OM: 200842
A „SZAK-MA” S ZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM S ZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S ZABÁLYZATA
3. verzió Érvényes: 2014. 01. 01. Nyíregyháza, 2013. december 02.
Az „Aranyszív a gyermekekért” Közhasznú Alapítvány 2006-ban abból a célból hozta létre a „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnáziumot, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében segítse elő a humánerőforrás fejlesztését, minőségi állapotának javítását, nevezetesen:
Gondoskodjék felnőttek részére, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli formában a szakképzésről és készítse fel a hallgatókat a sikeres szakmai vizsgára. Járuljon hozzá a hallgatók műveltségének fejlesztéséhez, szélesítéséhez. Segítse elő azt, hogy a munkaerőpiacon a hallgatók piacképes tudással rendelkezve tudjanak megjelenni.
A „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium Alapító Okirata a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő tartalommal készült, mely alapján a székhely szerinti főjegyző nyilvántartásba vette azt. Az Intézményt az OKÉV regisztrálta, az illetékes kormányhivatal kiadta az iskola működési engedélyét.
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, oktatójának, oktatásszervezőinek, egyéb alkalmazottjainak, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit, ezért ennek megszegése esetén fegyelmi intézkedés hozható az arra jogosult vezető részéről, vagy az iskola területének elhagyására kell felszólítani a nem az iskolában dolgozó, tanuló személyt. 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapja az alábbi törvények és rendeletek: 2011. évi CXC.törvény a köznevelésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2011. évi CII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságáról 23/2004.(VII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatásról és az iskolai tankönyvellátás rendjéről 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII: törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 20/2012.(VIII:31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskolai-egészségügyi ellátásról 2
368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
1.3. A „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium az oktató-nevelő munkát a tantervekben, programokban meghatározott szempontok alapján tervezi és végzi. 1.4. Az intézmény fenntartási és működési költségeit naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartó gondoskodik az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről, ezen kívül az intézmény saját bevételei felhasználására jogosult. Az intézmény saját bevételei lehetnek: regisztrációs díj, térítési díj, tandíj, önköltséges tanfolyamok díja, szakképzési hozzájárulás, pályázaton elnyert támogatás illetve egyéb bevételek. A részletes költségvetés végrehajtását az alapító okirat gazdálkodásra vonatkozó előírásai alapján a gazdasági igazgató irányítja. 2. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, jogosítványai 2.1. A közoktatási intézmény neve: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium OM azonosító: 200842 A közoktatási intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. utca 33. Adószám: 18816130-1-15 Az intézmény statisztikai törzsszáma: 18816130 8532 599 15 2.2.Létrehozásáról rendelkező jogszabály(ok), határozat(ok): Alapító okirat kelte: 2013. 05. 31. 2.3.Alapító fenntartó és irányító szerv: Neve: „Aranyszív a gyermekekért” Közhasznú Alapítvány Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Ószőlő u. 99. IV. 22. Kuratóriumi elnök: Csépke Viktor 2.4.Az intézmény jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező közoktatási intézmény Az intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola Az intézmény képzési feladata: 1) Iskolarendszerű felnőttoktatási képzésben: szakiskolai oktatás 2) Iskolarendszeren kívüli képzésben: az OKJ-ban megjelölt szakképzés, OKJban nem szereplő szakmákban képzés 3) Különböző tanfolyami képzések Az oktatás munkarendje: nappali és esti 2.5.Az intézmény meghatározott közoktatási tevékenysége: Szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola és gimnázium
3
Az intézmény alaptevékenységei: TEÁOR 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás 8541 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Oktatást kiegészítő tevékenységi: TEÁOR 8551 Sport, szabadidős képzés 85552 Kulturális képzés 85553 Járművezető oktatás 8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 4711 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás 5621 Rendezvényi étkeztetés 5629 Egyéb vendéglátás 2.6.Az intézmény működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe Az intézmény telephelyei: 4553 Apagy, Béke u. 2 4231 Bököny, József A. u. 2. 4516 Demecser, Szabolcs Vezér u. 4. 4492 Dombrád, Kossuth u. 36-40. 4364 Encsencs Fő út 68. 4354 Fábiánháza, Kossuth u. 47. 4900 Fehérgyarmat Május 14. tér 33. 4754 Géberjén Kossuth út 7-11. 4752 Győrtelek Kossuth u. 133/c. 4334 Hodász, Széchenyi u. 1-3. 4484 Ibrány, Lehel u. 59. 4741 Jánkmajtis, Kossuth u. 7. 4337 Jármi, Petőfi u. 12. 4324 Kállósemjén, Kölcsey u. 2. 4336 Kántortjánosi Kossuth u. 6. 4325 Kisléta, Kállói u. 6-8. 4600 Kisvárda, Várday u. 19-21. 4751 Kocsord, Jókai u. 14. 4965 Kölcse, Arany J. u. 1. 4644 Mándok, Szent István tér 2. 4352 Mérk, Béke u. 19/A. 4823 Nagydobos, Fő u. 135. 4355 Nagyecsed, Rózsás u. 1. 4812 Nagyvarsány, Kossuth u. 12-16. 4552 Napkor, Kossuth u. 59. 4372 Nyírbéltek, Kossuth u. 1-3. 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 1. 4
4544 Nyírkarász, Fő u. 67. 4333 Nyírkáta, Hodászi út 3. 4564 Nyírmada, Honvéd u. 36-38. 4722 Nyírmeggyes, Petőfi u. 6. 4522 Nyírtass, Árpád u. 40-42. 4461 Nyírtelek, Petőfi S. u. 42. 4341 Nyírvasvári, Kossuth u. 65. 4558 Ófehértó, Úttörőu. 6-8. 4755 Ököritófülpös, Kossuth u. 57/A. 4766 Pátyod, Kossuth u. 41. 4375 Piricse, Petőfi u. 3. 4931 Tarpa, Kossuth u. 21/A. 4951 Tiszabecs, Rákóczi u. 13. 4474 Tiszabercel, Fő út 19. 4624 Tiszabezdéd, Kossuth u. 1. 4456 Tiszadob, Károlyi M út 7. 4450 Tiszalök, Kossuth u. 43. 4642 Tornyospálca, Mándoki út 4. 4731 Tunyogmatolcs, Árpád u. 3. 4244 Újfehértó, Kodály Z. u. 1. 4562 Vaja, Leiningen u. 1. 4502 Vasmegyer, Kossuth u. 139. 2.7.Székhelyen és telephelyeken régi OKJ szerint befejezendő képzések: OKJ száma 52 726 01
Központi program engedélyszáma 19635-6/2011/EAHUF
Masszőr Gyógymasszőr
52 726 01 0010 52 01 54 761 02
Szakképesítés megnevezése
21702-2/2009.12.29
Gyermekgondozó-nevelő szakképesítés
54 761 02 0010 54 01
Gyermekotthoni asszisztens
54 761 02 0010 54 02
Kisgyermekgondozó, -nevelő
33 762 01
8198-30/2010. V. 10.
Szociális gondozó, ápoló
33 762 01 0010 33 02 54 762 01
21702-5/2009.12.29
Szociális segítő Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
54 762 01 0010 54 03 54 762 02
Szociális gondozó szakképesítés
21702-6/2009.12.29
Szociális szakgondozó Szociális gondozó, szervező
54 762 02 0010 54 04 55 146 01 0000 00 00
2/401/2009
Gyakorlati oktató
52 140 01 0000 00 00
5/401/2009
Pedagógiai asszisztens
5
3564/4/2008
Sportedző
54 211 07
13/401/2009
Rekreációs mozgásprogram-vezető szakképesítés-ráépülés Divat- és stílustervező
52 213 01
1/875/2010
Kiadványszerkesztő
52 214 01
1/109322/2011
Lakberendező
33 522 040000 00 00
17723-42/2011
Villanyszerelő
54 481 02
MeH EKK ügyszám: XIX-856/1/2008.
Informatikai alkalmazásfejlesztő
52 813 01 52 813 01 0001 54 01
Szoftverfejlesztő
54 481 02 0010 54 04 54 481 03
MeH EKK ügyszám: XIX-856/1/2008.
Informatikai rendszergazda Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető
54 481 03 0010 54 01 55 481 04 0000 00 00
XIX-869/2/2008.
Web-programozó
33 543 01 1000 00 00
17723-6/2011.
Bútorasztalos
31 841 01
GKM/10842/2008
Haszongépjármű vezető
31 841 01 0010 31 01
Autóbuszvezető
31 841 01 0010 30 02
Tehergépkocsi-vezető
52 344 01 0000 00 00 54 346 01
13/2009. PM (2009.11.09) MK 13462/2007.
Ügyviteli titkár Ügyintéző titkár
54 346 01 0010 54 03 31 341 01
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
17723-4/2011.
Bolti eladó Élelmiszer- és vegyi áru eladó
31 341 01 0010 31 02 52 341 05 1000 00 00
17723-24/2011.
Kereskedő
52 342 01 0000 00 00
MK 13462/2007.
Marketing- és reklámügyintéző
33 541 04 0000 00 00
FVM-4149/2008
Pék
33 811 02 1000 00 00
17723-33/2011.
Pincér
33 811 03 1000 00 00
17723-35/2011.
Szakács
55 812 01
10722-1/2008. VI. 17. és 10722-2/2008. VI. 17.
Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser
55 812 01 0010 55 01
Idegenforgalmi szakmenedzser
55 812 01 0010 55 02
Vendéglátó szakmenedzser
52 811 02 0000 00 00
17723-41/2011.
Vendéglős
33 811 04 1000 00 00
17723-40/2011.
Vendéglátó eladó
54 861 01 0000 00 00
BMSZÜ/923/1/2011
Biztonságszervező I.
33 815 01 1000 00 00
17723-17/2011.
Fodrász 6
52 815 01 0000 00 00
17723-26/2011.
Kozmetikus
52 621 01 1000 00 00
FVM-4149/2008
Agrárkörnyezetgazda
Székhelyen és telephelyeken 2013. szeptember 1. után induló képzések a 2011. évi CLXXXVII. a szakképzésről szóló törvény 8. § (1) bekezdése alapján az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettantervek alapján OKJ szám 54 726 01 54 761 01 54 761 02 54 762 02 34 762 01 55 762 06 54 762 03 54 140 01 Oktatás 54 140 02 54 813 02 34 522 04 Elektrotechnika-elektronika 54 481 03 Informatika 54 481 04 34 523 02 54 213 05 54 344 01 Közgazdaság 54 346 02 Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti 54 341 01 adminisztráció 34 341 01 34 811 04 Vendéglátás-turisztika 34 811 03 54 811 01 34 811 05 35 811 02 52 815 02 Egyéb szolgáltatások 55 815 01 52 815 01 55 815 02 34 541 04 Élelmiszeripar Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások
Szakképesítés megnevezése Gyógy- és sportmasszőr Gyermekotthoni asszisztens Kisgyermekgondozó, nevelő Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szociális szakgondozó Gyógypedagógiai segítő Pedagógiai és családsegítő Sportedző Villanyszerelő Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Számítógép-szerelő, karbantartó Szoftverfejlesztő Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyviteli titkár Kereskedő Eladó Szakács Pincér Vendéglátásszervező- vendéglős Vendéglátó eladó Vendéglátó-üzletvezető Gyakorló kozmetikus Fodrász Gyakorló fodrász Kozmetikus Pék
2.8. Vezető kinevezésének, megbízásának rendje: A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, aki nyilvános pályáztatás alapján hirdeti meg a megüresedett intézményvezetői állást. 7
2.9.Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (ok) megjelölése: - munkajogviszony, melyekre nézve a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről az irányadó. 2.10. A feladatellátást szolgáló vagyon: A közoktatási intézmény könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó- és ingatlan vagyon. A FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ RENDELKEZÉSRE ÁLLNAK A SZÉKHELYINTÉZMÉNYBEN LELTÁR SZERINT NYILVÁNTARTOTT TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS KÉSZLETEK, MELYEKET A PEDAGÓGUSOK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉS A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁHOZ SZABADON HASZNÁLHATNAK. 2.11. Számlavezetés A közoktatási intézmény pénzellátása a Magyar Államkincstár finanszírozási rendszerében történik, a fenntartón keresztül. Az intézmény két bankszámlával rendelkezik: 11744003-20946887 11744003-20953436 2.12. Legmagasabb tanulói létszám: Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 4591 fő A nappali oktatási munkarend szerinti tanulói létszám: 1591 fő Az esti oktatási rend munkarend szerinti tanulói létszám: 3000 fő
Az Alapító Okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új Alapító Okiratot) a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2013. augusztus 07-én a 2013. augusztus 07-én a XVI-B_12/004444-6/2012. ügyiratszámon engedélyezte. Az intézmény alaptevékenységét az Alapító Okirat határozza meg. Az intézmény vállalkozási tevékenységet az Alapító Okiratban meghatározott körben és mértékben végez.
2.13. Az intézmény bélyegzői: I. HOSSZÚ BÉLYEGZŐ: 1DB Felirata:
„SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. 8
Adószám: 18816130-1-15 Mérete:
40 mm x 13 mm
Használatára a gazdasági igazgató jogosult az intézmény székhelyén, bankban és egyéb hivatalos helyen. II. HOSSZÚ BÉLYEGZŐ: 1DB „SZAK-MA”
Felirata:
Szakképző Iskola és Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33.
Mérete:
55 mm x 26 mm
A bélyegző használatára jogosultak: -
intézményvezető,
-
intézményvezető-helyettesek
-
iskolatitkár,
-
oktatásszervezők,
-
a törzslap, osztálynapló, tájékoztató füzet és a bizonyítvány kitöltésekor az oktatók, pedagógusok,
-
indokolt esetben az intézményvezető által megbízott pedagógus és más alkalmazott.
III. KÖRBÉLYEGZŐ: 1DB Felirata: félkörívben – „SZAK-MA” SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM – 4400 Nyíregyháza, alul: Dózsa Gy. u. 33. OTP: 11744003-20946887 Átmérője:
24 mm
Használatára a gazdasági igazgató jogosult az intézmény székhelyén, bankban és egyéb hivatalos helyen.
IV. KÖRBÉLYEGZŐ: 2DB Felirata: félkörívben – „SZAK-MA” SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM – 9
4400 Nyíregyháza, alul: Dózsa Gy. u. 33. OM szám: 200842 Átmérője:
24 mm
A bélyegző használatára jogosultak: -
intézményvezető,
-
intézményvezető-helyettesek
-
iskolatitkár,
-
oktatásszervezők,
-
a törzslap, osztálynapló, tájékoztató füzet és a bizonyítvány kitöltésekor az oktatók, pedagógusok,
-
indokolt esetben az intézményvezető által megbízott pedagógus és más alkalmazott.
V. KÖRBÉLYEGZŐ: 2 DB Felirata: félkörívben – „SZAK-MA” SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM – mellett működő szakmai vizsgabizottság alul: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Átmérője:
40 mm
A bélyegző használatára a megbízott vizsgajegyző jogosult az intézmény székhelyén és a vizsgák helyszínéül szolgáló telephelyén.
3. A „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium szervezeti felépítése 3.1 Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény az alábbi belső szervezeti egységekre tagolódik: - Oktatási Hivatal - Gazdasági Hivatal Oktatási hivatal:
-Intézményvezető - intézményvezető helyettesek - pedagógusok, oktatók
Gazdasági Hivatal: - Gazdasági igazgató - gazdasági ügyintéző - iskolatitkár 10
- rendszergazda - oktatásszervező - karbantartó - takarító
3.2
A közoktatási intézmény vezetői és más beosztású dolgozói
Az intézmény vezetői - Intézményvezető - Gazdasági Igazgató Más beosztású dolgozói - Intézményvezető-helyettes - Iskolatitkár - Rendszergazda - Gazdasági ügyintéző - Oktatásszervezők - Oktatók, tanárok (óraadók) - Karbantartó - Takarító 3.2.1 A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatköre Az intézmény élén szakmai felelős vezetőként a Fenntartó által kinevezett intézményvezető áll, aki tevékenységét munkatársai segítségével látja el. Felelős a közoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a pedagógusok és oktatók felett a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet az szmsz nem utal más hatáskörbe. A foglalkoztatott dolgozók élet- és munkakörülményére vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője szakmai dolgokban képviseli az intézményt természetes személyek, jogi személyek illetve más szervezetek előtt, így feladata: a nevelőtestület vezetése, a szakmai munka irányítása, ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű elvégzése és ellenőrzése, kapcsolattartás a fenntartóval, a nevelő-oktató munkát segítő egyéb szervezetekkel és intézményekkel, dönt a tanulók azon ügyeiben, amelyeket a Működési Szabályzat és más jogszabályok hatáskörébe utalnak, 11
gondoskodik a fegyelem és a törvényesség megtartásáról felelős továbbá mindazon ügyekért, melyet a fenntartó az intézmény működtetésével kapcsolatosan hatáskörébe utal (egyedi határozatok alapján), nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása.
3.2.4. A gazdasági vezető feladatköre Az intézmény élén gazdasági felelős vezetőként a Fenntartó által kinevezett gazdasági igazgató áll, aki tevékenységét munkatársai segítségével látja el. Felelős a közoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért,az előirányzott költségvetés végrehajtásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amely a gazdálkodást érinti. A foglalkoztatott dolgozók élet- és munkakörülményére vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény gazdasági igazgatója gazdasági dolgokban képviseli az intézményt természetes személyek, jogi személyek illetve más szervezetek előtt, így feladata: nem pedagógus(okatók) alkalmazottak vezetése, ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, belső-, külső marketingeszközök biztosítása, kapcsolattartás a fenntartóval, a külső szervekkel gyakorolja a munkáltatói jogkört a nem pedagógus(oktató) munkavállaló felett, gondoskodik a fegyelem és a törvényesség megtartásáról felelős továbbá mindazon ügyekért, melyet a fenntartó az intézmény működtetésével kapcsolatosan hatáskörébe utal (egyedi határozatok alapján), nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása, felel a számviteli szabályok betartásáért. 3.2.5. Az intézmény működéséért felelős vezetők intézményben történő tartózkodásának rendje Az intézmény székhelyén folyamatosan biztosítani kell az intézményvezető elérhetőségét. Az intézményvezető távollétében az SZMSZ szerinti helyettesítési rend alapján jelölendő ki az ügyeletes vezető személye.
3.2.6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott munkavállaló beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségekre, - a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - a pedagógiai program elfogadását, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadását 12
- a házirend elfogadását. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1.) döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítését; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztását; d) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátását; e) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítását illetően; f) a jogszabályban meghatározott más ügyekben. 2.) véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3.) javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi jogkörök átruházása többségi szavazással lehetséges a soron következő nevelőtestületi értekezleten. Az átruházott jogkör gyakorlója köteles tájékoztatni a nevelőtestületet a soron következő nevelőtestületi értekezleten azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt.
3.3 A ”SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium helyettesítési rendje: Az intézményvezetőt tartós akadályoztatása esetén (tartós akadályoztatásnak az 5 munkanapot meghaladó folyamatos távollét minősül) az intézményvezető-helyettes helyettesíti; a helyettesítés időtartamára magasabb vezetői megbízás keretében a fenntartó által meghatározott feltételek alapján látja el a felelős intézményvezetői feladatokat. Az intézményvezető-helyettest annak tartós akadályoztatása vagy távolléte esetén az intézményvezető által megbízott személy helyettesíti. Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítésről az intézményvezető gondoskodik, erről a fenntartóval köteles egyeztetni. A gazdálkodás tekintetében az ellenjegyzést igénylő okiratok aláírása kapcsán a gazdasági igazgatót az általa megbízott főállású dolgozó helyettesítheti. Az intézmény rendjéért a vezető beérkezéséig, valamint távozása esetében a nyitva tartási idő végéig a szervezett órát, foglalkozást tartó pedagógus, oktató tartozik felelősséggel. 3.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 13
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézmény az ünnepélyek, megemlékezések rendjét évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva határozza meg. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében jelöli ki. Az iskolai ünnepségeken való részvétel mind a pedagógusok, mind a tanulók számára kötelező. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának illetve diákjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, e közösség tagjai gondoskodnak arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények - egyéb kulturális versenyek, Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelképhasználatával (zászló, jelvény stb.), - a tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjék az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 3.5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Jelenleg az intézmény esti munkarend szerint szervezett felnőttoktatást végez, szükség esetén, az egyes telephelyeken működő körzeti orvosnál, illetve korházban tudjuk az egészségügyi ellátást biztosít az intézmény tanulói számára.
3.6.Az intézmény testületei Az intézmény testületének feladatait és jogosítványait a Nemzeti Köznevelési Törvény tartalmazza. Az oktatásszervezők értekezlete döntés előkészítő, javaslattevő és véleményező szerv, amely hetente ülésezik. Az ettől eltérő időpontban történő ülést az ok megjelölésével az intézményvezető rendeli el. Az oktatásszervezők értekezletének ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
14
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak más jogszabályban előírt alkalmazottainak közössége. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai Programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében; gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Döntési, javaslattevő és véleményező jogkörrel rendelkezik, amelyet alapvetően a Nemzeti Köznevelési Törvény határoz meg. A nevelőtestület dönt:
a Pedagógiai Program elfogadásáról, annak módosításáról, a Szervezeti és Működési Szabályzatról és annak módosításának elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének előkészítéséről, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról (éves beszámolójukat minden évben az utolsó tanítási napot 10 munkanappal megelőzően megküldik az intézményvezető részére, aki ezek alapján elkészíti az intézmény egészére vonatkozó összesített beszámolóját, melyet a tantestület elé terjeszt elfogadásra), a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a Házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók fegyelmi ügyei kapcsán, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, minden olyan kérdésben, melyet a jogszabály az SZMSZ hatáskörébe utal.
A nevelőtestület véleményt nyilvánít vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, tantárgyfelosztás elfogadás előtt az egyes pedagógusok megbízásainak elosztásakor. A nevelőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a vonatkozó Köznevelési Törvény, annak Végrehajtási Rendelete alapján működik a nevelőtestület konkrét üléseivel kapcsolatban az alábbiak az irányadóak: Az intézményt érintő kérdésekben a tantestület ülését az SZMSZ szerint az intézményvezető hívja össze és meghatározza helyét és időpontját; a szavazás a nevelőtestületi ülésen egyidejűleg történik. 3.7. A szakmai közösségek Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, a munkaközösségek képzési irányonként szerveződhetnek alapvetően a Pedagógiai Program és az annak megfelelő tanterv megvalósítása céljából. Munkaközösséget az azonos képzési irányban tevékenykedő legalább 5 főt számláló oktatói vagy pedagógusközösség alkothat. Intézményünk munkaközösségei: Szociális-munkaközösség Egészségügy-munkaközösség Pénzügy-munkaközösség A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó munka tervezéséhez, ellenőrzéséhez, annak megvalósításához.
15
A szakmai munkaközösség tagjaiból a munkaközösség-vezetőt az intézményvezető bízza meg, a munkaközösség tagjainak véleményezése alapján, akinek feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása. 3.7.1. Az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalát, minőségét; fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatokat tesznek a fakultációs irányok megválasztására; kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. Írásbeli számonkérés esetén az értékelést egy héten belül el kell végezni, és az érdemjegyet a tanuló tudomására kell hozni; szervezik a pedagógusok képzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát; az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek; támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. 3.7.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja az intézmény Pedagógiai Programja és Munkaterve alapján a munkaközösség éves programját; irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért; módszertani és szaktárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat / tanórákat / szervez, segíti a szakirodalom felhasználását; elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést; javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére; ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé; képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül; összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére; állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles kikérni a munkaközösség tagjainak véleményét.
3.8. Szülői szervezet Az intézményben speciális képzési feladatai következtében nem működik.
16
4.
Az intézmény értekezletei
4.1 A nevelőtestület a tanév folyamán negyedévente ülésezik, tart rendes és rendkívüli értekezleteket. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időpontban az intézményvezető hívja össze. 4.2 Tanévnyitó értekezlet: minden év augusztus hónapjának utolsó hetében az intézményvezető által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani, ahol ismertetésre kerülnek a tanév főbb feladatai, valamint az éves Munkaterv. Az éves Munkaterv elfogadásáról a tanévnyitó értekezlet dönt. 4.3 Félévzáró értekezlet: eltérő intézményvezetői rendelkezés hiányában minden félév legkésőbb január 31. napjáig kell megtartani, ahol alapvetően elemzésre kerül az első félév munkája, valamint tájékoztató hangzik el a következő félév főbb feladatiról. 4.4 Tanévzáró értekezlet: A tanév rendjének megfelelő utolsó tanítási napot követő nyolc napon belül kell megtartani, ahol alapvetően az intézményvezető értékeli a tanév nevelőoktató munkáját, a munkaterv végrehajtását. Az így elfogadott Beszámolót az intézményvezető 15 napon belül továbbítja a fenntartó részére. 4.5 Nevelési értekezlet: az éves munkatervben meghatározott időpontokban tartandó, témája bármely nevelési kérdés lehet, melyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelőtestület a nevelési értekezlet tárgyától függően határozatot, állásfoglalást hozhat, javasolhat, véleményezhet. 4.6 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: az intézményvezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal való korábban történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának írásbeli kérelmével és az ok megjelölésével. Az oktatottak képviseletét ellátólag ilyen irányú kezdeményezésének elfogadásáról a nevelőtestület dönt, amely az értekezlet összehívását haladéktalanul jelzi az intézményvezetőnek. Az értekezletet kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. 5. A nevelői-oktatói munka belső ellenőrzésének rendje: 5.1 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
• biztosítsa az iskola pedagógiai tevékenységében a jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működést; • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; • az intézményvezető számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről a vezetői értékeléshez;
17
• szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
5.2. Belső ellenőrzésre jogosultak: A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: • intézményvezető, • intézményvezető-helyettesek, • munkaközösség-vezetők, • megbízott pedagógusok (pl. a belső auditok során) Az intézményvezető - az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 5.3. Az ellenőrzés módjai: a./ a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyeletek ellenőrzése, b./ az írásos dokumentumok vizsgálata, c./ tanulói munkák vizsgálata, d/ a szervezett tanulói és szülői vélemények megismerése, e./ beszámoltatás szóban és írásban. 5.4 Kiemelt ellenőrzési szempontok: Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - Munkafegyelem, a munkához való viszony - A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése - Szakmai felkészültség - A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - A tehetséges tanulók gondozása - A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása - Aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Az iskolai munka eredményességének javítása - Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások - Az iskola képviselete - Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala - A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás - A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése - A nevelő szakmai, pedagógia kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival - Személyes példamutatás
18
- Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal - A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése - Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése - A tanulók továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött területek kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv az éves munkaterv melléklete. 5.5. A tapasztalatok értékelése: Az ellenőrzés tapasztalatait, az ellenőrzést végző, általában az intézményvezető a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival közösen megbeszéli, a feltárt tényeket a teljesítményértékelés során felhasználja. Az általánosítható tapasztalatokat a további feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten az intézményvezető összegzi és értékeli. 6. A tanulói közösségek: a./ Diákönkormányzat: A Diákönkormányzat munkáját az iskola pedagógiai célkitűzéseivel és munkarendjével összehangolva végzi. A Diákönkormányzat működésének feltételeiről az iskola gondoskodik. Biztosítja termeinek és eszközeinek ingyenes használatát, ha ez intézmény működését nem korlátozza. A diákönkormányzat működési rendje: A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletéért diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat ügyrendjét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll. A hallgatók körét az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli /jogait gyakorolja/. A diákönkormányzat tevékenységét az intézményvezető által megbízott iskolai diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze. A diákönkormányzat az említett pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskola vezetőségéhez folyamatos kapcsolattartással. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon 19
bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételét, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az intézményvezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. b./ Az osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák /foglalkozások / túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége: - megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát; - küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt.
7.Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1. Az iskolaközösség: Az alkalmazotti és tanulói közösségek összessége. 7.2. Az alkalmazotti közösség: Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. 7.3. A tanulói közösségek (az osztályközösségek): Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák /foglalkozások/ túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség mint az intézmény legkisebb egysége, megválasztja az osztálybizalmit, aki az osztályközösséget képviseli a nevelőtestület előtt. 7.4. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje: Az intézmény különböző tevékenységeit a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartás helyszínéit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. 7.5. Rendszeres írásbeli tájékoztatás: Valamennyi pedagógus, oktató köteles a tanulóra/hallgatóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóban feltüntetni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy-két órás tantárgyakból félévenként minimum 1, a heti két-három órás tantárgyakból félévenként minimum 2, a heti négy vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból 3 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló/hallgató.
20
7.6. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás: Jelenleg az intézményben esti munkarend szerint szervezett felnőttoktatás folyik, így iskolai sportkör nem működik. 7.7. Az intézmény külső kapcsolatai: Az iskolát külső kapcsolataiban az intézményvezető, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy képviseli. A hatékony napi működéséhez szükséges információk belső áramlásának, frissítésének folyamata; az információszükségletet és az informálandók köre, a lehetséges kommunikációs csatornák: igény- és elégedettségmérés, személyes/telefonos beszélgetés, helyi televízió, látogatás, együttműködési megállapodás, szórólap, felvételi tájékoztató, szakmai rendezvények/képzések, közös projektek. A partnerekkel való kommunikáció során biztosítjuk a partnereket érintő információ hozzáférhetőségét, a marketingtevékenység és az intézmény népszerűsítése során az eredmények, sikerek széles körben való ismertté tételét. Az intézményi kommunikáció belső ellenőrzési rendjét, amelynek során a nyilvánosságra hozatal előtt megjelölt felelős ellenőrzi, a közölni szánt információk megfelelőségét, az intézmény által tett ígéretek betartása a partnerek időbeni tájékoztatása érdekében. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. 7.7.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 7.7.1.1. A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - a szakmai munka eredményessége tekintetében, 21
- az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységével kapcsolatban. 7.7.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 7.7.1.3 A külső gyakorlati oktatást végző vállalatokkal való kapcsolattartás A külső gyakorlati oktatást végző vállalatoknál az iskolával kötött együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján történhet gyakorlati képzés. A tanév elején kötött szerződésben szabályozva van a kapcsolattartást végzők személye, a kapcsolattartás, az értesítések módja, a tanulót érintő juttatások, valamint a szerződő partnerekre vonatkozó kötelezettségek köre a Szakképzési Törvény alapján. 7.7.1.4. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - a támogatással megvalósítandó elképzelésekről és azok előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézmény jogos igénye szerint kell rendezni a szerződésben. 7.7.1.5 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola ifjúságvédelmi felelősei rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. Az ifjúságvédelmi felelős feladatait munkaköri leírás tartalmazza. A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. Veszélyeztetettség esetén a jelzőrendszer igénybevétele a rendszeresített űrlapon a gyermekés ifjúságvédelmi felelős feladata, továbbá az egyeztető megbeszéléseken való részvétel is. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart fenn a rendelőintézettel, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására főként a kulturális és sport tevékenységekben való részvétel formájában jellemző. Ennek összetartó szerepe jelentős. 22
A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényeken, illetve más jellegű programokon való részvétel által valósul meg.
8. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 8.1. A törvényes működés alapdokumentumai: Az intézmény törvényes működését az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító Okirat Pedagógiai Program (PP), Helyi Tanterv (HT), Szakmai Program, Felnőttképzési Program Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP), Minőségfejlesztési Kézikönyv (Mkk), éves Munkaterv (MT), Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) valamint függelékei és mellékletei. 8.1.1. Az Alapító Okirat A Köznevelési törvény 21. § rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről alapításáról. Az Alapító Okirat (I. számú függelék) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, érvényessége biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 8.1.2. A Pedagógiai Program A közoktatási intézmény Pedagógiai Programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A Köznevelési Törvény biztosítja az intézmény szakmai önállósságát, iránymutatást ad az intézmények pedagógiai és foglakoztatási programjáról. Az iskola Pedagógiai Programja meghatározza: A) NEVELÉSI PROGRAM Bevezető Jövőkép Küldetésnyilatkozat 1. Pedagógiai alapelvek, értékek 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5. A személyiség- és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek (folyamatok) 5.1.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 5.1.2 A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése 5.1.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 5.1.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 5.1.5 A szociális hátrányok enyhítése 6. A tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 23
7. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke B.) HELYI TANTERV Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, és azok óraszámai (Óraterv- táblázat) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe C.) AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Törvényi háttér, helyzetelemzés 2. Jövőkép, alapelvek, célok 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 4. Módszerek 5. Taneszközök 6. Iskolai környezet 7. Kommunikáció 8. Minőségbiztosítás 9. Pedagógus továbbképzés 10. Mellékletek D.) SZAKMAI PROGRAMOK E.) FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOK 8.1.3. Az éves munkaterv: a./ Az éves munkaterv egy tanévre szóló intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamotok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. b./ Az intézmény éves munkatervét az intézményvezető készíti el a munkaközösség-vezetők közreműködésével, és terjeszti be véleményezésre és elfogadásra a nevelőtestület elé. A nevelőtestület által elfogadott munkatervet az intézményvezető beterjeszteni köteles a fenntartó elé, tájékoztatás céljából. 9. Az intézmény nyitva tartása 9.1 A „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium a jogszabály által meghatározott szorgalmi időben a következők szerint tart nyitva: Hivatali ügyintézés: hétfőtől péntekig 08.00 - 16.00 óráig Az órarendnek megfelelő tanórában: 08.00 – 19.00 óráig 24
A ”SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium a telephelyein betartja az aláírt hatályos és érvényes szerződésben foglaltak szerinti nyitva tartást. 9.2 A”SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium mind tanulói, mind pedagógusai számára biztosítja könyvtár használatát részben telephelyein működő könyvtárral kötendő megállapodás keretében, részben önálló könyvtár illetve könyvtárszoba kialakításával. A könyvtár nyitva tartása: megállapodás szerint hivatali ügyintézési időben. 9.3 A tanórák a jogszabályok által meghatározott, a tantervnek a „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium által elfogadott tantárgyfelosztásnak megfelelő időtartamúak képzési irányonként és oktatott tantárgyanként. Az órák közötti szünetben tanári ügyelet működik, melyet az órarend szerint oktató tanár köteles ellátni, aki a tanítási idő előtt legalább tíz perccel a tanítás helyszínén van. A nyitva tartástól való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási szünetben az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg azzal a kötöttséggel, hogy a nyári szünetben minden szerdán 8.00-tól 13.00-ig egy főállású pedagógusnak is bent kell tartózkodnia a hivatalos ügyintézés helyén.
10. A helyiségek, a felszerelések, eszközök használata 10.1 A „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium helyiségeit, eszközeit, felszereléseit mindenki rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával a munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzat betartásával használhatja. 10.2 Az iskola minden dolgozója és tanulója köteles és felelős: A tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, Takarékos energiafelhasználásért, Egészségügyi, munkavédelmi, tűz- és balesetvédelmi szabályok betartásáért, Az észlelt meghibásodások, rongálódások, stb. jelentéséért, Minden más jogszabályban, illetve belső szabályzatban előírtak betartásáért. 10.3 A tanulók az oktatási intézményt, annak helyiségeit, eszközeit, berendezéseit csak pedagógusi felügyelet mellett használhatják. A tanuló az órarendben előírt tanítási óra előtt 10 perccel köteles megjelenni, tanítási idő után pedig csak külön tanári engedéllyel tartózkodhat az oktatás helyszínén. A helyiségek berendezéseit, az oktatás célját szolgáló eszközöket, felszereléseket elvinni, kizárólag átvételi elismervény birtokában, a gazdasági igazgató engedélyével lehet. 10.4 A nyitva tartástól eltérő időpontban való helyiség használatát az intézményvezető engedélyezheti írásban.
25
10.5 Az oktatási helyszíneken, telephelyeken az intézmény helyi, vonatkozó szabályzatait is be kell tartani, melynek megismerése és az erről való tájékoztatás minden pedagógus kötelessége. 10.6 A „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium által bármely célra jogszerűen igénybevett helyiségek használatát „harmadik személynek” kizárólag a gazdasági igazgató engedélyezheti írásban. 11. A tanítás rendje 11.1 A nevelés és oktatás a Köznevelési Törvény, Felnőttoktatási, annak Végrehajtási Rendelete, a vonatkozó jogszabályok által előírt tanterv, tanmenet, órarend alapján történik. A tanítási órák megkezdése után nem „zavarhatóak”, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. 11.2 A tanítási órák látogatására az intézményvezető adhat engedélyt, erre engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. A tanuló tanítási idő alatt kizárólag az intézményvezető engedélyével hagyhatja el az iskola területét. 11.3 Az iskola tanévbeosztása a mindenkor hatályos jogszabályok alapján történik, melyben szabályozottak szerint az intézményvezető jogosult meghatározni a szorgalmi idő kezdő- és zárónapját. A szorgalmi idő a hatályos jogszabályok alapján előírt tanítási napot tartalmazza két félévre tagolva. Az iskola éves munkatervében kell meghatározni a tanév fő feladatait, megvalósításának kereteit, felelőseit, a tanítási szüneteket, az ünnepélyek, a hagyományápolás rendjét, fogadóórák időpontját és a nevelőtestületi értekezleteket. Az iskola hivatali ügyintézése a nyitva tartás szerinti időben történik. A tanítási órák az órarend szerint a vonatkozó jogszabályok, tanterv/tanmenet alapján kerülnek megtartásra. Tanórán kívüli foglalkozás szaktanár javaslatával, intézményvezetői engedély birtokában végezhető, mely jellege szerint lehet felzárkóztató, korrepetáló, tehetséggondozó. 11.4 Szünetel a tanítás, illetve a munka a következő napokon: Március 15. (nemzeti ünnep) Húsvéthétfő Május 1. (a munka ünnepe) Pünkösdhétfő Augusztus 20. (nemzeti és hivatalos állami ünnep) Október 23. (nemzeti ünnep) November 1. (mindenszentek) Tanítás nélküli munkanap lehet a tanév folyamán a nevelőtestület által a tanév munkatervében meghatározott pedagógiai célra 5 munkanap. Az említetteken kívül tanítási szünetet – járványszünet kivételével – csak a NEFMI Oktatási Államtitkára rendelhet el.
26
11.5.A tanév helyi rendje: 11.5.1. A tanév időtartamát, az évfolyamonkénti szorgalmi időt, a tanítási szüneteket, a vizsgák rendjét az Oktatási Államtitkár által kiadott rendelet szabályozza. 11.5.2. A tanév helyi rendjét az éves munkatervben a nevelőtestület határozza meg, melyről a tanévnyitó értekezleten dönt: A nevelő-oktató munka Pedagógiai Programon belüli lényeges tartalmi változásairól A vizsgák rendjéről Az éves munkaterv jóváhagyásáról A Házirend módosításáról 11.5.3. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat a pedagógusok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal.
11.6.Az intézmény tanulóinak munkarendje: Az intézmény Házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, az etikai normákat valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A Házirend betartása az elfogadás után a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a nevelők ügyelnek. A Házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével. A tanulók munkarendjét a Házirend, az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény Házirendjét meg kell ismertetni a tanulókkal.
11.7.A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje: 11.7.1. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával és a zavartalan működés biztosításával, a gazdasági igazgató állapítja meg. A munkaköri leírásokat a gazdasági igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és a pihenőidő figyelembevételével tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazott szabadságának kiadására. 11.7.2. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a 2. számú melléklet tartalmazza. 11.8.Pedagógusok munkarendje: 11.8.1. A hatályos jogszabályok szerint a nevelési - oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve az oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, melyet a mindenkor hatályos/aktuális tantárgyfelosztás alapján kell figyelembe venni.
27
11.8.2. A pedagógusok napi munkaidejét, és helyettesítési rendet az intézményvezető hagyja jóvá az intézmény tanórarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézményi feladatellátást, a zavartalan működés biztosítását kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok kérések figyelembe vételével. 11.8.3. A pedagógus köteles tanítási napokon a tanóra megkezdése előtt 15 perccel munkahelyén, illetve a foglalkozás helyén megjelenni. 11.8.4. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása okát lehetőleg előző nap köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyetteseinek, hogy az ő helyettesítéséről intézkedhessenek. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. 11.8.5. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az illetékes intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. 11.8.9. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanórai foglalkozás elhagyására. Tanórák szívességi és egyéb cseréjét az intézményvezető engedélyezi. 11.8.10. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint a távol lévő pedagógus szakja szerinti helyettesítésről kell gondoskodni. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni. 11.8.11. A pedagógus számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő, rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézmény vezetője adja, az intézményvezető-helyettesek és munka-közösségvezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: rátermettség, szaktudás, arányos terhelés.
11.9. A belépés és a benntartózkodás rendje: Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje: Azok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak az iskola épületeiben. Az épületekbe belépők a titkárságon kérhetnek és kaphatnak felvilágosítást. A látogató köteles megnevezni a keresett személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A titkárságon dolgozó munkatársa meggyőződik arról, hogy a keresett személy elérhető -e, s a keresett személyhez vezeti a látogatót. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről is az iskolatitkár értesíti a vendéglátót.
28
12. A Pedagógiai Program és a Munkaterv 12.1 Az iskola Pedagógiai Programja átfogja a nevelés-oktatás valamennyi területét, az iskola „önarcképe”, melynek készítésekor figyelembe kellett vennünk az objektív körülményeket, lehetőségeket, nevelési elveket, célokat, fejlesztési elképzeléseket. A Pedagógiai Programot a nevelőtestület elfogadta, mely a fenntartó jóváhagyásával vált érvényessé. A Pedagógiai Program jóváhagyása előtt azt országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményezte. A Pedagógiai Program végrehajtásának ellenőrzése a fenntartón túl elsődlegesen az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A nevelőtestület évente belső értékelést végez, melynek konkrét szempontjait a szakmai munkaközösség, az iskolavezetés dolgozza ki. A mindenkor hatályos jogszabályok szerint oly módon helyezzük el, hogy az arra jogosultak szabadon megtekinthessék. Ennek megfelelően a Pedagógiai Programot elhelyeztük a tanári szobában. A pedagógiai munkához szükséges tankönyvekről, tanszerekről az oktatottakat a beiratkozáskor és a megelőző tanév végén tájékoztatjuk. 12.2 A munkaterv alapvetően a tanév rendjére vonatkozó jogszabály, a Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv alapján készül évente. Az éves munkatervben kell különösen meghatározni: A tanév főbb feladatait, megvalósítás kereteit, felelőseit, A tanítás nélküli munkanapok programját, A tanítási szüneteket, Az ünnepélyek, megemlékezések, hagyomány ápolások rendjét, A nevelőtestületi, vezetői értekezletek ütemezését, idejét, Fogadóórák rendjét, A pedagógiai munka ellenőrzésének éves ütemtervét, A szolgáltatásokat. 12.3 A Felnőttképzési Program a tervezett iskolarendszeren kívüli OKJ-s és nem OKJ-s szakmákat és egyéb tanfolyamokat tartalmazza egy évre megfelelő ütemezésben. A Felnőttképzési programot az intézményvezető hagyja jóvá. 12.5 Az iskola pedagógiai munkatervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztás készül. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményének kikérésével az intézményvezető hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készül az órarend, mely egyaránt tartalmazza a tanórai és adott esetben a tanórán kívüli foglalkozások idejét. Az órarend készítésénél különösen tekintettel kell lenni a tanulók optimális terhelésére, az elméleti és gyakorlati tárgyak tantervnek megfelelő elosztására, a tantermek, szaktantermek kihasználtságára.
29
13. Tanulók felvétele és értékelése 13.1. A tanulók felvétele Az iskolába jelentkező tanulók alapvetően felvételi nélkül saját döntés alapján saját maguk által kitöltött jelentkezési adatlap aláírásával jelentkezhetnek az iskolába. Amennyiben a tanuló a felvételét magasabb évfolyamba kéri, úgy ezt a jelentkezési lapján fel kell tüntetnie, kérelmet kell benyújtania az intézményvezetőhöz. A kérelem elbírálásáról az intézményvezető határozatban dönt. Az iskola felvételi vizsgát is tarthat a Nemzeti Köznevelési Törvény alapján, azonban a jelentkező személy minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint megismerése, felvételi vizsgának számít. Minderre tekintettel a felvételi vizsgát a felvételi követelmények tájékoztatásával a tanév rendjében, meghatározott időben az intézményvezető hozza nyilvánosságra. A tanuló átvételére a tanítási év során is bármikor lehetőség van. A tanuló átvételekor a jogszabályok szerinti dokumentumokat be kell mutatni eredetiben, vagy közjegyző által hitelesített módon. 13.2.A tanuló értékelése, előmenetele A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét a szorgalmi időszakban negyedévenként értékeli. Az osztályozás a tantervi követelményeknek, a tanulók elméleti és gyakorlati tudásának összevetése alapján történik. Az érdemjegyek a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Az érdemjegyekről a tanulót tájékoztatni kell. A tanulók munkáját félévkor és a tanév végén összegezve osztályozni kell. Az intézmény felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a tantervben szereplő követelményeknek az osztályzat alapján eleget tett, arról bizonyítványt kapott, a nevelőtestület felsőbb osztályba lépését elfogadta. A tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a javítóvizsgát augusztus 15-étől, augusztus 31-ig terjedő időszakra kell kijelölni, a javítóvizsga konkrét napját az intézményvezető állapítja meg, melyet az iskola hirdetőtábláján is köteles közzétenni. A javítóvizsga idejéről, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a tanulót értesíteni kell. Amennyiben a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, úgy tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja.
30
Javítóvizsgát kizárólag háromtagú bizottság előtt lehet megtartani, melynek elnöke az intézményvezető vagy megbízottja, tagja a szaktanár és lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár.
13.3.A mulasztással kapcsolatos eljárás, tanulói kötelességek A tanulók hiányzásával kapcsolatos eljárásról a Nemzeti Köznevelési Törvény és a Szakképzésről szóló törvény rendelkezései az irányadók. A vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével együtt a tanítási órákról, a gyakorlati foglalkozásokról való távolmaradást az időtartamra vonatkozóan ezen szabályoknak megfelelően igazolni kell. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a tanuló írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök dönthet, ezt követően az intézményvezető. A döntés során figyelembe kell venni a tanulók előmenetelét, magatartását, mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási órákról való késését és hiányzását az órát tartó pedagógus jegyzi be az osztálynaplóba, a mulasztott órák heti összesítését is elvégzi. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályban előírtak szerint eljárás megindítását kezdeményezi a pedagógus az intézményvezetőnél.
13.4.A tanulók jutalmazásának elvei, figyelmeztető intézkedések A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai ösztönzési eszköz. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít, tanulmányával, magatartásával hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, gyarapításához az iskola dicséretben részesítheti, illetve jutalmazhatja. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásáért. Intézményvezetői dicséret adható a félévkor és tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. A dicséretet, kitüntetést az év végi bizonyítványába és a nyilvántartási lap jegyzet rovatába is be kell jegyezni. Az intézményvezetői dicséretben, kiváló tanuló kitüntetésben részesült diákot az intézményvezető oklevéllel, könyvvel vagy más tárgyjutalommal is megjutalmazhatja. A kiemelkedő eredményt elérő tanulói csoportok intézményvezetői dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők (tárgyjutalom, oklevél, könyv, stb.)
31
13.5.Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, tekintettel azonban az elkövetett cselekmény súlyára, arányára. A fegyelmező intézkedés meghozatalakor különösen tekintettel kell lenni a fentieken túlmenően a diák közösséghez való viszonyára, a tanulók önismeretének, önértékelésének színvonalára. Fegyelmező intézkedések formái és fokozatai: - Szóbeli, szaktanári figyelmeztetés - Szóbeli, intézményvezetői figyelmeztetés - Írásbeli szaktanári intés - Intézményvezetői intés Amennyibe a tanuló többszöri fegyelmező intézkedés ellenére sem változtat magatartásán, vagy rendkívül súlyosan megsérti az iskolai kötelezettségeket, úgy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. A fegyelmi eljárás lefolytatására, a fegyelmi határozat meghozatalára a Nemzeti Köznevelési Törvény az irányadó. Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, úgy azért a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint kell helytállnia. A kártérítési ügyekben a Nemzeti Köznevelési Törvény és a Szakképzésről szóló törvény az irányadó. 13.6. A fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi és az egyeztető eljárás rendje a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. § - 61. § alap-ján készült. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljá-rás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga el-len kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, 32
e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Tanköteles tanulóval szemben eltiltás vagy kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás rendje: - A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. - Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább 8 nappal megkapja. - A fegyelmi eljárást a megindításától számított 30 napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. - A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. - A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg. - A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. - A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, vagy a tanuló mellett szól. - Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené, vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. - A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti.
33
- A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb 8 nappal elhalaszthatja. - A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított 3 hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy kötelességszegést a tanuló követte el. - A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőnek. - Megrovás és szigorú megrovás esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. - A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. - A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. - A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozathozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelő-testület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. - Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani, aki a kérelmet, valamint az ügy minden iratát az ügyre vonatkozó véleményével ellátva továbbítja a másodfokú fegyelmi jog-kör gyakorlójához. - A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. - Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelő-testület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az intézmény igazgató-ja megállapítja a kizárási ok fennállását.
14. A tanuló jogai és kötelességei: A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott tanulók jogait a Nemzeti Köznevelési Törvény szabályozza. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésére és a kötelességek teljesítésére. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend tartalmazza. 34
A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által is eljuttathatják az illetékeshez. Lehetőség van a tanárok munkájának szervezett véleményezésére is. Két típusa: az iskola minden pedagógusára kiterjedő rendszeres véleményezés, és az intézményvezető kezdeményezésére, külső szakértő bevonásával lebonyolított egyénenkénti véleményezés. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola Házirendjéről, és annak változásairól. Az iskola a tanév rendjéről tájékoztatja a tanulókat. 14.1.A tanórán kívüli tevékenységek célja: Az iskola a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet. 14.1.1.Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a hátrányos helyzetből eredő lemaradások pótlására az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli egyéni fejlesztő foglalkozások segítik.
15.A szakképzés speciális szabályai 15.1.Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez egységes szakmai követelményt kell figyelembe venni. Az intézmény az egységes szakmai követelmény keretei között kialakítja szakmai tevékenységét, helyi szakmai programokat dolgozhat ki. Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki eredményes szakmai vizsgát tett. A szakmai vizsga állami vizsga. Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet az adott szakképesítésért felelős ágazati miniszter jóváhagyott. A szakképzést folytató intézmény a szakképzés eredményességének időszakos mérésére (az iskolarendszerű képzések kivételével) – nagyobb képzési szakaszok lezárásaként – modulzáró vizsgát szervez. Az iskolarendszerű képzések modulzáró vizsgáinak megszervezése fakultatív. A szakmai vizsga helyét és időpontját a vizsga szervezője jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról. A szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság a szakképzést folytató intézménytől független testület, munkájában részt vesz a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, illetőleg a gazdasági kamara, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselője. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges.
35
A vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, illetőleg a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik. A vizsgabizottság munkáját szakértők (kérdező tanárok) segítik. 15.2.Iskolarendszerű képzés 15.2.1.A szakmai elméleti és gyakorlati képzés A szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítések szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai elméleti képzés az iskolában történik. A gyakorlati képzés minden olyan szakképző iskolában vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által fenntartott gyakorlóhelyen megszervezhető, illetőleg folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. A szakképző iskolában az első szakképesítés megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés a tanuló számára a Nemzeti Köznevelési Törvény rendelkezései alapján ingyenes. A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést a Nemzeti Köznevelési Törvényben előírt képesítésű pedagógusok, illetőleg szakemberek látják el. Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen előéletű. A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében – a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola közötti eltérő megállapodás hiányában – lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi idő befejezését követően (összefüggő szakmai gyakorlat) folyamatosan kell megszervezni. Ha a szakképző iskola végzi a gyakorlati képzést, de ennek feltételeivel csak részben rendelkezik, és a feltételekről más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni, akkor a tanuló felvétele előtt a gazdálkodó szervezettel kell a teljes képzési időre megállapodnia a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó együttműködésben. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen képzési formában (tanműhelyben, csoportos képzési helyen, egyedi munkahelyen) valósul meg a gyakorlati képzés. A megállapodásban kell meghatározni azt is, hogy ki gondoskodik a tanulót megillető juttatásokról, a szervezett alapképzésben a gyakorlati oktatókról, illetőleg a szakoktatókról, továbbá a tanulók foglalkoztatásának felügyeletéről. A megállapodást írásba kell foglalni és azt a működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia. Az együttműködési megállapodásban tájékoztatni kell az illetékes területi gazdasági kamarát. A gyakorlati képzést szervező – eltérő megállapodás hiányában – köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. 15.2.2.A tanuló gyakorlati foglalkoztatása
36
A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzést szervezőnek gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. A tanuló gyakorlati foglalkoztatását a továbbiakban a Szakképzésről szóló törvény határozza meg. 15.2.3.A tanulószerződés Gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján is sor kerülhet. Ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, akkor a tanuló szakmai gyakorlati képzése csak tanulószerződés alapján folyhat. A tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet a képzés teljes időtartama alatt gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról. A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie a gazdasági kamarának és a szakmailag illetékes szakképző iskolának. A tanulószerződést a tanév megkezdését megelőzően a gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni és azt be kell mutatni az (1) bekezdésben megjelölt szakképző iskolának. A gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap.
Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki: a Nemzeti Köznevelési Törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett, továbbá a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. A tanulószerződés megszüntethető: közös megegyezéssel felmondással. A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére, a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga ismétlésekor sem tesz eleget, 37
a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig, üzemi baleset vagy foglakozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt, a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig. A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indoklás nélkül bármikor felmondhatja. A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek a gazdasági kamarát, illetve a szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell. A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezet a tanuló részére – kérelmére - köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.
15.2.4.A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények 15.2.4.1.Oktatási szünet, pihenőidő A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulót a)tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül öt nap oktatási szünet, b)a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg. A felkészülési idő megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik. Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni. Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt. A felkészülési idő – függetlenül a szakmai vizsga sikerétől – egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga ismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni. A tanulószerződés alapján a tanulót betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg a munkajogi szabályok szerint.
38
A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár. Az oktatási szünet, a felkészülési idő és a betegszabadság kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. 15.2.4.2.A tanuló pénzbeli juttatása A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a mindenkori minimálbér legalább tíz százaléka. A pénzbeli juttatás évfolyamonkénti összegét a tanulószerződésben kell meghatározni. A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. Ha a gyakorlati képzésre nem tanulószerződés alapján kerül sor, úgy a gyakorlati képzést szervező a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét a tanulók rendszeres vagy esetenkénti díjazásra használhatja fel. A díjazás feltételeit és mértékét a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kell meghatározni, A pénzbeli juttatás a tanulót a képzés teljes időtartamára – ideértve a tanulónak járó oktatási szünet időtartamát is – megilleti. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási szabályok szerint táppénzre jogosult. A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók. Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni. 15.2.4.3.Egyéb juttatások A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – a külön jogszabály rendelkezései szerint – kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.
15.2.4.Kártérítési felelősség A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok az irányadók. A tanuló a gazdálkodó szervezetnek 39
gondatlanságból okozott kár értékének 50 %-át köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása bíróság hatáskörébe tartozik. 15.3.Iskolarendszeren kívüli szakképzés Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy vehet részt, aki a Nemzeti Köznevelési Törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevővel a szakképzést szervező képzési szerződést köt. A képzési szerződésben meg kell határozni: a) a képzéssel megszerezhető szakképesítést, illetőleg az elsajátítandó ismereteket, b) a képzés és a vizsga szervezésének formáját, c) a képzés helyét, időtartamát és ütemezését, d) a képzési díjat – ideértve a vizsgadíjat – és viselésének módját, e) a résztvevő mulasztásának következményeit. A képzési szerződést írásban kell megkötni, amelyet a szakképzést folytató intézmény öt évig megőriz. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény tájékoztatni köteles a székhelye szerint illetékes munkaügyi központot. 16.
Az intézmény által kezelt adatok
Az intézmény alkalmazottaira, tanulóira/hallgatóra vontakozó adatvédelmi szempontokat, a nyilvántartható adatok körét a „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium Adatkezelési Szabályzata írja elő.
17.
Térítési díj, tandíj
A hatályos jogszabályi előírások keretei között, a gazdasági igazgató dönt mértékéről, a kedvezményről, a befizetés, visszatérítés módjáról a képzésnek megfelelően, pénzügyi szabályzat szerint. A közoktatási intézményben a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola Pedagógiai Programja alapján, tanévenként az iskolai Munkatervében kell meghatározni. A térítési és tandíjakat, a regisztrációs díjat, a vizsgadíjakat előre kell postai csekken befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől a gazdasági igazgató engedélye alapján el lehet térni. 40
Az előre befizetett díjak visszafizetéséről a gazdasági igazgató határoz az alábbiak szerint: - regisztrációs díjat, vizsgadíjat nem lehet visszatéríteni - térítési díjat és tandíjat csak havi részletekben történő befizetés esetén lehet visszatéríteni, minden még nem megkezdett hónap vonatkozásában 18.
Védő, óvó előírások
Az iskola intézményvezetője gondoskodik valamennyi tanuló, dolgozó balesetmentes, egészséges munkavégzéshez szükséges feltételek biztosításáról. Az iskola valamennyi pedagógusa, dolgozója a tanulói balesetek megelőzése végett folyamatosan ellenőrzi a biztonságos munkavégzés meglétét. Minden tanév kezdetekor az első héten az órát tartó szaktanár balesetvédelmi oktatást tart a tanulói számára, melyet megfelelően írásban is rögzít. Bármilyen meghibásodás, baleseti veszélyforrás esetén mind a tanulók, mind az iskola dolgozói kötelesek értesíteni az iskolavezetést, mely haladéktalanul intézkedni köteles a balesetveszély megszüntetéséről. Amennyiben a pedagógus, iskolai dolgozó úgy értékeli, hogy a meghibásodás, veszélyforrás bármely jelenlévőt közvetlenül testi épségében fenyeget, úgy az adott tevékenység folytatását (pl.: tanulás, munka) azonnal megszünteti és gondoskodik az egészség megóvásáról. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 18.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan: 18.1.1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. 18.1.2. Az iskola Helyi Tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 18.1.3. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 18.1.4. A pedagógusoknak ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. A pedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a Házirend balesetvédelmi előírásait,
41
a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat), a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. 18.1.5 A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 18.1.6 A gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 18.1.7 Az oktatási intézmény intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 18.1.8 A munkaszerződés megkötésének feltétele az egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Az intézmény teljes alkalmazotti közössége évente kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vesz részt. 18.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: 18.2.1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek és az iskolatitkárnak is részt kell vennie. 18.2.2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 18.2.3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 18.2.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
42
Az iskola igény esetén biztosítja a tanuló képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézményi munkabiztonsági szabályzat (munkavédelmi) szabályozza. 18.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 18.3.1 Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. 18.3.2 Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 18.3.3 Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős az intézményvezető, illetve a foglalkozás helyén tartózkodó pedagógus. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja. 18.3.4 A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős pedagógus utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval, a hangos bemondón keresztül, vagy hangos (pl.: „Tűz van! Tűz van!”) kiáltással értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. 18.3.5 A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodókra is gondolnia kell. 43
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
18.3.6 Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg -felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. 18.3.7 A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 18.4 A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény intézményvezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az
44
iskola intézményvezetője a felelős. A gyakorlat végrehajtásáról, annak tapasztalatairól és a meghozott intézkedésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: Tanári szobák Szakszertárak Titkárság 19. A felnőttoktatás formái Az iskolában a felnőtt oktatás esti munkarend szerint folyik. Az esti munkarend szerint szervezett gimnáziumi képzés esetén a tanítási órák minden egyes telephelyünkön 14 órától kezdődnek és 19 óra 15 percig tartanak. Az esti munkarend szerint szervezett szakiskolai képzés esetén az órarendben meghatározott óraszámtól függően 13, illetve 14 órától kezdődnek és 19 óra 15 perkor érnek véget.
20. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok nyilvánossága A tanulók és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról valamint házirendjéről az iskola igazgatójától kérhetnek tájékoztatást az intézményvezető fogadóóráján.
Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető az intézmény székhelyén és telephelyén, valamint a kollégiumban, a helyi könyvtárakban és az igazgatóhelyettesi irodákban, valamint az iskola honlapján. Az intézmény pedagógusai a nevelői szobákban lévő számítógépeken is hozzáférhetnek e dokumentumokhoz. 21. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje: Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.
45
A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. Az elektronikusan előállított dokumentumokat jellegüktől függően, kinyomtatva, vagy visszaigazolás után az iktatási szabályoknak megfelelően papíralapon tároljuk. 22. Kiadományozás és irattovábbítás 1. Kiadományozás A kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadományozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. Az intézményben a kiadományozási jog az intézményvezetőt és a gazdasági igazgatót illeti meg, illetve az általa felhatalmazott személyt. 2. Az intézményvezető aláírása és a hitelesítés Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadományozási joggal rendelkező személy aláírásával lehet továbbítani, elküldeni. Akkor hiteles a kiadmány, ha: - azt az illetékes kiadományozó saját kezűleg aláírta, - az aláírás mellett szerepel az intézmény hivatalos bélyegzőjének lenyomata. Sokszorosított irat esetében az irat akkor hiteles, ha a kiadományozó nyomtatott neve mellett szerepel: - az „s.k.” jelzés, - a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt hivatalos bélyegző lenyomattal és sajátkezű aláírásával igazolja. Nyomdai sokszorosításnál az irat akkor hiteles, ha a kiadományozó neve mellett „s.k.” jelzés, vagy alakhű aláírásminta szerepel és a kiadományozó bélyegzőlenyomata.
3. A kiadmány és a határozat tartalmi és alaki kellékei Az intézményben keletkező ügyiratoknak feltétlenül tartalmaznia kell: - az intézmény nevét, címét, telefonszámát, faxszámát, e-mail címét, logóját (fejlécben), - az iktatószámot (bal felső sarok), - az ügyintéző nevét (jobb oldal, a tárgy felett), - az irat tárgyát (jobb oldal), - mellékletek számát, esetleg hivatkozási számot (jobb oldal), ezt követi: - a címzés (bal oldal), - a megszólítás, - a kiadvány szövege, - keltezés, - aláíró neve, beosztása, - körbélyegző lenyomata.
46
Amennyiben az irat szövege határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntést megalapozó jogszabály megjelölését, vagy azt, hogy a döntés mérlegelés alapján történt. Utalni kell a jogorvoslat lehetőségére: helye, határideje. A határozatokat úgy kell kézbesíteni, hogy az irat átvételének napja megállapítható legyen a jogkövetkezmények érdekében.
4. Az irattovábbítás Az iratkezelőnek a továbbítás előtt ellenőriznie kell, hogy a kiadmány aláírt vagy hitelesítette, tartalmazza-e az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A borítékon fel kell tüntetni a postai előírásoknak megfelelően: - a pontos címzést, - postai irányítószámot, - postafiók számát, - a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes stb.) a küldeményeket postán, faxon, vagy elektronikus adatátvitellel lehet továbbítani. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha az átvétel időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie.
23. Az iskolai könyvtár működési szabályzata A „Szak-Ma” Szakképző Iskola és Gimnázium könyvtárának működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó hatályos jogszabályok, amelyek alapján a szervezeti és működési szabályzat készült: 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai) 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár elnevezése: „Szak-Ma” Szakképző Iskola és gimnázium Könyvtára A könyvtár székhelye: 4400 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 33. Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 33. Telefonszám: 42/400-987 Elhelyezés: az iskola földszintjén Személyi feltételek: részmunkaidős könyvtáros 47
Használói kör: az iskola pedagógusai, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói A könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár a „Szak-Ma” Szakképző Iskola és Gimnázium iskolai szervezetében működik. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatójának megbízása alapján a munkaközösségek véleményének, javaslatainak meghallgatásával a részmunkaidős könyvtáros végzi. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei A „Szak-Ma” Szakképző Iskola és Gimnázium könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá az olvasóvá nevelést biztosító, az intézmény könyvtárpedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. (EMMI 163.§ (1)) Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A tankönyveket külön nyilvántartásba véve kezeljük a tankönyvtári szabályzat alapján. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, iskolai és nyilvános könyvtárakkal. Könyvtárostanáraink a nevelő-oktató tevékenységet a könyvtár-pedagógiai program alapján végzik. Az iskolai könyvtár alapfeladatai és kiegészítő feladatai Alapfeladatok: a) gyűjteményünk folyamatos, az iskola pedagógiai programjának megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 48
Kiegészítő feladatok: a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása (5. egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja), b) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, c) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, d) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, e) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása -nyilvántartást kell vezetni. A könyvtár szolgáltatásai A könyvtár szolgáltatásaival kapcsolatos használati szabályokat lásd a 2. sz. mellékletben. Kölcsönzés egyéni és csoportos, tanórai használatára). Olvasótermi szolgáltatás, helyben olvasás használható a könyvtár nem kölcsönözhető állományrésze: o kézikönyvek, segédkönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák, atlaszok, adattárak, albumok, stb), o időszaki kiadványok (hetilapok, folyóiratok), o az audiovizuális dokumentumok (VHS kazetták, CD, DVD), o multimédiás dokumentumok, o a tankönyvek egy része Tájékoztatás tében.
Számítógép-használat, internet-hozzáférés használata a tanuláshoz, oktatáshoz szükséges információszerzés, valamint közhasznú információszerzés céljából.
e) A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtárostanárok engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek (volt diákok, nyugdíjas kollégák) is igénybe vehetik. 49
Az iskolai könyvtárat jogosultan használók számára a beiratkozás automatikus. A használati jog a tanulói jogviszony illetve a munkaviszony megszűnésével ér véget. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza A szolgáltatások igénybevételének feltételei A különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat az iskolai könyvtár minden felhasználója számára térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben 3 hét. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. (Bővebben lásd 2. sz. melléklet - Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat)
A nyitva tartás és kölcsönzés módja, ideje Az iskolai könyvtárban a kölcsönzés a könyvtáros közreműködésével történik. Nyitva tartás: hétfő, kedd, csütörtök: 14-16 óra 30 prcig MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat 2. sz. melléklet Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét pedagógiai programunk határozza meg. A gimnázium évfolyamos intézmény, amelynek funkciója a továbbtanulásra való felkészítés. A gimnáziumi könyvtárnak az iskola minden funkciójának megfelelő állománycsoporttal rendelkeznie kell s ezeket a feladatoknak megfelelő tartalmi mélységben, mennyiségben kell beszereznie. Az iskolai könyvtár állományrészei kézikönyvtár, kölcsönzési állomány: ismeretközlő szakirodalom, kölcsönzési állomány: szépirodalom, könyvtári szakirodalom, egyéb. A gimnáziumi könyvtár főgyűjtőköre A főgyűjtőkörbe tartoznak – a könyvtár alapfeladataiból adódóan – a következő dokumentumtípusok: - a különböző tantárgyak és szaktárgyak tanulói munkáltatásához szükséges ismeretközlő és szépirodalmi források, a tantervek által meghatározott tananyag
50
elsajátításához nélkülözhetetlen ismeretközlő és szépirodalmi dokumentumok, a házi és ajánlott irodalom, a világ- és a magyar irodalom tananyag által meghatározott szerzői művei, a pedagógia és pszichológia enciklopédikus jellegű munkái, tanári segédkönyvek, kézikönyvek, az iskolában használt tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani segédanyagok, az iskola belső oktatási és szervezeti dokumentumai,
Ezeknek ki kell elégíteniük a gimnáziumi oktató-nevelő munka szükségleteit. A mellékgyűjtőkörbe tartoznak azok a dokumentumok, amelyek a könyvtár kiegészítő feladataiból adódó munkát segítik. A mellékgyűjtőkör területei: szakirodalom (a részletesebb ismereteket szerezni kívánó tanulók igényeit kielégítő dokumentumok) szépirodalom (a különböző társadalmi érdeklődés által kísért szépirodalmi művek) azok az AV dokumentumok (CD, DVD, kazetta), amelyek a tanulók nyelvtudásának, művészeti, irodalmi ismereteinek önművelés útján történő elmélyítését szolgálják. A gyűjtőkör formai oldalról: írásos nyomtatott dokumentumok, könyv és könyvjellegű kiadványok (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv), periodikumok (hetilap, folyóirat), audiovizuális ismerethordozók, hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD-lemez), hangos-képes dokumentumok, videofelvétel, egyéb dokumentumok (pedagógiai program, szabályzatok). A gyűjtőkör tartalmi oldalról: Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Ugyanakkor törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat. Az iskolában oktatott közismereti tárgyak forrásait középszinten gyűjti elsősorban. A nyelvi, földrajzi határokat tekintve csak a Magyarországon, magyar nyelven megjelent dokumentumokat gyűjtjük. Kivételt képeznek az idegen nyelvek tanításához használt kiadványok (angol, német, francia, olasz, latin, finn nyelvűek). Az időhatárokat tekintve aktuális ismerethordozókat szerzünk be (kivéve a muzeális gyűjteményt). Nem gyűjtünk: krimit, ponyvát, tervrajzokat, apró nyomtatványokat. A beszerzendő művek példányszámai A példányszámok meghatározásánál fontos, hogy a dokumentum fő- vagy mellékgyűjtőkörbe való, illetve az, hogy elkülönített állományrészbe tartozik-e. A két fenti szempont szerint a beszerzésre kerülő példányszámok: - házi olvasmányok: legalább 5 tanulónként 1 példány, - ajánlott olvasmányok: legalább 10 tanulónként 1 példány, - munkáltató eszközként használt dokumentumok: 2 tanulónként 1 példány, - a szaktanárok által kijelölt és az általuk az oktatómunkában felhasznált könyvekből legalább 3-4 példány, - a mellékgyűjtőkörbe tartozó és egyéb művekből 1-1 példány. Részletes gyűjtőköri szabályzat 51
A gyűjtés szintje és mélysége (az egyes állománycsoportokban) Kézi- és segédkönyvtári állomány (nem kölcsönözhető) Teljességre törekvően gyűjtjük: - az általános- és szaklexikonokat, - általános- és szakenciklopédiákat, - a tudományok, a kultúra, a művelődéstörténet elméleti és történeti összefoglalóit. Válogatva gyűjtjük: - az életrajzi lexikonokat, - a művészeti lexikonokat, . Ismeretközlő irodalom (kölcsönözhető) Teljességre törekvően gyűjtjük: az iskolában oktatott tantárgyaknak az érettségi vizsga követelményeihez igazodó szakirodalmát Válogatva gyűjtjük: - helytörténettel kapcsolatos kiadványokat, - az idegen nyelvek tanításához használható idegen nyelvű segédleteket, - a tananyagon túlmutató ismeretközlő irodalom könyveit (humán tagozat, informatikai csoport), - munkáltató eszközként használatos ismeretközlő irodalmat (pl. biológia, földrajz). Szépirodalom (kölcsönözhető) Teljességre törekvően gyűjtjük: - a kötelező- és ajánlott olvasmányokat, - a tananyag által meghatározott szerzők válogatott műveinek gyűjteményes köteteit, Válogatva gyűjtjük: - az életrajzokat, - a történelmi regényeket, - az elbeszéléseket, - a versesköteteket, - a kortárs magyar és külföldi alkotók műveit, - a témákhoz kapcsolódó antológiákat. Pedagógiai gyűjtemény (kölcsönözhető) Teljességre törekvően, alapszinten gyűjtjük: - a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyvei /pedagógiai lexikonok, pszichológiai szakszótár, enciklopédia, fogalomtárak/, egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, a családi életre neveléssel, személyiség formálással kapcsolatos művek, tanulásmódszertani munkák. Könyvtári szakirodalom - az iskolai könyvtárral kapcsolatos jogszabályok, irányelvek, módszertani kiadványok, - a könyvtár-szakmai munkához szükséges tájékoztató segédletek /általános-, pedagógiai-, tantárgyi bibliográfiák/ ajánló irodalomjegyzék. - az állománygondozáshoz szükséges alapjegyzékek, könyvtárpedagógiával kapcsolatos módszertani anyagok, . Állományapasztás A könyvtár gyűjteményjellegét a tervszerű állománygyarapítás mellett tervszerű állományapasztással kell biztosítani.
52
Az állományból rendszeresen ki kell vonni a következő dokumentumokat: - az elrongálódott dokumentumokat, - az oktatási profil megváltozásával fölöslegessé vált dokumentumokat, - az újabb, javított kiadással szükségtelenné vált dokumentumokat, - a tartalmilag elavult dokumentumokat. Záradék: a gyűjtőköri szabályzat módosítása a mindenkori könyvtár feladata. A könyvtár nyitvatartási ideje: Hétfő: 14.00-16.30 Kedd: 14.00-16.30 Csütörtök: 14.00-16.30 .Tanítási szünetekben a könyvtár zárva tart.
2. sz. melléklet Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat Általános feltételek A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtárat bármilyen rendezvény céljára csak az igazgató engedélyével és a könyvtárossal történő előzetes egyeztetés alapján lehet igénybe venni. A tanulók iskolai beiratkozása egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. Az iskolából eltávozó tanuló és dolgozó távozási lapját továbbküldés előtt a könyvtárossal láttamoztatni kell. Az adatváltozásokról az iskolatitkár értesíti a könyvtárat. Kölcsönzési feltételek A könyvtár állományának nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak helyben olvasható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Egy tanuló egyszerre 3 darab könyvet kölcsönözhet, legfeljebb 3 hétre. Indokolt esetben a kölcsönzési idő meghosszabbítható. A tanulók által előzetesen igényelt tankönyvek szeptember első hetében kerülnek kikölcsönzésre - kivéve a nyelvkönyveket, melyeket a szintfelmérők eredményei alapján rendelnek a nyelvtanárok. A kölcsönzött tankönyveket tanév végén hibátlan állapotban kell visszaszolgáltatni. Részben kölcsönözhetőek a szótárak, 1-1 példányban meglévő dokumentumok, folyóiratok, videokazetták és multimédiás információhordozók, melyek tanítási órára elvihetők, illetve a kölcsönzési időt a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. Nem kölcsönözhetők a könyvritkaságok, régi könyvek. 53
Az olvasó köteles a könyvtári dokumentumokra és azok állagára vigyázni, az okozott kárt megtéríteni. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordul. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. Az írásbeli felszólítás ellenére tartozásukat nem rendező tanulók ellen a mindenkori jogszabályoknak megfelelően jár el az iskola. A könyvtár szolgáltatásai az olvasók számára Helyben olvasási lehetőség a könyvtár nyitva tartási ideje alatt. Számítógép, internet használat a nyitva tartási idő alatt iskolai feladatok elvégzéséhez, kutatáshoz, információszerzéshez. Különböző rendezvények lebonyolításához hely biztosítása. Más oktatási intézmények információinak, kulturális rendezvények, események programjának továbbítása. Általános szabályok A könyvtár munkahely, ezért minden használójától elvárjuk a fegyelmezett, csendes magatartást. A könyvtárban nyílt láng használata és a dohányzás tilos. A könyvtárban enni, inni telefonálni nem lehet.
54
Munkaköri leírás Munkakör megnevezése: Iskolaigazgató Munkahelye: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33.) Munkáltató: „Aranyszív a gyermekekért” Közhasznú Alapítvány Munkaköre: iskolaigazgató Munkaideje: kötetlen Kötelező óraszáma: nincs Helyettesítése: az SZMSZ-ben szabályozottak szerint A munkakörnek alárendelt munkakörök: - vezető beosztású munkakörök ( igazgató helyettesek, gyakorlati oktatásszervezők) pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök - oktatásszervező munkakörök - titkársági munkakörök - adminisztratív munkakörök A munkakör célja: A köznevelési törvény szerint az intézmény igazgatói feladatainak ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - a munkakörnek alárendelt vezető beosztású munkakörök - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök - a munkakör helyettesítésére vonatkozó szabályokat az intézmény SZMSZ-e tartalmazza a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4. §(1) bekezdés f) pontja szerint A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: -
köznevelési törvény, 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, 10/1994.(V.13.) MKM rendelet Alapító okirat, SZMSZ, IMIP, Házirend Pedagógiai program
Munkavégzés helye: Az intézmény székhelye és telephelyei
Az iskolaigazgató a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, illetve a továbbimunkaköröknek közvetlenül alárendelt- munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátásra történő utasítással látja el. A munkakör tartalma:
Vezetési feladatok Általános vezetési feladatok Működési feltételek Megteremti a szakszerű és törvényes működés belső szabályozási feltételeit. Ennek érdekében gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályban előírt szabályozások.
55
Alapító okirattal kapcsolatos feladatok Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, ha szükséges, módosítást kezdeményez. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok Elkészíti az alapító okiratban foglaltak részletezéseként az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát. Gondoskodik az SZMSZ elfogadtatásáról, rendszeres felülvizsgálatáról, kiegészítéséről, valamint a fenntartónak történő továbbításról, az abban foglaltakkal kapcsolatos egyetértés nyilvánítása céljából. Házirenddel kapcsolatos feladatok Gondoskodik a házirend elkészítéséről, aktualizálásáról. A házirendet a nevelőtestület számára elfogadás céljából átadja. Gondoskodik a házirend fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából. Gondoskodik a tanulók részére történő átadásáról és annak nyilvánosságáról. IMIP-pel kapcsolatos feladatok Meghatározza az intézmény minőségpolitikájának főbb irányait. Elkészíti az IMIP-et, gondoskodik annak elfogadásáról, valamint a fenntartó jóváhagyásáról. Tevékenységét az IMIP-ben meghatározott minőségpolitika és minőségi célok alapján végzi. Az IMIP-hez illeszkedve készíti el az intézmény hosszú- és rövidtávú stratégiai programját. Adatok nyilvántartása és kezelése Gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításáról, ennek érdekében elkészíti és betartatja a - közalkalmazottak személyi adatai,- tanulók személyi adatai, valamint a - közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályokat. Gondoskodik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítéséről, és felügyeli az iratkezelést. Ellátja a pedagógus és diákigazolványokkal kapcsolatos feladatokat. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága Biztosítja az SZMSZ, a házirend, az IMIP és a pedagógiai program nyilvánosságra hozatalát. Gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságáról. Munkáltatói jogkör gyakorlása Gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben. Továbbképzés, képzés Felügyeli, ellenőrzi a 7 évenkénti pedagógus továbbképzést. Gondoskodik a továbbképzési program és a beiskolázási terv elkészítéséről. Vezeti a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettségek teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartásokat. Esélyegyenlőség Gondoskodik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásáról és végrehajtásáról. Figyelemmel kíséri a tanulók oktatásának milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesűlését. Munkaidő nyilvántartás Gondoskodik arról, hogy - a pedagógusok vezessék a munkaidő- nyilvántartást, - elkészüljön a feladatellátási terv, - személyre szóló feladatmegosztás. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - Irányítja a pedagógiai program elkészítésének feladatait, gondoskodik a pedagógiai program összeállításáról. - A pedagógiai programot – elfogadás céljából – átadja a nevelőtestület számára. - Gondoskodik a pedagógiai program fenntartó általi jóváhagyásáról. Munkatervvel kapcsolatos feladatok
56
Részt vesz az iskolai munkaterv elkészítésében, továbbá a munkaterv keretében meghatározza a tanév helyi rendjét. Nevelőtestülettel, alkalmazotti közösséggel, szakmai munkaközösséggel kapcsolatos feladatok - Vezeti a nevelőtestületet. - Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. - Irányítja és ellenőrzi a nevelő és oktató munkát. - Ellátja az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos irányítási feladatokat. - Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. Az iskolai oktatás megszervezése - A lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján szervezi a tanulók nevelését és oktatását. - Biztosítja, hogy a tanulót ne érje hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. - Irányítja a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat. Döntési, együttműködési feladatok - Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. - Együttműködik a(z) - iskolaszékkel, - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - diákönkormányzattal, - szülői szervezetekkel. Szakmai ellenőrzés Megszervezi a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzését, felmérését. Erre szükség szerint szakértőt kér fel. Egyéb feladatok: - Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről. - Irányítja a gyermek – és ifjúságvédelmi munkát. - Irányítja a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. - Gondoskodik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, valamint a működés rendjéről való értesítési feladatok elvégzéséről. - Irányítja a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. - Gondoskodik arról, hogy a tanügyi nyilvántartások vezetésre kerüljenek. Speciális nevelési/oktatási feladatok - Megszervezi a speciális oktatást igénylő tanuló iskolai oktatásának feltételeit, biztosítja az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. -
Szakképzéssel kapcsolatos feladatok Az intézmény elhelyezkedése az oktatási struktúrában - Feladata, hogy az intézmény oktatási struktúrában való elhelyezkedését, a szakképzés országos, területi, és helyi helyzetét, körülményeit, várható irányait folyamatosan megismerje. - Feladata, hogy a szakok, a szakmastruktúrák kialakításánál vegye figyelembe az általános szakember igényeket, valamint a fenntartó elvárásait. Szakképzés feltételeinek megteremtése - Gondoskodik az intézményen belül, illetve kívül a szakképzés személyi, tárgyi, szakmai követelményeinek biztosításáról. Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulónak a közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.
57
-
Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.
Részletes szakmai feladatok A tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok - A tanár alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében: - gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - közreműködik a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartására, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait illető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismereti átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszerelést kiválasztja. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja. Záradék: A munkaköri leírásban foglalt feladataimat és felelősségemet megismertem és megértettem. Tudomásul veszem, hogy munkámat a munkáltatói jogkör gyakorlója által adott utasítások megtartásával, a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzem. Nyíregyháza,………………………. …………………………………. munkáltató A fentieket tudomásul vettem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem. Nyíregyháza, ……………………….. ………………………………….. munkavállaló Székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Tel: 06/42/400-987; Fax: 06/42/500-015 E-mail:
[email protected],
[email protected] * Web: www.szakmaiskola.hu OM: 200842, Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00032-2009, Akkreditációs lajstromszám: AL-2025
58
Munkaköri leírás Munkakör megnevezése: Gazdasági igazgató Munkahelye: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33.) Munkáltató: iskola fenntartója Munkaköre: gazdasági igazgató Heti munkaideje: 40 óra Helyettesítése: az SZMSZ-ben szabályozottak szerint Közvetlenül a fenntartó irányítása alá tartozik. 1. Fő feladatai:
Az intézmény gazdasági, számviteli, pénzügyi tevékenységének, anyag- és eszközgazdálkodásának irányítása, ellenőrzése, koordinálása a munka-, tűz és egészségvédelmi előírások betartásával a munkafolyamatba épített pénzügyi és gazdasági feladatok ellenőrzésének végrehajtása
II. Jogosult A vonatkozó jogszabályok, valamint az intézmény kötelezettségvállalási, utalványozási, érvényesítési és ellenjegyzési szabályzatában foglaltak szerint jogosult: -
pénzügyi ellenjegyzésre érvényesítésre
Adóhatóság előtti képviseletre jogosult, állandó meghatalmazás alapján. III. Felelőssége, hatásköre
Elkészíti az iskola költségvetési javaslatát, figyelemmel a vonatkozó jogszabályokra, a fenntartó iránymutatásaira. Elkészíti az intézmény pénzügyi-gazdálkodási beszámolóját, annak számszaki és szöveges részét. Folyamatosan figyelemmel kíséri a felügyeleti szerv nyilvántartása és az intézmény főkönyvi könyvelése egyezőségét. Gondoskodik a különböző bevallások, jelentések, kimutatások határidőre történő elkészítéséről. Az APEH felé elektronikus úton továbbítja az intézmény bevallásait, jelentéseit. Elkészíti az intézményi vagyonleltár ütemtervét, ellenőrzi a selejtezés, leltározás szakszerű végrehajtását, felügyeli a leltárösszesítők és kiértékelések elkészítését. Az oktató, nevelő munka érdekeire figyelemmel irányítja a gazdálkodást. Gondoskodik a pénzügyi és bizonylati fegyelem, a könyv- és számvitelre vonatkozó szabályok betartásáról. Segíti az oktatással kapcsolatos pályázatok, projektek megvalósítását, az elszámolásokat elkészíti. Irányítja a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását, ellenőrzi a vonatkozó szabályok betartását és betartatását.
59
Az igazgatóval együttműködve beruházási, felújítási és karbantartási tervet készít, a rendelkezésre álló pénzösszeg erejéig gondoskodik annak végrehajtásáról. Folyamatosan aktualizálja az intézmény gazdálkodásával összefüggő szabályzatokat, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról. Engedélyezi a technikai dolgozók szabadságolását, a szakszerű helyettesítésről gondoskodik. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a be- és kifizetéseket.
Az iskola tanulóiról, dolgozóiról és az iskola belső életéről szerzett információkat hivatali titokként köteles kezelni. Nyíregyháza,………………………. …………………………………. munkáltató A fentieket tudomásul vettem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem. Nyíregyháza, ……………………….. ………………………………….. munkavállaló
Székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Tel: 06/42/400-987; Fax: 06/42/500-015 E-mail:
[email protected],
[email protected] * Web: www.szakmaiskola.hu OM: 200842, Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00032-2009, Akkreditációs lajstromszám: AL-2025
60
Munkaköri leírás Munkakör megnevezése: SZAKTANÁR Munkahelye: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium (székhely és telephelyei) Munkavállaló neve: Munkaköre: szaktanár Szükséges végzettség: az oktatott tárgynak megfelelő végzettség Kötelező óraszáma: Helyettesítése: az SZMSZ-ben szabályozottak szerint A munkakör célja: Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. Alapvető felelősségek és feladatok: A szaktanár felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában a 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban; Nkt.) módosított 64 §-a az iskolai SZMSZ-e, pedagógiai programja és munkaterve tartalmazzák. Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanuló adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. - Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó időtervet/tanmenetet készít. - Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. - Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli gyakorlati számonkérés egyensúlyban legyen. - Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet. - Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésére álló eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal az eszköz-állomány fejlesztésében. - Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal díjazható feladatokat (pl. szakmai munkaközösség vezetője) - Szükség szerint helyettesítést végez. - Elvégzi a szaktanári beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát, pontosan vezeti az osztálynaplót, kitölti a törzslapokat, a tanuló érdemjegyeit dokumentálja, továbbá feladata a vizsgáztatás (modulzáró-és szakmai záróvizsga), megírja a javító-és az osztályozó-vizsga, valamint a különbözeti-és záróvizsga jegyzőkönyveit. - A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. - A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás. - Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglakozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn 61
belül értesíti feletteseit és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. - A tantervek kidolgozásában, a munkaközösség vezető felkérésére továbbképzési célú előadást tart. - Szaktárgya tanításával egy időben minden tanár kötelessége a tanulók személyiségének a tantestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén való fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek előmozdítása érdekében együttműködik kollégáival. - Gondoskodik a tanítási óra védelméről. A tanítási órára csak annak megkezdése előtt, a tanár engedélyével, vagy annak jelenlétében léphet be bárki is. - Iskolai dokumentumokba külső szerv, szervezet vagy intézmény részére csak az igazgató engedélyével adhat betekintést. - Felelősek az irányításuk és felügyeletük alá tartozó helyiségek tűz-és munkavédelmi helyzetéért, a tűz- és munkavédelmi szabályok betartásáért és betartatásáért. Ellenőrzik a dohányzási tilalom betartását. - A foglalkozásokon gondoskodnak a technológiákkal kapcsolatos tűz-és munkavédelmi előírások betartásáról. - Elvégzik a tanulók időszakos és előzetes tűz-és balesetvédelmi oktatását. - Irányítják a felügyeletükre bízott tanulók kimenekítését tűz esetén. - Személyes felelősséggel tartozik a tanügyi dokumentumok precíz kitöltéséért, valamint a munkáltató felé irányuló adatszolgáltatás valóságtartalmáért, különös tekintettel a tanulói létszámadatokra, illetve azok vonatkozásában beállt változásokra. - Az igazgató által jóváhagyott tantárgyfelosztástól, órarendtől nem térhet el! - Az Nkt. 62 § szerint a pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. - Ellátja mindazon feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, vagy az SZMSZ a feladat-és hatáskörébe utal. A teljesítményértékelés módszere: - az iskolavezetés óralátogatásai; - a tanulók tudásának felmérését szolgáló vizsgálatok eredményei, vizsga- és versenyeredményei; - évenként írásbeli vagy szóbeli beszámoló a munkaközösség vezető, illetve az iskolavezetés által megadott szempontok alapján; Jelen munkaköri leírás kötelező érvénnyel rögzíti a munkavégzés szabályait, a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem, betartásáért felelősséget vállalok. Nyíregyháza, 2013. ……………………
………………………………… munkáltató
…………………………………… munkavállaló
Székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Tel: 06/42/400-987; Fax: 06/42/500-015 E-mail:
[email protected],
[email protected] * Web: www.szakmaiskola.hu OM: 200842, Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00032-2009, Akkreditációs lajstromszám: AL-2025
62
Munkaköri leírás Munkakör megnevezése: Osztályfőnök Munkahelye: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium (székhely és telephelyei) Munkavállaló neve: Munkaköre: osztályfőnök Szükséges végzettség: Kötelező óraszáma: Helyettesítése: az SZMSZ-ben szabályozottak szerint
Osztályfőnöki feladatköri leírás Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, melynek élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, munkáját a NAT, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi, havonta pótlékban részesül. Az osztályfőnök erkölcsi és pedagógiai felelősséget vállal a rábízott tanulók biztonságáért; kulturált viselkedéséért; személyiségük fejlesztéséért. Munkájáról félévenként írásban beszámol az intézményvezető szempontjai alapján. I.
A MEGBÍZÁS CÉLJA
Irányítja, szervezi a felelősségére bízott tanulóközösség iskolai életét, jelentős nevelő hatást fejt ki, érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az egységes értékrend megvalósítása érdekében a koordinálja pedagógusok a fejlesztő – nevelő hatását, ellenőrzi az osztályában folyó pedagógiai tevékenységet. II.
RÉSZLETES FELADATKÖR
Nevelés, egyéni személyiségfejlesztés: 1.) Alaposan és sokoldalúan megismeri osztálya tanulóit (személyiségjegyek, családi–szociális körülmények, szülői elvárások, tanulói ambíciók). Feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzőit; az osztályon belüli értékrendet. 2.) Nevelő munkáját, a tanulók egyéni, differenciált személyiségfejlesztését a pedagógiai program alapján, nevelési tervben és az osztályfőnöki tanmenetben tervezi. 3.) Az osztályfőnöki órákra alaposan felkészül, a tanulók érdeklődését, aktivitását figyelembe véve rugalmasan kezeli azokat a tanóra kitűzött feladatait. 4.) Alkalmat teremt az osztályközösségben a demokratikus közéleti szereplés gyakorlására, törekszik a munkamegosztásra. Segíti a diákönkormányzati törekvéseket, képviseletet. 5.) Kialakítja a reális önértékelés igényét, az életkornak megfelelő szituációkkal önállóságra és öntevékenységre nevel. Felelősök (hetesek, ügyeletesek) megbízásával és számonkérésével biztosítja az osztályterem a berendezési tárgyak megőrzését, a rendet, tisztaságot. 63
6.) Gondoskodik a szociális segítségnyújtásról. együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. Segíti a személyre szabott és sikeres pályaválasztást. 7.) Önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a társadalmi elvárásokra, segíti tanítványai pályaválasztását, részletes tájékoztatást ad térség gazdaságpolitikájáról, az elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségekről 8.) Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire; ünnepségeire; segíti a különféle szabadidős programok, kirándulások, klubfoglalkozások szervezését (kulturált szórakozás, művelődés, táborozás, stb.) és megvalósítását 9.) Irányítja minden rendezvényen az udvarias és kulturált viselkedést; fegyelmezett munkát, a rend és tisztaság fenntartását; a környezet védelmét. harmonikus társas kapcsolatokat. Tanulmányi munka segítése: 10.) Szempontokat és tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek, és a helyes időbeosztás (szellemi és fizikai tevékenység egyensúlya) elsajátításához. 11.) Szervezi, és havonta értékeli az osztályában a tanulmányi versenyt; havonta a diákokkal együtt értékeli a tanulmányi előmenetelt, a magatartását és szorgalmát. 12.) Segíti a folyamatos felzárkóztatást. 13.) Támogatja a kiugró tehetségek szakköri képzését. 14.) Együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, látogatja osztálya tanítási óráit, foglalkozásait; az észrevételeket megbeszéli érintett nevelőkkel. Kapcsolattartás a szülőkkel: 15.) Összehangolja a család és az iskola nevelését. 16.) A munkaterv szerint szülői értekezletet; fogadóórát tart. Megismerteti a pedagógiai programot, a házirendet; nevelési elképzeléseit, gondoskodik a szülői munkaközösség aktivitásáról. 17.) Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, az egyéni fejlesztéséről, a dicséretéről és elmarasztalásáról. Tanügyi feladatok: 18.) Képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület előtt, minősíti tanítványai magatartását és szorgalmát, javaslatot tesz az osztálykonferenciának. 19.) Aktívan tevékenykedik az osztályfőnöki munkaközösségben, bemutató órát tart, felméréseket és elemzést végez. 20.) Ellenőrzi az érdemjegyek beírását és a szülői aláírást az ellenőrző könyvben, regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait; figyelemmel kíséri az igazolásokat, a mulasztások valós okait. 21.) Vezeti az osztálynapló haladási részét, elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló és a törzslapok, más nyilvántartások szabályszerű és naprakész vezetéséért, statisztikai adatokat szolgáltat. III.
FELADATKÖRI KAPCSOLATOK
Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. IV.
JOGKÖR, HATÁSKÖR
Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket és igazgatói utasításokat, – gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa 64
szaktárgyait, és – a vezető helyettes tudtával - nevelői osztályértekezletet hívjon össze az ott tanító pedagógusok kötelező megjelenésével. V.
FELELŐSSÉGI KÖR
Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és egész pedagógiai tevékenységére. Aktivitásától, példaadásától és igényességétől nagymértékben függ az osztályközösség tanulmányi eredményessége, a tanulók neveltsége. Felelősségre vonható: A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért, A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért, A dokumentációs kötelezettség hiányos elkészítéséért.
Nyíregyháza, 2013. ……………………
………………………………… munkáltató
…………………………………… munkavállaló
Székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Tel: 06/42/400-987; Fax: 06/42/500-015 E-mail:
[email protected],
[email protected] * Web: www.szakmaiskola.hu OM: 200842, Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00032-2009, Akkreditációs lajstromszám: AL-2025
65
Munkaköri leírás Munkakör megnevezése: Iskolatitkár Munkahelye: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33.) Munkáltató: iskola igazgatója Munkaköre: iskolatitkár Heti munkaideje: 40 óra Helyettesítése: az SZMSZ-ben szabályozottak szerint 2.
Feladatai:
Elvégzi az iskolában szükséges adminisztratív teendőket. Az iskolavezetés, a nevelőtestület tagjai kérésére gépelést végez. Az iktatandó anyagot naprakészen vezeti. Intézi a napi postázást. Figyelemmel kíséri az internetes levelezést. Felelős a tanulói balesetbiztosítással kapcsolatos ügyekért. Vezeti a tanulók naprakész intézményi nyilvántartását. Ellátja az érkező és távozó tanulók hivatalos adminisztrációját, továbbítja és nyilvántartja az igazolatlan mulasztásért való felszólításokat, feljelentéseket. Intézi a diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatokat. Felel a nyomtatványok megrendeléséért. Vezeti a dolgozók jelenléti nyilvántartását. Év végén segít a bizonyítványok szöveges értékelésének megírásában. Felel a nem selejtezendő anyagok tárolásáért. Az ügyviteli és iratkezelési szabályzatnak megfelelően kezeli az iratokat. Közreműködik a normatíva igénylés és elszámolás, valamint a statisztikai jelentések lebonyolításában. Intézi az intézmény KIR bejelentéseit (pedagógusok, tanulók). A hivatali ügyek nyilvántartása. Az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása. A küldemények átvétele, kezelése. Az iratok iktatása, előírat számának feltüntetése. A határidős ügyek nyilvántartása. Kiadmányozás előkészítése, a kiadmányok továbbítása, postai feladása. Az ügyiratokról hivatalos másolat készítése. Az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése. Az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése. Az irattári anyag selejtezése.
Nyíregyháza, …………………….. …………………………………. munkáltató 66
A fentieket tudomásul vettem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem.
Nyíregyháza, …………………………. ………………………………….. munkavállaló
Székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Tel: 06/42/400-987; Fax: 06/42/500-015 E-mail:
[email protected],
[email protected] * Web: www.szakmaiskola.hu OM: 200842, Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00032-2009, Akkreditációs lajstromszám: AL-2025
67
Munkaköri leírás Munkakör megnevezése: Gazdasági ügyintéző Munkahelye: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33.) Munkáltató: iskola gazdasági igazgatója Munkaköre: gazdasági ügyintéző Szükséges végzettség: közgazdasági szakközépiskola Heti munkaideje: 40 óra Helyettesítése: az SZMSZ-ben szabályozottak szerint
1.
2.
3.
4.
5.
A munkakör célja: A gazdasági vezető munkájának segítése akként, hogy az iskola működése gazdasági szempontból hatékony, jogszerű, célszerű legyen. Főbb tevékenységei, felelőssége: A gazdasági igazgató irányítása mellett gazdasági ügyintézőként szervezi az intézmény működéséhez a tárgyi, pénzügyi, gazdálkodási feltételeket és egyben gondoskodik azokról Gondoskodik a takarékossági szempontok figyelembevételével az intézmény zavartalan működtetéséről Gondoskodik az intézmény folyamatos működéséhez szükséges pénzellátásról, a bevételek beszedéséről, kezeli a házipénztárt A házipénztárt naprakészen vezeti Kiállítja a bevételi és kiadási pénztárbizonylatot A házipénztárból kiadott előleget nyilvántartja Vezeti és hó végén lezárja az időszakos pénztárjelentést Nyilvántartja a tárgyi eszközöket, negyedévente értékcsökkenést számol Elvégzi a leltározással kapcsolatos feladatokat (szobaleltár) Selejtezéskor elkészíti a selejtezési jegyzőkönyvet Nyilvántartja a szigorú számadású nyomtatványokat Elkészíti a munka, vállalkozói, megbízási, illetve vizsgaszerződéseket Elkészíti a gazdasági vezetővel egyeztetve, a pénzügyi szabályzatot, bizonylati szabályzatot, pénztárkezelési, leltározási, selejtezési szabályzatokat. Pénzügyi döntések: Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt Gondoskodik a kimutatások, adatszolgáltatások határidőre történő elkészítéséről Bizalmas információk: Az iskola gazdálkodásával, személyzeti munkájával kapcsolatos hivatali titkot megőrzi, bárminemű információt csak a munkaköri leírásban rögzített körben szolgáltat ki. Egyéb, különösen fontos feladatai: Gondoskodik az intézmény eszköznyilvántartásának pontos, naprakész vezetéséről, valamint ezek kimutatásairól, s a leltározás időbeni és szakszerű megvalósításáról. Intézi az intézmény folyóirat- és nyomtatványbeszerzéseit, valamint az irodaszerek biztosítását. Végzi az óraadók, vállalkozók havi bérének kiszámítását az osztálynaplóba történő bejegyzések alapján, illetve vezeti a tanárok havonta valóságosan megtartott óráinak nyilvántartását. -
jelenléti ívek vezetése 68
-
helyettesítési és túlóradíjak megállapítása
-
a takarékossági irányelvek érvényesítése
-
a nyilvántartás helyessége
-
selejtezési dokumentációk megléte, selejtezések helyessége, selejtezési jegyzőkönyv teljessége
-
hasznosítás
A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul veszem és betartásáért felelősséget vállalok.
Nyíregyháza, 2013. ……………………
…………………………………. munkáltató „Szak-Ma” Szakképző Iskola képviseletében
…………………………………. munkavállaló
Székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Tel: 06/42/400-987; Fax: 06/42/500-015 E-mail:
[email protected],
[email protected] * Web: www.szakmaiskola.hu OM: 200842, Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00032-2009, Akkreditációs lajstromszám
69
Munkaköri leírás Munkakör megnevezése: Műszaki vezető Munkahelye: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33.) Munkáltató: iskola igazgatója Munkaköre: műszaki vezető Heti munkaideje: 40 óra Helyettesítése: az SZMSZ-ben szabályozottak szerint 3.
Feladatai:
irányítja és ellenőrzi a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatását közvetlenül irányítja a gyakorlati oktatók munkáját részt vesz az iskola pedagógiai programjának kialakításában és végrehajtásában a szakmai, elméleti és gyakorlati oktatás felelős irányítója mint a gyakorlati oktatók közvetlen hivatali vezetője koordinálja a szakmai elméleti és gyakorlati képzést megszervezi a tantárgyi, szakképesítő vizsgákat, előkészíti és felügyeli ezeket szakmai segítséget nyújt az iskolarendszerű felnőttoktatás megszervezésében részt vesz az iskolában folyó leltározási feladatokban, ellenőrzi a selejtezési folyamatokat, az elkészült selejtezési jegyzőkönyvet. naprakész állapotban tartja a munkavédelmi szabályzatot gondoskodik a biztonságos vagyonvédelemről Szakmai elmélet-gyakorlat kapcsolata
javaslatokat dolgoz ki a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás feltételeinek javítására, fejlesztésére. javaslatot tesz a gyakorlati oktatás tananyagára vonatkozóan a tanműhelyre vonatkozó szaktermi fejlesztési elképzeléseit egyezteti az általa közvetlenül irányított dolgozókkal közreműködik a tanév elején az előkészítő munkában megszervezi és irányítja a szakmai helyettesítéseket közreműködik a vizsgabizottságok kialakításában szükség szerint írásos beszámolót készít területének munkájáról az igazgatónak
Záradék: A munkaköri leírásban foglalt feladataimat és felelősségemet megismertem és megértettem. Tudomásul veszem, hogy munkámat a munkáltatói jogkör gyakorlója által adott utasítások megtartásával, a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzem.
Nyíregyháza,……………………….
70
…………………………………. munkáltató
A fentieket tudomásul vettem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem.
Nyíregyháza, ………………………..
………………………………….. munkavállaló
Székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Tel: 06/42/400-987; Fax: 06/42/500-015 E-mail:
[email protected],
[email protected] * Web: www.szakmaiskola.hu OM: 200842, Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00032-2009, Akkreditációs lajstromszám: AL-2025
71
HATÁLYBALÉPTETŐ- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/ az intézmény nevelőtestületének, az intézmény alkalmazottainak véleményezésével, és a fenntartó „Aranyszív a gyermekekért” Közhasznú Alapítvány jóváhagyásával lép hatályba. A fenntartó döntését a SZMSZ borítóján záradékként fel kell tüntetni, melyet a fenntartó képviselőinek aláírásával és bélyegzőjével kell ellátni. 2.) Hatályba lépésével a korábban többször módosított SZMSZ-t hatályon kívül helyezi. 3.) A SZMSZ-t törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet vagy a fenntartó döntéseinek megfelelően folyamatosan aktualizálni kell, az SZMSZ és a Pedagógiai Program összhangjának biztosításával. 4.) A SZMSZ függelékeit csak a fenntartó jóváhagyásával lehet módosítani. 5.) Az SZMSZ mellékletei az intézményvezető, a jogszabályi változások illetve a Pedagógiai Program módosításainak függvényében az iskolavezetés egyetértésével módosíthatók, folyamatos karbantartásáért az intézmény vezetője a felelős. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI: 1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 2. számú melléklet: Iratkezelési szabályzat 3. számú melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat 4. számú melléklet: Munkavédelmi szabályzat 5. számú melléklet: Tűzvédelmi szabályzat 6. számú melléklet: Gépjárműhasználat szabályzata A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Nevelőtestület 2013. december 02-i ülésén elfogadta. Kelt: Nyíregyháza, 2013. december 02.
Intézményvezető A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az Alkalmazotti Közösség 2013. december 02.ülésén elfogadta. Kelt: Nyíregyháza, 2013. december 02.
Az Alkalmazotti Közösség részéről
72
A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat kapcsán a Diákönkormányzat 2013. november 28. i ülésén véleményezési jogát gyakorolta. Kelt: Nyíregyháza, 2013. november 28.
DÖK A Diákönkormányzat részéről
A jelen Szervezeti és Működési Szabályzattal, annak azon részeivel, amelyekből adódóan a fenntartóra többletkötelezettség hárul az „Aranyszív a gyermekekért” Közhasznú Alapítvány képviseletében egyetértek. Kelt: Nyíregyháza, 2013. december 06.
A Kuratórium Elnöke
73
Tartalomjegyzék 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja
2
2. A közoktatási intézmény neve, címe, típusai, alapfeladatai, jogosítványai
3
3. A „Szak-Ma” Szakképző Iskola és Gimnázium szervezeti felépítése
10
3.1. Az iskola szervezeti felépítése
10
3.2. A közoktatási intézmény vezetői és más beosztású dolgozói
11
3.3. A Szak-Ma Szakképző Iskola és Gimnázium helyettesítési rendje
13
3.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok
13
3.5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
14
3.6. Az intézmény testületei
14
3.7. A szakmai közösségek
15
3.8. Szülői szervezet
16
4. Az intézmény értekezletei
17
5. A nevelői-oktatói munka belső ellenőrzésének rendje
17
5.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai
17
5.2. Belső ellenőrzésre jogosultak
18
5.3. Az ellenőrzés módja
18
5.4. Kiemelt ellenőrzési szempontok
18
5.5. A tapasztalatok értékelése
19
6. A tanulói közösségek
19
7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje
20
7.1. Az iskolaközösség
20
7.2. Az alkalmazotti közösség
20
7.3. A tanulói közösségek (az osztályközösségek)
20
7.4. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje
20
7.5. Rendszeres írásbeli tájékoztatás
20
7.6. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás
20
7.7. Az intézmény külső kapcsolatai
21
8. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 8.1. A törvényes működés alapdokumentumai
23 23
8.1.1. Az Alapító Okirat
23
8.1.2. A Pedagógiai Program
23
8.1.3. Az éves munkaterv
25
9. Az intézmény nyitva tartása
25
10. A helyiségek, a felszerelések, eszközök használata
26 74
11. A tanítás rendje
26
12. A Pedagógiai Program és a Munkaterv
29
13. Tanulók felvétele és értékelése
30
14. A tanuló jogai és kötelessége
35
15. A szakképzés speciális szabályai
35
16. Az intézmény által kezelt adatok
40
17. Térítési díj, tandíj
40
18. Védő, óvó előírások
41
19. A felnőttoktatás formái
45
20. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok nyilvánossága
45
21. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje
45
22. Kiadományozás és irattovábbítás
46
23. Az iskolai könyvtár működési szabályzata
47
24. Munkaköri leírások
55
Hatálybaléptető és záró rendelkezések
72
75
