A szabályozás lényege: „integrált” energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza • a főtés és a légtechnika termikus fogyasztását, • a nyereségáramok hasznosított hányadát, • a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását, • a használati melegvíztermelés energiafogyasztását, • a világítás energiafogyasztását, (ez utóbbit lakóépületek esetében nem)
•az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekbıl származó nyereséget, • a kapcsolt energiatermelésbıl származó nyereséget valamennyi tételt primer energiahordozóra átszámítva
A primer energia váltószámok részben a mőszaki tények, részben a tervezıket, építtetıket orientáló „stratégiai szempontok” alapján kerültek meghatározásra, az egyszerőség kedvéért a földgázt tekintve viszonyítási alapnak. A tényszámok évente változnak, a szabályozásban szereplı számok terv szerint ötévenként kerülnek felülvizsgálatra.
1
A Direktíva szerint integrált energetikai mutatóval kell jellemezni az épület egészét. Ezt mint a rendszer egészének primer energiaigényét kifejezı módszert el kell és el is lehet fogadni.
Az elveknek megfelelı követelményt így lehet ábrázolni Összesített energetikai jellemzı kWh/m2év
Felület/Térfogat arány Ilyen a végeredmény
A Direktíva szerint integrált energetikai mutatóval kell jellemezni az épület egészét. Ezt mint a rendszer egészének primér energiaigényét kifejezı módszert el kell és el is lehet fogadni. De ebben az integrált jellemzıben az épülettel magával összefüggı tételek csak kis hányadot képviselnek. Elvileg fennállhat annak a veszélye, hogy egy energetikailag rossz épület integrált mutatója megfelelı lehet, ha megengedett, hogy a rossz hıszigetelés, tájolás hatását jó hatásfokú(nak feltételezett) használati melegvízellátás vagy a világítás alacsony primer energiaigényével ellentételezzék. Még ha ilyen rendszerek létesülnek is, semmi garancia arra, hogy az épület rendeltetése nem változik, hogy a rövid élettartamú rendszereket késıbb legalább ilyen jó újakkal fogják majd lecserélni.
2
A Direktíva szerint integrált energetikai mutatóval kell jellemezni az épület egészét. Ezt mint a rendszer egészének primér energiaigényét kifejezı módszert el kell és el is lehet fogadni. De ebben az integrált jellemzıben az épülettel magával összefüggı tételek csak kis hányadot képviselnek. Elvileg fennállhat annak a veszélye, hogy egy energetikailag rossz épület integrált mutatója megfelelı lehet, ha megengedett, hogy a rossz hıszigetelés, tájolás hatását jó hatásfokú(nak feltételezett) használati melegvízellátás vagy a világítás alacsony primer energiaigényével ellentételezzék. Még ha ilyen rendszerek létesülnek is, semmi garancia arra, hogy az épület rendeltetése nem változik, hogy a rövid élettartamú rendszereket legalább ilyen jó újakkal fogják majd lecserélni.
Ezért az integrált energetikai mutatóra vonatkozó követelményérték mellett fenn kell tartani egy olyan alapkövetelmény rendszert is, amelyben minden, az épülettıl függı, de csak az épülettıl függı tétel szerepel, ezzel garantálva egy elfogadható hıtechnikai minıséget, bármilyen is legyen az épület használati módja, bármilyen módosítás történjék is a világítás és a használati melegvíz fogyasztók területén.
Ezt garantálja az épület fajlagos hıveszteségtényezıjére vonatkozó követelmény elıírása, amely a rendeltetéstıl független (és hasonlít az MSz 04-140/2 követelményéhez).
Fajlagos hıveszteségtényezı
W/m3K
Felület/Térfogat arány
A fajlagos hıveszteségtényezı csak az épülettıl függ. A fajlagos hıveszteségtényezı tehát független az épület rendeltetésétıl. A fajlagos hıveszteségtényezıre vonatkozó követelményt
minden a rendelet hatálya alá esı épület esetében be kell tartani!
3
Elızetes a fajlagos hıveszteségtényezı számításához
q=
Q + Qsid 1 (∑ AU + ∑ Ψll − sd ) V 72
Csak az épületre jellemzı adatok szerepelnek benne! Többféle módon használható – késıbb részletezendı.
A fajlagos hıveszteségtényezıre vonatkozó követelmény egyazon épület esetében is különbözı üvegezési arányokkal, különbözı rétegtervi hıátbocsátási tényezıkkel betartható. Ezért rossz döntések megelızése végett az egyes szerkezetekre a megengedett legnagyobb hıátbocsátási tényezı korlátozott A szabályozás szintjei tehát: az összesített primer energiafogyasztás ne legyen nagyobb, mint X kWh/m2év, ezen belül az épület fajlagos hıveszteségtényezıje ne legyen nagyobb, mint Y W/m3 (de ez önmagában még nem elégséges). az egyes szerkezetek hıátbocsátási tényezıje ne haladja meg az adott szerkezetre elıírt határértéket (önmagában persze ez sem elégséges). A fentieken túl követelmény a nyári túlmelegedés kockázatának egyszerő ellenırzése
A szabályozás tehát három szintő: az összesített primer energiafogyasztás ne legyen nagyobb, mint X kWh/m2év, ezen belül az épület fajlagos hıveszteségtényezıje ne legyen nagyobb, mint Y W/m3K (de ez önmagában még nem elégséges) az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hıátbocsátási tényezıje ne haladja meg az adott szerkezetre elıírt határértéket (önmagában persze ez sem elégséges).
4
Ugyanez a másik irányból végigjárva: Az egyes határoló- és nyílászáró szerkezetek hıátbocsátási tényezıje ne haladja meg az elıírt értéket De ez önmagában nem garantálja azt, hogy az épület fajlagos hıveszteségtényezıjére vonatkozó követelmény teljesül! Az épület fajlagos hıveszteségtényezıje ne haladja meg a felület/térfogat viszony függvényében elıírt határértéket. De ez még nem garantálja azt, hogy az összesített energetikai mutatóra vonatkozó követelmény teljesül! Az összesített energetikai mutató ne haladja meg a rendeltetés és a felület/térfogat viszony függvényében elıírt értéket.
Az energetikai követelménnyel összefüggı számítások az épület egészére vonatkoznak. A számítások célja a követelményekkel való összehasonlítás. A számításoknak nem (elsıdleges) célja az épületgépészeti rendszerek méretezése
5
