A szabadkımővesség történeti és eszmei háttere

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézet

A szabadkımővesség történeti és eszmei háttere Szakdolgozat

Konzulens: Dr. Veres Ildikó

Készítette: Ekert Anna Zsófia

egyetemi docens

Szak: Szabad bölcsészet BA

Miskolc, 2013.

1

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék .............................................................................................................2 Mottó................................................................................................................................4 Bevezetés..........................................................................................................................5 1. Mi a szabadkımővesség? ...........................................................................................7 2. A szabadkımővesség gyökerei ..................................................................................9 2. 1. A szabadkımővesség, Salamon király és a templomos lovagok..............................9 2. 1. 1. A DeMolay-rend.................................................................................................10 2. 2. Katedrálisépítés ......................................................................................................11 2. 3. A szabadkımővesség kialakulásának néhány jelentıs állomása............................11 2. 3. 1. A Regius kézirat .................................................................................................11 2. 3. 2. A szervezet bıvülése ..........................................................................................12 2. 4. Az angolszász és a kontinentális rendszer..............................................................13 2. 4. 1. Az angolszász rendszer.......................................................................................13 2. 4. 2. A kontinentális rendszer .....................................................................................13 3. A szabadkımővesség filozófiája ..............................................................................15 3. 1. A felvilágosodás megjelenése a szabadkımővességben ........................................15 3. 2. Egyenlıség, szabadság, testvériség ........................................................................16 3. 2. 1. Egyenlıség – szabadság – testvériség ................................................................17 3. 2. 2. Egyenlıség, szabadság, testvériség ....................................................................18 3. 3. A humanizmus temploma.......................................................................................18 3. 4. Az elveszett paradicsom .........................................................................................19 3. 5. Út a fény felé ..........................................................................................................21 4. A szabadkımővesség szimbólumai .........................................................................22 4. 1. A szimbólum általában ...........................................................................................22 4. 1. 1. Alak és jelentés részleges egyezése....................................................................23 4. 2. A kétely ..................................................................................................................23 4. 3. A szabadkımővesség, mint allegória .....................................................................23 4. 4. Szimbólumok a páholyban .....................................................................................24 4. 5. Eszközök és tisztségek............................................................................................27 4. 5. 1. A páholy progresszív tisztségei ..........................................................................28 4. 5. 2. A páholy nem progresszív tisztségei ..................................................................29 2

4. 6. Egyéb szimbólumok a páholyban...........................................................................29 4. 7. A G bető és a szabadkımővesség kapcsolata........................................................31 5. A szabadkımővesség Magyarországon a 18. században ......................................33 5. 1. A Draskovich- féle rendszer ...................................................................................33 5. 2. A magyarországi tartományi páholy.......................................................................35 5. 2. 1. Történelmi háttér és viszonyok...........................................................................35 5. 2. 2. Elıkészületek......................................................................................................35 5. 2. 3. Szabadkımőves reform-pátens...........................................................................36 5. 3. Kazinczy Ferenc, a szabadkımőves .......................................................................36 5. 3. 1. Pálóczi Horváth Ádám titkos szabadkımőves dokumentuma ...........................38 5. 3. 2. A jakobinus mozgalom.......................................................................................39 Exkurzus 1. : Walt Disney kapcsolódási pontjai a szabadkımővességgel ..............42 1. 1. Szabadkımőves és vallási utalások a Disney rajzfilmekben..................................42 1. 2. Club 33 ...................................................................................................................43 Összegzés .......................................................................................................................44 Bibliográfia....................................................................................................................45 Melléklet ........................................................................................................................49 Idegen nyelvi összefoglaló ............................................................................................51

3

,, Evezz a mélyre…! ” (Lk 5,4)

4

BEVEZETÉS

,,A szabadkımővesség az egyik legısibb világi testvériség. Olyan férfiak társasága, akik elkötelezettek az erkölcsi és lelki értékek iránt. Tagjai rituális cselekményeken és legendákon

keresztül

ismerkednek

meg

a

testvériség

értékeivel,

az

önnevelés

kötelezettségével és a humánummal.”1 A számtalan legenda és történet, melyek a szervezet körül keringenek, egyaránt szólnak a keletkezésrıl és találgatják, hogy mi zajlik a páholy falain belül. Az ezek kapcsán felmerülı kérdésekre azonban nem kaphatunk egyértelmő választ. Ahhoz, hogy a szabadkımővesség lényegét kicsit is megérthesse az, aki nem szabadkımőves, a probléma gyökeréig kell visszamenni. Nem elég ugyanis, ha csak a felszínre tekintünk. Mélyebbre kell ásnunk, egészen szabadkımővesség történelmi és eszmei gyökereihez. A társaság múltja ugyanis a szimbólumokon keresztül él a jelenben. Korántsem biztos azonban, hogy a múlt ismerete segít megérteni a jelent, de mindenképpen támaszt nyújt abban, hogy a szabadkımővességet értelmezni tudjuk. A dolgozatomban az alábbi kérdésekkel foglalkozom: a szabadkımővesség történeti és eszmei hátterével, a szimbólumaival, illetve a magyarországi szabadkımővesség néhány jeles alakjával. A szakdolgozatom célja a fentiek alapján tehát az, hogy közelebb jussak ahhoz, hogy megértsem a társaság mőködésének lényegét.

Témaválasztásomhoz a kíváncsiságom vezetett. A szabadkımővesség körül keringı hízelgı és kevésbé hízelgı legendák és történetek arra sarkalltak, hogy megvizsgáljam a társaság múltját azt remélve, hogy elızetes feltételezésem bizonyítást nyer. Hipotézisem két részbıl áll: a szabadkımővesség több, mint meghatározott idınként találkozó társaság, akik tevékenységét titok és homály fedi; másrészt több a múlt tradícióit lelkesen ápoló társaságnál is. A fı kérdés, melyre választ keresek: honnan ered a szabadkımővesség?

A dolgozatomat az alábbi módon épül fel: elıször foglalkozom a szabadkımővességgel általánosan. Ezután a társaság történelmi gyökereit mutatom be Salamon királytól a középkori kımőves céhekig. A szabadkımővesség filozófiája címő fejezetben a 1

http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html#1

5

szabadkımővesség jelmondatával (egyenlıség, szabadság, testvériség)-, a humanizmus templomának építésével, valamint az elveszett fény és tudás keresésének dilemmáit, kérdésköreit gondolom át. Ezt követıen a társaság szimbólumait elemzem az eszmei háttérrel párhuzamba állítva. A magyarországi szabadkımővességen belül- a történeti áttekintés mellett- kitérek Kazinczy Ferenc tevékenységére, valamint Vámos Hanna, a Szegedi Tudomány Egyetem hallgatójának felfedezésére is. Az Exkurzusban pedig Walt Disney és a szabadkımővesség kapcsolódási pontjait foglalom össze.

6

1. Mi a szabadkımővesség? Erre a kérdésre még egy szabadkımőves is keresné a megfelelı választ. Ennek oka egyrészt a válasz összetettsége, másrészt pedig az, hogy a nem szabadkımővesek nehezen értenék meg, még akkor is, ha egyébként intelligens és okos emberek. Arra a kérdésre is sok válasz, vagy elmélet született, hogy kik hozták létre a szervezetet, errıl a következı fejezetben részletesen szólok. Mikor hozták létre? Szintén nem lehet pontosan meghatározni. Létezik egyáltalán? Igen, létezik. Ezen a ponton joggal merülhet fel bárkiben az a kérdés, hogy akkor miért nem tudjuk megmondani, mi az a szabadkımővesség? A szervezet alapelve: egyenlıség, szabadság, testvériség. Ez a mondat összeforrt a francia forradalommal is, így sokan arra következtetnek, hogy a szabadkımővesek felelnek a forradalomért. (A dolgozatomban erre részletesen kitérek.) A társaság a ,,humanizmus templomát” építi. Ebbıl következik, hogy nagy hangsúlyt fektetnek Horatius2 mondatára: Sapere aude!3 A társaság tagjai az ész harcosai, akik az emberi értelmet helyezik a középpontba. Szimbólumaik tökéletes harmóniában vannak az általuk képviselt tanokkal, hierarchikus rendszerük párját ritkítja. Elsı pillantásra mindkettı érthetınek tőnik, de valójában mindez sokkal bonyolultabb. Egy biztos: a középkori kımőves céhek gyakorlatiassága az idı során vallási-filozófiai rendszerré alakult, de téves állítás vallásnak titulálni. ,,Teológiája4 nincs, dogmatikát5 nem ismer, és bárki vallási meggyızıdését tiszteli.”6 Vallási

jellege

van,

vallási

szimbólumok

jelentıs

száma

megtalálható

a

szabadkımővességben, nem áll mögötte olyan vallási háttér és tudomány, mint a kereszténység vagy a zsidóság mögött. A szabadkımőves páholyokban nem számít, ki miben hisz, a szervezet pusztán azt követeli meg a tagjaitól, hogy vallásosak legyenek. Istenhitet nem várnak el a zsidótól, mint ahogy tórát sem olvastatnak a kereszténnyel. Mindössze a Legfelsıbb Lényben való hit és a felé tanusított feltétlen tisztelet kötelezı. Az 2

Horatius Flaccus, Quintus (Kr.e. 65 - Kr. e. 8) római költı (http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Horatius.htm) 3 Jelentése: merj gondolkozni! (http://thor.hu/?latinma_mn_sapere%7Caude._szotar) 4 a theologia görög kifejezésbıl, amelynek eredeti antik jelentése: istenekrıl való emelkedett, himnikus beszéd. A kereszténység saját,kinyilatkoztatáson alapuló tanításának rendszeres és tudományos igénnyel elıadott, a kinyilatkoztatást és a teljes hitletéteményt átfogó elıadására alkalmazza ezt a kifejezést. (http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/teol/teologia.htm ) 5 a bibliai tanítások rendszerezése, más néven rendszeres teológia (http://www.bibliai.com/dogmatika/) 6 http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html#5

7

Isten szót nem is használják, ,,…az Isten fogalma helyett (…) a ,,Világegyetem Nagy Építımestere” titulussal illeti, melynek a régi-új templomát majd a Szabadkımővesség építi föl az egész emberiség számára.”7 A szabadkımővesség tanítása szerint a tudás temploma elveszett, és az ı feladatuk ezt újra felépíteni.

A szabadkımővesség nem politikai irányzat, és nem célja a világot az irányítása alá vonni. A rend tagja volt számos politikus és több ország vezetıje, de nem a fent említett céllal. Az a feltételezés, hogy a világot a szabadkımővesek uralják, és minden esemény hátterében ık állnak, részben a rosszindulat szülötte, részben pedig a titokzatosságé. Igaz azonban, hogy sem ezen állítás, sem ennek ellenkezıje nem bizonyított. Egyetlen céljuk a valahová tartozás és a humanizmus templomának építése volt, és ma is az. Tény, hogy vannak elméletek, melyek cáfolják mindezt, ám ezek is csak feltételezések, helyenként erıltetett bizonyítékokkal alátámasztva, rosszindulattal átitatva.

7

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=23986&n=lambert&blog_cim=Szabadk%F5m%FBvess%E9g

8

2. A szabadkımővesség gyökerei

A szabadkımővesség gyökereihez nehéz eljutni. Ennek oka egyrészt, hogy nincs konkrét válasz arra a kérdésre, hogy honnan ered, mely korból és ki által, másrész a kevésbé konkrét válaszok is inkább elméletek és spekulációk. Az azonban kétségtelen, hogy ezek az elméletek történelmi tényekkel többnyire alátámaszthatók. Maguk a szabadkımővesek abban hisznek, hogy a társaság Salamon király8 uralkodásától létezik, erre utal a szertartások és a páholyok formája, de erre egy másik fejezetben térek majd ki.

2. 1. A szabadkımővesség, Salamon király és a templomos lovagok Néhány elképzelés a templomos lovagok korára vezethetı vissza. A templomosok egy katonai jellegő szerzetesrend tagjai voltak, amelyet az elsı keresztes hadjárat idején (10951099)

hoztak

létre,

hogy megvédjék

a

keresztény zarándokokat.

Eszerint

a

szabadkımővesség a 14. század elején, Skóciában alakult ki azokból a templomos lovagokból, akik ide menekültek Franciaországból, miután ott üldözni kezdték a lovagrendet. Ehhez kötıdik a skóciai Rosslyn-kápolna legendája is, és érdekes módon visszanyúlik Salamon király templomához: a kápolnát ugyanis a templom kicsinyített másolatának tartják. A szabadkımőves páholyok alaprajza pedig majdnem teljesen megegyezik Salamon templomának alaprajzával. Ez azért jelentıs, mert a Templomosok II. Balduin9 királytól megkapták Salamon király egykori templomának egyik szárnyát, ezért hívják ıket templomosoknak.10 ,, A templomos lovagok az elkövetkezı évszázadokban a pápaság, az egyház, a fennálló világrend elleni harc jelképei és annak mártírjai lettek. Emlékük mindmáig kísért, mind a mai napig könyvek, regények, filmek hısei és fıszereplıi. Mítoszukat különösen erısítette már a középkorban az, hogy Jacques de Molay a máglyán állítólag elátkozta a gyilkosait – mind a pápa, mind a francia király még abban az évben meghalt, a francia uralkodói 8

Izraeli uralkodó(i. e. 971 – i. e. 932) (http://hu.wikipedia.org/wiki/Salamon_zsid%C3%B3_kir%C3%A1ly) Jeruzsálemi király (1100-1118) (http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Balduin_jeruzs%C3%A1lemi_kir%C3%A1ly) 10 http://hu.wikipedia.org/wiki/Templomosok 9

9

dinasztiát, a Capet-házat folyamatos tragédiák érték, majd rövid idın belül kitört a százéves háború. Ilyen körülmények között nem meglepı, hogy egyesek esküsznek arra, hogy a templomos lovagrend nem szőnt meg, csupán illegalitásba vonult, ma is mőködnek, vagy ha már konkrétan, ebben a formában nem is létezik, az általa létrehozott titkos társaság, a szabadkımővesség él és virágzik.”11

2. 1. 1. A DeMolay-rend Jacques de Molay12 haláláig hőséges volt a Templomosokhoz, ennek tiszteletére, mikor Frank Sherman Land 1919-ben ifjúsági szabadkımőves-csoportot alapított, DeMolayrendnek nevezte el. (Jacques de Molay neve a rend elnevezésében összeolvadt, és DeMolay-ként szerepel.) A rendre egyre több figyelem hárul, melynek köszönhetıen ,,…a kımővesszervezetek hivatalosan is elismerték az új rendet…”13 A DeMolay-rend a legnagyobb ifjúsági szervezet a világon, mely nem titkos sem a céljait, sem pedig a szabályait tekintve. ,,…Egyedüli titkaink a kézfogás, bizonyos szavak és jelek, melyek alapján felismerhetjük egymást…”14 -írja H. Poul Jeffers, Az amerikai szabadkımővesek címő könyvében. A beavatás két részletben történik. Elıször megismertetik a DeMolay hét legfıbb erényét: a szülık szeretetét, Isten tiszteletét, bátorságot, bajtársiasságot, hőséget, tiszta gondolkodást, beszédet és tettet, valamint a hazafiságot.15 A beavatás második fokozatával jutnak el a titokhoz: DeMolay-hoz és a hőséghez. A DeMolay-rend, csakúgy, mint a szabadkımővesség megköveteli az istenhitet. A tagok a beavatás után testvérekké válnak, tovább erısítve ezzel a szabadkımőves rend testvériség-kötelékét. A rend káptalanokból áll, amely ebben az esetben a páholyok szerepét hivatott betölteni. A káptalanok mind a mai napig egy-egy szabadkımőves nagypáholy támogatását élvezik. 11

http://mek.oszk.hu/06200/06293/06293.htm#9 a Templomosok 23. és egyben utolsó Nagymestere, ı vezette a rendet 1292. április 20-tól egészen annak 1312-es feloszlatásáig. İ a legismertebb templomos lovag, Nagymesterként a célja az volt, hogy megreformálja a Templomos lovagrendet, hogy az képes legyen megbirkózni a Szentföldön végbement változásokkal. Európában csökkent a keresztes hadjáratok támogatottsága, valamint bizonyos háttérben mozgó erık a rend feloszlatásán és annak vagyonának megszerzésén munkálkodtak. Szép Fülöp Franciaország királya költséges háborúkat folytatott, amihez pénzre volt szüksége, melyet a Templomos rend biztosított számára, azonban, hogy az összeg visszafizetésétıl megmeneküljön 1307-ben Franciaországban lefogatta Jacques de Molay Nagymestert és a többi francia templomost. Kínvallatással eretnekségrıl tanúbizonyságot adó beismerı vallomást csikart ki a Nagymesterbıl, aki azt késıbb visszavonta, ezért Fülöp dühében 1314-ben Párizsban máglyára küldte és megégettette. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Jacques_de_Molay) 13 Jeffers, H. Poul:Az amerikai szabadkımővesek-a titkos társaság, ford: Jutai Péter, Budapest, Gabo Kiadó, 2006. 157. o. 14 U.o. 159. o. 15 U.o. 159. o. 12

10

2. 2. Katedrálisépítés Egy másik, talán kevésbé legenda-íző elmélet szerint a szabadkımővesek a kezdetekben szó szerint szabad kımővesek voltak. Kétségtelen, hogy azon szimbólumok és jelképek, melyek a mai napig a szabadkımővesség szerves részét képezik, ezen elmélethez vezethetık vissza, de pontos választ így sem ad arra a kérdésre, hogy honnan ered a társaság. A középkori monumentális mérető katedrálisok építésének titkát csak azok ismerhették, akik tisztában voltak a geometria titkával is. İk voltak a kımővesek, akik önmaguk urai voltak, és így egyszerre több építkezést is felügyelni tudtak. Késıbb kımőves céhekbe tömörültek, így óvták a titkot, de nem csak ezzel a céllal. A jövı kımőveseit is keresték, a titok és a magas színvonal megırzése mellett. A jövı kımővesei hét évig inasok voltak. Ez idı alatt ismerkedtek meg a kımővesség titkával és azzal, hogy hogyan ismerhetik fel más céhek tagjait, például titkos kézfogásokról, jelképekrıl.16.

2. 3. A szabadkımővesség kialakulásának néhány jelentıs állomása Pontosan megállapítani, hogy mikor jött létre a szabadkımővesség, szinte lehetetlen. Néhány kézirat megjelenése és néhány történelmi esemény azonban vitathatatlanul fontos szerepet játszott abban, hogy a társaság megalakult. Ezek közül kívánok néhányat bemutatni.

2. 3. 1. A Regius kézirat Ismeretlen szerzı fogalmazta meg 1390-ben azokat az erkölcsi és viselkedési normákat, melyeket alapul véve egy kımővesnek viselkednie kell. A megjelenéssel kapcsolatban Albert Mackey más véleményen van, mert korábbra, a 14. század elejére helyezi, és azt feltételezi, hogy a szöveg német kımőves-legendáriumból vett át elemeket.17 Ez nem meglepı, akkoriban gyakran elıfordult, hogy ,,a különbözı országokban dolgozó építıcéhek átvettek egymás rítusaiból és szimbólumaiból egyes elemeket.”18

16

V.ö:Morgan, Pat: A szabadkımővesség titkai, ford: Varga Judit, Szekszárd, Saxum Kiadó, 2008. 8-10. o. Benedek Szabolcs: A szabadkımővesség eredete (http://mek.oszk.hu/06200/06293/06293.htm) 18 Benedek Szabolcs: A szabadkımővesség eredete (http://mek.oszk.hu/06200/06293/06293.htm) 17

11

,,A figyelemre méltó az, hogy a British Museumban ma is megtalálható a Regius kéziratban megfogalmazott alapszabályok megjósolni látszanak a modernkori szabadkımővesség szabályait és struktúráját. A dokumentum egy egyértelmő erkölcsi kódot fektet le, és a tagok közti erıs kötelék szükségessége mellett szólal fel…”19

2. 3. 2. A szervezet bıvülése Angliában, a 17. századtól már nem csak olyanok lehettek tagjai a kımőves társaságoknak, akik kitanulták a mesterséget. Ennek oka az volt, hogy a kımőveseket hatalmas társadalmi megbecsülés övezte, és már nem csak kımővesek akartak tagok lenni, hanem elıkelı férfiak is, annak ellenére, hogy ,,…a kövek és a geometria rejtelmei ismeretlenek voltak számukra.”20 Ennek oka az volt, hogy ,, … a tanult férfiak (…) vonzónak találták a szabadkımővesség mögött rejlı elveket, és teljes egészében részeseivé akartak válni ennek a testvériségnek.21 Négy angliai páholy 1717-ben ,,úgy határozott, hogy megalakítják az elsı nagypáholyt”22 , mely az Angliai Egyesült Nagypáholy nevet kapta. Az angol nagypáholyból a 18. század közepén kiszakadt egy kisebb csoport, mely a valóban kımőves értékek mellett tette le a voksát és elítélte a ,,modern” kımőveseket, akik valójában nem értettek a kıfaragáshoz. A 17. században egyre inkább terjedt a szabadkımővesség az angol és a skót nemesek körében. Ennek oka a titokzatosságban keresendı. Azonban a régi és az új elveket valló kımővesek 1813-ban kompromisszumot kötöttek: visszatértek a ,,modernizálás” elıtti szimbólumokhoz, és az Angol Egyesült Nagypáholy ismét teljes létszámban mőködhetett tovább. Ezután sorra alakultak meg a különbözı államok nagypáholyai, melyek az útmutatást adják a kisebb páholyoknak.

19

Morgan. 11. o. U. o. 11. o. 21 U. o. 13. o. 22 U. o. 13. o. 20

12

2. 4. Az angolszász és a kontinentális rendszer23 2. 4. 1. Az angolszász rendszer Az általánosan elfogadott kategorizálási elvek szerint az angol típusú páholyokban elvárás az istenhit, de az már nincs elıírva senkinek, hogy miben higgyen. A „reguláris”-nak nevezett angol rendszerő páholyokban hagyományosan kerülik a vallási és a politikai témákat, néhol egyenesen tiltottak. Ez a rendszer a hagyományos 3 fokozatos hiearchiát követi: inas, legény, mester. Az Újvilág betelepítésében élenjáró britek már a kezdetek kezdetén magukkal vitték a szabadkımővesség gondolatát (és gyakorlatát) Észak-Amerikába is. A gyarmatok függetlenné válását követıen az USA-ban is sorra alakulnak a nemzeti páholyok, minden tagállamban egy-egy. Voltak próbálkozások, melyek alapján ezeket egy nagypáholy irányítása alá vonták volna össze, de a kezdeti lelkesedést felváltotta a regionális féltékenység, ezért minden maradt a régiben. Az egyesített Amerikai Nagypáholy elsı embere maga George Washington24 lett volna.

2. 4. 2. A kontinentális rendszer A nemzetközi szabadkımőves mozgalom legnagyobb belsı választóvonala az angolfrancia ellentét mentén húzódik. 1728-ban formálisan is megalakul a kontinentális Európa legrégibb szabadkımőves csoportja, a Franciaországi Nagyoriens. Az együttmőködés a britekkel másfél évszázadon keresztül zökkenımentesen zajlott, ám 1876-ban a franciák kijelentették, hogy mostantól kezdve tagjai számára nem kötelezı az istenhit, s készen áll ateistákat is soraiba fogadni. Ez volt az úgynevezett világiság hajnala a szabadkımővesek között. A britek megszakították a kapcsolatot a tradicionális kımővességgel szakító, irreguláris, azaz szabálytalan, ill. a szabályostól eltérı elvek szerint mőködı franciákkal. Egyedül a Francia Nemzeti Nagypáholy definiálta saját tevékenységét regulárisnak, azaz az angolszász rendszert követınek és tartotta meg a hitbéli köteléket. Ebbıl következik az egyik különbség az angolszász és a kontinentális szabadkımővesség között: míg a brit

23

az alfejezetet v.ö: http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/13/szabadkomuvesek-1-0/ az Amerikai Egyesült Államok elsı elnöke (1789–1797), a függetlenségi háború (1775–1783) fıparancsnoka és gyıztes hadvezére, szabadkımőves. Elnöki tevékenysége elıtt szerepet játszott az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd késıbb az elsık között írta alá a dokumentumot. Tevékenységei miatt az Amerikai Egyesült Államokban a „Nemzet Atyjának” hívják. Az ország fıvárosa, Washington, róla kapta a nevét. (http://hu.wikipedia.org/wiki/George_Washington ) 24

13

szabadkımőveseknél a vallás és a politika említése tilos, addig a franciák semmiféle ilyen korlátot nem tartanak fenn. ,,Szerintük felnıtt, értelmes, szellemileg független és kreatív emberek bármirıl beszélgethetnek és vitatkozhatnak, akár páholyon belül, akár azon kívül.”25 A kontinentális rendszer a tradicionális 3 fokozatot 33-ra emelte, melyben a 33. volt a legmagasabb. A francia irregulárisok hátat fordítása a tradícióknak a katolikus egyház ellenszenvét is kiváltotta. A franciaországi szabadkımővesek nyíltan amellé a forradalom mellé álltak, amely letaszított trónjáról egy, a pápa által felkent királyt és az egyenlıség, szabadság és testvériség mellett tették le a voksukat, mely a szabadkımővesség egyik alapvetı jelmondatává vált.

25

http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/13/szabadkomuvesek-1-0/

14

3. A szabadkımővesség filozófiája ,,Valójában a szabadkımővesek világa a mai napig rejtély marad azok számára, akiket nem fogadott be ez a hierarchikus szervezet.”26 Aki nem tagja a szabadkımőves társaságnak, soha nem fogja megérteni azt, amirıl a rend szól. Értelmet keresni tartalom nélkül lehetetlen. Nem kísérlem meg megérteni azt, amiben egy szabadkımőves hisz, ahogyan azt sem, amiben hinnie kell. Értelmezni kívánom viszont az elvet, amely alapján a társaság mőködik. ,,… a Szabadkımőves rend jelentése mélyebb annál, mint egy alapvetı erkölcsi kód, mint ahogy azt minden ember feltételezi….”27 Meggondolandó felvetés abból, a szempontból mindenféleképpen, hogy pusztán erkölcsi iránymutatásért érdemes lenne-e egy egész világot behálózó szervezetet mőködtetni. Ha más oka nincs is, de anyagilag semmiféleképpen nem kifizetıdı. A szabadkımővesség több egy morális szabálygyőjteménynél és több a kıfaragó mesterség tradícióinak ápolásánál. Mindenképpen fontos tisztázni, hogy a középkorban a katedrálisok akkor is felépültek, ha az építész, vagyis a kımőves esetleg a munkafolyamat hosszú ideje alatt meghalt. Ebbıl az következik, hogy az építészet titkai nem voltak annyira titkosak. Sokkal inkább fontos volt azt megırizni a külvilág elıl, amit nem is érthetnek meg: a filozófiai hátteret.

3. 1. A felvilágosodás megjelenése a szabadkımővességben A társaság tagjai a nyilvánosság felé a felvilágosodás eszméivel nyitottak. Kiss Endre József28 az ekkor kezdıdı korszakot nevezi a szabadkımővesség klasszikus korszakának. James Anderson (1679/1680-1739)29 1723-ban megírt szabadkımőves Alaptörvénye már az elsı paragrafusban leszögezi a humanizmus fontosságát, mely talán a legjelentısebb mozgatórugója a felvilágosodásnak.

26

Morgan, i. m. 6. o. Wilmshurst, W. L.: A szabadkımővesség filozófiája ford: Ladányi Krisztina, Onga, Hermit Könyvkiadó, 2004. 37. o. 28 református lelkész, könyvtáros, újságíró (1951- ) (http://srta.tirek.hu/lap/kissendrej/cikk/mutat/rovidszakmai-eletrajz/ ) 29 Skót író, miniszter, a szabadkımővesek alkotmányának megalkotója(http://en.wikipedia.org/wiki/James_Anderson_(Freemason) ) 27

15

,,1§ (1): A szabadkımővesek szövetsége a felvilágosodás terjesztésére és a humanizmus megırzésére, valamint ápolására alakult testület, melynek tagja egymást testvérnek tekintik és nevezik.”30 Tisztelnek minden vallást és világnézetet. Azt vallják, hogy mindenki egyenlı, így a bırszín, a hit, a beállítottság nem vethet fel senkivel szemben diszkriminatív jellegő kérdéseket. ,,1§(3): A szabadkımővesek szövetsége jó hírnevő, független férfiakat fogad be tagjaiul, akik testvériesen egyesülnek a szellemi és erkölcsi nemesbülésre irányzott törekvésükben, minden tekintet nélkül fajra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre vagy politikai pártállásra.”31 Ezt megerısíti azon alapelv, mely kimondja a vallási és politikai viták nem kívánatos jelenlétét a szabadkımővességen belül. E vonatkozásban Anderson alkotmánya egyértelmően fogalmaz: ,,1§(6): A szabadkımővesek szövetsége (…)tiszteli tagjainak vallási és politikai meggyızıdését, és kizár gyülekezetébıl minden vallási és politikai vitatkozást.”32

3. 2. Egyenlıség, szabadság, testvériség A felvilágosodás talán legismertebb jelmondata. James Anderson is ezen három szóra építi fel az Alaptörvényt. Azok, akik a szabadkımővességben kizárólag összeesküvéseket látnak, azt mondják, hogy az 1789 és 1792 között zajló francia forradalmat a szabadkımővesek robbantották ki. ,, Túlzás azonban az a sommás kijelentés, mely szerint a kımővesség mindenütt az abszolutizmus univerzális ellenségeként mőködött.”33 Valóban túlzás, tekintve, hogy maga XVI. Lajos34 is a szabadkımőves rend tagja volt. Különös feltételezés, hogy Franciaország királya a saját maga által vezetett abszolutista államhatalom megdöntésére törekedett volna, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy ı volt az egyetlen francia uralkodó, akit kivégeztek.

30

Kiszely Gábor: A leleplezett szabadkımővesség. Budapest, Korona Kiadó 2000. 21. o. U. o. 21. o. 32 U. o. 21. o. 33 U. o. 16. o. 34 Francia uralkodó (1772-1792) (http://katonaj-mkszig.hu/diakok/diakweb/Kocsis/eletrajz.html ) 31

16

Az is kétségtelen azonban, hogy nehéz ezt a három fogalmat (egyenlıség, szabadság, testvériség) máshogy és másként értelmezni, mint amit jelentenek, ugyanakkor fontos eldönteni azt, hogy egymástól függıen, vagy függetlenül tekintünk rájuk.

3. 2. 1. Egyenlıség- szabadság -testvériség A fenti hármasságnak szabadkımővesek titokzatos világában csak együtt van értelme. Egymást egészítik ki, egymás támaszai. Kiszely Gábor35 szerint ,,A szabadkımővesség emberképe (…) nem filozófiai rendszer, hanem

inkább

magatartásforma,

melynek

különleges

hely

jut

az

európai

gondolkodásban.”36 Korábban már utaltam arra, hogy kiemelt szerepe van a testvériségnek, és az egyenlı bánásmódnak. A szabadkımővesek vallják, hogy a lelki szabadság, a kiteljesedés csak ilyesfajta megkülönbözetés nélkül valósulhat meg. A társaság ezzel egyfajta szigetet képez: kiemelkedik a széthúzás és a harcok közül, és harmóniát teremt. Errıl Kazinczy is hasonlóképpen vélekedik, ezzel kapcsolatos nézeteit Aranka Györgynek37 fejti ki levelében: ,, Én nekem a kımívesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívő emberekbıl; melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külsı világban van; amelyben az ember a királyt és a legalacsonyabb rendő embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a világ esztelenségei felıl…”38 A szabadkımővesek hisznek abban, hogy a lelki szabadság megvalósítása csak akkor lehetséges, ha életüket alárendelik a rend szabályainak, vagyis ez a szabadság kizárólag korlátok között jöhet létre, teret engedve a mértékletességnek, amivel minden kımővesnek rendelkeznie kell. Horizontális és vertikális egyenlıség van a páholyokban. Horizontális, mert a különbözı vallások követıi békében megférnek együtt, és vertikális, mert nemes és polgár a világi hierarchiát figyelmen kívül hagyva, testvérével együtt, ám mégis önmagáért igyekszik elérni a szabadságot.39

35

író, történész (1949-2011) (http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiszely_G%C3%A1bor) Kiszely G: A leleplezett szabadkımővesség. 9. o. 37 magyar író, költı, tudományszervezı (http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranka_Gy%C3%B6rgy_(%C3%ADr%C3%B3) 38 Kazinczy Ferenc összes mővei. Harmadik oszt, Levelezés, II. kötet. Budapest,Magyar Tudományos Akadémia, 1891. p.53. 39 V.ö: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/22 36

17

3. 2. 2. Egyenlıség, szabadság, testvériség Egymástól függetlenül értelmezve is a felvilágosodásban gyökerezik, ám ebben az esetben a három legfontosabb célt foglalja össze egy gondolatban, egyszerősítve. Ahhoz, hogy kellı rálátásunk legyen, a francia forradalom történelmi hátterét kell közelebbrıl megvizsgálni. A francia forradalmat komoly belsı viszályok elızték meg, mely a Napkirály halálával egy idıben kezdıdött. Az abszolutizmus40 meggyengült, az uralkodó tekintélye szinte teljesen eltőnt, a gazdaság megbénult. A társadalom három rendre tagolódott, de ez a hierarchia szinte egyáltalán nem fejezte ki a tényleges erıviszonyokat. A gazdasági hanyatlás miatt XVI. Lajos kénytelen volt megadóztatni a nemességet, akik emiatt követelték a Rendi Győlés újbóli összehívását. A Rendi Győlést a király feloszlatta, melynek következtében a három társadalmi rend képviselıi a Labdaházban alkotmányozó nemzetgyőléssé alakultak. 1789. augusztus 26-án megalkották az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, melyre az uralkodó végül október 26-án - engedve a tömegek nyomásának-felesküdött. A három jelszó itt három külön mondatként értelmezendı. Tulajdonképpen az elnyomás elleni lázadás és az alapvetı jogok akaratának kifejezése. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata ezt foglalja magában, de figyelembe véve az akkori körülményeket és hatalmi játszmákat, az embereknek az egyenlıség, a szabadság és a testvériség (testvériesség) volt a legfontosabb. 41

3. 3. A humanizmus temploma ,,… az emberiség az a templom, melynek épülete nincs befejezve, és (…) mi vagyunk az építkezık, valamint az építı anyagok is azon építmény számára, ami egy egyedi struktúra.”42 Emberiség idıtlen idık óta létezik, de még sincs befejezve. Ennek oka az emberi hibákban keresendı. Isten Ádámnak és Évának, az elsı embereknek megadta a lehetıséget arra, hogy a Paradicsomban éljenek: a tökéletességben. Ám hibát vétettek, a jövı embere számára végzeteset: ettek a tiltott gyümölcsbıl, ezért Isten számőzte ıket a Paradicsomból. 40

egyeduralmi államforma, melyben az uralkodó korlátlanul uralkodik (http://lexikon.katolikus.hu/A/abszolutizmus.html) 41 V.ö: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/22 42 Wilmshurst, i. m. 41. o.

18

A templomépítést az ellenkezı irányból közelíteném meg. Adott a Paradicsom, a tökéletesség helye. Az Édenkert az a templom, ahol minden ,,tégla” a helyén van, minden tökéletesen és hibátlanul mőködik. Ám minden hibával, amelyet az emberek elkövetnek, eltőnik belıle egy-egy alkotóelem, egy-egy rész. A szabadkımővesek pedig ezen folyamat ellen kívánnak fellépni. Meg kívánják akadályozni az emberiség templomának teljes eltőnését, sıt, visszafordítani a folyamatot és újra felépíteni a vétkek miatt eltőnt alkotóelemeket. A szabadkımővesség célja tehát nem más, mint visszatalálni a tökéleteshez, megtalálni a visszautat a Paradicsomba.

A tökéletes emberiség temploma sosem épült meg. Ennek oka a kımővesek kapzsisága volt. Hiram Abiff43 rendelkezett azzal a tudással, amit Wilmshurst ,,felsı tudásnak” 44

nevez a könyvében. Ám ez a tudás nem elérhetetlen. Türelemmel és kitartással minden

kımőves számára elérhetıvé válhatott volna, de a kımővesek rögtön akarták, és meggyilkolták Hiramot, aki magával vitte a titkát a sírba. A templom azóta befejezetlen. A szabadkımővesek pedig azon munkálkodnak, hogy befejezzék ezt. Hiram Abiff sírja a leendı és jelenlegi szabadkımővesek lelkében van. ,,Hiram Abiff sírja bennünk van. (…) … az a ,,pislákoló fénysugár”, ami egyesít minket mindnyájunk életének Isteni középpontjával, ami sosem tőnik el egészen, bármilyen gonosz vagy tökéletlen az életünk. Mi vagyunk a Mester sírja. Az eltőnt útmutató fény lényünk középpontjában temettetett el.” 45

3. 4. Az elveszett paradicsom ,,A szabadkımővesség valami olyat keres, amit már régen elveszített.”46 Minden hibával, amit az ember elkövet, elveszít valamit. Ez Ádám és Éva óta így van. A társaság segít megtalálni az elveszett dolgokat, és megmutatja azon eszközöket és módszereket, melyek segítenek a hibák megtalálásában, a felismerésében és a kijavításában. Ha ez megtörténik, a szabadkımőves esélyt kap arra, hogy visszataláljon a pislákoló fényhez. Visszataláljon önmagához. A kérdés az, hogy mi veszett el? A válasz a Paradicsomban keresendı.

43

fıníciai építımester (http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/13/szabadkomuvesek-1-0/ ) Wilmshurst, i. m. 46. o. 45 U. o. 46. o. 46 U. o. 41. o. 44

19

,,Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette ıt, férfinak és nınek teremtette ıket.”47 Isten tökéletes. Aquinói Szent Tamás48 szerint azért, mert ,,…minden tökéletesség a létben gyökerezik…49 A keresztény vallás szerint a világot Isten teremtette, hat nap alatt. A létezés tehát tıle származik, emiatt tökéletes Isten, és minden, amit ı teremtett. Így Ádám és Éva, az elsı emberpár is tökéletesnek teremtetett. Otthont adott nekik az Édenkertben: a tökéletesség földjén. A kert közepére sarjasztotta az élet fáját, valamint a jó és a rossz tudás fáját is. ,,Az Úristen vette az embert, és Éden kertjébe helyezte, hogy mővelje és ırizze.”50 Ádám és Éva feladata tehát a tökéletes világ megırzése volt, egyetlen paranccsal: ,,De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél…”51 Ezen a ponton felmerül a kérdés, hogy egy tökéletes helyen mi szükség van jó és rossz tudás fájára, valamint az élet fájára. Isten tökéletes, az általa teremtett világ is az, a lakói is. Látszólag eloszlik a tökéletesség, egyenlıen tökéletes minden. Ténylegesen azonban nem. ,,Minden olyan rendben, amelyben tökéletességi fokozatok vannak, kell lennie valami legtökéletesebbnek, ami a többi számára mérték és eszmény. Annak alapján mondunk ugyanis valamit tökéletesebbnek és mást kevésbé tökéletesnek, hogy mennyire közelíti meg a mértéket.(…) A tökéletességi fokozatokból vett istenérv szerint a lét rendjében (s ezért az egyszerő tökéletességek rendjében is) ez az eszmény Isten…”52 Isten tehát a legtökéletesebb. A jó és rossz tudás fájáról pedig azért nem ehetnek, mert ez a legtökéletesebb, vagyis Isten autonomitását53 szimbolizálja és ezzel együtt biztosítja. Ha esznek róla, a világ tökéletes rendje felborul. Az élet fája pedig az örök élet szimbóluma, a lélek halhatatlanságáé. Ám mindketten ettek a tudás fájáról, ezért Isten megbüntette ıket: örökre kitiltotta ıket az Édenkertbıl. A tökéletesség veszett el. A szabadkımővesség pedig ezt keresi.

47

Biblia. Ószövetség, Ter. 1,27. (http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/) Aquinói Szent Tamás, Tommaso d'Aquino (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.), olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselıje (http://hu.wikipedia.org/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s ) 49 Turay Alfréd: Istent keresı filozófusok. ( http://mek.oszk.hu/08700/08788/html/isker10.htm) 50 Biblia. Ószóvetség, Ter. 2,15. (http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/) 51 Biblia. Ószövetség, Ter. 2,17. (http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/) 52 Turay Alfréd: Istent keresı filozófusok (http://mek.oszk.hu/08700/08788/html/isker10.htm ) 53 Autonómia: önállóság, függetlenség (http://idegen-szavak.hu/auton%C3%B3mia) 48

20

3. 5. Út a fény felé ,,A szabadkımővességet azért hozták létre, hogy az önismeretre tanítson. (…) A szabadkımővességnek ez az értelmezése (…) kijelenti azt a tényt, hogy az életnek létezik egy annál magasabbrendő és titkosabb ösvénye, mint amin mi járunk. (…) és nagyobb igényt támasztunk a mélyebb szükségleteink iránt, és elıbb vagy utóbb vissza fogunk fordulni önmagunkhoz, hogy a belsı világ ajtaján kopogtassunk, majd arra az ösvényre lépjünk, mely ehhez és ezen át vezet. A szabadkımővesség fényt ígér, mely megvilágítja az ösvényt. (…) Ez a szabadkımővesség célja és szándéka.”54 A szabadkımőves célja a fény megtalálása. Azé a fényé, mely már csak pislákol, és alig látható. Azé a fényé, melynek ragyogása már régen elveszett. ,,… minden tag a sötétség és tudatlanság állapotában lép be a rendbe, (…) és késıbb – legalábbis az feltételezhetı – eléri a világosságot és a tudást.”55 Ez azonban nem megy azonnal. Addig, míg egy kımőves valóban visszatalál ahhoz, amit elveszített, sokat kell tanulnia. Legfıképpen türelmet, ugyanis ezen erény nélkül nem válhatna a csiszolatlan gyémántból értékes drágakı. Így tud fölülemelkedni azon az állapoton, amely a szabadkımővességre csak felületesen tekint. Az ember vágyik a tökéletesre. A tökéletesség az, ami a szabadkımővest ,,…kivezethetné (…) a sötétségbıl a világosságra…”56 A fény Keleten pislákol. Ezért van minden páholy bejárata nyugaton, mely a Kelet felé vezetı utat szimbolizálja.

54

Wilmshurst, i. m. 13-14. o. U. o. 38. o. 56 U. o. 41. o. 55

21

4. A szabadkımővesség szimbólumai A szabadkımővességen belül mindennek magyarázata van. A szimbólumok fontos szerepet töltenek be a szervezeten belül, minden tevékenységüknek és megmozdulásuknak fontos jelentése és jelentısége van.

4. 1. A szimbólum általában A szimbólum ,,… a szemlélet számára közvetlenül meglévı vagy adott külsıleges egzisztencia, amely azonban mégsem önmagáértvaló, (…) hanem további, általánosabb értelemben kell felfognunk. ’’57 A szimbólum nem az, ami, hanem annál több. A saját jelentésén

túl

többletjelentéssel

bír,

amely

azonban

általánosabb

érvényő.

A

szabadkımővesség is több kalapáccsal és szögmérıvel hadonászó titkos társaságnál. A szabadkımővesség önmagában véve egy szimbólum: a humanizmus szimbóluma. Tagjai az ész harcosai, céljuk pedig egy egész világot behálózó testvériség létrehozása. ,,A szimbólum mindenek elıtt jel.”58 A jelnek és jelentésének azonban nem kell kapcsolódniuk. A jelentés teljes mértékben más a szimbólum esetében, mint amire a jelbıl elızetesen gondolnánk. A jel elrejti önmagát ahhoz, hogy más dimenziókban új jelentést nyerhessen. A szabadkımőves számára is új dimenzió nyílik akkor, amikor a rendbe való belépésekor rálép arra az ösvényre, melynek végén visszatalál a fényhez, és visszatalál önmagához. A nyelvek esetében ,,ugyanazt a képzetet különbözı hangzás fejezi ki.”59Az oroszlán minden nyelven másképp jelenik meg, ám ettıl mindenki egy hatalmas testő macskára gondol sörénnyel és tiszteletet parancsoló kisugárzással. A szabadkımővesség esetében ugyanerrıl van szó. Hiába nincs egy közös nyelv, melyet minden kımőves beszél, nyelvtıl, földrajzi helytıl és mindentıl függetlenül ugyanarról beszélnek. Így képes a társaság az egész világon jelen lenni, sıt az egész világon különös jelentıségő szervezetként mőködni: arra figyelnek, ami a jel mögött van. Ahhoz pedig nincs szükség közös nyelvre. Így tör utat az egyenlıség, hiszen szabadkımővesek mindenhol vannak, és nem beszélnek azonos nyelvet: különbözı nyelveken ugyanazon célért küzdenek. A

57

Hegel, George Wilhelm Friedrich: Esztétika- rövidített változat, ford: Zoltai Dénes, Budapest Gondolat Kiadó, 1979. 165. o. 58 U. o. 165. o. 59 U. o. 166. o.

22

szabadság is ,,jelen van”, hiszen a cél elérése érdekében bármely nyelvi eszköz elfogadott. A testvériség pedig ebbıl a kettıbıl következik: elfogadják egymást szabadkımőves testvérnek, hiszen lélekben és célokban eggyek.

4. 1. 1. Alak és jelentés részeges egyezése ,, Egyes jelek szimbólumnak tekintendık.”60 Néhány jel átértelmezés nélkül is többletjelentést tartalmaz, vagyis eredetileg is szimbólum. A szabadkımővesség esetén ilyen a kör, mely az örökkévalóságot és a végtelenséget szimbolizálja, de a háromszög a szentháromság jele a keresztény vallásban; ,,a belátás, a törvényes rend, erkölcs száma.”61 Ezen esetekben már saját létezésükkel jelentést birtokolnak.

4. 2. A kétely Egy alakkal kapcsolatban mindig jelen van a kétely a jelentése végett, mely csak akkor szőnik meg, mikor kimondjuk, hogy mit szimbolizál. Ez azonban újabb kételyt szül: szükséges-e egyéb jelentést keresnünk? ,,A szubjektum ugyanis (…) önmagát magyarázza.”62 A szimbólum azonban nem. Az az alak, mely kétely nélkül szimbolizál valamit, már nem csak szubjektummal rendelkezik, hanem individualitással is.

4. 3. A szabadkımővesség, mint allegória „Az allegória metaforából származó szókép. Egy elvont fogalomnak a megszemélyesítése vagy érzékelhetı képben való ábrázolása.” 63 [Az allegória] ,,Feladata elıször is abban áll hogy az emberi és a természeti világ általános és absztrakt állapotait vagy tulajdonságait (…) megszemélyesítse, s ezáltal mint szubjektumokat fogja fel.’’64 Megértéséhez emiatt sokkal inkább értelem szükséges, és kevésbé kreativitás. Ennek oka az, hogy a jelentésük uralkodó, nem pedig az alakjuk.

60

Hegel, i. m. 166. o. http://www.lelkititkaink.hu/grafologia_szamok.html 62 Hegel, i. m. 172. o. 63 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/az-allegoria/azallegoria-mint-koltoi-eszkoz 64 Hegel, i. m. 186. o. 61

23

,,… az allegória (…) rideg; a benne foglalt általános megszemélyesítés üres, a meghatározott külsıségesség csak jel, amelynek önmagáért véve már nincs jelentése, a középpont pedig, amelynek az attribútumok sokféleségét kellene összetartania, nem rendelkezik a szubjektív, saját valós létezésében önmagát alakító és önmagára vonatkozó egység erejével, hanem absztrakt formává lesz csupán, amely csak külsıleg gazdagodik attribútummá az ilyen lefokozott különösségekkel.”

65

A szabadkımővesség esetében

ugyanerrıl van szó. Magában a fogalom semmitmondó és üres. A szimbólumok, a jelképek, a szabályok és a filozófia töltik meg tartalommal, a hagyományok adnak értelmet a szabadkımőves-szónak. A ház is csak egy épület, melyet a harmónia, a család és a szeretet varázsol otthonná. ,,A szó szerinti értelmezés sohasem lát az allegória betői mögé.”66 Értelem, és beavatottság kell ahhoz, hogy a szabadkımővességet megérthessük.

4. 4. Szimbólumok a páholyban A szabadkımővesek összejöveteleiket és találkozóikat a páholyokban tartják. Páholy egyrészt maga az épület, másrészt ,,így hívják a szabadkımővesség “alapegységét”, a rendszeresen összejövı testvérek csoportját. Minden szabadkımővesnek tartoznia kell egy páholyhoz.”67

,, Jelképek és jelképes cselekedetek, rítusok határozzák meg a rend karakterét, amelynek mőködése ezek által mindenképpen az irodalomhoz válik hasonlóvá, mivel lényege, akárcsak az irodalmi szimbolikáé: valamely mögöttes tartalom közvetítık általi, tehát közvetett kifejezése.”68 - olvasható a magyarországi Nagyoriens páholy honlapján. A szabadkımővesség eszméje a szimbólumok és jelképek által válik közelivé, megfoghatóvá és érthetıvé. A páholyépületek és a páholy alaprajzok részben Salamon templomának alaprajzára emlékeztetnek.69 (ld: Melléklet- 1. ábra)

65

Hegel, i. m. 187. o. Wilmshurst, i. m. 45. o. 67 http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html#2 68 www.nagyoriens.hu/node/24/ 69 Morgan, i. m. 28. o. 66

24

A páholy alaprajza általában téglalap alakú. A bejárat mindig Nyugaton van, hiszen az elveszett tudás Keleten van, így szimbolikusan a páholyba való belépéssel a tudás felé tart minden szabadkımőves. ..Salamon idejében a templomokat a Nap járásához igazodva építették.”70 Az ajtó két oldalán két oszlop áll, melyek Salamon király templomának elıcsarnokát idézik. A bal oldali szimbolizálja a teremtı szellemet, rajta a Boaz szót rövidítı B betővel. ,, Jelentése az értelmezés szerint: Istenben az erı, vagy Isten megerısít.”71 Ez az inasok oszlopa, akik az oszloppal párhuzamos, tehát a bal oldalon – északon- foglalnak helyet a találkozók során. A jobb oldali oszlopon J bető látható, Jakin rövidítéseként ,,annyit jelent: Isten felmagasztal.”72

Ez az oszlop a legényeket

figyelmezteti arra, hogy saját belsı érzelmi világuk megtalálására és megszilárdítására koncentráljanak. A legények ennek megfelelıen a páholy jobb oldalán – délen - foglalnak helyet. A mesterek ott ülnek, ahol szeretnének, de mindenképpen a hátsó sorokban, az inasok és a legények mögött. ,, Oszlopot formálni azt jelenti, hogy felfelé törekedni, és ez az emberélet letagadhatatlan többlete. Sajnos, könnyen kisiklatható ez a törekvés, amikor emberek beérik azzal, hogy a többiek irigykedjenek a gazdagságukra vagy a pozíciójukra, amikor azt gondolják, hogy szerezni vagy valamivé lenni azonos azzal, hogy magasabbra jutni.”73 A hétköznapi emberek sokszor a külsıségek rabjai. Mindent elkövetnek azért, hogy jobbak és anyagi értelemben gazdagabbak legyenek a másik embernél, ám eközben elfelejtenek odafigyelni a lelkük fejlıdésére és a belsı értékek fontosságára. A szabadkımővesek mindezt fordítva értelmezik, és elıtérbe helyezik az emberi tulajdonságok megtalálását és fejlesztését. ,, Ad maiorem natus sum.”74 A két oszlop tökéletesen szimbolizálja ezt. ,, A bejárat egyben a szentély udvara, vagyis inkább elıcsarnoka…”75 A mennyezet színe égkék, rajta csillagok. A padló mintázata - vagy eredetileg sakktábla mintázatot követve fekete-fehér burkolatú, vagy egy leterített szınyeg – az ember földi életét szimbolizálja: jó és rossz, öröm és bánat, igazság és tévedés. A fekete-fehér padlóburkolat vagy szınyeg keleti pereme és a Keleti oldal középpontjában helyet foglaló Fımester asztala között található az oltár, vagy szentély, rajta a Szent Könyv (általában a 70

Morgan, i. m. 28. o. Kiszely Gábor:A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások. Budapest, Korona Kiadó 1999. 31-32. o. 72 U. o. 32. o. 73 http://szre.hu/jakin-es-boaz-a-bronzoszlopok/ 74 Jelentése: nagyobbra/nagyobb dolgokra születtünk In: Bánk József: 3800 latin bölcsesség latin és magyar nyelven. Budapest, Novella Kiadó, 2004. 17. o. 75 Kiszely G: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások. 32. o. 71

25

Biblia), melyet három gyertya világít meg, amelyek egy, a könyv körül képzeletben elhelyezett egyenlıszárú háromszög 3 csúcsán helyezkednek el. Némely páholyban az oltár és a Fımester asztala összenıtt, amit sokan nem néznek jó szemmel, mert így a Fımester inkább tőnik papnak, mint a páholy elsı emberének. 76 A szentély a lelkiismeret közege. A Szent Könyvre tesz esküt a leendı szabadkımőves, mindenki a saját vallásának könyvére: a keresztény vallású a Bibliára, az iszlám a Koránra, a zsidó a Talmudra. A szent könyvön fekszik a kımővesség számára a két legfontosabb szerszám, a körzı és a szögmérı. A szögmérı a befogadó szellemet-, a körzı pedig a kisugárzó szellemet szimbolizálja. ,, Új tag felvételekor a körzı a szögmérı alatt van, legényavatáskor jobb szára keresztezi a másik szerszámot, a mesterfokban pedig mindkét szára a szögmérın nyugszik annak jeleként, hogy a szellem felülkerekedett az anyagon.”77 A két szerszám, a körzı és a szögmérı a Bibliával együtt ,, …alkotja a maszonéria78 három nagy világosságát…”79 Keleten foglal helyet a Fımester, egy három lépcsıs emelvényen. Feje fölött a triangulum, vagyis a sugárzó háromszög, melynek nincs se kezdete, se vége, ezért ,,a misztikus Hármasságot hordozza magában. Értelmezésébe egyaránt belefér a szabadságegyenlıség- testvériség, a múlt- jelen- jövendı, a születés- élet- halál s a(…) bölcsességerı- szépség. Közepén a szem (…) a mindent látó s minden tudó Istent jelképezi.”80 Istenrıl a szabadkımővesek, mint Legfelsıbb Lényrıl, vagyis a Világegyetem Nagy Építımesterérıl beszélnek. A Fımester mellett ül a volt Fımester. Az elsı felügyelı a Fımesterrel szemben, a Nyugati oldalon foglal helyet, egy két lépcsıs emelvényen. A második felügyelı a Déli oldalon, középen ül egy egylépcsıs emelvényen. ,,Ez a három lépcsı együtt szimbolizálja az élet három állomását: fiatalkor, férfikor, öregkor.”

81

A második felügyelıvel szemben foglal helyet a páholy titkára. A titkár bal

oldalán ül a kincstárnok. A triangulum két oldalán, a Keleti falon a Nap és a Hold található. A Nap a tőz eleme, mely felszívja a sötétséget és megvilágítja az értelmet. A Hold a vízzel áll kapcsolatban, a képzelıerıt és az érzékenységet szimbolizálja. Az összejövetelek mindig délben

76

Kiszely G: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások, i. m. 35. o. U. o. 32. o. 78 =szabadkımővesség (http://www.worldofdemons.gportal.hu/gindex.php?pg=29689809 ) 79 Kiszely G: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások, i. m. 32. o. 80 U. o. 34-38. o. 81 Morgan, i. m. 31. o. 77

26

kezdıdnek, mert a Nap ekkor van legmagasabban, és éjfélig tartanak. Az ablakokat sötétítıvel takarják el.

4. 5. Eszközök és tisztségek A szabadkımőves jelképek egytıl-egyig kımőves szerszámok, melyeknek a társaságban szimbolikus jelentése és jelentısége van. A kımőves eszközök a humanizmus templomának építését segítik azáltal, amit jelképeznek. A körzınek minden szabadkımőves fokban jelentısége van. A körzı által leírt kör végtelen: nincs se eleje, se vége. Az általa rajzolt kör egy erényes életre törekvı, testvéries közösséget szimbolizál. A két szára az egyén és a jog egyensúlyát jelenti. A kör szimbolikusan az ember, amely közepén van az a fény és az a tudás, melyet a szabadkımőves egész életében keres. A kör utal továbbá a világban fennálló rendre is: a (Föld)gömb keresztmetszete a kör, és a világrend az erény és a jog között egyensúlyoz. A szögmérı két szára derékszöget zár be. Istent és az embert a lelkiismeret köti össze. Isten a lelkiismeret által üzen, ha valami nem egy szabadkımőves értékrendjének megfelelı. ,,…s kifejezıje az élet mővészetének,, amelynek örök eleme a dolgok állandó mérése és a mértéktartás.’’82 A derékszög két szára a kötelesség és a jog megfelelı arányát szimbolizálja. A szabadkımővességet gyakran jelölik a képen látható módon:

1. ábra -körzı és derékszög83 82

Kiszely, G: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások, i. m. 32. o. https://www.google.hu/search?q=szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g+magyarorsz%C3%A1gon& rlz=1C1IRFF_enHU547HU547&espv=210&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=f853UtSaKsaQ 83

27

A körzı a jog és az erény-, a szögmérı pedig a jog és a kötelesség arányát mutatja. A szabadkımőves ezen szabályok szerint igyekszik élni. A jog korlátok közé szorítja az erények kiteljesedését, a kötelesség pedig biztosítja a célok és a feladatok megvalósítását. Szabadkımővesnek lenni paradoxon: korlátok között, szabadon élni. A kalapács a fımesteri asztalon, valamint az elsı és a második felügyelı asztalán helyezkedik el. ,,…a Legfelsıbb Lény (…) tartozéka, a cselekvı s a megóvó értelem, egyszersmind a rendfenntartó tekintély és a hatalom jele…”84 4. 5. 1. A páholy progresszív tisztségei A következı rangok progresszív vonalban követik egymást, ,,…ami azt jelenti, hogy mindenki évente egyet elıre lép a ranglétrán.”85 A Fımester feladata a találkozók levezénylése, valamint ı dönti el, mely szabadkımőves érdemes arra, hogy magasabb fokozatba lépjen. Jelvénye a derékszög. A katedrálisok építése idején a kıfaragók derékszögő vonalzóval ellenırizték a megmunkálandó kıdarab geometriai tulajdonságait.86 A Fıfelügyelı feladata a Fımester munkájának segítése, valamint İ felelıs a páholy belsı ügyeiért. Jelvénye a szintezı, mely az egyenlıséget jelképezi. A szintezıvel a kövek vízszintességét ellenırizték.87 A második felügyelı feladata frissítıt felszolgálni. Emellett a páholy külügyeiért is İ felel. Jelvénye a függıón, mely az erkölcsi egyenesség szimbóluma. A függıónnal azt vizsgálták a középkorban, hogy az épületek tökéletesen függılegesek-e.88 A Fıgondnok a Fımester jobbján ül, feladata a jelöltek és a látogatók fogadása, valamint a Szent Könyv kinyitása a találkozó elején, majd a végén a bezárása. Emellett İ gyújtja meg és oltja el a gyertyákat is. Jelképe egy hosszú pálcára felerısített körzı és szögmérı, a két szimbólum között a Nappal, mint a tőz, a fény szimbólumával.89

hQefoYDgAg&ved=0CAkQ_AUoAQ&biw=1366&bih=643#facrc=_&imgdii=_&imgrc=u92FESiYEuYFs M%3A%3BoJXI_biUvLdeM%3Bhttp%253A%252F%252Fm.blog.hu%252Fsp%252Fsptanacs%252Fimage%252Fszkjelkep.j pg%3Bhttp%253A%252F%252Fsptanacs.blog.hu%252F%253F_t..%2526page%253D5%3B250%3B267 84 Kiszely, G: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások, i. m. 35. o. 85 Morgan, i. m. 35. o. 86 U. o. 32. o. 87 U. o. 32. o. 88 U. o. 35. o. 89 U. o. 35. o.

28

A Gondnok a Fıgondnok mellett ül a találkozók során. Feladata a páholy ajtajának ırzése. Jelvénye hasonlít a Fıgondnok jelvényére azzal a különbséggel, hogy az İ jelvényében nem a Nap, hanem a Hold látható. 90 A Fıügyintézı és az Ügyintézı feladata a páholy elıkészítése a találkozókra, valamint a találkozók étkezéseinek megszervezése. Jelvényük a bıségsaru egy bot végére erısítve, mely az étkezéssel kapcsolatos feladatokra utal. 91

4. 5. 2. A páholy nem progresszív tisztségei A páholy aktuális ügyeinek intézése a pénztáros és a titkár feladata. A pénztáros feladata a páholy pénzügyeinek intézése. Fontos megjegyezni, hogy a pénztár felügyelıje nem İ, hanem a mindenkori Fımester. A pénztáros a Fımestertıl jobbra ül a találkozók során. Jelvénye két keresztbe tett kulcs.92 A titkár a Fımester balján ül. Feladata azon adminisztrációs tevékenységek és feladatok elvégzése, melyek ,,…elengedhetetlenek a páholy fenntartásához.”70-

4. 6. Egyéb szimbólumok a páholyban ,,A kımővesség és a templom „mozdíthatatlan” ékességének számít a nyers, azaz megmunkálatlan kı, amely (…) az inas objektuma, akinek feladata, hogy önismerete bıvítése során megtanulja az önmaga feletti uralmat, s elinduljon személyiségének tökéletesítése útján. Vagyis (…) emelkedjen fel a széphez, a jóhoz és az igazhoz. Amint ez megtörténik, legénnyé léphet elı, kinek jelképe a piramisban végzıdı „csiszolt kı”, amely beilleszthetı a humanitás templomának épületébe.”

90

Morgan, i. m. 35. o. U. o. 35. o. 92 U. o. 35. o. 70 U. o. 35. o. 91

29

2. ábra - a nyers kı93

3. ábra- a megmunkált kı94

Önmaga templomát mindenki saját kezőleg építi. Igaz, a megmunkált kı állapotának elérésével még nem ért véget a kımőves feladata, ugyanis élete végéig dolgoznia kell rajta. Ehhez ,,számos szerszám” áll rendelkezésére. A csákánnyal munkálja a nyers követ, mely önmagát, vagyis az inast szimbolizálja. ,, A vésı segítségével kibontakoztatható a (…) emberi természet lényege.”95 A kevésbé erényes és a nem nemes viselkedés, valamint szokások a vésıvel távolíttatnak el a nyers kı megmunkálása során. A vízmérték és a függıón a morális egyensúly, valamint a törvények megismerésére szolgál.

,,… a

vakolókanál magát a munkát szimbolizálja, s az erık harmonikus kialakítását, a hőséges kötelességteljesítést és az összetartást jelképezi.”96

,, A mester mozdíthatatlan munkaeszköze a rajztábla, melyen (…) a jog szögmérıjével és a kötelesség körzıjével tervezi a szilárd alapokon nyugvó, a szépség érzetét keltı épületet”97 Ekkor jön létre a szabadkımővesség három célja, önmaga által: a szép, a jó, és az igaz. Az épület, a humanizmus temploma szép. A kötelesség és a jog igaz, igazi. A végeredmény pedig jó. Önmagából indul ki és önmagába is tér vissza.

93

Kiszely G: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások, i. m. 48. o. U. o. 49. o. 95 U. o. 35. o. 96 U. o. 35. o. 97 U. o. 35. o. 94

30

A tükörnek is kiemelt jelentıséget tulajdonítanak. Egyfajta lelki tükör, mely megmutatja a lélek hiányosságait és gyengeségeit. Az akác a megújulni mindig képes, ebbıl kifolyólag halhatatlan természet szimbóluma, amely így a halhatatlanságra utal.98 A triangulum, vagy háromszög a Fımester asztala fölött lóg. Az inasok jelképe, helyét legényfokban a pentagram, az ötágú csillag veszi át, ,,…egy (…) legenda szerint Salamon király pecsétje, amelyet a király rávésetett templomának alapköveire.”99 Ezekbıl azonban egy sem került elı, így ez nem nyert bizonyítást. Ezt váltja föl mesterfokban a hexagram, a hatágú csillag. ,,… e két háromszögbıl a felfelé mutató a tüzet, a másik a vizet szimbolizálja, középen, vízszintesen átmetszve pedig fent a lég, lent a föld felé mutat a három háromszög. Mindent egybevetve ez a makrokozmosz jelképe.”100 A makrokozmosz, vagyis világmindenség pedig kifejezi a szabadkımővesség jelenlétét a világban: az egész világot átszövı szervezetét.

4. 7. A G bető és a szabadkımővesség kapcsolata A G bető és a szabadkımővesség összeforrt. Számos helyen a szabadkımővességet a körzı és a szögmérı mellett a G betővel együtt jelölik, a 6. ábrán látható módon.

4. ábra-a szabadkımővesség jele101

98

Kiszely, G: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások, i. m. 38. o. U. o. 38. o. 100 U. o. 38. o. 101 https://www.google.hu/search?q=szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g+magyarorsz%C3%A1gon &rlz=1C1IRFF_enHU547HU547&espv=210&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=gNJ3UvG2L MSUhQekjoH4DA&ved=0CAkQ_AUoAQ&biw=1366&bih=643#facrc=_&imgdii=_&imgrc=lqv95AMMN kBfAM%3A%3BQojDBsR5IVtlrM%3Bhttp%253A%252F%252Fvalakiblogja.files.wordpress.com%252F2 011%252F08%252F220px-square_compassessvg.png%253Fw%253D220%3Bhttp%253A%252F%252Fvalakiblogja.wordpress.com%252F2011%252F08 %252F09%252Fszabadkomuvesseg-mit-tudunk-rola%252F%3B220%3B232 99

31

A G bető számtalan módon értelmezhetı. A germán nyelvterületen az Isten szó- Gott, God- kezdıbetőjeként értelmezik. Mások a glória, a gravitáció, a generáció, vagy éppen a gnózis102 monogramjának vélik. Legtöbben azonban a geometriával kapcsolják össze. A delphoi103 templom felirata: Gnothi seauton (jelentése: Ismerd meg önmagad!) ugyancsak gammával, azaz G-vel kezdıdik. Ez a mondat megfelelıen kifejezi a szabadkımőves lét lényegét: a szabadkımőves önmagát megismerve képes a világ megismerésére.104 ,,A maszonikus értelmezésben az erkölcsi mércét a mértéktartás mővészetét és a világ tudományát jelentı geometria segítségével az ember útja megnyílik az isteni törvények megismerése felé.”105 Ez a gondolat tökéletes leírása a szabadkımőves társaság ábrázolásának (3. ábra).

102

Felismerés, megismerés (http://idegen-szavak.hu/gn%C3%B3zis) Delphoi Athéntıl 160 km-re a Parnaszosz lábánál található. Delphoi a jóslatok bölcsıje (http://greekland.hu/latnivalok/index.php?oldal=delphoi) 104 Kiszely, G: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások, i. m. 38. o. 105 U. o. 38. o. 103

32

5. A szabadkımővesség Magyarországon a 18. században A szabadkımővességen belül mindenki egyenlı, mindenki testvér, és mindenki szabad. Magyarországon a 18. század közepén ennek az ellenkezıje jellemezte a társadalmi viszonyokat. Akkoriban az érvényesülés kizárólag akkor volt elképzelhetı, ha valaki nemesi családba született. ,,A nemes élvezett minden szabadságot, és nem teljesített semmi kötelességet az állam iránt, a polgár és a pór nem élveztek semmi szabadságot és fenntartották az államot.”106 A hivatalos nyelv a latin volt, így a nemzetiségi különbségek ezen állapot fennállása alatt nem voltak feltőnıek. A vallás területén pedig a katolikusság volt uralkodó. ,,A törvénykezés, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás önkényő volt; az oktatás gyarló.”107 A magyarországi szabadkımőves mozgalom megindítói ennek ellenére nem a nemesség-, hanem a polgárság rétegébıl kerültek ki. A társaság elıször azokban a városokban jelent meg, ahol a német nemzetiség jelentıs számban jelen volt: Brassó, Nagy - Szeben, Eperjes, Pozsony.108

5. 1. A Draskovich-féle rendszer A glinai, a zágrábi, a körösi és a varasdi szabadkımőves páholy a varasdi páholy vezérlete alatt A Szabadsághoz címen egyesült 1775-ben. Ezzel az egyedüli páholy lett, mely Magyarországon jött létre és nem terjedt a határokon túl. A rendszer szervezıi gr. Draskovich János109 és gr. Niczky István110 voltak. Draskovich katonai pályája után egész életét a szenvedı emberiség segítésére fordította. A jóra törekedett: az elnyomottakat felemelte, a gyámoltalanokat bátorította. Mindemellett kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a felvilágosodás eszméit Magyarországra is elhozza és meghonosítsa, erre pedig a legmegfelelıbb eszköznek a szabadkımővességet tartotta. Azt tapasztalta, hogy a meghonosodott szabadkımővesség nem felel meg a legfelsıbb igényeknek; hierarchikus volt, de nem túl szilárd. Zavarta továbbá az a tény, hogy minden

106

Abafi Lajos: A szabadkımővesség története Magyarországon. Gyır, Tarandus Kiadó, 2012. 35. o. U.o. 35. o. 108 V.ö.: Abafi, 35-36. o. 109 Császári és királyi kamarás (http://hu.wikipedia.org/wiki/Draskovics_J%C3%A1nos_(kamar%C3%A1s) ) 110 helytartósági tanácsos (http://www.droit-humain.org/hungaria/hu/magyark.html ) 107

33

páholyban a hivatalos nyelv a német volt. Ez ellen csak drasztikusan lehetett fellépni, Niczkyvel felismerték, hogy ez csak egy erıs központi szervezet segítségével lehetséges. ,,Bajaikon nem segíthet, szükségleteiknek nem felelhet meg más, mint oly új eklektikus szabadkımővesi rendszer, mely az összes ismert rendszerek magvát magába foglalván a hazai viszonyoknak, a nemzeti géniusnak megfelelne; szóval: független, önálló magyar szabadkımővesség.”111 Az egyesülés akadálya az volt, hogy Niczky varasdi és körösi páholyai elvetették a kontinentális szabadkımővesség magasabb fokozatait, míg Draskovich glinai és zágrábi páholyai éppen ezek mellett álltak ki. Elıbbi szabad únió néven egyesítette páholyait, míg utóbbi a két páholyát katonai páholynak nevezte Ám az eszme feláldoztatott a külsıség oltárán, így ezen ellentétet az új rendszer érdekében használták föl. Létrehozták az új rendszer Alapszabályát, melyet 9 fejezetre osztottak.112 Az Alapszabályban elsıként a katonai és a szabad únió egyesülését és egyetértését mondták ki. Megnevezték a közgyőlés teendıit, továbbá kimondták a nagymester-, a felügyelık-, a fıvizsgáló-, a titkár-, a szónok kötelességeit és feladatait. A consistorium113 felelt minden bőnügyért, a parancsnokok tetszıleges idıpontban tarthattak ülést. A nagymesteri pozíció választás útját tették elérhetıvé. A többi tisztségviselı a nagymester javaslatára választtatott. Az alkotmányt a 4 alapító páholy mellett a csatlakozó pesti és pozsonyi páholyok is elfogadták. Az Alapszabályt az 1777. február 27-én tartott közgyőlésen kiegészítették, a változtatásokat pedig ebben az évben, december 17-én egyhangúan elfogadták. A nagymester mellé helyettes nagymester választatott, aki Draskovich távollétében ellátta feladatait. A Szabadságpáholy nagymesterének gr. Draskovich Jánost választották. Feladata volt minden évben meglátogatni a páholyokat, valamint a páholyok munkáját a fımestereken keresztül felügyelni. 114

A Draskovich-féle szövetség célja: ,,oly állhatatos gondolkozású férfiakat, kik köztiszteletben állnak, és nemes szívvel bírnak, a magyar királyságban egyesíteni és képesíteni arra, hogy legkellemesebb kötelességükké tegyék mindazt, amit az emberiség jóvolta követel, a legbensıbb buzgalommal elımozdítani.”115 Erre azonban nem mindenki képes, ezért a szövetség tagjait két csoportba osztották: a választottak teljes értékő munkát 111

Abafi, i. m. 80. o. V.ö: Abafi. 80-81. o. 113 Latin eredető szó, jelentése: Tanács, tanácskozás (http://www.kislexikon.hu/consistorium.html ) 114 V.ö: Abafi. 77-83. o. 115 Abafi, i. m. 89-90. o. 112

34

végezhettek, míg a közremőködık- középszerő tehetséggel rendelkezvén- csak alkalomadtán vettek részt a szövetség munkájában.116

5. 2. A magyarországi tartományi páholy 5. 2. 1. Történelmi háttér és viszonyok A felvilágosodás nézetei nehezen törtek utat Európában. Franciaország kormánya a feudalista117 bástyák mögé bújt. Poroszországban utat tört a haladás, II. Frigyes118 támogatása elıremozdította a fejlıdést.. Ennek oka a feudalizmus nyújtotta biztonságérzet volt. Mária Terézia119 is támogatta a felvilágosodást, még inkább II. József120, aki reformjaival segítette a fejlıdést. II. József reformpolitikájának elıkészítésére majd meghonosítására a sajtót és a szabadkımővességet használta. A bécsi német sajtónak szabad kezet adott, míg a bécsi magyar nyelvő lapok száma jelentıs mértékben csökkent. A halálbüntetést humánussá tette, majd teljesen eltörölte. A nevelés- és oktatásügyre kiemelt figyelmet fordított. Népiskolákat, egyetemeket alapított, a felvilágosodás eszméit a mindenkihez el kívánta juttatni. ,,Kétséget sem szenved, hogy e reformok jó része a szabadkımőveseknek köszönhetı. Annak zászlaja körül tömörültek mindazon férfiak, kik a haladásnak hívei voltak, áthatva ama meggyızıdéstıl, hogy a monarchia sem zárkózhatik el többé azon lelkes törekvés elıl, mely Európa újhodását tőzte ki célul.”121

5. 2. 2. Az elıkészületek A Draskovich - rendszert követı páholyokban, 1779-ben felmerült egy nagyobb szabadkımőves testülethez tartozás vágya, azonban abban nem tudtak megegyezni, hogy a z angolszász, vagy a kontinentális rendszert kövessék-e. Eközben az osztrák és a magyar páholyok egyesültek. Draskovich hívei egyhangúan a csatlakozás mellett döntöttek. A nagymester azonban mindezt feltételekhez kötötte, ám ezeket elfogadták. 116

V.ö.: Abafi. p. 90. Feudalizmus: olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés, amely a hőbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül. (http://www.kislexikon.hu/feudalizmus1.html) 118 porosz király (1712. január 24. – 1786. augusztus 17.) (http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Frigyes_porosz_kir%C3%A1ly ) 119 Osztrák uralkodó fıhercegnı, magyar és cseh királynı ( 1717. május 13. – 1780. november 29.) (http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91) 120 Osztrák fıherceg, magyar és cseh király ( 1741. március 13. – Bécs, 1790. február 20. ) (http://www.doksi.hu/faces.php?id=392&order=DisplayFace) 121 Abafi, i. m. 137. o. 117

35

Kikötései liberalizmussal, testvériességgel voltak átitatva. Draskovich páholyai alávetették magukat a bécsi tartományi páholy törvényeinek és rendszerének, és az elsı 3 szabadkımőves fokon teljesen asszimilálódtak. Ellenben nem voltak hajlandók nagypáholyként külföldi följebbvalóktól függeni, és hagyni, hogy a magasabb fokokat megszüntessék. Draskovich 1781. szeptember 21-én lemondott a tartományi nagymesteri pozícióról, helyére Pálffy Károly122 került, aki felkarolta a felvilágosodás és a nevelés ügyét. 123

5. 2. 3. Szabadkımővesi reform-pátens A szabadkımővesek mőködését nem minden országban nézték jó szemmel, ennek oka az volt, hogy nem tudták pontosan, pontosan mit is csinálnak a páholy falain belül. A magyarországi szabadkımővességgel szemben ugyanez állt fent. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy amíg jótékonyan és közérdekően mőködnek, az állam oltalmát élvezik, ám mindezt feltételekhez kötötték. A legfontosabb rendelkezésként egyre korlátozták az országok fıvárosaiban mőködı páholyok számát, melyet akkor lehetett emelni, ha a szabadkımővesek létszáma kiemelkedıen magas volt. A titkos, páhollyal és fımesterrel nem rendelkezı szabadkımőves gyülekezetek elleni szankciókat megszigorították. A páholyok pontos adminisztrációt voltak kötelesek vezetni a tagokról, valamint a páholyok nevérıl. 124 Ezen rendelkezés nem tett jót a magyarországi szabadkımővességnek. A páholyok számát minimumra korlátozták, ezzel a szabadkımővesség elveszítette jelentıségét.

5. 3. Kazinczy Ferenc, a szabadkımőves Kiss Endre József így ír róla Kazinczy Ferenc és a szabadkımővesek címő tanulmányában: ,,A kora újkor elején elfogytak az akár évtizedekre megélhetést biztosító, hatalmas megrendelések, s az erre épülı közösségek egyszerre munka nélkül maradtak. A szakmai tudásra nem volt többé szükségük, azonban a szervezıdés kiváltságait mégsem kívánták

122

fıispán. (1735. szeptember 30. – Bécs, 1816. május 25.) (http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1lffy_K%C3%A1roly_J%C3%B3zsef_Jeromos) 123 V.ö: Abafi. 135-154. o. 124 V.ö: Abafi..154-158. o.

36

föladni. (…) A közösségek egyre inkább vallási jelleget öltöttek, s hogy létezésüket legalizálják, a nyilvánosság felé elfogadható (…) célokat fogalmaztak meg…”125

A felvilágosodás kori irodalom legnagyobb vezéregyénisége. A nyelvújítás vezéralakja, író, költı, újságszerkesztı volt, aki nyíltan vállalta szerepét a magyarországi szabadkımőves mozgalomban. Az utókorra maradt levelezése figyelemreméltó. E vonatkozásokban is mindenképpen szükséges megemlíteni, hogy nem elsısorban önmagáért a levelezés szépségéért írt ennyi levelet barátainak, rokonainak és ismerıseinek, hanem azért is, mert ilyen mennyiségő levelet a titkos rendırség képtelen volt tartalmilag leellenırizni, így Kazinczy nyugodtan írhatott a szabadkımővességrıl rendtársainak. Ahogy Kiss Endre József írja: ,, …számára a szabadkımővesség az egyik eszköz az éppen formálódó küldetésébıl adódó feladatok teljesítéséhez.”126 Kazinczy Ferenc arra használta a szabadkımőves kapcsolatait, hogy a magyar irodalmat európai

színvonalra

emelje.

Amellett,

hogy

szívügye

volt

a

magyarországi

szabadkımővesség ügye és helyzete, eszközként is tekintett rá: fegyverként, mely egyetemes tanaival elıre viheti a magyar nyelv ügyét. Kazinczy nem titkolt célja volt egy magyar nyelvő nagypáholy létrehozása. Errıl Aranka Györgynek írt levelében így beszél: ,, Pesten lévén novemberben, azt a tanácsot adtam, hogy egy magyar nyelven folyó 127

állítasson fel. Gyalázatjára van nyelvünknek, hogy csak németül és deákul

dolgoztunk…”128 Ezen törekvésével is a magyar nyelv érdekeit védte és támogatta. ,,…a kosmopolitismust129, a világpolgárságot, a demokratia eszméjét látta a szki130 szövetségben, minden páholyban, sıt minden páholy munkán, úgy, mint itt különféle rangú s állású férfiak vannak, kik individualitásuk fel nem adása mellett mégis egyenjogúak, és lényegben azon czélukban egyek, hogy az emberiség haladását individuális hajlamaikkal

125

Kiss Endre József: Kazinczy Ferenc és a szabadkımővesek. In: Testvérmúzsák Kazinczy korában, szerk.: Nyíri Péter. Sátoraljaújhely-Széphalom: Feliciter Kiadó 2013. 40. o. 126 U. o. 44. o. 127 A szabadkımőves páholy jelölése nem hivatalos szabadkımővességgel kapcsolatos iratokon 128 Kazinczy összes. i. m. 53. o. 129 világpolgárság; nem a saját haza, hanem az egész emberiség érdekeit szem elıtt tartó felfogásmód (http://idegen-szavak.hu/kozmopolitizmus) 130 Röv: szabadkımővesi

37

és meggyızıdéseinkkel egyezıleg egy közös terv szerint és vállvetett erıvel mozdítsák elé:…”131 Kazinczy egy egész világon átívelı szervezetként tekintett a szabadkımővesre, melyben egyéniségét mindenki megtarthatja, ám a páholy falain belül mindenki egyenlı. Az individualitást nem zárták ki teljesen a társaságból. Ahogy az idézetben is olvasható, mindez nem hátráltatja a szabadkımőves célokat, sıt, ha megfelelıen építik bele a szabadkımővesség elıremozdításába,

céljába, akkor

a

sokkal

humanizmus

elterjesztésébe

eredményesebbé

válhatnak

és a

az

emberiség

szabadkımőves

erıfeszítések. Irodalmi tevékenységével nyíltan kiállt a felvilágosodás és a humanizmus tételei mellett, az ész képességeit helyezte a középpontba, és minden lehetıséget felhasznált arra, hogy ez egyetemesen is megjelenjen munkásságában. Akkoriban szokás volt a páholy tagjait szabadkımőves nevekkel illetni. Kazinczy az Orpheus nevet kapta. Ugyanezen nevet adta 1790-ben indított irodalmi folyóiratának is, mellyel

kimondatlanul

is

felfedte

szabadkımőves

tevékenységét,

valamint

egyértelmősítette, hogy a szabadkımővesség igenis megfelelı eszköz a magyar nyelvkérdés megválaszolására. Az újság nem volt hosszú élető, ám ez idı alatt is több neves szabadkımővessel dolgozott együtt, többek között Pálóczi Horváth Ádámmal132 is.133

Kazinczy a börtönbıl 1801-ben szabadult, ezután visszavonultan élt széphalmi birtokán, az irodalmi és a politikai élettıl elzárkózva. 5. 3. 1. Pálóczi Horváth Ádám titkos szabadkımőves dokumentuma134 A szabadkımővesek gondosan ügyeltek arra, hogy titkaik valóban titokban maradjanak, így, míg Kazinczy levéltengerrel védekezett a titkos rendırség ellenırzése ellen, addig mások titkosírást alkalmaztak, vagy átkódolták a szöveget. Így tett Pálóczi Horváth Ádám is, kinek kódrendszerét évszázadokon keresztül senki nem tudta feltörni, míg nem Vámos

131

Abafi, i. m. 208-209. o. költı, író, hagyománygyőjtı (1760 – 1820). (http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l%C3%B3czi_Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3%A1m ) 133 V. ö: Abafi. 210. o. 134 A szakaszt V.ö: Vámos Hanna: Pálóczi Horváth Ádám titkos, szabadkımőves dokumentuma. In: Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám mőveirıl, szerk: Csörsz Rumen István, Hegedős Béla. rec.iti.mta.hu/rec.iti, 2011. Valamint http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/ketszaz-eves-szabadkomuvesnaplot-fejtett-meg-az-szte-s-hallgato.html 132

38

Hanna135, a Szegedi Tudomány Egyetem hallgatója rájött a kódolás kulcsára és megfejtette a szöveget. ,,…a rejtjeles dokumentum nem egyszerő módszerrel, hanem valamilyen pozíciófüggı kódolással készült.”136 A kódolás lényege a következı: a szöveg szavaként kódolt, melyhez ábécé-eltolást alkalmaztak. Az eltolás mértéke az adott bető helyétıl függ az ábécében. Az eltolás az elsı betőnél 0-, a másodiknál 1-, a harmadiknál 2. Általánosan az alábbi képlet írható tehát fel: ,,n. betőnél n-1 az eltolás mértéke”137. (ld.: melléklet- 2) ábra) A szöveg tartalma a szabadkımővességre utal, a szöveg írója említést tesz Hiram Abiff-ról vagy éppen Ádámról. Ennek magyarázata, hogy esetenként a szabadkımővesek egészen a Bibliáig vezették vissza a saját történetüket, melyben semmi meglepı nincs, hiszen a vallás kiemelten fontos a társaság számára. Vámos Hanna felfedezésének egyrészt kiemelt jelentısége van a kriptográfia és a titkosírás területén, másrész irodalomtörténeti szempontból is egyedülálló a felfedezése, ám magáról a társaságról ,,…azért nem ránt le világrengetı titkokat.”138

5. 3. 2. A jakobinus mozgalom Kazinczy újítást támogató munkásságával párhuzamban állt II. József139, majd II. Lipót140 reformer politikája. Ám II. Lipót halálával az úgy nevezett szalonképes szabadkımővesség is elhagyta az országot. Szalonképes volt abban az értelemben, hogy maga a szabadkımővesség ténye nem volt titok, csak a szertartások és az azon elhangzottak. Innentıl kezdve a társaság teljes titokban mőködött, így hiba lenne egyenlıséget tenni a 18.századi és a mai szabadkımővesség elvei közé. A reformer érzelmőek szembefordultak az új király, I. Ferenc141 konzervatív- jellegő politikájával, és titkos mozgalomként élesen elhatárolódtak attól. A céljuk a népfelség elvének érvényre juttatása volt az uralkodó réteg kiváltságainak megszüntetésével. Ám a

135 latin-történelem-medievisztika szakos egyetemi hallgató (http://www.rtlklub.hu/musorok/fokusz/cikkek/537095) 136 Vámos, i. m. 42. o. 137 U. o. 43. o. 138 http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/ketszaz-eves-szabadkomuves-naplot-fejtett-meg-az-szte-shallgato.html 139 Magyar uralkodó (1780-1790) (http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=392 ) 140 Magyar király (1790 – 1792 ) (http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=393 ) 141 Magyar uralkodó (1792-1835) (http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=394 )

39

szervezkedés a titkos rendırség látókörébe került, így a mozgalom tagjait letartóztatták. Ezt a szervezkedést nevezik jakobinus mozgalomnak142. Kazinczy Ferenc is a mozgalom tagja volt. Az I. Ferenc143 császár által 1795. június 11-én kiadott királyi rendelet következtében a monarchia területén a szabadkımővesség teljesen eltőnt. A jakobinusok üldözése elérte célját. Az ezt követı idıszakban a szabadkımővesek teljes titokban jöttek össze a korábbi páholy-helyiségekben, ahol ezentúl olvasótársaságként találkoztak. A jótékonykodást a rendelet kiadását követıen is gyakorolták. Korlátozták ugyan a társaság mőködését, sıt, ellehetetlenítették a szabadkımőves-létet, de teljesen megszőntetni nem sikerült. Igazi vezér nélkül folytatták tevékenységüket és céljaikat. Deista felfogással tevékenykedtek tovább, mely Madách Imre144 legnagyobb mővében, az Ember tragédiájában is megjelent:

,,Be van fejezve a nagy mő, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Év-milliókig eljár tengelyén, Míg egy kerékfogát ujítni kell. Fel hát, világim véd-nemtıi, fel, Kezdjétek végtelen pályátokat. Gyönyörködjem még egyszer bennetek, Amint elzúgtok lábaim alatt.”145

A tiltás ellenére történı fennmaradás teljes mértékben megmutatja a szabadkımővesség, még inkább a magyarországi szabadkımővesség erejét. A rendelet pusztán a szervezet mőködését tiltotta be. De ettıl a szervezet ugyanúgy tevékenykedett továbbra is, csak teljes titokban. Az idézetben a ,,végtelen” szó átvitt értelemben arra utal, hogy a szabadkımővesség bármilyen akadályt képes leküzdeni és mindig jelen lesz a világban. A szabadság, egyenlıség, testvériség alapelv teljes mértékben kirajzolódik. A kényszerített megszőnés épp az ellenkezı hatást érte el: a szabad mőködést választották, immár törvényi megkötés nélkül. Korlátok között voltak szabadok, de csak önmaguk által. Még inkább 142

http://www.kislexikon.hu/magyar_jakobinus_mozgalom.html Osztrák fıherceg, magyar és cseh király, osztrák császár (1768-1835) (http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenc_magyar_kir%C3%A1ly) 144 Magyar költı, író, ügyvéd, politikus (1823-1864) (http://www.ngkszki.hu/~fidoo/erett/irod_html/madach.htm) 145 Madách Imre: Az ember tragédiája. Budapest, Osiris Kiadó 2013. 3. o. 143

40

összetartottak, még inkább testvériesek voltak, így a leginkább ekkor nyert értelmet a jelmondat.

41

Exkurzus 1. : Walt Disney kapcsolódási pontjai a szabadkımővességgel A DeMolay-rend egyik legikonikusabb és legismertebb alakja a 20. század egyik legismertebb és legelismertebb alakja, Walter Elias Disney146. Walt Disney-rıl mindenkinek a rajzfilmek jutnak eszébe Mickey egértıl Donald kacsán át egészen a hercegnıkig. Kétségtelen és elvitathatatlan tény, hogy Disney teremtett egy világot, mely a csodát jelenti a gyermekeknek és a felnıtteknek egyaránt, de nem mehetünk el azon tény mellett vele kapcsolatban, hogy szabadkımőves volt. Puritán családba született és nıtt fel, mely vallás zárkózottságot és befelé fordulást kíván, ezzel szemben rajzfilmjeiben vallási nyitottságra figyelhetünk föl. Valószínő, hogy ezt a DeMolay lovagrend tanain keresztül vitte át meséibe, mely rendbe 19 évesen lépett be és haláláig tagja volt. „A DeMolay tagjaként megtanultam, hogy a hit gyakorlása, a gondolkodás és a szabad választás alapvetı emberi jog. Hiszünk az ember felsıbbrendőségében, a közösség erejében, a család szentségében….”147

1.1.

Szabadkımőves és vallási utalások a Disney rajzfilmekben

,,A kis városka élete világunk tükörképének tekinthetı, kicsit tarka, kicsit mókás, kicsit gondtalan.”148 A fenti idézet tökéletesen jellemzi a mesék, és ezen belül a Walt Disney-mesék lényegét: a nézıt kiszakítani a valóságból. A fennálló ellentét ellenére számtalan evilági vallásos utalás található a mesékben. Kacsaházán, a kacsák városában például van katedrális. A katedrális, vagy székesegyház a katolikus vallásokban kiemelt jelentıséggel bír, az érsekségek vagy a püspökségek központja. A szabadkımővesség titka pedig ahhoz köthetı, hogy a 18. században épülı katedrálisok monumentalitásának titkát a szabad kımővesek céhekbe tömörülve ırizték, tehát a katedrálisok a szabadkımővesség alapjaihoz szorosan köthetıek.

146

http://hu.wikipedia.org/wiki/Walt_Disney http://mindennapi.hu/cikk/kultura/satanista-volt-walt-disney-/2011-12-05/10418 148 http://archiv.evangelikus.hu/teologia/vajon-istentelen-e-mickey-mouse-vilaga-2013-81-eve-indultmeghoditani-a-vilagot-a-nagy-fulu-kiseger 147

42

Walt Disney ,,elsı gyermekét”, Miki Egeret fehér kesztyőben ábrázolva ismerjük. A fehér kesztyőt a szabadkımőves mesterek is viselik a találkozókon. A fehér szín a tisztaságot, az igazságot szimbolizálja. Számtalan Disney-remekmő kezdıdik úgy, hogy a narrátor fellapoz egy könyvet, és abból meséli el a nézınek a történetet. A nagy könyv minden világvallásban kiemelten fontos.

1. 2. Club 33

A kaliforniai Disneyland a világ legnagyobb és leghíresebb élményparkja. Falain belül található a Club 33, mely egyesek szerint ,,csupán néhány Disney-mániás gazdag elithomokozója”149, míg mások szerint egy titkos szabadkımőves-találkozóhely. Erre utal egyrészt, hogy Walt Disney a DeMolay rend tagja volt, másrészt az, hogy a 33-as szám a kontinentális rendszert követı szabadkımőves hierarchiában a legmagasabb szintet jelenti. A Club 33 és a szabadkımővesség közti kapcsolatot megfelelı mennyiségő bizonyíték híján sem megcáfolni, sem igazolni nem lehet, ráadásul manapság a szabadkımővesség mindenhol felüti a fejét, ahol titokról, vagy titokzatosságról van szó. Az azonban tény, hogy akár titkos találkozóhely, akár nem, véletlennek nevezni a kapcsolatot bátor vállalkozás lenne.150

149

http://velvet.hu/sztori/2012/05/10/tiz_ev_utan_ujra_van_tagfelvetel_a_titkos_privat_disney-klubban/ V. ö: http://velvet.hu/sztori/2012/05/10/tiz_ev_utan_ujra_van_tagfelvetel_a_titkos_privat_disneyklubban/ 150

43

ÖSSZEGZÉS

Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy honnan ered a szabadkımővesség. A történelmi gyökerek egészen Salamon királyig visszavezethetık. A páholy alaprajza, vagy a bejárat melletti oszlopok egyaránt abból a korszakból származnak, és képezik szerves részét a társaság életének. A történelmi- és eszmei gyökerek szimbolikusan vannak jelen a páholyokban. A múlt a szimbólumokon keresztül jelenik meg humanizmussal és erényességgel átitatott tulajdonságok formájában. Ezek eszközként szolgálnak arra, hogy a szabadkımőves önmaga, és mindenki humanizmusának temploma felépülhessen.

A magyarországi szabadkımővesek töretlenül hittek abban, hogy a társaság eszméi képesek kilépni a páholyból. Vállalták azon kockázatokat, melyek a Monarchia egyértelmő nem tetszése következményeképpen nehezítették a magyarországi maszonéria helyzetét. Meggyızıdésük és elkötelezettségük akkor sem ingott meg, mikor a jakobinus mozgalom következményeként a szabadkımővesség hivatalos formájában megszőnt létezni. A magyarországi szabadkımővesség ajtaja kétfelé nyílt: beengedte a páholyba a hazafiasságot, mely a szabadkımővesség eszméivel és céljaival együtt jelent meg, hogy máig ható munkát végezzen a kultúrában az irodalomban és a magyar nyelvben. A szabadkımővesség erejét mutatja az a tény, hogy I. Ferenc császár, a mőködést betiltó rendelete következtében sem szőnt meg a társaság az országban, hiszen ma is jelen van.

Hipotézisemben

kijelentettem,

hogy a

szabadkımővesség

több,

mint

bizonyos

idıközönként találkozó társaság. Valóban több: örökké érvényes céllal és eszmei háttérrel rendelkeznek. Önmaguk jobbítása és saját lelkük építése által próbálják az egész emberiséget jobbá tenni. A rend több a múlt tradícióit ápoló társaságnál is. A múlt szimbolikusan jelen van a mindenkori jelenben. Egy tértıl és idıtıl teljesen független társaság, melynek célja az értelem kibontakoztatása a lélek által. A bevezetésben feltett kérdésre- honnan ered a szabadkımővesség?- a válasz a lélekben keresendı. A szabadkımővesek az elveszett tudást, az alig pislákoló fényt és a tökéletességet keresik. Mindhárom a lelkükben van. Fı feladatuk tehát, hogy visszataláljanak a lelkükhöz, vagyis önmagukhoz. Aki szabadkımővessé akar válni, annak el kell mélyülnie a saját lelkében. Így egyszerre juthat el a rend gyökereihez és lehetıvé válik számára, hogy szabadkımővessé váljon. 44

BIBLIOGRÁFIA

A felhasznált szakirodalmak listája: Jeffers, H. Paul: Az amerikai szabadkımővesek- a titkos társaság, ford: Jutai Péter, Budapest, Gabo Kiadó, 2006. Morgan, Pat: A szabadkımővesség titkai. Szekszárd, Saxum Kiadó, 2008. Wilmshurst, Walter Leslie: A szabadkımővesség filozófiája. Onga, Hermit Kiadó, 2004. Kiszely Gábor: A leleplezett szabadkımővesség. Budapest, Korona Kiadó, 2004. Kiszely Gábor: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások. Budapest, Korona Kiadó, 1999. Bánk József: 3800 latin bölcsesség latin és magyar nyelven. Budapest, Novella Kiadó, 2004. Kazinczy Ferenc összes mővei. Harmadik oszt., Levelezés, II. kötet. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1891. Hegel, George Wilhelm Friedrich: Esztétika-rövidített változat.

Budapest, Gondolat

Kiadó, 1979. Abafi Lajos: A szabadkımővesség története Magyarországon. Gyır, Tarandus Kiadó, 2012. Kiss Endre József: Kazinczy Ferenc és a szabadkımővesek. In: Testvérmúzsák Kazinczy korában, szerk: Nagy Péter. Sátoraljaújhely-Széphalom, Feliciter Kiadó, 2013. Vámos Hanna: Pálóczi Horváth Ádám titkos, szabadkımőves dokumentuma. In: Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám mőveirıl, szerk: Csörsz Rumen István, Hegedős Béla. rec.iti.mta.hu/rec.iti, 2011. 41-55. o. Madách Imre: Az ember tragédiája, Busapest, Osiris Kiadó, 2013.

Felhasznált e-szakirodalmak listája: Benedek Szabolcs: A szabadkımővesség eredete (http://mek.oszk.hu/06200/06293/06293.htm) Turay Alfréd: Istent keresı filozófusok (http://mek.oszk.hu/08700/08788/html/) Katolikus Biblia (http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/ )

Felhasznált internetes források listája: http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html#1

45

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Horatius.htm http://thor.hu/?latinma_mn_sapere%7Caude._szotar http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/teol/teologia.htm http://www.bibliai.com/dogmatika/ http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html#5 http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=23986&n=lambert&blog_cim=Szabadk%F5m %FBvess%E9g http://hu.wikipedia.org/wiki/Salamon_zsid%C3%B3_kir%C3%A1ly http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Balduin_jeruzs%C3%A1lemi_kir%C3%A1ly http://hu.wikipedia.org/wiki/Templomosok http://hu.wikipedia.org/wiki/Jacques_de_Molay http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/13/szabadkomuvesek-1-0/ http://hu.wikipedia.org/wiki/George_Washington http://srta.tirek.hu/lap/kissendrej/cikk/mutat/rovid-szakmai-eletrajz/ http://en.wikipedia.org/wiki/James_Anderson_(Freemason) http://katonaj-mkszig.hu/diakok/diakweb/Kocsis/eletrajz.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiszely_G%C3%A1bor http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranka_Gy%C3%B6rgy_(%C3%ADr%C3%B3 http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/node/22 http://lexikon.katolikus.hu/A/abszolutizmus.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Aquin%C3%B3i_Szent_Tam%C3%A1s http://idegen-szavak.hu/auton%C3%B3mia http://www.lelkititkaink.hu/grafologia_szamok.html http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/azallegoria/az-allegoria-mint-koltoi-eszkoz http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html#2 www.nagyoriens.hu/node/24/ http://szre.hu/jakin-es-boaz-a-bronzoszlopok/ http://www.worldofdemons.gportal.hu/gindex.php?pg=29689809 http://idegen-szavak.hu/gn%C3%B3zis http://greekland.hu/latnivalok/index.php?oldal=delphoi http://hu.wikipedia.org/wiki/Draskovics_J%C3%A1nos_(kamar%C3%A1s) http://www.droit-humain.org/hungaria/hu/magyark.html http://www.kislexikon.hu/consistorium.html 46

http://www.kislexikon.hu/feudalizmus1.html http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Frigyes_porosz_kir%C3%A1ly http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_magyar_kir%C3%A1lyn%C 5%91 http://www.doksi.hu/faces.php?id=392&order=DisplayFace http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1lffy_K%C3%A1roly_J%C3%B3zsef_Jeromos) http://idegen-szavak.hu/kozmopolitizmus (http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l%C3%B3czi_Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3 %A1m http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/ketszaz-eves-szabadkomuves-naplot-fejtett-megaz-szte-s-hallgato.html http://www.rtlklub.hu/musorok/fokusz/cikkek/537095 http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=392 http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=393 http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=394 http://www.kislexikon.hu/magyar_jakobinus_mozgalom.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenc_magyar_kir%C3%A1ly http://www.ngkszki.hu/~fidoo/erett/irod_html/madach.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Walt_Disney http://mindennapi.hu/cikk/kultura/satanista-volt-walt-disney-/2011-12-05/10418 http://archiv.evangelikus.hu/teologia/vajon-istentelen-e-mickey-mouse-vilaga-2013-81eve-indult-meghoditani-a-vilagot-a-nagy-fulu-kiseger http://velvet.hu/sztori/2012/05/10/tiz_ev_utan_ujra_van_tagfelvetel_a_titkos_privat_disne y-klubban/

Képek forrása: 1. ábra: https://www.google.hu/search?q=szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g+magyarorsz%C3%A1gon&rl z=1C1IRFF_enHU547HU547&espv=210&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=f853UtSaKsaQh QefoYDgAg&ved=0CAkQ_AUoAQ&biw=1366&bih=643#facrc=_&imgdii=_&imgrc=u92FESiYEuYFsM %3A%3BoJXI_biUvLdeM%3Bhttp%253A%252F%252Fm.blog.hu%252Fsp%252Fsptanacs%252Fimage%252Fszkjelkep.j pg%3Bhttp%253A%252F%252Fsptanacs.blog.hu%252F%253F_t..%2526page%253D5%3B250%3B267

2. ábra: Kiszely Gábor: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások. Budapest, Korona Kiadó 1999. 48. o.

47

3. ábra: Kiszely Gábor: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások. Budapest, Korona Kiadó 1999. 49. o. 4.ábra: https://www.google.hu/search?q=szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g+magyarorsz%C3%A1gon&rl z=1C1IRFF_enHU547HU547&espv=210&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=gNJ3UvG2LMS UhQekjoH4DA&ved=0CAkQ_AUoAQ&biw=1366&bih=643#facrc=_&imgdii=_&imgrc=lqv95AMMNkBf AM%3A%3BQojDBsR5IVtlrM%3Bhttp%253A%252F%252Fvalakiblogja.files.wordpress.com%252F2011 %252F08%252F220px-square_compassessvg.png%253Fw%253D220%3Bhttp%253A%252F%252Fvalakiblogja.wordpress.com%252F2011%252F08 %252F09%252Fszabadkomuvesseg-mit-tudunk-rola%252F%3B220%3B232

melléklet-1. ábra: Kiszely Gábor: A szabadkımővesség-história, titkok, szertartások. Budapest, Korona Kiadó 1999. 31. o. melléklet- 2. ábra: Vámos Hanna: Pálóczi Horváth Ádám titkos, szabadkımőves dokumentuma. In: Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám mőveirıl, szerk: Csörsz Rumen István, Hegedős Béla. rec.iti.mta.hu/rec.iti, 2011. 43. o.

48