A számítógépes kommunikáció mediális sajátosságairól

Pólya Tamás (2011): A számítógépes kommunikáció mediális sajátosságairól. Hoznak-e újat a (digitális) új médiumok a személyközi kommunikációban? In: Martin József Széchenyi Ágnes (2011): Klió és a médiagalaxis. Tanulmányok a 70 éves Buzinkay Géza tiszteletére. Budapest: Corvina Kiadó, 247-271.

Pólya Tamás

A számítógépes kommunikáció mediális sajátosságairól Hoznak-e újat a (digitális) új médiumok a személyközi kommunikációban?

1. Bevezetés Az idôszámításunk szerinti 2000-es évek környékén „új mediális”-nak nevezett – tehát a digitális technikán alapuló – mûszaki eszközök felhasználási módjai közül kiemelkedik a kommunikációs funkció.1 A mobiltelefonos technológiák révén közvetített és az asztali, illetve hordozható számítógépekrôl kezdeményezett internetes (online) személyközi kommunikáció lehetôsége a világ iparilag fejlett országaiban élôk számára manapság természetes adottság. Ennek oka a szükséges elektronikus eszközök viszonylagos olcsósága és hordozhatósága, valamint a kábelalapú, illetve drótnélküli kommunikációs hálózatoknak a gyakran a teljes országot lefedô nagyfokú elérhetôsége. Kijelenthetjük, hogy Európa nyugati és középsô vidékein a digitális eszközök segítségével folytatott személyközi kommunikáció mindennapos és természetes élményünkké vált az idôszámításunk szerinti harmadik évezred elsô évtizedére. Az általában vett új mediális – ami másképp: a digitális hardveren és szoftveren alapuló – kommunikációnak az igénybe vehetô technikai eszközök és technológiák miatt többféle változata létezik annak megfelelôen, hogy az adott technikai eszközök és szoftverek milyen kommunikációs csatornákat tesznek elérhetôvé a kommunikációs felek számára. Így léteznek olyan eszközök és programok, amelyek az akusztikus, vokális-szóbeli csatornát nyitják meg (pl. mobiltelefon-hívás vagy VoIP hangátvitele), egyesek a vizuális csatorna elôre kódolt grafikus jeleit továbbítják (pl. e-mail, chat, azonnali üzenetküldés szövegei), má247

bugé.indb 247

5/20/11 11:09 AM

KLIÓ ÉS A MÉDIAGALAXIS

sok a vizuális csatorna nem kódtáblán alapuló rétegét, a hagyományos értelemben vett „képek”-et is (pl. MMS, webkamera), s vannak, amelyek a mondott csatornák kombinációit, kötegeit ajánlják fel használatra (pl. online videokonferencia). Az angol „computer-mediated communication” kifejezés mintájára „számítógéppel közvetített kommunikáció”-nak nevezhetjük az interneten keresztül bonyolított online kommunikációt (a továbbiakban a „CMC” betûszót használom rövidítésként). Körülbelül 2010-ig a CMC a gyakorlatban különválasztható volt a mobiltelefonos kommunikációtól, mígnem az internetelérésre (pl. e-mail, böngészés) is alkalmas ún. „okostelefonok” el nem terjedtek. Ezzel beteljesedett, de legalábbis felerôsödött a technikai értelemben vett médiakonvergencia folyamata,2 amelynek lényege, hogy ugyanazok a technikai lehetôségek – hardverelemek, szoftverek, funkciók – jelennek meg a különbözô digitális platformokon. A médiakonvergencia az egyik leginkább szembetûnô jelenség a digitális kommunikáció világában. A hardverek és funkciók vándorlása során az eredetileg rögzített helyû használatra tervezett

Elrontott élet – Van olyan számítógépe, amelyiknek nincs memóriája?

248

bugé.indb 248

5/20/11 11:09 AM

PÓLYA TAMÁS • A SZÁMÍTÓGÉPES KOMMUNIKÁCIÓ MEDIÁLIS SAJÁTOSSÁGAIRÓL

számítógépek egyre kisebbé és ezzel hordozhatóvá váltak, s mára az okostelefonok kézben hordozható miniszámítógépekként mûködnek, amelyek képességei technikailag bôven meghaladják például az 1990es évek elején elérhetô asztali személyi számítógépekét. A mobiltelefonok ezzel sajátos CMC platformmá váltak, amelyeken ugyan elsôsorban akusztikus (telefonálás) és rövid írásos (sms) kommunikáció folyik, s csak e tekintetekben érdemelnek külön vizsgálatot. E tanulmányban a mobiltelefon-használat e sajátosságaival külön nem foglalkozom – azokat illetôen az érdeklôdô olvasó kitûnô áttekintéseket talál a különbözô magyar3 és angol nyelvû kötetekben.4 A CMC tovább tagolható aszerint, hogy milyen hardveres és szoftveres környezet – az internetes csatlakozás, a számítógép, az interfész, illetve a kommunikációs alkalmazás fajtája – teszi lehetôvé a kommunikálást. Ezek a technikai körülmények határozzák meg azt is, hogy milyen kommunikációs csatornák érhetôek el az adott elektronikus platformot használó online kommunikátorok számára. A ma átlagosnak mondható otthoni és munkahelyi számítógépes környezetek – a szélessávú internetcsatlakozás, a különféle gyártmányú személyi számítógépek és játékkonzolok a különbözô operációs rendszerekkel és kommunikációs programokkal, az interfészként csatolható billentyûzetekkel, monitorokkal, hangszórókkal, fülhallgatókkal, mikrofonokkal, webkamerákkal – könnyedén elérhetôvé teszik a multimediális kommunikációt, vagyis az akusztikus és vizuális csatornák mindegyikének igénybe vételét. Hogy éppen melyiket és milyen mértékben, azt a konkrét CMC vizsgálatokban mindig figyelembe szükséges venni; jelen írás elsôsorban, de nem kizárólagosan a szöveges CMC típusokkal (pl. e-mail, hagyományos chat, azonnali üzenetküldés) kapcsolatban igyekszik elméleti adalékokkal szolgálni.

2. Determináció, limitáció, facilitáció A személyközi kommunikáció vizsgálatának egyik fontos szempontja az, hogy az adott médium(ok) milyen mértékben és milyen tekintet(ek) ben segíti(k) elô vagy nehezíti(k) a kommunikációs helyzet létrejöttét és a kommunikációs folyamat lezajlását, akár a kommunikátorok gondolkodási folyamataira is kihatva. Vagyis fontos kérdés az, hogy a 249

bugé.indb 249

5/20/11 11:09 AM


különbözô médiumok milyen mértékben determinálják, pontosabban korlátozzák és segítik elô a különféle üzenetek elôállítását. A talán legismertebb ilyen érdeklôdésû, „ómediális” irányultságú tudományos megközelítés a XX. század derekán kapott erôre, amikor a késôbb torontói iskolának nevezett mûhely tagjai, Eric A. Havelock, Harold Innis, Marshall McLuhan, s hozzájuk kapcsolódóan Walter J. Ong az emberiség történetében a szóbeliségbôl az alfabetikus írásbeliségbe, majd a nyomtatás, illetve a rádiózás és televíziózás elektronikus korába történô átlépésnek – azaz a különbözô predigitális médiumok közötti technológiai váltásnak – a gondolkodásra és a kommunikációs gyakorlatra tett hatását vették szemügyre.5 E megközelítés, a technológiai determinizmus elmélete szerint a fonetikus ábécé, illetve a nyomtatás révén megváltozik a nyelvhez való viszony, s ezzel a gondolkodásszervezés, mert kifejlôdik, majd a nyomtatás révén elterjed a lineáris, tagolt, komplex fogalmi-logikai részekkel dolgozó gondolkodásmód és az individualizált nyelvi befogadás.6 A szóbeli kommunikáció rögzítésének és továbbításának (telefon, gramofon, rádió) lehetôségével a XX. század elsô felében a technológiai változások révén megsokszorozódnak az orális kommunikáció folytatásának lehetôségei, megint elôtérbe kerül ez a fajta kommunikáció, így e kort a másodlagos szóbeliség idôszakaként jellemezhetjük.7 S végül szintén a szóbeliség kultúráját idézô, hasonló horderejû jelenségek játszódnak le az 1970-es évektôl kezdve s az 1990-es évektôl intenzívvé válva, amikor elôször tudományos és ipari környezetben, majd pedig otthoni felhasználásra is elterjednek a személyi számítógépek, majd a 2000-es évekre az internet és az online kommunikációs alkalmazások is. Bár a CMC a mai napig (2011 márciusa) túlnyomórészt írásos formájú, és ôrzi a „régi”, predigitális médiumokból ismert írásbeli nyelvhasználati változatokat például a hivatalos elektronikus levelezésben, a betûvetés jellemzôi mellett gyakran mutatja az élôbeszéd sajátosságait is – grammatikai és helyesírási pontatlanságokat, kevésbé koherens szövegeket, szójátékokat, rövidítéseket, szlenghasználatot –, s ennyiben írott beszéltnyelviség is jellemzi.8 A digitális kor elemi, minden XXI. századi kommunikáló által megtapasztalt kommunikációs élményei – nem mellesleg a technológiai determinizmus elmélete alapján is megjósolhatóan – a kommunikációtechnológiai mobilitás és a személyes tér, az idô, a közösség, a nyilvános és a 250

bugé.indb 250

5/20/11 11:09 AM


privát fogalmainak átalakulása mentén ragadhatóak meg.9 A könnyen hordozható, az egyéni igényekhez igazítható digitális kommunikációs eszközök (notebook, netbook, internetezésre alkalmas mobiltelefon) és az ezeket kiszolgáló drótnélküli adatátviteli technológiák – a GSM (pl. GPRS, 3G, 4G ) és a WLAN (pl. WiFi IEEE 802.11) szabványok – hol tolakodóbban (telefonálás), hol csendesen (sms, e-mail, chat), de potenciálisan a nyilvános térbe helyezik át az egyéni beszélôt/hallgatót és privát kommunikációs aktusait.10 A digitális kommunikációs eszközök mindenütt jelenléte és a tetszés szerint akár éjjel-nappal bekapcsolt állapota révén az egyén elérhetôsége maximalizálható, s szinte megszüntethetô a magánszféra saját tere és ideje, akár azonosítható személyként kapcsolódik a kommunikációs hálózatba a felhasználó (pl. a valós nevével egy online közösségi térbe lépve, vagy a mobiltelefonját használva), akár maszkoltan, kitalált elektronikus név (nick) mögé bújva, a pontos kilétét elrejtve.11 A potenciálisan állandó elérhetôség pozitív vonása, hogy a mobiltelefon, illetve a szöveges vagy videochat, esetleg a sûrûn váltott elektronikus levelezés révén a magánszférák könnyebben és gyorsan összekapcsolhatók, így a bensôséges, szoros családi vagy baráti kapcsolatokat a korábbi technológiai lehetôségekhez viszonyítva (pl. papírlevél, vezetékes telefon) könnyebb fenntartani és ápolni.12 Másfelôl viszont az állandó bekapcsoltság és hálózati jelenlét (alwayson, always-online) és a hordozhatóság technológiai lehetôségei egyre szûkebbre szabják a magánszféra határait, amennyiben a mobiltelefonhasználók körében növelik az elvárást, hogy a hívott fél ténylegesen gyakran vagy szinte mindig elérhetô legyen. Ez az elvárás a vezetékes telefonvonalak lassabb kultúrájához képest türelmetlen kommunikátorokhoz (a másik el nem érése esetén), sôt zaklatáshoz vezethet mind a mobiltelefonos, mind az internetes kommunikációban (pl. direkt marketinges és fizetésre felszólító üzenetküldô szolgáltatásokban). Az elérhetôség zavaróvá válhat olyan egyenlôtlen hivatalos és privát helyzetekben és sajátos távfelügyelet formájában, mint amilyen a fônök-beosztotté vagy a szülô-gyermeké, de az egyenrangú kapcsolatok esetén is, pl. a korábbi magánéleti partner zaklató telefonhívási révén.13 A technológiai determinizmus elméletének általános koncepciójával összhangban megállapíthatjuk, hogy a CMC fontos tényezôje 1) az 251

bugé.indb 251

5/20/11 11:09 AM


adott digitális környezet által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornák száma és 2) e csatornák információátviteli képessége, azaz a különféle modalitású információk közvetíthetôségének mértéke ezeken a csatornákon. Az online kommunikációs alkalmazások a szemtôl szembeni, közvetlen személyközi interakcióhoz képest rendszerint kétféleképpen korlátozzák a kommunikátor lehetôségeit. Vagy eleve kizárnak bizonyos közvetlen személyközi interakcióban adott csatornatípust, azaz kevesebb csatornát (információátviteli módot) kínálnak a kommunikátor számára (pl. amikor csak hang továbbítódik az internetes telefonáláskor, pusztán grafikus jelek a csetelés esetén), vagy csak olyan, szegényítô digitális kódolásban továbbítják a kommunikátor akusztikus és vizuális jeleit, amely kódolás jelentôsen csökkenti e szignálok információs gazdagságát, legalábbis az analóg kódolású csatornakötegnek tekinthetô földi levegôhöz képest.14 Így például a nagyobbrészt szöveges CMC-fajták (pl. azonnali üzenetküldés, chat, e-mail) csak mérsékelten alkalmasak a nem verbális érzelmi szignálok és a kontextuális jegyek közvetítésére,15 még ha az emotikonok fontos és gyakran igénybe vett segédeszközei is az érzelmi állapotok kommunikációjának.16 Ugyanakkor a vokális csatorna alapvetô fontosságú az érzelmi támogatás szempontjából – legalábbis egy az ezredfordulón készült felmérés szerint az amerikai kommunikálók a családtagjaikkal való érintkezésben és a lelki-érzelmi támogatás nyújtásakor nem mondanának le a telefonálásról, ha az alternatíva az elektronikus levelezés lenne.17 E preferencia oka vélhetôen összetett, s egyaránt eredeztethetô a mobiltelefonálás által nyújtott 1) elvileg folyamatos elérhetôségbôl (hordozhatóság és állandó bekapcsoltság), 2) a szövegeshez képest gyorsabb és egyszerûbb kommunikálási lehetôségbôl (beszélni könnyebb, mint gépelni), 3) a vokális érzelemkifejezés gazdagságából (a hang érzelmi árnyaltsága, az ôszinteség fokozottabb követhetôsége), és 4) az egyedileg azonosítható vokális jegyek közvetítésébôl, amelyek intenzívebb személyességet és intimitásérzetet keltenek, mint a szöveges CMC uniformizált, nem egyedíthetô betûi és emotikonjai. A csatornák korlátozottságát a kommunikáló a saját javára is fordíthatja, amikor nem pusztán azért hív fel valakit (mobil)telefonon, és korlátozza így a kommunikációt kizárólag a vokális csatornára, hogy egy térben tôle távoli ismerôst érjen el, hanem mert a hívott felet nem kedve252

bugé.indb 252

5/20/11 11:09 AM


li, s nem szeretne vele személyesen találkozni;18 vagy amikor az interneten csetelô a róla alkotandó benyomás konstruálásából ki szeretné zárni a vizuálisan csatornán közvetítôdô információkat, mert elônytelennek, kedvezôtlennek, esetleg illetlennek érzi azokat – például mert nem fésülködött vagy borotválkozott meg, lengén öltözött (stb.).19 A kommunikációs eszközöknek és technológiáknak a kommunikációt befolyásoló szerepe tehát nemcsak korlátozó, hanem bizonyos kommunikatív aktusokat elôsegítô, facilitáló is lehet, s a kommunikálók a mindenkori igényeiknek és motivációiknak megfelelôen használják ki ezeket a kommunikációs korlátokat és lehetôségeket – hasonlóan ahhoz, ahogyan a médiafogyasztó egyének is igényeiknek megfelelô változatossággal viszonyulnak a tömegkommunikációs eszközökhöz és tartalmakhoz a használat és szükséglet-kielégítés modellje szerint.20

3. A kommunikációs újdonságok E tanulmány második felében olyan, a személyközi kommunikáció folyamatára releváns tényezôket igyekszem azonosítani, amelyek mentén megvizsgálható, hogy a korábbi, predigitális személyközi kommunikációs formák és használatok továbbélnek vagy megváltoznak-e a számítógéppel közvetített kommunikációban, esetleg a predigitális változatokhoz képest új kommunikációs formák alakulnak-e ki az online személyközi interakcióban. Ahogy az internetes nyelvhasználat-kutatás egyik kiemelkedô alakja, Susan C. Herring fogalmaz, a kérdés nem az, hogy a különféle információtechnikai eszközök és az elérhetô kommunikációs technológiák „alakítják-e az emberi kommunikációt, hanem az, hogy milyen körülmények között, milyen módon, és milyen mértékben”.21 Így a fô kérdésünk az lesz, hogy a CMC különbözô válfajai miben hoznak újszerûséget a korábbi kommunikációs lehetôségekhez képest, miben nem, s amennyiben nem nyújtanak többet-jobbat a régi médiumok kommunikációs lehetôségeinél, akkor miért nem? Kérdésünk megválaszolásához a tényleges új médiahasználatot szükséges figyelembe vennünk, s felfedni a régebbi médiumokhoz képest új információátviteli eszközök nyújtotta lehetôségeket, illetve – amennyiben teljes körültekintésre törekszünk – azokat a biológiai, technikai és 253

bugé.indb 253

5/20/11 11:09 AM


szociális korlátokat, amelyek a régi és új kommunikációs médiumokra külön-külön vagy egyaránt érvényesek. E felfogásnak világos elôképe a már említett technológiai determinizmus elmélete. Azon belül is Marshall McLuhan túláradó elméletfolyamának szilárd alapelve emelkedik ki számunkra érdekesként: mit tudunk meg a számítógéppel közvetített személyközi kommunikációról, ha elfogadjuk a „médium az üzenet” elvét?22 Ahogy fentebb is sugalltam, érdemes az elnagyoltnak tûnô mcluhani megfogalmazás mögött rejlô elgondolást pontosabban megragadnunk, s a médium kényszerítô erôvel meghatározó, determináló szerepe helyett azt feltételeznünk, hogy a kommunikáció mindenkori médiuma inkább csak befolyásolja, alakítja a kommunikáció menetét: nevezetesen korlátozza (limitálja) vagy elôsegíti (facilitálja) bizonyos kommunikációs folyamatok, helyzetek és tartalmak létrejöttét. Így megvizsgálhatjuk, hogy az új mediális technológiák miképpen befolyásolják – milyen vonatkozásokban korlátozzák, illetve segítik elô – a személyközi interakciót.23 E kérdések megvitatásához értékes kiindulópontul szolgálhat az a fogalmi keret, amelyet Susan C. Herring az online nyelvezet és nyelvhasználat vizsgálatára javasol a számítógéppel közvetített diskurzus elemzése (CMDA, computer-mediated discourse analysis) néven. Herring a Dell Hymes híres diskurzusmodelljébôl24 kiindulva két nagy csoportját azonosítja az CMC-t befolyásoló tényezôknek: a mediális-technikai és a szituációs-szociális tényezôket.25 E két csoport mellé szükségesnek látszik felvenni a kommunikátorra vonatkozó biológiai korlátok csoportját. Így összességében három vonatkozásban vizsgálódhatunk a számítógéppel közvetített kommunikációt befolyásoló korlátok és lehetôségek iránt: a kommunikáló, a közvetítô technika és a kommunikátor interakciós környezete tekintetében. Felsorolásszerûen tehát azt mondhatjuk, az alábbi három típusba sorolható tényezôk befolyásolják az online személyközi kommunikáció lefolyását és üzenetformálásait: i) a kommunikáló biológiai jellemzôi: az emberi faj evolúciós öröksége részeként a kommunikálók testi felépítése és mûködése, perceptuális, emocionális és kognitív sajátosságai, s általában biológiai kötöttségei és korlátai (például a kapcsolattartásra fordítható mentális erôforrásokat vagy idôt illetôen); 254

bugé.indb 254

5/20/11 11:09 AM


ii) a közvetítést végzô technikai körülmények: az online kommunikációhoz szükséges számítógépes hardveres és szoftveres környezet biztosította korlátok és lehetôségek (például az interfészek típusai, kezelhetôsége, a felkínált kommunikációs csatornák kódolása, információs áteresztô képessége); iii) a társas interakció elemei és jellemzôi: az a fizikai és szimbolikus társadalmi környezet (a résztvevôk számától az udvariassági és stílusnormákig), amelyben az üzenet és az üzenô megjelenik, és amelynek közegében, illetve amely elvárásokhoz és szokásos gyakorlatokhoz impliciten is viszonyulva a kommunikatív cselekvés lezajlik. A fenti három tényezôcsoport nem minden tagját lehet élesen elválasztani a más csoportba sorolható tényezôktôl, hiszen egy-egy kommunikatív jelenségnek egyszerre lehetnek és vannak biológiai és technikai és szimbolikus vonatkozásai, s az adott kommunikációs folyamatot egyszerre formálják a különbözô típusú tényezôk egymással összefüggésben is. Például a szokásos mobiltelefon-billentyûzeten történô sms-pötyögés egyszerre engedelmeskedik biológiai (az emberi kézfej mérete, felépítése) és technikai korlátoknak (egy billentyû több különbözô karaktert kódol, egy billentyû nyomva tartásával egy bizonyos karakterre ugorhatunk). Ezt az összefonódó, de nem egybeolvadó jelleget csak a jelenleginél terjedelmesebb tanulmányban lehetne illô mélységben megvizsgálni. Itt pusztán arra vállalkozom, hogy számba vegyek az online személyközi kommunikációt befolyásoló néhány tényezôt, és sejtéseket fogalmazzak meg e kommunikáció írásos jellegét és annak lehetséges okait illetôen. Ezek elôtt azonban érdemesnek látszik gyors pillantást vetnünk a számítógéppel közvetített kommunikáció néhány változására a kulcsfontosságú 1990-es és 2000-es években.

4. Maradandó és változó jellemzôk Jóllehet a manapság újnak nevezett médiumok egységét a digitális technikai jellegük adja, de a kategória történeti értelemben heterogén, hiszen az 1970-es évektôl kezdve „új média” címszó alá sorolva különféle technológiákat, különbözô méretû és számítási kapacitású és különbözô 255

bugé.indb 255

5/20/11 11:09 AM


mértékben felhasználóbarát interfészekkel kiegészített számítógépeket és számítógépes játékkonzolokat találunk. Ezek az eszközök az internethez csatlakoztatva a technikai (hardveres és szoftveres) adottságaiknak megfelelôen különbözô mértékben és módokon képesek elôsegíteni, illetve korlátozni az online személyközi kommunikációt. A CMC technológiák alakulásának részletes áttekintésére nincsen módunk, de a fejlôdés maradandó és változó jegyei szempontjából illusztratív áttekintést kínál Susan C. Herring 2004-es tanulmánya, amelyben az 1990-es évek végére és a 2000-es évek elsô felére jellemzô CMC fajtákat és a velük kapcsolatos társadalmi kérdéseket veti össze. Ebben az idôszakban a lakossági internethasználat az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is rohamosan terjedt, a számítógéppel közvetített kommunikálás pedig tömegessé és a hétköznapi élet részévé vált – így Herring a digitális személyközi kommunikáció fejlôdésének egyik legfontosabb szakaszát veszi szemügyre. Meglátásait a számítógéppel közvetített kommunikáció technikai változásairól kiegészítem a saját megjegyzéseimmel. Az online személyközi kommunikáció technikai és technológiai jellemzôi az 1990-es évek második felében

a 2000-es évek közepén

– a CMC túlnyomórészt írásos formájú

– a CMC túlnyomórészt még mindig írásos formájú

– a legelterjedtebb online kommunikációs forma valószínûleg az elektronikus levél (e-mail)

– az e-mail nem vesztett népszerûségébôl, de mellette közkedveltekké váltak az azonnali üzenetküldô programok (instant messaging programs), az internetes fórumok, a közösségi oldalak és a közösségi hálózatok (social network sites) kommunikációs formái (szöveges-emotikonos rövid üzenetek, fórum- és üzenôfal-hozzászólások)

– az online kommunikáció ASCII kódolású szövegek segítségével történik

– a kommunikációs kliensprogramok és a szélessávú internet-kapcsolat számos nem ASCII grafikus jel (emotikon) használatát és a hangátvitelt is lehetôvé teszik

256

bugé.indb 256

5/20/11 11:09 AM


Az online személyközi kommunikáció technikai és technológiai jellemzôi az 1990-es évek második felében


– 1995-ben kereskedelmi forgalomba kerül az elsô interneten keresztüli telefonálást (VoIP, IP-telefónia) lehetôvé tevô program, a VocalTec cég „Internet Phone” szoftvere – 1999-tôl VoIP segítségével a vezetékes és mobiltelefon-vonalakhoz képest töredékárakért lehet nemzetközi telefonhívásokat folytatni

– 2003-ban két szoftverfejlesztô – a fergetegesen népszerû peer-to-peer fájlcserélô program, a KaZaa alkotói – kiadja az elsô ingyenes VoIP programot, a szintén igen sikeres Skype-ot (2003); – a Skype elindulásával dinamikusan növekedni kezd a hangátvitelen alapuló CMC aránya – késôbb az azonnali (szöveges) üzenetküldô programok is felveszik opcióik közé a hangátvitelt

– népszerû önkifejezési forma lesz a személyes, egyénhez kötôdô honlap

– az egyéni honlapok szerepét kezdik átvenni a blogok – önkifejezési és kapcsolattartási célból elindulnak és egyre népszerûbbé válnak a közösségi oldalak és a társas szolgáltatások (az iWiW 2002-ben, a Facebook 2004-ben indul)

– önkifejezési módként, nem üzleti céllal beindulnak az elsô webkamerás közvetítések (az elsôk között a „jennicam” 1996-ban)

– a webkamera használata növekszik ugyan a személyközi kommunikációban, de nem válik általánossá vagy uralkodóvá – az online mozgóképes tartalmak megmaradnak az üzleti szférában, illetve információs és szórakoztatási célúnak (fizetôs és ingyenes szex- és pornóvideók; mozgóképpel kiegészített ingyenes hírek; a YouTube 2005-tôl)

257

bugé.indb 257

5/20/11 11:09 AM


Az online személyközi kommunikáció technikai és technológiai jellemzôi az 1990-es évek második felében


– e-learning alkalmazásként is közismertté válnak az elsôsorban játék vagy szórakozás célját szolgáló MUD-ok (Multi-User Dungeons, ’többfelhasználós szobarendszerek’), olyan online virtuális világok avagy kazamatarendszerek, amelyek virtuális „helyiségeit” egy idôben többen is látogathatják, ott a szobákról leírást olvashatnak, egymással szöveges csetet folytathatnak

– a MUD-ok a feledés homályába merülnek – egyre népszerûbbek a tisztán játék célú sokszereplôs online szerepjátékok (MMORPG-k, massively multiplayer online role-playing games), amelyek egyre látványosabb és élethûbb 3D grafikával egészülnek ki – a különbözô online játékok típusuknak megfelelôen eltérô mértékben késztetik kommunikációra a játékosokat (pl. a szerepjátékok és életszimulációk intenzívebb kommunikációt igényelnek; a sport- és lövöldözôs akciójátékok kevesebbet)

5. Az online kommunikáció írásos jellege Amint a fenti táblázatból is kitûnik, Susan Herring (2004)26 elismeri és fontosnak tartja az interneten keresztüli személyközi kommunikáció eltérô formáinak (e-mail, blog stb.) megkülönböztetését és sajátlagos tulajdonságaik vizsgálatát, de – David Crystallel (2006)27 egybehangzóan – hangsúlyozza, hogy az online személyközi interakció domináns formái mind az 1990-es évek végén, mind a 2000-es évek közepén az írott nyelvi (szöveges) formák. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ez a dominancia jelenleg, 2011-ben is érzékelhetô – s eme állításunknak természetesen nem mond ellent, hogy a felhasználók bizonyos kommunikációs tartalmak közvetítésére alkalmasabbnak tartják a mobiltelefon akusztikus csatornáját, mint az írásos online formákat.28 Vizsgálódásunk szempontjából – ti. hogy a különféle digitális médiumok milyen lehetôségeket kínálva és milyen korlátokat emelve befolyásolják az adott médiumot használók kommunikációs választásait – hasznos lenne tisztán látni a szövegalapú CMC uralkodásának okait; ám ezekre nézvést jelenleg csak sejtéseket fogalmazhatunk meg. A ma258

bugé.indb 258

5/20/11 11:09 AM


gyarázatként szóba jövô, relevánsnak látszó mediális sajátosságokat az alábbi táblázatban mutatom be. Az online személyközi kommunikációban uralkodó írásos jelleg lehetséges magyarázata és az írásos jelleget elôsegítô tényezôk A CMC médium (hardver és/vagy szoftver) nyújtotta lehetôség

A CMC médium nyújtotta lehetôség jellemzôi

A predigitális médiumok elérhetôvé tették-e a szóban forgó lehetôséget, s ha igen, milyen mértékben?

– az írásos kommunikációs forma kevésbé tolakodó, mint a (szinkron) akusztikus forma

– az írásos kommunikáció lehetôvé teszi, hogy a fogadó fél határozzon az üzenet befogadási/ megválaszolási idejérôl és ütemérôl

– igen, a hangátvitel mellett, s azt megelôzôen igen régóta létezett az írásos kommunikáció

– a vizuális közvetítés korlátozható az elôre kódolt írásos jelekre, kizárva az élô mozgóképátvitelt a felekrôl

– a digitális számítógépes környezet egyik újdonsága, hogy csatlakoztatható kamera és a szélessávú internetkapcsolatok révén sokak számára megengedi a mozgókép közvetítését – a feladó az írásos kommunikációval lemond az élô képfolyam közvetítésérôl (pl. írásos chat vagy azonnali üzenetküldés webkamera nélkül, illetve kikapcsolt webkamerával)

– csak kivételes esetekben – a szinkron vagy kvázi-szinkron kommunikációt is lehetôvé tevô predigitális médiumok jó része kizárja a feladó képének közvetítését a saját korlátozottságának megfelelôen (pl. távíró, telefon, telex) – kivétel: analóg technikán alapuló videokonferencia vagy biztonsági kamera– és hangközvetítô lánc, amelyben az élô mozgókép-közvetítés csak nagy költséggel és/vagy elôzetes ad hoc hálózatkiépítés árán valósítható meg

259

bugé.indb 259

5/20/11 11:09 AM


Az online személyközi kommunikációban uralkodó írásos jelleg lehetséges magyarázata és az írásos jelleget elôsegítô tényezôk A CMC médium (hardver és/vagy szoftver) nyújtotta lehetôség

– az üzenetváltás lehet szinkron és rugalmasan aszinkron (ti. lehet gyorsabb vagy lassabb ütemû is)



– a digitális médiumok egymást keresztezô, illetve egymást sûrûn követô üzenetváltásokat is lehetôvé tesznek (pl. a szokásos, tipikus chat), de megengedik a hosszabb idôközök beékelôdését két, egymáshoz kapcsolódó kommunikációs aktus közé (pl. tipikus e-mailváltás vagy egyéb számítógépes tevékenység közbeni, meg-megszakított csetelés, blogposztok kommentálása) – a szélessávú internet révén a szûk aszinkronitással átvitt (sûrûn váltott) üzenetek is tartalmazhatnak nagy adatmennyiséget

– igen, de nem ilyen mértékben: a predigitális médiumok segítségével kisebb adatátvitellel és tipikusan nagyobb idôközökkel lehetett üzeneteket váltani (kivétel: a telefon, de az kizárólag akusztikus jeleket közvetít, vizuálisakat nem) – a nem elektronikus médiumoknál (pl. papírlevél, csôposta) a kommunikálók közötti földrajzi távolsággal érezhetôen nô az üzenetváltás aszinkronitása, s az üzenetváltás viszonylag lassú – az elektronikus predigitális médiumok szinkron és szûken aszinkron üzenetváltást is lehetôvé tesznek (pl. duplex távíró, telefax, fax), de csak korlátozott adatmennyiséggel, és nem a felhasználók széles tömegei számára

260

bugé.indb 260

5/20/11 11:09 AM




– párhuzamos csatorná– a megfelelôen nagy kon szimultán üzenetvál- számolási teljesítményû tások megengedése és gyors internetcsatlakozással ellátott számítógép több kommunikációs csatornát is képes nyitva tartani, így a felhasználó egyszerre kommunikálhat a különbözô partnerekkel (pl. böngészôben több e-mail fiók nyitva, üzenôprogramban több ablak nyitva, különbözô csatolmányok egyidejû fel– és letöltése) – a multitask kommunikátor idôkihasználása hatékonyabb lehet a rugalmas aszinkronitás révén (ti. a fogadó félnek több-kevesebb idejébe telik válaszolni, így a feladó ideje felszabadul más üzenetek elküldésére vagy értelmezésére)

A predigitális médiumok elérhetôvé tették-e a szóban forgó lehetôséget, s ha igen, milyen mértékben? – igen, de csak költséges, speciális gépekkel vagy a csatornák többszörözésével érhetô el a szimultán üzenetváltás (pl. kvadruplex távíró, több telefonvonal vagy telefonos kapcsolótábla), ami az átlagos otthoni médiahasználó számára túlságosan drága lett volna

261

bugé.indb 261

5/20/11 11:09 AM



– a továbbítandó üzenet nagyfokú és könnyû szerkeszthetôsége



– az elküldendô üzenet köztes memóriába, bufferbe kerül, így a továbbítás elôtt könnyen módosítható és revideálható, a fogadó fél csak a végleges változatot kapja meg (pl. e-mail, azonnali üzenetek) – ritka kivételt jelent e lehetôség alól az egyes billentyûnyomásokat is továbbító üzenôszoftver (pl. az ICQ chat, vagy az összesen egy évet megélt Google Wave szolgáltatás)

– nem – a predigitális médiában a továbbítandó üzenet javítása és a már elkészített üzenet revideálása lényegesen körülményesebb, a javításához tipikusan elölrôl kell kezdeni az üzenet létrehozását (pl. új levélpapír, új lap az írógépbe), vagy a fogadó fél által is észrevehetô módon szükséges belejavítani a félkész üzenetbe (pl. radírozás, áthúzás, hibajavító felkenése)

Az összehasonlításból kiviláglik, hogy a digitális médiumok csak részben hoztak újítást a predigitális médiumokhoz képest a közvetett személyközi kommunikációt illetôen. Elôrelépést, de nem alapvetô újdonságot jelentett, hogy a digitális számítógépek tömegesen elérhetôvé tették a gyors, szinkronírásos (alfabetikus) kommunikációt – korábban a távíró és a telex révén ez elérhetô volt, de csak speciális, drága készülékekkel és vonalakon. Hasonló a helyzet a párhuzamos kommunikálás lehetôségével: predigitálisan is megvalósítható volt, de viszonylag költségesen, ezért elsôsorban üzleti és állami felhasználók éltek vele. A szimultán többcsatornás kommunikálás otthoni használatban csak készülék- és vonaltöbbszörözéssel volt lehetséges, a kezelés szempontjából nehézkesen: a telefon révén az akusztikus csatornán, illetve a telefax révén a nem alfabetikus grafikus csatornán is – az ilyen többcsatornás 262

bugé.indb 262

5/20/11 11:09 AM


eszközrendszert viszont az otthoni felhasználók többsége anyagilag nem engedhette meg magának, s feltehetôen a rendszer összetettsége és bonyolult kezelése miatt nem is igényelte. A digitális kommunikáció egyértelmûen új vívmánya az elküldendô üzenetnek a küldés elôtti pillanatig történô feltûnésmentes, nyomtalan szerkeszthetôsége. Az üzenet elrejthetô revideálhatósága teljesen új vonás a korábbi analóg kommunikációs formákhoz képest, amelyek üzeneteibôl csak fáradságosan és/vagy a fogadó számára is észlelhetô nyomot hagyva lehet eltüntetni (vagy eltüntetni próbálni) a nem szándékolt részeket és hibákat. Lényeges, hogy az üzenetek újraszerkeszthetôsége és revideálhatósága csak az írásos digitális formákban érhetô el, az akusztikus és/vagy vizuális csatornát is kihasználó CMC formákban (pl. VoIP vagy videobeszélgetés) nem. Ez utóbbiak üzenetváltását ugyanis nagyfokú szinkronitás, a lényegében azonnal történô jelközvetítés jellemzi, így a kommunikációs partnereknek nincsen ideje módosítani a nem szándékolt üzenetrészeket, az esetleges hibákat. E szempontból nem tekinthetôk kivételnek a videochatekben bekapcsolható keretezô- s torzító funkciók sem, amelyeknél a felhasználó webkamera által felvett képét egy célszoftver például mókásan rajzolt szakállal, sipkával, napszemüveggel (stb.) egészíti ki, s a módosított képet közvetíti a partner felé; ezek ugyanis szándékolt és a feladó által nem befolyásolható, az üzenetátadás során folyamatosan és gépileg létrehozott módosítások. S végül – visszatérve a fenti táblázat elsô sorához – szót kell ejtenünk az írásos kommunikáció egy olyan sajátosságáról, amely mind a digitális, mind pedig a predigitális formáiban megjelenik: a kvázi-szinkron kommunikációs módokhoz képesti kevésbé tolakodó, mondhatni tapintatosabb jellegérôl. E sajátosság is az írásos kommunikáció aszinkron jellegbôl fakad, és összefügg a revideálhatóság kapcsán is felsejlô kommunikátori megfontoltsággal és kommunikációs tervezéssel; vizsgálata pedig megnyitja az utat a kommunikációt befolyásoló társadalmi kapcsolatok világa felé, ahol a szociális szerepek (interakciós maszkok) fenntartása és kidolgozása az egyén fontos tevékenysége lesz. Különösen feltûnô ugyanis az írásos online kommunikációban az egyik fontos új mediális technikai vívmányról való lemondás, a mozgókép-közvetítés (videobeszélgetés) viszonylagos népszerûtlensége. Manapság, a webkamerával ellátott laptopok és az egyre terjedô szélessávú 263

bugé.indb 263

5/20/11 11:09 AM


internetkapcsolatok korában a CMC lehet(ne) multimediális – a kommunikátorok akár minden online kommunikációs helyzetben engedhetnék továbbítani a webkamerájuk róluk készített felvételeit. Ennek ellenére az írással vagy beszélgetéssel kiegészülô videohívás az online személyközi kommunikációnak körülbelül az ötödét-hetedét teszi csak ki. 2008-as becslések szerint a Skype internetes beszélgetôprogram negyvenmillió fô körüli, nemzetközi felhasználói tábora által kezdeményezett hívásoknak pusztán a 15–25%-a használt videoközvetítést is,29 a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal felmérése pedig 2009-ben 21%-os, 2010-ben pedig 23%-os arányát mutatta ki az alkalmanként webkamerát is bevonó internetes VoIP hívásoknak a nagy-britanniai internetezôk körében (a pusztán hangalapú, illetve képátvitelt is használó online telefonálást nem különböztették meg).30 Bár csak anekdotikus módon, jelen szöveg írójának magyarországi tapasztalatai megerôsítik ezeket a számokat. Megkockáztatom, a digitális kommunikátorok azért élnek ilyen ritkán a mozgóképátvitel lehetôségével, mert az írásos és/vagy vokális kommunikációs mód – a kép kizárásával – megkönnyíti, kevésbé fáradságossá teszi az Erving Goffman dramaturgiai elméletében31 feltételezett szociális maszkok vagy perszónák fenntartását. Feltételezem, a vizuális csatorna hiánya megkíméli a kommunikátort azoktól az erôfeszítésektôl, amelyeket az adott helyzetben bemutatni kívánt szociális szerepe képi megjelenítése és fenntartása érdekében a nem verbális viselkedés dimenziójában tennie kellene – lényegesen egyszerûbb és kevésbé költséges nem bekapcsolnia a webkamerát, s megmaradnia az írásos, esetleg vokális kommunikációnál. Ezzel párhuzamosan természetesen feltételezhetjük azt is, hogy mennél kevésbé érez kényszert a kommunikátor a számára költséges kommunikációs alakításra – pl. szûk családon belüli vagy tartós partnerrel folytatott bensôséges interakció esetén –, annál sûrûbben fogja alkalmazni az információban gazdag, s ebben az értelemben ôszintébb kommunikációs módot, a videotelefonálást.32 Tehát ezekben az esetekben sem egyszerûen technológiai determinizmusról, erôs meghatározottságról beszélhetünk, hanem arról, hogy az interakcióba lépô felek a telekommunikációs eszközök kínálta adottságokat, lehetôségeket és korlátokat a mindenkori szándékaiknak és kommunikációs igényüknek megfelelôen igyekeznek kihasználni. 264

bugé.indb 264

5/20/11 11:09 AM


Jegyzetek 1

2

3

4

5

6

7

Nagy tisztelettel és szeretettel ajánlom ezt a tanulmányt s a benne foglalt néhány gondolatot Buzinkay Géza tanár úrnak és kollégámnak hetvenedik születésnapján. S megjegyzem, legközelebb tíz év múlva szeretném efféle (médium)elméleti spekulációkkal bosszantani a média történészét! A konvergencia fogalmának lehetséges értelmezéseirôl lásd JENKINS, Henry: Convergence Culture: Where Old and New Media Collide. New York: New York University Press, 2008. NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; NYÍRI Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete/Westel, 2001; NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002. LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco, CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004; LING, Rich – PEDERSEN, Per E. (szerk.): Mobile Communications. Re-negotiation of the Social Sphere. London: Springer, 2005; GOGGIN, Gerard: Cell Phone Culture: Mobile Technology in Everyday Life. London: Routledge, 2006; GOGGIN, Gerard – HJORT, Larissa (szerk.): Mobile Technologies – From Telecommunications to Media. London: Routledge, 2009. INNIS, Harold: Empire and Communications. Oxford: Clarendon Press, 1950; MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember létrejötte. (ford. Kristó Nagy I.) Budapest: Trezor, 1962/2001; MCLUHAN, Marshall: Understanding Media: The Extensions of Man. New York: McGraw Hill, 1964; HAVELOCK, Erick A.: Preface to Plato. Cambridge: Harvard University Press, 1963; HAVELOCK, Erick A.: The Literate Revolution in Greece and its Cultural Consequences. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1981; ONG, Walter J.: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word. London: Methuen, 1982; NYÍRI Kristóf – SZÉCSI Gábor: Szóbeliség és írásbeliség. Kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest: Áron Kiadó, 1998. NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; NYÍRI Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete/Westel, 2001; KONDOR Zsuzsanna: Valóság és kommunikáció. In: NYÍRI (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 139–165. ONG, Walter J.: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word. London: Methuen, 1982; BENCZIK Vilmos 2002: A hang mágiájától a hang forradalmáig. In: NYÍRI (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 91–107.

265

bugé.indb 265

5/20/11 11:09 AM


8

9

10

11

12

13

HERRING, Susan C. 2004: Slouching toward the ordinary: Current trends in computer-mediated communication. New Media & Society, 6.1: 26–36.; BALÁZS Géza 2006: Az internetkorszak kommunikációja. In: BALÁZS Géza – BÓDI Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat/Infonia, 2006, 25–57.; BÓDI Zoltán: Szimbolikus írásbeliség az internetes kommunikációban. In: BALÁZS Géza – BÓDI Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat/Infonia, 2006, 195–212.; CRYSTAL, David: Language and the Internet. (2nd ed.) Cambridge: Cambridge UP, 2006. NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001; NYÍRI Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete/Westel, 2001; KONDOR Zsuzsanna: Valóság és kommunikáció. In: NYÍRI (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 139–165. KATZ, James E.–AAKHUS, Mark (szerk.): Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance. New York: Cambridge UP, 2002; NYÍRI Kristóf: Bevezetés. Az információs társadalomtól a tudásközösségekig. In: Uô. (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 7–16.; LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco, CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004. GREEN, Nicola 2002: A közösség újrameghatározása. Magánszféra és számonkérhetôség. In: NYÍRI (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 41–54.; KONDOR Zsuzsanna: Valóság és kommunikáció. In: NYÍRI (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 139–165. GERGEN, Kenneth J.: Cell phone technology and the realm of absent presence. In: KATZ, James E. – AAKHUS, Mark (szerk.): Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance. New York: Cambridge UP, 2002, 227–241.; NYÍRI Kristóf: Bevezetés. Az információs társadalomtól a tudásközösségekig. In: Uô. (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 7–16.; LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco, CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004. RAKOW, Lana F. – NAVARRO, Vija 1993: Remote mothering and the parallel shift: women meet the cellular telephone. Critical Studies in Mass Communication 10.2: 144–157; KOPOMAA, Timo 2000: The City in Your Pocket: Birth of the Mobile Information Society. Helsinki: Gaudeamus Kirja; BUDA Béla: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az internet és mobiltelefon visszaélô, ill. túlhasználatával kapcsolatosan. In: NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kuta-

266

bugé.indb 266

5/20/11 11:09 AM


14

15

16

17

18

tóintézete, 2001, 81–91.; DE GOURNAY, Chantal 2002: Pretense of intimacy in France. In: KATZ, James E.–AAKHUS, Mark (szerk.): Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance. New York: Cambridge UP, 2002, 193–205.; LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco, CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004.; DEDE Éva 2006: Szabadság – pórázon. Gyerekek és szüleik kapcsolattartási formái a mobilkorszakban. In: BALÁZS Géza–BÓDI Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat/Infonia, 2006, 295–317. KIESLER, Sara–SIEGEL, Jane–MCGUIRE, Timothy W. (1984): Social psychological aspects of computer-mediated communication. American Psychologist 39: 1123– 1134.; CULNAN, Mary J.–MARKUS, M. Lynne (1987): Information Technologies. In JABLIN, Frederick M.–CUMMINGS, Jonathon N.–BUTLER, Brian–KRAUT, Robert 2002: The quality of online social relationships. Communications of the ACM, 45: 103–108.; COY, Wolfgang 2002: Szöveg és hang. A számítástechnika változó szerepe a kommunikációban. In: NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002, 79–89.; az analóg-digitális kódolásról lásd PÓLYA Tamás (szerk. alatt): Az emotikonoktól az avatarokig – analóg és digitális kódolás az online személyközi kommunikációban. In: SÁNTHA Ágnes–TÔKÉS Gyöngyvér (szerk.), Új média, médiakonvergencia, kulturális változások. Kolozsvár, Sapientia Kiadó. DAFT, Richard L.–LENGEL, Robert H. (1986): Organizational information requirements, media richness and structural design. Management Science, 32: 554– 571.; NIE, Norman H. 2001: Sociability, interpersonal relations, and the internet: Reconciling conflicting findings. The American Behavioral Scientist, 45, 420–435. WALTHER, Joseph B.–D’ADDARIO, Kyle P.: The impacts of emoticons on message interpretation in computer-mediated communication. Social Science Computer Review, 2001, 19: 324–347.; BÓDI Zoltán–VESZELSZKI Ágnes: Emotikonok – Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság, 2006; PÓLYA Tamás (szerk. alatt): Az emotikonoktól az avatarokig – analóg és digitális kódolás az online személyközi kommunikációban. In: SÁNTHA Ágnes–TÔKÉS Gyöngyvér (szerk.), Új média, médiakonvergencia, kulturális változások. Kolozsvár, Sapientia Kiadó. SAWHNEY, Nitin–GOMEZ, Herve: Communication patterns in domestic life: preliminary ethnographic study. Speech Interface Group, MIT Media Lab, 2000; vö. GESER, Hans: Towards a Sociological Theory of the Mobile Phone. 3.0 verzió, Soziologisches Institut der Universität Zürich, 2004. COX, Eva–LEONARD, Helen: Weaving Community Links: The cost benefits of telephones in maintaining the social fabric through the unpaid work of women. Distaff: Sydney, 1993.

267

bugé.indb 267

5/20/11 11:09 AM


19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

BUDA Béla: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az internet és mobiltelefon visszaélô ill. túlhasználatával kapcsolatosan. In: NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001, 81–91.; GESER, Hans: Towards a Sociological Theory of the Mobile Phone. 3.0 verzió, Soziologisches Institut der Universität Zürich, 2004, 4. fejezet. KATZ, Elihu–BLUMLER, Jay–GUREVITCH, Michael 1974: A tömegkommunikáció használata az egyének által. (ford. Torma P.) In: ANGELUSZ–TARDOS–TERESTYÉNI (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyûjtemény. (ford. Berényi G. et al.) Budapest: Gondolat, 2007, 210–227. HERRING, Susan C.: Slouching toward the ordinary: Current trends in computermediated communication. New Media & Society, 2004, 6.1: 27. MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember létrejötte. (ford. Kristó Nagy I.) Budapest: Trezor, 1962/2001; MCLUHAN, Marshall: Understanding Media: The Extensions of Man. New York: McGraw Hill, 1964. Vö. MARKUS, M. Lynne 1994: Finding a happy medium: Explaining the negative effects of electronic communication on social life at work. ACM Transactions on Information Systems 12.2: 119–149; HERRING, Susan C. 2007: A Faceted Classification Scheme for Computer-Mediated Discourse. Language@Internet, 4: article 1. Elérhetô: http://www.languageatinternet.de/articles/2007/761. HYMES, Dell 1974: A nyelv és a társadalmi élet kölcsönhatásának vizsgálata. (ford. Csepeli Gy.) In: PLÉH–SÍKLAKI–TERESTYÉNI (szerk.): Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés. Budapest: Osiris, 1997, 458–495. HERRING, Susan C. 2007: A Faceted Classification Scheme for ComputerMediated Discourse. Language@Internet, 4: article 1. Elérhetô: http://www. languageatinternet.de/articles/2007/761. HERRING, Susan C. 2004: Slouching toward the ordinary: Current trends in computer-mediated communication. New Media & Society, 6.1: 26–36. CRYSTAL, David: Language and the Internet. (2nd ed.) Cambridge: Cambridge UP, 2006. L. a fentebb említett amerikai vizsgálatot a családtagokkal való kapcsolattartásról, SAWHNEY, Nitin–GOMEZ, Herve: Communication patterns in domestic life: preliminary ethnographic study. Speech Interface Group, MIT Media Lab, 2000. SKYPE statisztika 2008: Skype usage statistics for voice and video. Elérhetô: http://forum.skype.com/index.php?showtopic=210991. L. OFFICE FOR NATIONAL STATISTICS: Internet Access. Households and Individuals 2009. Elérhetô: http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/iahi0809.pdf; OFFICE FOR NATIONAL STATISTICS 2010: Internet Access 2010. Households and individuals. Elérhetô: http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/iahi0810.pdf.

268

bugé.indb 268

5/20/11 11:09 AM


31

32

GOFFMAN, Erving: Az én bemutatása a mindennapi életben. (ford. Berényi G.) Budapest: Pólya Kiadó, 1959/2000. A goffmani dramaturgiai elmélet részletesebb új mediális alkalmazásáról ld. PÓLYA Tamás (elôkészületben): Dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediális személyközi kommunikációban. A goffmani dramaturgiai elméletrôl. Elôadás az Új Média Konferencia 2011 – Reális és virtuális terek c. konferencián (Sapientia–EMTE, Marosvásárhely). Elérhetô: http://media.ektf.hu/munkatarsak/ publikaciok/polyapub.html.

Felhasznált irodalom ANGELUSZ Róbert–TARDOS Róbert–TERESTYÉNI Tamás (szerk.): Média, nyilvánosság, közvélemény. Szöveggyûjtemény. (ford. Berényi G. et al.) Budapest: Gondolat, 2007. BALÁZS Géza–BÓDI Zoltán (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat/Infonia, 2006. BÓDI Zoltán–VESZELSZKI Ágnes: Emotikonok – Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság, 2006. BUDA Béla 2001: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az internet és mobiltelefon visszaélô ill. túlhasználatával kapcsolatosan. In: NYÍRI (szerk.) 2001a: 81–91. Elérhetô: http://21st.century.phil-inst.hu/2001_ dec_konf/BUDA.pdf COX, Eva–LEONARD, Helen: Weaving Community Links: The cost benefits of telephones in maintaining the social fabric through the unpaid work of women. Sydney: Distaff, 1993. CRYSTAL, David: Language and the Internet. (2nd ed.) Cambridge: Cambridge University Press, 2006. JABLIN, Frederick M.–CUMMINGS, Jonathon N.–BUTLER, Brian–KRAUT: The quality of online social relationships. Communications of the ACM, 45: 2002. DAFT, Richard L.–LENGEL, Robert H.: Organizational information requirements, media richness and structural design. Management Science, 32: 1986. GESER, Hans: Towards a Sociological Theory of the Mobile Phone. 3.0 verzió. Zürich: Soziologisches Institut der Universität, 2004. Elérhetô: http://socio.ch/mobile/t_ geser1.htm GOFFMAN, Erving: Az én bemutatása a mindennapi életben. Budapest: Pólya Kiadó, 2000. GOGGIN, Gerard: Cell Phone Culture: Mobile Technology in Everyday Life. London: Routledge, 2006.

269

bugé.indb 269

5/20/11 11:09 AM


GOGGIN, Gerard–HJORT, Larissa (szerk.): Mobile Technologies – From Telecommunications to Media. London: Routledge, 2009. HAVELOCK, Erick A.: Preface to Plato. Cambridge: Harvard University Press, 1963. HAVELOCK, Erick A.: The Literate Revolution in Greece and its Cultural Consequences. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1981. HERRING, Susan: Slouching toward the ordinary: Current trends in computermediated communication. New Media & Society, 6.1: 2004. HERRING, Susan C.: A Faceted Classification Scheme for Computer-Mediated Discourse. Language@Internet, 4: article 1. 2007. Elérhetô: http://www. languageatinternet.de/articles/2007/761 INNIS, Harold: Empire and Communications. Oxford: Clarendon Press, 1950. JENKINS, Henry: Convergence Culture: Where Old and New Media Collide. New York: New York University Press, 2008. KATZ, James E.–AAKHUS, Mark (szerk.): Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance. New York: Cambridge University Press, 2002. KIESLER, Sara–SIEGEL, Jane–MCGUIRE, Timothy W.: Social psychological aspects of computer-mediated communication. American Psychologist 39: 1984. KOPOMAA, Timo: The City in Your Pocket: Birth of the Mobile Information Society. Helsinki: Gaudeamus Kirja, 2000. LING, Rich: The Mobile Connection: the Cell Phone’s Impact on Society. San Francisco, CA: Morgan Kaufmann Publishers, 2004. LING, Rich – PEDERSEN, Per E. (szerk.): Mobile Communications. Re-negotiation of the Social Sphere. London: Springer, 2005. MARKUS, M. Lynne: Finding a happy medium: Explaining the negative effects of electronic communication on social life at work. ACM Transactions on Information Systems 12.2: 1994. MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis: a tipográfiai ember létrejötte. Budapest: Trezor, 2001. MCLUHAN, Marshall: Understanding Media: The Extensions of Man. New York: McGraw Hill, 1964. NIE, Norman H.: Sociability, interpersonal relations, and the internet: Reconciling conflicting findings. The American Behavioral Scientist, 45: 2001. NYÍRI Kristóf–SZÉCSI Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. Kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest: Áron Kiadó, 1998. NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobil információs társadalom: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. Elérhetô: http://21st.century.phil-inst.hu/2001_ marc/brosura_htm/tartalom.htm NYÍRI Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete/Westel, 2001. Elérhetô: http://21st.century. phil-inst.hu/2001_dec_konf/contents.htm

270

bugé.indb 270

5/20/11 11:09 AM


NYÍRI Kristóf (szerk.): Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002. Elérhetô: http://21st.century.phil-inst. hu/2002_konf/hn3_kot/tart.htm OFFICE FOR NATIONAL STATISTICS: Internet Access. Households and Individuals 2009. (2009. augusztus 29.) Elérhetô: http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/ iahi0809.pdf OFFICE FOR NATIONAL STATISTICS: Internet Access 2010. Households and individuals. (2010. augusztus 27.) Elérhetô: http://www.statistics.gov.uk/pdfdir/ iahi0810.pdf ONG, Walter J.: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word. London: Methuen, 1982. PLÉH Csaba–SÍKLAKI István–TERESTYÉNI Tamás (szerk.): Nyelv – Kommunikáció – Cselekvés. Budapest: Osiris, 1997. SÁNTHA Ágnes–TÔKÉS Gyöngyvér (szerk.), Új média, médiakonvergencia, kulturális változások. Kolozsvár: Sapientia Kiadó. Elérhetô: http://media.ektf.hu/munkatarsak/publikaciok/polya2010a_Az_ emotikonoktol_az_avatarokig_09_09_18.pdf PÓLYA Tamás (elôkészületben): Dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediális személyközi kommunikációban. A goffmani dramaturgiai elméletrôl. Elôadás az Új Média Konferencia 2011 – Reális és virtuális terek c. konferencián (Sapientia–EMTE, Marosvásárhely). Elérhetô: http://media.ektf.hu/munkatarsak/ publikaciok/polyapub.html RAKOW, Lana F.–NAVARRO, Vija: Remote mothering and the parallel shift: women meet the cellular telephone. Critical Studies in Mass Communication 10.2: 1993. ROBERTS, Karlene H.–PUTNAM, Linda L.–PORTER, Lyman W. (szerk.): Handbook of Organizational Communication: An Interdisciplinary Perspective. Newbury Park, CA: Sage Publications, 1987. SAWHNEY, Nitin–GOMEZ, Herve: Communication patterns in domestic life: preliminary ethnographic study. Speech Interface Group, MIT Media Lab, 2002. Elérhetô: http://web.media.mit.edu/~nitin/ethno/DomesticEthno.pdf SKYPE statisztika: Skype usage statistics for voice and video, 2008. Elérhetô: http:// forum.skype.com/index.php?showtopic=210991 WALTHER, Joseph B.–D’ADDARIO, Kyle P.: The impacts of emoticons on message interpretation in computer-mediated communication. Social Science Computer Review 19: 2001.

271

bugé.indb 271

5/20/11 11:09 AM

A számítógépes kommunikáció mediális sajátosságairól

Recommend Documents