A szabálysértési törvény koncepciójához
FELVEZETŐ RÉSZ - a szabálysértési jog kialakulása, magyarországi története - statisztikai adatok (nem szervi bontásban, hanem összesítve): az ügyek száma az eljárások határideje (ha nincs statisztikázva, akkor azt jelöljük) az eljárások befejezési módja, azaz: megszüntetések száma; figyelmeztetések száma; egyéb felelősségre vonás bontva aszerint, hogy pénzbírság vagy elzárás - a jelenlegi rendszer hibái - nemzetközi kitekintés AZ ÚJ TÖRVÉNY ELMÉLETI ALAPJA Értekezni kell arról, hogy a szabálysértések jelenlegi kettőssége (kriminális jellegű, illetve igazgatás ellenes cselekmények) mit jelent. Ennek kapcsán egyrészt utalni kell az objektív felelősség és a szabálysértések viszonyáról szóló alkotmánybírósági határozatra. Másrészt elemezni kell azt az alkotmánybírósági határozatot, amely az objektív felelősség alapján történő bírságolást – amennyiben az elválik a szabálysértési eljárástól – nem tartotta alkotmányellenesnek. Ezen túlmenően ki kell térni arra, hogy mit jelentene, ha a kettős jelleg megszűnne (azaz akkor a jelenlegi szabályszegések egy része mely jogágban és milyen eljárásmód mellett lenne szankcionálható, s mindez milyen – infrastrukturális, eljárási és egyéb – következményekkel járna). Ezután azt a következtetést célszerű levonni, hogy: - a szabálysértések kettős jellege az új törvényben is megmarad; - az objektív felelősség továbbra is a szabálysértési jogtól elválasztott önálló intézményként funkcionál.
1
SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ SZERVEK - hány ilyen van? - eljárásuk statisztikai adatai (mellékletben felsorolandó) - az ebből levonható általános következtetések 1. a) az első kérdés a szabálysértési hatóságok számában való döntés; alapvető felvetés, hogy az önkormányzati szabálysértési hatóság maradjon-e meg? Az ellene és a mellette felsorakoztatható érvek - célszerű azt a következtetést levonni, hogy az önkormányzat csak azon szabálysértéseknél legyen hatóság, melyet az önkormányzat rendelete teremtett meg. b) mely szabálysértési hatóságok vehetik át az önkormányzat feladatkörét? - rendőrség Mellette és ellene szóló érvek (mellette kell megjegyezni, hogy létező szervről van szó, mely a szabálysértések elbírálásában már rutint is szerzett; a kiépített infrastruktúrája miatt a „bizonyítás” című fejezetben írtak is mellette szólnak). - kistérségi kormányhivatal Ellene szól, hogy létrehozása, működésének kezdési időpontja még bizonytalan; ugyanakkor sürgető szükség lenne a szabálysértési eljárások 2012. január 1-jétől történő megújítására. c) az új hatáskörű szabálysértési hatóság működésének feltétele Ennek kapcsán legalább két megyét és a fővárost kell lemodellezni az alábbiak szerint: a rendőrkapitányságokon jelenleg hány fő végez szabálysértési ügyintézést; az 1 előadóra jutó ügyek száma, milyen főbb infrastrukturális feltételei vannak jelenleg az ügyintézésnek, mi a képzettségi követelmény az előadónál?
2
Az önkormányzatoknál ugyanezen adatok kellenek (ha a kormányhivatalokra nem jön válasz, úgy néhány kistérségi jegyző – akivel közvetlen kapcsolatunk van – saccolja meg). Ezt követően meg kell határozni, hogy rendőrkapitányságonként átlagosan hány fő plusz elhelyezésével és mekkora összegű plusz infrastruktúrával kell számolni. (Az infrastruktúránál megfontolandó „körüljárni” azt, hogy miután az önkormányzattól a feladat átkerül, az ezzel kapcsolatos infrastruktúráját pl. három éven át az új szabálysértési hatóság számára ingyenesen használatba adja. d) Ezt követően elemezni indokolt azt, hogy a többi szabálysértési hatóság önálló létezése mennyiben indokolt. Minden elemzésnek, vagy felvetésnek – így ennek is – következtetéssel kell zárulnia. Miután a cél az eljárások gyorsítása, alaposan megfontolandó minden olyan felvetés, amely a szakapparátustól a kevésbé felkészült általános hatáskörű szabálysértési hatósághoz telepítene hatáskört. 2. Felügyeletek Le kell vezetni a felügyeletek ilyen ügyekben történő eljárásának történetét. Elemezni kell, hogy amennyiben ezek megszűnnének, úgy milyen egyéb módon (pl. közigazgatási bírsággal) lehetne a kiváltást megejteni, s annak az eljárások gyors és szakszerű elbírálására (valamint a jogalkotásra) milyen hatásai lennének.
AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA Ebben az eljárás gyorsítását illetően alapvető tartalék van. 1. BIZONYÍTÁS Megfontolandóak az alábbiak: a) a hivatalos személy, vagy közfeladatot ellátó személy – ha nem helyszíni bírsággal zárja le az eljárást – híradástechnikai eszközön keresztül az eljáró szabálysértési hatósággal azonnal le is egyezteti a tárgyalás időpontját (ennek feltétele, hogy a szabálysértési hatóság ügyeletet tartson); ezt az eljárás alá vonttal ott szóban közli is; amennyiben az illető ezt nem várja meg, a tárgyaláson meg nem 3
jelenését nem mentheti ki; ekkor kell megjelölni – az eljárás alá vontnak is – a bizonyítási eszközöket. (Ha a tárgyalásra idézés történik, úgy az idézés kézhezvételétől számított 3 napon belül kell ezt megjelölni, a tárgyaláson bizonyítási eljárás már nem tehető.) b) a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy a bizonyítékokat összegyűjti (nemcsak az elzárásos szabálysértésnél, hanem valamennyinél); az Sztv. 126. §-hoz hasonló módon ő – a feljelentő – terjeszti a szabálysértési hatóság elé, s mintegy „képviseli a vádat”. c) a hatóság a határozatát két órán belül írásba foglalja, a tárgyaláson megjelent elkövető ezt át is veheti; ha nem várja meg, a kézbesítési vélelem nem dönthető meg általa. 2. ELŐVEZETÉS - elővezetési ügyek száma/év - ebből hányat tagadott meg az ügyész Megfontolandó azt a következtetést levonni, hogy erre ügyészi jóváhagyás nélkül kerüljön sor (elemezni a nemzetközi normákat a tekintetben, hogy ilyen kötelezettséget nem írnak elő). 3. MEGSZÜNTETÉS - az ügyész részére történő megküldött ügyek száma/év - ebből hányat követett ügyészi intézkedés Megfontolandó azt a következtetést levonni, hogy az ügyészség részére ne kelljen ezt megküldeni. VÉGREHAJTÁS 1. Amennyiben nincsen statisztika, úgy a jegyzőktől rövid úton kell adatokat beszerezni arra vonatkozóan, hogy az adók módjára történő behajtásnak mi az elintézési határideje és mi az eredményessége. Ezen adatok ismeretében értékelni kell azt, hogy eme végrehajtási mód fenntartása indokolt-e vagy sem? 2. Eljárási szabályrendszert kell kidolgozni, hogy az elzárás büntetés annak jogerőre emelkedését követő 10 napon belül foganatba vehető legyen. 4
Ha az eljárás alá vont a pénzbírságot 30 napon belül nem fizeti meg, úgy további 30 napon belül történjék meg az átváltoztatás, illetve az elzárás büntetés megkezdése. (Gyorsítási szabály elveit az anyagnak tartalmaznia kell.) Megfontolandó, hogy az elzárás büntetés végrehajtása ne a BV intézetek meglévő kapacitását terhelje, hanem erre új – a vagyonkezelő kezelésében lévő – épületeket „állítsanak be”; megfontolandó lehet ezeknél a BV őrzést fegyveres biztonsági őrzéssel kiváltani. 3. Méltányossági kérelmet egy ügyben összesen egy alkalommal lehessen benyújtani, s azt az ágazati miniszter (elzárás esetében a belügyminiszter) bírálja el.
AZ ELŐTERJESZTÉSBEN SZEREPLŐ INTÉZMÉNYEK 1. A katonákra vonatkozó részben a kialakulását történelmileg le kell vezetni, a következtetéseket konkréttá kell tenni. 2. Az önkormányzati rendelet által szabálysértéssé nyilvánítható cselekményeknél egyrészt ugyanez igaz (nem lehet válasz nélkül hagyott általános kívánalmakat megfogalmazni). Megfontolandó lehet alternatívaként: szankciót alkotni, a Kormány is csak hatástanulmány alapján jogosult akkor, ha az valóban szükséges. Miután az – meg nem fizetés esetén az átváltoztathatósága miatt – szabadságkorlátozáshoz is vezethet, a jogbiztonság megkövetelheti, hogy az önkormányzat valamely cselekményt szabálysértéssé a kormányhivatal engedélyével nyilváníthasson.
SZANKCIÓK a) pénzbírság a rövidebb határidő alatti befizetés összegcsökkentő hatása aggályos, mert ilyet a büntető jogszabályok sem ismernek a fix összegű bírság azért aggályos, mert ez már átvezetne a – szabálysértéstől független – objektív felelősség szankciórendszerébe. 5
megfontolandó azonban az, hogy ha valaki a jogerőre emelkedést követően ismételten ugyanolyan, vagy hasonló szabálysértést követ el (pl. egy éven belül 3. alkalommal) a bírságtétel felső határa 50%-kal emelkedik. b) elzárás az egész intézményt, ezen belül alapvetően a tulajdon elleni szabálysértést (mint újonnan megállapított vitatott tényállást) célszerű elemezni. Itt indokolt rámutatni (legalábbis is ismeretem szerint): a visszatartó erőt illetően az eljáró szerveknek konkrét adata nincs, de egyes kereskedelmi érdekképviseletek azt kommunikálták, hogy 40%-kal csökkent a bolti lopások száma. Az egyik anyag szerint pl. Ausztriában már az 1 € értékű lopás is bűncselekménynek számít, annak jogkövetkezményeivel együtt, tehát: A Kormány nem kívánja eltörölni, sem visszaszorítani az elzárás büntetéseket. c) közérdekű munka Célszerű kiegészíteni az anyagot azzal, hogy a közérdekű munkát gyorsabban és megfontoltabban kell alkalmazni, ezért az eljárás alá vontnak már a hatósági feljelentés megtételekor, de legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell arról, hogy ezt vállalja-e, ugyanakkor az eljáró szabálysértési hatóságnak rendelkeznie kell a – munkaügyi központ által megküldöttel - a megye területén elvégezhető ilyen munkákkal. d) a kitiltással kapcsolatban helyes álláspontot foglal el a tervezet
6
