A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE A Szarvasi szakképzés-iparosképzés a XIX. sz. második felére nyúlik vissza. A mővelıdésre és tudásra vágyó iparosság szorgalmazta, hogy ne csak szakmájukban ügyes mestereket, hanem értelmes, mővelt polgárokat képezzenek. Ezért kezdeményezték az iparoktatás megreformálását, ipartestületek létrehozását. Az 1872. évi I. ipartörvény az iparszabadságot hirdette, szorgalmazta az ipartestületek felállítását, valamint szólt a tanoncképzés szabályairól. Az iparszabadság viszont megszorongatta, magára hagyta az évszázadok óta dolgozó kézmőveseket, kisiparosokat. Megindult a harc a törvénymódosítás érdekében. Ennek következtében 1884. évi XVII. iparos törvény egyértelmően elrendelte az ipartestületek felállítását, mely szerint "a testületeknek fı hivatása elsısorban mégis abban áll, hogy az iparosok közt a rendet és fegyelmet fenntartsák, s azonkívül a tanoncok oktatására nézve alkalmas módon és lehetıleg egyöntetően hassanak". A közóhajnak eleget téve az akkori vallás- és közoktatási miniszter Trefort Ágoston 1883-ban felhívta a városokat és községeket ipariskolák felállítására. Ezen iskolák látogatása 1884-tıl vált kötelezıvé. Szarvas község Képviselı-testülete a felhívásra 1884. január 24-én határozatot hozott az ipariskola megnyitására. Megalakították az elsı felügyelı bizottságot, létrehozták a tantestületet Mihálfy József igazgatóval az élen, aki "kifejezést ad abbeli örömének, hogy teljesedésbe ment ama közös óhajtás, hogy Szarvas városának ipariskolája legyen". A megnyílt iskolába 1884/85. tanévben 229 tanuló iratkozott be egy elıkészítı és két elsı osztályba. A szarvasi ipartestület nem sokkal késıbb 1885. április 29-én alakult meg Praznovszky Ferenc szolgabíró, mint iparhatósági biztos elnöklete alatt. Felkarolták a szarvasi tanoncképzést. 1897-ben Árucsarnokot hoztak létre a piacképes árúk bemutatására, rendszeressé tették ipari kiállításaikat . 1934-ben az iskola igazgatója Jánowszky György volt, aki az iskola fennállásának 50. évfordulója alkalmából jubileumi értesítıt adott ki, ünnepséget és kiállítást szervezett, 28 „Öreginas Emlékbizonyítványt” adott át az iskola elsı diákjainak.
1
Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Tanév 1884-1885 1885-1886 1886-1887 1887-1888 1888-1889 1889-1890 1890-1891 1891-1892 1892-1893 1893 1894 1894-1895 1895-1896 1896-1897 1897-1898 1898-1899 1899-1900 1900-1901 1901-1902 1902-1903 1903-1904 1904-1905 1905-1906 1906-1907 1907-1908 1908-1909
A tanulók száma
Ssz.
Tanév
229 26 1909-1910 241 27 1910-1911 223 28 1911-1912 231 29 1912-1913 299 30 1913-1914 253 31 l 914-1915 240 32 l 915-1916 251 33 l 916-1917 253 34 1917-1918 254 35 1918-1919 256 36 1919-1920 240 37 1920-1921 251 38 1921-1922 277 39 1922-1923 287 40 1923-1924 253 41 1924-1925 225 42 1925-1926 214 43 1926-1927 208 44 1927-1928 225 45 1928-1929 235 46 l 929-1930 242 47 1930-1931 233 48 1931-1932 261 49 1932-1933 251 50 1933-1934 Tanulóink összes száma az 50 év alatt
A tanulók száma 300 342 364 237 363 204 259 172 192 194 179 316 320 375 440 500 500 458 456 423 363 268 239 235 248 14105
2
1934-1988 Ipari szakmunkásképzés 1934-1971 Sajnos ezen idıszakról feljegyzések , dokumentumok nem állnak rendelkezésre, ezért csak néhány adat vált ismertté. Az elızı éveknek megfelelıen az inas, segéd, mester fejlıdési sort szolgálta az iskola. A második világháború után a szakképzés a szövetkezeti kis- és nagyüzemi szakmunkásgárda kialakulását és utánpótlását segítette Szarvason. A szakmunkásképzésrıl szóló törvény 1949-ben lépett életbe, melynek lényege: az iskolát az állam tartja fenn, 186 szakma tanulása lehetséges. A tanonc elnevezés helyett az ipari tanuló elnevezést használták. Az ipari tanulóknak szerzıdést kellett kötni késıbbi munkáltatóikkal. 1950-tıl a szakmunkásképzés irányítását a Munkaerıtartalékok Hivatala (MTH) vette át, majd 1957-tıl a Munkaügyi Minisztérium irányítása alá került .A szakmunkásképzésben megszerezhetı szakmák számát az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék tartalmazta. Az 1969-ben kiadott törvény a szakmunkásképzést a közoktatás rendszerébe beépítette, megszőnt a szerzıdéskötés, létrejött a tanulói jogviszony. Ettıl az idıszaktól kezdve a szakmunkásképzésben is beindultak a centralizációs törekvések. Békés megyében csak két önálló szakmunkásképzı iskola mőködhetett tovább Békéscsabán és Gyulán. A szarvasi iskola a szeghalmi, gyomaendrıdi, orosházi iskolákkal együtt a békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkásképzı Intézet kihelyezett tagozata lett, 615. sz. iskolaként került nyilvántartásba. Ettıl kezdıdıen az oktatás bérelt ingatlanban, kizárólag délutáni tanítással, fıállású pedagógusok és fıállású igazgató nélkül folyt. A megyeszékhelyre koncentrálódó állami ipartelepítés munkaerıigénye a képzést is a megyeszékhelyre koncentrálta. Megyei szinten határozták meg a felvehetı tanulólétszámot természetesen a helyi igényeket figyelembe véve, mely évenként változott. Csak azok a tanulók maradtak Szarvason, akiknek a kvalifikáltabb szakmák tanulásához nem jutott hely. Ez a centralizált, létszám meghatározó gyakorlat a rendszerváltásig megmaradt. Az irányított beiskolázási gyakorlat a tanulólétszámot stabilizálta 200-250 fıre. Új iskola építésére továbbra sem nyílt lehetıség, a Vajda Péter Gimnázium „B”épülete- Kossuth u. 7.- adott helyet a képzésnek. A tanítás kizárólag délután folyt. Tagozatvezetıként Gosztonyi József, majd Sovány Mihály másodállásban dolgoztak.
1971-1988 1971-ben lehetıség nyílt fıállásban tagozatvezetı és szakoktató alkalmazására. Az iskola élére Koszti Pál tagozatvezetı került, Szili Tibor fıállású szakoktatóként dolgozhatott. Az iskola a szakképzés fennállásának 90. évfordulója alkalmából az 1974/75-ös tanévben ünnepséget rendezett a helyi KIOSZ nagytermében, ahol a tanulók munkáiból kiállítás nyílt. Ekkor a tanulólétszám 283 fı volt a következı szakmákban: autószerelı, géplakatos, asztalos, szobafestı, karosszérialakatos, kımőves, gumijavító, nıi szabó, fehérnemő-készítı, szınyegszövı. 1976-ban az intézmény megkapta a Kossuth u. 5. szám alatti ingatlant, addig ez az épület a Vajda Péter Gimnázium fiú diákotthona volt. A tanári létszám 7 fıre emelkedett, tagozatvezetı Zvara János lett. A tanítás két állandó tanteremben folyt. Az iskola tartalmi munkája, képzési szerkezete folyamatosan fejlıdött. A gyakorlati képzés a leendı munkahelyeken, üzemi tanmőhelyekben történt. Az iskola irányító-ellenırzı munkája kiterjedt az üzem állományában lévı szakoktatókra is. Az üzemek segítették a diákok elırehaladását, pl. SZÁT Gépjavító Gyáregység, SZÁT Melioráció, Bútoripari Szövetkezet, Szirén Ruházati Szövetkezet, Vas és Fémipari Szövetkezet, VT.VB. Költségvetési Üzem.
3
Az iskola az 1984/85-ös tanévben ünnepelte a szakképzés 100. évfordulóját. Tanulólétszám 205 fı volt a következı szakmákban: nıiruha-készítı, autószerelı, géplakatos, kımőves, szobafestı, szınyegszövı, bútorasztalos, karosszéria-lakatos. 1980-ban a szakképzés teljes irányítását a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium vette át, majd 1990-ben visszakerült a Munkaügyi Minisztériumhoz. A 80-as évek második felében a magyar gazdaságban a válság jelei kezdtek mutatkozni, a centralizált irányítás enyhült. Ez az oktatásban is megmutatkozott. 1988-ban az iskola teljes önállóságot kapott, fenntartója Szarvas város lett.
Az önálló intézmény 1988-2007 Az 1988-ban önállóvá váló 615. számú szarvasi Ipari Szakmunkásképzı Intézet tanulólétszáma 215 fı, fıállású pedagógusok száma 9 fı. Oktatott szakmák: kımőves, nıiruhakészítı, bútorasztalos, géplakatos, esztergályos. Ettıl az idıponttól kezdve az iskola fejlıdésnek indult a létszám és feltételek tekintetében egyaránt. Az 1989/90-es tanévtıl az iskola igazgatója Koszti Pál lett. 1991/92-ben az intézmény megkapta a Kossuth u. 7. szám alatti épületet is, így a Kossuth u. 5. szám alatt fiú diákotthon létesülhetett. Szarvas Város Önkormányzata megvásárolta a SZIRÉN Ruházati Szövetkezet Vasút út 68. szám alatti ingatlanát, ahol az intézmény ruhaipari és faipari tanmőhelyt alakíthatott ki.
4
1992/93-ban új képzési profilok indultak: fodrász, élelmiszer- és vegyiáru kereskedı, szobafestı-mázoló és tapétázó képzés. Fodrász tanmőhely a Kossuth u. 5. szám alatt, valamint építıipari telephely a Vasút út 68. szám alatt létesült. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról megszüntette a szakmunkásképzı iskolát és szakiskolát, egységesen szakképzı iskolának nevezte el. Bevezetésre került a 16 év tankötelezettség. Az 1959-ben kiadott Országos Szakmunkásképzési Jegyzéket (220 körüli szakma) felváltotta az 1993-ban kiadott Országos Képzési Jegyzék, több mint 800 szakképesítéssel. 1993/94-ben ismételten új képzési profilok indultak: szakács, pincér képzés. Beindult az elsı szakközépiskolai osztály ruhaipari és faipari képzési területen, cél a technikusvizsga megszervezése volt. A képzés jellege úgynevezett 4+1-es, amely azt jelentette, hogy a 4 év alatt elsısorban érettségire történı felkészülés folyt, 5. évben technikusvizsgára készültek fel a tanulók. 1994/95-tıl a szakmunkások szakközépiskolája 2 éves intenzív nappali tagozata érettségire készített fel szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezı "felnıtteket". Az 1994/95-ös tanévben az iskola 110. éves évfordulóját ünnepelte, mint önálló intézmény Koszti Pál igazgató irányításával. Ebbıl az alkalomból az intézmény felvette a Székely Mihály (Mérnök, a magyar repülés úttörıje, konstruktır, pilóta, a magyar aviatika hısei közé tartozik, de autót is tervezett) nevet. Az iskola homlokzatán a róla készült dombormő felavatásra került. Kettıs ünneppé vált a rendezvény, jubileumi évkönyv kiadására is sor került. A tanulólétszám 457 fı, fıállású és óraadó pedagógusok száma 44 fı volt.
A további fejlıdés útján Az elsı érettségi vizsgát 1996. júniusában szervezte az iskola a szakmunkások szakközépiskolájában tanulóknak, majd 1997-ben az elsı nappali tagozaton érettségizı szakközépiskolai diákoknak. 1996/97-tıl sor került a Tessedik u. 24. szám alatti ingatlan bérlésére fiú diákotthon részére, mert a tanulólétszám fokozatos növekedése szükségessé tette a Kossuth u. 5. számú ingatlan iskolaként való hasznosítását, ahol három évig fiú diákotthon mőködött. A vidéki leányok a Vajda Péter Gimnázium kollégiumában kaptak helyet. 1997/98-ban ismét új képzések indultak szakközépiskolában vendéglátó és kereskedelem szakmacsoportokban már az új szerkezetnek megfelelıen. 1998. júniusában került sor az elsı technikusvizsga megszervezésére ruhaipari és faipari szakmákban. 1998. szeptember 1-tıl a szakképzı iskolák képzési szerkezete átalakult, a beiskolázás szakmacsoportos lett. Általánosan mővelı évfolyamok (szakközépiskola 9-12, szakiskola 9-10, szakmai elıkészítéssel és alapozással) + szakképzı évfolyamok (szakiskola 1/11, 2/12, szakközépiskola 1/13, 2/14). Szakma tanulás csak a tankötelezettség teljesítése -16 éves kor betöltése - után lehetséges. Az iskola a törvényi elıírásokat egy évvel hamarabb bevezette. A tankötelezettség kitolódásának következménye a tanulólétszám további növekedése lett. Így az iskola épülete kicsinek bizonyult. Szarvas Város Önkormányzata 1998/99-ben a Kossuth u. 7. szám alatti épületet központosított támogatásból felújította, emeletráépítés történt. Kivitelezı az Integrál Rt. volt.
5
A 90-es évek végén az ipari szakmákban fokozatosan csökkent a tanulólétszám, a fémipari képzés teljesen megszőnt, az építıiparban is akadozott a képzés. A gazdaság kevésbé igényelte ezeket a szakmákat, ezért a képzés eltolódott a szolgáltatások felé. 2000 körül a ruhaiparban is rohamosan csökkent a tanulólétszám, a könnyőipar is hanyatlásnak indult. 2000. augusztus 1-tıl Szarvas Város Önkormányzata az iskola fenntartását átadta a Békés Megyei Önkormányzatnak, az iskola neve Békés Megyei Önkormányzat Székely Mihály Szakképzı Iskola és Kollégium lett. 2000/2001-ben az intézmény tovább bıvítette tanmőhelyeinek számát, vendéglátóipari tanéttermet és tankonyhát alakított ki a Kossuth u. 5. szám alatt. Vasút út 68. szám alatti épületét folyamatosan rendbe tette.
2000/2001-ben beindult a felnıtt szakképzés - levelezı tagozaton- ruhaipari technikus szakon. 2001. január 1-tıl a Megyei Önkormányzat racionalizálási törekvéseinek hatására gazdaságilag részben önálló intézménnyé vált az iskola. A szarvasi Idısek és Szenvedélybetegek Otthona látta el a gazdasági tevékenységet. Ez a gazdasági integráció 2005. július 1-tıl megszőnt. 2001-ben a szakképzés az Oktatási Minisztérium irányítása alá került. Szintén 2001-ben kiadták a felnıttképzési törvényt, amely az iskolarendszerő szakképzés mellett törvényes kereteket adott az iskolarendszeren kívüli szakképzésnek is. 1999/2000-es tanévben, majd a 2001/2002-es tanévtıl az iskola igazgatója Kohut Andrásné (Pekárik Flóra) lett. 6
2003/2004-ben a ruhaipari képzés megszőnése után ismét új szakmacsoport indult humán szakterületen oktatás szakmacsoportban szakközépiskolában. Szintén ebben a tanévben kialakításra került a kereskedelmi kabinet. 2004/2005-ös tanévben az iskola a szakképzés, valamint Székely Mihály születésének 120. évfordulóját ünnepelte. Ekkor a tanulólétszám 723 fı, pedagógusok száma 63 fı. A szakképzés folyamatos fejlesztése, a vállalkozókkal való kapcsolattartás egyre több feladatot ad az iskoláknak. A külsı gyakorlati helyen töltött szakmai gyakorlatok esetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kötelezıvé tette a tanulószerzıdések kötését. Így az iskolai tanmőhelyi gyakorlatok, és az együttmőködési megállapodások mellett belépett a tanulószerzıdések rendszere. Az intézményben évente 130 körüli tanulószerzıdés megkötésére kerül sor. 2004/2005-ös tanévben szociális szakmacsoportban is beindult a képzés. A 2005/2006-os tanévben a szakképzés átalakítása tovább folytatódott. 2006. január 01-tıl az Oktatási Minisztérium a szakképzés irányítását átadta a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak. Az Országos Képzési Jegyzéket felváltotta az új moduláris képzésre épülı Országos Képzési Jegyzék, melyet a kereskedelem szakmacsoportban 2007. szeptember 01-tıl, a többi szakképesítés esetében 2008. szeptember 01-tıl kell bevezetni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól 16 szakképesítés irányítását átvette. Ezzel egyidejőleg a képzési idıket egy évvel meghosszabbította. Így 2006. szeptember 01-tıl az iskolában oktatott következı szakképesítések a 10. évfolyam után három évesek lettek: fodrász, asztalos, kımőves, szakács, pincér, szobafestı-mázoló és tapétázó, nıiruha-készítı.
A 2006-ban 9. évfolyamba lépı diákok számára 18 év lett a tankötelezettség, amely ismételten komoly feladatot jelent néhány diák iskolában tartása miatt. Az iskola célul tőzte ki iskolarendszeren kívüli felnıttképzés szervezését is. Ennek eredményeként az intézmény megszerezte a felnıttképzési nyilvántartást és akkreditációt. Számítógép-kezelı, vendéglátó-vállalkozó szakképesítı vizsgákat szervezett. A pedagógusok módszertani kultúrájukat folyamatosan fejlesztették, bevezetésre került a projekt módszer alkalmazása, tanulás-tanítása, pályaorientációs foglalkozások tartása. A sajátos nevelési igényő diákok részére fejlesztı pedagógus rehabilitációs és fejlesztı foglalkozásokat tart. Az intézménybe Békés megyei diákokon kívül Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyébıl is járnak diákok. A leányok továbbra is a Vajda Péter Gimnázium kollégiumában szállnak meg. A fiúk részére 2004. szeptember 01-tıl a Szlovák Általános Iskola és Óvoda földszinti kollégiumi szárnya biztosít szállást. Az iskola egyre több szakmai rendezvényen jelenik meg, ilyenek: békéscsabai kolbászfesztivál, fegyverneki gulyásfesztivál, szarvasi szilvanapok. Rendszeresen kiállít a Csaba Expo-n, Csaba Center-ben, Szarvas Expo-n. 7
Külföldi kapcsolatok révén testvériskolai kapcsolat alakult ki a romániai szilágysomlyón lévı Ioan Ossian iskolával, valamint az angliai Ramsgate-ben található Clarendon House – Grammar School iskolával. Az intézmény nevelıi közül kiemelkedı pedagógiai tevékenységéért Szili Tibor 2001-ben, Sindelné Kovács Anna 2002-ben, Fábri Dániel 2006-ban a Békés Megyei Önkormányzat „Elnöki Dicséret”-ét kapták. Kohut Andrásné igazgató 2006-ban a Pedagógus Szakszervezet Eötvös József emlékérem ezüst fokozatát kapta. A szakképzés további támogatására 2000. január 28-án létrejött a Székely Mihály Szakképzésért Alapítvány a kiemelkedı eredményt elérı, valamint a rászoruló diákok segítésére. A 2006-os gazdasági év takarékosságra intette a megyei fenntartású intézményeket. A hatékonyabb mőködtetés érdekében szerkezet átalakítást terveztek a megyei vezetık. Terv: 2007. július 01. napjától elıször három majd négy oktatási centrum kialakítása a középfokú intézmények integrációjával. A megszületett döntés következtében a Békés Megyei Székely Mihály Szakképzı Iskola elıször a Dél-Békési Oktatási Központ Mezıkovácsháza, majd az Észak Békési Oktatási Centrum része lett a dévaványai Eötvös József Gimnázium és Szakképzı Iskolával valamint az orosházi Gyógypedagógiai Módszertani Intézettel együtt. Az oktatási centrum központjának a szarvasi iskolát tervezték. Szarvas Város Önkormányzata viszont úgy gondolta, hogy meg kell oldania a város közoktatásának ügyét egy egységes szerkezető iskola létrehozásával. Ezért úgy döntött, hogy az intézmény fenntartói jogát visszaveszi a Megyei Önkormányzattól. Így a terv csak terv maradt, de az elvégzett elıkészítı munka hasznossá vált. 2006/2007-es tanév tanulólétszáma: 665 fı 2007. június 30. pedagógus létszám: 65 fı
8
Iskolánk ma 2007. július 01-tıl a szakképzı iskola fenntartója a város lett. Egy hónap önállóság után ugyanaz történt, mint a megmaradt megyei intézményeknél. Létrejött Szarvas Város Közoktatási Intézménye a Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Szarvas Város Általános Iskolája és Óvodája valamint a Békés Megyei Székely Mihály Szakképzı Iskola összevonásával. 1988-2007 között rövid önállóság, de dinamikus fejlıdés jellemezte az iskolát a tanulólétszám, a szakmaszerkezet és a minıségi munka tekintetében egyaránt. Ezt a fejlıdıképességet kívánják továbbvinni a létrehozott új intézményben. Szarvas Város Közoktatási Intézménye létrehozásának szervezési feladatait Kohut Andrásné a volt Székely Mihály Szakképzı Iskola igazgatója vállalta, aki megbízást kapott az összevont intézmény fıigazgatói feladatainak ellátására. A szakképzı iskola vidéki diákjainak kollégiumi elhelyezése megoldódott, a volt gimnázium kollégiuma helyet biztosít minden igénylı számára a Vajda P. u. 18. szám alatt. Az Alkotmány utcai sportcsarnok szintén a gimnázium és szakképzı iskola intézményegységek mindennapos testedzését biztosítja korszerő körülmények között. A volt gimnáziumban - Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - is folyt szakképzés. A gimnázium tiszta jellege az 1963/64-es tanévbıl megszőnt, szakmunkásképzési céllal megindult az öntözéses növénytermesztı gépész szakma oktatása. Az itt végzett tanulók számára jó továbbtanulási lehetıséget biztosított a Mezıgazdasági Fıiskola. 1971/72-ben, a szakközépiskolai szerkezetváltás során megszőnt a mőködı szakközépiskola-típus. Egy új képzési forma indult be: a gép- gyorsíró, igazgatási-ügyviteli ágazatú képzés. 1988/89-ben szakirányú váltás történt, a gép- és gyorsíró, igazgatási ügyviteli ágazatot felváltotta a gép- gyorsíró, idegennyelvi levelezı (angol) ágazat. 1998-ban induló osztályokban 13. évfolyamon ügyintézı titkár, 2000-ben gazdasági informatikus képzés indult.
2010. szeptember 1-jétıl az összevont intézmény belsı struktúráját és nevét módosítottuk a törvényi elıírásoknak való megfelelés érdekében. Új nevünk: Vajda Péter Gimnázium, Szakképzı Iskola, Kollégium, Általános Iskola, Óvoda, Nyilvános Könyvtár. Rövid név: Vajda Péter Intézmény. A szervezeti egységek átalakítása következtében tiszta profilú gimnázium és szakképzı iskola intézményegységek lettek, így a TISZK-hez való tartozás is egyértelmővé vált (2009. február 8.) Az új szakképzési modell (TISZK) létrejötte – Berettyó-Körös Szakképzés Szervezési Társulás – megkívánta a szakképzı iskola intézményegység egységes szerkezetét a városban. A Vajda Péter Intézmény a BKTISZK tagja lett, szarvasi székhellyel.
9
A volt „Székely” és volt „Vajda” szakmai profilja együttesen 9 szakmacsoport, 16 szakképesítés oktatását fedi le. Nemcsak a kistérség, hanem Szarvas város földrajzi elhelyezkedésénél foga 3 megyemunkaerı-piaci igényeinek kielégítésében vállal szerepet (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád Megyék). 2007. szeptember 1-jétıl felsıfokú szakképzés is indult a Szolnoki Fıiskolával együttmőködve.
Székely intézményegység Vajda intézményegység összes szakképzés Vajda Péter Intézmény
2007/2008 663 fı 260 fı 923 fı
2008/2009 707 fı 268 fı 975 fı
2009/2010 696 fı 298 fı 994 fı
2010/2011
952 fı
A Szakképzı iskola törekvéseinek köszönhetıen egyre több sikeres pályázati programot valósíthat meg. Szinte egyedülálló a térségben nyertes Leonardo-mobilitás pályázataival, melynek következtében német és finnországi több hetes szakmai gyakorlatokon vehetnek részt diákjai 6 szakképesítésben. Külföldi kapcsolatai tovább bıvültek a határon túli magyarlakta területeken a „Határtalanul” pályázati programok segítségével. Szakmai napok rendezvénysorozatai 3 napra bıvültek a Szilvanapok társrendezvényeként. Mindez bizonyíték arra, hogy igény van a szakképzı iskola képzéseire a munkaerı-piacon. 211 tanulónak sikerült külsı gyakorlati hellyel és az illetékes Kereskedelmi és Iparkamarával tanulószerzıdést kötni a gazdaság igényeire reagálva. Új lehetıségként beindítottuk a szakképzést elıkészítı évfolyamot 2010. szeptember 1-jétıl, melynek célja, hogy lehetıséget adjunk a szakképzésbe való belépésre a bemeneti kompetenciák elsajátításával. Diákjaink számára igény szerint Europass mobilitás igazolványt állítunk ki, valamint mőködtetjük a pályakövetési rendszert. Bevezettük a szakiskolai ösztöndíj-rendszert a hiány-szakképesítések esetében. Felvállaljuk a sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztését, támogatjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos diákok végzettséghez juttatását. Pályaválasztást elısegítı programokat szervezünk. A fejlıdés folyamatos, 2012. szeptember 1-jétıl a tervezett új szakmacsoport indítása – környezetvédelem-vízgazdálkodás – illeszkedik a város környezeti adottságaihoz, együttmőködve a helyi felsıoktatási intézménnyel.
10
Szakmaszerkezet és létszám alakulása
Géplakatos Nıiruha-készítı Bútorasztalos Esztergályos Kımőves Szerszámkészítı Autószerelı Hegesztı Szövı Karosszéria-lakatos Fodrász Szobafestı-mázoló és tapétázó Élelmiszer eladó/ vegyesbolti eladó Felszolgáló Szakács
52 91 24 13 35
49 94 48 10 43 19
Szakiskola 29 25 90 97 72 103 8 54 62 20 27 28 39 7 7 16 25 9
10 88 91
7 72 70
48 6 49 7 27 16 16
1996/97
1995/96
1994/95
1993/94
1992/93
1991/92
1990/91
1989/90
Szakma
1988/89
1988-1996
62 63
60 48
38 27
31 5 36
23
14
8
40
42
37
15 19 41
3 18 57
19 59
10 43
17
19
24
26
24
26
47
68
82
84
26 35
60 66
85 92
83 94
19 15
31 26
36 36
53 52
36
65
59
577
664
612
Szakközépiskola Ruhaipari technikus Faipari technikus Szakmunkások szakközépiskolája Összesen
215
263
324
394
401
457
11
2003/04
2004/05
2005/06
70
58
45
39
37
114
173
101
99
100
93
100
102
92
101
19 16 4 28
43 23
37 9
36
41
43
37
28
38
37
15
23
9
15
22
18
8
15
27
21
22
12
5
7
6
17
15 9 34
17
32
9 17 21
36
32
29
34
29
24
18
7
14
31
31
30
31
32
31
20
5 39 55
20 20
11 26 21 14
8 32 36 14
32 31
14 40 30
18 35 43
20 31 46
13 38 41
15 38 34
61
26
28
40
28
31
29
28
34
36
23
31
10 14 Szakközépiskola 43 54 54
37
39
37
34
23
70
104
118
152
163
153
173
163
10
18
28
38
12
9
14 24 19
32 45
13 17
3 10
31
28
13
12
188
141
9 13 14
19 26
29 15
32 24
4 10 23
2006/07
2002/03
39
Szakiskola 69 53 55
14
2000/01
2001/02
Mőszaki szakter. Gazdaság-szolgáltatás szakterület Humán szakterület Faipari szakközépi. Ruhaipari szki. Famegmunkáló/ faipari technikus Ruhaipari techn. Kereskedelmi tech. Vendéglátó techn. Szakmunkások szki./felnıttek szki. Összesen
1999/00
Mőszaki szakter. Gazdaság-szolgáltatás szakterület Humán szakterület Informatika szakt. Karosszéria-lakatos Autószerelı Bútorasztalos/ asztalos Nıiruha-készítı Varrómunkás Fodrász Szobafestı-mázoló és tapétázó Kımőves Felszolgáló/pincér Szakács Cukrász Élelmiszer- és vegyiáru kereskedı Számítógép-kezelı
1998/99
Szakma/ szakterület
1997/98
1997-2006
43
96
94
96
55
43
70
51
57
34
28
733
726
712
740
654
702
706
723
700
665
12
2007-2011
Szakma/szakmacsoport vendéglátás-idegenforg. szcs. kereskedelem-marketing szcs. faipar szakmacsoport építészet szakmacsoport egyéb szolgáltatás szakmacs. élelmiszer- és vegyiáru-eladó kımőves festı, mázoló és tapétázó asztalos fodrász pincér szakács szociális gondozó és ápoló szakképzést elıkészítı éfv.
2007/2008 2008/2009 Szakiskola 68 32 26 32 31 44 15 22 9 31 35 30 9 -
64 22 21 36 37 40 26 21 29 40 44 50 7 -
2009/2010
2010/2011
63 17 22 30 39 43 30 22 38 42 50 58 12
73 3 17 24 36 44 34 22 43 39 51 62 13 87 52 5 21 81 107 33 42 30
Szakközépiskola vendéglátás-idegenforg. szcs. kereskedelem-marketing szcs. faipar szakmacsoport oktatás szakmacsoport ügyvitel szakmacsoport informatika szakmacsoport kereskedı vendéglátó technikus/vendéglıs faipari technikus ügyintézı titkár informmatikai hálózattelepítı és –üzemeltetı nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézı (fsz.) informatikai statisztikus és gazdasági tervezı (fsz.) Összesen:
93 68 25 46
92 63 14 49
211
223
18 18 11 10
30 12 7
82 70 5 28 90 117 31 34 24
14
13
33
33
25
19
-
-
-
16
14
-
923
975
994
952
13
Szakképzı iskolánkban ezen belül is a szakiskolában nagyon fontosnak tarjuk: „A gyermekek fejlıdése szempontjából döntı fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen.”
Szarvas, 2011. október 7.
Készítette: Kohut Andrásné fıigazgató
14
