Várpalota Város Polgármesterétől Várpalota, Gárdonyi G. u.39. Pf.76. Tel: 71-859
Telefax: 71-506
Ügyiratszám:
/1991.
F e l a d a t t e r v a városi sportkoncepciót kidolgozó alkalmi bizottság számára
A./ A város sportéletének feltérképezése: - a diák- és iskolai sport jellemzői, számszerű mutatói - a lakossági és tömegsport formái, számszrű mutatói - szabadidő sport, tömegsport helyzete - a verseny- és élsport, valamint az utánpótlásnevelés (fonnák, szakosztályok, számszerűsített helyzet, stb.)
B ./ A sportlétesítmények működésének helyzete: - tulajdonjog - működési költségek (állandó és változó költségek) - a költségvetés lorrásai - a jelenlegi anyagi helyzet (tartozások, megtakarítások)
C./ A sportszakemberek létszáma, képzettsége, alkalmazási módja, anyagi és erkölcsi elismertségük
D./ A versenyek, tornák, bajnokságok rendszere, eredményeik
II./ Városi sportkoncepció A./ A létesítmények lehetséges és kívánatos fenntartása, a kívánt, vagy szükséges tulajdonváltoztatások ütemezése
B./ A testnevelési és sportfeladatok végrehajtásának pénzügyi forrásai' a sportgazdálkodás szervezete
C ./ A sport-intézményrendszer kívánatos működése
D./ A kiemelt sportfeladatok prognosztizálása: - az iskolai és diáksport fejlesztésének feladatai - a lakossági és tömegsport egészségmegőrző szerepének javítása - a turisztika, természetjárás arányának növelése - a verseny- és élsport városi átszervezése, az utánpót lásnevelés javítása - az alternatívák pénzügyi hatásai
Mind a
helyzetelemzés, mind a feladatmeghatározás folyamán
számítok a bizottság tagjainak egyéb - a- feladatsorban meg nem fogalmazott - észrevételére, javaslatára, amely közelebb visz a tisztánlátáshoz, segíti a reális feladatmeghatározást.
Az alkalmi munkabizottság 1991. november 7-én kezdi meg mun káját. A bizottság állásfoglalásának leadási határideje: 1991. november
Várpalota, 1991. november 7.
VÁRPALOTA
VÁROS
Várpalota,
POLGÁRMESTERE
Gárdonyi
G.
Tel/Fax:
71-506
Tisztelt
Képviselőtársam!
November
21-én
turális
lényeges
1992-es
gos
háttér
tárgyalását Kérem hogy
22-én
döntés
vonzata
intézményi
anyagi
8100
is
rendszer
ké t
lására
vonják
sport
és k u l
vitaanyag. anyaga,
amelynek
működtetése, szükségessé
ehhez teszi
a biztonsá a soronkívüli
anyagnak.
fontosságára
lehetőleg
a város
előkészítési
megteremtése
a fenti
el
van.
a Részönkormányzatok, az ügy
készült
tartalmazó
meghatározó
anyagi
39.
76
illetve
koncepcióját
Hosszútávú
Az
Pf.
u.
az
való be
az
érintett
bizottságok
tekintettel
az
anyag
előkészítésben
tagjait, megtárgya
résztvett
szakér
t őket. Javasolom ki
az e g y ü t t e s
a megvalósítás
Javasolt
- összevont-tárgyalást!
anyagi
vonzatára
időpont
az
összevont
csütörtök
16.00
h,
a Városháza
.Várpalota,
1991.
november
és
annak
térjenek
biztosíthatóságára
tárgyalásra: földszinti
Külön
1991.
november
tanácsterem!
25. Tisztelettel :
28.
\0 Sh / ( % (
■
F E L A D A T T E R V A közművelődési koncepciót kidolgozó bizottság tagjainak
I./
A város közművelődési közszolgáltatási helyzetének elemzése, fel mérése 1.) Intézményeink alapterülete, állapota, fenntar tási költségei 2.) Közművelődési dolgozók felmérése - szakalkalmazottak (létszám, végzettség, bér) - kiszolgáló személyzet (létszám, bér)
II./
A közművelődési intézményeink alapfunkciója, erőssége, profilja 1.) Milyen lakossági feladatot lát el, ami az önkor mányzat számára előírt 2.) Milyen feladatot lát el, amellyel lakossági igényt elégít ki 3.)) Milyen igényt nem tud kielégíteni (milyen közművelődési forma hiányzik a város ból, aminek helyt kell találni.) 4.) Mik azok a párhuzamosságok a város intézmé nyeiben, amik összevonhatók, részben vagy egészen (pl. a Moziüzemeltetés irányítása ..........) 5.) A városi rendezvények, évfordulók, ünnepek házi gazda
III./
szerepének szétosztása
A város lakosságának ellátottsága korosztály szerint - az iskolákkal való kapcsolattartás - üzemi, munkahelyi, társadalmi aktívahálózat összefogása - nyugdíjas korosztály ellátása (nyugdíjas
IV./
klubok működése, költségvetése, támogatása)
A közművelődési intézményekben folyó vendéglátói tevékenységnek lehetőségei a városban, úgy, hogy saját üzemeltetés valósuljon meg. - a szeszmentes diák-diszkó elhelyezése a szervezetben (a fiatalok véleményének figyelemmel kísérésével)
V./
A város amatőr csoportjainak elhelyezése, támogatások mértéke, intézményhez kapcsolása - a speciális szakiskola, a Palotai Műhely, a városi kerámiaszakkör elhelyezése, támogatása.
VI./
A szolgáltatásokat igénybe vevők - a lakosság - részére városi kontroll kiépítése (a társadalmi vezetőségek mintájára)
VII./
A fentiek vizsgálata után javaslat az új szervezeti felépí tésre (nov. 20.) - feladat, intézmény, funkció - személyi felépítés - szakapparátus - techniaki személyzet - gazdálkodás formája, szervezete - pályázat kiírása menedzser típusú vezető személyére
VIII./
Városi közművelődési célok megvalósítására alapítvány-felhí vás megfogalmazása
IX./
A bizottság állásfoglalása a város közművelődési átalakí tásának tárgyában, javaslat tétel.
Várpalota, 1991. november 7
J a v a s l a t a
városi
sport
koncepcióhoz
Készítették:
Wimmer László Bebesi István Hajtai Péter Németh Tibor Szabó Béla Torba Ágnes Trán;szky László
A .jelenlegi sporttevékenység elemzése és a lehetséges koncepciók
I. A/l. A diák- és iskolai sport jellemzői, számszerű mutatói
Az egészséges életmódra nevelés, az iskolai
testnevelés és a
sport meghatározó szerepet játszik az egészségkárosodások megelőzé sében, a személyiség és a jellem formálásában, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen tudás kialakításában. Ennek ellenére az ezzel összefüggő feladatok nem szerepeltek kellő súllyal sem a központi, sem a területi, sem a helyi szintű tervekben, munkaprogramokban. Nem következett be a testnevelés és a diáksport fejlesztéséhez elengedhetetlen szemléletváltozás, a tanuló ifjúság egészségi állapota romlott, a felmentettek, a könnyített- és gyógytestnevelésre szorulók száma növekedett.
Feladatai: 1./ az európaiságot
tükröző műveltségtartalom szerves részének
kell tekinteni e fizikai képességek, mozgáskészségek magas szint jét. Az óvodás és kisiskolás korúak nevelésében elsőrendűen fontos lenne a fokozott mozgás- és játékigény kielégítése, az egyes sport ágak alapjainak lerakása, a fizikai képességek megalapozása. Ennek érdekében biztosítani kell az óvónők és tanítónők helyi, megyei, esetenként országos szintű továbbképzéseken való részvé telét. Nem engedhető meg a testnevelés órák elmaradása, helyette más órák tartása!
2./ A testnevelés tantárgy kötelező óraszámait növelni kell mind az alap-, mind a középfokú oktatásban. Ezt intézményi döntés kere tében, a jelenlegi tantárgyi óraszámok átcsoportosításával lehet megoldani. Kívánatos lenne az általános iskola 1-4. osztályában heti 5, az 5-8. osztályokban, a gimnáziumban heti 3-4., a szakmun kásképző iskolákban heti 2-3 órára emelni a testnevelés órák számát. Mindez az intézményeknek nem járna többletköltséggel.
3./ Fokozatosan el kell érni, hogy az általános iskolák alsó tagoza tában is testnevelés szakos pedagógusok vagy tanítóképzőben szakkollégiumot végzettek tanítsák a testnevelést.
-
2
-
4./ A testnevelési-oktatási intézményekben meglévő tornatermek, sportpályák, sportudvarok, tornaszobák befogadóképessége és fel szereltsége nem felel meg a tanulócsoportok testedzési igényének, s emiatt esetenként nem biztosítható a testnevelési foglalkozások megfelelő színvonala és rendszeressége. A hiányzó tornatermeket felszereléseket legalább az ezredfordulóig pótolni kellenne. E nélkül csekély az esély arra, hogy változás követkézzen be tanuló ifjúságunk kritikus egészségi, fizikai állapotában. Ehhez szükség van az önkormányzat támogatására!
5./ Különös figyelmet kell fordítani a környezet- és egészségvédelmi szempontok' érvényesítésére. Itt különösen fontos lenne a környezeti ártalmak - elsősorban a levegőszennyezés - megszüntetése. Várpalota és környéke országosan az első helyen áll a környezetszennyezés ínértékében. Mind a Péfürdő-i, mind az Inotai-i városrészben a levegő szennyezettsége sokszor az egészségügyi határértéket sokszo rosan meghaladó értékeket mutat. Ilyen egészségtelen környezetben testnevelés órát tartani, sportoltatni nagy nehézségekbe ütköző feladat. 6./ Nem működik megbízható és teljeskörű statisztikai nyilvántartás a gyermekek egéészségügyi szűréséről, könnyített és gyógytestnevelésük valós helyzetéről.
7./ A sportban tehetséges tanulókkal való foglalkozás intézményes fel tételeit a testnevlés tagozatos osztályok jelentik. A testnevelés tagozat olyan testkulturális érték, mely a jövőben nélkülözhetetlen lesz. Indokolt lenne e legrövidebb időn belül újra indítani a tagozatos osztályokat általános iskolai fokon. Ezzel práhuzamosan a tagozat célját, feladatait, szerkezeti-szervezeti megoldását, egész rend szerét újra kell gondolni. A sportban tehetséges tanulók foglalkoztatását a tanórai testne velés, az iskolai- és diáksport- és az élsport utánpótlás nevelésének összehangolásával kell kialakítani.
-
3
-
8./ A versenyredszerek, programok mind több alkalmat biztosítsanak versengések, versenyek, bajnokságok megrendezéséhez. Ehhez szükséges az önkormányzat támogatása.
Helyi szinten biztosítani kell, hogy
a gyermekek minél több versenyen, bajnokságon vehessenek részt, hasz nálhassák a sportlétesítményeket. A diákolimpiát tovább kellenne fejleszteni.
9./ Pályázatra ösztönözni az iskolákat, közoktatási fejlesztés, a test nevelés alapjait lerakni, hogy legyen mire építeni a jövőben, alter natív tantervek készítése.
Sportszövetségek felépítése: Magyar Diáksport Szövetség
(MDSZ)
Megyei Diáksport Tanács
(MDT)
Városi Diáksport Bizottság
(DSB)
/
/
DiáksportkörréDSK)
Diáksport Egyesület
(DSE)
Meghatározás: DSK - részben önálló sportkörök külön számlaszámon - felügyeletet az iskolaigazgató látja el DSE - önálló jogi szemééyként működ'; .k
Városi helyzetkép: 1
DSE
2
DSK
5
DSK városi általános iskola
(8)
5.
DSK Városkörnyék
(6)
középiskola
(2) iskola közül
Versenyrendszer: a.) 9 sportágban felmenő rendszerű versenyek az MDSZ szervezésében /nemenként - és korcsoportonként/ /városi- körzeti- megyei- te rületi selejtezők/ b.) több sportágban országos szakszövetségek által rendezett versenyek pl. jegesversenyek, BMX, stb.
-
4
-
Létszám: 1990/91. évi városi, városkörnyék általános iskolák: labdajáték
kb. 600 résztvevő
egyéni egyes
450
- " -
_________150
- 11 -
1200 fő középiskolák:
egy tanuló többször is szerepel
300-400 fő
költségvetés 1990/91. évi támogatás:
megyei
55.000,-
1, DSB-t
egyes
20.000,-
városi
15.000,-
Kiadás: 88.500,-
90.000,iskolák a) középiskolák
30.500,
b) általános iskolák
48.000,
78.500 Ft
1991/92. évi támogatás
megyei
100.000,
városi
30.000,
kiadás kb. 150.000 Ft
város körny.20.000,
Általános jellemzők: a) középiskola - a középiskolák szintjén általában a megyei középszinten teljesítenek, aránylag jó hozzáállás b) általános iskola - testnevelő
tanárok nagy flukturációja,
a stbil tesnevelőkkel fennálló iskolák eredményesek 9.sz. általános iskola, Ősi ált. isk., Őskü ált. isk., Peremarton ált. isk., a többieknél egy-egy sportágban voltak kimagasló eredmények.
- iskolák tornatermének építésének szorgalmazása, -
tornatermek felszereltségének javítása,
- a sportra fordítható (adott) pénzeszközt másra ne legyen lehetőség elköl teni, illetve felhasználni,. - atlétikai pálya felújítása (minden sport alapja az atlétika).
-
5
-
A lakossági és tömegsport formái, számszerű
mutatói
Szabadidősport Tömegsport széleskörű és sokszínű kibontakoztatása a célja, hogy hatékonyan befolyásoljda fiatalság, a felnőtt lakosság egészséges életmódjának kiala kítását, fizikai képességei növelését, a mozgáskultúra fejlesztését. A lakosság igényeivel és szokásaival összhangban foglaljuk keretbe minden réteg és korosztály megfelelő testedzési lehetőségét. Az öntevékeny séghez szoktatás a legfontosabb feladat. A versenysport és utánpótlásnevelés differenciáltan tölti be szerepét a sportolási igények felkeltésében és kielégítésében, méltódképpen képvi seli a várost és színvonalasan szórakoztatja a lakosságot. A feltételek biztosítás,-ában az igények és a lehetőségek reális és ésszerű összehangolása kell, hogy legyen az elvünk. A fiatalok, a tömegek t testedzése és sportjajkötött és kötetlen formái nem különíthetők el egymás tól. Alapfokú bajnokságok, kupák villámtornák az egész év folyamán nagyon népszerűek,viszonylag rendszeres
sportolási alkalmat biztosítva. A legked
veltebb sportágak: kis és nagy-pályás labdarúgás, mini labdarúgás, kurír-kupa, asztalitenisz, sakk, kézilabda, teke. (1990. évi statisztikai adatok szerint 12.425 fő ebből a nők száma: 4.622 fő.) Az Inota-i uszodában szervezett az iskolások
úszásoktatása. A szer
vezett futó-kocogó rendezvények népszerűek; "Palota-futás, Baglyas-futás, Péti Hegyi-futás". Az öntevékeny rendszeres futás, kocogás még nem terjedt el széles körben. A téli sportolási feltételek leszűkülnek a Péti-jégpályára, nincs megfelelő szánkópályánk, sípályánk, talán a Tési tervek megvalósulnak az évek folyamán (sípálya, sífelvonó megépítése). A megye és a város adottságai kiválóan alkalmasak a természetjárásra. A Bakonyban és a Balaton-felvidéken 1600 km jelzett turistaúttal rendelke zünk. (Tési -kulcsosházat több célra alkalmas, kirándulásra, véndortáborzásra kell berendezni. 13 iskola városi diákolimpiáját rendezzük meg külön böző sportágakból (7 városi, 6 vonzáskörzeti:Ős i , Berhida, Peremarton, Tés, Őskü, Hajmáskér). Különböző tanfolyamokat tartunk (karate, aerobic, különböző korosztályok szerint, gyermektorna,testépítő).
-
6
-
Sportegyesületeink erősítik a szakosztályok és a bázisvállalatok kap csolatát, segítik
a tömegsport szakosztályok önállósodásának növekedését,
Az öntevékenység kibonatakozását. Kapcsolatot tartanak a diáksportkörökkel, i
segítve ezzel az utánpótlás nevelsét. A Szabadidősportot egyrészt az egye sületek létesítményeinek igénybevételével,másrészt a tervezés és szervezés hatékony szervezésével támogatják.
Elősegítik és lebonyolítják a különféle
igényekhez igazodó sport-eseményeket. A minőségi szervezésen túl tehát jelentősen hozzájárulnak az egészségesebb életmód kialakításához. A varos es városkörnyéken jelenleg az alábbi sportegyesületek működnek: Várpalotai:
Inotai GYSC, Mozgássérültek Thuri Sportklub, Thuri György Mun kásszövetkezet Tömegsport SE, Péti MTE, Várpalotai Bányász SK, Várpalotai Diáksport Egyesület, Városi 2 középiskolai DSK, Városi 5 általános iskola DSK,
Városkörnyéki: Berhidai Labdarúgó SC, 5 DSK, Dskü Petőfi SE, Ősi Petőfi SE, Peremartoni SC, Lakótelepi tömegsport egyesületek, illetve szabadidős testedző klubjaink működnek 5 különböző területen. A városunk igényeinek és helyi adottságainak figyelembe vételével mű ködnek a sportegyesületeink különböző szakosztályai. Az elmúlt évek tapasz talatai azt mutatják, hogy a versenysport, a sportági tevékenységek színvo nala a jelenlegi gazdasági nehézségek miatt nem tudnak továbbfejlődni, sőt ínár olyan szakosztályokról is lemondtak,mint a Péti MTE sakkozói, akik több korosztályban magyar bajnokságot nyertek (Kiss Fernanda, Fáncsy Imre, Sárkány Petra.) NB II-ben szerepelt kosarasokról - és még nincs vége az év végéig még lehet, hogy több szakosztály működését szünetelteni kell, mind a két sportegyesületünknél. Várpalotai Bányász SK: 1924-ben alakultja jelen időszakban az egyesülési jogról szóló 1989. évi 2. törvény alapján működő önkéntesen létrehozott, demokratikus-önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet. A sportkör alapszabályát az 1990. évi december 10-én megtartott közgyűlés elfogadta. A Veszprém megyei Bíróság a Társadalmi Szervezetek Bírósági nyilvántartá sában 226. számon bevezette. A sporkör a létesítmények tekintetében sem tulajdonjoggal, sem pedig kezelői joggal nem rendelkezik.
-
A Veszprém#
7
-
Földhivatal 1991. október 11-én kiadott 3.416. számú
tulajdoni lap I-II. okirat szerint, a 3.215. hrsz, illetve a 3.216. hrsz.-en található sportlétesítmények tulajdonosa a magyar állam, keze lője, 1981. XI. 16-tól a Veszprémi
Szénbányák Vállalat. A Várpalotai
Bányász Sportkör nyilvántartott álló- és fogyóeszköz értéke a jelen időszak ban, 3,5 in/Ft. A Várpalotai
Bányász Sportkör
szakosztályai, szakosztályok létszáma,
versenyzési rendszere: -
asztalitenisz szakosztály
- versenyzői létszám 14 fő bajnoki besorolása: Megyei I. osztály - vívó szakosztály versenyzői létszám: 20 fő bajnoki besorolás: OB 2. - kézilabda szakosztály versenyzői létszám: 42 fő bajnoki besorolása: NB-I. Csapatok: felnőtt, ifjúsági és serdülő csapat. Labdarúgó szakosztály Versenyzői létszám: 65 fő Bajnoki besorolása: NB—IIICsapatok: falnőtt, ifjúsági és serdülő csapat. Az ossz versenyzői létszám: 141 fő. Az 1991-92. évi bajnoki rendszerekben a csapatok jelen időszakban elfoglalt helyezése: - asztalitenisz csapat: Veszprém megyei bajnokság III. hely -
vívó
szakosztály: az év végére várható a minősítés, mivel a Vivó Szövet
ség az egész évi versenyeztetésen megszerzett pontok alapján minősít és rangsorol. - kézilabda csapatok: a felnőtt I. csapat az új bajnoki rendszerben (2 cso portos A és B) eddig lejátszott mérkőzések alapján a B csoportban a 4. helyet foglalja el. Az ifjúsági és a serdülő csapat a megyei I. osztályban szerepelnek a felnőtt, valamint
az ifjúsági bajnokságban. Mindkét csapat a III. helyen áll.
- labdarúgó csapatok: a felnőtt csapat a Duna-csoportban szerepel, a bajnok ságban
a 15. helyen áll.
Az ifjúsági csapat a korosztályos bajnokságban a 8. helyezett, míg a serdülő csapat a megyei serdülő bajnokságban a 2. helyet érte el.
-
8
-
Javaslatok a Városi Sportkoncepció keretén belül: a) a létesítmányek lehetséges üzemeltetésére b) a sportgazríálkodás szervezetére c) a sport intézményrendszer működésére d) a verseny- és élsport városi átszervezésére e) utánpótlás nevelés javítására A Várpalota--.! Bányász Sportkörnél a sportlétesítmények kát helyen talál? hatok: külső sportliget 89.431 m 2 belső sporttelep 34.027 m' A külső sporttelepen található létesítmények: 2 db füves labdarúgópálya 1 db salakos kézilabda pálya 1 db salakos kosárlabda pálya 1 db salakos röplabda pálya 1 db salakos teniszpálya A labdarúgó füves pályát körülveveő nyolcsávos atlétikai pálya, walamint mintegy 47.0*5 m^ füvesített park terület. E területek hasznosítása sportolásra vagy egyéb más célokra, akár bér lői. formában, akár esetleg egy vállalkozási formában csak a tulajdonjog rendezése után várható megnyugtatóan. 1991-ben a Várpalotai Bányász Sportkör egy programtervezetet készített a gazdaságom működési feltételek
megteremtése céljából.
Ebben tételesen szerepelnek mindként területen meglévő sportlétesítmé nyek, egy esteleges nem sportolás céljára történő hasznosítása. Többek között a külső területnek autópiaccá való kialakítása, diszkont áruház építése, egy közös SCHOP-áruház létrehozása az ÁFOR-üzemanyagtöltő állomással közösen, vagy a földtulajdoni jog tisztázása esetén a föld terület másirányú hasznosítása is szóba jöhet. E programtervezet - amennyiben szükséges - mellékletként csatolható az általunk készített anyaghoz. Belső sportlétesítményeinkben, egy belső átalakítás során a közelmúltban hoztunk létre egy FITNESS testépítő szalont, melynek várható beindítása 1991. november végén történik. A testépítő vállalkozás biztosítaná az egészség megőrzését mindazok számára, akik ebben az időszakban erre igényt tartanak. A sportgazdálkodás pénzügyi forrásainak megteremtése továbbra sem nélkü lözheti az intézményi támogatást, azoban figyelembe kell venni, hogy a
