a tőle elvárható ingadozó, a tanulásban minimális szinten felel szint alatt marad, nem kitartó, feladatait meg. unkavégzése olykor nem nem mindig teljesíti. pontos, nem esztétikus. Többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy Többletfeladatokat vállal, Tanulmányi munkájában versenyen való részvételt Felszerelése, házi feladata feladatait önállóan és megbízhatatlan, önként nem vagy csak gyakran hiányzik. megbízhatóan elvégzi. figyelmetlen. ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti. Önálló munkájában figyelmetlen. A tanórán Taneszközei tiszták, többnyire csak rendesek és ezeket a Taneszközei tiszták, figyelmeztetésre, Feladatait sorozatosan tanítási órákra mindig rendezettek. felügyelet mellet nem végzi el. elhozza. dolgozik, munkavégzése nem megbízható, gyakran pontatlan, nem esztétikus. A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményt elérésére törekszik.

Aktívan részt vesz a tanítási órákon.

Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek.

Kötelességtudó

Időkihasználása, Előfordul, hogy hiányos a munkatempója nagyon jó. házi feladata.

Kötelességtudása még nem elfogadható.

115

Nem vesz részt aktívan a tanítási órákon.

Időkihasználása, munkatempója nem megfelelő.

Rendszabályozó, fegyelmező intézkedés  szaktanári és napközis tanári figyelmeztetés (szóbeli)  osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli)  osztályfőnöki figyelmeztetés (írásban)  igazgatói figyelmeztetés (írásban) 6.6. A TANTÁRGYANKÉNTI ÉRTÉKELÉS KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 6.6.1. Alsó tagozaton Magyar nyelv és irodalom 1. osztály I. félév Felzárkóztatásra szorul:  A hangokat nem ejti tisztán, a beszédtempója nem megfelelő  Szóbeli kifejező képessége gyenge  A mindennapi kommunikáció alapformáit nem ismeri  Szókincse nagyon hiányos  A hang és betűfelismerése nem biztos, a szavakban a hangok sorrendiségének megállapítására egyenlőre nem képes  A tanult betűket nem tudja összeolvasni  Betűzgetve olvas  Vonalvezetése fejlesztést igényel  Betűalakítása, betűkapcsolása sok esetben pontatlan, rendezetlen, lassú ütemű  A tanult betűk másolása (nyomtatottról írottra) fejlesztendő  Füzetvezetése gyakran hanyag és rendezetlen  Munkatempója, munkavégzése nagyon lassú, sok nevelői segítséget igényel Megfelelően teljesített:  Csak néhány hangot nem ejt tisztán, beszédtempója megfelelő  Szóbeli megnyilatkozásai során rövid mondatokat használ, nyelvtani szabályokat hibásan használja 116

         

Szókincse bővítésre szorul Hang- és betűfelismerése során sokat hibázik A tanult betűk összeolvasása kicsit lassú, sokat hibázik Szótagolva nagyon lassan olvas Vonalvezetése megfelelő Betűalakítása, betűkapcsolása alkalmanként pontatlan A tanult betűk másolásánál sokat hibázik Betűk tollbamondásakor néha hibázik Füzetvezetése megfelelő Munkavégzése kicsit lassú, ösztönzésre szorul

Jól teljesített:  A hangokat helyesen ejti, a beszédtempója megfelelő  Szóbeli kifejező képessége jó  Hang- és betűfelismerése hibátlan  Betűalakítása, betűkapcsolása jó  A tanult betűk összekapcsolása megfelelő  Szótagolva lassan olvas  A tanult betűk másolása és tollbamondás utáni írása gyakran hibátlan  Írásbeli munkája tiszta  Munkavégzése, munkatempója pontos, önálló Kiválóan teljesített:  Hangokat helyesen ejti, artikulációja, beszédtempója, mondathangsúlya jó  Választékosan beszél, bő szókinccsel rendelkezik  Hang- és betűfelismerése biztos  A tanult betűk összeolvasása gyors, hibátlan  Szótagolva jól olvas (szóképekben)  Betűalakítása, betűkapcsolása jó, vonalvezetése lendületes  Tanult betűk másolása hibátlan  Másolás és tollbamondás utáni írása hibátlan  Írásbeli munkája tiszta, gondos, rendezett  Munkavégzése, munkatempója folyamatos, önálló Év vége Felzárkóztatásra szorul:  a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait nem megfelelően használja  szóbeli kifejezése gyenge, fejlesztésre szorul  szókincse nagyon hiányos  betűismerete nagyon hiányos  szótagolva gyengén olvas, a szótag határokat nem érzékeli  a mondathatárokat soha nem tartja be

117

       

hangos olvasása fejlesztésre szorul az olvasottakat nem érti meg betűalakítása szabálytalan, írástempója nagyon lassú betűkihagyás, betűcsere gyakran előfordul szavak, szószerkezetek másolásakor sok hibát ejt füzetvezetése gyakran hanyag és rendetlen a feldolgozott szöveget csak nevelői segítséggel képes megérteni az olvasmány eseményeinek pontos elmondására nem képes (a szereplőket, a helyszínt nem tudja megnevezni)  a tanult verseket, mondókákat nem tudja  gyermeklexikon, más könyvek használatától erősen idegenkedik Megfelelően teljesített:  a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait megfelelően használja  szóbeli kifejezése megfelelő  szókincse bővítésre szorul  betűismerete bizonytalan  szótagolva megfelelően olvas, a szótaghatárokat jól érzékeli  a mondathatárokat nem mindig tartja be  hangos olvasása megfelelő  betűalakítása, betűkapcsolása alkalmanként pontatlan  írástempója kicsit lassú  betűkihagyás, betűcsere előfordul  szavak, szószerkezetek másolásakor kevés hibát ejt  füzetvezetése megfelelő  a feldolgozott szöveget kevés nevelői segítséggel képes megérteni  képes az olvasmány eseményeinek elmondására kevés nevelői segítséggel  a tanult verseket, mondókákat kevés nevelői segítséggel mondja  gyermeklexikon használatakor nevelői segítség szükséges Jól teljesített:  a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait jól használja  szóbeli kifejezőképessége jó  betűismerete biztos  szótagolva jól olvas, a szótaghatárokat jól érzékeli  a mondathatárokat betartja  hangos olvasása hibátlan  betűalakítása, betűkapcsolása jó  írástempója jó  szavak, szószerkezetek másolásakor csak néha hibázik  füzetvezetése jó, megfelelő külalakú  képes a feldolgozott szöveg megértésére, a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzéséhez kevés segítséget igényel  képes az olvasmány eseményeinek elmondására

118

 a tanult verseket, mondókákat tudja  képes a könyvtárból válogatni a korosztályának készült könyvekből, gyermeklexikon használatakor csak néha igényel segítséget Kiválóan teljesített:  a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait tudatosan és helyesen használja  önálló mondatalkotásra képes  betűismerete pontos  szótagolva jól olvas, a szótaghatárokat jól érzékelteti  a mondathatárokat betartja (a kijelentő és kérdő mondat hanglejtését jól alkalmazza)  hangos olvasása gyors, kifejező  betűalakítása, betűkapcsolása szabályos  írástempója gyors, lendületes  szavak, szószerkezetek másolásakor nem hibázik  füzetvezetése rendezett, gondos  önállóan képes a feldolgozott szöveg megértésére, és a hozzá kapcsolódó feladatok elvégzésére  önállóan képes az olvasmány eseményeinek elmondására, a szereplők, helyszín megnevezésére  a tanult verseket, mondókákat tudja, szépen hangsúlyozza  az iskolai könyvtár korosztályának megfelelő könyvei között eligazodik  a gyermeklexikont önállóan használja 2. osztály Felzárkóztatásra szorul:  egyszerű szóbeli kéréseket is nehezen ért meg, kérdésekre röviden  válaszol  a mindennapi kommunikáció alapformáit nehezen tudja alkalmazni  szokás szintjén  a feldolgozott szöveget csak nevelői segítséggel érti meg  nem képes ismert szöveg csak nevelői segítséggel érti meg  sok segítséggel ismeri az abc-rendet, s ezt egyszerűbb feladatokban  nehezen tudja alkalmazni  felismeri a magán-és mássalhangzókat, a rövid és hosszú hangokat szóban  és írásban nem tudja megkülönböztetni  szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat leírásában, másolásában sokszor  pontatlan; előfordul betűtévesztés; betűkihagyás  tollbamondás írásakor sokat hibázik  hibák javítását még útmutatással sem végzi el, vagy felületesen végzi  képes a mondat szavakra tagolására, a mondatkezdő nagybetű és a  mondatvégi írásjel helyes használatára nevelői segítséggel

119

 írásbeli munkájának külalakja még nem esztétikus  nehezen képes verseket, szójátékokat, nyelvtörőket megtanulni, és  segítséggel elmondani Megfelelően teljesített:  egyszerű szóbeli kérdéseket megért; kérdésekre röviden értelmesen válaszol  a mindennapi kommunikáció alapformáit tudja alkalmazni a szokás szintjén (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés)  a feldolgozott szöveget megérti, s ezt bizonyítja a tanítói kérdésekre adott válaszaival  képes ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasásra  ismeri az abc-rendet, s ezt egyszerűbb feladatokban alkalmazni is tudja  felismeri a magán-és mássalhangzókat, a rövid és hosszú hangokat megkülönbözteti szóban és írásban  szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat leírásában, másolásában sokszor pontatlan; előfordul betűtévesztés, betűkihagyás  tollbamondás írásakor gyakran hibázik  hibák javítását még útmutatással sem végzi el, vagy felületesen végzi  az egyszerű szavakat hibátlanul választja el  képes a mondat szavakra tagolására, a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjel helyes használatára kevés segítséggel  írásbeli munkájának külalakja még nem esztétikus  képes verseket, szójátékokat, nyelvtörőket megtanulni, és segítséggel elmondani Jól teljesített:  szeret a szavakkal játszani; szívesen tanul meg verseket, szójátékokat, nyelvtörőket, találós kérdéseket, és ezeket könnyen felidézi  könnyen fejezi ki gondolatait szóban; szókincse korához képest fejlett, választékos  a feldolgozott szöveget megérti, s ezt bizonyítja feladatok megoldásával  szívesen elmagyarázza, hogyan jutott el egy probléma megoldásához  képes szöveget folyamatosan fölolvasni, a mondatvégét megfelelő hanglejtéssel érzékeltetni  ismeri az abc – rendet és ezt feladatokban alkalmazni is tudja  másolása pontos, nem hibázik  szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat leírásában tollbamondáskor általában pontos, csak elvétve hibázik; képes önállóan hibáinak javítására; a hibák javítását önállóan végzi  a szavakat hibátlanul választja el  képes a mondat szavakra tagolására, a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjel önálló, helyes használatára  írásbeli munkája tiszta, gondos  a betűk írásakor és kapcsolásakor törekszik a szabályos betűformák írására 120

Kiválóan teljesített:  szereti és igényli az új versek, mondókák, szójátékok megtanulását, és ezeket könnyen felidézi a gondolatait könnyen kifejezi szóban; szókincse fejlett, választékos  ismert szöveget folyamatosan, értően olvas, figyel a mondatvégi írásjel megfelelő hanglejtésére  az abc-t ismeri, és feladatokban hiba nélkül alkalmazza  másolása pontos, a szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat tollbamondása szinte hibátlan; a kevés hibát önállóan javítja  a szavak elválasztása hibátlan  önállóan és hibátlanul tagolja a mondatot szavakra, a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjelet helyesen használja  írásbeli munkája tiszta, gondos, igényes  a betűk írásakor, kapcsolásakor a pontosságra, tökéletességre törekszik 3. osztály Felzárkóztatásra szorul:  képes verseket, szójátékokat, nyelvtörőket megtanulni, és segítséggel elmondani  egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeit elmondja néhány összefüggő mondattal csak tanítói segítséggel  fél oldal terjedelmű ismert témájú ismeretterjesztő olvasmányt önállóan és némán elolvasni, a szövegértést egyszerűbb feladatokkal sem képes elvégezni  a feldolgozott szöveget hangosan, lassú ütemben, akadozva felolvassa  a tulajdonneveket nagybetűvel kezdi, a korosztály szókincsében megtalálható kiejtés szerint írandó szavakat helyesen írja  a j hangot gyakran elvéti  a szöveget segítséggel tagolja mondatokra, a mondatkezdést és zárást jelöli  a mondaton elül a szavakat különírja  5-6 mondatos elbeszélő fogalmazást ír irányítással Megfelelően teljesített:  képes verseket, szójátékokat, nyelvtörőket megtanulni, és segítséggel elmondani  egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeit elmondja néhány összefüggő mondattal, tanítói segítséggel  képes fél oldal terjedelmű ismert témájú ismeretterjesztő olvasmányt önállóan és némán elolvasni, a szövegértést egyszerűbb feladatokkal elvégezni  a feldolgozott szöveget hangosan, megfelelő ütemben folyamatosan felolvassa  az igéket, főneveket, mellékneveket fölismeri, szófajukat egyszerűbb esetekben megnevezi  a tulajdonneveket nagybetűvel kezdi, a korosztály szó- kincsében megtalálható kiejtés szerint írandó szavakat helyesen írja

121

   

a –j hangot helyesen jelöli 25-30 szóban a szöveget tagolja mondatokra, a mondatkezdést és zárást jelöli a mondaton belül a szavakat különírja 5-6 mondatos elbeszélő fogalmazást ír

Jól teljesített:  szeret a szavakkal játszani; szívesen tanul meg verseket szójátékokat, nyelvtörőket, és ezeket könnyen felidézi  beszélgetésekben kezdeményező; könnyen fejezi ki gondolatait mind szóban, mind írásban  szókincse fejlett, választékos  képes egy esemény 8-10 mondatos megfogalmazására szóban és írásban  szívesen elmagyarázza, hogyan jutott el egy probléma megoldásához  mesék, elbeszélések eseményeit lényeg kiemelésével, saját szavaival néhány összefüggő mondatban megfogalmazza  képes legalább fél oldal terjedelmű szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló, néma olvasására, a szövegértést feladatok megoldásával bizonyítja  tud irodalmi szöveget folyamatosan felolvasni, ügyelve a helyes ütem, hangszín, hangsúly tartására  képes az igék, főnevek, melléknevek fölismerésére, szófajuk megnevezésére mondatokban is  tollbamondás írásakor általában pontos, csak elvétve hibázik; képes hibáinak javítására  írásbeli munkája tiszta, gondos  betűméretei megfelelőek Kiválóan teljesített:  szeret a szavakkal játszani, szívesen tanul meg verseket, nyelvtörőket és ezeket könnyen felidézi  beszélgetésekben igen aktív, kezdeményező  szókincse fejlett, választékos; könnyen érthetően fejti ki gondolatait mind szóban, mind írásban  egy-egy eseményt hiba nélkül megfogalmaz 8-10 mondatban, ezeket le is írja  meséket, elbeszéléseket saját szavaival összefüggően megfogalmaz, a lényeget kiemeli  legalább fél oldal terjedelmű szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányt önállóan, némán elolvas; a szövegértést feladatok helyes megoldásával bizonyítja  irodalmi szöveget folyamatosan felolvas, ügyel a helyes ütemre, hangszínre, hangsúlyra  felismeri az igét, főnevet, melléknevet, a mondatban megnevezi a szófajokat  tollbamondáskor pontosan, hiba nélkül dolgozik; ha elvétve hibázik, azt önállóan javítja  írásbeli munkája tiszta, gondos, betűméretei tökéletesek 122

4. osztály Felzárkóztatásra szorul:  érthetően, folyamatosan beszél a mindennapi kommunikációban  a mindennapi beszédhelyzetekben udvarias nyelvi fordulatokat nevelői segítséggel képes használni  szóban érthetően megfogalmazza mondanivalóját  előzetes felkészülés után is hibákkal olvas ismert témájú szöveget  15-20 soros életkornak megfelelő tartalmú szöveget némán olvas, a lényeg kiemelésére nem képes  néhány költőnk, írónk nevét megjegyzi  rendezetlen az írása, a margót, a betű- és szótávolságokat ritkán tartja meg  a mondatokat nagybetűvel kezdi, de a mondatfajtákat segítséggel nevezi meg  a szavak szófaját, és a tanult toldalékokat nevelői segítséggel ismeri föl  az igealakot felismeri, az igét és az igekötőt nem helyesen alkalmazza  a tulajdonnevek tanult eseteit nagybetűvel kezdi  a hibák javítása segítséggel történik  a könyvtárban a könyveket segítséggel találja meg  nem vesz részt csoportos történetalkotásban, improvizációkban, és az elemző beszélgetésekben Megfelelően teljesített:  érthetően, folyamatosan beszél a mindennapi kommunikációban  a mindennapi beszédhelyzetekben udvarias nyelvi fordulatokat használ  szóban értelmesen megfogalmazza mondanivalóját  előzetes felkészülés után ismert témájú szöveget folyamatosan, tartalmat kifejezően felolvas  15-20 soros életkornak megfelelő tartalmú szöveget némán olvas, a szövegértést a lényeg kiemelésével bizonyítja  legnagyobb költőink, íróink nevét és tőlük olvasott művek címét megjegyzi  rendezett, olvasható az írása, a margót, a betű-és szó távolságokat megtartja  a mondatot nagybetűvel kezdi, a mondatfajtákat konkrét esetben megnevezi  a szavak szófaját, az egyalakú szótöveket és a tanult toldalékokat fölismeri, a toldalékos alakokat megfelelően írja  az igealakot felismeri, az igét és az igekötőt helyesen írja  a tulajdonnevek tanult eseteit nagybetűvel kezdi  a többes számot felismeri a melléknévben, határozatlan számnév fokozott alakját helyesen írja  a hibák javítása segítséggel történik  a könyvtárban a könyveket önállóan keresi  részt vesz csoportos történetalkotásban, az improvizációkban, és az elemző beszélgetésekben

123

Jól teljesített:  érthetően, folyamatosan beszél a mindennapi kommunikációban  a mindennapi beszédhelyzetekben udvarias nyelvi fordulatokat használ  szóban értelmesen megfogalmazza mondanivalóját, összefüggő mondatokat formál  előzetes felkészülés után ismert témájú szöveget folyamatosan, tartalmat kifejezően felolvas  15-20 soros életkornak megfelelő tartalmú szöveget némán elolvas, a szövegértést a feladatok megoldásával bizonyítja  legnagyobb költőink, íróink nevét és a tőlük olvasott művek címét megjegyzi  rendezett, olvasható írása, a margó, a betű és a szótávolságot megtartja  a mondatot nagybetűvel kezdi, a mondatfajtákat konkrét esetekben megnevezi  a szavak szófaját, a tanult toldalékokat használja, a toldalékos alakokat kevés hibával írja  képes az ismert szófajokat megnevezni mondatban is  tollbamondása általában pontos, kevés hibával dolgozik, a hibákat önállóan javítja  írásbeli munkája tiszta, gondos Kiválóan teljesített:  a mindennapi életben folyamatosan, érthetően, összefüggően beszél, udvarias nyelvi fordulatokat használ  ismert témájú szöveget folyamatosan, tartalmat kifejezően felolvas  15-20 soros életkornak megfelelő tartalmú szöveget némán felolvas, a feladatok tökéletes megoldásával bizonyítja a szövegértést  legnagyobb költőink, íróink nevét és a tőlük olvasott műveket megjegyzi  írása rendezett, betűalakítása kifogástalan  a mondatfajtákat felismeri, konkrét esetekben hibátlanul megnevezi  a szavak szófaját hibátlanul tudja toldalékkal is  az ismert szófajokat mondatban is felismeri  tollbamondása, írásbeli munkája pontos, gondos

MATEMATIKA 1. osztály I. félév Kiválóan teljesített:  Számtani alapismeretei a tízes számkörben általában pontosak, azokat alkalmazni is tudja.  A számtani műveleteket szóban és írásban is általában hibátlanul végzi.  A matematikai problémákat többnyire felismeri és megoldási módot is tud adni. 124

Jól teljesített:  Számtani alapismeretei a tanult számkörben általában pontosak, azokat alkalmazni is tudja.  A számtani műveleteket szóban és írásban is általában hibátlanul végzi.  A matematikai problémákat többnyire felismeri, és megoldási módot tud alkalmazni. Megfelelően teljesített:  Számtani ismeretei hiányosak, több témakörben bővíteni kell őket.  A számtani műveletekben gyakran hibázik, rendszeresen gyakorolnia kell.  A matematikai problémákat nehezen ismeri fel, a megoldás módját segítséggel találja meg. Felzárkóztatásra szorul:  Az összesített szövegbe saját bejegyzéseket kell beírni. Év vége Kiválóan teljesített:  Számtani alapismeretei a tanult számkörben általában pontosak, azokat alkalmazni is tudja.  A számtani műveletek szóban és írásban is általában hibátlanul végzi.  A matematikai problémákat többnyire felismeri és megoldási módot is tud adni.  A szöveges feladatokat helyesen értelmezi, a szükséges adatokat helyesen értelmezi, a szükséges adatokat önállóan ki tudja gyűjteni.  A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései reálisak.  Geometriai ismeretei pontosak, azokat mindig jól alkalmazza.  A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat hibátlanul használja. Jól teljesített:  Számtani alapismeretei a tanult számkörben általában pontosak, azokat alkalmazni is tudja.  A számtani műveleteket szóban és írásban is általában hibátlanul végzi.  A matematikai problémákat többnyire felismeri, és megoldási módot tud alkalmazni.  A szöveges feladatokat általában tudja értelmezni, az adatokat ki tudja gyűjteni.  A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései legtöbbször reálisak.  Geometriai ismeretei általában jók, tudja alkalmazni azokat.  A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat általában hibátlanul használja.

125

Megfelelően teljesített:  Számtani ismeretei hiányosak, több témakörben bővíteni kell őket. A számtani műveletekben gyakran hibázik, rendszeresen gyakorolnia kell.  A matematikai problémákat nehezen ismeri fel, a megoldás módját segítséggel találja meg.  A szöveges feladatok értelmezésében még segítségre van szüksége, gyakorolnia kell.  A mennyiségre vonatkozó becslései nem reálisak.  Geometriai ismeretei néhány területen hiányosak.  A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat gyakorolnia kell. Felzárkóztatásra szorul:  Az összesített szövegbe saját bejegyzéseket kell beírni. 2. osztály Felzárkóztatásra szorul:  kétjegyű számokat sok hibával rendez sorba, önállóan nem veszi észre a számok közti összefüggést, és hibásan folytatja a számsort illetve a szabályjátékot  nem képes a szabály megállapítására, lejegyzésére  kétjegyű számokat sok hibával ad össze illetve von ki  az összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás hiányzó tagjait a tanult összefüggések alapján sok segítséggel  pótolja  a szorzótáblákat készségszinten nem sajátítja el; gyakran téveszt  a szöveges feladatokat sok segítséggel értelmezi, rajzzal vagy jelöléssel nem képes lejegyzi az adatokat és ritkán találja meg a megoldást  hibásan oldja meg a több műveletből álló feladatokat  nem képes felismeri a tanult hosszúság, tömeg, űrtartalom, időtartam mértékegységeit Megfelelően teljesített:  kétjegyű számokat kevés hibával rendez sorba, önállóan észreveszi a számok közti összefüggést, és néha jól folytatja a számsort illetve a szabályjátékot  nem képes a szabály megállapítására, lejegyzésére  kétjegyű számokat sok hibával ad össze illetve von ki  az összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás hiányzó tagjait a tanult összefüggések alapján sok segítséggel pótolja  a szorzótáblákat készségszinten elsajátítja; gyakran téveszt  a szöveges feladatokat segítséggel értelmezi, rajzzal vagy jelöléssel lejegyzi az adatokat és ritkán megtalálja a helyes megoldást  hibásan oldja meg a több műveletből álló feladatokat

126

 ismeri, de hibásan hasonlítja össze a tanult hosszúság, tömeg, űrtartalom, időtartam mértékegységeit Jól teljesített:  kétjegyű számokat hibátlanul sorba rendez, önállóan észreveszi a számok közti összefüggést, és jól folytatja a számsort illetve a szabályjátékot  segítséggel képes a szabály megállapítására, lejegyzésére  kétjegyű számokat kevés hibával ad össze illetve von ki  az összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás hiányzó tagjait a tanult összefüggések alapján kis segítséggel jól pótolja  a szorzótáblákat készségszinten elsajátítja; olykor téveszt  a szöveges feladatokat önállóan értelmezi, rajzzal vagy jelöléssel lejegyzi az adatokat és megtalálja a helyes megoldást  helyesen oldja meg a több műveletből álló feladatokat  ismeri, és jól összehasonlítja a tanult hosszúság, tömeg, űrtartalom, időtartam mértékegységeit Kiválóan teljesített:  kétjegyű számokat hibátlanul sorba rendez, önállóan észreveszi a számok közti összefüggést, és jól folytatja a számsort illetve a szabályjátékot  önállóan képes a szabály megállapítására, lejegyzésére  kétjegyű számokat hibátlanul ad össze illetve von ki  az összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás hiányzó tagjait a tanult összefüggések alapján jól pótolja  a szorzótáblákat készségszinten elsajátítja; nem téveszt  a szöveges feladatokat önállóan értelmezi, rajzzal vagy jelöléssel lejegyzi az adatokat és megtalálja a helyes megoldást  helyesen oldja meg a több műveletből álló feladatokat  ismeri, és jól összehasonlítja a tanult hosszúság, tömeg, űrtartalom, időtartam mértékegységeit 3. osztály Felzárkóztatásra szorul:  hibásan írja a számokat az ezres számkörben; helyüket nem találja meg a tízesével, százasával beosztott számegyenesen  sok hibával becsüli meg a számok összegét, különbségét, hányadosát a legnagyobb helyi érték szerinti pontossággal  az írásbeli összeadást, kivonást, szorzást készség szinten meg  a szöveges feladatok önálló megértésében, az adatok lejegyzésében bizonytalan; a megoldási tervet csak segítséggel írja fel és sok hibával oldja meg  számolási készsége a számsorozatok folytatásában gyenge  a számok közötti összefüggéseket nehezen ismeri fel

127

 nem járatos a törtszámok értelmezésében, rajzban sem ismeri fel  a tanult síkidomokat segítséggel ismeri fel Megfelelően teljesített:  hibásan írja a számokat az ezres számkörben; helyüket nem találja meg a tízesével, százasával beosztott számegyenesen  kevés hibával becsüli meg a számok összegét, különbségét, hányadosát a legnagyobb helyi érték szerinti pontossággal  az írásbeli összeadást, kivonást, szorzást készség szinten elsajátítja  a szöveges feladatok önálló megértésében, az adatok lejegyzésében járatos; a megoldási tervet segítséggel írja fel, és kevés hibával oldja meg  számolási készsége a számsorozatok folytatásában gyenge  a számok közötti összefüggéseket nehezen ismeri fel  járatos a törtszámok értelmezésében, rajzban felismeri, ábrázolja  a tanult síkidomokat felismeri, tulajdonságait bemutatja Jól teljesített:  helyesen írja a számokat az ezres számkörben; helyüket megtalálja a tízesével, százasával beosztott számegyenesen  helyesen megbecsüli a számok összegét, különbségét, hányadosát a legnagyobb helyi érték szerinti pontossággal  az írásbeli összeadást, kivonást, szorzást készség szinten elsajátítja  a szöveges feladatok önálló megértésében, az adatok lejegyzésében járatos; a megoldási tervet önállóan felírja, és helyesen megoldja  számolási készsége a számsorozatok folytatásában jó  a számok közötti összefüggéseket felismeri  jártas a törtszámok értelmezésében, rajzban felismeri, ábrázolja  a tanult síkidomokat felismeri, tulajdonságait bemutatja Kiválóan teljesített:  helyesen írja a számokat az ezres számkörben; helyüket megtalálja a tízesével, százasával beosztott számegyenesen  helyesen megbecsüli a számok összegét, különbségét, hányadosát a legnagyobb helyi érték szerinti pontossággal  az írásbeli összeadást, kivonást, szorzást készség szinten elsajátítja  a szöveges feladatok önálló megértésében, az adatok lejegyzésében járatos; a megoldási tervet önállóan felírja, és helyesen megoldja  számolási készsége a számsorozatok folytatásában igen jó  a számok közötti összefüggéseket könnyedén felismeri  járatos a törtszámok értelmezésében, rajzban felismeri, ábrázolja

128

4. osztály Felzárkóztatásra szorul:  a számokat helyesen írja és olvassa 10000-ig; nagyság szerint nevelői segítséggel  egyszerű nyitott mondatokat irányítással tud megoldani  a számokat segítséggel tudja elhelyezni a tízzel, százzal, ezerrel beosztott számegyenesen  az egyjegyűvel való osztást és szorzást segítséggel végzi el  segítséggel képes a számok alaki értékét felismerni  szoroz 10-zel, 100-zal, 1000-rel, és kevés segítséggel analóg számításokat végez  segítséggel elvégzi az írásbeli összeadást, kivonást, egyjegyűvel való szorzást  alkalmazza a műveleti sorrend szabályait  nem ismeri fel, nem tudja meghatározni a mennyiségek tanult törtrészeit  törtrészeket segítséggel állít elő  állandó különbségsorozatot kevés hibával önállóan folytat  a tanult mértékegységek közti kapcsolatot ismeri  a legegyszerűbb átváltásokat végrehajtja, ismereteit szöveges feladatokban segítséggel alkalmazza  mértani ismeretei bizonytalanok Megfelelően teljesített:  a számokat helyesen írja és olvassa 10000-ig; nagyság szerint hibátlanul sorba rendezi  egyszerű nyitott mondatokat jártasság szintjén tud megoldani  a számokat jól el tudja helyezni a tízzel, százzal, ezerrel beosztott számegyenesen  készség szinten végzi el az egyjegyűvel való osztást és ellenőrzi is  a számokat biztonsággal bontja, ismeri a számok alaki értékét  készség szinten szoroz 10-zel, 100-zal, 1000-rel, és analóg számításokat végez  biztonsággal elvégzi az írásbeli összeadást, kivonást, egyjegyűvel való szorzást  helyesen alkalmazza a műveleti sorrend szabályait egyszerű szöveges feladatokban is  biztonsággal felismeri és meghatározza a mennyiségek tanult törtrészeit  törtrészeket helyesen állít elő, kiszámítja, helyesen összehasonlítja  állandó különbségsorozatot önállóan folytat  a tanult mértékegységek közti kapcsolatot ismeri  a legegyszerűbb átváltásokat végrehajtja, ismereteit szöveges feladatokban is jól alkalmazza  mértani ismeretei bizonytalanok

129

Jól teljesített:  a számokat helyesen írja, olvassa 100000-ig; nagyság szerint hibátlanul sorba rendezi  egyszerű nyitott mondatokat készség szintjén tud megoldani  a számokat jól el tudja helyezni az adott bontású számegyenesen  képes elvégezni a kétjegyűvel való osztást és ellenőrzi  a számokat biztonsággal bontja, ismeri a számok alaki és helyi értékét  készség szinten szoroz 10-zel, 100-zal, 1000-rel, és analóg számításokat végez  biztonsággal elvégzi az írásbeli összeadást, kivonást, egyjegyűvel a szorzást  helyesen alkalmazza a műveleti sorrend szabályát egyszerű szöveges feladatban is  biztonsággal felismeri és meghatározza a mennyiségek tanult törtrészeit  törtrészeket helyesen állít elő, kiszámítja, helyesen összehasonlítja  állandó különbségsorozatot önállóan jól folytat  a tanult mértékegységek közti kapcsolatot ismeri; a legegyszerűbb átváltásokat jól végrehajtja, ismereteit szöveges feladatokban is alkalmazza  mértani ismeretei biztosak Kiválóan teljesített:  a számokat helyesen írja, olvassa 100000-ig; nagyság szerint hibátlanul sorba rendezi  egyszerű nyitott mondatokat készség szintjén tud megoldani  a számokat jól el tudja helyezni az adott bontású számegyenesen          

készség szinten végzi el a kétjegyűvel való osztást és ellenőrzi a számokat biztonsággal bontja, ismeri a számok alaki és helyi értékét készség szinten szoroz 10-zel, 100-zal, 1000-rel, és analóg számításokat végez biztonsággal elvégzi az írásbeli összeadást, kivonást, egyjegyűvel a szorzást helyesen alkalmazza a műveleti sorrend szabályát egyszerű szöveges feladatokban is biztonsággal felismeri és meghatározza a mennyiségek tanult törtrészeit törtrészeket helyesen állít elő, kiszámítja, helyesen összehasonlítja állandó különbségsorozatot önállóan jól folytat, több szabályt is képes alkotni a sorozathoz a tanult mértékegységek közti kapcsolatot ismeri; a legegyszerűbb átváltásokat jól végrehajtja, ismereteit szöveges feladatokban is jól alkalmazza mértani ismeretei biztosak

130

KÖRNYEZETISMERET 1.osztály I. félév Felzárkóztatásra szorul:  A közösségi szabályokat nehezen tudja betartani.  A közvetlen környezetének megismerésében tájékozatlan, alapvető információi nagyon hiányosak.  Évszakok, napszakok megnevezésében bizonytalan, sorrendjét keresi.  A térbeli tájékozódó képessége az ahhoz kapcsolódó fogalmak használatában bizonytalan.  Nem képes önálló közlekedésre.  Az alapvető higiéniai követelményeknek nem felel meg (pl. étkezés előtti kézmosás). Megfelelően teljesített:  A közösségi szabályokat betartja.  A közvetlen környezetének megismerésében segítséggel tájékozódni tud.  Évszakokat, napszakokat biztosan megnevezi, de sorrendjében bizonytalan.  A térbeli tájékozódó képessége megfelelő.  Már képes önálló közlekedésre.  Az alapvető higiéniai követelményeket önállóan teljesíti. Jól teljesített:  A közösségi szabályokat betartja.  A közvetlen környezetének megismerésében segítséggel tud tájékozódni.  Évszakokat, napszakokat biztosan megnevezi, sorrendjét képek segítségével megállapítja.  Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket ismeri.  Térbeli tájékozódó képesség megfelelő, a kifejezéseket megfelelően használja.  A gyalogos közlekedés szabályait ismeri.  Az alapvető higiéniai követelményeket önállóan teljesíti. Kiválóan teljesített:  A közösségi szabályokat betartja.  A közvetlen környezetének megismerésében tájékozott, megfigyeléseit szóban pontosan megfogalmazza.  Az évszakokat, napszakokat biztosan megnevezi, az évszakokhoz kapcsolódó időjárási jellemzőket felismeri.  Térbeli tájékozódó képessége megfelelő, az irányokhoz kapcsolódó kifejezéseket biztosan használja.  A gyalogos közlekedés szabályait ismeri.  Az alapvető higiéniai követelményeket önállóan teljesíti. 131

Év vége Felzárkóztatásra szorul:  A közösségi szabályokat nehezen tudja betartani.  Közvetlen környezetének megfigyeléseiből, tapasztalataiból szóban csak tanítói segítséggel tud beszámolni.  Az évszakok, napszakok megnevezésében bizonytalan, sorrendjét keresi.  Az évszakok időjárási jellemzőit csak nevelői segítséggel tudja.  A közvetlen környezetében előforduló élőlények (növények, állatok) közül egyet megnevez, és nevelői segítséggel felsorolja jellemző jegyeit.  Tud tájékozódni saját testén, a térbeli tájékozódó képessége, s az ahhoz kapcsolódó fogalmak használatában bizonytalan.  Nem képes önálló közlekedésre.  Az alapvető higiéniai követelményeknek nem felel meg, betartásukra figyelmeztetni kell. Megfelelően teljesített:  A közösségi szabályokat betartja.  Közvetlen környezetének megfigyelésiből, tapasztalataiból szóban beszámol tanítói segítséggel.  Az évszakokat, napszakokat biztosan megnevezi, de sorrendjében bizonytalan.  Az évszakok időjárási jellemzőit tudja nevelői segítséggel.  A közvetlen környezetében előforduló élőlények közül egyet megnevez, és segítséggel felsorolja jellemző jegyeit.  Tud tájékozódni saját testén, a térbeli tájékozódó képessége, és az ahhoz kapcsolódó fogalmak használata pontos.  Képes önálló közlekedésre.  Az alapvető higiéniai követelményeket önállóan teljesíti. Jól teljesített:  A közösségi szabályokat betartja.  Közvetlen környezetének megfigyeléseiből, tapasztalataiból képes (önállóan) beszámolni.  Az évszakokat, napszakokat megnevezi, sorrendjét helyesen állapítja meg.  Az évszakok időjárási jellemzőit felismeri.  A közvetlen környezetében előforduló élőlények közül egyet megnevez és jellemez.  Tud tájékozódni saját testén, a térbeli tájékozódó képessége, s az ahhoz kapcsolódó fogalmak használata pontos.  Képes önálló közlekedésre.  Az alapvető higiéniai követelményeket önállóan teljesíti. Kiválóan teljesített:  A közösségi szabályokat betartja.

132

 Közvetlen környezetének megfigyeléseiből, tapasztalataiból önállóan képes beszámolni.  Az évszakokat, napszakokat megnevezi, sorrendjét helyesen állapítja meg.  Az évszakok időjárási jelenségeit önállóan megnevezi.  A közvetlen környezetében előforduló élőlények közül egyet megnevez, és önállóan jellemzi.  Tud tájékozódni saját testén, a térbeli tájékozódó képessége, s az ahhoz kapcsolódó fogalmak használata pontos.  Képes önálló közlekedésre, felismeri a veszélyhelyzeteket.  Az alapvető higiéniai követelményeket önállóan teljesíti. 2. osztály Megfelelően teljesített:  megfigyeléseiről, tapasztalatairól, a tanult jelenségekről csak tanítói kérdések alapján tud beszámolni  ismert témakörben segítséggel tud csoportosítani megadott szempont szerint  még keresi a napszakok nevét  az évszakok és hónapok sorrendjében hibát ejt  az évszakok jellemző időjárási jelenségeit nevelői segítséggel tudja  a tanult élőlények közül egyet megnevez, és nevelői segítséggel tudja  tud tájékozódni saját testén, a helyet és helyzetet jelentő kifejezések használatakor sok segítségre szorul  tanítói segítséggel felismeri a közlekedési veszélyforrásokat, megfogalmazásra képtelen  képek alapján bizonytalanul ismeri fel lakóhelye főbb nevezetességeit Megfelelően teljesített:  megfigyeléseiről, tapasztalatairól, a tanult jelenségekről tud szóban beszámolni tanítói kérdések alapján  ismert témakörben tud csoportosítani megadott szempont szerint  helyesen használja a napszakok nevét  az évszakok és hónapok sorrendjében kevés hibát ejt  az évszakok jellemző időjárási jelenségeit nevelői segítséggel tudja  a tanult élőlények közül egyet megnevez és nevelői segítséggel felsorolja jellemző jegyeit  tud tájékozódni saját testén, a helyet és helyzetet jelentő kifejezések használatakor segítségre szorul  tanítói segítséggel felismeri a közlekedési veszélyforrásokat, megfogalmazza a helyes közlekedési szabályokat  képek alapján felismeri lakóhelye főbb nevezetességeit

133

Jól teljesített:  megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanult jelenségekről szóban, kevés tanítói segítséggel tud beszámolni  ismert témakörben tud csoportosítani egyéni szempont szerint  helyesen használja a napszakok nevét  az évszakok és hónapok sorrendjében nem téveszt  az évszakok időjárási jelenségeit kevés nevelői segítséggel tudja  a tanult élőlények közül többet megnevez, és jellemzi azokat  a helyet és helyzetet jelentő kifejezések használatakor olykor hibázik  önállóan felismeri a közlekedési veszélyforrásokat, és megfogalmazza a helyes közlekedési illemszabályokat  kis tanítói segítséggel ismeri lakóhelye főbb nevezetességeit Kiválóan teljesített:  megfigyeléseiről, tapasztalatairól, a tanult jelenségekről önállóan képes beszámolni  gyűjtőmunkát végez  önálló szempont - választással képes csoportosítani ismert témakörben  évszakok és hónapok sorrendjében nem téveszt, képes egymáshoz rendelni azokat  az évszakok időjárási jelenségeit önállóan megnevezi  a tanult élőlényeket képes megnevezni, önállóan jellemzi  a helyet és helyzetet jelentő kifejezéseket hibátlanul használja  ismeri és betartja a közlekedési illemszabályokat, felismeri a veszélyhelyzeteket és javaslatokat tesz azok elkerülésére  önállóan fel tudja sorolni lakóhelye főbb nevezetességeit 3. osztály Felzárkóztatásra szorul:  csak tanítói segítséggel tudja írásban rögzíteni tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit  tanítói segítséggel képes felismerni az anyag halmaz állapotát, s azok jellemzőit  a környezetéből néhány fontosabb élőlényt meg tud nevezni  az élőlények életfeltételeit képek, tanítói segítséggel felsorolja  a tanultak alapján az egészséges és a beteg állapotot meg tudja különböztetni  tanítói segítséggel tud tájékozódni a térképen  a fő világtájakat megnevezi  csak nevelői segítséggel nevezi meg a tanult felszíni formákat felszíni vizeit, a főváros nevezetes épületeit; közlekedési eszközöket

134

Megfelelően teljesített:  tudja írásban rögzíteni tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit tanítói segítséggel  tanítói segítséggel képes felismerni az anyag halmazállapotát, s azok jellemzőit  a környezetéből néhány fontosabb élőlényt meg tud nevezni  az élőlények életfeltételeit képek, tanítói segítséggel felsorolja  a tanultak alapján az egészséges és a beteg állapotot meg tudja különböztetni  tanítói segítséggel tud tájékozódni a térképen  a fő világtájakat megnevezi  képek segítségével megnevezi a tanult felszíni formákat felszíni vizeit, a főváros nevezetes épületeit; közlekedési eszközöket Jól teljesített:  kis segítséggel tudja rögzíteni a tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit tanítói segítséggel  képes felismerni az anyag halmazállapotait, s azokat tudja jellemezni  környezetéből több élőlényt tud jellemezni, az élőlények életfeltételeit kis segítséggel képes felsorolni  az egészséges és beteg állapotot meg tudja különböztetni; ismeri, hogyan kerülhetők el a betegségek  kevés segítséggel tud tájékozódni a térképen; a fő világtájak megnevezésekor nem téveszt, a mellékvilágtájakat kis segítséggel megnevezi  a tanult felszíni formák, vizek fogalmát meg tudja határozni, a főváros nevezetes épületei, közlekedési eszközei megnevezésekor kevés hibát ejt Kiválóan teljesített:  önállóan képes rögzíteni írásban tapasztalatait, méréseit megfigyeléseit az előzetesen megbeszéltek alapján  hibátlanul dönt tapasztalatai alapján mondatok és szövegek igazságtartalmáról  önállóan tud példákat mondani a halmazállapot-változásokra; felismeri és jellemzi az anyagok halmazállapotát  helyesen használja az olvadás – oldódás fogalmát  önállóan jellemzi a környezetében előforduló élőlényeket, felsorolja azok életfeltételeit; gyűjtőmunkát végez  képes megfelelően alkalmazni illemszabályokat betegség és balesetek esetén is  helyesen tud tájékozódni a térképen, az iránytűt megfelelően használja, pontosan felismeri és megnevezi a fő-és mellékvilágtájakat  felismeri és pontosan meghatározza a felszíni formákat, vizeket, a főváros és lakóhely nevezetes épületeit; közlekedési eszközöket  a település hagyományaival kapcsolatban gyűjtőmunkát végez

135

4. osztály Felzárkóztatásra szorul:  tanítói kérdésre csak rövid mondatos összefüggő felelettel tud válaszolni  nevelői segítséggel be tud mutatni egy-egy növényt, állatot  tanári irányítással sem tud keresni más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat  képek segítségével meg tudja nevezni a környezetszennyező forrásokat  csak nevelői segítséggel nevezi meg a tanult élettani jellemzőket  felismeri a térkép domborzati jelöléseit; sok segítséggel képes megtalálni a térképen lakóhelyét, Magyarország nagy tájait  képek és nevelői segítségével képes megnevezni a különbségeket az eltérő településtípusok között  szituációs játékokban nem ismeri fel a veszélyhelyzeteket, különösen a kerékpározással kapcsolatban Megfelelően teljesített:  képes a tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszolni  nevelői segítséggel be tud mutatni egy-egy növényt, állatot, megnevezi az életükhöz szükséges környezeti feltételeket  tanári irányítással tud keresni más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat  képek segítségével meg tudja nevezni a környezetszennyező forrásokat  nevelői segítséggel megnevezi a tanult élettani jellemzőket  felismeri a térkép domborzati jelöléseit; kis segítséggel képes megtalálni a térképen lakóhelyét, Magyarország nagy tájait  képek segítségével képes megnevezni a különbségeket az eltérő településtípusok között  szituációs játékokban felismeri a veszélyhelyzeteket, különösen a kerékpározással kapcsolatban Jól teljesített:  képes önállóan néhány mondatos feleletre a tanult témakörből  kevés tanári segítséggel tud keresni más ismerethordozókból a tananyaghoz szélesebb körben kapcsolódó információkat  meg tudja nevezni a környezetszennyező forrásokat  meg tudja nevezni a tanult élettani jellemzőket  a térkép domborzati jelöléseit felismeri, lakóhelyét, Magyarország nagy tájait önállóan képes megtalálni a térképen  tudja a különbségeket az eltérő településtípusok között  felismeri a közlekedési vészhelyzeteket, különösen a kerékpározással kapcsolatban

136

Kiválóan teljesített:  önállóan képes összefüggő feleletre önállóan be tud mutatni egy-egy ismert növényt, állatot, és meg tudja nevezni az életükhöz szükséges környezeti feltételeket  képes megnevezni környezetszennyező forrásokat, ismeri azok egészségkárosító hatását  önállóan megnevezi az emberi test élettani jellemzőit, tudja, hogyan őrizheti meg egészségét  ismeri a domborzat jelölését a térképen  megtalálja a térképen lakóhelyét, Magyarország nagy tájait  ismeri lakóhelyének védett természeti értékeit  tudja a különbségeket az eltérő településtípusok között  gyűjtőmunkát végez  felismeri, megnevezi a közlekedési vészhelyzeteket, javaslatot tesz elkerülésük érdekében ÉNEK-ZENE 1. osztály I. félév Felzárkóztatásra szorul: Éneklés:  A tanult népi mondókákat, gyermekverseket, énekes játékokat csoportosan is csak bátortalanul énekli.  A tanult kézjelekről még nem tud énekelni.  A tanult dalok ritmusát segítséggel is pontatlanul hangoztatja. Zenei ismeretek:  A tanult ritmusértékeket még nehezen ismeri fel.  A tanult szolmizációs hangokat még keveri, nem ismeri fel. Megfelelően teljesített: Éneklés:  A tanult mondókákat, énekes játékokat sok segítséggel ismeri fel.  A tanult dalok ritmusát kevés segítséggel hangoztatja, kézjeles éneklésre irányításra képes. Zenei ismeretek:  Az eddig tanult ritmusértékeket csak segítséggel ismeri fel.  A vonalrendszerben elhelyezett eddig tanult hangokat tanítói segítséggel ismeri fel.

137

Jól teljesített: Éneklés:  A tanult mondókákat, énekes játékokat többségében emlékezetről jól énekli csoportosan.  Az ismert dallamfordulatokat kevés segítséggel jól énekli.  A ritmushangoztatásra önállóan is képes.  A megadott hangmagasságot kis segítséggel felismeri és átveszi. Zenei ismeretek:  Az eddig tanult ritmusértékeket kis segítséggel ismeri fel.  Az eddig tanult szolmizációs hangokat a vonalrendszerben felismeri és elhelyezi. Kiválóan teljesített: Éneklés:  Az eddig tanult népi mondókákat, gyermekverseket, énekes játékokat jól énekli csoportosan és önállóan emlékezetből.  Ismert dallamfordulatokat kézjelről önállóan is biztonsággal képes.  A tanult ritmusok hangoztatására önállóan, pontosan képes.  A megadott hangmagasságot gyorsan felismeri, átveszi. Zenei ismeretek:  A tanult ritmusértékeket jól felismeri, alkalmazza.  A tanult pentaton dallamokat, szolmizációs hangokat biztosan felismeri, elhelyezi. Év vége Felzárkóztatásra szorul: Éneklés:  A tanult népi mondókákat, gyermekverseket, énekes játékokat csoportosan sok segítséggel énekli emlékezetből.  Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklésére csak sok tanári irányítással képes.  Dalok, mondókák ritmusának hangoztatására önállóan nem képes.  A megadott hangmagasságot (kezdőhangot) nem ismeri fel, és nem veszi át. Zenei ismeretek:  A tanult ritmusértékeket (negyed és szünetjelek, páros nyolcad) sok segítséggel ismeri fel.

138

Megfelelően teljesített: Éneklés:  A tanult népi mondókákat, gyermekverseket, énekes játékokat csoportosan sok segítséggel énekli emlékezetből.  Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklésére tanári irányítással képes.  Dalok, mondókák ritmusának hangoztatására önállóan, irányítással képes.  A megadott hangmagasságot (kezdőhangot) sok segítséggel ismeri fel és veszi át. Zenei ismeretek:  A tanult ritmusértékeket (negyed és szünetjelek, páros nyolcad) csak segítséggel ismeri fel.  A vonalrendszert, a tanult pentaton dallamelemeket, szolmizációs szótagokat (szó-mi, lá-szó-mi) tanítói segítséggel ismeri fel. Jól teljesített: Éneklés:  A tanult népi mondókák, gyermekversek, énekes játékok többségét emlékezetből énekli csoportosan.  Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklésére kis segítséggel képes.  Dalok, mondókák ritmusának hangoztatására önállóan képes.  A megadott hangmagasságot (kezdőhangot) kis segítséggel felismeri és átveszi. Zenei ismeretek:  A tanult ritmusértékeket (negyed és szünetjelek, páros nyolcad) kis segítséggel ismeri fel.  A vonalrendszert, a tanult pentaton dallamelemeket, szolmizációs szótagokat (szó-mi, lá-szó-mi) felismeri. Kiválóan teljesített: Éneklés:  A tanult népi mondókákat, gyermekverseket, énekes játékokat csoportosan énekli emlékezetből.  Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklésére önállóan képes.  Dalok, mondókák ritmusának hangoztatására önállóan, biztosan képes.  A megadott hangmagasságot (kezdőhangot) biztosan felismeri és átveszi. Zenei ismeretek:  A tanult ritmusértékeket (negyed és szünetjelek, páros nyolcad) jól felismeri.  A vonalrendszert, a tanult pentaton dallamelemeket, szolmizációs szótagokat (szó-mi, lá-szó-mi) biztosan felismeri.

139

2. osztály Megfelelően teljesített: Éneklés:  a tanult népi mondókákat, népi játékokat, népdalokat, műdalokat csoportosan sok segítséggel énekli emlékezetből  a gyermekdalokhoz tartozó játékokat csak nevelői segítséggel alkalmazza  a tanult népszokások közül csak keveset ismer  a tanult dalokat pontatlan, hibás dalkezdéssel és zárással énekli  énekléséhez önállóan nem tud egyenletes lüktetést adni  dallammotívumokat csoportban szolmizációs kézjelről önállóan nem tud énekelni Zenei olvasás, írás, zenei ismeret:  a tanult ritmusértékeket (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele) segítséggel ismeri fel  a vonalrendszert sok segítséggel ismeri Jól teljesített: Éneklés:  a tanult népi mondókák, népi játékok, népdalok, műdalok többségét emlékezetből énekli csoportosan  ismeri a gyerekjátékokhoz tartozó játékokat  ismeri a tanult népszokásokat  el tudja énekelni a tanult dalokat  az énekléshez alkalmazkodó egyenletes lüktetést járás közben kis segítséggel végzi  általában együttműködő csoportos éneklésben, népi játékban  dallammotívumokat csoportban szolmizációs kézjelről kis segítséggel énekel Zenei olvasás, írás, zenei ismeret:  a tanult ritmusértékeket felismeri és alkalmazza  a vonalrendszert segítséggel ismeri Kiválóan teljesített: Éneklés:  a tanult népi mondókákat, népi játékokat, népdalokat, műdalokat csoportosan énekli  emlékezetből  a gyerekdalokhoz tartozó játékokat biztosan ismeri  a tanult népszokásokat biztosan ismeri  kifejezően énekel  énekléséhez alkalmazza az egyenletes lüktetést járás közben  csoportos éneklésben, népi játékban együttműködik társaival  dallammotívumokat csoportban szolmizációs kézjelről jól énekli 140

Zenei

olvasás, írás, zenei ismeret:  a tanult ritmusértékeket biztosan felismeri, és megszólaltatja kottaképről  a vonalrendszert biztosan ismeri  biztosan tud dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással

3. osztály Felzárkóztatásra szorul: Éneklés:  a „Tananyag” címszó alatt felsorolt dalokat közösen sok segítséggel énekli emlékezetből  a tanult tempójeleket és dinamikai jeleket csak nevelői segítséggel alkalmazza a tanult dalokban  ritmusképletet nem rendez el és nem értelmez ütemmutató szerint  a megismert dallamrelációkat több segítséggel ismeri fel Zenei olvasás, írás, zenei ismeret:  ritmusképletet több segítséggel rendez el és értelmez ütemmutató szerint  a megismert dallamrelációkat több segítséggel ismeri fel Jól teljesített: Éneklés:  a „Tananyag” címszó alatt felsorolt dalok többségét közösen énekli emlékezetből  a tanult tempó- és dinamikai jeleket kis segítséggel alkalmazza a tanult dalokban Zenei olvasás, írás, zenei ismeret:  ritmusképleteket kevés segítséggel elrendez, értelmez ütemmutató szerint  megismert dallamrelációkat kevés segítséggel ismeri fel Kiválóan teljesített: Éneklés:  a „Tananyag” címszó alatt felsorolt dalokat közösen énekli emlékezetből  a tanult tempó- és dinamikai jeleket biztosan alkalmazza a tanult dalokban Zenei olvasás, írás, zenei ismeret:  ritmusképleteket biztosan elrendez, értelmez ütemmutató szerint  a megismert dallamrelációkat ugyanúgy felismeri kottaképről

141

4. osztály Felzárkóztatásra szorul:  a tanult dalokat közösen több hibával énekli  a Himnuszt és az iskolai ünnepek dalait pontatlan szöveggel, dallammal, tempóval és ritmussal énekli  a meghallgatott zenés meséket csak tanítói segítséggel idézi fel  a zenei karakterdarabokat szóban sok hibával jellemzi  a tanult népdalokat zeneművekben, feldolgozásokban nem ismeri fel  ismert dalokat tanári segítséggel, sok hibával képes szolmizálni  a tanult ritmusértékeket és ritmusképleteket felismerni és megszólaltatni kottaképről  hármas ütemben is csak segítséggel tud  dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segítséggel tud Megfelelően teljesített: Éneklés:  a tanult dalokat közösen több hibával énekli  a Himnuszt és az iskolai ünnepek dalait pontatlan szöveggel, dallammal, tempóval és ritmussal énekli Zenehallgatás:  a meghallgatott zenés meséket nehezen idézi fel  a zenei karakterdarabokat szóban több hibával jellemzi  a tanult népdalokat zeneművekben, feldolgozásokban nehezen ismeri fel Zenei olvasás, írás, zenei ismeret:  ismert dalokat tanári segítséggel, sok hibával képes szolmizálni  a tanult ritmusértékeket és ritmusképleteket felismerni és megszólaltatni kottaképről  hármas ütemben is sok hibával tudja  dalrészleteket olvasni és kottába írni több tanítói segítséggel tud Jól teljesített: Éneklés:  a tanult dalokat közösen, kevés és jelentéktelen hibával énekli  a Himnuszt és az iskolai ünnepélyek dalait kis hibával énekli Zenehallgatás:  a meghallgatott zenés meséket kevés és jelentéktelen hibával felidézi  a zenei karakterdarabokat kevés segítséggel szóban jellemzi  a tanult népdalokat részben felismeri zeneművekben, feldolgozásokban Zenei olvasás, írás, zenei ismeret:  ismert dalokat tanári segítséggel, kevés hibával szolmizál 142

 a tanult ritmusértékeket és ritmusképleteket felismerni és megszólaltatni kottaképről,  hármas ütemben is kevés hibával tudja  kis tanítói segítséggel önállóan dalrészleteket olvasni és kottába írni tud Kiválóan teljesített: Éneklés:  a tanult dalokat közösen kifogástalanul énekli  a Himnuszt és az iskolai ünnepélyek dalait pontos szöveggel, dallammal, tempóval és ritmussal énekli Zenehallgatás:  a meghallgatott zenés meséket kifogástalanul felidézi  a zenei karakterdarabokat szóban hibátlanul jellemzi  a tanult népdalokat kiválóan felismeri zeneművekben, feldolgozásokban Zenei olvasás, írás, zenei ismeret:  ismert dalokat tanári segítséggel kiválóan szolmizál  a tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket felismerni és megszólaltatni kottaképről, hármas ütemben is kiválóan tudja  önállóan tud dalrészleteket olvasni, kottába írni

RAJZ 1. osztály I. félév Kiválóan teljesített:  A tárgyak formáját, színét, arányait részletesen tudja jellemezni.  Élményeit, gondolatait rendkívül kifejező módon tudja megjeleníteni.  Tárgyakat, élőlényeket pontosan, részletesen tud ábrázolni. Jól teljesített:  A tárgyak formáját, színét, arányait tudja jellemezni.  Élményeit, gondolatait kifejező módon tudja megjeleníteni.  Tárgyakat, élőlényeket tud ábrázolni. Megfelelően teljesített:  A tárgyak formáját, színét, arányait kis segítséggel tudja jellemezni.  Élményei és gondolatai kifejezésében még fejlődnie kell.  Tárgyak, élőlények ábrázolásához kis segítségre van szüksége.

143

Felzárkóztatásra szorul:  Az összesített szövegbe saját bejegyzéseket kell írni! Év vége Kiválóan teljesített:  A tárgyak formáját, színét, arányait részletesen tudja jellemezni.  Élményeit, gondolatait rendkívül kifejező módon tudja megjeleníteni.  Tárgyakat, élőlényeket pontosan, részletesen tud ábrázolni.  A tanult technikákat ismeri, és jó érzékkel alkalmazza a különféle feladatokban.  Munkáit mindig jó forma és arányérzékkel szerkeszti.  A tanult műalkotásokat biztonsággal felismeri, és részletesen tudja elemezni. Jól teljesített:  A tárgyak formáját, színét, arányait tudja jellemezni.  Élményeit, gondolatait kifejező módon tudja megjeleníteni.  Tárgyakat, élőlényeket tud ábrázolni.  A tanult technikákat ismeri, és általában tudja alkalmazni.  Munkáit legtöbbször jó forma és arányérzékkel szerkeszti.  A tanult műalkotásokat többnyire felismeri és tudja elemezni is. Megfelelően teljesített:  A tárgyak formáját, színét, arányait kis segítséggel tudja jellemezni.  Élményei és gondolatai kifejezésében még fejlődnie kell.  Tárgyak, élőlények ábrázolásához kis segítségre van szüksége.  A tanult technikák közül néhányat tud alkalmazni.  Forma és arányérzékét még fejleszteni kell.  A tanult műalkotásokat nem mindig ismeri fel, az elemzésben nem elég részletes. Felzárkóztatásra szorul:  Az összesített szövegbe saját bejegyzéseket kell írni! 2.osztály Felzárkóztatásra szorul:  élményeit megjeleníti síkban és térben, a teret nem megfelelően használja ki  nem megfelelően használja kedvenc színeit, rajzi formáit  csak tanítói segítséggel tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket,

144

Megfelelően teljesített:  élményeit megjeleníti síkban és térben, a teret megfelelően használja ki  megfelelően használja kedvenc színeit, rajzi formáit  megfelelően tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelései alapján Jól teljesített:  élményeit szívesen jeleníti meg síkban és térben, jól kihasználja a teret  jól használja kedvenc színeit, rajzi formáit  jól tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelései alapján Kiválóan teljesített:  élményeit szívesen jeleníti meg síkban és térben, a teret kiválóan kihasználja  kiválóan használja kedvenc színeit, rajzi formáit  kiválóan tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelései alapján 3. osztály Felzárkóztatásra szorul:  a jellegzetes formákat, színeket nem, megfelelően ábrázolja  a változást, folyamatot nem mindig értelmesen rögzíti  sok segítséggel képzel és készít el adott rendeltetésnek megfelelő egyszerű tárgyat, nem mindig betartva a konstruálás lépéseit és legfőbb szabálya  nem ismeri és nevezi meg lakóhelyének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát  nem rendelkezik helytörténeti vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel Megfelelően teljesített:  a jellegzetes formákat, színeket megfelelően ábrázolja  a változást, folyamatot nem mindig értelmesen rögzíti  sok segítséggel képzel és készít el adott rendeltetésnek megfelelő egyszerű tárgyat, nem mindig betartva a konstruálás lépéseit és legfőbb szabálya  csak részben ismeri és nevezi meg lakóhelyének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát  részben rendelkezik helytörténeti vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel Jól teljesített:  a jellegzetes színeket, formákat jól ábrázolja  a változást, folyamatot jól rögzíti  jól elképzel és elkészít adott rendeltetésnek megfelelő egyszerű tárgyat, betartva a konstruálás lépéseit és legfőbb szabályait

145

 jól ismeri és megnevezi lakóhelyének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát, rendelkezik helytörténeti vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel Kiválóan teljesített:  a jellegzetes színeket, formákat kiválóan ábrázolja  a változást, folyamatot értelmesen rögzíti  kiválóan elképzel és elkészít adott rendeltetésnek megfelelő  egyszerű tárgyat, betartva a konstruálás lépéseit és legfőbb szabályait  kiválóan ismeri és megnevezi lakóhelyének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát, rendelkezik helytörténeti vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel 4. osztály Felzárkóztatásra szorul:  élményeinek kifejezéséhez több segítséggel választja meg a legjobb megoldást  technikái, formaábrázolása, színvilága nem tükrözi saját véleményét  csak tanítói segítséggel ismer fel konkrét műalkotásokat: mű, cím, alkotó megnevezésével Megfelelően teljesített:  élményeinek kifejezéséhez több segítséggel választja meg a legjobb megoldást  technikái, formaábrázolása, színvilága nem mindig tükrözi saját véleményét  több segítséggel ismer fel konkrét műalkotásokat: mű, cím, alkotó megnevezésével Jól megfelelt:  élményeinek kifejezéséhez kis segítséggel választja meg a legjobb megoldást  technikái, formaábrázolása, színvilága jól tükrözi saját véleményét  kis segítséggel ismer fel konkrét műalkotásokat: mű, cím, alkotó megnevezésével  kis segítséggel összefüggéseket talál az ábrázolás, szín, forma között  színismerete, színhasználata általában ötletes Kiválóan megfelelt:  élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a legjobb megoldást  technikái, formaábrázolása, színvilága kiválóan tükrözi saját véleményét  biztosan felismer konkrét műalkotásokat: mű, cím, alkotó megnevezésével  összefüggéseket talál az ábrázolás, szín, forma között  színismerete, színhasználata nagyon ötletes

146

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1.osztály I. félév Felzárkóztatásra szorul:  Önállóan nem tesz különbséget a természetes és a mesterséges környezet anyagai között (levelek, játszótér tárgyai).  Az anyagok főbb tulajdonságait csak nevelői segítséggel ismeri fel.  Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket és szerszámokat nem használja balesetmentesen.  Az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között a anyagok alakítása során az összefüggéseket önállóan csak részben ismeri fel érzékszervi tapasztalással.  Az anyagokat csak nevelői segítséggel tudja feldolgozni.  Munkájának külalakja mindig hanyag.  A biztonságos közlekedés szabályait nem ismeri.  A háztartáshoz kapcsolódó szokásokat nem ismeri. Megfelelően teljesített:  Kis segítséggel különbséget tesz a természetes és a mesterséges környezet anyagai között.  Az anyagok főbb tulajdonságait felismeri.  Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket és szerszámokat gyakran balesetmentesen használja.  A háztartáshoz kapcsolódó szokásokat általában felismeri.  Az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során az összefüggéseket érzékszervi tapasztalással felismeri.  Az anyagokat gyakran segítséggel tudja feldolgozni.  Munkáinak külalakja néha hanyag.  A biztonságos közlekedés főbb szabályait általában ismeri. Jól teljesített:  Meg tudja különböztetni a természetes és mesterséges környezetet.  Ismeri az anyagok tanult főbb tulajdonságait.  Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket és anyagokat balesetmentesen használja.  Az anyagokat fel tudja dolgozni segítséggel.  Munkáinak külalakja kielégítő.  A biztonságos közlekedés főbb tanult szabályait részletesen ismeri.  A háztartáshoz szükséges szokásairól beszélni tud.

147

Kiválóan teljesített:  A természetes és a mesterséges környezet anyagi közötti különbséget kiemelkedően ismeri.  Az anyagok főbb tulajdonságait kiválóan ismeri.  A tanult anyagokat önállóan feldolgozza.  Betartja az anyag- és eszközhasználat szabályait balesetmentesen.  Munkáinak külalakja esztétikus.  Betartja a célszerű és takarékos anyagfelhasználás szabályait.  Felismeri a közlekedésben a veszélyhelyzeteket és elkerülésük módjait. Év vége Felzárkóztatásra szorul:  Önállóan nehezen tesz különbséget a természetes és a mesterséges környezet anyagai között (levelek, fák, játszótér, lakótelep).  Az anyagok főbb tulajdonságait nevelői segítséggel felismeri.  Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket és szerszámokat gyakran nem használja balesetmentesen.  Az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során az összefüggéseket önállóan nehezen ismeri fel érzékszervi tapasztalással.  Az anyagokat nevelői segítséggel tudja feldolgozni.  Munkáinak külalakja általában hanyag.  A biztonságos közlekedés szabályait csak segítséggel tudja rögzíteni. Megfelelően teljesített:  A természetes és mesterséges környezet anyagai között különbséget tesz.  Az anyagok főbb tulajdonságait megfelelően felismeri.  A munkaeszközöket és szerszámokat általában balesetmentesen használja.  A háztartáshoz kapcsolódó szokásokat felismeri.  Az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az összefüggéseket felismeri érzékszervi tapasztalással.  Az anyagokat kis segítséggel dolgozza fel.  Munkáinak külalakja kielégítő.  A biztonságos közlekedés főbb szabályait megfelelően ismeri. Jól teljesített:  A természetes és mesterséges környezetet jól megkülönbözteti.  Biztonsággal ismeri az anyagok tanult főbb tulajdonságait.  Anyag- és eszközhasználata mindig balesetmentes.  Az anyagfeldolgozás terén kis segítségre szorul.  Munkáinak külalakja esztétikus.  A biztonságos közlekedés főbb tanult szabályait részleteiben ismeri.  A háztartáshoz kapcsolódó tanult szokásokat el tudja mondani. 148

Kiválóan teljesített:  A természetes és mesterséges környezet kiemelkedően jellemzi.  Az anyagok főbb tulajdonságait a tanultaknak megfelelően kiemelkedő módon ismeri.  A tanult anyagokat önállóan dolgozza fel.  Az anyag- és eszközhasználat szabályait balesetmentesen alkalmazza.  Munkáinak külalakja különösen esztétikus.  A célszerű és takarékos anyagfelhasználás szabályait mindig betartja.  A közlekedésben a veszélyhelyzeteket és elkerülésük módjait mindig felismeri. 2. osztály Felzárkóztatásra szorul:  csak részben ismeri az ember természetátalakító munkáját (lakóhely, lakótér)  csak részben ismeri az anyagok tanult, főbb tulajdonságait  az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket és szerszámokat nem mindig használja balesetmentesen  csak részben ismeri a háztartáshoz kapcsolódó szokásokat  az anyagokat fel tudja dolgozni sok segítséggel  munkáinak külalakja még hanyag  nem ismeri a biztonságos közlekedés főbb szabályait Megfelelően teljesített:  ismeri az ember természetátalakító munkáját (lakóhely, lakótér)  ismeri az anyagok tanult, főbb tulajdonságait  az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket és szerszámokat balesetmentesen használja  ismeri a háztartáshoz kapcsolódó szokásokat  az anyagokat fel tudja dolgozni sok segítséggel  munkáinak külalakja még hanyag  ismeri a biztonságos közlekedés főbb szabályait Jól teljesített:  tudja, hogyan lehet védekezni a környezet kellemetlen hatásai ellen  meg tudja különböztetni a természetes és mesterséges környezetet  ismeri az anyagok tanult, több tulajdonságát  az anyagokat fel tudja dolgozni segítséggel  betartja a takarékos anyagfelhasználás szabályait  munkáinak külalakja esztétikus  ismeri a főbb jelzőtáblák jelentését, és a biztonságos közlekedés szabályait részletesen  el tudja mondani a házimunkában való szerepvállalását

149

Kiválóan teljesített:  tudja jellemezni a természetes és mesterséges környezetet  az anyagokat fel tudja dolgozni önállóan  betartja a célszerű és takarékos anyagfelhasználás szabályait  munkáinak külalakja különösen esztétikus  ismeri a kicsinyítés és nagyítás fogalmát  felismeri a közlekedésben a veszélyhelyzeteket és elkerülésük módjait

3. osztály Felzárkóztatásra szorul:  észreveszi az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum főbb összefüggéseit tárgykészítés folyamán  nem mindig biztonságosan használja a szerszámokat  nem tud mérni centiméter pontossággal  ismeri a közlekedési eszközök biztonságos használatának főbb szabályait  nem ismeri a főbb háztartási eszközöket és biztonságos használatukat Megfelelően teljesített:  vegye észre az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum főbb összefüggéseit tárgykészítés folyamán  biztonságosan és szakszerűen használja a szerszámokat  tudjon mérni centiméter pontossággal  ismerje a közlekedési eszközök biztonságos használatának főbb szabályait  ismerje a főbb háztartási eszközöket és biztonságos használatukat Jól teljesített:  ismerje a lakás szerkezetét  tud egyszerű sematikus ábrát leolvasni és értelmezni kis segítséggel  tud egyszerű alaprajzot készíteni kis segítséggel  ismeri a közlekedési eszközök biztonságos használatának több szabályát  ismer több háztartási eszközt és ezek biztonságos használatát Kiválóan teljesített:  ismeri a mai és a régi használati tárgyak funkcióját  tud egyszerű alaprajzot készíteni önállóan  ismeri a közlekedési eszközök biztonságos használatának szabályait részletesen  ismeri a balesetveszélyeket a háztartásban, megelőzésének módjait

150

4. osztály Felzárkóztatásra szorul:  nem ismeri a nagyvárosi környezet építményeit  nem pontosan használja a hulladék és a melléktermék fogalmát  segítséggel takarékosan és célszerűen tudja felhasználni az anyagokat  segítséggel ismeri a közúti kerékpáros közlekedés főbb szabályait  ismeri az időjáráshoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó főbb életviteli szokásokat Megfelelően teljesített:  ismeri a nagyvárosi környezet építményeit  pontosan használja a hulladék és a melléktermék fogalmát  takarékosan és célszerűen tudja felhasználni az anyagokat  ismeri a közúti kerékpáros közlekedés főbb szabályait  ismeri az időjáráshoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó főbb életviteli szokásokat Jól teljesített:  ismeri a nagyvárosi élet előnyeit, hátrányait  pontosan használja az alapanyag, a résztermék, a félkész termék és a késztermék fogalmakat  ismeri a közúti kerékpáros közlekedés szabályait részletesen  ismeri részletesen az időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokásokat Kiválóan teljesített:  össze tudja hasonlítani a városi és falusi élet jellemzőit  tud egyszerű nézetrajzot készíteni önállóan  részletesen ismeri a balesetmentes kerékpáros közlekedés szabályait  részletesen ismeri az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységeket TESTNEVELÉS A tanulók fizikai állapotának méréséhez a Hungarofit vizsgálati módszerét és értékelési rendszerét használjuk fel 1-4. osztályig. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)

151

2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19

1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28

1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36

évfolyam 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61

1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,52 1,56 1,58 1,62 1,66 1,70 1,74

1,23 1,26 1,29 1,30 1,34 1,37 1,40 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,72 1,76 1,80 1,84 1,87

1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,89 1,94 1,98

1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,97 2,01 2,05 2,09

152

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02

1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11

évfolyam 0,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57

1,08 1,11 1,14 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,68 1,72

1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,67 1,70 1,74 1,78 1,81

1,24 1,27 1,30 1,34 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,88

1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,76 1,80 1,84 1,88 1,92 1,96

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

153

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4. 5. évfolyam

6.

7.

8.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4. 5. évfolyam

6.

7.

8.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc.

154

Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4. 5. évfolyam

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4. 5. évfolyam

6.

7.

8.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

155

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4. 5. évfolyam

6.

7.

8.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

156

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4. 5. évfolyam

6.

7.

8.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0-11

igen gyenge

12-22

gyenge

23-33

elfogadható

34-43

közepes

43-52

jó

53-63

kiváló

157

Cooper-teszt Értékelés: a Hungarofit segédkönyv alapján. Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig. I-V. osztály (7-11 éves életkorú) Pontérték

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

Pontérték

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1180 1200 1220 1240 1260 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000

1260 1280 1300 1320 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090

1400 1420 1440 1460 1480 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230

1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220 2240 2260 2280

1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2020 2040 2060 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2700 2720 2740 2760 2780

2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2820 2840 2860 2880

2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2400 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990 3010

2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2960 2980 3010 3030 3050 3070

2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150

158

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig. V-IX. osztály (11-15 éves életkorú) Pontérték

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

Pontérték

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360

1610 1630 1650 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440

1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500

1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570

1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150

2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2800 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2970 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3140 3170 3190 3210 3230

2520 2540 2570 2690 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3230 3250 3270 3290

2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3300 3320 3340 3360

2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3320 3340 3360 3380 3400

159

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. I-V. osztály (7-11 éves életkorú) Pontérték

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

Pontérték

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1140 1160 1180 1200 1230 1250 1270 1290 1310 1330 1350 1380 1400 1420 1440 1460 1480 1500 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1960 1980

1180 1200 1220 1240 1270 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020

1210 1230 1250 1270 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1420 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050

1280 1300 1320 1340 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110

1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 16660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770

2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810

2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840

2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900

2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

160

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig. V-IX. osztály (11-15 éves életkorú) Pontérték

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

Pontérték

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1820 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140

1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2140 2160

1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170

1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180

1350 1370 1390 1410 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2170 2190

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 23330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

2180 2200 2220 2240 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950

2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980

Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez "szükséges", illetve "kell" értéket jelzi! Az általános fizikai teherbíró-képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob álloképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.

161

1.osztály I. félév Felzárkóztatásra szorul:  Az alapvető gimnasztikai feladatokat pedagógus segítséggel is csak lassan és pontatlanul végzi el.  Kötetlen, tartós futásra csak rövid ideig képes.  A szökdeléseket és ugrásokat koordinálatlanul végzi.  Támasz-, függés-, és egyensúlygyakorlatokban bátortalanul, sok segítségre van szüksége. Megfelelően teljesített:  Az alapvető alakzatokat lassan veszi fel és változtatja.  Az alapvető testhelyzeteket elsajátította.  Kötetlen, tartós futásra a megfelelő ideig képes.  A szökdeléseket és ugrásokat általában koordináltan hajtja végre.  Ismeri az egy és kétkezes dobást.  A támasz-, függés-, és egyensúlygyakorlatokat pedagógus segítségével végrehajtja. Jól teljesített:  Jól elsajátította az alapvető alakzatokat és képes azokat változtatni.  Jól megtanulta az alapvető testhelyzeteket.  A gimnasztikai feladatokat pedagógus segítségével jól elvégzi.  A futásgyakorlatokat biztonságosan elvégzi.  Kötetlen tartós futásának gyorsasága és ideje jó.  A szökdeléseket és ugrásokat koordináltan hajtja végre.  Jól ismeri az alapvető egy- és kétkezes dobásokat.  A támasz-, függés-, és egyensúlygyakorlatokat pedagógus segítséggel jól és pontosan végrehajtja. Kiválóan teljesített:  Az alapvető mozgásokat gyorsan és kiválóan végrehajtja.  A megismert gimnasztikai feladatokat gyorsan és pontosan végrehajtja.  A futásgyakorlatokat biztonságosan elvégzi.  Kötetlen, tartós futásának gyorsasága és ideje kiváló.  A szökdeléseket és ugrásokat biztonságosan és összerendezetten hajtja végre.  A különböző dobásokat gyorsan elsajátította, és kiválóan alkalmazza.  A tanult támasz-, függés-, és egyensúlygyakorlatokat nevelői segítség nélkül pontosan végrehajtja.

162

Év vége Felzárkóztatásra szorul:  A gimnasztikai alapgyakorlatokat pontatlanul végzi, sok segítségre van szüksége.  Önmagához mért fejlődése tartós, és gyorsfutásban lassú.  A szökdeléseket és ugrásokat még nem eléggé összerendezetten végzi.  A különböző dobásmódok még nem alakultak ki jártasság szintjén.  A támasz-, függés-, és egyensúlygyakorlatot pedagógusi segítséggel sem tudja biztonsággal elvégezni. Megfelelően teljesített:  Az alapvető alakzatokat felveszi és változtatja.  A gimnasztikai alapgyakorlatokat nevelői segítséggel elvégzi.  Önmagához mért fejlődése járás- és futásgyakorlatokban megfelelő.  A szökdeléseket és ugrásokat összerendezetten végrehajtja.  Támasz-, függés-, és egyensúlygyakorlatokat pedagógusi segítséggel végre tud hajtani.  Ismeri az alapvető dobásmódokat. Jól teljesített:  Jól tudja alkalmazni a vezényszónak megfelelő alakzatok felvételét.  A gimnasztikai alapgyakorlatokat önállóan, jól elvégzi.  Önmagához mért fejlődése járás és futási feladatokban jó.  A szökdeléseket és ugrásokat biztonságosan és összerendezetten végzi.  A különböző dobásmódokat jártasság szintjén jól elsajátította.  A támasz-, függés-, és egyensúlygyakorlatokat segítség nélkül biztonságosan hajtja végre.

és

Kiválóan teljesített:  Az alapvető alakzatokat vezényszóra gyorsan felveszi és változtatja.  A gimnasztikai alapgyakorlatokat összekapcsolva is önállóan és pontosan elvégzi.  Járás- és futásgyakorlatokat közbeiktatott feladatokkal is gyorsan és pontosan végzi el.  Az alapvető ugrásformákat különböző feladatokkal jól és gyorsan hajtja végre.  Dobással kombinált játékokban, versenyekben kiválóan szerepel.  A támasz-, függés-, és egyensúlygyakorlatokat biztonságosan és pontosan elvégzi pedagógus segítsége nélkül is. 2. osztály: Felzárkóztatásra szorul:  nem ismeri az alaki mozgásokat 163

 csak segítséggel tud egyszerű gimnasztikai mozgásokat végezni  ismeri a különböző futómozgásokat  segítéséggel végre tud hajtani egyszerűbb támasz, függés egyensúlygyakorlatokat  meg tudja csinálni a legegyszerűbb labdás gyakorlatokat helyben

és

Megfelelően teljesített:  ismeri az alaki mozgásokat  tud egyszerű gimnasztikai mozgásokat végezni  ismeri a különböző futómozgásokat  minél pontosabban dob távolba és célba  végre tud hajtani egyszerűbb támasz, függés és egyensúlygyakorlatokat  meg tudja csinálni a legegyszerűbb labdás gyakorlatokat helyben és mozgás közben Jól teljesített:  önállóan be tud mutatni tanult mozgásformákat  képes 6-8 percig megállás nélkül futni  tud célba dobni valamilyen eszközbe (zsámoly, karika,…)  tud kötelet mászni  képes önállóan bemutatni támasz, függés és egyensúlygyakorlatokat  tud labdát vezetni, gurítani, átadni Kiválóan teljesített:  ismer és tud önállóan gimnasztikai formájú szabad-és kézi szergyakorlatokat bemutatni  tud futni irányváltoztatással  tud célba dobni különböző testhelyzetekből, különböző szerekkel  tud kötelet mászni mászó kulcsolással  képes gurulóátfordulást végezni különböző testhelyzetekkel  tud labdát vezetni, feldobni, elkapni különböző módokkal 3. osztály Felzárkóztatásra szorul:  tud egyszerű törzsgyakorlatokat végrehajtani  képes szökdeléseket, ugrásokat elvégezni  pontatlanul képes bemutatni tanított mozgásformák egyszerű elemeit  képes egyszerű labdagyakorlatokat végrehajtani Megfelelően teljesített:  tud egyszerű törzsgyakorlatokat pontosan végrehajtani  képes szökdeléseket, ugrásokat elvégezni  képes bemutatni tanított mozgásformák egyszerű elemeit 164

 képes egyszerű labdagyakorlatokat végrehajtani Jól teljesített:  vezényszónak megfelelően tudja alkalmazni a gyakorlatokat  pontosan bemutat tanult gimnasztikai formákat  tud futásból ugrani; távolugráskor egy lábról elrugaszkodva páros lábra érkezni  pontos hajító mozdulatokat alkalmaz kislabda-hajításnál  képes megszerezni, továbbítani a labdát mozgás közben is Kiválóan teljesített:  tud igazodni, ütemtartással járni  képes különféle futásformákat önállóan végrehajtani változatos feladatokkal (tartós futás, szlalom, fokozó), különböző testhelyzetből indulással (térdelőállórajt)  a különféle mozgásokat futás – szökdelés összekapcsolva tudja alkalmazni, ugrókötél használata előre-hátrahajtással  néhány lépés nekifutással különböző szerekkel távolba és célba is a megfelelő hajító mozdulattal dob  labdával különféle feladatokat képes végre hajtani különféle testhelyzetben 4. osztály Felzárkóztatásra szorul:  reprodukálás szintjén nehezen képes különböző alakzatokat felvenni  segítséggel is csak pontatlanul tud bemutatni összetett mozgásformákat  helyből és nekifutással is képes ugrásokat végrehajtani  nem tudja meg választani, hogy milyen feladatnak milyen dobásforma felel meg  képes labdavezetésre lassú iramban Megfelelően teljesített:  reprodukálás szintjén képes különböző alakzatokat felvenni  segítséggel be tud mutatni összetett mozgásformákat  helyből és nekifutással is képes ugrásokat végrehajtani  meg tudja választani, hogy milyen feladatnak milyen dobásforma felel meg  képes biztonságos labdavezetésre Jól teljesített:  vezényszónak megfelelően tudja a gyakorlatokat alkalmazni  feladatokat megérti, pontosan, fegyelmezetten önállóan hajtja végre  maximális futósebesség elérésére törekszik  tud nekifutással távolba ugrani, ugrási kísérleteket végez magasba  kislabda hajításnál pontosan hajtja végre a hajító mozdulatokat 165

 a legegyszerűbb tornaelemeket készségszinten elsajátította, képes önállóan bemutatni  biztonságosan kezeli a labdát (elkapja, birtokolja) Kiválóan teljesített:  összetett gyakorlatokat, szabad- és kézi szergyakorlatokat képes önállóan bemutatni  jelre gyorsan képes felvenni a tanult testhelyzeteket járás közben  képes futás közben összetett feladatokat végezni (iram, irányváltoztatás)  különböző szerekkel, mindkét kézzel, különböző dobásmódokkal képes távolba, célba dobni helyből és mozgással is  különböző támasz- függés-és egyensúlygyakorlatokat végez (fejállás, kézállás, cigánykerék, gurulóátfordulás)

ANGOL 1.osztály Kiválóan teljesített: Beszédértés:  A tanári instrukciókat és a hallott idegennyelvű szöveget pontosan megérti. Beszédkészség:  A tanult fordulatokat, kifejezéseket pontosan tudja használni.  A szavak kiejtése és a mondatok hangsúlyozása kiváló.  Versmondása kiemelkedő. Szókincs:  A tanult témakörökhöz kapcsolódó szókincse pontos, kifejező. Jól teljesített: Beszédértés:  A tanári instrukciókat és a hallott idegennyelvű szöveget általában megérti. Beszédkészség:  A tanult fordulatokat, kifejezéseket többnyire tudja használni.  A szavak kiejtése és a mondatok hangsúlyozása jó.  Versmondása jó. Szókincs:  A tanult témakörökkel kapcsolatban legtöbbször odaillő szavakat használ.

166

Megfelelően teljesített: Beszédértés:  A tanári instrukciókat és a hallott idegennyelvű szövegeket még nem pontosan érti meg. Beszédkészség:  A tanult fordulatokat, kifejezéseket még nem tudja önállóan használni.  A szavak kiejtése és a mondatok hangsúlyozása megfelelő.  Versmondásra csak tanári segítséggel képes. Szókincs:  A tanult témakörökkel kapcsolatos szókincse hiányos. Felzárkóztatásra szorul: Beszédértés:  A tanári instrukciókat és a hallott idegennyelvű szöveget nem érti meg. Beszédkészség:  A tanult fordulatokat, kifejezéseket nem tudja használni.  Kiejtése nem megfelelő.  A verseket nem tanulja  Munkatempója, munkavégzése lassú. Szókincs:  A tanult témakörökhöz kapcsolódó szókincse hiányos, pontatlan. Értékelési szempontok: FELSÕ TAGOZAT MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Magyar nyelv 1. Témazáró dolgozatok 2. Írásbeli, szóbeli feleletek; a fogalmazások helyesírási jegyei 3. Egyéb befolyásoló tényezők: Előnyösen befolyásolja az érdemjegyet:  tanórai munka  szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek (több forduló esetén kitartás a verseny végéig)  füzetvezetés. Hátrányosan befolyásolja: Felszerelések, házi feladatok hiánya, egyéb mulasztások. 167

Érdemjegyek száma félévenként legalább 3.

Irodalom 1. Témazáró dolgozatok, fogalmazások tartalom érdemjegye (tanévenként 3) 2. Szóbeli, írásbeli feleletek 3. Előnyösen befolyásolja az érdemjegyet:  tanórai munka  szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek (több forduló esetén kitartás a verseny végéig)  füzetvezetés. Hátrányosan befolyásolja: Felszerelések, házi feladatok hiánya, egyéb mulasztások. TÖRTÉNELEM 1. Témazáró dolgozatok. 2. Szóbeli felelet, (évi minimum 1), írásbeli felelet (félévente minimum 1) 3. Kiselőadások, beszámolók, rajzos, dramatikus megnyilvánulások. 4. Az értékelés szempontjai, a jegyet befolyásoló egyéb tényezők:  pontos tárgyi tudás  szóbeli kifejezés színvonala  térbeli, időbeli tájékozódás órai munka, füzetvezetés, tanulmányi versenyek, taneszközök, házi feladat hiánya, egyéb mulasztások

ANGOL 5-8. osztály: 1. Szóbeli számonkérés minimum kétszer félévente 2. Írásbeli számonkérés:  szódolgozat kisebb nyelvtani egységek után  feldolgozott olvasmányokhoz kapcsolódóan: tartalom, szövegértés, válaszadás  házi feladat, füzetvezetés tartalma, külalakja. 3. Témazáró dolgozatok - minimum négyszer tanévenként  nyelvtani összefoglaló

168

 komplex dolgozat: szövegértés, szavak, nyelvtani anyag, magnóhallgatás, honismeret. Témazáró dolgozatok értékelése:  100%-90% 5  89%-70% 4  69%-50% 3  49%-30% 2 Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályokban 1. Szóbeli számonkérés havonta történik 2. Írásbeli számonkérés heti rendszerességgel tesztlapokon és fogalmazásokban valósul meg. 3. A nagyobb mennyiségű szókészlet rögzítése végett heti két alkalommal történik a szódolgozat írattatása. 4. A feldolgozott olvasmányokhoz kapcsolódóan: tartalom, szövegértés válaszadás 5. Házi feladat, füzetvezetés tartalma, külalakja, ellenőrzése. 6. Témazáró dolgozatok írattatása témakörök befejezése után. 7. Nyelvtani összefoglaló és rendszerezés tesztlapokkal komplex dolgozat: szövegértés, szavak, nyelvtani anyag, magnóhallgatás, honismeret, országismeret. Témazáró dolgozatok értékelése:  100%-90% 5  89%-70% 4  69%-50% 3  49%-30% 2

MATEMATIKA Évente legalább 10 érdemjegy szükséges. 1. Témazáró dolgozatok: a tanév során 4 témazáró, értékelésük: 2. Írásbeli, szóbeli feleletek. 3. Előnyösen befolyásolja az érdemjegyet: órai aktivitás, szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek (több forduló esetén kitartás a verseny végéig), füzetvezetés.

169

4. Hátrányosan befolyásolja az érdemjegyet: felszerelés, házi feladat hiánya, egyéb mulasztások.

FIZIKA 1. Témazáró feladatlapok. 2. Írásbeli, szóbeli feleletek. 3. Előnyösen befolyásolja az érdemjegyet: órai aktivitás, szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek, kísérleti eszközök készítése. 4. Hátrányosan befolyásolja az érdemjegyet: hanyag füzetvezetés, egyéb hiányok.

INFORMATIKA 1. Gyakorlati munka. 2. Írásbeli, szóbeli feleletek. (félévente min. 2) 3. Előnyösen befolyásolja az érdemjegyet: órai aktivitás, szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek 4. Hátrányosan befolyásolja az érdemjegyet: hanyag füzetvezetés, egyéb hiányok. KÉMIA 1. Témazáró dolgozatok: 7. évf.: 3 témazáró (1. A kémia tárgya, oldatok, 2. Vegyjelek, mol, képletek mennyiségi jelentése, 3. Anyagok ismerete) 8. évf.: 4 témazáró (1. Kémiai kötések, 2. Redoxi és sav-bázis reakciók, egyenletek rendezése, 3. A VII, VI, V, IV főcsoport és elemei, 4. Az első 3 főcsoport, a fémek.) 2. Szóbeli, írásbeli feladatok, feleletek. (3 - 4) 3. Előnyös, ha a felszerelések megvannak, füzetvezetés, órai aktivitás, házi feladatok megfelelő megoldása. 4. Hátrányos: mulasztások ezen területeken.

170

TERMÉSZETISMERET, BIOLÓGIA, FÖLDRAJZ A tanulói teljesítmények ellenőrzésének, értékelésének módjai mindegyik tantárgynál 5.-8. évfolyamon egységesek. Az értékelés szempontjai:  A megfigyelés pontossága  A szóbeli kifejezés színvonala  A szakkifejezések, fogalmak pontos használata  Aktivitás, a tantárgyhoz viszonyulás  Az ismeretelsajátítás folyamata  Egyéni képességeknek megfelelő haladási ütem Értékelés módjai, fajtái:  Órai szereplés, feladatok megoldás  Gyűjtőmunka  Megfigyelésekről készült rajzok, feljegyzések  Kiselőadások, beszámolók  Szóbeli feleletek (legalább 1 alkalommal a tanév során)  Témazáró feladatlapok A jegyek száma félévenként legalább 3 legyen.

RAJZ 1. Témazáró dolgozatok (a tanév folyamán 2), 2. Írásbeli, szóbeli feleletek (évente minimum 1) 3. Rajz, festési, mintázási, tervezési, konstruálási produktumok (félévente min. 3) 4. Házi dolgozatok, gyűjtőmunkák, kiselőadások (évente 1) 5. Egyéb tényezők: Előnyösen befolyásolja az érdemjegyet  az órai munka,  füzetvezetés,  szorgalmi feladatok,  pályázatokon eredményes szereplés Hátrányosan befolyásolja:  a felszerelések, házi feladatok hiánya,  rajz, festési, mintázási, tervezési, határidejének elmulasztása.

171

konstruálási

produktumok

leadási

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Az ötödik, hatodik osztályban nagyobb az elméleti anyagrész. Értékelési módok:  Témánkénti szóbeli számonkérés  Munkavégzés során tanúsított aktivitás  Műszaki rajzok pontossága  Munkadarabok pontos elkészítése  Kivitelezésnél egyéni elképzelés, ötlet. A hetedik, nyolcadik évfolyamon előtérbe kerül az elmélet gyakorlatbani alkalmazása, munkadarabok formájában. 1. 2. 3. 4. 5.

Műszaki rajz készítésénél a "rajzolvasás" ismerete Szakkifejezések, szakszavak helyes használata Munkaeszközök, szerszámok helyes alkalmazása a gyakorlatban Pontosságra, minőségi munkára törekvés a gyakorlatban Munkához való viszony

A heti 1 órát tekintve félévenként 3-4 érdemjegy realizálható. A tanulók tanári minta vagy ábra alapján dolgoznak, melynek szemléltető szerepe jelentős. Nem az utánzás, hanem az önálló alkotás, problémamegoldás kerül előtérbe az értékelésnél. A kész munkadarabok elégséges vagy jobb osztályzatot kapnak. Elégtelen érdemjegyet a munkafolyamatok akadályozása, megrongálása, illetve az el nem készített feladat kap. ÉNEK-ZENE A tantárgyon belül értékeljük:  Zenei képességeket (hallás, ritmusérzék, zenei memória, zenei fantázia)  A zenei ismereteket (fogalmak, zeneirodalom, zenetörténet, zeneelméleti ismeretek)  Zenei kommunikációt (olvasás-írás, éneklés, zenehallgatás)  A gyakorlati gyűjtőmunkát (kiselőadás, könyvtárhasználat, szakirodalom feldolgozása) Félévenként minimum 3 jegy:  1 szóbeli felelet (zenei képesség, zenei kommunikáció),  1 írásbeli felelet (zenei képesség, zenei kommunikáció),  1 felmérés (zenei ismeretek). Az értékelést előnyösen befolyásolja:  részvétel zenei versenyeken, 172

 tanórai aktivitás,  gyűjtőmunka,  füzetvezetés. Hátrányosan befolyásolja:  negatív hozzáállás,  felszerelések,  házi feladatok hiánya. TESTNEVELÉS ÉS SPORT Az ismeretek elsajátításának mértékéről ellenőrzés útján győződhetünk meg, amelynek eredményét jelzi - a látottak, tapasztaltak rögzítését szolgálja - az értékelés. Az értékelés, osztályozás útján jut kifejezésre. A tanulók elbírálásánál, a testnevelési érdemjegy megállapításánál a következő szempontok az irányadók: A tanulók ellenőrzésénél, értékelésének s így az osztályozásnál is tükröznie kell a testnevelés tantárgy sajátos funkcióját. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés, értékelés és az érdemjegy-megállapítás során nem téveszthető szem elől: a testnevelés oktatási folyamatában is alapvető jelentősége van a személyiségformálásnak. Vagyis fontos követelmény az erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztése, a közösségi magatartás képességeinek kibontakoztatása is. Az elbírálás és osztályozás szempontjai ezért a következők:  Értékelni kell a tanulók személyiségvonásainak alakulását - a testnevelésben való részvétellel összefüggésben. Megnyilvánulhat ez az aktivitásban, kezdeményező készségben, öntevékenységben, a közös munkában való részvétel milyenségében, a segítőkészségben stb. De számba jöhetnek olyan erkölcsi - akarati tulajdonságok is, amelyek egyrészt a testnevelés folyamatában, az aktív részvétel során formálódhatnak, másrészt előfeltételei a mozgásos cselekvés egyre eredményesebb végrehajtásának. Ilyenek az akaraterő, a tűrőképesség, a bátorság, a felelősségérzet és a fegyelmezettség.  Természetesen az elbírálásnál és osztályozásnál a tantárgyi követelmények teljesítésének színvonala fontos tényező, vagyis hogy az ismeretek, készségek fejlesztésében milyen előrehaladást mutatnak a tanulók, s mennyire képesek azokat alkalmazni. Megengedhetetlen tehát minden olyan eljárás, amely standard követelmény szinteket állít a tanulók elé és azok teljesítményét centiméterben, másodpercben vagy egyéb hasonló módon meghatározott értékskálához viszonyítva ítéli meg. Ugyanakkor azonban jogosan elvárható, hogy a tanulók egyéni képességeiknek, alkati tulajdonságaiknak megfelelően javítsák egyéni teljesítményüket, erőfeszítéseket tegyenek tudásuk gyarapítására. Ezt a gyarapodást, ezt a fejlődést kell elsősorban az érdemjegyben értékelni.  Az ellenőrzés módja az ellenőrzésnek kétféle módja ismert: folyamatos és időszakos. A folyamatos ellenőrzés a rendszeres és céltudatos megfigyelésen és 173

a tapasztalatok rögzítésén alapszik. Az időszakos ellenőrzésre általában egy-egy nagyobb anyagrész lezárása után kerül sor, amelyet előre megjelölt ellenőrző gyakorlatok alapján bonyolítunk le. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének, értékelésének módjai, fajtái: (az ellenőrzésnél értékelésnél elsősorban a tanuló önmagához viszonyított fejlődését kell értékelni.)  A tanuló tanórai tevékenységének folyamatos megfigyelése, értékelése szóban  A tanuló tanórai magatartásának folyamatos megfigyelése, értékelése szóban  A tanuló sport öltözékének megfigyelése, meglétének, állapotának értékelése szóban  A tanuló a tantárgyhoz viszonyulásának folyamatos megfigyelése, értékelése szóban  Motoros képességek felmérése  A témaköröket lezáró ellenőrzések (kivitel, teljesítmény), értékelése szóban és érdemjeggyel. Továbbá értékelhető:  tömegsport rendezvényeken teljesítmény

való

részvétel

sportversenyeken

nyújtott

Követelmények az 5-ik évfolyam végén:  a tanulók ismerjék az oszlop, sor alakzatokat  hajtsák végre pontosan a gimnasztikai gyakorlatokat Ezen kívül az alábbi teljesítményeket várjuk:  a rajt vezényszavak ismerete  gyors futások 60 m-en (10.8-9.8 mp)  iramfutások 400-600 m-en (1.50-2.50 mp, 2.30-3.50 mp)  kitartó futások 1000 m-en (6-7 perc)  magasugrás, lépő technikával (90-120 cm)  távolugrás: guggoló technikával helyes végrehajtása  kislabdahajítás nekifutásból (fiúk: 25-35 m, lányok:20-25 m)  medicinlabda hajítás, fejfölül páros kézzel (fiúk: 650-850cm, lányok: 500-650 cm)  talajgyakorlatok önálló bemutatása  sportjátékokban aktív részvétel, labda helyes kezelése Követelmények a 6-ik évfolyam végén:  a tanulók tudják követni a vezényszavakat, alakuljon ki a munkafegyelem  állítsanak össze és mutassanak be egy 10 elemből álló gimnasztikai gyakorlatsort Ezen kívül az alábbi teljesítményeket várjuk:  atlétika: két rajtforma ismerete, gyorsfutás 60 m-en

174

    

kitartó futások 1500-2000 m-en (7-9 perc, 9-13 perc) magasugrás lépő technikával (100-120 cm), helyből ötösugrás (800-900 cm) kislabdahajítás nekifutásból (fiúk: 27-38 m, lányok: 25-36 m) 5-6 elemből álló talajgyakorlat bemutatása kötélmászás teljes magasságig, a tanult szekrényugrások bemutatása 4 részes szekrényen  kosárlabda-vezetés, mindkét kézzel, megállás-megindulás, fektetett dobás  röplabda alapérintéseinek helyes technikai végrehajtása  labdarúgásban támadó és védő játékosok szerepének ismerete, legyenek képesek aktívan részt venni a sportjátékokban, tartsák be a játékszabályokat, a fair play szellemében játszanak Követelmények a 7-ik évfolyam végén:  a tanulók ismerjék az alkalmazott rendgyakorlatok telje körét  gyorsfutás 100 m-en (15 -14.0 mp), iramfutás 600 m-en (2-0 perc), kitartó futás 2000-2500 m-en  távolugrás fokozódó iramú neki futással, erőteljes elrugaszkodással  fejlődjön futó-, ugró-dobóteljesítményük az előző évekhez képest  tornagyakorlatoknál alkalmazás szintjén tudjanak segítséget adni egymásnak  rendelkezzenek a sportjátékok alapvető technikai készletével, ismerjék fel a legjobb helyzetekben lévő játékostársaikat. Követelmények a 8-ik évfolyam végén:  a tanulók ismerjék a különböző izomcsoportok bemelegítő gyakorlatait  fejlődjenek a futó-ugró-, dobó versenyszámokban  esztétikusan tudják végrehajtani a tanult tornaelemeket  a tanult sportjátékokban képesek legyenek a helyzetnek megfelelően alkalmazni a védekezési és támadási elemeket  ismerjék a sportjátékok versenyszabályait, tudják ezeket alkalmazni  épüljön be mindennapi életükbe a sportolás iránti vágy. Lásd még "A helyi tanterv" tantárgyankénti felosztásában megjelölve A százalékos értékelési rend felmérőnként, a dolgozat nehézségi fokától függően változhat.

S z e g e d, 2013. március 31.

Dr. Ezumahné Németh Györgyi igazgató

175

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA

4 4

1. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

4

AZ ISKOLA FŐBB ALAPELVEI ISKOLÁNK CÉLRENDSZERE 1.2.1. A tanulók a személyiség fejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat célja 1.2.2 A közösségfejlesztési tevékenység célja: 1.3. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA CÉLJAIT SEGÍTŐ FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK 1.4. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐMUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. 1.2.

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 2.1. SZEMÉLYISÉG 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVEK, CÉLOK ÉS FELADATOK 2.3. EGYES NEVELŐK ÉS KÖZÖSSÉGEK SAJÁTOS SZEREPE A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBEN 2.3.1. Az osztályfőnök szerepe 2.3.2. A szaktanárok szerepe 2.3.3. A napközis nevelők szerepe 2.3.4. Egyéb foglalkozások Felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások Tömegsport, Énekkar, Szivárvány Művészeti Iskola

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.1. A KÖZÖSSÉG 3.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 3.3. KÖZÖS KÖVETELMÉNYEINK 3.4. INTÉZMÉNYÜNK GYERMEKKÖZÖSSÉGEI 3.4.1. Iskolai közösség 3.4.2. Osztályközösség 3.4.3. Osztályok csoportbontása 3.4.4. Szakköri közösségek 3.4.5. Felzárkóztató, differenciált munkát végző közösségek 3.4.6. Művészeti közösségek

4 5 5 6 11 11

12 12 12 13 13 13 13 14 14 14

14 14 14 14 15 15 15 16 16 16 16

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 17 4.1. CÉLOK 4.2. FELADATOK

17 17

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 18 5.1. TEHETSÉG 5.2. KÉPESSÉG 5.3 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 5.4 KIEMELT FELADATAINK 5.5 A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI 5.5.1. Angol két tanítási nyelvű képzés 5.5.2. Sportiskola 5.5.3. Művészeti nevelés 5.5.4. Természettudományos nevelés 5.5.5. Differenciált képzés 5.5.6. Könyvtár 5.5.7. Környezeti nevelés

176

18 18 18 18 19 19 19 20 20 20 20 21

5.5.8. Közösségfejlesztés, önismeret fejlesztése 5.5.9. Szülő-pedagógus-tanuló együttműködése 5.5.10. Testnevelés és sport

21 21 21

6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 57 6.1. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló program 6.2. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKÁVAL MEGBÍZOTT FELADATAI 6.3. KÜLÖNLEGES FELELŐSSÉGEI 6.4. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS: 6.5. KAPCSOLATAI: 6.6. AZ OSZTÁLYOKBAN TANÍTÓK ILL. OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI:

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 7.1 CÉLOK 7.2. FELADATOK

57 60 61 62 62 63

69 69 69

8. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉNEK ÉS OKTATÁSÁNAK ELVEI 8.1. AZ INTEGRÁLT OKTATÁS-NEVELÉS FELTÉTELEI 8.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA

9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 9.1. CÉLOK 9.2. FELADATOK

70 70 70

71 71 71

10. KÖRNYEZETI ÉS ERDEI ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 10.2.3. Erőforrások 10.2.4. ALAPELVEK, CÉLOK ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK:

Konkrét célok és feladatok Tanórán kívüli lehetőségek:

72 83 83 83

84 84

10.2.5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS/MINŐSÉGELLENŐRZÉS 10.3. MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉSI PROGRAM 10.3.1. Célja 10.3.3. A program lebonyolítása

85 85 85 86

11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 86 12. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS NAPKÖZI OTTHONI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE 86 12.1. A KAPCSOLATTARTÁS FŐBB TERÜLETEI: 12.2. KÖZÖS PROGRAMOK: 12.3. A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE

13.

87 89 89

EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ISKOLAI RENDSZERE

13.1 NAPKÖZIOTTHON 13.1.1. Cél 13.1.2. Feladatok 13.1.3. A feladatok éves ütemezése 13.2. SZAKKÖRÖK 13.3. VERSENYEK, VETÉLKEDŐK, BEMUTATÓK: 13.4. KÖNYVTÁR 13.5. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK 13.6. ISKOLAI TÖMEGSPORT 13.7. HIT- ÉS ERKÖLCSTANOKTATÁS 13.8. MÁS INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTT BIZTOSÍTOTT LEHETŐSÉGEK 13.9. ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 13.10. TANULÓI RÉSZVÉTEL AZ ISKOLAI SZERVEZETBEN, DIÁKÖNKORMÁNYZAT 13.11. A MŰVÉSZETI NEVELÉS

14. A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYOK PROGRAMJA

177

89 89 89 89 91 92 92 92 93 93 93 94 94 95 97

97

IV. INTÉZMÉNYÜNK HELYI TANTERVE

98

1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK 98 1.1. TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK 1.2. AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK 1.2.1. A kerettantervek felépítése 1.2.2. Az egyes tantárgyak helyi tanterveit a 4. sz. melléklet tartalmazza.

98 100 100 103

2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 103 3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 103 6.1. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI 6.2. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI 6.2.1. SZEMÉLYES, SZÓBELI ÉRTÉKELÉS 6.2.2. ÍRÁSBELI, SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS 6.3. TANTÁRGYI OSZTÁLYZATOK

110 111 111 111 112

Százalék % Szöveges értékelés Osztályzat

112 112 112

6.4. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS TÁJÉKOZTATÓ FÜZET HÁZI FELADAT 6.5. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK

6.6. A TANTÁRGYANKÉNTI ÉRTÉKELÉS KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI

178

112 113 113 113 114

116