A szakképzés története Szerencsen

A szakképzés története Szerencsen

1. Szerencs földrajza és rövid története Szerencs, eltérő földrajzi tájak találkozásánál fekszik, a Zempléni (Tokaji)-hegység kapujában. Magyarország új tájbeosztása alapján az Alföld nagytáján, ezen belül a Közép-Tiszavidéken, a Taktaköz kistáj északi részén helyezkedik el. Az Alföld mindössze 1%-át, a középtáj 6,8/-át, összesen 500 négyzetkilométert kitevő Taktaközben. Ehhez a területhez 15 település tartozik: Bekecs, Csobaj, Legyesbénye, Mezőzombor, Prügy, Szerencs, Taktabáj, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaladány, Tiszalúc, Tiszatardos. Délről a Taktaköz alacsony, a Tiszáig lejtő ártéri síkja határolja, kiterjedt legelőkkel és szántókkal. Szerencstől északra és északnyugatra a Szerencsi-dombvidék terül el. A táj határait MegyaszóGolop-Szerencs települései jelentik 1 . Kedvező földrajzi helyzete következtében a terület az őskorban lakott volt. Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leletek kerültek elő. A bronzkori eszközök fejlett fém- és agyagművességről tanúskodnak. A vaskorban a szkíták és kelták, a római korban pedig különböző barbár népcsoportok éltek Szerencs környékén. A honfoglalás során a magyar törzsek elsők között foglalták el ezt a területet. A hagyomány szerint Árpád vezetésével 896-ban Szerencs vidékén tartották második pihenőjüket. A XII. század derekán a gyógyítással foglalkozó johannita lovagrend alapított monostort Szerencsen. Az 1241-es tatárjáráskor a község elpusztult, de 1247-ből már oklevél említi újratelepülését. 2 A XIII. században bencés apátság létesült Szerencsen. A XVI. század közepén – az

1 2

Vitányi 1995. 31. o. Barna 1931. 12. o.

ellenkirályok idején – megnőtt a fontos hadi és kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekvő vidék jelentősége. Az 1550-es években Némethy Ferenc tokaji várkapitány megerősítette a korábban épült kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal védett palotát. A szerencsi várat és uradalmát 1583-tól Rákóczi Zsigmond birtokolta. 1583 és 1595 között építette meg a reneszánsz belső várat és a „Huszárvár” néven ismert külső várat. Szerencs XVII. századi története összekapcsolódott a Rákócziak és a Habsburgellenes

harcok

történetével. 3

A

magyarországi

Rákóczi-uradalmak

egyik

központjaként a szabadságmozgalmak gazdasági bázisát képezte. A Bocskai szabadságharc fontos állomása volt a szerencsi országgyűlés (1605. április 17-20.), amelyen Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Bocskai 1606. március 9-én szabad királyi város rangjára emelte a települést, de az ezzel járó kiváltságokkal az itt lakók nem tudtak élni, mert újabb háborús évtizedek következtek. A hadak pusztításai közül a legnagyobb a császáriak 1644-es támadása volt. Ennek következtében az erdélyi fejedelemséghez tartozó várost és a várat szétrombolták, felgyújtották. Nem kímélték a templomot sem, azt is kirabolták és Rákóczi Zsigmond 1618-ban készült szarkofágját meggyalázták. 4 Mozgalmas eseményeket éltek át a szerencsiek a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharcok idején. II. Rákóczi Ferenc többször megfordult a várkastély falai között, itt ülte 18. születésnapját. A kuruc szabadságharc alatt sok jeles külföldi vendéget és követet látott vendégül a várban. Az 1711-es szatmári békekötést követően a Rákóczi-birtokok jó részét elkobozták. A várnak és a városi jobbágytelkek egy részének Rákóczi Julianna maradt a tulajdonosa, aki a járványok és a harci cselekmények miatt megüresedett telkeire ruszinokat hívott a Sáros megyében lévő makovicai uradalmából. A betelepülők úrnőjük anyagi támogatásával 1716-ban görög-katolikus parókiátát létesítettek és templomot építettek a város északkeleti végében. 5 A százötven évig tartó zaklatott időszak után a lassú fejlődés kora köszöntött Szerencs lakóira. Birtokosai most is gyakran változtak, de ezek az események békésen zajlottak.

3

Barna 1931. 13. o. Uo. 14. o. 5 Barna 1931. 15. o. 4

2

Az uralkodóhoz visszakerült birtoktestet először Illésházy Miklós, majd Grassalkovich Antal, végül Szirmay Tamás vásárolta meg. A XVIII. század közepén az Almásycsalád jutott hozzá. Az ő nevükhöz fűződik a római katolikus plébánia újbóli felállítása 1742-ben. Ők építették a vár közelében 1760-1764 között a mai napig működő barokk stílusú templomot a római katolikus hívek számára. 6 A gazdasági fejlődés következményeként 1757-ben Mária Terézia évi hét vásár megtartását engedélyezte a városnak. A század végén megélénkült a helyi kereskedelmi élet, mivel a galíciai orosz pogromok elől menekülő zsidó családok közül többen Szerencsen telepedtek le. A római katolikus egyház irattárában található összeírás szerint 1804ben 1640 lakója volt a településnek. Közülük 785 református, 525 a római, 246 a görög-katolikus, 65 az izraelita, 17 az evangélikus, 2 a görögkeleti vallás híve volt. 7 A szirmabesenyői illetőségű Szirmay-család a XIX. század elején megszerezte a várat, a hozzátartozó birtokokkal együtt. A jobbágyfelszabadítás után rajtuk kívül a Széchényiek, a század végén a Harkányiak vásároltak nagyobb területet a város határából. 1880-ban már 2370 volt a település lélekszáma. A lakosság gyors növekedése csak a nagyipar megjelenése után következett be. 8 A Magyar Cukoripari Részvénytársaság 1889-ben, mindössze nyolc hónap leforgása alatt felépítette a Szerencsi Cukorgyárat. A beüzemeléshez és a helyi munkásság betanítására cseh és morva szakmunkásokat hoztak, akik közül többen letelepedtek a városi státusát elveszített nagyközségben. 9 Az ipartelepítés következményeként megnőtt a lakosság: 1890-ben 4339-en, 1910-ben már 6100-an éltek Szerencsen. 10 A gazdasági fellendülés napjainkig látható nyomokat hagyott a helység arculatán, mert a Rákóczi út sok lakóháza, üzlete, közintézménye ebben az időszakban épült fel. A polgárosodás folyamatát az első világháború lefékezte. Az életszínvonal általános visszaesése mellett 104 szerencsi életét követelte az első világháború fölösleges vérontása. A háború áldozatainak emlékére közadakozásból szobrot állított a nagyközség. 1923-ban a Magyar Cukoripari Részvénytársaság felépítette a kakaó- és

6

Uo. 16. o. Dr. Borovszky 1905. 111. o. 8 Barna 1931. 24. o. 9 Salánki 1989. 33. o. 10 Barna 1931. 24. o. 7

3

csokoládétermékeket készítő üzemét 11 . A munkahelyek számának bővülése újabb fellendülést eredményezett. 1930-ban 6707-en éltek a helységben, 1107 volt a lakóházak száma. Négy elemi-, egy tanonc-, két polgári- és egy gazdasági továbbképző iskola gondoskodott az ifjúság szellemi felkészítéséről. Cukorgyár, csokoládégyár, hengermalom, három kőbánya foglalkoztatta a munkaképes korú népességet. Prosperált az 1885-ben alapított Ipartestület. 1910-től fogadta vendégeit a vár szomszédságában a szecessziós stílusban épített községi fürdő. A helyi kulturális élet pezsgését több jól működő egyesület biztosította.

12

A két gyár 1953-ban teljesen

különvált egymástól, más-más igazgatóság alatt működtek 1980-ig, amikor Szerencsi Édesipari Vállalat (SZÉV) néven, most már egyenrangú félként, néhány év időtartamra ismét egyesültek. Jelenleg a Szerencsi Cukorgyár fő részvényese a francia érdekeltségű Beghin Say S. A. , míg a csokoládégyár s svájci székhelyű Nestlé S. A. Teljes tulajdonával a Nestlé Hungária Kft. Szerencsi Gyára. 13 Szerencs fontos közlekedési gócpont is. A miskolc ─ szerencs─ sátoraljaújhely-i vonalat a múlt század hatvanas, a Szerencs─ Nyíregyháza vasútvonalat a hetvenes és a Szerencs─ Hidasnémeti ─ Kassa vonalat 1910-ben építették. Nem is beszélve a környező községek ide befutó autóbusz járatairól. A ’60-as évek egész országra kiterjedő gazdasági fellendülése itt is érezteti hatását, a két legjelentősebb beruházás éppen a gimnázium új épülete és az 1971-től önálló iskolává vált Ipari Szakmunkásképző Intézet. A település minden területére kiterjedő fejlődés bizonyítéka, hogy az Onddal egyesült Szerencs 1970-ben nagyközségi, majd 1984-ben újra városi rangot kapott. 14 A leglátványosabb „városiasodás” azonban az utóbbi néhány évre tehető. Szerencs arculatát megváltoztató és meghatározó beruházások születtek vagy vannak éppen születőben. Csupán a felsorolás szintjén említsük meg őket: Népház, Posta, Egészségügyi Központ, Szerencse Áruház, Városi Kulturális Központ, Zemplén Múzeum, Matáv Központ, de hogy az oktatás se maradjon ki, elég a város gyönyörű középiskolai kollégiumára és a Bolyai János Általános Iskola épületére gondolni. Elmondhatjuk, hogy a ténylegesen várossá 11

Uo. 26. o. Uo. 19. o. 13 Dr. Kovalics L. 1996. 357. o. 14 Uo. 356. o. 12

4

fejlődött Szerencs kisugárzása úgy a kereskedelem, az ipar, a közlekedés, az egészségügy mint a kultúra és az oktatás terén, a Hegyalja déli részén, de a Taktaközben és Harangod vidékén is érzékelhető, központi jellege el nem vitatható.

2. A szakképzés kezdete és kibontakozása A magyarországi iparoktatás múltja visszanyúlik a XVIII. századba , ennek is a Ratio Educationis volt az alapja. Rendelkezik arról, hogy a városi iskolákban választható tárgy az elemi mértan és természettan, meg a gyakorlati, ipari célú rajzoktatás. Az ezekből kifejlődött „rajzosztályok” lettek alsófokú iparoktatásunk első államilag szervezett formái. 15 1848-ban Klauzál Gábor rendelkezik az iparosképzésről, rendeletében módosítja a céhszabályzatot,

rendelkezik

az

iparostanulókról,

szociális

körülményeikről,

iskoláztatásukról. 16 A fő lökést az 1868-as népoktatási törvény adja, amely kötelezi az iparosokat, hogy 15 évnél fiatalabb tanoncaikat iskolába járassák.

17

A következő

fontos rendelkezés az 1872. évi ipartörvény, amely eltörli a céheket és VIII. tc. intézkedik először tanonciskolák létrehozásáról. 1877-ben adták ki az első tanonciskolai tervezetet, két és három évfolyamos iskolákat különböztet meg.

18

A

tanítási órák száma heti 11, ebből 3 óra rajz. Ezek a rendelkezések Trefort Ágoston nevéhez fűződnek, aki 1872-88-ig kultuszminiszter volt, az ipari szakoktatás fejlesztése az ő érdeme. 19 Szerencsen 1877. január 1-jén alakult meg a Szerencsi

Egyesült Általános

Kézműipari Társulás Tóth Pápay Károly elnök vezetésével, Horváth Lajos volt a jegyzője. 20 A Földművelés- és Iparügyi Minisztérium május 8-án érvényesítette az alapszabályt, Reicht Frigyes miniszteri tanácsos ellenjegyzésével. 15

Térfi 1908. 80. o. Hőgye 256. o. 17 Térfi 1908. 81. o. 18 Uo. 82. o. 19 Bazsi 1991.109. o. 20 Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhely A Szerencsi Egyesült Általános Kézműipari Társulat Alapszabálya IV.-1417/1.7 16

5

Az alapszabály 1. paragrafusának 5. pontja foglalkozik a tanoncokkal és az oktatással. Lényege, hogy a társulat a tanoncok és a segédek általános és szakképzését előmozdítja, és a tanonciskolát segélyezi, s annak látogatását elősegíti. A tanoncok oktatásáról az első feljegyzések az 1874. évtől szólnak az ún. vasárnapi iskolákban, ahol vasárnap délután rajzot és némi szakismeretet tanulhattak. A következő korszak, amihez már forrásanyag is található változatos képet mutat. A legfontosabb, hogy 1884-ben megalakul a Szerencsi Általános Ipartestület Péch Ferencz elnökletével, ezt 1888. július 11-én Zemplén megye alispánja erősítette meg. 21

Az alapszabály a Hatósági feladatok 3. paragrafus a, b, és c, d, pontjában foglalkozik a tanoncok oktatásáról. A következőket tartja fontosnak: a tanoncok írásos szerződése mellett,

az

iskola

befejezése

után

bizonyítványt ad a testület. Felügyeli az iskola rendjét ellenőrzi, hogy a tanoncok látogatják-e az iskolát, emellett ellenőrzi, hogy a szerződés pontjait betartják, kiállítják a munkakönyveket. Az alapszabály hivatkozik az 1884. évi XVII. törvénycikkre,

amely

kimondja

a

tanonciskolák felállításának kötelezettségét és gondoskodott az iskolák fenntartási költségeiről. Ez a törvény közel 40 évig változatlan maradt.

22

Ez kimondja, hogy olyan községben, ahol legalább 50 tanonc

van a község köteles gondoskodni ezek tanításáról. Heti 2 alkalommal munkaidő után folyt a tanítás, illetve vasárnap 8-12 óra között rajzoktatás. Az anyagi bázisról úgy gondoskodik, hogy a ipartörvény rendelkezéséből befolyó díjakat és pénzbüntetéseket, a község egyéb jövedelmeit, az egyenes állami adó 2%-a erejéig kivethető pótadót, a 21

Zempléni Levéltár Sátoraljaújhely A Szerencsi Általános Ipartestület Alapítólevele IV.1417/1.79 22 A közoktatás Magyarországon 1908. 82. o.

6

miniszter által engedélyezhető államsegélyt bocsátva rendelkezésre. A tanonciskola rendes tanfolyama 3 évig évenként 10 hónapig (szeptember-június ) tart. Akiknek nem volt kellő képzettségük, azoknak előkészítő osztályt kell végezniük. A felügyeletet a királyi tanfelügyelők útján gyakorolja a vallás-és közoktatásügyi miniszter. A tanítási nyelv a magyar, de más nyelv is használható. Az elemi és polgári iskolák helyiségeit használhatják tanteremként. Általános tantárgyak: olvasás és reáloktatás, üzleti fogalmazás, ipari számvetés és könyvvitel, rajz. A fegyelmi szabályokról is gondoskodtak. Többféle büntetés létezett megintés: az okozott kár megtérítése, a bizonyítvány kiadásának hátráltatása stb. A taneszközök közül a legfontosabbak: a falitáblák mintalapok, technológiai gyűjtemény, tan- és segédkönyvek.A Szerencsi Ipartanonc Iskola első 15 évének adatait vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: 1885-1900 szakmák sorrendje

tanulók száma

1. kovács 21

1885: 8

2. pék 20

1886: 2

3. cipész 18

1887: 12

4. férfi szabó 17

1888: 5

5. hentes és mészáros 16

1889: 9

6. asztalos 13

1890: 19

7. csizmadia 9

1891: 27

8. kerékgyártó 9

1892: 12

9. gépész 8

1893: 15

10. építő, építész 7

1894: 16

11. lakatos

1895: 21

szíjgyártó

1896: 13

bádogos

5

1897: 28

kézműves

1898: 27

borbély és fodrász

1899: 14

7

A vizsgált időszakban összesen 227 tanuló iratkozott be, 21 féle szakmát tanulhattak. Az élelmiszeriparban pék, mészáros, hentes, malmos 38 fő, a tanulók 16 százaléka. A ruházati iparban: cipész, férfi szabó, idevehetjük a csizmadiát, is 44 fő, ez az összlétszám 19 százaléka. Az építőiparban: kőműves, ács, építő szakmákban 16 fő tanult, a létszám 7 százaléka. A fémiparban: kovács, bádogos, lakatos, idevehető a gépész foglalkozás ez 39 fő, 17 százalékot tesz ki. A bőriparban: suszter, szíjgyártó 7 fő, ez 3 százalék. Egyéb szakmákban: órás, borbély, fodrász, nyomdász, kereskedő 12 fő, ez 5 százalékos arány. Megállapítható, hogy viszonylag változatos, sokféle ipart űzhettek Szerencsen és környékén, bár három ágazat kiemelkedik: a ruházati és élelmiszeripar mellett a fellendülő gyáripar hozadékaként a fémipari szakmák a meghatározóak. Igaz ez akkor is, ha a beiratkozott tanulók egy nagy részéről (20%) nem tudjuk, milyen szakmát tanulhatott. A tanulók nagyon sok helyről érkeztek, az iskola merítési körzete viszonylag nagy volt. Meghatározó volt a helyi lakosok száma: 59 ez a beiratkozott tanulók 32 százaléka, Szerencs vonzáskörzetéből érkezett további 80 fő, ez 44 százalék, egyéb helyekről további 42 fő, ez 23 százalékot tesz ki. Érdekesség, hogy Kassáról, Nyíregyházáról, Debrecenből is volt tanulója az iskolának, 26 tanuló lakhelye nem jelölt. Első számú forrás az időszakból a tanoncnyilvántartó, amelyet egészen az iskola megszűnéséig 1950-ig folyamatosan vezettek. 23

Az első bejegyzés 1885. február 1-jére datálódik. Az első tanonc Pacsurek Gyula tarcali illetőségű, kovács tanuló, aki Rozgonyi András szerencsi iparosnál tanul. Három éves szerződése értelmében 20Ft tandíjat kellett fizetnie évenként. 23

Zempléni Levéltár Sátoraljaújhely A Szerencsi Általános Ipartestület Tanoncnyilvántartó 1885-1950 IX. 210 (továbbiakban ZL. IX. 210.)

8

Az első évben nyolc tanulója volt az iskolának. Érdekes jelenség egy 1888-as bejegyzés, amely már utal a fejlődő ipari vállalkozásokra: Fischer Ignácz gőzmalomtulajdonos neve, az ő tanonca Tóth József. A fémipari szakmák megjelenése szintén az 1888-as évhez köthető. Kovács György az első lakatos tanuló, Báthori Lajos lakatosmesternél. Az 1891. évben Szilágyi Ignácz szerencsi lakos géplakatos szakmát tanul, mégpedig a Cukorgyárban, Hudák József géplakatos-mesternél. Ez fontos csomópont a város életében, hiszen 1889. decembertől, a Cukorgyár megalakulásával, a környék első számú ipari üzemének átadásával, jelentős hatást gyakorolt. Jellemző, hogy a gyár alapítása utáni években, 1890-91 között a tanoncok száma ugrásszerűen megnő 1889-ben 9 fő, de 1890-ben 19 fő és 1891-ben 27 fő, tehát mintegy háromszorosára nő a tanulók létszáma. Igaz később egy kis visszaesés tapasztalható, de a gyár megerősödése után a kilencvenes évek végétől a tanonclétszám nem csökken húsz alá: 1897 – 28 fő, 1898 – 27 fő. A tanonciskola alapításának évét is 1891-re teszi egy 1946-ban a minisztériumba küldött okirat, és utal arra, hogy az állami népiskola épületében működött. 24 Ez nagyon fontos időpont, hiszen innen számíthatjuk a szervezett szakképzés megindulását Szerencsen. Nyilván köze van ehhez még a fellendülő iparnak és annak is, hogy a lakosság létszámának növekedésével a tanulói létszám is folyamatosan növekedik. A város összlakossága szépen gyarapodik, köszönhetően az idetelepült iparnak és annak, hogy Szerencs fontos közlekedési centrum. A település kezdi átvenni a vezető szerepet a század elejére a hagyományos központoktól Tállyától és Tokajtól. Erre utalnak a demográfiai mutatók: 1870-től 1900-ig a város lakossága 188 százalékkal növekedett! 25 Táblázat: A Tokaj-hegyaljai mezővárosok lakossága 18-19. században 26 1787

1850

1870

24

Iskolai adattár II./8-1945. Frisnyák 1994. 247. o. 26 Uo. 248. o. 25

9

1880

1890

1900

Mád

3475

3154

3779

3471

3480

3680

Sárospatak

3752

5682

7770

6737

7639

9267

S.újhely

4023

6526

9946

11264

13017

16886

Szerencs

1571

1532

1829

2370

4339

5272

Tarcal

2756

2370

2920

2937

3359

3794

Tállya

4388

3734

3997

3668

3497

3603

Tokaj

2942

2886

5012

4479

4815

5110

A lakosság nagyobb része, 2590 fő iparos tevékenységet űzött 1890-ben, még 1511 fő őstermelésből élt és sok a kereskedő is. 27 Az ipartanonciskola keretei között folyt a kereskedők képzése is, az első kereskedőtanonc Rózenfeld Bernát nevű. 1893-ból szintén kereskedő szakmából egy érdekes tanoncszerződés Kleisz Bernáté maradt meg. A tanonclajstrom egyéb feltételek rovatában a következő szerepelt: „Mester ad teljes ellátást, de ruhát maga vesz, városi árulás után 5 százalék, falusi árulás után 10 százalék. Szerződést, szabadítást tanonc fizeti illetve ledolgozza.”

28

Sajnos, eredeti tanoncszerződés nem maradt a források között, de a Sátoraljaújhelyi Ipartestület iratai között sok korabeli szerződés van, hasonlóak lehettek a szerencsi társulat szerződései is. Fennmaradt egy kérelemminta a tanonclajstrom hátoldalán. A tanonctartás joga az iparosok számára megbecsülendő jog volt, a tanoncnak nem járt fizetség csak szerződésben kikötött ellátás, cserébe a mesternek kötelessége volt tanoncát az iparágban „kiképezni, jó erkölcsre és rendre valamint munkásságra szoktatni” A szervezett tanoncoktatás első fázisa mindenképpen fontos, bár valószínű a képzés sok nehézséggel működött. A szakmai képzés nem igazán valósult meg, hiszen a tanuló a mesternél tanulta az ismereteket, így a modern eljárásokról, az új anyagok

27 28

Csikváry 1940. 90. o. ZL. IX. 210.

10

kezeléséről nem mindig értesült, lecsökkent az esélyük arra, hogy önállósodjanak, így bérmunkát vállaltak a kisiparban vagy az induló gyáriparban. 29 Ennek bizonyítéka, hogy a cukorgyár 1900. évi értekezletén a Cukorgyár elnökének közlése szerint a gyár megnyitásakor 1312 munkás közül 800 volt külföldi, az 1900. évi munkaidényben 1900 belföldi és csak 206 külföldi volt alkalmazva. 30 Összességében elmondható, hogy a századfordulóra Szerencs városában is elindul a szakképzés, kialakul a szervezett oktatás.

3. A Községi Ipartanonc Iskola 1900-1950 között A századforduló után a város továbbra is dinamikusan fejlődik 1920-ra a lakosság létszáma 5869 31 főre nő. Az iskola tanulóinak a száma is emelkedik. Igazán sok forrás erről az időszakról sem maradt fenn, de a tanoncnyilvántartó sok érdekes adatot megőrzött. A tanoncok száma 1900-1924 között a következőképpen alakul: 1901 – 33 fő

1909 - 42 fő

1917 – 44 fő

1902 – 27 fő

1910 – 54 fő

1918 – 46 fő

1903 – 28 fő

1911 – 70 fő

1919 – 53 fő

1904 – 16 fő

1912 – 59 fő

1920 – 89 fő

1905 – 51 fő

1913 – 40 fő

1921 – 92 fő

1906 – 25 fő

1914 – 34 fő

1922 – 147 fő

1907 – 51 fő

1915 – 24 fő

1923 – 120 fő

1908 – 50 fő

1916 – 25 fő

1924 – 170 fő

Az összlétszám az első korszak ugyancsak 25 éves periodusához képest (226 fő) eléri az 1390 főt, tehát hatszorosára nő a tanulók létszáma. A világháború évei alatt csökken le csak a századelő első éveinek szintjére az iskola tanulóinak száma. Az iskola az 1900-ban meginduló Állami Népiskola épületében kapott albérletet és az ott tanító tanárok oktattak több tárgyat. 29

Seres Péterné 1979. 109. o. Salánki 1989. 59. o. 31 Barna 1931. 24. o. 30

11

A számadatokat vizsgálva feltűnik az 1922. év kiugróan magas (147 fő) létszáma. Mindenképpen fontos ennél az évnél elidőzni. Az egyik fontos ok, hogy 1922-ben újra módosítják a tanoncképzés rendjét (1922. évi XII. törvénycikk).

32

Lényege, hogy minden község, ahol a tanoncok száma eléri a

negyvenet az tanonciskolát köteles felállítani. A tanoncok 10 hónapon át heti 9 órában csak elméleti oktatásban részesültek, a gyakorlati képzés független volt az iskolától. A tanoncok szerződtetése és a műhelyben történő kiképzése felett a felügyeletet az Ipartestület gyakorolta. A tanulóviszony alsó és felső határát 1-4 évben állapította meg. A tanoncidőt a segédvizsga fejezte be, amelyet a segédlevél tanúsított. A második fontos indok, ez helytörténeti vonatkozású, hogy megalapítják a Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Részvénytársaságot 1921-ben. Alapja a helyben lévő cukor. A szükséges átalakítások és gépbeszerzések után 1923-ban megkezdik az üzemszerű csokoládégyártást. Ez további lökést adott a város fejlődésének. A harmadik fontos ok az, hogy a legkorábbi iratanyag a tanonclajstromon kívül szintén 1922-es keltezésű. Ez pedig nem más mint egy tanmenet, amelyet az iskola igazgatója készített.

33

Ő az első tanár, akit név szerint említenek a források. Molnár

Gyula igazgató tananyag beosztása ipari számvetés és könyvvitel tantárgy éves óráit vegyes tantárgy matematikai alapműveletek mellett rögzíti, és ezt a királyi tanfelügyelő is jóváhagyta. A tárgyat heti két órában oktatta: elég pénznemekkel való számítás, átváltás, számlakészítés, váltókkal való foglalkozáson át a kirakatrendezésig, könyvvitelig sokféle ismeret szerepel. Ebből az időszakból maradt meg egy 1915-ös kiadású Épületlakatos mintalapok című , Iparosok könyvtára sorozatban megjelent segédkönyv is, amely már elég bonyolult munkálatokat tartalmazott és komoly elméleti alapképzésre utal. A tanonciskola a húszas évek végére kezdett elérni egy komolyabb szintet. Ez nemcsak a tanoncok létszámának növekedését jelenti. A képzés sokoldalúságára utal, hogy a tradicionális szakmák mellett megjelennek újabb képzési formák. Erre példa egy 1916. szeptemberi bejegyzés. Walfisch Gyula vízvezetéki- és villanyszerelés 32 33

Nagy Sándor 1979. 144. o. Iskolai adattár 258/1-1922.

12

szakmát tanul, gyakorlati mestere Pallász Samu debreceni illetőségű. A villamosipar térhódítását jelzi, hogy 1916-ban a 25 tanoncból 9 tanuló ezen a területen tanul. Egy másik tendencia is megfigyelhető, mégpedig az, hogy a fémipari szakmák kerülnek túlsúlyba, erre jó példa az 1920-as év, ahol a 92 tanoncból 43 tanult fémipari szakmát (kovács, lakatos, gépész) ez a tanulók 46 százalékát jelenti! Még található érdekesség ebben a szakaszban: az egyéb szakterületbe sorolt fényképész szakma megjelenése, mégpedig Maurer Rezső kassai illetőségű tanuló fényképész mesternél tanul egy 1918. áprilisi bejegyzés szerint. A következő időmetszet, amit érdemes vizsgálni 1925-28 közötti időszak. Két okból találtam fontosnak. Az egyik az, hogy 1924-ben lép életbe az ipartanonc iskolák rendjét szabályozó Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete, amit már az említett 1922. évi XII. törvénycikk alapján adtak ki, és 1932. VIII. törvénycikkben

és

1936.

VII.

alapkoncepciójában változatlan marad.

törvénycikkben 34

módosítják,

de

1949-ig

Ez közöl óratervet általános irányú – mint a

szerencsi iskola is – iparostanonc-iskolák számára. A másik ok, hogy a gazdasági mutatók újra felfelé ívelnek. A háború utáni termelés kezdi elérni, a háború előtti szintet, a bethleni konszolidáció hatására, a gazdasági válság megszűnőben van. Ennek legfontosabb alátámasztása, hogy az egy főre jutó nemzeti

jövedelem,

amely

leginkább

tükrözi

egy

gazdaság

fejlettségét,

Magyarországon 1913 –ban 372, 1925-ben 365, 1929-ben 424 dollár volt. Ez hatással volt a társadalom szerkezetére és a gazdasági szerkezet átrendeződésére. Az agrárlakosság 1920-30 között 55,7 százalékról 51,8 százalékra csökkent az iparból és forgalomból élőké 30,1 százalékról 32,3 százalékra emelkedett Helyi aktualitásra a fejlődésnek, hogy az a fő iparvállalat Cukorgyár termelése eléri az 1913. év szintjét. Ekkor kezdik el a Cukorgyár nagyrekonstrukcióját, amelyet 1926-ig végeznek, a Csokoládégyár már említett beindulása is további gazdasági növekedést hoz. Ez az az időszak, amikor a SZEC világszínvonalú gyárrá fejlődik és termékei Indiáig, Japánig is eljutnak. Ezek a fejlődési tendenciák mind általános, mind helyi vonatkozásban fontos szerepet játszanak az iskola életében is. Azt bizonyítják majd a következő adatok. A tanonclajstrom adatai itt hiányoznak,1925-ből még említ 117 fő beiratkozott 34

Nagy Sándor 1979. 144. o.

13

tanoncot, de a következő bejegyzés csak 1930. évtől datálódik. Azonban fennmaradt egy kézzel írott jegyzőkönyv, amely a kiállított segédleveleket tartalmazza, ebben azokat tünteti fel, akik elvégezték az iskolát és felszabadultak.

35

Azonban a

segédlevél csak a születési helyet tünteti fel a lakhelyet nem. 1927 és 1928. évben pedig csak a szakma megnevezését tünteti fel. A születési hely megjelölése, azért többé-kevésbé utal a merítési körzetekre, hiszen a korábbi adatokból, ahol mindkettő fel volt tüntetve, ott közel 90 százalékos az egybeesés. Ennek függvényében a következő mutatható ki. Az 1925 és 1926-os évben 58 helységben születtek a tanoncok: ez meglehetősen széles térbeli szóródást mutat. Kassai, kecskeméti, debreceni, hajdúdorogi, rábakecsőgyi születésű tanoncok mellett, a kisrégióból 126 fő érkezett, ez az összes létszám 57 százaléka, a helyi tanulók száma 32, az összlétszám 14 százaléka. Ez a korábbi időszakhoz képest visszaesés, de jelzi azt, hogy a szűkebb vonzáskörzetben sokan tanulnak a szerencsi iparostanonc iskolában. Ez annak fényében fontos adat, hogy a két hagyományos regionális központban, Tállyán és Tokajban is működött tanonciskola (igaz az is, hogy az említett településről is érkeztek tanulók Tállyáról 9 fő, Tokajból 1 fő, de ez csak az összlétszám 0,5 százaléka). Nincs jelölve: 13 fő születési helye. Ha a szakmák megoszlását vizsgáljuk, akkor az előző időmetszethez képest történik némi változás. A kiemelt négy év időszakában az iskolában az a következőképpen alakult:

Fémipari Élelmiszeri. Ruházati i. Építőipar Vendéglátói. Kereskedő Faipar Egyéb Összesen

35

1925 22 3 10 17 7

1926 24 14 25 14 6

1927 24 4 32 41 8

1928 19 7 33 20 5

Összesen 89 28 100 92 26

12 2 73

5 3 91

19 0 128

14 2 100

50 7 392

ZL. IX. 210.

14

Különösebb változás a tanulható szakmák számába nincs. Az előző időszakban 21 , most 22 féle szakmát tanulhattak a tanoncok. Továbbra is meghatározó a ruházati ipari szakmák: cipész, férfi és női szabó, csizmadia ( összesen 100 fő a végzettek 25 százaléka). A fémipar: kovács, géplakatos, vasesztergályos ( 89 fő, ez 22 százalék). Visszaesik a korábbihoz képest az élelmiszeriparban tevékenykedők köre. Hentes, mészáros, molnár összesen csak 28 fő, ez mindössze 7 százalék. Jelentős felfutás tapasztalható az építőiparban: a kőműves, ács szakmákban 92 fő tanult, ez 23 százalék, a faiparban: asztalos, kerékgyártó szakmákat 50-en tanulták, ez 12,5 százalékot tesz ki. Valószínű, hogy ez egyrészt köszönhető a város lélekszámának emelkedésének, és annak, hogy egyre többen telepednek le Szerencsen. Másrészt a húszas évek végére bekövetkező általános gazdasági növekedésnek, megnő az építkezésekhez a kedv és a lakosság rendelkezik az ehhez szükséges pénzügyi feltételekkel is. Bár pontos adatokat nem találtam, de a demográfiai mutatókból lehet arra következtetni, hogy sok új ház készült ebben az időszakban. Ezért lehetséges az építő- és faipar felfutása a vizsgált időszakban. Hasonlóan összefüggésben van az általános életszínvonal- növekedéssel a kereskedő és vendéglátó-ipari szakmát tanulók létszámának növekedése összesen 26 fő választotta ezeket, ez közel 7 százalékát jelenti a tanulóknak. Az egyéb foglalkozások (borbély, órás, üveges ) összesen 7 fő, csekély 1,5 százalékot jelent. Az 1920-as évek végéről maradt fenn csak iskolai iratanyag. Ez a Zemplén vármegye tanfelügyelőjének iratai közül kerültek át, a költségvetést és zárszámadást tartalmazza. 36 A tanfelügyelőségnek évente megküldték a tantestületi jegyzőkönyvet, a költségvetést, a felmentésről szóló iratokat, a felügyelő bizottsági jegyzőkönyvet, a tanítók kinevezését, az órarendet. Nagyon kevés számú iratot találtam meg, de ezekből lehet néhány dologra következtetni. A 1927/28-as évből való költségelőirányzat és zárszámadás, illetve egy 1929-es leltári kivonat és pénztári jegyzék.

36

ZL. Szerencsi Iparostanonc Iskola iratai1927-1934 VIII.617

15

Az 1927/28-as költségirányzat az iskola alapvető bevételi forrásaként az 1884. évi 17. törvénycikk és az 1922. évi XII. törvénycikk alapján befolyó ipardíjakat, engedélydíjakat és pénzbüntetéseket, illetve az egyenes adó 2 százalékát nevezi meg összesen 3586 pengő értékben, és az évre 421 pengő hiányt tervezett. Az igazgató, Horváthy László alapfizetése 192 pengő volt, az iskolaszolgáé 54 pengő. A személyi kiadások rovatból megtudható, hogy 4 közismereti osztály működött az iskolában, 5 rajzcsoport, és hittant is tanultak. Egy tanévre az óradíj 64 pengő volt. Az iskola járatta a Magyar Iparoktatás folyóiratot. A zárszámadás 225 pengő fölösleget mutatott, tehát jól gazdálkodott az iskola az adott évben. A leltári kivonatban főleg tankönyvek, szakfolyóiratok szerepelnek, sokféle szakterületről ( például villamosság, gázgépek, köszörülés ). Hogy az iskola nem önálló intézmény, erre az utal, hogy egy szekrényen kívül nincs saját bútorzata sem. A pénztári napló már értékesebb adatokat is közöl, például azt, hogy kik tanítottak az intézményben. 1929-ben Bukovits Elek, Scholtz Jenő, György Antal alkotja a tantestületet. A hittant három felekezet hitoktatói tartották: Schwartz Éliás izraelita, Bodnár Béla római katolikus, Mihalyovszki Gábor görög katolikus hitoktató. A húszas évek végén tehát már egy szervezett, viszonylag nagy létszámmal működő iskola képe bontakozik ki előttünk, ahol a kor és a város követelményének megfelelően képezték a tanulókat. Ez a fejlődés az 1930-as években sem áll meg, ha a gazdasági válság éveit és az utána követő korszak éveit vizsgáljuk, akkor ez nyilvánvalóvá válik. A dokumentáció valamivel pontosabb ebben az időszakban, hiszen a tanonclajstrom mellett most már az is dokumentált, hogy az egyes években a helyi ipartestület hány bizonyítványt adott ki. 37 Ennek megfelelően 1930 és 1936 között létszáma:

37

ZL. IX. 210.

16

a következőképpen alakult a tanulók

Beiratkozott

Bizonyítványt kapott

1930: 49 fő (hiányos adat)

127

1931: 85 fő

68

1932: 71 fő

71

1933: 66 fő

65

1934: 86 fő

66

1935: 100 fő

63

1936: 113 fő

54

Összesen beiratkozott 570, végzett 514, a 90 százaléka a beiratkozottaknak. Ha csak ezeket az adatokat vizsgáljuk, akkor látható, hogy a válság éveiben csökken a tanoncok létszáma, 1933-ra 66 főre. 1936-ra a válságból való kilábalás után, ez a létszám majdnem kétszeresére: 113-ra emelkedik. A tanulási kedv növekedése azonban kevés volt ahhoz, hogy az iskola követelményeinek teljesen megfeleljenek. Bár a tanulói létszám 1936-ban a legnagyobb a legkevesebb bizonyítványt is ekkor adták ki, mindössze 54 fő végzett kevesebb, mint a tanulók fele. Ha megvizsgáljuk az adott korszakot, akkor érdemes két részre bontani az időszakot és azt összehasonlítani. Az egyik időszak 1931-32, a másik 1933-36, azaz a válság alatti két év és az azt követő három év. 1931-32 között a tanulók összlétszáma 156 fő , amelyből 50 fő a (tanulók 32 százaléka), a vonzáskörzetből érkezett. További 13 településről 46 fő, a tanulók 29 százaléka jött. A körzeten kívülről meglehetősen nagyobb távolságról (Nyírbátor, Szikszó, Miskolc), a többi tanuló 23 százaléka. Nem jelölt 25 fő, 16 százalék. Az 1933-36 között a tanulók összlétszáma 365 fő, összesen 46 településről érkeztek, tehát az előző időszakhoz képest a merítési körzet jóval nagyobb lesz. A helyi lakosok közül a tanulók száma 132, 36 százalék, ez 4 százalékos növekedést mutat a korábbi időszakhoz képest. A vonzáskörzetből érkeztek 173-an összesen 47 százalék. Ezt ha összevetjük az előző adatokkal, ahol Szerencsről és a vonzáskörzetből a tanulók 61 százaléka érkezett, ez a szám most radikálisan 83 százalékra nő, azaz 22 százalékos növekedést mutat. Ez jelzi számunkra, hogy a kisrégió központja Szerencs

17

városa és a környék iparostanulóinak jó része is a szerencsi tanonciskolát választja, pedig mint már említettem: Tállyán és Tokajban, természetesen Miskolcon is működött tanonciskola. A vonzáskörzeten kívülről meglehetősen szórtan érkeztek tanulók (Budapest, Balmazújváros, Miskolc, Barcika). A tanoncok lakóhelyének a jó része

20

kilométeres

körzeten

belül

helyezkedik

el

(például

Tiszadob,

Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszliszka, Abaújkér stb.). Ezek a tanoncok az összesen 46-an vannak és 12 százalék a számarányuk. A dokumentáció pontosságát jelzi, hogy ismeretlen helyről mindössze csak 14-en érkeztek, ez csak a tanulók 3 százaléka. Ha a szakmák megoszlását vizsgáljuk, a következő adatokat láthatjuk (csak azokra terjed ki, akik bizonyítvány kaptak): 1931-32 Fémipari

14

A tanulók %ban 1 0%

1933-36

A tanulók %ban 32 1 3%

Élelmiszeripari

18

1 3%

44

1 8%

Ruházati ipari

41

2 9%

77

3 1%

Építőipari

22

1 5%

22

9%

Vendéglátóipar, kereskedő Faipar

10

7%

17

7%

12

8%

16

6%

Szolgáltató szektor Egyéb

11 7

8% 5%

13 7

5% 3%

Nem jelölt

4

3%

0

0%

Az 1931-32-es időszakban 139 fő, az 1933-36-os időszakban 248 fő kapott bizonyítványt. Mindkét időszakban a ruházati ipar vonzotta a legtöbb tanulót (29 illetve 31 százalék), kiemelkedő adat, hogy a női szabó foglalkozást 11 fő illetve 26 fő választotta, és a cipész szakma is közkedvelt. Ha a szakmákat rangsoroljuk, akkor az első időszakban a

18

cipész az első helyen (22 fő), a második időszakban második helyen (31 fő) található, a női szabó mindkét időszakban a harmadik legnépszerűbb. Az élelmiszeripari szakmákban 5 százalékkal többen végeztek 1933-36 között, ebben az időszakban a hentes és mészáros szakma volt a legnépszerűbb, 35 fő választotta. Harmadik helyen említve a fémipart, amelyben tanulók száma 3 százalékos növekedést mutat 1933-36 között, az építőiparban végzettek száma azonban 6 százalékkal csökken. A többi szakmában nincs jelentősebb eltérés. Néhány új dolog megfigyelhető. Az egyik az, hogy a kádár szakma említése először 1931-ben történik Szűcs József tanonc mádi lakos Mádon Barna Józsefnél tanult, de Tokajba költözött a bejegyzés szerint és 4 év tanoncidőt kellett kitöltenie. Folyamatosan jelentkezik nyomdász szakma, köszönhető ez annak, hogy a cukorgyárnak önálló nyomdája nyílt még 1923-ban. Összességében megállapíthatjuk, hogy az iskola életében egy rövidebb szakaszt vizsgálva is történnek változások: 1931-32 között 22 féle, 1933-36 között 26 féle szakmát

oktattak,

a

végzettek

számának

csökkenése

jelzi

a

szigorodó

követelményeket. Ebből az időszakból sem maradt fenn sok dokumentum, mindössze egy beadvány a királyi tanfelügyelőnek: az egyik tanító, Selmeczy Jenő véglegesítését kéri az igazgató. Másrészt egy másik leirat, ami a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból, az iparoktatási főigazgatótól érkezett a Zempléni tanfelügyelőséghez, és az óraadó tanárokat, György Antalt, Scholtz Jenőt megerősíti a közismereti tárgyak tanításában. 38

De az igazgató, Horváthy László kérelmét elutasítja, mert nem végezte el az

iparostanonciskolai tanítói tanfolyamot. A harmincas évek végéről már több írásos dokumentum maradt. Ezek közül a legfontosabb egy órarend 1939-ből, amit a Zemplén megyei királyi tanfelügyelő hagyott jóvá.

39

Változás történt a vezetésben, hiszen Horváthy László helyébe

Lakárdy Albert került. Valószínű az ok az előző korszakban kapott levél, amely nem erősítette meg (végzettség hiányában) pozícióját. 38 39

Iskolai adattár 32/1932. Iskolai adattár 2586/1-1939

19

1939-40-es tanévben 4 évfolyamon 7 osztály tanult. A tantestületet 5 fő alkotta, az igazgatón kívül Selmeczy, Marton , Fülöp, Scholtz nevezetűek. A tanítási napok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, de egy osztálynak egy héten csak két napon kellett elméletet tanulnia, egy napon maximum 5 órájuk volt. A tanítás délután kettőkor kezdődött, és este hét órakor fejeződött be. Az első évfolyamon két számtan, két magyar nyelv, földrajz és történelem egy tantárgyként jelölve, ezen kívül három rajz óra volt. A másodikon három rajz, két fizika, egy számtan, könyvelés, magyar levelezés óra volt. Érdekesség, hogy a harmadik és negyedik évfolyam ugyanazt tanulta két fizika, könyvelés, és magyar levelezés mellett három rajz óra és polgári jog órájuk is volt. Minden évfolyamon volt hittanoktatás. A tanítók sokoldalúak voltak. Hiszen Marton L. Földrajz, történelem, számtan, könyvelés mellett magyar levelezést is tanított. Az igazgató, Lakárdy Albert azonban csak rajzot oktatott, Scholtz Jenő fizika mellett, polgári jogot is tanított. Fülöp M. pedig csak számtant és fizikát. Az iskolában folyó munka elismerését jelzi, hogy 1939 májusában az iskola egyik tanulóját javasolják kitüntetésre, közlik is az évzáró időpontját (június 12.). A viszontválasz is fennmaradt, amelyben

a

miskolci

székhelyű

Kereskedelmi és Iparkamara június 3-án Hradik Károlyt bronz jutaloméremre érdemesnek találta. 40

40

Iskolai adattár 8287/1939.

20

A következő években tovább folyik a tanulói létszám növekedése és egyre többen kapnak bizonyítványt is. Az iskola utolsó 13 évében a létszám a következőképpen alakul: Beiratkozott

Bizonyítványt kapott

1937

140

61

1938

114

80

1939

128

115

1940

98

79

1941

123

85

1942

122

66

1943

123

74

1944

83

75

1945

113

76

1946

130

104

1947

120

108

1948

75

84

1949

nincs adat

A vizsgált időszakban 1369 fő iratkozott be, és 977-en végeztek, azaz 71 százaléka végzett a tanulóknak. A háború időszakában is töretlenül működött az iskola, a tanulói létszám csak az 1944-es évben csökkent le 83-ra. Tüzetesebben az iskola működésének utolsó éveit vizsgáltam meg, két okból. Az egyik az, hogy a háború után hogyan alakul a szakmák megoszlása, történik-e változás a korábbi időmetszetekhez képest. Másrészt használható dokumentumok csak az utolsó évekről maradtak fenn. 41 Az utolsó 5 évben 447 fő kapott bizonyítványt , továbbra is meghatározó a helyi lakosok száma, hiszen ez 116 főt tesz ki, 26 százalékot. A vonzáskörzetből érkezett további 283 fő, ez 63 százalékot tesz ki, azaz a vizsgált időszakban egyértelműen a szerencsi iparostanonc iskola vált a környék meghatározó szakképző intézményévé. Köszönhető ez annak is, hogy a tállyai iskola megszűnik, ennek kézzelfogható jele, 41

ZL. IX. 210.

21

hogy innen, a korábbi központból 45 fő tanul itt, ebben az időszakban. A másik hasonlóan fontos település Monok, ahonnan 52 fő tanul itt, a két faluból a tanulólétszám 21 százaléka került ki, ez óriási szám. Az iskola merítési körzete alaposan csökkent, hiszen 39 településről érkezett diákok közül csak 13 település helyezkedik el a régión kívül. Ezekről a tanulók mindössze a 2 százaléka érkezett, nincs jelölve 39 fő hovatartozása, ez a létszám 9 százaléka. Tehát levonhatjuk a következtetés, hogy a szerencsi iskola a 40-es évek végére 1950es megszűnéséig a körzet legfontosabb szakképző centruma lett. Ha a szakmák megoszlását vizsgáljuk, akkor a következő képet mutatja az utolsó öt év 1945-49 között: 1945-49

%

Fémipari

127

29

Élelmiszeripari

31

7

Ruházati ipari

111

25

Építőipari

34

7.5

Vendéglátóipar, kereskedő

18

4

Faipar

67

15

Szolgáltató szektor Egyéb

21 23

4.5 5

Nem jelölt

11

3

A szakmák között a legnépszerűbb a kovács szakma, egyébként is a fémipari szakmák vezetik a statisztikát a tanulók kb. egyharmada tanult valamilyen fémipari szakmát. Meglepetés a korábban már nagyon kevesek által művelt tradicionális, szakma a kerékgyártó újbóli felfutása, és a villanyszerelő szakma előretörése. Mindkettő valószínű az újjáépítésnek köszönheti „népszerűségét”. A ruházati ipar tartja helyzetét, nagyot csökkent az élelmiszeriparban tanulók száma, köszönhető a háborús pusztításnak nyilván nem volt rá elég igény, nem normalizálódott még az ellátás, hasonló okok miatt csökkent a kereskedő, vendéglátóipari szektorban tanulók aránya is.

22

Az iskolának folyamatos nehézségekkel kellett szembenéznie a háború után. Ezt jól példázza, egy 1946-ból fennmaradt a miniszteri tanácsoshoz eljuttatott irat, amely az iskola adatait tartalmazza. 42 Érdekesség, hogy az igazgató személye új, a korábbi tanár, Scholtz Jenő. Teljesen újak a tantestület többi tagjai is. György Antal, Gergely Sándor, Halmy Géza, Kalas Zoltán. Érdekes de nem meglepő, hogy a hittanoktatásban már nincs izraelita hitoktató, „helyette” református hittant tanultak. A nehézségeket bizonyítja, hogy az iskola egy ideig szüneteltette a működést, hiszen nem volt tüzelőjük az 1946. január 26-án kelt irat szerint. A további nehézségekre utal, hogy a képviselőtestület jegyzőkönyvében két beírás is található, amelyben az iskola igazgatója anyagi segítségét kér a községtől.

43

1946/47-

ben a költségvetését 16 Ft plusszal elfogadta, de 1947/48-as tanévre pótköltségvetést nyújtott be, az óraadói díjak emelésére hivatkozva 5000 Ft-ot, de ha lehet inkább 10.800 Ft-ot állapított meg. Elutasította az iskola pótköltségvetését hivatkozva arra, hogy a fiú és lány általános iskola 7000 Ft-os hitelkertéből gazdálkodik és méreteiben hasonló az iparostanonciskolával. Azonban egy későbbi határozat (84/1948 számú) még 3000 Ft-ot megszavazott az iskolának

biztosítva

az

iskola

zavartalan működését. 44 Bár 1945-49 között az iskola még a hagyományos

tanonciskolai

szervezet keretében működött, a bekövetkezett politikai változások eddig nem érintették. Bár 1948-ban államosították az iskolákat így a szerencsi

iskola

elnevezése

is

megváltozott Állami Iparostanonc iskolává. Ezt bizonyítja a pecsét, amely a segédvizsgát tettek anyakönyvében található. Ugyanitt az utolsó bejegyzés 1950. június 18-án datálódik és a pecséten egy újabb elnevezés: Munkaerőtartalékok Hivatala 230. számú Iparostanuló Iskola. Azaz két év 42

Iskolai adattár II.8-1945. ZL. V-1. 110. o. 44 ZL. V-1. 197. o. 43

23

alatt két elnevezés, ez mutatja a kiforratlan viszonyokat. A tanonciskola 1950-ben megszűnik. Ha összefoglaljuk az 1900 óta eltelt ötven év eseményeiből leszűrt tapasztalatokat, akkor megállapíthatjuk, hogy az iskola a kezdeti nehézségek után a húszas és harmincas években fejlődésnek indult. Bár önálló intézménnyé nem tudott válni, de az 1940-es évek végére egyértelműen a kisrégió vezető szakképző intézményévé vált. Ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik, de ez már egy másik korszak eseményeivel van összefüggésben.

4. Átmeneti időszak 1950-1971 A tanonciskola megszűnése után Szerencs városa nem marad szakképző intézmény nélkül. Nagyon fontos törvényt adnak ki a szakmunkásképzésről 1949-ben. A létrejött 1949. évi IV. (ipari tanuló) törvény új utat nyit a szakmunkásképzésben. Eltörli a tanonc megnevezést, az új név: ipari tanuló. A törvény lehetőséget ad új típusú szakmunkásképzés megteremtéséhez, de nem volt elég egyértelmű.

45

Ezért 1950-ben

újabb szabályozás történik (ez a miniszteri leirat megmaradt az iskolai irattárban) módosítja az előző rendeletet.

46

Létrehozza a már említett MTH-t, amely átveszi a

szakképzés felett a felügyeletet és ennek irányítását. Rögtön változik is a képzés jellege. A rendelethez tartozott egy melléklet, amely meghatározta, hogy egy szakmát mennyi ideig kell tanulni (maximum 2 év). Azok is kaphatnak szakmunkás bizonyítványt, akik nem végeztek iskolát, még tanfolyamot sem, de gyakorlatban elsajátították és sikeres vizsgát tesznek. A középiskolai reformot áthatja a politika, felfedezhetjük az egységesítési, sematizálási törekvéseket, ezen főleg az MTH létrehozását értjük. Túlzott szakosítás, egyoldalú (műszaki) fejlesztés jellemző, a tantervek, tankönyvek központi utasításoknak megfelelően készülnek „a nagy szovjet pedagógia” tanai alapján. Az ötvenes évekre jellemző, erőltetett beiskoláztatás hozta létre az egységes középiskolai szervezetet, gimnáziumok reál és humán tagozatai mellett, ipari, mezőgazdasági, pedagógiai szakgimnáziumok. Ezek az oktatáspolitikai változások érintették Szerencs városának iskolahelyzetét is. 45 46

Nagy Sándor 1979. 270. o. Iskolai adattár 10/1950.

24

A tanonciskola 1950/51-es tanéve már nem ért véget az átszervezés miatt, az iskolát egyszerűen megszüntették. Erre bizonyíték, hogy a fennmaradt segédlevelek keltezése csak eddig a korszakig tart. Másként ebből a korszakból maradt fenn két bizonyítvány, amelyek tanúsága szerint Bajári László villanyszerelő tanuló, aki 1949. december 16án iratkozott be. Már a pecséten jól látható az, hogy a

47

Munkaerőtartalékok Hivatala

230. számú iparostanuló iskola intézményébe járt. Egy másik értesítő: Trináczki László kőműves tanulóé, aki 1950/51-es tanévben tanult itt.

A tanuló bár eredményesen teljesítette az évet, a következő évek eredményei már nem szerepelnek a bizonyítványában. Az oktatás 1954-ig szünetel Szerencsen, majd 1954ben újra elindul az akkori óvónőképzőben. Első évben a 101-es és a 100-as MTH intézetből 12 tanulót helyeztek Szerencsre. Ez a következő évben már 76 főre emelkedett. Érdekesség, hogy ekkor az a tanuló, aki 20 km-nél távolabb lakott Szerencstől, annak nem volt kötelező az iskolába járás. Ettől az időszaktól kezdve, az anyakönyvek is megtalálhatóak, (egészen pontosan az 1955/56-os tanévtől, amelyben nyolc szakmai csoportban 120 fő tanult) 48 . Ez köszönhető annak, hogy az iskolát a miskolci 101. számú Szemere Bertalan Iparitanuló Intézet vette át, és ennek az intézménynek lett a fiókiskolája, a szerencsi, megbízott igazgatóval, Bánhegyi Gyula személyében és óraadó tanárokkal. Az ötvenes évekből az 1956/57-es év adatait vizsgáltam meg (ez az első végzős évfolyam az iskola újraindulása után). Ekkor 65 fő végzett, az adatokat azonban 100 fővel számoltam, hiszen azokat is beleértettem, akik ebben az évben kimaradtak ez összesen 35 fő. Érdekesség a magas lemorzsolódási arány mellett az, hogy 12 fő „külföldre távozott”, azaz az 1956-os forradalom eseményei az iskolában nem múltak el nyomtalanul. A tanulók 26 településről jártak be, a merítési körzet a korábbi időmetszetekhez képest szűkül, egyre inkább a kisrégió településeire koncentrálódik. A helyi lakosok korábbi meghatározó aránya kezd visszaesni (20 fő pontosan 20 százalék), a város közvetlen 47 48

Uo. 54/1949. Iskolai adattár, Anyakönyv 1955-56

25

vonzáskörzetéből érkezett 71 fő, ez 71 százalék, a régión kívülről 9 fő ez 9 százalékot tesz ki. Megállapítható, hogy az intézmény az újbóli beindulás után kezd a Szerencs környéki települések tanulóinak szakképzési központjává válni és a tendencia, ami elkezdődött a 40-es években, az folytatódik az 50-es években. Ha a szakmai vonalat vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy 16 féle szakmát tanulhattak a tanulók, ez a korábbiakhoz képest némi visszaesést mutat, de egyben utal a fokozott specializációra. Legtöbben még mindig a kovács szakmát választották (23 fő, 23 százalék), második helyen az asztalos szakma (19 fő, 19 százalék), a harmadik a kőműves (16 fő, 16 százalék), negyedik a géplakatos és férfi szabó szakma (7-7 fő, 7 százalékos aránnyal). Ha

az

egyes

területeket

vizsgáljuk,

a

következő

állapítható

meg:

Továbbra is meghatározó a fémipari és a faipari szakmák túlsúlya a képzésben, visszaesik a ruházati iparban tanulók aránya, eltűntek az élelmiszeripari szakmák és a kereskedő vendéglátó-ipari szakmák, amelyek a korábbi időszakban fontos szerepet játszottak. Csökken a tradicionális szakmát tanulók száma a rézműves, kerékgyártó szakma már csak elvétve fordul elő, kuriózumként. Ha a létszám további alakulását nézzük, akkor megállapítható, hogy az 1958/59-es tanévben 216 fő tanul az iskolában, 10 év múlva pedig ez a szám 349-re nő, majd az 1970/71-es tanévben 460 fő lesz a tanulólétszám, és már 23 szakmai csoportban képezték, az itt tanulókat.

49

Az iskola létszámának ilyen ütemű emelkedése már

megkívánta egy önálló iskola létrehozását, ez az elképzelés az akkori illetékesek szándékával is találkozott. Emellett a 101-es számú intézet igazgatója is javasolta, hogy a helyi ipari iskolából önálló szakmunkásképző intézet legyen. Az építkezés elkezdődött, a típusépület kivitelezése hagyott némi kívánnivalót maga után, de a régi vágy 1971-re teljesült.

5. A 118.számú Ipari Szakmunkásképző története 1971-1996 5.1 Az iskola fejlődése a 70-es években

49

Iskolai adattár Anyakönyv 1958-59; 1968-69; 1970-71

26

Az 1971. év fordulópont a szerencsi

szakképzés

történetében,

hiszen

datálódik

egy

épülettel

rendelkező

ekkortól

önálló,

saját

oktatási

intézmény működése. Korábban„albérletbe” kényszerülő szakmunkásképző ebben az évben egy teljesen új épületet kapott. Az augusztus 31-én délelőtt átadott iskolaépület hat tanteremből állt, 3,5 millió forint költséggel épült. Az avatóünnepségen Létási István, az akkori Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet, más helyi és megyei funkcionáriusok mellett. Az új intézmény igazgatója Bánhegyi Gyula maradt. A vezetőség egy három éves tervet dolgozott ki, amelyben nevelési és oktatási területen a következő célokat tűzte ki. 50 A legfontosabb igazgatóhelyettesi állás megszervezése, emellett 1-2 főhivatású tanár felvétele. Emellett a gyakorlati oktatás színvonalának emelése 1-2 szakoktató beállításával, 2-3 csoport gyakorlati oktatásának tervezése, a szakmai színvonal növelését a pedagógusok továbbképzésével kívánták megoldani 5 évre beütemezve. Az intézmény bővítéseként, főleg tornaterem és sportpálya kialakítása szerepelt fő célként. Az iskola vállalta felnőtt dolgozók továbbképzését is. Az iskola szerepe megnő, a környék tanulóinak jó részét vonzotta az új intézmény. Az 1972-73-as tanév adatai ezt bizonyítják:

51

172 tanuló végzett, 48 településről érkeztek, és 10 féle szakmát

tanulhattak. Megfigyelhető a korábbi időszakhoz képest, hogy a merítési körzet megnő, az iskola tanulóinak 92 százaléka bejáró! Helybeli mindössze 14 tanuló. Legtöbben a közvetlen vonzáskörzetből érkeztek (20 településről 118 fő, ez a tanulók 50 51

Iskolai adattár Munkaterv 1971-72. Iskolai adattár Anyakönyv 1972-73.

27

68 százaléka). A tanulható szakmák arányát vizsgálva további specializáció figyelhető meg. Legnagyobb

népszerűségnek

a

lakatos és fodrász szakma örvend, 24–24

százaléka

tanulóknak,

választotta

népszerű

a az

autószerelő szakma, 16,2 százalék tanulta ezt. Ennyi a kőműves szakmacsoport tagjainak az aránya is.

.

A

korábbiakhoz

képest

felfutóban van a kádár szakma: 12 fő végzett, ez közel 7 százaléka a tanulóknak. A korabeli elképzelésnek megfelelően a szocialista nagyipar utánpótlásaként, erősen dominálnak a fémipari szakmák 41 százaléka korábbi időmetszetekhez képest ez további emelkedést jelent, de tartalmában korszerűsödtek, hiszen a kovács szakma szinte eltűnik (mindössze 1 tanuló tanulja ). Helyette a gyáriparban alkalmazott szakmák tanítása kerül első helyre mint például a géplakatos, illetve a szintén fontos szerepet játszó autószerelő szakma. Az iskola profilja átalakulóban van. A szakcsoportok számának csökkenése a fokozott specializációra utal, a meghatározó fémipari szakmák mellett nagyon vonzóvá teszi az iskolát a környékbeli tanulók számára a fodrász és autószerelő szakma, ami rendkívül népszerű és mind a mai napig meghatározó az iskola karakterét tekintve. A tradicionális szakmák szinte eltűnnek, kivéve a már említett kádár szakmát. Itt érdemes megállni és elidőzni egy kicsit. A fő ok, hogy a szerencsi kisrégió életében fontos szerepet játszik a szőlőművelés és ennek vonzataként a kádár szakma. A korábbi időmetszeteket vizsgálva találkoztunk is vele, de csak elvétve. A szakma felfutása a 60-as évekre tehető, a tanulók főleg a borvidékről jönnek Mád, Tállya, Erdőbénye településekről. Ezeken a területeken szocialista típusú szövetkezetek alakultak pl. Tállyán és Tarcalon. Ezek megkívánták a szakember-utánpótlást, ez évente 10-15 főt jelentett. Ez a szám a 70-es években

28

lecsökkent 5-6 főre pedig csak a szerencsi iskolában volt kádárképzés, mert Miskolcon megszűnt, így egyedül ez az iskola adta Zemplén kádár utánpótlását .Ez mind a mai napig így van! Tehát megállapíthatjuk, hogy az új iskola, bár a korábbiakhoz képest kevesebb számú szakmát oktattak, a vonzáskörzetben nagyon fontos szerepet játszik, a régió szakképzési központjává vált. A Bánhelyi Gyula igazgatósága alatt működő intézmény profilja 1978-ig, a vezető távozásáig keveset változik. Igyekeznek megfelelni az akkori elvárásoknak. Maga az oktatás kéthetes ciklusokban zajlott, 17 fő főállású dolgozója volt az iskolának 1973-ban, emellett 7 fő óraadó tanár dolgozott. Az iskola szervezeti keretét a munkaközösségek alkották, ezek szűkebb csapatok egy-egy területet öleltek át, például létezett közismereti, osztályfőnöki, szakmai munkaközösség. Ezek rendszeresen üléseztek, sőt külön munkaterveik voltak és meghatározott feladatokat végeztek. Emellett tapasztalatszerzésre Miskolcra a 100. számú, Nyíregyházára a 110. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe jártak évente. Ebben az évben az iskolában csak géplakatos, autószerelő, asztalos szakmában működött helyben az Állami Szakmunkásvizsga Bizottság. A többi szakmában máshol kellet vizsgázni, de már tervbe volt véve a többi szakma helyben történő vizsgáztatásának megszervezése. A 70-es években nemcsak az oktatás játszott főszerepet az iskola életében. A korszak uralkodó ideológiája rányomta bélyegét az intézmény arculatára. A központi utasításoknak megfelelően meghatározták a tanulók világnézetének kialakítását, a fő cél „az ifjúság szocialista emberré nevelése” volt. Ennek érdekében 3 éves képzési ciklusra lebontva a Munkaügyi Minisztérium irányelvei alapján a pedagógusok segítségével befolyásolták a tanulók értelmi és érzelmi életét. Ekkor az osztályfőnöki órák feladata kiemelt volt, hiszen nemcsak osztálykeretet adtak, hanem a KISZ szervezet alapsejtjei is voltak. A mozgalmi feladatokat is az osztályfőnököknek kellett koordinálni. Szintén az ideológiai formálást szabályozta a havi egy alkalommal a tanítás után az időszerű politikai kérdésekről való tájékoztatás, sajtóbeszámoló. Az ideológiai nevelés mellett fontos szerepet játszott a honvédelemre való felkészítés, erről is külön munkatervet kellett készíteni, felkészülni a Honvédelmi Napokra. 52

52

Iskolai adattár Munkaterv 1974-75.

29

A közösségi nevelés, pontosabban a „hazafiságra és proletárnemzetköziségre való nevelés” fontos eseményei voltak az ünnepségek. Az alapvető ünnepek: november 7.,március 15., április 4., május 1-je mellett ma már érdekességként hatnak az alábbi évfordulók: október 2. nemzetközi békenap, Lenin születésének évfordulója április 22. stb. De ugyanezt a célt szolgálják a közös és kötelező színház- és mozi látogatások is. Ezeket az eseményeket a tanítás mellett a pedagógusoknak kellett szerveznie, lebonyolítania. A kéthetes ciklusban egy-egy főállású tanárnak kb. 30 órát kellett tartani, ez a maihoz képest kevesebb, de sok volt a túlóra, és a kötelező iskolán kívüli elfoglaltság, emellett az iskolai feladatok elvégzése is rájuk várt: a szakkörök, korrepetálások megtartása, a KISZ munkájának segítése mellett különböző tisztségeket viseltek. A teljesség igénye nélkül néhány megbízatás: dekorációfelelős, vonattal járó tanulók felelőse, Ifjúsági Vöröskeresztes vezető, tanácsi összekötő, MHSZ összekötő stb. Ez meglehetősen sok többletmunkát jelentett a tanárok számára. Az iskola beindulása után a tanítás rendje beáll, a tanulók létszáma 500 fő körül mozgott, őket 16-17, osztályban 28-30 szakmai csoportban képezték. A tantestület létszáma is 24-26 fő között mozgott, az óraadókkal együtt. A közismereti órák száma kb. kétszerese volt a szakmai órákénak, az első évfolyamon, később kiegyenlítődik az arány. A különféle tagozatokon (A, B, C) azonban a közismereti órák száma változhatott, például a C tagozaton, ahol elektronikai műszerész, mechanikai műszerész szakmát tanultak. Ezeket a szakmákat már iskolai végzettség után sajátították el, ezért közismereti tárgyakat itt, nem tanítottak. Az egyes tantárgyak megoszlása is érdekes. Az iskola összóraszámát tekintve legtöbb órát, 69-et a szakrajz adja, majd a szakmai ismeretek, harmadik a matematika(36 óra). A nevelők száma is ennek megfelelően a szakmai oktatásban a legnagyobb, 19-en oktatnak itt (6-an elméletet, 13 fő gyakorlatot), a többi nevelő a közismereti tárgyakat oktatja 8 fő szám szerint. Ezek 1976-os adatok, de az arány nagyjából jellemző volt az egész időszakra 1971-től 1978-ig.

30

Megállapítható, hogy a hetvenes évek végéig nem változott jelentősen az iskola képe, az éves beszámolók és munkatervek szinte teljesen egyforma képet mutatnak, az iskola a központi utasításoknak megfelelően dolgozik. A legfontosabb irányelvek az oktatás mellett a nevelés kérdése. A cél: „szilárd erkölcsi alapokon nyugvó, a hazafiság és proletárnemzetköziség szellemében érlelődött új típusú szakmunkások nevelése”. Betartani a „Tanulj, dolgozz, politizálj” KISZjelmondatot,

a

nem

marxista

eszmékkel

szemben

felvilágosító,

meggyőző

tevékenységet kell kifejteni. Cél a kor elveinek megfelelő, a munkásosztály utánpótlását biztosító szakmunkások képzése volt, amelynek az iskola igyekezett mindenben megfelelni.

5.2 A korszerű iskola 1978-1990 Az 1970-es évek végétől, pontosan 1978-tól változás áll be az iskola életében: új igazgató kerül az intézmény élére Urbán Tibor személyében, aki 1996-ig tölti be funkcióját. Az iskola továbbra is az általános irányelveknek megfelelően az 1972. évi oktatáspolitikai határozatának, illetve az MSZMP XI. kongresszusának döntései alapján működött a 80-as évek közepéig. A dokumentáció pontosabbá válik, ez főleg a beszámolóknak köszönhető, ezekből sok fontos megállapítás vonható le. Ha a létszámot

tekintjük,

akkor

a

következőt

láthatjuk

(a

második

lemorzsolódottakat jelöli): 1978/79

458 – 10 fő

1984/85

564 – 24 fő

1979/80

476 – 12 fő

1985/86

561 – 11 fő

1980/81

455 – 16 fő

1986/87

562 – 16 fő

1981/82

442 – 9 fő

1987/88

576 – 5 fő

1982/83

456 – 11 fő

1988/89

583 – 19 fő

1983/84

530 – 21 fő

1989/90

637 – 17 fő

31

szám

a

Megállapítható, hogy a 80-as évek közepétől jelentősen megugrott az iskolába járók száma, ez a szám 1990-ig folyamatosan nő és 600 fölé emelkedik. A személyi feltételek is változnak. A nevelők száma is nő. 1979/80-ban az elméleti oktatást 16 fő állományba tartozó és 3 óraadó tanár végzi, a gyakorlati oktatást 11 szakoktató és egy gyakorlati oktatásvezető irányítja. Ez a létszám az 1985/86-os tanévre a technikai személyzettel 39 főre emelkedik, majd 1990-re 42 főre, 20 fő tanár, 12 fő szakoktató, 10 fő gazdasági adminisztratív és technikai dolgozó. A pedagógusok szakmai továbbképzéseken vettek részt, illetve továbbtanultak egyetemen, főiskolán. Nem volt jelentős a mozgás a tantestületen belül. 6 fő tanár érkezett, 3 fő távozott, a szakoktatóknál 4 fő érkezett, kettő távozott. 53 A tárgyi feltételek szempontjából már más a helyzet. Az iskola lassan kinőtte az épületet, hiába a délelőtt-délutáni műszak, a tanulói létszám növekedésével új tantermekre lenne szükség. Először az 1979/80-as tanév az, ahol jelentősebb változás történik: az igazgatói és a titkársági szoba mellett a gazdasági irodát is kibővítik. Egy „szükségtornaterem” és egy építőipari tanműhely építéséhez kezdenek hozzá, 1982-re elkészül egy 100 adagos melegítő konyhaüzemű étkezde, és felépül a már említett „tornaterem”. 1983 jelentős év, hiszen november 4-re elkészül az épület új szárnyrésze, amelyben 5 tanterem és könyvtárszoba, kiszolgáló helyiségek vannak. Új tanári és könyvtárszoba, gazdasági iroda készült.

53

Iskolai adattár Beszámolók 1979-86.

32

Ez lehetőséget adott arra, hogy 1971 óta először csak egy műszakos – azaz délelőtti oktatás folyjon. A bővítéssel együtt a központi fűtés bevezetése is megtörtént. Aztán több új beruházás történt. A régi szárny új tetőszerkezetet kapott. Elkészült a sportpályán az öltöző, a kazánház. Az épület folyamatos felújítása mellett az oktatásban használatos eszközöket is folyamatosan bővítették. 54 1981-ben 350 ezer forint értékben az akkori Megyei Tanácstól mérőműszereket kapott az iskola, az 1985/86-os tanévben két video felszerelést vásárolt az iskola, amelynek fontos szerepet szántak az oktatásban. Ekkor kapja az iskola az első számítógépet, fénymásolót is , tehát az eszközpark fokozatosan modernizálódik. Ha az oktató-nevelő munkát vizsgáljuk, az időszak komoly előrelépést mutat. Ez főleg az 1980-as években figyelhető meg. Kiemelt hangsúlyt kapnak az órán kívüli elfoglaltságok, a szabadidős tevékenységek összehangolása. Nagyon változatos volt a tevékenységi körük: ez a szakkörök, a könyvtár, a sportkör működésében mutatkozik meg. Az

iskolában

eredményesen

működött

a

bélyeggyűjtő,

motoros,

lövész,

vöröskeresztes, honismereti szakkör általában 8-10 féle. Új dolog az ifjúságvédelem lényege: a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felmérése, a családdal való kapcsolattartás. Erre külön ifjúságvédelmi felelős volt az iskolában. 55 Az oktatás területén a gyakorlati oktatás helyzete változik legszembetűnőbben a korábbi időszakhoz képest. Az oktatás az alábbi megoszlásban történik: állami vállalatoknál,

tanácsi

vállalatoknál,

ipari

szövetkezetnél,

mezőgazdasági

termelőszövetkezetnél, magán kisiparban. Csoportos, illetve szórvány oktatásra bomlott. A csoportos oktatás főleg az intézeti szakoktatók végzik, a tanulók nagyobb fele azonban a szórvány oktatásban vett részt. A csoportos oktatásban résztvevők a tanműhelyekben sajátították el a szakmai ismereteket. A gyakorlati helyek közül a DIGÉP szerencsi gyáregysége és a Cukorgyár játszott fontos szerepet.

54

Iskolai adattár Beszámolók 1979-83. Iskolai adattár Beszámolók 1979-86.

55

33

A csoportos oktatásban résztvevők képzését folyamatos ellenőrzéssel igyekeztek végrehajtani. Egy szakoktató teljes munkaidőben és 9 fő részmunkaidőben végezte ezt a feladatot. Összefoglalva a személyi, tárgyi feltételek alapján az oktató-nevelő munka illetve a gyakorlati oktatás területén kialakult viszonyokat megállapítható, hogy az iskola jelentős modernizációja ment végbe. Az oktatott szakmák száma és jellege a korábbi időszakhoz képest tovább specializálódott, az 1988/89-es év adatait vizsgálva az 1972/73 óta eltelt 15 évhez képest nagy változások történtek az adatok bizonysága szerint. 174 fő szakmunkásvizsgázott sikeresen. Ebből: asztalos

12

kádár

4

mg. gépszerelő

10

nőiruha-készítő

34

fodrász

35

autószerelő

29

géplakatos

18

erősáramú berendezés- szerelő esztergályos kőműves

7 16 9

Az iskola szakképzési profiljának fő vonulatát a fém- és gépipari szakmák adják. Szinte teljesen megegyező a korábbi időmetszet arányával 41,9 százalék.

56

Az

építőipari szakmák közül csak a kőműves marad, de folyamatosan csökkenő létszámmal mindössze 5 százalékot adva lassan másodlagossá válik. Hasonló a faipari szakmák területén a visszaesés. A korábban meghatározó szerepet játszó asztalos, illetve kádár szakma aránya 10 százalékra esik vissza áldozatul esve az iskola arculatváltásának. A bekövetkező profilváltás során a női ruha-készítő, illetve a fodrász szakma további előretörése figyelhető meg. A két szakma százalékos aránya közelíti a fém- és gépipari szakmák arányát a maga 39,5 százalékával, és ez az arány 56

Iskolai adattár Beszámolók 1972-89.

34

növekszik az édesipari termékgyártó szakma bevezetésével az 1989/90 tanévben. Ez magával hozza azt is, hogy az iskola tanulóinak jelentős része lány lesz, egészen pontosan 583 tanulóból 200, azaz egyharmada az itt tanulóknak. Tehát a 80-as évek végére lezajló arculatmódosulás keretében az iskola vegyes profilú szakképző intézet lesz, ahol az ipari jellegű szakmák mellett meghatározó szerepet kezd játszani a szolgáltató szektor ,illetve a ruházati ágazat. A rendszerváltás éveire az iskola élete nagyot változott az 1971-es induláshoz képest. Egy nagy létszámú, a kisrégió szakképzését ellátó, viszonylag korszerű képzést adó intézet képe bontakozik ki. Azonban az új gazdasági-politikai rendszer új kihívások elé állítja az iskolát az 1990-es években, és ez komoly erőpróbát jelent.

5.3 Az iskola a 90-es években Az iskolát érő legfontosabb kihívás: az alkalmazkodás, az új feltételekhez, a kiforratlan gazdasági, társadalmi és mellette oktatási viszonyok közepette. Hiába változott nagyot az iskola arculata, a 80-as években nyilvánvaló volt, hogy váltani kell. Ennek legfontosabb oka, hogy az iskola fő profilját adó ipari jellegű szakmák elvesztik vonzerejüket, hiszen a régióban sorra zárnak be a veszteséges üzemek. Új jelenség a tömeges munkanélküliség, amely főleg az iparban dolgozókat sújtja. Emellett megjelenik az ifjúsági munkanélküliség is: a szakképzett fiatalok nagy része munkanélkülivé vált. A szakképző iskolák képzési profiljának bővítését, illetve átalakítását ezek a gazdasági és társadalmi változások indokolttá teszik. Ezek a változások kényszerű lépésekre késztették az iskolát. 57 Nagyon

fontos

fordulópont

az

intézmény

életében,

hogy

1991-től

önkormányzati kézbe kerül az iskola, a város lesz a fenntartó. Ez nagy érvágás, főleg gazdasági szempontból a szakképzés és az iskola számára, hiszen a nehéz gazdasági körülmények, a szűk költségvetés nem teszi lehetővé csak a mindennapos működést, fejlesztésről nagyobb beruházásról nem nagyon lehetett álmodozni. Az iskola 57

Liskó 1999. 9. o.

35

működését különböző pályázatok útján nyert pénzekkel és a szakképzési hozzájárulásokkal most sikerült kiegyensúlyozottá tenni. 58 A 90-es évek első évei még viszonylag zökkenőmentesen teltek, az iskola tanulóinak létszáma tovább nő 1990-ben 657 fő, 1991-ben 705, fő nagyon magas létszám. Ez magával hozta a tantestület létszámának növekedését is, 3 nevelővel és egy adminisztratív dolgozóval. Az első negatív jelenségek a gyakorlati oktatás területén jelentkeztek a vállalati tanműhelyek az átszervezések, a megszűnések miatt nehezen látták el funkciójukat. Sok tanuló kényszerült új gyakorlati helyet keresni. A fordulópont az 1993-as év az iskola történetében. Egyrészt, 1993-ban megjelenik a szakképzésről szóló törvény, amely teljesen új feltételeket szab. Létrejön az NSZI, a Nemzeti Szakképzési Intézet, mely koordinálja a szakképzést. Ez mérföldkő a szakoktatás történetében. Lényege az állam és a gazdaság közötti feladatok megosztása, pontosítása. Elindít egy folyamatot, amely emeli a szakképzés tekintélyét. A törvény alapján létrejött az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Átalakult a vizsgáztatás gyakorlata, meghatározó szerepet kaptak a gazdaság képviselői: munkaadók, gazdasági kamarák. A másik, hogy az intézet engedélyt kap a középiskolai képzés beindítására így 1993. január 1-jétől Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola lett.

59

Az első

középiskolai osztály irányítástechnikai műszerész szakmában indult el. Ezenkívül előkészületek történtek két másik középiskolai osztály beindítására: ruhaipari illetve elektroműszerész szakokra. Valamint új hároméves képzési forma beindítására: gázvezeték- és készülékszerelő, központi fűtés- és csőhálózat szerelő szakmában. Ezekre nagy szükség volt, hiszen a géplakatos, esztergályos, mezőgazdasági gépszerelő szakmák halódnak alig-alig van jelentkező rájuk, néha nem is lehet elindítani a szakmai csoportot a létszám hiánya miatt. A tárgyi feltételek is átalakultak, a megemelkedett létszám miatt két új tanteremmel bővült az iskola. 58 59

Iskolai adattár Beszámoló 1990-91. Iskolai adattár Beszámoló 1992-93.

36

Emellett a városi önkormányzat egy másik épületet, az ún. „R” épületet bocsátotta az iskola rendelkezésére, ahol megkezdődött két új tanműhely létrehozása a fodrász és a nőiruha-készítő szakmákban tanulók számára, és ugyanitt egy újabb tantermet is kialakítottak. Tervbe került két másik tanműhely kialakítása is, amely a gázszerelők és a műszerészek képzését szolgálná, ezek 1994-ben kerültek átadásra. Emellett folyt a sportpálya felújítása is, pályázati pénzekből. Az 1993/94-es tanévben 5,5 millió forintos költségvetéssel készült el a már említett két tanműhely, emellett a Szerencsi Csokoládégyárral együttműködési megállapodást kötött az iskola, amely szerint a gyár anyagilag támogatja az iskolát. 60 Javított a helyzeten az új középiskolai kollégium átadása, amellyel az iskola vonzereje nőtt. Mindezek – az új típusú középiskolai képzés, az új szakmák bevezetése – ellenére a létszám tovább csökken 1993/94-re 605 fő iratkozott be. Az 1994/95 tanévben az iskola átvilágításon esett át. Az egyik gazdasági jellegű ezt az Állami Számvevőszék végezte, a másikat az önkormányzat kérte ezt egy külső tiszaújvárosi illetőségű betéti társaság hajtotta végre. Ez szintén megállapítja, hogy jelentős változás történt az iskolaszerkezetben a középiskolai képzés és a saját tanműhelyek beindításával. Az elméleti oktatás rendelkezésére álló eszközöket (audiovizuális, számítástechnikai stb.) elégségesnek nyilvánította. 61 A gyakorlati oktatás az érvényes rendelkezéseknek követelményeknek megfelelt eszközökkel, gépekkel rendelkezik. Az 1995/96-os tanévben további változások történtek. Az iskola először kapott tornatermet a volt Hunyadi János Általános Iskola csarnokát, bár eleinte csak társbérletben. A negatív oldal, hogy a város anyagi helyzete miatt a költségvetés „krízis szintű” volt. 62 A jubileumi 25 év és a millecentenárium alkalmából az iskola nevének módosítására is határozat született, de nem az elsődlegesen tervezett Kossuth Lajos nevet vette fel az iskola, hanem a Szerencsi Szakmunkásképző és Szakközépiskola nevet. 60

Iskolai adattár Beszámoló 1993-94. Iskolai adattár Beszámoló 1994-95. 62 Iskolai adattár Beszámoló 1995-96. 61

37

1996-os év más szempontból is fontos, hiszen Urbán Tibor helyére Héring István kerül az igazgatói posztra, aki korábban igazgatóhelyettesi funkciót látott el. 63 Ezzel az iskola életében lezárul egy hosszú fejezet. Az 1971 óta önálló iskola életének elmúlt 25 évében több mint 3300 fő szerzett szakmunkás-bizonyítványt. A következő évek már a NAT szellemére épülő modern szakképzés bevezetésére tett előkészületek jegyében zajlanak. Készülnek a pedagógiai programok és a helyi tantervek az iskola újabb megújulás elé néz.

6. Szakképzés átalakulása a 90-es évek közepétől napjainkig

6.1 Tények az iskola életéből A 90-es évek második fele után dinamikusabbá válik a fejlődés. Ennek első eredménye, hogy 1996 szeptemberében átadják az irányítástechnikai tanműhelyt, amely a gyakorlati és szakelméleti oktatást segíti. Szintén ebben a tanévben indult el a harmadik szakközépiskolai szakmacsoport: a ruhagyártó. Ekkor történt az iskola 25. jubileumi évének megünneplése. Ennek keretében emlékplakettet vehettek át azok, akik sokat tettek az elmúlt időszakban a szerencsi szakképzésért. Előkészületek történtek egy új számítástechnikai oktatóterem kialakítására is. Ennek fedezetét részben pályázat útján, részben fenntartói segítséggel kívánták előteremteni. A személyi feltételek is változtak, a gyakorlati oktatásban 4 fő óraadót alkalmaztak. 1997. január elsejétől a gazdasági vezető személye is megváltozott. Szabó Tiborné helyére Honfi Lászlóné került. 64

63

Iskolai adattár Beszámoló 1995-96.

64

Iskolai adttár Beszámoló 1996/97

38

Az 1997/98-as év már a NAT-ra való felkészülés finise volt. A vezetésnek nehézséget okozott a pedagógiai program elkészítése, hiszen nem igazán kaptak hozzá külső segítséget. A márciusra elkészült program azonban

megfelelőnek bizonyult, a

szakértői vizsgálat is jónak tartotta. Szintén a NAT jegyében tett előkészületek eredménye volt a német nyelv oktatásának beindítása. Az 1997/98-as tanévben a tárgyi feltételek tovább javultak. Korszerűsítésre került az irányítástechnikai műszerész tanműhely. A modern oktató eszközökkel jobban megvalósulhatott az elméleti és a gyakorlati oktatás is. Tovább gyarapodott a gázvezeték- és készülékszerelő tanműhely felszereltsége. Az ÉMÁSZ tanműhelyében is történtek változások, fejlesztések. Az iskola 3 pályázaton összesen 4,35 millió forintot nyert, ezt fordította a fejlesztésekre. 65 A legfontosabb fejlesztés a már korábban említett számítástechnikai szaktanterem kialakítása volt. Ennek

ünnepélyes

átadására

1997

novemberében

került

sor. Részben pályázat, részben

önerőből finanszírozott

fejlesztés

nagyon

fontos volt, hiszen az informatika

alapvető

tényező lett mind az oktatásban,

mind

a

gyakorlati képzésben. Ugyanebben az évben történt a nőiruha-készítő szaktanterem minőségi fejlesztése. Erre is pályázat útján sikerült az 1,5 millió forintos fedezetet előteremteni. A személyi feltételek is javultak, két új ember felvételére került sor: a fodrász szakelmélet és a gázszerelők gyakorlati oktatásának biztosítására. 66 65 66

Iskolai adattár Beszámoló 1997/98 Iskolai adattár Beszámoló 1997/98

39

Az alkalmazkodás az új feltételekhez sok nehézséget szült. A városi önkormányzat nehéz helyzetbe került, ez kihatott az iskola életére is. A képzési struktúra szükséges átalakításához nem tudott hozzájárulni, csak a működés alapfeltételeit biztosította, fejlesztésre már nem tellett. A nehézségek ellenére a vezetés a nagy létszámleépítések idején senkit nem kényszerült elbocsátani, és ez nagy eredmény volt, hiszen országos jelenség lett a pedagógusok munkanélkülisége. Azonban az új megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodni kellett. A tantestület jó néhány tagjának – főleg a korábbi gyakorlati oktatásban résztvevőknek – át kellett állni a szakelmélet oktatására. Ez nem tett jót a tantestület „hangulatának”. Ezt jól jelzi, hogy az 1998/99-es tanévet már új vezetéssel kezdi el az iskola. Az intézmény élére a korábbi igazgatóhelyettes Atanaszov Vilmos került, akinek munkáját két helyettes Jászay Zoltán, aki általános igazgatóhelyettes és Kovács Julianna gyakorlati oktatásvezető segítette. 67 Komoly kihívásokkal kellett szembenézniük. Egyrészt 1998-ban került bevezetésre a NAT, ezzel összefüggésben új törvényi szabályozás történt. Megszűnt a Munkaügyi Minisztérium. A szakképzés felügyelete (kivétel a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképzés) az Oktatási Minisztérium irányítása alá került. Megkezdődött az OKJ- rendszerű képzés, illetve a 9. osztály bevezetése, vagyis átállás egy egészen új rendszerű szakképzésre. 68 Az átállást megnehezítette, hogy az iskola rendkívül rossz anyagi kondíciókkal rendelkezett. Az önkormányzat az iskolát kényszerűségből 80 %-on működtette, azaz a lehetőségek minimálisak voltak. Az iskola fenntartója azonban annyi segítséget nyújtott, hogy a felmerülő tanteremigény kielégítésére a volt Hunyadi János Általános Iskola épületét átadta az iskolánk számára. Az épületet korábban éppen műszaki állapotának elégtelensége miatt zárták be. Tehát intézményeinkben az új, pályaorientációs osztályok meglehetősen mostoha körülmények közé kerültek. A tanárok számára is sok gondot okozott az ingázás a két intézmény között. Ezzel az iskola teljesen decentralizálttá

67 68

Iskolai adattár Beszámoló 1998/99 Dr Győriványi S.: A szakképzés története Magyarországon 222.o.

40

vált: öt épületben folyt az elméleti és gyakorlati oktatás, ez megnehezítette az ellenőrzést, az oktatás ügyeinek összefogását. Az új képzés bevezetése szükségessé tette a tantestület bővítését. 1998. szeptember 1jétől négy új pedagógus kezdte meg munkáját az intézményben. Nehézséget okozott az átmeneti tantervek elkészítése, illetve a helyi tantervek előkészítése, hiszen a továbbképzéseken a kiforratlan viszonyok miatt nem tudtak kellő segítséget adni. Ekkor indult az új OKJ rendszerű szakközépiskolai képzés is háztartáselektronikai műszerész szakmában. Az 1999/2000-es tanévben újabb változások történtek. A felmenő pályaorientációs 10. osztály mellé újabb hat osztály - négy pályaorientációs és két szakközépiskolai – indult. Új jelenség a közlekedési szakmacsoport megjelenése, amely szintén OKJ rendszerű képzésben részesül. Ez újabb személyi fejlesztést indukált. Három új tanár érkezett, ők közismereti tárgyak tanítását kezdték el. Ebben az évben vizsgáztak az utolsó OSZJ rendszerű képzésben résztvevő szakmunkások. 69 2000-ben került sorra az új ún. kerettantervek tartalmának és a minőségbiztosítási rendszerek alapjainak megismerésére. A következő a

2000/2001-es tanév hozott

döntő változásokat. Az új évezredben nagyon jelentős események történtek. A legfontosabb, hogy az iskola fenntartója megváltozik. 2001. júniusától a Megyei Önkormányzat kezébe kerül az iskola. Az első időszakban ez, az iskola irányítását, a pénzügyi és számviteli munkát érintette. Módosult az iskola neve: Szerencsi Szakképző Iskola lett az új elnevezése. 70 A másik fontos dolog, hogy elkészült az iskola új pedagógiai programja, amely meghatározza az iskola működését az elkövetkezendőkben. Az oktatás tárgyi feltételei sokat fejlődtek. A „H” épületben, azaz a volt Hunyadi iskolában belső átalakítások történtek, amelynek során a körülmények javultak. Három tanműhely is ide került és ezekben új berendezések is helyett kaptak. A munkálatokat jórészt önerőből végeztük az iskola tanulói és szakoktatói segítségével. Az iskola elavult eszközállománya 5 millió forint értékű új felszerelésekkel gyarapodott.

69 70

Iskolai adattár Beszámoló 1999/2000 Iskolai adattár Beszámoló 2000/2001

41

A sportpálya felújítása is nagyot lépett előre, grundpálya készült el 2001-re 3 millió forint értékben, az iskola és az önkormányzat összefogásával Juhász Tibor munkájának köszönhetően. De nem minden gond oldódott meg. A „H” épület tetőszerkezete, a nyílászárók felújítása, illetve a tornacsarnok használatának biztosítása még várat magára. Hasonlóan fontos lenne egy új számítástechnikai szaktanterem kialakítása, a szolgáltató tanműhelyek bevételének növekedése. A tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek is változtak. Négy újabb pedagógus érkezett, de közülük csak ketten maradtak. A tanévben 33 pedagógus mellett 12 technikai dolgozó végezte a munkáját.

Az új évezred első tanévét az iskolában 646 tanuló kezdte meg, képzésüket 38 fő főállású pedagógus, szakoktató, 9 óraadó és 12 fő technikai dolgozó koordinálja. Ebben az évben vizsgáznak először az új OKJ- rendszerben a 12. évfolyamosok. 71

71

Iskolai adattár Statisztika 2001/2002

42

Most került sor a 9. évfolyamban a kerettanterv bevezetésére. Ez a tanév is új kihívások elé állítja az iskolát, és az itt dolgozókat. Ezért is szükséges visszagondolni a múltra, és talán ebből sikerül erőt meríteni a jövőhöz. Az iskola életében bekövetkezett változások beilleszkedtek egy átfogó reformfolyamatba, amely a szakképzés egész intézményrendszerét és minden szereplőjét érintette. A változások az intézményi és szakmai struktúrák, valamint a tárgyi és személyi feltételeket érintik.

6.2 A képzési profil módosulása A szerencsi szakképzés komoly változáson ment keresztül az utóbbi időszakban. A képzési profil átalakítása már a 90-es években elkezdődött, hiszen megindult 1993-ban a szakközépiskolai képzés, illetve megváltoztak az arányok a képzési formában. A 90-es évek elején tetőző demográfiai hullám biztosította a régi szakmunkásképzés létszámát (iskolánkban 1991-ben ez 705 fő képzését jelentette). De a piacgazdaság nyomán megjelenő munkanélküliség világossá tette, hogy a magasabb képzettségű (érettségivel is rendelkező) fiatalok jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint akik csak szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek. Ezért megnőtt a kereslet a szakközépiskolák iránt, erre reagálva indult be a már említett képzési forma az irányítástechnikai szakma keretében. A szerkezet módosulását az is előidézte, hogy a szakképzés funkciója is megváltozott. Korábban a nagyüzemekben foglalkoztatott szakmunkások képzése volt a cél. 1990 után nagyobb igény volt önálló vállalkozásra képes, magasabb és alaposabb szakmai és általános műveltséggel rendelkező szakmunkások képzésére, amelyre a korábbi rendszer nem volt alkalmas. Az átalakulás és a profilbővülés az iskola szintjéről indult, de nem volt zökkenőmentes folyamat, hisz a már említett finanszírozási problémák nagymértékben hátráltatták. Korlátozott mértékű anyagiak (pályázatok és önkormányzati támogatás) mellett a tárgyi és személyi feltételeket is ki kellett alakítani. Ez többletmunka elé állította a vezetést és a tantestületet is. Ennek a

43

folyamatnak az eredményeként, az iskolánk többfunkciós, vegyes profilú intézménnyé alakult át. Iskolai létszám változása a az 1990-es évek közepétől Szakközépiskola

Szakiskola

Összesen

1994

21

583

604

1995

86

440

526

1996 1997

134 137

444 410

578 547

összesen

378

1877

2255

1998

136

359

495

1999

157

354

511

2000 2001

167 186

374 460

541 646

összesen

646

1547

2193

A számok világosan mutatják a tendenciát: az 1998 óta eltelt négy évben az iskola gyakorlatilag megtartotta a demográfiai hullám idején lévő gyereklétszámot. Látható, hogy az iskola képzési profiljában egyre hangsúlyozottabb a szakközépiskolai forma jelenléte. Itt 1994-1997 közötti négy év tanulói létszáma 1998-2001 között megduplázódik. 72 Jelenleg az iskola tanulóinak 28,7 %-át képezzük ebben a formában. Szakközépiskolai profil alakulása 1993 - 2001 között 93/94 94/95 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01 01/02 irányítástechnika

I

I

I

I

I

~

~

~

~

édesipari termékgyártó

~

~

I

I

I

I

~

~

~

ruhagyártó

~

~

~

I

I

I

I

~

~

háztartás-elektronikai műszerész

~

~

~

~

~

I

I

I

I

közlekedési informatikai

~ ~

~ ~

~ ~

~ ~

~ ~

~ ~

I ~

I I

I I

összesen

72

1

1

Iskolai adattár Beszámolók 1994-2001

44

2

3

3

3

3

3

3

A szakközépiskola tartalmi jellege rugalmasan alakult: az irányítástechnikai szakmacsoport mellé beinduló édesipari termékgyártó osztály csak epizódszerepet kapott, a helyi vállatok nem igényelték a többletmunkaerőt. A váltást az 1998-as év adja, amikor beindul a háztartáselektronikai szakma képzése, amely már modernebb ismeretekkel felvértezve, önálló vállalkozása is alkalmassá téve az itt végzőket, a szolgáltató szektor felé mozdul el. Ezt követi az informatikai és közlekedési szakmacsoport beindítása, amely szintén a modern kor kihívásainak megfelelő szakembereket képez.

6.3 A szakmastruktúra megváltozása A 90-es években nemcsak a nagyüzemek szorultak mélyreható átalakításra, hanem ezzel összefüggésben a szakmastruktúra is. Nemcsak a nehézipari, gépipari üzemek privatizációjáról van szó, hanem a veszteségesek bezárásáról. Ez főleg Borsod megyét érintette a legsúlyosabban. Ennek következménye, hogy nincs szükség ezekhez az iparágakhoz tartozó szakmákra és szakmunkásokra a régióban. Megszűnt a központi oktatástervezés és irányítás, így minden iskola saját maga illetve a fenntartó döntése alapján alakította ki szakmai kínálatát. A Szerencsi Szakképző Iskola a korábban sikerrel oktatott szakmák között „súlyozott”, a sikereseket fejlesztette, a többit fokozatosan leépítette. A profilváltás lényege arra irányult, hogy az iskolák által oktatott szakmák között csökkenjen az ipari jellegű szakmák aránya és növekedjék a humán szférához és a szolgáltató szektorhoz tartozó, illetve ezekhez közelítő szakmáké.

45

A szakiskola szakmastruktúrájának megváltozása 1996-2001 között

1996/1997

Tanulók létszáma

fodrász

Tanulók aránya

102

23%

66

15%

gázvezeték- és készülékszerelő

45

10%

géplakatos

22

5%

~

~

erősáramú berendezés szerelő

26

6%

bútorasztalos

75

16%

7

2%

65 36

15% 8%

444

100%

54

30%

autószerelő

mg-i gépszerelő

kádár nőiruha-készítő kőműves összesen 2001/2002 fodrász nőiruha-készítő

39

21%

gázvezeték- és készülékszerelő

31

17%

villanyszerelő asztalos

23 34

13% 19%

181

100%

összesen

Látható, hogy öt év alatt leegyszerűsödik, letisztul az iskola szakmai profilja, a korábban oktatott 11 féle szakma helyett „csak” ötféle szakma oktatása történik, de jóval korszerűbb módon. 73 Az iskola a település és a kisrégió gazdasági környezetének megváltoztatására odafigyelt, ezen folyamatokra érzékenyen reagálva, gyökeresen megváltoztatta a az iskola szakmai arculatát.

73

Iskolai adattár Beszámolók 1996-2001

46

1996

Világosan

következik

a

tényekből,

hogy

az

iskolában

a

klasszikus

értelemben vett ipari jellegű sz olgáltatá s 23%

gépgyártás 20%

szakmák szinte eltűnnek és a szolgáltató szektor felé mozdultak

faipar 18%

el,

illetve

gázvezetékruházati ipar 15%

építőipar 24%

a és

készülékszerelő, villanyszerelő szakmák is a szolgáltató

szektor

felé

tendálnak. 2001

Így

a

korábbi

„ipari”

becenév lassan aktualitását veszti. Ebben nagy szerepe faipar 19%

szolgáltatá s 30%

van a vezetőségnek, hiszen a bonyolult

gazdasági

környezetben nagy volt a

ruház ati ipar 21%

felelősségük. építőipar 30%

Nem

csak

menedzser-

típusú

gazdálkodást

kellett

megtanulni, hanem az iskola érdekében

megfelelő

fenntartót kellett találni a profilváltás és a szakmai struktúra átalakításához. Ez nemcsak a pénz előteremtését jelentette, hanem tájékozódást is a helyi és országos igényekről, lehetőségekről. Ez nem egyszemélyes feladat, hanem team-munkára volt, és van szükség. Az iskola szűkebb vezetése kikérte a munkaközösség vezetőinek a véleményét is. Így a tantestület érdekeit jobban figyelembe véve, sokkal demokratikusabban irányították az átalakulást.

47

Ennek eredményeként sikerült stabilizálni a tanulók létszámát, a leépülésre kerülő szakmák tanárainak új lehetőséget biztosítottak, így nem került sor elbocsátásukra, sőt a képzési profil átalakulását egyfajta fejlesztési folyamatként élhették át, bár nem minden feszültség nélkül. A szakmai arculat átalakulása, az oktatott szakmai tananyag tartalmi módosulását is eredményezte. A modernebb piacgazdaság másfajta szakmunkásokat igényelt, mint a szocialista gazdaság. A szakképzésnek fel kellett vállalni esetlegesen a leendő vállalkozók képzését. Vagyis a tananyagba be kellett építeni a kommunikációs készségek fejlesztését, vállalkozási ismereteket. Ezeket a tárgyakat már a központi reform (1998) előtti évben beindítják Szerencsen. Nem beszélve a szolgáltatói szektorhoz elengedhetetlen ismeretek és készségek elsajátításáról. Az idegennyelvtudás, informatika alapvető lett. Míg korábban a szakmunkás bizonyítvány a nyugdíjig biztos megélhetést kínált, ma már fel kell készíteni a fiatalokat, hogy képesek legyenek megújulni. Szélesebb műveltségre, tanulási készségük fejlesztésére lett (lenne) szükség. Ehhez azonban elengedhetetlenek volt az oktatás feltételeinek teljes átalakítása, ami az iskolánkban az elmúlt öt évben ment végbe, és ezzel az iskola gyökeres szemléletváltozáson ment át.

6.4 A gyakorlati képzés Az elmúlt öt évben nemcsak a képzési profil és a szakmastruktúra változott meg, hanem a gyakorlati képzés feltételrendszere, tartalma és minősége is. A nagyüzemi gyakorlóhelyek elvesztése után az iskolának magának kellett a tanulók gyakorlati képzéséről gondoskodni. A központi oktatásreform német mintára hivatkozva az ún. duális képzés megvalósítását erőltette. A magyar gazdaság résztvevői azonban nem tudtak teljes értékű partnerei lenni az iskolának. Az iskola ezért igyekezett saját tanműhelyeket létrehozni, illetve minél több saját magáncéget bevonni. Ez azonban negatív folyamatokat is elindított. A gyakorlóhelyek hiánya miatt szabályos „feketepiac” jött létre. Szabályos árfolyamok alakultak ki, hogy melyik szakmában, melyik vállalkozó mennyiért vállalja a gyerekek oktatását.

48

A 90-es évek végére a mi intézményünkben is megnő a tanműhelyeken oktatott tanulók száma, az iskola konkurenciát tudott állítani a magánszférának. A kisvállalkozók által biztosított gyakorlati helyek színvonala helyenként jó, de néhány helyen nem megfelelő a felszereltség. Ennek kiküszöbölésére az iskolánk ún. kombinált képzést vezetett be. Bizonyos területek (pl.: műszaki mérés, hajmunka: alkalmi frizurák készítése stb.) oktatására az iskolai keretek között kerül sor, ebben az adott szakmacsoport minden tanulója részt vesz.

A tanműhelyeink fejlesztése

folyamatos, de szükség van a színvonal további emelésére. Ennek finanszírozására önerőből, pályázatok útján illetve a fenntartói segítséggel képzelhető el. További célkitűzés a tanműhelyek bevételeinek növelése, a tanulók bevonása a termelésbe. A gazdasági életbe való bekapcsolódás nagyobb rugalmasságot és a változásokhoz való gyors alkalmazkodást követel, diáktól és tanártól egyaránt.

6.5 Az oktatás személyi feltételei Az oktatásban résztvevők számára ez elmúlt öt év komoly megpróbáltatásokat jelentett. A képzési profil megváltozása nagy hatással volt a tantestületre. A szakképző intézmények tantestülete, általában

három eltérő képzettségű és

mentalitású csoportból áll. A szakképzésben bekövetkező

Országos átlag

változások során a tantestület átalakult. A következőképpen

középiskol a 16%

néz egyetem 33%

ki

2001-ben

(összehasonlításképpen

egy

1997-es reprezentatív felmérés eredményei). 74

főiskola 51%

Látható, hogy a közismereti tárgyakat szempontjából

értékelhetők a változások. 74

Liskó 16. o.

49

tanítók pozitívnak

A

S ze rencs i Sza kképző Is kola

hagyományos

szakképzőkben a közismereti tanárok k özépiskol a 16%

kevés

rendelkeztek,

egyet em 18%

óraszámmal az

általuk

tanított tárgyak nem tartoztak a

kedvelt

és

elismert

tantárgyak közé, így a föiskola 66%

közismereti tanárok presztizse nem volt túlságosan magas. Az érettségihez kötött képzési

formák, illetve 1998 óta meglévő új típusú szakképzés során helyzetük megváltozott. Presztizsük megnőtt és munkájuk egyre fontosabb lett. A gondot elsősorban az egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok alacsony száma okozta. Ennek következtében megnőtt a továbbtanulók száma. A közismereti képzés súlyának és jelentőségének megnövekedésével nemcsak az általános műveltséget nyújtó tárgyak színvonala fog növekedni, hanem a pedagógiai kultúra színvonala is. A szakképző iskolák tantestületének „gerincét” mindig is a szakmai elméletet oktató tanárok jelentették. A szakelméletet oktatók pedagógiai végzettséggel is rendelkeznek, és ők garantálják a szakmai képzés színvonalát. A szakoktatók egy igen karakteres csoportját adják a tantestületnek. Pusztán formális iskolai végzettségűek, nem fejezi ki az oktatók felkészültségének tényleges színvonalát. A mi iskolánkban is többen mestervizsgával rendelkeznek és évek óta magas szinten végzik munkájukat. Ezzel a gyerekek számára egyfajta értékrendet közvetítenek. Saját életútjukkal, tapasztalatukkal, mentalitásukkal mintát közvetítenek. A „mester” az, akitől a szakma gyakorlati fogásait megtanulják. A szakképző iskolában dolgozó pedagógusoknak jelenleg a munkájukhoz mért rendkívül alacsony megbecsülés mellett, az alacsony bérek okozzák a legsúlyosabb problémát. A közalkalmazotti bérek elsősorban a tanárok iskolai végzettségétől és

50

életkorától függenek, elég nagyok a különbségek az egyes csoportba tartozó tanárok bérei között. Az alacsony bérek főként a nyelvtanárok, szakelméleti tanárok és szakoktatók esetében jelent gondot, hiszen ők a szakmai tudásukat a piaci szférában is tudják kamatoztatni, ezért nem biztos, hogy közülük mindenki csak tanít. A pedagógusok nem tudnak közalkalmazotti fizetésből megélni, tehát kénytelenek másod- illetve harmadállásban dolgozni, vagy a második gazdaságban tevékenykedni. Ez fokozottabb megterhelést jelent, fizikailag és szellemileg is. A szakképző iskolák, így a szerencsi iskola is jelentős változáson ment át. A tantestület alaposan átalakult a tárgyalt időszakban, nagyon nagy volt a fluktáció. 2001-re a létszám az 1996-os 28 főről, 38 főre emelkedett. Az új pedagógusok főleg a közismereti szakterületen dolgozók számát gyarapították (8 fő). Az újonnan érkezettek jó része fiatal, sőt jó néhány pályakezdő is akad. Megfigyelhető, hogy generációváltás megy végbe intézményünkben. Az egyre több fiatal tanerő új szellemiséget, lendületet hozott. Ez kiegészülve a már régóta itt dolgozók sokrétű tapasztalatával biztos alapot nyújt a korszerű szakképzéshez. A képzési profilváltáson, gyökeres szakmastruktúra átalakuláson átment iskola, ezzel az innovációra fogékony tantestülettel - úgy érzem - bátran állhat az új kihívások elé. Összegzés A múlt századtól induló szakképzés Szerencsen és vonzáskörzetében mindig meghatározó szerepet játszott. Először a tanonciskola, majd az átmeneti korszakot követően a szakmunkásképző igyekezett megfelelni a mindenkori gazdasági, politikai, oktatási elvárásoknak. Megfelelően biztosította a környék számára a szakemberutánpótlást. A szakképzés ma válságos időszakot él át országszerte, ez alól Szerencs sem kivétel. Az iskola folyamatos problémákkal küszködik 1996-től napjainkig, de mint azt a történeti áttekintés mutatja, képes lehet a megújulásra, hiszen 1891 óta nagyon sok nehéz időszakot átvészelt. Reméljük sikerül úrrá lenni a nehézségeken és az iskola nem szűnik meg létezni, hanem a harmadik évezredben is betölti azt a funkcióját, amit eddig is sikerrel látott el.

51