ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanács
MUCSI JÓZSEF NYUGÁLLOMÁNYÚ EZREDES
A SZABADIDŐS MŰVELŐDÉS ÉS A HADSEREG SZERVEZETI KULTÚRÁJA
című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai
Budapest 2008.
2
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
MUCSI JÓZSEF NYUGÁLLOMÁNYÚ EZREDES
A SZABADIDŐS MŰVELŐDÉS ÉS A HADSEREG SZERVEZETI KULTÚRÁJA című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai
TÉMAVEZETŐ: PROF. DR. SZABÓ JÁNOS
Budapest 2008
3
1.
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA: A magyar társadalomban lezajlott redszerváltozás, ami jelentős változásokat indukált a társadalom valamennyi alrendszerében, így a magyar honvédségben is. A magyar véderő hivatalosan 1868. december 08-a óta tartó történetében folyamatosan érezhető volt egyrészt a magyar társadalom aktuális politikai, kulturális állapota, másrészről azoknak a nemzetközi viszonyoknak a hatásai, amelyek között a hadsereg éppen az adott időszakban működött. Mindezek a hatások befolyásolták a hadsereg jellegét, funkcióit, szervezeti kultúráját. A hadsereg működését nagyban befolyásolta az adott kor társadalmi nyilvánosságról vallott felfogása, annak működése, és hadseregbeli specifikus megnyilvánulása is. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása napjainkra az udvari reprezentatív nyilvánosságtól eljutott a polgári nyilvánosság állapotáig, amelynek keretében a hadsereg jellegadó állománya a hivatásos tiszt nemesi elfoglaltságból a fegyveres erőszak alkalmazásának professziójává vált, és ahol a tiszt kiváltságos egyénből egyenruhás civil állampolgárrá változott. A hadsereg a tömeghadseregi jellegből professzionális hadsereggé vált, amely egészen másfajta szervezeti kultúrát igényel, mint a korábbi szervezeti formáció követelt. A hadsereg mára a fegyveres erőszak alkalmazásából a béke kikényszerítésének eszközévé vált. Ehhez szükséges az új szervezeti kultúra. A szervezeti kultúra kialakulása, kialakítása sokdimenziós tevékenység. A probléma úgy vetődik fel, vajon s hívatásos tisztek esetében, - akik mégiscsak a szervezeti kultúra kialakulásában, kialakításában, fenntartásában lényeges, meghatározó szerepet töltenek be -, elégséges-e a formális képző intézmények hatása. Képes-e a szervezett, de formális és bürokratikus képzés teljes mértékben felkészíteni a tiszteket az új, megváltozott szemlélet megvalósítására, módszertanilag úgy vélem nem vitatható, hogy vannak olyan területek, témák és szituációk, amelyekhez nem adekvát a formális képzés, ahol sokkal eredményesebben működnek az informális, a személyiségre épülő formák és módszerek. Ezért úgy gondolom, hogy ezeken a területeken nagyobb eredmények érhetők el a szabadidős művelődési forma alkalmazásával. A kutatási probléma tehát úgy is felvethető, - hogy az átalakult társadalom, az átalakult katonai szervezet, benne az átalakuló szervezeti kultúrával-, milyen módon és milyen elvek szerint tudja saját céljainak teljesüléséhez felhasználni a szabadidős művelődést, hogyan valósítható meg egy olyan optimális viszony, amely egyszerre képes figyelembe venni az egyéni autonómiákat és a szervezeti elvárásokat.
4
2.
KUTATÁSI CÉLOK: Dolgozatomban be kívánom mutatni azokat a folyamatokat, amelynek keretében a társadalom, benne a hadseregek, - köztük a magyar hadseregek is-, kialakultak, fejlődtek, változtak. Tudvalévő a hadseregek nem szakíthatók el azoktól a konkrét történeti, társadalmi, kulturális hatásoktól, amelyek keretében működtek. Ezért bemutatom dolgozatomban ezeket a tényezőket, mint kereteket, hogy majd ezt folytatva bemutathassam a magyar véderő fejlődésének 140 éves történetét, ezen belül is a szabadidős művelődés alakulását. Fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy amíg 1867-tel kezdődően az 1920-as évekig megindul a hadseregben egyfajta társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozás, - létrejönnek azok az intézmények, amelyek a környező társadalmak hadseregeiben is megtalálhatók -, addig a hadsereg mégis megmarad úri, nemzeti és keresztény. De hasonlókat mondhatunk el az 1945 utáni időszakra is, hogy szólamaiban ugyan megjelenik a nyilvánosság ígérete, de működésében ugyan azt a reprezentatív udvari nyilvánosságot valósítja, meg mint az előző, csak az ideológia változik meg és a korábbi elvek helyére a szocialista, nemzetközi és proletár fogalmak kerülnek. Nehéz ilyen körülmények között valahová kötni a szabadidős művelődés megújítását kötni. Ezért dolgozatomban a megújult szabadidős művelődéstől funkcionálisan azt kérhetem számon, milyen funkciót tölt be a személyiség kiteljesedésében, és milyen funkciót valósít meg a szervezeti kultúra kiteljesedésében. A dolgozat célja tehát egy olyan elvi vázlat megfogalmazása, amely valamilyen módon kötődik a korábbi időszakok hagyományaihoz, abból, ami a progresszivitást szolgálja, magába foglalja, de elsődlegesen a szervezeti kultúra fejlődéséhez, a személyiség kiteljesedéséhez járul hozzá.
3.
KUTATÁSI MÓDSZEREK A kutatás során sokfajta módszert alkalmaztam. A dolgozat elvi keretét „Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” című művében megfogalmazott elmélet képezi. Úgy gondolom, hogy ez a modell segítségünkre lehet annak megértésében is, hogy a társadalmak alrendszerei milyen történelmi politikai és társadalmi tényezők hatására és hogyan változtak Európában, a modern korban, és nagyjából láthatóvá teszik azt is, milyen követelményekkel kell számolnunk az információs vagy a tudástársadalmakban. Módszereim között szerepelt dokumentumelemzés, forráskritika, szociológiai kutatás másodelemzése, interjú, konzultáció, beszélgetés. Miután dolgozatom nem empirikus
5 adatokkal
dolgozik,
így
a
legjelentősebb
módszer
a
dolgozat
szempontjából
a
dokumentumelemzés volt. 4.
AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLAT TÖMÖR LEÍRÁSA FEJEZETENKÉNT 1. Bizonyítottam, hogy a szabadidő a művelődésre fordított idő része, de önálló idő és hatásmechanizmus is, amely a személyiség kiteljesedéséhez hozzájárul, ám nem kötődik a munkatevékenység végzéséhez közvetlenül. Ez a szabadidő nem üres idő, hanem rendszerszerűen rendelkezésre álló időként jelenik meg és tervezhető. A művelődés folyamata felfogható úgy, mint a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása következtében beállt szemléleti, tevékenységbeli és intézményváltozás, amely az egyén autonómiájára és meglévő szabadidejére épül. Megmutattam, hogy modern hadseregek létrejötte, fejlődése a társadalmi nyilvánosság változásának keretében zajlott, és a hadseregek kialakulásakor érvényesülő udvari reprezentatív nyilvánosság állapotából napjainkra már a polgári nyilvánosság állapotába érkezett. A szakirodalom segítségével ábrázoltam, hogy hívatásos katona egyenruhás állampolgárrá vált, ezért nem pusztán a hivatásrendi kötelmekhez szükséges képességek, kiegészítését kell szolgálnia a szabadidőben végzett művelődésnek, hanem minden olyan szükségletét, amelyet a modern embertől elvár a társadalom. A hadseregben tehát ebben az értelemben vett funkcionális megfelelést kell számon kérni a szabadidős művelődéstől. A szabadidős művelődést úgy tekintem, mint az életmód szerves részét, amely hozzájárul a tiszti minőség, hivatásrendiség, a tiszti etika kialakulásához, fejlődéséhez, a jellegadó állomány értékrendjének változásához. A folyton változó társadalmi nyilvánosság keretét adja a hadsereg történeti-társadalmi fejlődésének is, és egyben befolyásolja változásait. Megállapítottam, hogy az önálló magyar haderő történetét az 1867-ben létrehozott Magyar Királyi Honvédség megalakulásától a 2000-ik év haderejének helyzetéig szükséges nyomon követnem. Fontos a rekrutációs csoportok vizsgálata abból a szempontból is, hogy a hivatásos tiszti állomány rekrutálódása mennyire gátolja, serkenti, vagy mennyire nem adekvát bázisát adja a polgári nyilvánosság kialakulásának. 2. Bizonyítottam, hogy az 1867-1990 közötti időszak nyilvánosságának jellemzője, hogy a kiegyezést követő időszakban először rohamosan növekszik a társadalmi nyilvánosság intézményeinek száma, és az azt megelőző időszak állami szerepvállalásának következményei helyett valódi, a civilszféra által létrehozott intézmények születnek és fejlődnek. Számuk, tevékenységük, valamint hatókörük fokozatosan bővül, ebben a települések, az egyletek, és más önkéntes csoportok közreműködnek. Az 1920-as évektől kezdődően azonban, döntően a keresztény és nemzeti ideológia bűvkörébe kerülve veszítenek függetlenségükből, és ez a
6 polgáriasodás útjáról letéríti azokat, és végzik a korábban jelzett ideológia nevében a népnevelést, népművelést. Az 1945 után a kulturális életben a népművelés időszaka folytatódik Magyarországon. A változás annyi, hogy a korábbi egységes társadalomnak képzett „nemzeti és keresztény hazafi”, helyébe a „szocialista embertípus” lép, és erre tökéletesen megfelel a központilag szabályozott intézményi- és tevékenységstruktúra, a feladat végzésére kiképzett „népművelő”-vel. Rögzítettem, hogy a „népművelés” nem e két időszak találmánya, azt hosszú ideig hazánkban a közművelődés helyett használták. A felvilágosodás korától azt a törekvést nevezték így, amelyben az értelmiség feladata a tömegek - és különösen a parasztság és a munkásság- műveltségi színvonalának emelése. Erre vezethető vissza az a mérhetetlen elhivatottság és küldetéstudatos tevékenység, amely némelykor többet ártott, mint használt a művelődés ügyének. Az első lépést a hetvenes években megfigyelt elmozdulás jelentette a nagy tömegeket érintő rendezvényektől az intimitást, a diskurzust lehetővé tevő kisebb létszámú és csoportformában végrehajtható rendezvények felé. Az állampolgár, aki laikusként választhatott a lehetőségek közül, még ha ki is érdemelte a hivatalosság elítélését, akkor is annak a demokratikus állampolgári jogának tett eleget, amit leginkább a polgári intimitás fogalma jelképez. A kezdetben létrejövő klubok és kiscsoportos formák megjelenése, amelyek alkalmasabbak a személyiség kiteljesítésének funkcióit betölteni, valószínűleg csak előképei voltak azoknak az önkéntes társulásoknak, amelyek mint alapítványok, egyesületek működnek napjainkban. Fontos szerepet töltöttek be a tömegkommunikáció úgynevezett rétegműsorai is, hiszen ezekben az értelmiségi vitatkozott, polemizált, diskurált irodalmi, politikai kérdésekről a művészetek égisze alatt, és ezek a közbeszédben is a későbbiek során gyakran szerepet kaptak. A sajtó differenciálódása, új irodalmi és más szakmai folyóiratok megjelenése olyan társadalmi kérdésekre is ráirányította a figyelmet, amelyek egy korábbi időszakban még lehetetlennek látszottak. Bizonyítottam, hogy ezek a nyilvánosságban beállt változások együttesen kényszerítették ki azt az állapotot, amikor már nem lehetett a dolgok folyását megakadályozni, és ez a fajta nyilvánosság lépett át 1990-ben azon a Rubiconon, amely lehetőségét adta egy békés társadalmi rendszerváltozásnak. Ez folyamatában teremtette meg a maga nyilvánosságát, a nyilvánosság eszközeit, és ez a folyamat hozta meg a rendszerváltozást, a társadalom átalakulását polgári demokráciává. 3. Tanulmányomban a szakirodalmak segítségével bizonyítottam, hogy a hadsereg tisztikara mindig azoknak a társadalmi tényezőknek az eredője, amelynek keretében a szervezetek működnek. A mai értelemben vett tiszti hívatásról a tizenkilencedik századtól
7 beszélhetünk, és a tömeghadseregek kialakulása utáni időszakban a tisztek tevékenységére a tiszti szaktudás, a tiszti felelősség és a testületi jelleg volt jellemző. Ezeket speciális képző intézményekben, meghatározott előírások szerint lefolytatott tanulmányok biztosították. A tiszt tudása rendkívül komplex intellektuális szaktudást feltételezett, amelynek elsajátítása katonai intézményekben a gyakorlatokon és a gyakorlatban hosszú évek alatt történt meg. A XIX. század végén és a XX. század első felében a tisztikar utánpótlásának legnagyobb bázisa az úri középosztály, ez a csoport adja a tisztikar több mint hatvan százalékát. A magyar véderőben csak 1948 után jelenik meg a munkás és a paraszt származásúak tömege. Ezekben a tisztekben az 1945 előtti időszakban az úriemberség eszménye és a tiszti becsület a legfontosabb összekötő erő, az 1945 utáni időszakban a hűség a párthoz és a munkás-paraszt szolidaritás képezi az összekötőkapcsot. Bemutattam és igazoltam, hogy a magyar hadseregekben is megfigyelhetők azok a tendenciák, amelyek a társadalomban érhetők tetten, a hadsereg is a bürokratikus reprezentatív nyilvánosságot érvényesítette tevékenységében. Ez a nyilvánosság jellemző egészen a kilencvenes évekig, ennek szellemében zajlottak a díszszemlék, a laktanyai nyílt napok, a katonai eskük, a csapatzászló adományozó ünnepségek, a kapcsolatteremtés iskolák és laktanyák között, vegyes civil-katona művészeti csoportok létrehozása, a helyőrségi klubok előbb korlátozott nyilvánosságú, majd nyílt intézményekké nyilvánítása. Napjainkra ez lassan elindult a polgári nyilvánosság irányába. A hívatásos tiszteknek ebben a nyilvánosságban olyan módon kell világpolgárrá válni, hogy egyrészt ismerje a fegyveres erőszak alkalmazását, másrészt a hadseregek megváltozott funkcióiból kifolyólag képes legyen a műveleti területeken békítő tevékenységek lefolytatására nemzetközi kontingens kötelékében. Erre történő gyakorlati felkészüléshez kiváló terep a szabadidős művelődés. Erre való alkalmasságot úgy is tekinthetjük, mint a Weberi szakszerűség. 4. A feldolgozott szakirodalom alapján bemutattam és igazoltam, hogy a magyar véderő életében a XIX. században jelentős változás következik be, megjelenik a tömeghadsereg, amely jelentős szervezeti kultúraváltást involvál. A hadseregbe az utánpótlás sorozással történik, ezért a tömeghadsereg jóval nagyobb létszámú tisztikart igényel. Az eddigi szinte nemesi származású tisztikarban megkezdődik a polgári származású egyének beáramlása. A kialakult helyzetben a korábbi tiszti értékrendek maradnak fenn, a tisztikarba beáramló társadalmi státusú egyének igazodása felfelé, a nemesi származású tisztek felé történik, és a hadseregben ennek következtében egészen 1945-ig az úriemberség eszménye él, fenntartva mindazokat a kiváltságokat a tisztikarra, amelyek korábban a nemes embereket
8 illettek meg. Állítottam, és igazoltam, hogy társadalmi nyilvánosság ebben az időszakban a reprezentatív nyilvánosság. Kezdenek kialakulni a hadseregben is a nyilvánosság intézményei, kaszinók, könyvtárak, folyóiratok, hetilapok, képzőművész és irodalmi körök, sportegyesületek, azonban ezek mindegyike az ignoráció eszközeként funkcionálnak. A tisztek szabadidős művelődéséről elkülönülten ebben az időszakban nem beszélhetünk, tekintettel arra, hogy a tiszteknek nincs munkaidejük, mind azt, amit ma szabadidős művelődés fogalmával írunk le, a tiszti életmód szerves része volt. A Tisztikar jelentősebb része a tiszti kiváltságok, a területi revízió, az irredenta eszmerendszer elkötelezett híve, áthatja a társadalom egészét átható nemzeti és keresztény fennsőbbrendűség érzete. Tanulmányomban bemutattam, hogy 1945 után egy népi demokratikus hadsereg kiépítése és működtetése volt a kormányok feladata. Az 1948 utáni időszakban a tiszt utánpótlás bázisa a munkás és paraszt káderek köre, akik nem rendelkeznek a megfelelő előképzettséggel a tiszti hívatásra. Az új tömeghadsereg újfajta szervezeti kultúra kialakítását igényelte, amelynek a hatalom eleget is tett. Megteremtette először a katonai szakmai művelődéshez szükséges oktatási intézményeket, de vele párhuzamosan létrehozza a szabadidős művelődés intézményrendszerét is. Ezek az intézmények a kezdetekben elsősorban a pártirányítás eszközei, amelyek művelődéspótló intézmények, majd a későbbi szándékok szerint a művelődés megszerzésének továbbfejlesztését szolgálnák. Bizonyítottam, hogy a megjelent szabályzók a művelődés és a szabadidős művelődésre vonatkozóan, amelyek szabályzó funkcióik miatt inkább a polgári nyilvánosság kialakulásával szembeni fellépésnek tekinthetők. Ebben az időszakban annyi változás állt be a társadalmi nyilvánosság területén, hogy marad a reprezentatív bürokratikus nyilvánosság, csak a működtető társadalmi csoportok, és az összefogó ideológia változik meg, a nemzeti és keresztény ideológia és úriság helyébe a proletár internacionalizmus és szocialista hazafiság, valamint a munkás és paraszti származású káderek kerülnek. Adatokkal igazoltam, hogy 1990 utáni időszakban a kezdeti bizonytalanság után a Magyar Honvédség a polgári nyilvánosság útjára lépett, megszülettek azok a törvények, amelyek garantálják az egyenruhás civil állampolgár lét kereteit, kialakultak és működnek a nyilvánosság intézményrendszerei, működik a polgári nyilvánosság. 5. Megfogalmaztam a szabadidős művelődés elveit, amelyeknek egyszerre több szempontnak is meg kell felelniük. Hozzá kell járulniuk a szervezeti kultúra fejlődéséhez, a hivatásos
katonatisztek
szakmai
képességeinek
növeléséhez,
a
tisztek
szakmai
professziójához, továbbá a testületi szellem, az egyéni képességek kibontakoztatásához,
9 fejlődéséhez, mégpedig az önkéntességre alapozva. Bizonyítottam, hogy a szabadidős művelődésnek segítséget kell nyújtania a katonák kulturális konfliktus felismerő, kezelő képességéhez úgy a várható műveleti területek lakosságát, mint a potenciális együttműködő katonákat illetően, valamint segítséget kell nyújtania olyan mentálhigiénés állapotok teremtéséhez, amely magabiztossá teszi a tiszteket, kizárja mind a kisebbrendűségi komplexust, mind a nagyképűséget, mások lebecsülését, lekezelését. Jogos elvárásként fogalmaztam meg, hogy segítenie kell abban is, hogy a szervezet jellegadó állománya, a hivatásos tiszt legyen képes a vezetése alá rendelt katonákat felkészíteni, alkalmazás helyszínén segítséget nyújtani beosztottainak a konfliktusok felismerésében, azok megoldásában. A hadsereg szervezeti kultúrája érdekében a szabályozás az egyéni és a közösségi élet tiszteletben tartására egyaránt alkalmas legyen, megteremtve a mindkettőhöz szükséges intimitásokat, lehetőségeket, adjon szabad teret az egyéni diskurzusoknak, mégpedig a benne résztvevők egyenjogúságára építve. Indokoltam annak szükségességét, hogy a szabadidős művelődés úgy különüljön el a művelődés egyéb területeitől, hogy sajátos tevékenységével mégis járuljon hozzá azok hatásmechanizmusainak erősítéséhez, az integrált személyiség kialakításához. A hadsereg társadalmi beágyazódása érdekében legyen alkalmas a rendszer, vagy legalábbis járuljon hozzá ahhoz, hogy a tiszt legyen képes értelmiségi helyzetekben értelmiségi szerepnek megfelelő döntést hozni, viselkedni, legyen alkalmas ez a művelődési rendszer arra is, hogy a tiszt kialakíthassa azokat a civil kapcsolatait, amelyek a társadalmi reintegrálódását képes lesz előmozdítani. Bizonyítottam, hogy a hadsereg a fenti szempontokat figyelembe véve érdekelt a feltételek megteremtésében, biztosításában, finanszírozásban. Mégpedig olyan rendszerében, amely a funkcionális elvárásoknak megfelelően legyen alkalmas a rendszer a javasolt finanszírozás, és a művelődés infrastrukturális, anyagi technikai feltételeinek differenciált megvalósítására. 5.
ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A szabadidős művelődés elveinek egyszerre több szempontnak is meg kell felelniük. Először: hozzá kell járulniuk a szervezeti kultúra fejlődéséhez, a hivatásos katonatisztek szakmai képességeinek növeléséhez, a tisztek szakmai professziójához. Másodszor: hozzá kell járulniuk a testületi szellem, az egyéni képességek kibontakoztatásához, fejlődéséhez, mégpedig az önkéntességre alapozva. Harmadszor: segítséget kell nyújtaniuk a katonák kulturális konfliktusok felismerő, kezelő képességéhez úgy a várható műveleti területek lakosságát, mint a potenciális együttműködő katonákat illetően. Negyedszer: segítséget kell nyújtani olyan mentálhigiénés állapotok teremtéséhez, amely magabiztossá teszi a tiszteket,
10 kizárja mind a kisebbrendűségi komplexust, mind a nagyképűséget, mások lebecsülését, lekezelését. Ötödször: segítenie kell abban, hogy a szervezet jellegadó állománya, a hivatásos tiszt legyen képes a vezetése alá rendelt katonákat felkészíteni ezekre a feladatokra, legyen képes az alkalmazás helyszínén segítséget nyújtani beosztottainak a konfliktusok felismerésében, azok megoldásában. Ugyan is, ami idehaza megmosolyogtató jelenség, idegen kultúrában akár élet-halál kérdésévé is válhat. Hatodszor: a szabályozás az egyéni és a közösségi élet tiszteletben tartására egyaránt alkalmas legyen, megteremtve a mindkettőhöz szükséges
intimitásokat,
lehetőségeket.
Hetedszer:
szabad
teret
adjon
az
egyéni
diskurzusoknak, mégpedig a benne résztvevők egyenjogúságára építve. Nyolcadszor: úgy különüljön el a művelődés egyéb területeitől, hogy sajátos tevékenységével mégis járuljon hozzá azok hatásmechanizmusainak erősítéséhez, az integrált személyiség kialakításához. Kilencedszer: legyen alkalmas a rendszer, vagy legalábbis járuljon hozzá ahhoz, hogy a tiszt legyen képes értelmiségi helyzetekben értelmiségi szerepnek megfelelő döntést hozni, viselkedni. Tizedszer: legyen alkalmas ez a művelődési rendszer arra is, hogy a tiszt kialakíthassa azokat a civil kapcsolatait, amelyek a társadalmi reintegrálódását képes lesz előmozdítani. Tizenegyedszer: a hadsereg a fenti szempontokat figyelembe véve jelenjen meg a
feltételek
megteremtésében,
biztosításában,
finanszírozásban.
Tizenkettedszer:
a
funkcionális elvárásoknak megfelelően legyen alkalmas a rendszer a javasolt finanszírozás, és a művelődés infrastrukturális, anyagi technikai feltételeinek differenciált megvalósítására.
6.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Első: a dolgozat feltárta azokat a folyamatokat, amelyeket a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozásában, a művelődésben, a szabadidős művelődésben tapasztalhattunk az 1867-től napjainkig terjedő időszakban. Bemutatta azokat a sajátosságokat, amelyeket a magyar véderő esetében tapasztalhattunk. Másodszor: megfogalmazta azokat az elveket, amelyek figyelembevételével szervezhető a művelődés és a szabadidős művelődés a továbbiakban, figyelemmel az egyéni autonómiákra, a közösségek célkitűzéseire és a katonai szervezet katonai kultúrájára. Harmadszor: Monografikusan összefoglalja azokat a tényeket, amelyek a 140 év alatt a haderő művelődését, szabadidős művelődését jellemezték.
11
7.
A KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA 1. A dolgozatban megfogalmazott elvek felhasználhatóak a szabadidős művelődés átalakításához, mert figyelembe vehetők a művelődésre vonatkozó elvek akár a hazai, akár a missziókban tevékenykedő kontingensek tevékenységének tervezéséhez, végzéséhez. 2. A dolgozat megfogalmazásai, javaslatai alapján elválaszthatók a szakmai művelődés melletti általános művelődési elemek képzési és szabadidős része, tisztázhatók a kompetenciák a felelősséget, a finanszírozást, és az illetékességet illetően. 3.
A
dolgozat
segítséget
nyújt
a
szabadidős
művelődés
szervezéséhez,
infrastrukturális, anyagi-, technikai-, humánerőforrás szükségleteinek megtervezéséhez, a ráfordítások hatékonyságának méréséhez, a szabadidős művelődés társadalmasodásához. 8.
AJÁNLÁSOK Ajánlom dolgozatomat a művelődésterületén dolgozók részére, annak érdekében, hogy az új kihívások és követelményeknek megfelelően végezhessék munkájukat. Ajánlom továbbá azoknak, akik ennek az általam tárgyalt időszaknak a történetével, társadalmi jellemzőivel most ismerkednek, úgy is, mint ismeretet, és úgy is, mint forrásjegyzéket. Végül ajánlom azoknak a katonai vezetőknek, akik szeretnék a szabadidős művelődés hatásmechanizmusát eredményesen használni a szervezeti kultúra fejlesztéséhez, a hivatásos és szerződéses állomány személyisége kiteljesedéséhez.
9.
A DOKTORJELÖLT TÉMÁVAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE
Mérhető-e a klubtagság műveltsége? Az ifjúsági klub tagjai műveltségének mérése, fejlesztésének lehetőségei.(Módszertani Közlemények 1989. Március. Különszám) Értelmiség-hivatásos katona- katonaértelmiség (MH. Módszertani Közlemények VII. évfolyam 1990. december MH Módszertani Központ) Közérzet -95. Kutatási beszámoló. A hivatásos állomány mobilitása. Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Szociológia Tanszék 1995. (Kézirat) Közérzet -96. Kutatási beszámoló. A Parancsnok személyisége, hatása a vezetői tevékenységre. Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Szociológia Tanszék 1996. (kézirat)
12 Szervezet-96. Kutatási beszámoló. A hivatásos katonák véleménye saját helyéről a katonai
szervezetekben
munkavégzésének
körülményeiről,
szociális
helyzetéről,
konfliktusairól, azok megoldásáról. Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Szociológia Tanszék 1996. (kézirat) Honvédművelődés I-II. Magyar Honvéd VII. évf. 36; 44. szám Művelődés változásban. Magyar Honvédség Humán Szemle 1996. 4. A társadalomba való újra beilleszkedés NATO modelljei. Magyar Hadtudományi Társaság Hadtudomány 1996. 4 szám Kulturális intézmények a honvédelmi ágazat humánpolitikai intézményrendszerében Humánpolitikai Szemle 2003/3. Társadalom – kultúra – másság - deviancia. Összefüggésesek és értelmezések a NATO szerepvállalásaink vonatkozásában. Kard és toll 2005. I. évfolyam. A nemzeti tudat és az etnocentrizmus. Összefüggésesek és értelmezések a NATO szerepvállalásaink vonatkozásában. Kard és toll 2005. II. szám. Társadalom – kultúra – másság - deviancia. Történelem-módszertani összefüggésesek és értelmezések az az Európai Unióhoz csatlakozásunk kapcsán. Történelempedagógiai füzetek 17. szám Budapest 2005. I. szám. A nemzeti tudat és az etnocentrizmus. Történelem-módszertani összefüggésesek és értelmezések az Európai Unióhoz csatlakozásunk kapcsán. Történelempedagógiai füzetek 18. szám Budapest 2005. II. szám Társadalom – kultúra – másság - deviancia. Történelemtanári Továbbképzés Kiskönyvtára XXXVI. Budapest 2005. Mit tudnak a fiatalok a NATO-ról? Egy szociológiai felmérés tapasztalatai általános és középiskolás diákok körében. Történelemtanári Továbbképzés kiskönyvtára XXXIX. Szám Budapest 2006. Szabadidő –eltöltés – művelődés – rekreáció. A szabadidő eltöltése a Magyar Honvédségben. (Egy lehetséges változat) Humán Szemle XXI. évfolyam 2006. 2. szám Politika- kultúra- hadsereg. ELTE Társadalomtudományi Kar Politikatudományi Intézet (kézirat) 2006.
13 A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása és a társadalomismereti oktatás Történelemtanári Továbbképzés kiskönyvtára XXVII. Budapest 2008. A hadsereg szervezeti kultúrája és a szabadidős művelődés. (kivonat a doktori értekezésből) Hadtudomány 2008. Societate - cultură - diferenţă – deviaţie, conştiinţa naţională şi etnocentrismul (conexiuni şi explicaţii). / Társadalom – kultúra – másság – deviancia – etnocentrizmus (összefüggések és értelmezések). Románia Cuvantul Nou Cotidian social-politikal al judetului Covasna XVII. évfolyam 4631. szám, 2006. junius 30. Travenie vol’ného Casu – kultúra (vzdelanie) – rekreacija, travenie vol’ného casu v madarskej armady (MA) (jeden variant). Szabadidő – Művelődés – Rekreáció. A szabadidő eltöltése a Magyar Honvédségben (Egy lehetséges változat). Szlovák Hadsereg Tudományos folyóirata közlésre elfogadta a tanulmányt 2007. Abstracts. The influence of the environment, information from outside the educational system and other contributing faktors. Mit tudnak a fiatalok a NATO-ról? Egy nagymintás reprezentatív felmérés tapasztalatai. Összefoglaló jelentés angolul a Brüsszeli NATO központ részére. NATO Központ Internetes honlapja 2007. A DOKTORJELÖLT SZAKMAI-TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA Szociológus, főiskolai adjunktus, ELTE vendégtanár, nívódíjas oktató Magyar Történelmi Társulat Országos Titkára, a Magyar Szociológiai Társaság Tagja Végzettség: okleveles szociológus ELTE; pedagógia szakos általános iskolai tanár KLKF; felsőszintű vezető ZMNE; PhD jelölt ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola Oktatói gyakorlat: Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, főiskolai adjunktus, szociológiaoktató, szeminárium-vezető,
pedagógia
-szociológia-pszichológia
-retorika
szakcsoportvezető,
kutatásvezető, ifjúság- vezetés- szervezet- politikai-, kommunikáció szociológiája 1989-1992 ELTE
BTK
Történelem
Segédtudományai
Tanszék
Történelemtanárok
Továbbképzése, konferenciaszervező 1996-2008, 1999-tól vendégtanár Nyári
szabadegyetemeken,
Sárospatak) 1999-2008
pedagógusképzésben
rendszeres
oktató
(Szentes;
14 Forrai
Magániskola
Kéttannyelvű
gimnázium
vendégtanár,
szociológia,
szociálpszichológia, társadalomelmélet 2000-2008 Soter-line Oktatási és Továbbképzési Kft vendégtanár, társadalomismeret, vezetésiszervezési ismeretek, szociálpolitika, kommunikáció és kommunikációs tréning vezetése 1998-2008 Teleschola Médiaiskola, szociológia, szociálpszichológia, politikai szociológia 20042008 Nyelvtudás: orosz felsőfok „C”; angol alapfok „C” Előadások, szakmai konferenciák, nyári egyetemek: 1996. október Békés-megye Képviselő testülete Pedagógiai Intézet, Konferencia a funkcionális analfabétizmusról: Gondolatok a funkcionális analfabétizmusról lingvisztikai szociológiai megközelítésben előadás 2000. július Euró-atlanti Tiszai Nyári Egyetem Szentes: A művelődés társadalmi aspektusai előadás 2000. június Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Nemzetközi Euró-atlanti Nyári Egyetem: A művelődés társadalmi aspektusai előadás 2001. július Euró-atlanti Tiszai Nyári Egyetem Szentes: Társadalmi kultúra, társadalmi identitászavarok, devianciák. Előadás 2001 Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Nemzetközi EU Atlanti Nyári Egyetem: Társadalmi kultúra, társadalmi identitászavarok, devianciák. Előadás 2001. november Eger SZAKE Magyarország helye Európában tudományos konferencia: A mai magyar ifjúság szociológiai jellemzői, és a társadalmi devianciák előadás 2002. július Euró-atlanti Tiszai Nyári Egyetem: Válság és társadalom előadás Az egyén és a csoportérdekek viszonya, konfliktuskezelési technikák kommunikációs tréning 2002 Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Nemzetközi EU Atlanti Nyári Egyetem: Társadalmi identitászavarok, devianciák az európai unióban előadás 2003. július
Euró-atlanti Tiszai Nyári Egyetem: Játékelméletek szerepe az emberi
döntésekben előadás. Konfliktushelyzetek megoldása a játékelméletek segítségével tréning
15 2003 Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Nemzetközi EU Atlanti Nyári Egyetem: Társadalmi identitászavarok, devianciák az európai unióban. A devianciák várható alakulása a csatlakozás következtében előadás 2004. július
Euró-atlanti Tiszai Nyári Egyetem Szentes: Az emberi kaland.
Válaszkísérleteink a bennünket körülvevő világ kihívásaira előadás. Másság és azonosság kezelése az unió tagjaként. Tréning 2004 Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Nemzetközi EU Atlanti Nyári Egyetem: Másság és deviancia. Kulturális másságunk az unióban, közös kulturális elemek, eltérések. Előadás 2004. november Magyar Történelmi Társulat Tanári tagozata. A NATO és az EU terrorizmus elleni küzdelme és az oktatás országos konferencia: Ifjúsági devianciák várható alakulása az EU csatlakozás után előadás 2004. November SZAKE Biztonságos Európa, egy békés jobb világ Országos Tudományos Konferencia: Az ifjúsági devianciák várható alakulása az Európai Unióhoz való csatlakozással. Előadás 2005. július
Euró-atlanti Tiszai Nyári Egyetem Szentes: Kultúraközi konfliktusok
lehetősége a multikulturális Európában szeminárium 2005. Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Nemzetközi EU Atlanti Nyári Egyetem: Kultúraközi konfliktusok lehetősége a multikulturális Európában előadás 2005. szeptember 17. Budapest IX. Országos Történelemtanári Konferencia: Mit tudok a NATO-ról? Általános és középiskolai diákok körében végzett szociológiai felmérés tapasztalatai előadás és prezentáció 2005. szeptember 23. Budapest SZAKE Biztonságpolitika és állampolgári ismeretek oktatása konferencia: Kultúraközi konfliktusok lehetősége a multikulturális Európában előadás 2006.
05.
09
Nyíregyháza
Tanári
Konferencia.
Kultúra,
szocializáció,
magatartászavarok és devianciák az iskolai osztályokban. Előadás 2006. Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Nemzetközi EU Atlanti Nyári Egyetem Előítéleteink kialakulása és természete előadás.
16 2006. július
Euró-atlanti Tiszai Nyári Egyetem Szentes. Mit tudnak a fiatalok a
NATO-ról és a Magyar honvédelemről előadás. Kulturális azonosságok és különbözőségek kezelése Európában tréning 2006. Honvédelem és biztonságpolitikai előadássorozat a Budapesti TIT Kossuth Klub keretében 6 db ismeretterjesztő előadás. Szervező és előadó 2007. Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar Nemzetközi EU Atlanti Nyári Egyetem: Tömeglélektan és előítéletek. Hogyan viselkedünk tömeghelyzetekben, és mi okozza ezt. Előadás, beszélgetés 2007. július
Euró-atlanti Tiszai Nyári Egyetem Szentes. Példaképeink, és a
példaképek választása előadás. Mit ér az ember és Mit érek én? Mindennapi konfliktusaink kezelése. Tréning 2007. május Nemzetközi Történészkonferencia Tard. Mit tudnak a fiatalok a NATOról és a Magyar honvédelemről előadás 2007. július ENSZ és NATO. Biztonságpolitikai konferencia Tard. Mit tudnak a fiatalok a NATO-ról előadás. 2007. szeptember-december. Honvédelem és biztonságpolitikai előadássorozat a Budapesti TIT Kossuth Klub keretében 3 db ismeretterjesztő előadás. szervező és előadó 2008. január 12. Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság: A kultúra napjainkban, az MH hivatásos és szerződéses katonájának szabadidő struktúrája és lehetőségei. Szakmai beszélgetés a parancsnokság vezetőivel
Budapest, 2008. év február hó 20. nap
aláírás
