Dr. Nagy Elek:
A SZABADKŐMŰVES VILÁGSZÖVETSÉG Méhely Lajos professzortól megtanultuk, hogy a fajvédelem a faj értékes tulajdonságainak megőrzése és továbbfejlesztése, vagyis a faj tisztaságának megőrzése és megóvása, azáltal, hogy más értéktelenebb, tehát alacsonyabb rendű fajok ne keveredjenek vele, mert azok idegen vérelemeket hoznak a fajba, amelyek az illető faj szervezeti egyensúlyát megingatják és megmásítják s ezzel a faj életerejét aláássák. A szervezetben faji szempontból két irányban uralkodik egyensúly: 1., a csirasejtek örökítő elemei (génjei) vannak egymásra hangolva, úgyhogy minden idegen örökítő elem beütése megzavarja ezt az egyensúlyt, 2., a hormonok is egymásra vannak hangolva. Egy hormon uralma alatt áll a többi hormon. A fehér fajták az agyfüggelék, a sárga fajták a pajzsmirigy, a fekete fajták pedig a mellékvese hormonjának uralma alatt állnak. Ha idegen beütés új hormont hoz a szervezetbe, mely az egyensúlyt felbontja, akkor sem testi, sem lelki tulajdonságok tekintetében nem jönnek létre harmonikus ivadékok, hanem az emberiségre és a fajra nézve értéktelen egyedek keletkeznek. A fajvédelem feladata, hogy minden idegen elem beütésétől megóvja a fajt, ellenben a saját fajában levő értékes tulajdonságokat lehetőleg tisztán fejlessze és terjessze. A szabadkőművesség ezeket az aranyigazságokat nem ismeri. A szabadkőműves világszövetség alkotmánya szerint faji kérdésekkel nem foglalkozik. Mr. Tielmann Roos testvér lemondott a délafrikai legfőbb bíróság elnökségéről, hogy életét a fajelmélet kiirtásának és a nemzetközi eszme, a nemzetközi testvériség megvalósításának szentelje. A szabadkőművesség alkotmánya szerint faji, vallási, politikai, nyelvi ügyekkel nem foglalkozik, hanem faji, vallási, politikai, nyelvi különbséget nem tekintve minden jó hírű, szabad egyént felvesz tagjai közé. Azonban senkit sem vesz fel előzetes puhatolódzás nélkül és senkit sem egyhangú szavazás nélkül. A felvett kőműves azután esküt tesz arra, hogy a titkokat nem árulja el. Ha elárulná, akkor vágják le a fejét, vágják ki a szívét, tépjék ki belső részeit és dobják a tengerbe, ha pedig elégetnék, szórják szét hamvait, hogy semmi se maradjon belőlük. A szabadkőművesség nemzetközi, tehát az egész emberiségre kiterjed. A testvéreket a nemzetköziség szelleme telíti. A hazafiság, a fajszeretet csak mint provincializmus tesz számot. A szabadkőműves hazafiság és fajszeretet az egész világot magában foglalja. Egyes helyek szeretete, becsülése, egyes fajok értékelése, szabadkőműves felfogás szerint teljesen nevetséges. A szabadkőműves progresszív érzés, mely a nemzetköziség, az univerzalitás érdekében kiirtja a fajszeretet, a patriotizmus érzését. A szabadkőműves végcél az egész emberiségnek szabadkőműves vezetés alatt való egyesítése. Ez a végcél, amelyre minden szabadkőműves testvérnek törekednie kell, de amelyet a jelen körülmények között még nem sikerült megvalósítani. E cél érdekében dolgozik, de még nagy utat kell befutnia. A páholyok tevékenységének különbözősége szerint angolszász, germán és román szabadkőművességet szokás megkülönböztetni. Az angolszász szabadkőművességhez tartoznak: Angolország, Ausztrália és az észak-amerikai Egyesült Államok. Ez a csoport hangsúlyozza a bibliában való hitet. A bibliát symbolumnak tekinti, melynek egyetlen páholy munkánál sem szabad hiányoznia. Jellemvonása a rituálé és a jótékonyság. Ha ilyen páholyba egy román páholytag betéved, azt sem tudja, miként viselkedjék, oly szövevényes a szertartás. A germán kőművességhez tartoznak: a Németbirodalom, Svédország és Norvégia. E csoport jellemvonása a filozófia és az irodalom kiváló művelése. Innen magyarázható meg, hogy a német filozófia és irodalom más nemzeteké fölé emelkedett. A román szabadkőművességhez tartoznak: Franciaország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Görögország és Dél-Amerika. E csoportot a szociális kérdések fejtegetésének, a haszonelvnek és a zsidó elemnek a túltengése jellemzi. E csoportba tartozott Magyarország is 1920. május 20-ig, amikor a páholyokat Dömötör Mihály dr., m. kir. belügyminiszter feloszlatta. Ebbe a csoportba tartoztak az olasz páholyok is 1922 okt. 28-ig, amikor Mussolini a Palazzo Giustinianiban ülésező olasz Nagyorienst feloszlatta. A szabadkőművesség belsőleg teljesen egységes. Egységes céljaiban, a célra törekvő módokban, eszközökben, ismertető jelekben és titkaiban, amelyeket csak a beavatottakkal közölnek. A különbségeket csak a felületes szemlélő látja, de a belső egység a szabadkőművességet az egész földön testvéri lánccal kapcsolja össze. Különböző rítusokkal azonos elveket kivannak megvalósítani, de sokszor a rítusok különbözősége is csak ugyanarra a symbolumra vezethető vissza. A vezetés s az irányítás is egységes. Olyanforma ez, mint a színpad, ahol a szereplők a nekik kiosztott szerepet játsszák, még harcolnak is egymás ellen, de egységes igazgatásnak engedelmeskednek. Vannak olyan páholyok, amelyek az egységes elvek követői, míg mások a szertartások, a formák hívei. A centrifugális nagypáholyok és a
centripetális nagyoriensek közötti különbözőségek erre vezethetők vissza. J. Corneloup : „Réflexions sur l' Unité de la Maconnerie en Francé” c. könyvében azt mondja, hogy a nagyoriens és a nagypáholy-kőmüves között a célt illetőleg semmi különbség sincs A hely, idő, személyek, körülmények sokszor arra kényszerítik a kőművességet, hogy más-más álarcot vegyen fel, de a munkálkodás közös, a szellemi központ azonos, bár sokszor a tagok előtt is ismeretlen. Voltaképpen nem is az a fontos, hogy valaki beszervezett szabadkőműves testvér-e vagy nem, hanem az, hogy a szabadkőművesség elveit követi-e, különösen az oktatás, nevelés, társadalmi és politikai kérdéseiben. Mert hogy a szabadkőművességnek politikai kérdésekben is vannak elvei, azt később látni fogjuk. Ebben az egységben rejlik a szabadkőművesség legnagyobb hatalma. Ezt a szabadkőműves egységet van hivatva ápolni az Association Maconnique Internationale (A. M. I.), mely csak 1921-ben alakult ugyan, de ma már az olasz nagypáholyon kívül az egész román szabadkőművességet magában foglalja. Ez a mi ellenségeink szervezete. Elnök: Engel Raoul, a belga nagymester. Nagykancellár: John Mossaz (Svájc). Végrehajtó bizottsága olyan szerepet játszik, mint egy parlament. A végrehajtó bizottság tagjai: Charles Magnette (Belgium). Bemard Wellhoff (Franciaország, Grande Loge). Arthur Groussier (Franciaország, Nagyoriens). Arthur Mille (Franciaország, Nagyoriens). Fritz Brandenburg (Svájc). Ebbe az alakulatba nincsenek még beszervezve az angolszász, észak-amerikai és a német nagypáholyok. A beszervezett páholyok az úgynevezett skót rítusú páholyok (rito scozzese antico ed accettato), E. Plantagenet, párisi szabadkőműves zsidó, aki a „Les Annales Maconniques Universelles” félhavi titkos szabadkőműves folyóiratot szerkeszti, azt írja, hogy a szabadkőműves világszövetség alapjául az a nyolc pont szolgáljon, amelyet 1929. szept. 4-én az angol nagypáholy tett közzé. Ez a nyolc pont a következő: 1., Az alakulás szabályossága. Minden nagypáholyt csak olyan nagypáholy alapíthat, amely már maga is szabályosan alakult meg. 2., Szabadkőművessé csak az avatható, aki hisz a világegyetem nagy építőmesterében és annak kinyilatkoztatott akaratában. 3., A felavatási esküt a nyitott bibliára kell letenni. 4., A nagypáholy csak férfiakat avathat fel és nem tarthat fenn összeköttetést vegyes páholyokkal, amelyek nőket is tagjaik sorába avatnak. 5., A nagypáholyt teljes szuverenitás illeti az alatta dolgozó páholyok felett, ami azt jelenti, hogy a nagypáholy független, felelős organizmus, mely joghatósága területén belül elvitathatatlan tekintéllyel rendelkezik, anélkül, hogy más nagytanácsnak vagy hatalmasságának alá volna vetve. 6., A kőművesség három nagy világossága (a biblia, a szögmérő, a körző) a nagypáholy és a páholyok munkája alatt ki legyenek téve. A biblia ezeknek a világosságoknak első és fővilágossága. 7., Vallási és politikai kérdések a páholyokban nem tárgyalhatók. 8., A rend régi szokásai szigorúan megtartandók. A 2. pont szerint a szabadkőművesnek hinnie kell a világegyetem nagy építőmesterében és kinyilatkoztatott akaratában. A 7. pont szerint pedig a vallási és politikai viták a páholyokban szigorúan tilosak, azonban e tilalom ezután is csak papiroson marad, mert a szabadkőművesség vallásellenes és politizál. Politikáját a humanitás (a zsidóság) irányítja, mely minden forradalmi megmozdulás titkos rugója. Az A. M. I. a Les Annales Maconnique Universelles című titkos félhavi folyóiraton kívül még egy másik nem titkos folyóiratot is ad ki, ugyancsak E. Plantagenet szerkesztésében; „La Paix” cím alatt (20 rue Laugier, Paris), melynek munkatársai: Ramsay Mac Donald, Ed Benes, Herrmann Kaiserling, Anatole de Monzie, szenátor, közoktatásügyi miniszter, G. Stresemann is munkatársa volt, Henri Barbuse, André Lebey (a francia Grand Orient tagja), Albert Lantaine (a francia Grandé Loge tagja). Ez egyesülés alapszabályai szerint a cél csak az egyéni közeledés, jó viszony és a baráti kapocs létesítése, mely a földet testvéri lánccal vegye körül, de a végrehajtó bizottság határozatai azt mutatják, hogy az A. M. I. a kebelébe tartozó páholyok felett jurisdikciót is gyakorol. Az olasz nagy orienshez tartozó testvérek például az A. M. I. végrehajtó bizottságát arra kérték, hogy engedje meg a nagyoriens újra szervezését. Ezt a kérelmet az A. M. I. végrehajtó bizottsága elutasította. Ebből is látszik, hogy más az alapszabály és más a gyakorlat; más a szó és más a tett. Az A. M. I. 1932. évi konventjét 1932. szeptember havában Konstantinápolyban tartotta, amelyen 32 ország nagypáholya képviseltette magát. Négy napig tartott, míg a konvent minden adminisztratív ügyet letárgyalt, melyet a végrehajtó bizottság elébe terjesztett. Tárgyalták a valutáris korlátozásokat is és elhatározták hogy annak a megszüntetésén munkálkodnak. A lefegyverzés érdekében is határozati javaslatot fogadtak el. 1922-ben a francia nagypáholy szónoka azt mondta, hogy a szabadkőművesség az emberek emancipációjáért sokat tett. A szabadkőművesség műve a francia forradalom és a szabadkőművesség készíti elő a világforradalmat. (Bulletin Officiel de la Grandé Loge de Francé d' octobre 1922 : „La Franc- Maconnerie saura fairé cetté plus grandé révolution, qui est la Révolution Internationale.”) Azt is hozzátehetjük és bizonyítjuk, hogy a szabadkőművesség készítette
elő az elmúlt világháborút és az azt befejező szerződéseket már az 1917. évi párisi nemzetközi szabadkőműves kongresszuson állapították meg. Az elmúlt világháborút az 1912 évi római szabadkőműves világkongresszus határozta el. Az 1917. évi párisi nemzetközi szabadkőműves világkongresszuson szövegezték meg a Nemzetek Szövetségének egyezségokmányát is, mely jelenleg, mint az 1921. évi XXXIII. tc. I. része a mi törvénytárunkba is beiktattatott. Ennek a kongresszusnak ránk vonatkozó programmpontja így hangzott: „A Habsburg-birodalom politikai és közigazgatási orgánumai által elnyomott nemzetiségek felszabadítása és egységesítése.” Határozata: „Magyarország mai határainak megállapítása.” Ennek a kongresszusnak a Nemzetek Szövetségére vonatkozó határozatai pedig a következők: I. Oly békeszerződés kötése, mely a nemzeteket a jövőben a háború csapásától megóvja, azáltal, hogy a nemzetek a közöttük felmerülő vitákat nemzetközi döntőbíróság elé viszik. A civilizált nemzetek mindegyike részt vesz a humanitás közös művében, mely egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel jár. Ezek a nemzetek a nemzetközi jogok és kötelezettségek kiterjesztése és gyakorlása végett „Nemzetek Szövetsége” néven politikai, gazdasági és szellemi egyesülést hoznak létre. II. Tekintettel arra, hogy a humanitás nagy család, melynek a törvényszegők is tagjai, úgy az emberek, mint a nemzetek engedelmeskedni tartoznak azoknak a nemzeti és nemzetközi törvényeknek, amelyeket az alkotmányosan szervezett hatalmak hoznak. III. Nemzeti szuverenitást csak a népek szabadon kifejezett akarata hozhat létre. IV. Minden nemzeti egység, autonómia és függetlenség sérthetetlen. Nem szabad nép, vagyis amely a fejlődéséhez nélkülözhetetlen demokratikus vagy liberális intézményekkel nem bír, nem alkothat nemzetet. Ennek a nemzetközi szabadkőműves kongresszusi határozatnak indokolása így hangzik: Kollektív igazságosság uralkodjék az államnak államhoz való egyéni és önző igazságosságán. Így a nemzetek közösségének anyagi és erkölcsi ereje tudni fogja, hogy az egyes államok gyilkos céljait miképpen győzze le. Megszűnik ezentúl a neutralitás, mert ily szervezkedésben egy állam sem lesz képes magát elszigetelni anélkül, hogy kötelességszegést ne követne el. Az államok egyike ellen elkövetett igazságtalanság nemcsak a sértett államot, hanem a többi államot is szemben találja magával. A neutralitás csak addig terjedhet, amíg nem kell ezt a segítséget megadni. Ennek a nemzedéknek és főleg a szabadkőműves testvéreknek az a feladata, hogy a nemzetközi jogot ily irányban fejlessze. Ez a nemzetközi jog a béke joga lesz. A nemzetközi jogot oly szankcióval kell ellátni, mely elvegye a kedvét minden államnak attól, hogy kötelességszegést kövessen el. Ha a békeszerető nemzetek egymás jogainak kölcsönös tiszteletében egyesülnek, akkor olyan ellenállhatatlan gazdasági, katonai és szuverén erőt képviselnek, mely meggátolja azt, hogy a vak tömeg imperialista célokért háborúba vitessék. A különböző nemzeti erőknek ez az egyesülése csak úgy töltheti be hivatását, ha a megfelelő eszközökkel rendelkezik. Így biztosíthatjuk a törvény érvényét és fennállását. Nagy erőt képvisel számos állam csatlakozása. Ez az erő nemzetközi politika útján a nemzetközi békét azáltal tartja fenn, hogy minden civilizált nép hatalmát annak a nemzetnek az oldalán egyesíti, amelynek jogait a másik minden ok nélkül megsértette. Ennek a nemzetközi parlamentnek minden nemzetközi kérdésre lesznek bizottságai, amelyek megkönnyítik a nemzetek közötti érintkezést; ezeknek a bizottságoknak lesznek előadói, akik a törvényhozásra előkészítik a nemzetközi és az univerzális kérdéseket, amelyek a nemzetek közötti kapcsokat szorosabbra fűzik. Ez a nemzetközi parlament Hágában felállítja a nemzetközi törvényszéket, mely a nemzetek közötti jogvitákat dönti el. Ennek a törvényszéknek a bíráit a tagállamok polgárai közül a Nemzetek Szövetsége választja meg három évre. A bírák a nemzetközi parlamentnek felelősek és ítéleteiket is az hagyja jóvá. Nincs a nemzeteknek hadüzeneti joguk, mert a háború bűn az emberiség ellen. A nemzetek közötti vitákat a nemzetközi parlament elé kell vinni. Az a nemzet, amely ezt nem akarja megtenni, a nemzetek szövetségén kívül helyezi magát. A Nemzetek Szövetsége először a meggyőzés erejével igyekszik hatást gyakorolni, de ha ez nem vezet célra, akkor gazdasági bojkottot alkalmaz, megszakítja az érintkezést, tengeri blokádot és szárazföldi körülzárást alkalmaz, teljesen elszigetel és azt a jogát, kötelességét gyakorolja, hogy ezt az államot a nemzetközi jog elismerésére akár háborúval is rákényszerítse. A nemzetközi parlament majd meghatározza azokat a diplomáciai, gazdasági és katonai eszközöket, amelyek hatalmának gyakorlására alkalmasak. A nemzetközi parlament célja a fegyverkezés oly korlátozása, hogy az egykor általános lefegyverzéshez vezessen. A nemzetek szövetsége, az egyes államok fegyverkezését csak annyiban mozdítja elő, amennyiben ez a nemzetek szövetségén kívül álló államok fegyverkezésének az ellensúlyozására szükséges. Ez a nemzetközi parlament gyűlései megtartásának a helyét maga választja ki s ez a hely lesz a világ fővárosa. A nemzetközi parlament területe területenkívüliségi jogot élvezzen. A nemzetközi parlament zászlaja: fehér mezőben sugárzó narancsszínű nap, melyet annyi csillag vesz körül, ahány tagja lesz a nemzetek szövetségének. Így vetették meg a szabadkőművesek világuralmuk jogi alapjait a világháború zajlásának utolsóelőtti évében, 1917ben Parisban tartott nemzetközi kongresszusukon. Miként Sión bölcseinek 5. jegyzőkönyvében olvassuk: „Mindezekkel úgy elnyomjuk a nem szabadkőműveseket, hogy azok kénytelenek maguk kérni, hogy a szabadkőművesek nemzetközileg uralkodjanak rajtuk. Ha a szabadkőművesek ezt elérik, akkor minden hatalmat megszereztek világuralmukhoz és a nemzetközi felsőkormányzáshoz. A mai uralkodók helyébe olyan gépezetet teszünk, amelyet felsőkormányzásnak nevezünk. Ennek a kezei mindenhová polipszerűen érnek el és ennek szervezete oly hatalmas, hogy a világ minden nemzetének alá kell magát vetnie.” A nemzetek szövetségének kongresszusi előadója, Lebey André, „Dans l' atelier magonnique” cím alatt megírta az
e kongresszuson történteket és kifejti, hogy a humanitás megváltásául a háború vérfürdőjéből új Európa születik. A francia nagyoriens tanácsa azért hívta össze a páholyokat, hogy ezt a nagy feladatot tanulmányozza és megoldja. A világ minden liberális szervezetének, így a szabadkőművességnek is sikerül elérni azt a békét, melyet a reakcionárius Szent Szövetségnek nem sikerült elérnie. Franciaország 1879-ben 17 pontban proklamálía az emberi jogokat (La déclaration des droits de l' homme). 1. Az emberek szabadok és jogban egyenlők. 3. A szuverenitás a nemzetet illeti meg. 10. Se véleményéért, se vallási meggyőződéséért senki se üldöztessék. Kivált ha ennek nyilvánítása a közrendet nem zavarja. 11. Minden polgár szabadon beszélhet és irhát s a törvény korlátai között minden polgárt sajtószabadság illet. 17. Nem alkotmányos az oly társadalom, amelyből hiányzik a jogbiztonság és amelyben a hatalmak nincsenek szétválasztva. Mint tudjuk, egy évszázadon át ez volt a világ szociális evangéliuma. A francia forradalom által megkezdett műre mi tesszük fel a koronát, mondja Lebey nagymester. Németországnak és Ausztriának, e két császárságnak, politikai és nemzetiségi szerkezete az emberi jogoknak és a nemzetek jogának valóságos tagadása. Ha ezt a két császárságot halálosan nem verjük le, akkor az emberi jog, a nemzetek joga, megszűnik. A nemzetek szövetségének ezt a két akadályát csak biztos és teljes győzelem veri le. A holnap bókéjének és a nemzetek szövetsége megszületésének az a feltétele, hogy a háború után a Habsburg monarchiának mai alattvalói ne legyenek többé alávetve. A szabadkőművesség alkotmánya szerint nem politizál. De, ha ez, amit most előadtam, nem politika, akkor nem tudom, hogy hol kezdődik és hol végződik a politika… A szabadkőművesség alkotmánya szerint vallási kérdésekkel sem foglalkozik. A szabadkőművesség egy vallással sincs ellentétben, de úgy tesz számot, mint valami egyetemes vallás, mely minden vallást magában foglal és az egyetemes morál elvét hirdeti minden nép számára. (Constitution de la Grandé Loge de Francé.) A szabadkőművesség elveti az isteni kinyilatkoztatást és helyébe filozófiai fogalmakat helyez. Magát az isten fogalmát pedig a humanitásba helyezi. Nem kívánok itt vallásfilozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni, bár az sok kérdésre vetne világosságot, csupán azt emelem ki, hogy a szabadkőművesség a gyakorlatban alkotmánya ellenére vallási kérdésekkel is foglalkozik. Az Unita Italianában például sokan a hazafias szabadkőművesség nagy művét látják. Ez azonban nagy tévedés! A szabadkőművesség az olasz egységgel a pápa világi és ezzel együtt morális függetlenségére akart halálos csapást mérni. Az olasz egységért folytatott harc tehát az olasz nép hazafiságát állította csatasorba a szabadkőművesek vallás elleni harcával. Ez a harc a francia forradalommal kezdődött. Az első támadást Avignon ellen intézték, mely akkor pápai birtok volt. Az öreg pápai kormányzót elűzték és a nemzetgyűlés 1791 szept. 14-én kimondta, hogy Avignont a francia köztársaságba kebelezi be. Ez ellen a pápa tiltakozott. Nem tehetett mást. A második támadás Napóleon itáliai hadjárata. Montenotte, Mondovi, Lodi, Arcole után VI. Pius a bolognai szerződésben 1796. június 27-én lemond Ávignonról, Bolognáról, Ferraráról, Romagnáról és, 15 millió arany hadisarcot fizetett. A Direktórium a szerződést nem hagyja jóvá. Követeli, hogy VI. Pius vonja vissza azt a brévéjét, amelyet a francia klérus civil alkotmánya ellen kiadott. Miután VI. Pius ezt megtagadta, a franciák újból megtámadták és Róma ellen vonultak. VI. Pius megköti Napóleonnal a második békét Tolentinóban 1797. febr. 19-én. Fizet 31 millió aranyat és ad 1600 lovat. 1797. január 10-én a Directorium Bonaparte Józsefnek, a római francia követnek ezt írja: „Elő kell mozdítani azoknak a törekvéseit, akik elérkezettnek látják az időt arra, hogy a pápa uralma véget érjen; Róma népét lelkesíteni kell, hogy a szabadságát vívja ki.” Berthier generális bevonul Rómába, eltörli a pápai államot és kikiáltja a római köztársaságot A pápát Siennába, majd Firenzébe, onnan Dijonba viszik. Útközben Velenceban hal meg 1799. aug. 29-én. VII. Pius konkordátumot köt Napóleonnal. Ez a konkordátum a pápaságnak visszaadja az egyházi államot, de ez sem tart sokáig. 1808. febr. 2-án Millis generális bevonul Rómába, VII. Pius bullában tiltakozik ez ellen, mire Napóleon előbb Savonába, onnan Fontainbleauba viteti és ott tartja 1814-ig, császársága bukásáig. Napóleon bukása után az ő szerepét a szabadkőművesség veszi át, a karbonárik. A karbonárik (szénégetők) nem szenet, hanem trónokat égettek. Á karbonári vezetők álneveket vettek lel, mint p. o. Piccolo Tigre, Nubis stb. Piccolo Tigre. a zsidó karbonári 1846. jan. 5-én így ír Nubius kollégájához: „Mindenütt lelkesült embereket találtam. Mindenki érzi, hogy a régi világ recseg és a királyoknak végük. Vetésünk érik. A trónok összeomlásában nem kételkedhetik, aki társaságunk munkáját Franciaországban, Svájcban és Németországban figyelemmel kíséri. Az a támadás, amelyet mától számítva néhány év vagy talán néhány hónap múlva a föld fejedelmei ellen intézünk, azokat döglődő egyeduralmuk és erőtlen hadseregük romjai alá temeti. Részünkön mindenütt lelkesedés, ami a siker biztos és csalhatatlan jele, az ellenség részén pedig közöny. Ahhoz, hogy a régi világot megöljük, a kereszténység megfojtása szükséges. A derék Mazzini, kivel gyakran találkoztam, mindig a humanizmusról álmodozik. Azonban ettől, valamint a gyilkolás módjaitól eltekintve alapjában jóérzelmű. Mazzini homályos tanaiból a tömeg nem ért semmit, mégis csodálja.” Mazzini megalkotja a karbonári szervezetből az Ifjú Olaszország szervezetet, mely egész Európában elterjedt. Az alapszabályok 2. §-a szerint köztársasági államformára kell törekedni, mert úgy az alkotmányos, mint az abszolút monarchia rossz. A 30. §. szerint, aki a titkos társaságok rendeleteinek nem engedelmeskedik, vagy a titkokat elárulja, könyörtelenül meggyilkolandó. Az 1848-iki forradalmak vezére Mazzini volt. Az Ifjú Itália munkáját a szabadkőművesség folytatta, mely 1870. szeptember 20-án Cadorna generális vezetése alatt a Porta Pián bevonult Rómába és a pápai államot eltörölte. Még ugyanazon este IX. Pius pápa rendeletére Antonelli
kardinális a civilizált nemzetek kormányaihoz cirkulárét intézett, november 1-én pedig kiadta a szabadkőművesek elleni allocutioját, amelyet Genfben nyomatott ki, nehogy annak kinyomatását Rómában megakadályozzák. A szabadkőművesség ujjongott örömében, mert a pápa világi hatalmának eltörlésével voltaképpen annak lelki hatalmát vélte megsemmisíteni. A pápák felismerték a szabadkőművesség vallásellenes működését és az ellen az encyclikák, bullák, dekrétumok és konstituciók egész sorával védekeztek. Ezek a következők: XII. Kelemen: „In eminenti", 1738. ápr. 28, Kimutatja a szabadkőművesség állam- és egyházellenes működését. XIV. Benedek: „Providas”, 1751. márc. 16. A szabadkőműves morál ellen. „Ut primum", 1759. szept. 3. Voltaire és az encyclopedisták ellen („Ecrasez l' infame!”). „Christianae reipublicae salus”, 1766. nov. 5. VI. Pius: „Inscrutabile”, 1775. dec. 25. contra magistros mendacissimos. XIII. Kelemen: „A quo die”, 1758. szept. 14. az avignoni Ordre de la Félicité társaság ellen. VIP Pius: „Ecclesiam a Jesu Christo”, 1820. szept. 14. a karbonárik ellen, akiket báránybőrbe bújt farkasokhoz hasonlít. XII. Leo: „Quo graviora”, 1826. márc 13. a laikus oktatás ellen. VIII. Pius: „Traditi”, 1829. május 21. a Haute Vente ellen. XVI. Gergely: „Mirari vos”, 1832. aug. 15. a forradalmak szítói ellen. IX. Pius: „Qui pluribus”, 1846. nov. 9. „Quibus quantisque”, 1849. ápr. 20. „Multiplices inter”, 1865. szept. 25. Cavour, Mazinni és Garibaldi ellen. XIII. Leo: „Humánum genus", 1884. ápr. 20. a vörös szabadkőművesség ellen. ,X..Pius: „Vehementer”, 1906. febr. 11. a modernizmus ellen. XV. Benedek: a theozófusok ellen. XI. Pius: „Maximam gravissimamque”, 1924, jan, 18. A laicizmus és a inarxismus ellen. Azt hihetnők, hogy a szabadkőművesség csak a római egyház ellen harcol, ez azonban téves felfogás, mert a harc csak azért irányul a római egyház ellen, mert az a legerősebb, a legjobban megszervezett s legöntudatosabb egyház, de ha a szabadkőművesség munkáját siker koronázná, akkor a többi egyházzal már könnyen végezne. A szabadkőművesség nemcsak vallásellenes, de egyenesen erkölcstelen. Jelszava: „az anyagiasság, a materializmus minden.” Erkölcstelenségét bizonyítják a 18-ik fokon űzött orgiák és fekete misék. A szabadkőműves filozófiai, racionalista, materialista iránynak a nudizmus csak természetes fejlődése. Ezen alapszik a szabadkőművesség érzéki túlhajtása és a szabad szerelem. Leur culte est la turpitude. A szabadkőművesség népszerűsíti a bűnt a tömegben. A szabadkőművesség szerint a tömegnek érezni, inni kell a bűnt. Ha a tömeg bűnös, akkor nem lesz többé vallásos. A szabadkőművesség a korrupció melegágya. A szabadkőművesség célja a világuralom elérése s kimeríthetetlen azoknak az eszközöknek a száma, melyekkel e cél elérésén fáradozik. Doktor Veridikus: „Mi a szabadkőművesség, mily eszközökkel dolgozik és mik céljai” című brosúrájában a 19—43 lapon felsorol néhány oly eszközt, mellyel a szabadkőművesek világuralmuk elérésére törekszenek. Ezeknek csak címeit sorolom fel: 1. Egymás felismerése. 2. Hallgatagság. 3. Compelle intrare. 4. A semminek értékké tevése és az érték megsemmisítése. 5. A profánok félrevezetése. 6. Külön menetelni, de együttesen lesújtani. 7. A szabadkőműves tolvajnyelv. 8. A szabadkőműves rabszolgák. 9. Nemzetköziség. 10. Mesterséges viszály. 11. Kétféle mérték. 12. Elszigetelés. 13. A nemzeti érzés felhasználásával a nemzet ellen való küzdés. 14. Rosszat tenni és a kezét elrejteni. 15. Kizsákmányolás (Bankokrácia). 16. Szétbontás (Forradalmi szabadkőműves). 17. Letaposni a jót és felemelni a rosszat. 18. A szabadkőműves ellenes táborba bevinni a viszályt, hogy így a szabadkőműves ellenes szövetség hatalmát megtörjék. 19. Törekvéseik és céljaik elpalástolása. 20. Hazudozás. 21. Profán külső. 22. A dolgok folyásának teljesen szabadkőműves irányban vezetése. 23. Áldott minden eszköz, amely az ellenséget megsemmisíti. Azt kérdezhetné valaki, hogy a hallgatagság mikképpen lehet tisztességtelen eszköz? Úgy, hogy a hallgatagságból hiányzik az őszinteség. A hallgatagság olyan, mint a hátbaütés, vagy a sötétség, vagy a fojtó gáz. A szabadkőművesek valóban ritkán támadnak szemben, nyílt sisakkal. Működésük közvetett és fokozatos. Hallgatással kerülik el a felelést és ha mégis felelni kell, akkor nem a kérdésre felelnek, ami szintén a hallgatás nem kevésbé perfid módja. A hallgatás fegyvere, mely éppen nem udvarias, hanem mérgezett, éppoly régi, mint a szabadkőművesség. Mióta a szabadkőművesség ellenállhatatlan hatalma kormányozza a világot, ők teremtik a közvéleményt. A közvéleményt az információs irodák útján teremtik. Az információs irodák a sajtót táplálják, mely a pénztől függ. Ezért
hiányzik a sajtóból a szemérem és a lelkiismeretesség, mert életbevágó és közismert dolgokat rendszeresen elhallgat, csak azért, hogy a hallgatás jutalmát elvegye. Az előfizetőket, az olvasókat így csalja meg. Úgyszólván az előfizetőknek joguk volna kártérítést kérni, mert a lap az ügydöntő tények elhallgatásával megkárosítja előfizetőit, megszegi a szerződést, nem is szólva arról, hogy olvasóit lényeges hírek felől tudatlanságában hagyja. A hallgatagság a háttérben gyilkol. A hallgatagság: la mort sans phrase. Végül a szabadkőművesség mai helyzete, főbb vonalaiban a következőkben vázolható. A. Anglia. Az angol nagypáholy lemondott arról, hogy tagjaitól a lélek halhatatlanságában való hitet is követelje. Bibliás és hierarchikus szervezete azonban kizárja a racionalista, materialista nagypáholyokat, amelyek a nagyoriens szuverenitása alatt működnek. Ezek a nagyoriensek már 1876-ban nem kívánták meg tagjaiktól, hogy a világegyetem nagy építőmesterében higyjenek. Vajon ez az elkülönülés csak színleges, vagy pedig valódi támadás követi-e, azt majd a jövő mutatja meg. B. Németország. Németországban három nagypáholy működik: a.) A porosz nagypáholy, mely nemzeti irányú tevékenységet fejt ki. b.) A felkelő naphoz (Zur aufgehenden Sonne) címzett nagypáholy, melynek működése racionalista, materialista, pacifista. c.) Symbolikus nagypáholy. Ez a nagypáholy 1930, július 27-én alakult. A németországi skót legfőbb tanács alapította az angol nyolc pont alapján. C. Franciaország. Franciaországban is három nagypáholy működik : a.) A nagyoriens, mely kommunista irányban dolgozik, b.) A nagypáholy. Nemzeti irányban működik, három fokban, élén a legfőbb tanáccsal. Minden ország nagypáholyának megvan a maga legfőbb tanácsa, melyek szövetségben állnak egymással. A nagypáholyok legfőbb tanácsa Lausanneben székel. Eddig minden kísérlet meghiúsult, mely a nagyoriensek és a legfőbb tanácsok szövetségét egyesíteni vagy egybeolvasztani akarta, de a munka oly irányban folyik, hogy az egyesítés, az egybeolvasztás az A. M. I. vezetése alatt szilárd alapon jöjjön létre. c.) Le Droit Humain International, mely radikális munkát fejt ki D. Olaszország. Mikor Mussolini 1922. október 28-án a feketeingesek élén Rómába bevonult, akkor előbb Palermi nagymesterhez ment és csak azután az olasz királyhoz. Mussolini szabadkőműves. Ez azonban semmit sem von le abból az érdeméből, hogy hazáját a bolsevizmus pestisétől megmentette. Mussolininak az is nagy érdeme, hogy a Domizio Torrigiani-féle kommunista nagyorienst, mely a palazzo Giustiniaiban székelt, feloszlatta, székházait, iratait felgyújtatta, vezetőit száműzte, bebörtönözte, internáltatta. Mussolini nemcsak szabadkőműves, hanem lelkes híve az angol ritusú legfőbb tanácsnak, mely a piazza di Gesun székel és munkatársait is azok közül választotta ki. A már említett Raoul Palermi nagymesteren kivül: Italo Balbo, Boltai, Edmondo Rossoni, M. Farinacci, M. Dudan stb. Mindezt tüzetesen megírja Marja Ryger: „La Franc— Maconnerie ltalienne devaut la guerre és devant le fascime” című művében. Palermi nagymester oszlatta el a Duce kétségeit a nagyoriens üldöztetését illetőleg abban a reményben, hogy így a hatalmat egyedül tarthatja kezében. E. Az Egyesült Államok. Az Egyesült Államokban többféle nagypáholy működik. Ezek közül nevezetesebbek a következők: a.) A skót ritusú nagypáholy, mely 33 fokban működik. Iránya a francia nagypáholyéval megegyező. b.) Az amerikai ritusú nagypáholyok. Kilenc fokban dolgoznak. Az alsó három a kék kőművesség. A 4—7 fokok megfelelnek a yorki rítusnak. A 8. fok a királyi mester, a 9. fok a kiválasztott mester. c.) A templomosok. Katonai irányú páholyok. Tagjai vörös keresztlovagok, máltai lovagok és templomos lovagok. Cermak chicagói polgármester ebbe a rendbe tartozott. d.) A B 'nai B 'rith nagypáholyok, melyek kizárólag csak zsidókat vesznek fel tagokul. Ez a nagypáholy szoros kapcsot tart fenn a new-yorki nemzetközi nagytőkével és a Kahallal. Az Egyesült Államok elnökei e nagypáholy direktíváinak engedelmeskednek. e.) A Keleti Csillagrend, melynek tagjai kizárólag nők. Az Egyesült Államok 50 államának kormányzói közül 36 szabadkőműves. A képviselők és szenátorok közül 339 szabadkőműves. Az Egyesült Államok elnökei kivétel nélkül mind szabadkőművesek voltak Franklin Roosevelt, a mostani elnök, a »Holland« páholyban 1911. nov. 28-án avattatott mesterré. A 32. fokba 1929. febr. 28-án lépett elő. Legutóbb libanoni nagycédrussá neveztetett ki, miáltal a növényvilág is kitüntetésben részesült.
* A szabadkőművességről még sokat lehetne mondani, így például a közoktatás és a hadsereg kérdésében elfoglalt álláspontját illetőleg, ezt azonban más alkalomra hagyom. Az előadottakból mindenki vonja le a következtetéseket. Én csak egyet vonok le, azt, hogy a szabadkőművesség e földön mindenható. A földet a szabadkőművesség kormányozza. Mindig ők és mindenütt ők vannak. Ha valakit fájdalom vagy csapás ér, ha szenved, ha sir, gondoljon mindig arra, hogy ennek is a szabadkőművesség az oka!
