I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüred Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Molnár Judit Levelezési cím: 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Telefonszám: 70/36-86-870 E-mail cím:
[email protected] 1.
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése A 18-20. századi balatonfüredi balneológia és balneoterápia 2.
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása - és élelmiszergazdaság
x egészség és életmód
természeti környezet
2. A nemzeti érték fellelhetőségének helye A balatonfüredi fürdőtelep, korabeli nevén „Savanyúvíz” vagy „savanyúvízi fürdőintézet. 4.
Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik települési
5.
x megyei
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása Az 1702-ben alapított balatonfüredi gyógyfürdőn seborvosok (kirurgusok), magán és kinevezett orvosok (medikusok) mint fürdőorvosok működtek, akik nemzetközi viszonylatban is jelentős gyógyító tevékenységet folytattak, amelyet sajátosan magyar és balatoni gyógymódokkal ötvöztek. A seborvosok és köpölyöző mesterek az ősi magyar gyógymódot, a köpölyözést végezték az 1702 és 1889 közötti időszakban. 1853-tól egyre csökkenő számban. A soproni seborvos Flasker/Flaskár András, a fürdő „alapítója” volt. Az első ismert orvos Havranek József 1771-től, az első kinevezett fürdőorvos Oesterreicher Manes József 1786-tól működtette az ivókúrára és savanyúvizes meleg fürdőre alapozott fürdőintézetet. Utódaik közül Wurm János és Petrovits Máté balneológiai munkássága jelentős publikációkban is testet öltött. Az 1819-től 1852-ig szolgált Adler József hivatalos orvosi jelentései szerint az ivókúrát, a savanyúvizes meleg fürdőket és a balatoni hidegfürdőket használta gyógyításra, miközben a köpölyözést korlátozó rendeletet adott ki. A segesvári származású Sigmund Károly 1837-ben megjelent könyvében a balatonfüredi gyógyfürdőről elsőként tett közzé európai
színvonalú fürdőismertetőt. Ebben a korszakban Balatonfüred a „magyar Meran” nevet is viselte. A Görgey Artúr orvosaként is ismert Orzovenszky Károly 1853-1876 között elsőként kísérelte meg Balatonfüred – külföldön is elismert – balneológiai-balneoterápiai centrummá és a tüdőbetegek gyógyhelyévé („magyar Meran”) alakítását. A balneoterápia új fejezete kezdődött 1902-ben Sümegi József magánorvos, szívspecialista praktizálásával, aki egy évtized alatt bebizonyította, hogy a füredi savanyúvíz is alkalmas a szívbetegek szénsavas fürdőkkel való kezelésére. Ez a felismerés vezetett a fürdőtelep mai formájában való kialakításához, az Erzsébet Szanatórium felépítéséhez. Így lett Füred a „magyar Nauheim”.
6.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett A balatonfüredi gyógyfürdőn – a gyógytényezők ritkaságszámba menő együttes jelentkezésének színhelyén – folytatott balneoterápiai tevékenység az 1770-es évektől a nagyszombati egyetem orvosi fakultásához és a helytartótanácshoz, az 1850-es évektől az első budapesti orvosi iskolához (Balassa János) és a második bécsi orvosi iskolához (Johann von Oppolzer, Johann Florian Heller, Josef von Škoda, Karl Ludwig Sigmund) kapcsolódva fejlődött. A balneoterápia nemzetközi sodrában való haladást jelzi vele kapcsolatban a „magyar Pyrmont”, „magyar Meran” és „magyar Nauheim” elnevezése használata. Ugyanakkor a köpölyözés, mint ősi gyógymód, a balatoni hidegfürdők és a szőlőkúra alkalmazásával sajátosan magyar és balatoni jelleget is viselt a füredi gyógyfürdőn folytatott gyógyító tevékenység.
7.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Iosephi Manis Oesterreicher: Analyses aquarum Budensium, Viennae, 1781. Johann Warm: Anleitung zum Gebrauche der Mineralwasser und Bäder mit besonderer Hinsicht auf das Füreder Mineralwasser und Bad Preburg, 1807. Matthaus Petrowitsch: Eigenschaflen des Füreder Mineralwassers in Ungarn, und Krankheiten, in welchen dieses heilsam ist. Ofen, 1814. Carl Ludwig Sigmund: Füred’s Mineralquellen und der Plattensee für Aerzte und Badegäste. Pest, 1837. Orzovenszky Károly: Közlemény a balaton-füredi ez évi fürdői időszak érdekében. Pest, 1853. Orzovenszky Károly: Orvosi jelentés az 1856-ki Balaton-Füredi fürdő-évszakról. Pest, 1857. Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása: A helyi viszonyok, a fürdő története , gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest, 1863. Mangold Henrik: Balaton Füred zsebben. Gyógyhatányainak és gyógyhelyi viszonyainak rövid rajza. 2. bőv. kiadás, Budapest, 1875. Balatonfüredi emlék, a fürdővendégek tájékoztatására. Mangold Gusztáv szerk. Budapest, 1896. Mangold Henrik: Orvosi közlemény a balatonfüredi gyógy- és fürdőhelyről. [klny. a Magyar Orvosi Revue 1901. évi 8. számából] Sümegi József: Szívbetegek kezelése szénsavas fürdőkkel és néhány szó a szívbetegek indicatiójáról, Klny. a Budapesti Orvosi Újság III. évf. (1905) 10-11. számából.
A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Szerk.: Papp Samu és Hankó Vilmos. Budapest, 1907. Magyar fürdőkalauz. Szerk: Erdős József. Tata, 1911. Balatonfüred gyógyfürdő és éghajlati gyógyintézet: Természetes szénsavas fürdők Balatoni meleg-, hidegfürdők – Radioaktiv iszapfürdők. Budapest, [év nélkül] Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. [Borítócím]: Az újjáépített Balatonfüred: Előzetes jelentés az 1913.-iki évadra Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdőről, nyaralóhelyről és ásványvíztelepről. Balatonfüred, 1913. Schmidt Ferenc: A Balaton orvosi ismertetése. Budapest, 1925. [klny. az Orvosi Hetilap Tudományos Közleményei LXIX. évf. 22. számából] Magyarország fürdőinek, ásványvizeinek, üdülőhelyeinek ismertetése. Összeáll.: Frankl Miklós, Kunszt János, Rausch Zoltán. Budapest, 1932. Schmidt Ferenc: A szőlőgyógymód. Budapest, [év nélkül] Schmidt Ferenc: A balatoni szőlőgyógymód. Budapest, 1933. Balatonfüredi emlék: Gyógy- és fürdővendégek, víkendezők és turisták számára. [Schmidt Ferenc előszavával]; Szerk: Mangold Gusztáv. Balatonfüred, 1935. Schmidt Ferenc: A Balaton gyógytényezői. Balatonfüred, 1936. Debrőczi Tibor: Állami Gyógyintézet, Balatonfüred. Budapest, 1959. Magyarország gyógyfüdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Szerk: Farkas Károly. Budapest, 1962. Marton László: Hogyan lett Balatonfüred rendezett európai fürdővé? = Napló. 1964. április 19. (91. sz.), 7. oldal Zákonyi Ferenc: Balatonfüred: Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig. Veszprém, 1988. Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, 1999. Lichtneckert András: A gyógyfürdő alapító Flasker András. = Balatonfüredi Napló. 2006. november (11. sz.), 3. oldal Lichtneckert András: A füredi savanyúvízi gyógyfürdő kezdetei 1702–1755. = Füredi História. 2006/2. sz., 2–4. oldal Lichtneckert András:: Füred, a parasztok és a szegények gyógyfürdője. = Füredi História. 2007/1. sz., 2–9. oldal Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig, 1702-1949. Balatonfüred 2013. Lichtneckert András: Az anarchiától a keresztig – a füredi fürdőtelep kialakulásának vázlata. = Füredi História. 2013/ 2. sz. , 3–13. oldal Veress Gábor: Akkor és most (1913 – 2013). Balatonfüred, 2013.
8.
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: Forrásértékű leírások, közlemények: Iosephi Manis Oesterreicher: Analyses aquarum Budensium, Viennae, 1781. Johann Warm: Anleitung zum Gebrauche der Mineralwasser und Bäder mit besonderer Hinsicht auf das Füreder Mineralwasser und Bad Preburg, 1807. Matthaus Petrowitsch: Eigenschaflen des Füreder Mineralwassers in Ungarn, und Krankheiten, in welchen dieses heilsam ist. Ofen, 1814. Carl Ludwig Sigmund: Füred’s Mineralquellen und der Plattensee für Aerzte und Badegäste. Pest, 1837.
Orzovenszky Károly: Közlemény a balaton-füredi ez évi fürdői időszak érdekében. Pest, 1853. Orzovenszky Károly: Orvosi jelentés az 1856-ki Balaton-Füredi fürdő-évszakról. Pest, 1857. Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása: A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest, 1863. Mangold Henrik: Balaton Füred zsebben. Gyógyhatányainak és gyógyhelyi viszonyainak rövid rajza. 2. bőv. kiadás, Budapest, 1875. Balatonfüredi emlék, a fürdővendégek tájékoztatására. Mangold Gusztáv szerk. Budapest, 1896. Mangold Henrik: Orvosi közlemény a balatonfüredi gyógy- és fürdőhelyről. [klny. a Magyar Orvosi Revue 1901. évi 8. számából] Sümegi József: Szívbetegek kezelése szénsavas fürdőkkel és néhány szó a szívbetegek indicatiójáról, Klny. a Budapesti Orvosi Újság III. évf. (1905) 10-11. számából. A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Szerk.: Papp Samu és Hankó Vilmos. Budapest, 1907. Balatonfüred gyógyfürdő és éghajlati gyógyintézet: Természetes szénsavas fürdők Balatoni meleg-, hidegfürdők – Radioaktív iszapfürdők. Budapest, [év nélkül] Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. [Borítócím]: Az újjáépített Balatonfüred: Előzetes jelentés az 1913.-iki évadra Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdőről, nyaralóhelyről és ásványvíztelepről. Balatonfüred, 1913. Schmidt Ferenc: A Balaton orvosi ismertetése. Budapest, 1925. [klny. az Orvosi Hetilap Tudományos Közleményei LXIX. évf. 22. számából] Magyarország fürdőinek, ásványvizeinek, üdülőhelyeinek ismertetése. Összeáll.: Frankl Miklós, Kunszt János, Rausch Zoltán. Budapest, 1932. Schmidt Ferenc: A balatoni szőlőgyógymód. Budapest, 1933. Balatonfüredi emlék: Gyógy- és fürdővendégek, víkendezők és turisták számára. [Schmidt Ferenc előszavával]; Szerk: Mangold Gusztáv. Balatonfüred, 1935. Schmidt Ferenc: A Balaton gyógytényezői. Balatonfüred, 1936. Debrőczi Tibor: Állami Gyógyintézet, Balatonfüred. Budapest, 1959. Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Szerk: Farkas Károly. Budapest, 1962. Tanulmányok, cikkek: Marton László: Hogyan lett Balatonfüred rendezett európai fürdővé? = Napló. 1964. április 19. (91. sz.), 7. oldal Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig. Veszprém, 1988. Lichtneckert András: A füredi savanyúvízi gyógyfürdő kezdetei 1702–1755. = Füredi História. 2006/2. sz., 2–4. oldal Lichtneckert András: A gyógyfürdő alapító Flasker András. = Balatonfüredi Napló. 2006. november (11. sz.), 3. oldal Lichtneckert András:: Füred, a parasztok és a szegények gyógyfürdője. = Füredi História. 2007/1. sz., 2–9. oldal Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig, 1702-1949. Balatonfüred 2013. Veress Gábor: Akkor és most (1913-2013). Balatonfüred, 2013. Filmek
Fürdőhelyi utazás: Magyarország gyógyfürdői (cca.: 26 perc) Lelőhely: http://nava.hu/id/516782/ Ebből Füred 7perc 35 másodperctől a 17. percig (Jókai-emlékház; sétány; Kossuthforrás; szívkórház; Gyógyterem; Huray házak) Balatonfüreden modern átalakító munkálatok folynak (1935) Lelőhely: http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=1579 Nemzeti értékeink: Balatonfüred (cca.: 9 perc) Lelőhely: http://nava.hu/id/470578/ Sétány; Jókai múzeum; Anna-bál; strandolás. Elkészült Balatonfüred reformkori városrészének felújítása Lelőhely: http://nava.hu/id/168658/
III. MELLÉKLETEK 1.
Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja
2.
A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek *j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely ja) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, jb) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez;
3.
A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
1. sz. melléklet. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
A 18-20. századi balatonfüredi balneológia és balneoterápia
A bemutatott dokumentumok és képek a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteményből, illetve a „Füred a magyar királyság dísze” c. állandó kiállításáról származnak.
korabeli képeslap
korabeli gyógyfürdőkád
füredi ivópoharak
füredi ivópoharak
korabeli térkép a savanyúvízi fürdőtelepről
Szívkórházi bejárat
Szívkórházi bejárat a fürdőkhöz
Állami Szívkórház
Gyógy tér
