A SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK KOMMUNIKÁCIÓJA AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TÜKRÉBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány

A SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK KOMMUNIKÁCIÓJA AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TÜKRÉBEN

Készítette: Horváth Katalin Budapest, 2009

A sportági szakszövetségek kommunikációja az egészséges életmódra nevelés tükrében

Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás ..........................................................................................5 Előszó .....................................................................................................................6

I.

Bevezetés a témába ...................................................................................9 I. 1. Kommunikáció .........................................................................................9 I. 1. 1. Kommunikáció fogalma ....................................................................9 I. 1. 1. 1. Kommunikáció folyamata egy kétszemélyes modellben ........9 I. 1. 1. 2. Kommunikáció formái .............................................................10 I. 1. 2. Sportkommunikáció ..........................................................................11 I. 1. 2.1. Sportkoncepció .........................................................................11 I. 1. 2. 2. Sportági propaganda ................................................................13 I. 2. Sport ...........................................................................................................15 I. 2. 1. „Sport for All” ...................................................................................15 I. 2. 2. Sport területei ....................................................................................16 I. 2. 3. Sport társadalmi megítélése ...............................................................16 I. 2. 4. Sport, mint megelőzés .......................................................................17 I. 3. Sportági szakszövetségek ..........................................................................19 I. 3. 1. Szakszövetségek ügyrendje ...............................................................20 I. 3. 2. Szakszövetségek létrehozása, érvénye, felügyelete ...........................20 I. 3. 3. Céljai ..................................................................................................21 I. 3. 4. Feladatai ............................................................................................21 I. 3. 5. Szervezet és tevékenység ..................................................................22 I. 3. 6. Sportszövetségek típusai ...................................................................23 I. 3. 7. Szakszövetségekben rejlő innovációs igények és lehetőségeik .........25 I. 3. 8. Szakszövetség és nevelés, mint komplex feladat ..............................26

II. Magyarországi helyzet

............................................................................27

II. 1. Magyarország népességének egészségi állapota ....................................27 II. 2. Magyar sportpiac, sport helyzete itthon ................................................29 II. 3. Sportpiac általános felosztása .................................................................30 II. 4. Sportolási szokások Magyarországon ....................................................31

3


III. Az egészséges életmód

.............................................................................32

III. 1. Fitt ABC ..................................................................................................35 III. 1. 1. Prevenció ........................................................................................35 III. 1. 2. Rekreáció ........................................................................................36 III. 1. 2. 1. Rekreációs tevékenységek csoportosítása ............................37 III. 1. 2. 2. Szabadidősport ......................................................................37 III. 1. 2. 3. Rekreáció helyzete Magyarországon ....................................38 III. 1. 2. 4. Sportegyesületek szerepe és lehetőségei a rekreációban ......39 III. 1. 3. Rehabilitáció ...................................................................................39 III. 2. Egészségre nevelés a sport keretein belül .............................................40

IV. A kerékpározás, mint a rekreáció egyik legjótékonyabb sportága ........................................................................................................42 IV. 1. Amit a kerékpározásról tudni illik ........................................................42 IV. 1. 1. Motiváció a kerékpársportban ........................................................44 IV. 1. 2. A kerékpársporthoz szükséges képességek ....................................44 IV. 2. Kerékpározás, mint rekreációs tevékenység ........................................45 IV. 2. 1. Kerékpározás élettani hatásai a szervezetünkre ..............................47 IV. 3. Kerékpározás helyzete Magyarországon .............................................48 IV. 3. 1. Hogyan tudnánk a kerékpárhasználatot népszerűsíteni? ................49

V. Sportági szakszövetségek kommunikációja

....................................50

V. 1. Sportági szakszövetségek kommunikációja ...........................................50 V. 2. Magyar Kerékpársportok Szövetségének (MKSZ) szervezete, működési rendje és feladatai ...................................................................52 V. 3. Magyar Kerékpárportok Szövetségének sportkoncepciója, kommunikációs fejlesztése ......................................................................53 V. 4. Kerékpáros Magyarország Szövetség (KMSZ) megalakulása ............55 V. 5. Kerékpáros Magyarország Program - BringaSuli bemutatása ...........57 V. 5. 1. Külső és belső kommunikációs feladatok ........................................58

VI. Befejezés .......................................................................................................59 Irodalomjegyzék .................................................................................................62 Mellékletek ...........................................................................................................64

4


Köszönetnyilvánítás

Az első gondolat a köszöneté... Ezúton ragadom meg az alkalmat arra, hogy mindazoknak köszönetet mondjak, akik munkájukkal, gondolataikkal, javaslataikkal és türelmükkel e számomra fontos szakdolgozat elkészítésében, teljesebbé tételében közreműködtek. Biztató és hasznosítható tapasztalataik a dolgozat értékét növelték. Szeretném személyesen kiemelni belső konzulensemet, Dr. Rácz Gábort, illetve külső bírálómat, Tarapcsák Pétert, aki a Magyar Kerékpársportok Szövetségének alelnökeként rengeteg információval és képpel szolgált a dolgozatomhoz.

5


Előszó Sportolóként és aerobik edzőként fontosnak tartom, hogy mindenki tisztában legyen azzal a két alapvető tényezővel, ami világszerte rányomja korunk életmódjára a bélyegét; ez a túltápláltság és a mozgásszegény életmód. Az ipari-, technikai-, informatikai forradalom számos áldást és sajnos bőven ártalmat is hozott az életünkbe. A civilizáció átkai mellett a motorizációval a fizikai munka háttérbe szorult, ülővé vált az életmódunk, a napi fizikai aktivitás csökkent, emellett helytelen a táplálkozásunk, a közlekedés és a mindennapi élet kényelmesebbé vált. Ebben az őrült világban az embereket a teljesítéskényszer vezérli, állandó hajsza jellemzi a mindennapokat, ami stresszhelyzetet szül, és egyre többen hódolnak káros szenvedélyeknek. A kereskedelem árubősége és kínálata, illetve a reklámok hatása is negatívan befolyásolja az emberek táplálkozását. Rendkívül fontos felhívni a figyelmet az életmódbeli hibákra, a túlfogyasztásra, hiszen sajnos a szabadidő felhasználása egyre kevésbé párosul energiaigényes tevékenységgel. A televízió nézés, az internet, a számítógépek felhasználása - akár munkára, játékra vagy tanulásra -, de egyre inkább kitöltik az ifjúság és a felnőtt korosztály idejét. Ezért nem csoda, hogy manapság az elhízás egyre nagyobb számban jelenik meg. Jelenleg 310 millió elhízott ember él a világon és arányuk csak nő. Magyarországon is a felnőtt lakosság több, mint 20 % -a elhízott, valamint több, mint 45 %-a túlsúllyal küzd. Az egészség nemcsak betegség nélküli életet jelent, hanem egyenlő egy fizikai, szociális és mentális jóléttel. Az egészség megőrzése a társadalom szempontjából is fontos, a betegségek kezeltetése a társadalomra is komoly anyagi terheket ró. Az átlagéletkor kitolódásával életünk egyre fontosabb részévé kellene válni az egészségmegőrzésnek, elsősorban azzal a céllal, hogy minél jobb egészségi állapotban érjük el az időskort, valamint minél kevesebb betegség korlátozza az életvitelünket. A jobb életminőség biztosítása tehát közös érdek.

6


Az egészség megőrzésében a legfőbb ajánlat a sporttevékenység, hiszen a testedzés és a jó közérzet közötti kapcsolat közismert. A fizikai aktivitás kedvező hatásai rövidtávon leginkább a stressz oldásában, feszültséghelyzetek csökkenésében mutatkozik meg, de hosszútávon a rendszeres sportaktivitás egyrészt szokásformáló tulajdonsággal bír, ezért is fontos, hogy a sporttevékenység már fiatal kortól a mindennapok részévé váljon, másrészt számos másik egészségünkre gyakorolt jótékony hatása van. Gyerekkorban kell kialakítani a sportolási szokásokat, illetve megismertetni a mozgás örömét és hasznosságát, ahhoz, hogy az évek folyamán megmaradjon az igény a sportolásra, vagyis a szabadidő hasznos eltöltésére. Természetesen nagy jelentősége van ebben a kötelező iskolai testnevelésóráknak is, de a fő húzóerő a szülő lenne, aki magával viszi gyermekét a természetbe kirándulni, úszni, kerékpározni, megtanítani és rászoktatni ezzel „szabadidősportolni”. A szabadidősportok el nem hanyagolható fontossága volt fő indokom a témaválasztásra. Én magam, sportolóként és edzőként is, szeretnék embereket meggyőzni a sport, mint a szabadidő egyik legjótékonyabb eltöltésének lehetőségéről. A fő irányvonal a szakdolgozatom megírásakor a következő volt: végighaladni azokon a tényezőkön, amelyek befolyásolják az egészségünket és megismertetik azokat a lehetőségeket, melyek egy egészséges életvitelhez, életminőséghez vezetnek. De hogy hogyan töltjük a szabadidőnket vagy a szabaddá tett időnket, az tőlünk függ. Szeretnék rávilágítani arra, hogy mennyire fontos lenne azt az időt a szabadban sportolásra szánni. Itt jön be a képbe a rekreáció, vagyis a szabadidő hasznos eltöltése. Írhatnék bármelyik rekreációs sportágról, de úgy gondolom, hogy a kerékpározás kimondottan elmaradott helyzetben van például az úszáshoz képest, pedig az elmúlt évtizedekben nemcsak hobbi, sporteszköz és sokak közlekedési eszköze, hanem a rekreáció egyik főszereplőjévé is vált. Hogy mik a kerékpáros szakszövetségek lehetőségei? Kommunikációs szempontból mit tehetnek? Tudják-e az emberek felé a rekreációs tevékenységek szükségletét valamilyen módon kommunikálni? Erre kapunk majd választ. 7


Dolgozatomban elsőként pár alapfogalomról szeretnék egy átfogó képet nyújtani, amelyek bevezetik olvasóját a témába.

Itt szeretnék foglalkozni a

kommunikáció, a sport, sportpiac, és a sportszövetségek általános jellemzésével. A második egységet egy magyarországi kitekintőnek szánom: hogy milyen az egészségügyi állapotunk, milyenek a mi sportolási szokásaink. A harmadik nagyobb rész az egészséges életmód és annak fontosabb területeit érinti. Itt ismerkedhetnek meg a Fitt-ABC-mel, melyek közül a rekreációt kicsit részletesebben tárgyalnám. Végül, a negyedik

részben

a

kerékpározásról,

mint

legalkalmasabb

szabadidő-eltöltési

lehetőségről, illetve a Magyar Kerékpársportok Szövetségéről és tevékenységéről, kommunikációjáról írnék. Kérdés, hogy a megdöbbentő statisztikák, amiket hallunk és olvasunk, illetve a betegségek előjelei, mennyire váltanak ki belőlünk cselekvést, képesek vagyunk-e változtatni

életvitelünkön,

étkezési

szokásainkon,

szabadidős

programjainkon,

elindulunk-e a hétvégén kerékpározni az internetezés vagy tévénézés helyett? Reményeim szerint igen. Munkám olvasója mindenképpen. Ez a dolgozat, amit Ön a kezében tart, ahhoz kíván hozzájárulni, hogy mindenki felismerje, hogy a sport az egészséges életmód alapja és egyben a nevelés eszköze is. Elsősorban azzal a céllal, hogy a fiatalok testben és lélekben harmonikusan fejlődjenek, illetve az idősebb korosztály mozgásgazdag életmóddal őrizze meg egészségét. Végül remélem, hogy dolgozatom eljut azokhoz is, akik elhanyagolják egészségi állapotukat, és ráébreszti őket arra, hogy a „Sport For All”, a mindenki sportolása és egészsége mennyire fontos. Jó szórakozást kívánok a Kedves Olvasóknak!

8


I.

Bevezetés a témába Mintegy elöljáróban ismerkedjünk meg azokkal a fogalmakkal, melyek

dolgozatom címét és témáját képezik. Elsőként a kommunikációt szeretném felvezetni, fogalmi rendszerét, formáit és jellemzőit, valamint egy általános kommunikációs modellt ábrázolnék.

I. 1. Kommunikáció I. 1. 1. Kommunikáció fogalma Ma már a kommunikációs ismeretek nemcsak a szakemberek körében váltak ismertté,

hanem

a

szükségszerűségük

köztudatban

is

bármely területnél

benne

vannak,

szembetűnőbb.

hiszen Az

jelentőségük

ember

nem

és

képes

„nemkommunikálni”, hiszen az interakció egy fajtáját jelenti, melyen belül mindenféle megnyilvánulás kommunikációnak számít. Annyira általános és mindenütt jelenlévő fogalomról

beszélünk,

amelyet

akár

egy

szóban

is

megfogalmazhatnánk.

Információtovábbítás. Hogy az információ milyen jelekben vagy jelrendszerben, kódokban továbbítódik, független az eredménytől. De természetesen ennél többről van szó. A kommunikációt több részre bonthatnánk, aszerint, hogy az információátadás milyen rendszerben zajlik.1 -

információelméleti értelemben, mindenféle rendszerben

-

technikai értelemben, ember alkotta rendszerben

-

társadalmi kommunikáció, a társadalmi szféra rendszereiben

-

biológia kommunikáció, az élő szervezetek rendszerében

I. 1. 1. 1. Kommunikáció folyamata egy kétszemélyes modellben Minden

kommunikációs

folyamat

abban

megegyezik,

hogy

a

jel-,

információtovábbítás kódolva, egy közös jelrendszerben kommunikációs csatornán keresztül a kibocsátó féltől a befogadó fél vagy felek felé jut, miközben befogad, különböző visszacsatolást küld a forrásnak, vagyis a kibocsátónak, így ő maga is 1

„Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei” alapján

9


küldővé válik. Ezzel válik teljessé a kommunikáció folyamata. A küldő a saját tapasztalatai szerint kódolja az üzenetet, amit a vevő dekódol az ő tapasztalatai alapján, így előfordulhat, hogy nem értik meg egymást.

Kommunikáció folyamata egy kétszemélyes modellben

Kódolás KIBOCSÁTÓ

ÜZENET

BEFOGADÓ

Csatorna

Dekódolás VISSZACSATOLÁS

2

I. 1. 1. 2. Kommunikáció formái A folyamat irányultsága szerint lehet egyirányú és kétirányú a kommunikáció. ▪

Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl.: költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás; televíziós adás)

▪

Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett időről időre szerepet cserél (pl.: beszélgetés, telefonálás, vita). A kétirányú kommunikáció azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Így e típuson belül el kell különíteni az - egyenrangú viszonyt, illetve az - egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között.

2

Saját készítésű ábra: „A kommunikáció folyamata egy kétszemélyes modellben”

10


Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Közvetett

kommunikációról

beszélünk

minden

más

esetben.

Például

a

tömegkommunikáció minden fajtája, és akkor is, ha egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a címzettig. A kommunikáció más - más csatornák igénybevételével történhet. Eszerint megkülönböztetünk verbális és nem verbális kommunikációt, amin belül a vokális kommunikáció a legszámottevőbb. A teljes közlésrendszer 7%-a verbális, 38%-a vokális és 55%-a nem verbális. Verbális kommunikáció, mely a nyelvvel, mint digitális kóddal kifejezhető beszédet és írást jelent, melyek az emberiség története során alakultak ki, de egymástól távol eső időben. Nem verbális kommunikációhoz tartozik minden olyan analógiás kód által kifejezhető üzenettovábbítás, mely a szavakon túl, a tartalmat kísérő jelenség. Ide tartozik a vokális kommunikáció, minden, ami a hanggal, kiejtéssel kapcsolatos, a mimika, a gesztus, a szemkontaktus és a testbeszéd.

I. 1. 2. Sportkommunikáció Sportkommunikáción érthetjük a sport médiában való megjelenését, vagy akár a sportágak, sportszervezetek, sportesemények információtovábbítását a sportolók, nézők, valamint a szervezetek felé. De hogy mik azok a kommunikációs eszközök, amelyekkel eredményeket érhetnek el a kommunikáció területén? Az egy jól használható kommunikációs terv, koncepció, stratégia vagy egy sportági propaganda, melynek eszközei a TV-, és rádióműsorok, könyvek és programfüzetek, audiovizuális eszközök, nyomtatott sajtótermékek, plakátok és hirdetések, kiállítások és bemutatók lehetnek.

I. 1. 2.1. Sportkoncepció Egy sportkoncepció végrehajtásának eredményessége nagymértékben attól függ, hogy mennyire sikerül az együttműködésbe, a programba bevonni, bekapcsolni, a 11


végrehajtásban érdekeltté tenni a sport területén érintett szakembereket, szervezeteket, intézményeket, valamint a lakosságot. Ebben kiemelt szerepe van a tervezett lépések kommunikációjának, az üzenetek eljuttatásának az érdekeltek felé. A hosszú távú gondolkodás tehát megköveteli a kommunikációs stratégia kialakítását is. A konkrét kommunikációs stratégia megvalósítási technikájának kiválasztása mellett fontos meghatározni a sport stratégiai üzenetének tartalmát. Ezek az üzenetek: -

A

rendszeres

testedzés

fontossága,

amely

legalkalmasabb

eszköz

az

egészségmegőrzés, egészségmegtartás szempontjából. -

Sport, mint prevenciós, rekreációs, rehabilitációs eszköz.

-

A sport a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze, etikai tartalma, lehetőségei alkalmassá teszik a nevelési folyamat legkarakteresebb eszközeként történő megjelenésére.

-

Minta- és példaképpé válhatnak kiváló sportolóink. A legkiválóbb személyiségeket be kell mutatni, rájuk kell irányítani a társadalom figyelmét.

-

A sport erős kohéziós erővel bír. A sportközösség alkalmas a hétköznapi élet, az életminőség, életmód pozitív irányú átformálására.

-

Az egész életen át tartó testedzés és tanulás, kulturálódás az igazi ideánk, ezt tartjuk a harmonikus személyiség kifejlődése szempontjából a legfontosabbnak.

-

Az magyar lakosság egészségi állapota gyökeres változást követel meg a rendszeres testmozgás motivációs és attitűd rendszerében, illetve annak kialakításában.

-

A kultúra szerves része a sport. A sporttevékenységek szervesen kapcsolódnia kell a humán területekhez is, például az oktatási, kulturálódási folyamatokhoz.

-

A sport minden egyes területére be kell kapcsolni a tudástársadalom és informatikai társadalom, a sporttudomány eredményeit, a sportegészségügy vizsgálatait és vívmányait, a sport menedzselésének ismereteit.

-

A sport legalkalmasabb eszköz a szabadidő hasznos eltöltésére.

-

Csak a tiszta eszközökkel elért sportsiker az igazi érték! A sportsiker elérése – mint cél nem szentesítheti bármilyen eszköz alkalmazását.

Ezen értékek közvetítése, állandó feladatunk. Stratégiai partnereink (testnevelők, edzők, óvónők, gyógytornászok, pedagógusok, sporthoz kapcsolódó média szakemberek) véleményének direkt kommunikációra épülő formálásával, üzeneteink hatásának találkoznia kell a média felületén elindított akciók hatásával! 12


A kommunikációs stratégia a szemléletbeli változtatásokra két fő részből kell, hogy álljon, amelyet két fő feladat határoz meg. a. A sportkoncepció gondolatainak, szemléletváltó üzeneteinek, gyakorlati lépésjavaslatainak eljuttatása a célcsoportokhoz. b. Önálló kommunikációs projektek, kampányok létrehozása a célok megvalósulásának elősegítésére. A kommunikációs stratégián túl a nagy városi és nemzetközi sportrendezvények megkövetelik a megfelelő információs hálózat kialakítását, kiépítését. A létesítményi és városi közterületi lehetőségeket támogatók bevonásával szükséges ennek megvalósítása.

I. 1. 2. 2. Sportági propaganda Ahhoz, hogy a lakosság minél szélesebb köre megismerje a testnevelés értékeit, annak életmódunkat pozitívan befolyásoló hatásait, érdemes erőfeszítéseket tenni, jó sportági propagandát kidolgozni. A sportági kommunikáció tulajdonképpen kettős célt szolgál: - a sportág népszerűsítését; - a sportág időszerű eseményeinek, szakszövetség terveinek és intézkedéseinek a gyors és hiteles tájékoztatását. Általában a szakszövetségek vezető tisztségviselői nyilatkoznak, kommunikálnak, a média is őket keresi meg, hiszen ők a legtájékozottabbak és legismertebbek, a főtitkár pedig az információk gyűjtésében, rendszerezésében, értékelésében és felhasználásban játszik fontos szerepet. TÁJÉKOZTATÁS Minden olyan intézkedésről, határozatról, sportfejlesztési koncepcióról, amely a sport egészét, vagy csak egy szakosztályt, akár csapatot érinti, megfelelő tájékoztatást kell adni. Figyelni kell azonban arra, hogy időben és jól ütemezve közöljék azt, az érdekeltek pedig előbb és közvetlenül értesüljenek arról.

13


A közlendők továbbításában sok hiba követhető el: - A sportesemény túl korai beharangozása gyengíti annak hatását. - Versenyrendszeren való változtatás hírének kiszivárgása megrendítheti a szakosztály munkáját. - Fellebbezési határozatot az érdekelt kapja meg legelőször, ne az újságokból értesüljön a döntésről. - A közlő tájékozottsága, szavahihetősége kétségbevonhatatlan legyen. - A megfelelő forma meghatározása, írásban vagy szóban, nyilvánosság előtt vagy szűk körben. - Tömör tartalom felesleges kertelés nélkül. - Rövid, objektív és konkrét indoklás, a túlmagyarázás gyanús. - A közlés módját hitelesség jellemezze, meggyőző és érthető legyen. A sportágak népszerűsítésének és elterjesztésének elengedhetetlen része a jó propaganda. Köztudott, hogy egy válogatott sikere vagy egy versenyző kiemelkedő eredménye mennyire megnövelte a sportág népszerűségét, tehát kétségtelenül a legjobb propaganda az eredményesség. PROPAGANDA BIZOTTSÁG ALAKULÁSA Feladatai közé tartozik a szakszövetség által rendezett sportesemények hírverése, a sportág népszerűsítése, a körlevelek és tájékoztatók összeállítása és kiadása, propagandaanyagok készítése, bemutatók, előadások, élménybeszámolók és hírverő mérkőzések szervezése, eredmények gyűjtése és közzététele. Sportági műsorfüzeteket, plakátokat, szakanyagokat, könyveket ad ki vagy épp beszerez. Elhanyagolt területük pedig a sportági dokumentáció összeállítása, folyamatos bővítése, kezelése. SPORTÁGI SZAKLAP SZERKESZTÉSE Egyes szakszövetségek önálló szaklapot adnak ki vagy a propaganda bizottság vagy egy felkért szerkesztőség segítségével, ami nélkülözhetetlen szakszövetségi segédeszköz lehet. Kapcsolatot alakít ki a sportág közönségével. A napilapok és a sportlapok által kialakult hézagot pótolja, hiszen ezek nem tartják napirenden a szakszövetség fontos, ugyanakkor nem általánosan közérdekű intézkedéseit, eredményeit, feladatait. Hasonlóképp nem adhat helyet részletezni a szövetség döntéseit és határozatait.

14


BELSŐ INFORMÁCIÓCSERE A szakszövetségen belüli tájékoztatás és tájékozódás hiánya sok bonyodalom okozója, ezért nem maradhat el a kölcsönös tájékoztatási kötelezettségen túl sem. Meg kell találni a módját, hogy a lényeges célokról, adatokról, elképzelésekről, intézkedésekről gyorsan és közvetlenül minden dolgozó tudomást szerezzen. Érdemes jól megszervezni a szövetség bizottságának, tisztségviselőinek egymás közötti kommunikációját.

I. 2. Sport I. 2. 1. „Sport for All” Második fejezetemet a sport szerepével és társadalmunkban elfoglalt különleges helyzetével folytatnám. A társadalmi és gazdasági fordulatokkal, a tudományos felfedezésekkel, az életkörülmények alakulásával együtt változik a testnevelés és sport értékítélete, helyzete és jelentősége. Némelyekben nő, másokban lankad a sportolás iránti vágy. A szabadidő értelmes kihasználása, a testmozgás igénye önkéntes. Egyes sportágak divatba jönnek, hódítanak, mások veszítenek varázsukból. A sport és a testnevelés egyben a kultúra része, és sajátos funkciókkal kapcsolódik a társadalomhoz. A mai világban, a változások korában, mint tevékenység, és mint szórakozási

forma

is

egyre

fontosabbá

vált.

Különleges

helyet

foglal

el

alaptevékenységeink között, és teljes folyamatában megkövetel egy egész embert megkívánó tanulást. A sport cselekvés nemcsak a mozgás szabályozását jelenti, hanem gondolatokkal átszőtt mozgásmintákat is. A sport általános területei jól elkülöníthetőek egymástól. Az 1975-ös Európai Sport for All Egyezmény már több évtizedes múlttal rendelkezik a nyugati országokban, nálunk még elég kezdetleges a mozgalom. Az egyezmény kimondja, hogy a sporthoz mindenkinek joga van. Nemzetközi szervezete a TAFISA (Trimm and Fitness International Sport), amelynek 1992-től hazánk is tagja.3

3

„Dr. Jakabházy László: Fitkontroll 1.” szerint

15


I. 2. 2. Sport területei -

Verseny / Élsport

-

Szabadidősport / Rekreáció

-

Iskolai testnevelés / Diáksport

-

Rehabilitáció / Gyógyító sport

-

Fogyatékosok sportja Cél

Egészségmegőrzés

Szórakoztatás

Politikai

Gazdasági

szerep

szerep

Passzív, de van

Van

Üzleti célok,

szórakoztató

képviseleti

Reklám-

szerepe.

szerep.

funkció,

Terület Verseny

-

szórakoztató ipar, turizmus, eseményszervezés Szabadidősport

Prevenció,

Aktív és passzív

Országos

Sportszerek,

rekreáció,

szerep is

képviselet

sportruházat,

rehabilitáció,

megjelenik.

reklám,

fogyás

turizmus. Sportért is fizetni kell!

Diáksport

Életmódra

Aktív;

szoktatás, nevelés,

Sport=

prevenció

örömforrás

-

-

I. 2. 3. Sport társadalmi megítélése A társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, azaz az iskolai testnevelés, a rekreációs sport, beleértve a diáksportot, valamint a versenysport is.

16


A sport társadalomban betöltött szerepe: § A sport a nevelés eszköze, mely játékos formában készít fel az életre. § Aktívabb szerepvállalásra nevel. § Lehetőségeket nyújt az egyén önmegvalósításában. § Fontos

szerepet

játszik

a

fizikai

és

mentális

egészségmegőrzésben,

egészségtudatos magatartás kialakításában, életminőség javításában. § Erősíti a családi, baráti és társadalmi kötelékeket. § Példaképet állít az ifjúság elé. § Kulturált szórakozási lehetőséget biztosít, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés. § Nemzetközi eredményei hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés és büszkeség növeléséhez. § Környezetkímélő tudatformálás szükséges összetevője § Gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzetű csoportoknak. § Közvetett és közvetlen módon is pozitív hatással bír a fiatalok tanulási képességére, mind a foglalkoztatottak termelékenységére. § Vitathatatlan, hogy a sportnak köszönhetően a jobb testi, lelki és szellemi egészségnek, erőnlétnek örvendező kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó dolgozók ritkábban esnek ki a munkájukból, tehát a termelékenység szempontjából is hasznosabb tagjai a társadalomnak. § Állam számára megtakarítást eredményez nemcsak a táppénzkiadásokban, hanem kisebbek azok a költségek, amelyeket az orvosi ellátásra, gyógyszerártámogatásra kiadnának. § Minden sportba fektetett energia és pénz, az egészségügy számára pluszt jelent. § A sportszektor adja a nemzetgazdaság bevételének 0,9 %-át, illetve a sportban foglalkoztatottak is a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9 %-a.

I. 2. 4. Sport, mint megelőzés Minden az ókori görögöknél kezdődött. Megállapították, hogy minden mozog. A mozgás mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek az alapvető életfunkciója. Ezért is

17


mindenféleképpen fontos, hogy már nagyon kicsi kortól, kisgyermekkortól az apa, az anya és az család összes hozzátartozója foglalkozzon azzal, hogy miként lehet rávenni egy gyereket a mozgásra, ami egy kisgyerek lételeme, illetve azt a fajta mozgást hogyan lehet fönntartani. Miként lehet ezt az aktív életmódra való igényt, ezt a fajta örömet, amit a sport nyújt egy egész élet hosszúságában biztosítani a gyerekeknek, felnőtteknek. Szükség lenne egy olyan programra, mint a „Lifelong Learning” élethosszig tartó tanulás program, csak ami a lifelong mozgást jelentené, azzal a céllal, hogy élethosszig mozogjunk. „Ami megáll, ami nem mozog, az egy idő után egyenlő lesz a halállal, fizikai elmúlással”4, vagy éppen érthető egy boldogság nélküli, de életjelenségeket ugyan még mutató életfolyamattal. Sportembernek lenni elsősorban nem élsportolói viselkedést jelent, hanem akinek a sport úgy van beleépítve az életébe, mint a levegővétel, sportembernek mondható. És mindenkinek az fér a mindennapjaiba, amit bele akar tenni. Akkor is, ha ez pár áldozattal jár, mindenképp megéri. Nemcsak az önbecsülését növeli, de jó közérzetet is biztosít, és nem beszélve azokról a negatív dolgokról, amiktől távol marad, mialatt ő sportol. Gondolok itt a bandába való bekerülésre, cigarettára, drogra. Aki sportol, az valamilyen szinten egy csoporthoz tartozik, akik hasonló életvitelt folytatnak, egészségesen élnek. Nincs idejük rossz társaságba keveredni. Fel lehet fogni a sportot ajándéknak is, örömet hoz neked, családodnak, eredményes sportolóként pedig akár országodnak is. A mindennapi terhek elviseléséhez egy hatalmas fegyvert ad és nagy örömforrást nyújt ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát a bőrében. Ezért is lenne fontos megadni gyermekeinknek. Viszont a dolgok túloldalán ott rejtőznek a hibák, amit egy szülő elkövethet. Vagy nem engedi félelemből, féltésből sportolni gyerekét, vagy a másik része, ha a szülő nem ért

4

„Buday-Gyarmat Andrea: A sport, mint megelőzés egyik legjobb eszköze”

18


el semmit a sportban, és ezért igyekszik élsportolót faragni gyermekéből, rengeteg áldozatot hozva, energiát belefektetve. Fontos, hogy több sportágat mutassanak meg a gyereknek, és majd ő jelzéseket ad melyikben érzi jól magát. A sport segít megtanítani már kiskorában, hogy mindenért meg kell dolgoznia, ha kudarc éri, milyen módon tud azon túljutni és nem egyből feladni, esetleg másik sportágba belekezdeni. Ha sikeres, azt is megtanulja elviselni. Ha csapatban dolgozik, megtanulja kifejteni saját akaratát és egyértelművé válik számára, hogy alkalmazkodnia is kell társaihoz. Megtanulja azt is, hogy időnként a másik jobb, és ezt tudomásul kell vennie. De a legfontosabb ezek közül a kudarckezelési módszerek alkalmazása, amire az élet mindegyes területén szüksége lehet.

I. 3. Sportági szakszövetségek Egy sportág kialakulása után megfogalmazódik az igény egy szervezetre, ami összefogja a sportágat, így jöttek létre a sportszövetségek. A kezdeményezés átterjed más országokra, majd nemzetközi találkozókat rendeztek, megalakították a sportág nemzetközi szövetségét. Következtek a kontinensek közötti bajnokságok, és a sportág világviszonylatban elterjedt. Természetesen közben az országhatárokon belüli népszerűsége is csak erősödött. Így alakult ki a sportágak szövetségi hálózata: - nemzetközi (világ-) szövetség - kontinentális szövetségek - nemzeti szövetségek - országos szakszövetségek - területi szakszövetségek - helyi (városi) szakszövetségek A testnevelés és sport változatos és sokrétű, a társadalom fejlődésével, annak változásaival szorosan összefügg. Nehezen koordinálható, és mint nevelési folyamat, nagyon bonyolult. A testnevelés és sport egységes irányításának szükségessége tehát nem vitatható. Ennek módszerei és mértéke azonban változnak.

19


A sportági szakszövetségeknek a sportvezetés mechanizmusában kiemelkedő szerepük van. Ők maguk a szakmai gazdák, akik biztosítják, hogy a sportágban színvonalas munka legyen. Világos szakmai koncepciók, ismeretek szükségesek a legfejlettebb felkészülési

módszerekről

és

technikákról,

melyek

igazodnak

a

nemzetközi

követelményekhez is. Egy szövetség csak akkor életképes, ha cselekvő egészet képez. Tevékenysége során megvalósítja az előírt és tervezett feladatokat, meghatározza és fejleszti a sportágát. Összességében: a sportági szakszövetségek rendelkeznek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a sportági jelent és jövőt építhetik. Azzal azonban a szakszövetségeknek is számolniuk kell, hogy a társadalmi tömegméretű testedzés keretében elsősorban a kötetlenebb formájú, szórakoztató sportolás lép előtérbe. Ezért helyes a szabadidősport kifejezés

használata.

Az

ez

irányú

növekvő

érdeklődés

kielégítésében

a

szakszövetségeknek is szerepet kell vállalniuk. Mindez újabb módszereket, irányítást kíván, s érdemileg befolyásolja a szakszövetségek működését.

I. 3. 1. Szakszövetségek ügyrendje A szakszövetségek tevékenységének alapdokumentuma a működési szabályzat vagy ügyrend. Ez csak előfeltétele az eredményes működésnek. Célja, hogy a szakszövetség szerepét, helyét, feladatait, kapcsolatait és hatáskörét tisztázza, és biztosítsa a szabályosságot, szervezeti összhangot, eredményes munka feltételeit. Az ügyrend csak az átfogóbb, lényegesebb, tudnivalókat tartalmazza, és ez alapján bármilyen szintű szakszövetség kidolgozhatja a saját testreszabott ügyrendjét.

I. 3. 2. Szakszövetségek létrehozása, érvénye, felügyelete A szakszövetség az Országos Testnevelési és Sporthivatal (továbbiakban: OTSH) társadalmi alapon működő sportági szakmai szerve, amely kezdeményező, javaslattevő, irányító, tanácsadó, szervező, döntő, közreműködő és végrehajtó feladatokat lát el a hatáskörébe utalt kérdésekben.

20


Felelőssége és hatásköre közvetlenül vagy közvetve terjed ki a sportág egész területére és annak fejlődésére. Tevékenységét az OTSH által kiadott utasítások, határozatok és döntések alapján végzi. Elnökét és főtitkárát az OTSH nevezi ki.

I. 3. 3. Céljai Elsődleges céljuk a működő, sportágon belüli szakszövetségek, egyesületek, illetve ezek tevékenységének összehangolása, munkájuk segítése és támogatása. Ezen felül a sportágban folyó tevékenységeket szervezni, irányítani és ellenőrizni, részt venni a sportról szóló törvényben.

I. 3. 4. Feladatai § A szakszövetség működéséhez szükséges szabályzatok elkészítése. § A sportágra érvényes elvi állásfoglalások, elvek, utasítások és határozatok végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése. § Vezetni a sportág központi nyilvántartásait. § Spotágra vonatkozó jogszabályok és határozatok megállapítása, megtartása és megtartatása. § Sportág fejlesztése érdekében a tagszövetségek, szakosztályok, egyesületek munkájának összehangolása, érdekképviseletük ellátása. § Kapcsolatot tartani más szövetségekkel. § Sportszakembereket képezni, tovább képezni. § A sportág fejlesztését szolgáló javaslatok kezdeményezése, szakmai programok, tervek, elvek kidolgozása, közreadása. § Reklám és propagandamunka szervezése és a sportági szaklap szerkesztése. § Hazai és nemzetközi szervezetek, szövetségek előtti képviselet. § A sportág felkészülési és versenyrend kialakítása, folyamatos elemzése és korszerűsítése. § A sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának kidolgozása.

21


§ Hazai és nemzetközi sportesemények megrendezésének és azon való részvételének meghatározása. § Hazai bajnoki és hazai nemzetközi verseny kiírása és megrendezése. § A válogatott keretek összetételének jóváhagyása, felkészülési programjuknak elkészítése. § Versenybírák foglalkoztatása, minősítése. § Sportág működésében és működtetésében rövid, közép és hosszú távú tervek kidolgozása, illetve azok végrehajtása. § Ellenőrizni és súlyos szankciókat szabni a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, módszerek tilalmának betartására. § A sportági utánpótlás-neveléssel kapcsolatos irányelvek kidolgozása. § A sportolók nyilvántartására, nevelésére, igazolására, minősítésére érvényes határozatok végrehajtásában való közreműködés. § A sportági eredmények dokumentálása. § A rendelkezésre álló költségvetési keretekkel való gazdálkodás. § A sportág népszerűsítése, elterjesztése. § A felügyeleti szervnek a kötelező tájékoztatása a sportágat érintő események, ügyek intézéséről.

I. 3. 5. Szervezet és tevékenység A

szakszövetségi

szervezet

a

sportág

szakembereinek

a

folyamatos

összjátékának kerete, melyben az ügyrendek, szokások és igények horizontális és vertikális kapcsolatban vannak egymással. Ezek a szervezet alapjai, de ezt mozgásba kell hozni. Az aktív tevékenység különböző módon rendszerezhető. Legegyszerűbb megközelítésben

egy

háromelemű

körkapcsolatot

ábrázolhatnánk,

melyben

a

célkitűzések, feladatok, majd a személyi, anyagi, technikai, és szervezeti feltételek, végül a módszerek szerepelnek. Vagyis, a módszerek a célkitűzéseknek, feladatoknak megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló feltételek segítségével kifejtett összességét jelenti.

22


I. 3. 6. Sportszövetségek típusai A

sportszövetségek,

melyek

a

sport

alapvető

önszabályozó,

önműködő

mechanizmusának tényezői, a 19. század végétől (kialakulásuk óta) két tulajdonsággal bírnak: - egyesületi jogállású jogi személyt képeznek a sportegyesületek szövetségeként, illetve - sportáganként szerveződnek. A sportszövetségek 1950-1989 között a Ptk. szempontjából voltaképp egyesületi szövetségként társadalmi szervezetnek minősültek Magyarországon, ténylegesen azonban az állami sportfőhatóságba tagozódtak be, gazdasági önállóságuk nem volt, szinte teljesen állami költségvetési pénzekből „gazdálkodtak”. A sportszövetségek kettéválási folyamata a 1989. évi 9. törvényrendelettel kezdődött. E törvényrendelet kiemelte az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya alól az országos sportági szakszövetségeket. A sportágakban monopolhelyzetet élvező és az 1989. évi 9. törvényrendeletben megállapított sportigazgatási feladatokat ellátó sportági szakszövetségek mellett tovább működhettek a társadalmi szervezet szövetségének minősülő, egyesületi státuszt betöltő sportszövetségek. Ezek után tovább csiszolták a törvényeket, így készült el a 2000-es sporttörvény. A 2000. évi Sporttörvény 24. §-a már három fajta sportági szakszövetséget különböztet meg. 1) Sportági országos szakszövetségek, melyeket a Fővárosi Bíróság vette fel az egyesületi nyilvántartásból viszonylag elkülönített szakszövetségi nyilvántartásba. 2) Egyesületi szövetségnek minősülő sportszövetségek. Ide tartoznak azok, amelyek a törvény meghatározó kritériumainak megfelelnek, de nem kérték szakszövetségként való nyilvántartásba vételüket. 3) És végül azok a sportszövetségek, melyek elláthatják a sportági országos szakszövetségek feladatit.

23


További feltételek: § a sportágban működjön nemzetközi szakszövetség legalább 3 földrészről, legalább 15 tagországból § legkevesebb 5 éve szervezzenek a sportágban Világ-, de legalább Európa Bajnokságot § a sportszövetség a világ (vagy Európa) versenyeket rendező nemzetközi szövetség tagja legyen § legalább 3 éve működtessen folyamatos országos versenyrendszert § legalább 10 sportszervezet legyen a tagja, illetve minimum 100 versenyengedéllyel rendelkező sportoló § rendelkezzen mindazokkal a szabályokkal, amelyeket a Sporttörvény a szakszövetség számára kötelezően előírt A 2004. évi új sporttörvényben meghatározzák a sportszövetség általános fogalmát, valamint típusait. Jelentős előrelépés volt, hiszen először a magyar jogban elismerte a szabadidő-sportszövetségeket és a fogyatékosok sportszövetségét.5 Mindegyik sportszövetség: o jogi személy o társadalmi szervezet, mely önkormányzattal rendelkezik o céljaik elsősorban: sportesemény szervezése, tagjaik érdekvédelme, nemzetközi kapcsolatok lebonyolítása, illetve a tagok részére különböző szolgáltatások nyújtása A Sporttörvény 19. §-ban a sportszövetségek öt típusát határozta meg, nevezetesen: a) országos sportági szakszövetség b) szabadidő sportszövetség c) diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetség d) fogyatékosok sportszövetsége e) sportági szövetség

5

2004. évi Sporttörvény alapján

24


I. 3. 7. Szakszövetségekben rejlő innovációs igények és lehetőségeik Az innováció divatos kifejezés, ami alatt már nem csak újítást értenek, hanem folyamatok, módszerek mindenféle változatát, új és a korábbinál jobb gondolatokat, elveket, szervezeti megújulásokat is jelent. Mai mozgalmas világunkban megváltoztak az emberi élet feltételei és színvonala. A szakszövetségeknek is feladatuk alkalmazni az új helyzetben eredményes és továbbvivő fogalmakat, reményt keltő modelleket, túllépve a standardnak tekinthető, merev ellenállást. Változtatások tekintetében szükséges reálisan vizsgálniuk a nevelési, képzési, módszerbeli megerősítés mellet az innovációs lehetőségeiket. Előrelépést jelenthet az elnökség és a bizottságok újító készsége, ha redukálják a rutintevékenységeket, vállalva ezzel az eseteleges összeütközéseket a maradi szemlélettel. Sportági specializáció szükséges a hatékony irányításhoz. Más - más eljárásokat kell bevezetni a feladatok és problémák megoldásához, hiszen sportáganként mások a körülmények, illetve a fejlődés útja is. Nemek szerinti szakosodás is egyre gyakoribb. Csoportokat lehetne felkérni a speciális célfeladatok megoldására. Hogy milyen irányban kellene haladni? Élsport vagy tömegsport? Mindkettőre szükség van. A legjobbak élsportja és az alacsonyabb osztályok tömegsportja, továbbá a szabadidő egészséget megőrző, fejlesztő és testedzés jellegű kitöltése egyformán fontos. De akár egy nemzetközi siker önmagában is képes a tömegesítésre. A szabadidősport pedig önkéntesen vehető igénybe az adott lakóhelyi, iskolai, munkahelyi lehetőségeknek megfelelően. Megoldást találni e témában a szakszövetségeknek sem egyszerű. Versenyidőpontok meghatározása A versenyek, mérkőzések időpontjának meghatározásánál figyelembe kell venni egyéb gazdasági és társadalmi igényeket, amely azonban nem csökkenti a felkészülés lehetőségeit.

25


Önvizsgálat Érdemes a szakszövetségekben a rossz vagy szükségtelen feladatok, módszerek, elavult szokások kiszűrésére néha önvizsgálatot végezni. Önfenntartás kérdése Mivel nagy állami támogatással nem lehet számolni, saját eszközű bevételekkel kell megkeresni a szükséges összegeket. A sport fejlesztése érdekében gazdasági, üzleti célokat és lehetőségeket kell felhasználni, ami a személyi összetétel célirányos alakítását követeli. Hatékony menedzsertípusok és széles látókörű gazdasági szakemberek együttműködésére van szükség. Sportlétesítmények kihasználása A létesítmények gyarapodása szembetűnő, de mutatkozott-e hasonló méretű szemléletváltozás azok igénybevétele és kihasználása érdekében? Lehet a propagandatevékenység nem megfelelő?! Motiváció-változás Sajnálatos tény, hogy a „pénzhajtászat” olyannyira visszaszorította az erkölcsi ösztönzőket, ami által szűkült a motiváció mind a versenyzők, mind az őket felkészítők körében, hogy a teljesítést akadályozza.

I. 3. 8. Szakszövetség és nevelés, mint komplex feladat A testnevelés és sportban folyó nevelés célja és feladatai az össztársadalmi nevelés céljára és követelményrendszerére épülnek, annak szerves és sajátos részét képezik. A nevelői munka természetesen összefügg az eredményességgel, ezért a szakszövetség érdeke is, hogy a nevelési folyamatra fokozott figyelmet fordítson. A sportág neveltségi szintjét, ez irányú konkrét feladatait, nevelési követelményeit érdemes napirendre tűzni. Helyes szorgalmazni és segíteni a szakszövetségek neveltségi tevékenységét, hogy a sportolók példamutató magatartást tanúsítsanak a tanulásban, a munkában, az edzéseken, továbbá a versenyeken. A szakszövetségeknek arra kell törekedniük,

hogy

sportolóik

életvitelükkel,

magatartásukkal

is

kivívják

megbecsülésüket. Nem a fegyelmi bizottság dolga a nevelés, az már késő, ha fegyelmi 26


eljáráshoz

kell

folyamodni.

A

sportágak

erkölcsi-fegyelmi

helyzetéért

a

szakszövetségek felelősek, és irányítaniuk kell a sportág neveltségi arculatát. Egységesen jelennek meg központi nevelési irányelvek, amiben a sportág neveltségi szintje és a megvalósítandó konkrét feladatok állnak.

II.

Magyarországi helyzet

II. 1. Magyarország népességének egészségi állapota Megdöbbentő számokat találunk Magyarország egészségi állapotát felmérő statisztikákban. A rendszeresen visszatérő betegségek, amelyek egész életünket megnehezítik, a felnőtt lakosság több mint felét érintik, de közülük is leginkább a nőket, idősebbeket, alacsonyan képzetteket, vagy a rosszabb anyagi helyzetben lévőket. Legtöbbjük kettő vagy több panasszal is küszködik egyszerre. Leggyakoribb problémák ezek közül az ízületi fájdalmak, illetve a magas vérnyomás, és a fáradékonyság említhető még gyakori panaszként. A sportolók egészségi állapotával kapcsolatban is rengeteg adattal találkozhatunk. Mindenképpen az állapítható meg, hogy a rendszeres egészségi problémákkal rendelkező sportolók sokkal kevesebben vannak, mint a hasonló korú nem sportoló társaik. A sport egészségre jótékony hatásai közismertek, dolgozatomban még foglalkozok ezzel. Ami egyértelműen elmondható, hogy ha valaki rendszeresen sportol, az általános egészségi állapota lényegesen jobb. Ezt bizonyítják olyan felmérések, hogy amíg az egészségügyi panaszokkal rendelkező felnőtt lakosság kis százaléka szed gyógyszert, gyógyhatású készítményt, vagy vitaminokat, addig a sportolók sűrűbben nyúlnak ezekhez a készítményekhez. A

rossz

egészségi

állapot

két

legfőbb

alkoholfogyasztás.

27

összetevője

a

dohányzás

és

az


A dohányzók majdnem 100%-a naponta rágyújt, és közülük is elég nagy százalékban fél doboz cigarettánál is többet szívnak el egy nap. Sokkal kevesebben vannak viszont azok a dohányzó sportolók, akik napi rendszerességgel, és naponta fél doboznál is több cigarettát szívnak el. Az alkoholfogyasztás esetében is elképesztő eredményekre jutottak. A sportolók körében ahelyett, hogy alacsonyabb volna az alkoholfogyasztás aránya a teljes társadalommal szemben, meglepően magasabb annál. Ezen kutatások, amelyet éveken keresztül csak megerősítettek, azt bizonyítja, hogy a sportolás növeli az alkalmi alkoholfogyasztás előfordulását. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az alkohol a sportolás velejárója, de adódhat abból, hogy a sport összehozza az embereket, a szabadidős sportolás pedig baráti összejövetel is egyben, amit sokszor baráti sörözés követhet. A helyzeten javít az alkoholfogyasztás rendszerességével kapcsolatosan készült kutatások eredményei, ami alapján az alkoholt nem megvető sportolók alulmaradnak a felnőtt lakosság alkoholfogyasztó rétegével szemben. A két közvetlen veszélyforrás mellett vannak egyéb okok, melyek aggodalmat válthatnak ki bennünk. Étkezési szokásainkat mindenképpen első helyre sorolnám ebben. A magyar konyha rendkívül híres egyedi ízeiről, de nem hallgathatjuk el, hogy mennyire egészségtelen is egyben. Nem vetjük meg a zsíros, szaftos ételeket, ráadásként túlsózzuk, túlfűszerezzük őket, ezzel ellentétben kevés rostot tartalmazó élelmiszert eszünk és ritkán fogyasztunk gyümölcsöt, zöldséget. Az édességről meg nem is beszélve. Ilyen étkezési szokások mellett nem csodálkozhatunk, ha magas a vérnyomás, a szívinfarktus és rákos megbetegedések naponta szedik áldozataikat, miközben minden megelőzhető lenne. Ezek az elkeserítő felismerések megmagyarázzák, hogy a magyar felnőtt lakosság miért szenved visszatérő egészségi problémákban, és hogy miért magasabb nálunk a halálozási arány, mint az Európai Unió többi országában.

28


De mielőtt kitérnék, hogy mit és hogyan lehetne változtatni, nézzük meg az egyik alapvető problémát, nevezetesen a magyar sportpiacot,valamint sportolási szokásainkat, hogy az emberek mivel és hogyan töltik el szabadidejüket.

II. 2. Magyar sportpiac, sport helyzete itthon Magyarország méreteit és lakosainak számát tekintve, éremgyűjteményünk és elért eredményeink a világ sikeres sportnemzetei közé emelnek. Nálunk a sport megítélése sajnos mindenki részéről egyoldalú, a középpontban csak a nagy médiafigyelemnek örvendő versenysport áll, miközben a sport sokoldalú lehetőségeit figyelmen kívül hagyják. Az emberek nem ismerik fel a sportolás rendszeres gyakorlásának egészségmegtartó hatásait. A sport társadalmi szerepéről már az előző fejezetben írtam. Viszont, ha a valós helyzetet vizsgáljuk, fájó szívvel kell megállapítanunk, hogy ma Magyarországon komoly változtatásokra lenne szükség mind a magyar oktatásban, mind az emberek tudatában. A magyar sport helyzete válságos, financiális és szakmai gondok vannak, utánpótlás egyre kevesebb, egyes vezetők pedig nem azokkal a problémákkal foglalkoznak, amivel ténylegesen kellene. Katasztrofális helyzetben van sportlétesítmény-ellátottságunk is. Elsődleges és legégetőbb problémát jelenti, hogy a sport, az iskolai testnevelés a magyar oktatásban milyen periférikus szerepet tölt be. Több testnevelés óra kellene, több szakemberrel. A magyar oktatás nem ismeri el a testnevelés fontosságát és szerepét. Testnevelőink közül sokan csak arra várnak, hogy leteljen az óra, és megkapják érte a fizetésüket. Pedig a szakosztályok is az iskolákból tudnának utánpótlást szerezni, versenyzőket toborozni. Magától viszont nem megy el a tanuló például egy szakosztály nyílt napjára, ha arra senki nem hívja fel a figyelmét. Ehhez még hozzájárul a szülők érdektelensége, és persze az is, hogy egyes sportágak sporteszközt, speciális sportöltözetet követelnek meg, így összességében drága lehet egyes családoknak.

29


De nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy a mai gyerek nem Serena Williams, Lance Armstrong vagy akár magyar vonatkozásban Egerszegi Krisztina akar lenni, hanem a tévéből, valóságshow-ból ismert „sztárokat” választják példaképüknek. Itt kapcsolódik be a média szerepe. Egészségi állapotunkra, közérzetünkre a rendszeres testedzés életkortól függetlenül pozitívan hat. Ez bizonyított tény, de saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. Ezért is elkeserítő az iskolai testnevelés elhanyagolása, hiszen a kezdeti beidegződések, szokások alapvetően az egész lakosság sporthoz való kapcsolatát, hozzáállását meghatározzák. Magyarország népességének nemzetközi viszonylatban felmért egészségi állapota kedvezőtlen mutatókkal bír, össztársadalmi szinten pedig ez a mozgásszegény életmód komoly veszélyekhez vezethet. Elég megemlíteni, hogy kis országunk egyötöde túlsúlyos, ez már figyelemfelkeltő lehetne, de ez még nem minden. Rendkívül magas azoknak a betegségeknek az aránya, amelyek a dohányzásból, egészségtelen táplálkozásból és mozgáshiányból fakadnak. Ugyanakkor a sportolók körét vizsgálva kisebb mértékben figyelhetők meg a kóros stresszterhelés következményei, alvászavar, fejfájás, szív és érrendszeri megbetegedések, anyagcsere betegségben szenvedők aránya, illetve kevesebb a káros szenvedéllyel élők száma is.

II. 3. Sportpiac általános felosztása A sportpiacot egy kínálati és keresleti oldalra bonthatjuk. A kínálati oldalon maguk a sportolók, illetve a belőlük összeállt csapat, sportszervezetek, sportszövetségek és sportrendezvények szerepelnek. A kereslet oldalán pedig fogyasztói csoportok állnak, ahova a közönséget, a médiát, valamint a szponzorokat soroljuk. Egy másik összehasonlításban a sportpiac egy rekreációs részpiacra és egy professzionális részpiacra osztható. A rekreációs oldalon a sport, mint szabadidős tevékenység jelenik meg, ami egy fizikai aktivitást jelent a sportoló számára, aki leginkább egészségmegőrzése céljából, szabadidejét hasznosan próbálja eltölteni. A sportoló csupán fogyasztóként él a sportolási lehetőséggel egy sportbeli élmény

30


megéléséért, az e fajta sportolásnak nem feltétele a versenyzés. Ezzel ellentétben a professzionális oldalon a sportoló a munkáját végzi, vagyis a sport számára egy jövedelemforrást jelent. Szükséges eleme a verseny, amin a sportoló közönsége számára örömet, látványt nyújt, ezért a kínálati oldalon helyezkedik el.

II. 4. Sportolási szokások Magyarországon Sportolási szokásaink és szabadidős tevékenységeink előtt szeretném bevezetni a szabadidő fogalmát, ami alatt azt az időt értjük, amivel mindenki maga rendelkezik, szabadon eltöltheti az egyén társadalmi kötelezettségének és fiziológiai szükségleteinek kielégítésén túl. Eltöltésének módjáról, tartalmáról következtethetünk az egyén érdeklődési körére, kulturális értékorientációjára, esetleg világnézeti beállítottságára. Egy minőségi élet eléréséhez elsősorban a szabadidő megfelelő, kulturált eltöltése vezethet. Megkülönböztetünk szabadidőn belül free time-ot és leisure time-ot.6 A leisure time, a free time-ból, vagyis az egyén szabadon felhasználható teljes időmennyiségéből a pozitív élményekre, örömökre, kellemes és hasznos dolgokra fordított idő. Ezek alapján fordíthatnám a leisure time-ot a rekreatív szabadidőnek. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek befolyásolják a szabadidő-eltöltési szokásainkat. Leginkább a lakóhelyi és környezeti adottságok, a társadalmi- gazdasági viszonyok, az oktatás minősége, a családi környezet, vagyis a szülők szabadidős elfoglaltságai, és persze az egyén érdeklődése, fizikai és szellemei adottságai. Felnőtt korban ugyan az életmód alakulását nagymértékben a társadalmi, munkahelyi és otthoni kötelezettségek határozzák meg. Mennyi időt tölt a munkahelyén, fizikai vagy szellemi munkát végez-e, mennyire vállal közéleti szerepet, illetve a családi feladatokból mennyi minden hárul rá. A mai helyzet sajnos elkeserítő. Ez Magyarországra is igaz. Az emberek túlterheltek, túlhajszoltak, és legtöbbjük csak arra vágyik, hogy leteljen a munkaidő és hazamenjen 6

„Kovács Tamás Attila: A rekreáció elmélete és módszertana” alapján

31


élvezni a szabadidejét. Kérdés, hogy ki hogyan élvezi. De ebben a válságos időkben az emberek, hogy fenntartsák eddigi egzisztenciális szintjüket, túlóráznak, még többet vállalnak. Kevés idejük, energiájuk marad ezekre a kiegészítő dolgokra. Ezzel szemben ott van az a tény is, hogy ha valakinek mennyiségileg bármilyen okból kifolyólag nő a szabadideje, gyakran mégse tudja, mivel töltse el, mit kezdjen magával. Ez vezethet a szabadidőnk elvesztegetéséhez. Először is ki kellene alakítania mindenkinek magában a szabadidőtudatot, az igényt annak hasznos, tudatos, minőségi eltöltésére, ezután lehet megismerkedni a lehetőségekkel. Ezután már csak az egyén ideje, pénze és tudata határozza meg a szabadidős tevékenységeket.

III.

Az egészséges életmód

„A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze.” Szent-Györgyi Albert

Dolgozatom e fejezete az egészséges életmódhoz tartozó fontos területeket érinti, és szeretném kis fogalomtárammal, Fitt ABC-mel az egészségvédelem témáját kiegészíteni, legfőbb pontjait körbeírni. Ide tartozik az egészség megelőzése (prevenció), egészségünk védelme (rekreáció), valamint egészségünk mielőbbi visszaállítása (rehabilitáció). Az egészség sok együttes hatás eredménye, amely megállapítás több egészségügyi statisztika és kutatás eredményéből is levonható. Ezt bizonyítja a következő ábra is, amely százalékos megoszlást mutat az egészségi állapotunkat leginkább befolyásoló tényezőkről.

32


11% 19%

43%

27%

egészségügyi ellátás

1.

környezeti hatások

genetikai tényezők

életmód

ábra. Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők aránya

Elsődlegesen egészségi állapotunkat életmódunk (43%) határozza meg, amiben ki kell emelni a mozgásszegény életmódot, az idegi megterhelést, helytelen táplálkozást és a káros szenvedélyeket fő veszélyforrásnak. Majd ezt követik a genetikai tényezők (27%), környezeti hatások (19%), végül, de nem utolsó sorban az egészségügyi ellátás (11%). Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, életmódunkat kell megfelelően kialakítani. Ebben természetesen az egyén hozzáállása játssza a legfőbb szerepet, de nem feledkezhetünk meg a kulturális környezetről és a gazdasági lehetőségekről, korlátokról sem. Az egészség minden ember, valamennyi család és az egész társadalom számára pótolhatatlan érték. Mind a munkában, mind a magánéletben nagyobbak az esélyei annak, aki ép testtel, ép lélekkel végzi el a rá váró feladatokat, és jó közérzettel éli mindennapjait. Hazánkban számos feltétel adott ahhoz, hogy egyre többen éljék meg egészségben az idős kort. Ezeket a feltételeket csak jobban kellene kihasználni és természetesen kibővíteni. A hosszabb élettartam ugyanis csak akkor érték, ha örömteli és nem kényszerű együttélés a különböző betegségekkel. Nem tűrhetjük tétlenül azt a veszteséget sem, amely az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek és a környezeti ártalmak miatt családokat és társadalmat egyre növekvő mértékben éri. Az egészségmegőrzésben a felelősség megoszlik az állami és társadalmi intézmények, valamint az állampolgár között. Az állam feladata, hogy megteremtse az egészséges

33


életmód

választását

elősegítő,

megkönnyítő

lehetőségeket,

ösztönözzön

arra,

ugyanakkor saját egészségéért önmaga teheti a legtöbbet. Az egészséges életmód nem jelent uniformizálást. Az elvek, a különböző életmódminták, tevékenységi formák széles körének megismerése mindenki számára lehetővé teszi a saját alkatának, ízlésének, családi hagyományainak megfelelő egészséges életmódot. Összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel, sokoldalú emberi gondolkodással, társadalmunk szemléletének megváltoztatásával kiegyensúlyozottabbá tehetjük az öregkort, hogy azt érdemes legyen megélni. Bár az életmód megváltoztatása az egyénre nézve gyors közérzet- és egészségjavulást eredményezhet, társadalmi mértékben az eredmények csak több év távlatában lesznek érzékelhetőek. Az egészség megőrzése mindenkitől tudatos magatartást kíván, az ember teremti meg, mégpedig ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes életkörülményeit kézben tartani. Eszerint egészségéért, testi-lelki egyensúlyáért elsősorban mindenki maga felelős, de felelőssége kiterjed a családjára és környezetére is. Az átélt múlt, a nehezedő életkörülmények mind hatnak egészségünkre, akárcsak emberi kapcsolataink minősége. A családnak az egészséges életmód kialakításában fontos szerepe van. A rendszeres életritmus, a személyi higiénia, a körülöttünk lévő tisztaság és rend, a mindennapos testedzés és tartalmas emberi kapcsolatok fenntartásának készsége akkor válik az ember természetes igényévé, ha már gyerekkorban erre nevelik. A rendszeres testedzés, a sportolás elengedhetetlen a gyermek harmonikus fejlődéséhez. A mozgásgazdag életmód mind a fiataloknál, mind a felnőtteknél szellemi és fizikai teljesítőképesség

növelésének,

feszültségek

oldásának,

szabadidő

élménnyé

alakításának feltétele. Fontos, hogy szabadidőnkben találjunk lehetőséget legalább a sétára, kirándulásra, és ha mód van, akár úszásra, kocogásra, kerékpározásra. Életmódunk másik két meghatározó tényezője a helytelen táplálkozás és a káros szenvedélyek. Ma már mindenki tisztában van vele, hogy a túlsúlyos vagy éppen dohányzó ember egészségét is milyen sok veszély fenyegeti. 34


III. 1. Fitt ABC A prevenció, rekreáció és rehabilitáció helyének meghatározása, fogalmának tisztázása a mai világban egyre szükségesebbé válik, hiszen egész világot érintő globális kihívások nehezednek ránk, amelyek az emberre és annak egészségére kedvezőtlenül hatnak. Nemzetközi szinten nőnek azoknak a betegségeknek a száma, melyek az ember és természet felborult kapcsolatából, a helytelen és egészségtelen életmódból következnek, de a hazánkra vonatkozó adatok még elkeserítőbbek. Ezekre a negatív irányú tendenciákra válaszul olyan célokat kell kitűznünk magunk elé, melyek egészségünket védik és társadalmi - természeti környezetünk terheit pedig csökkentik.

III. 1. 1. Prevenció Mindenki által ismert fogalom, megelőzést jelent. A nemzeti ügyként kezelt magyar népegészség katasztrofális helyzetben van, a lakosság egészségi állapota jelzést ad a szükséges változtatásokra. A prevenció területe az, amit a legjobban kellene támogatni.7 De ekkor merül fel bennünk a kérdés, hogy vajon miért a gyógyítás területére

koncentrálnak

jobban?

Mennyi

betegséget

lehetne

megelőzni

kis

odafigyeléssel, nem beszélve arról, hogy mennyit takarítana meg az állam a táppénzkiadásokból, gyógyszerár-támogatásokból, ha arra megelőznénk a bajokat, kialakítanánk egészséges életmódunkat, azt fenntartanánk, testi-lelki harmóniában élnénk, és ezzel az egész lakosság egészségügyi állapotát pozitív irányba fordítanánk. Ez azonban csak hosszútávon működhet eredményesen. Cél

a

betegségek

kiküszöbölése,

előfordulásuknak

csökkentése

megelőzési

programokkal. Ami ezen a kedvezőtlen helyzeten segítene, az az egészséges életmód általánossá, „kötelezővé” válása. De ez már a következő alfejezetem témája.

7

Dr. Jakabházy László: Fittkontroll 2. c. könyve alapján

35


III. 1. 2. Rekreáció Gyorsuló világunk bizonyos életmódbeli változásokat tesz szükségessé, melyek között egyre nélkülözhetetlenebbnek tűnik a mozgásos tevékenységek életrendbe való beillesztése. A legalkalmasabb eszköze a mozgásszegény életmód ellensúlyozásának, a szabadidősport. A rekreáció szó tartalma és jelentése az évek során változott. Ma azt értjük alatta, hogy a munkában elfáradt ember minél előbb kipihenje magát, hogy ismét képes legyen erejét megújítva önfenntartó tevékenységet végezni, vagyis felfrissülést, pihenést, illetve az ezt szolgáló tevékenységek összességét jelenti. „Totális

értelmezésében

a

szabadidőnkben

folytatott

civilizációs

fejlődés

kihívásaira adott válasz-tevékenység, melynek: -

társadalmi funkciója a munkavégző képesség megteremtése, helyreállítása és növelése,

-

egyéni

motivációja

a

felüdülés,

felfrissülés

és

szórakoztatás

(de

egészségmegőrző, egészséghelyreállító funkcióval is bír), valamint -

eredménye egyéni és társadalmi szinten is a jól-megélt minőségi élet.”8

Az egészséges életmódra nevelésben a rekreációs tevékenységek játszanak fő szerepet, amiben a fizikai aktivitások kapnak hangsúlyt. A szabadidő, melyben az egészség rekreálása, visszaállítása megtörténhetne, sajnos sok esetben nem a rekreációt szolgálja. Sokan a megélhetésért mellékállást vállalnak, mások olyan tevékenységet választanak, melyek vagy továbbrontják egészségüket, vagy nem segítik elő pihenésüket, munkaerejük újratermelését. „A legkedveltebb szabadidős tevékenység a barátokkal közös időtöltés, ezt érezzük leginkább szórakoztatónak, pihentetőnek. Barátokkal elsősorban a diákok, a 15-44 évesek, a férfiak és főként az egyedülállók járnak össze. Gyakori elfoglaltság a nők körében a főzés, kertészkedés, a fiataloknál pedig a zenehallgatás, számítógépezés.”9 A rekreációt világszerte kezdik felkarolni, megkezdődött a nemzetek közti tapasztalatcsere, nemzetek közötti együttműködés. 8 9

Kovács Tamás Attila: A rekreáció elmélete és módszertana (15. oldal) GFK Hungária Szabadidő-kutatása, 2008

36


III. 1. 2. 1. Rekreációs tevékenységek csoportosítása 1. Szellemi tevékenységek, melyek főként a fizikai fáradtság kipihenését segítik elő. Ide sorolhatunk minden olyan szabadidős elfoglaltságot, amelyekben inkább a szellemi tevékenységek vannak túlsúlyban. Ezek például az olvasás, zenehallgatás, mozi-, színházlátogatás, versírás, festés, valamint hobbi jellegű gyűjtések. 2. Fizikai tevékenységek, amelyek elsősorban az idegi, szellemi fáradtság kipihenését szolgálják valamilyen mozgásos tevékenységgel. Ide tartozik a szabadidősport, amivel a továbbiakban foglalkozom.

III. 1. 2. 2. Szabadidősport Mai felfogás szerint a szabadidősport a sport, a testnevelés eszköztárának felhasználásával folytatott rekreációs tevékenység. Lehet mindenfajta testedzési és sporttevékenység, melyet az ember a szabadidejében a kikapcsolódás, a felüdülés, az egészség, az erőnlét megtartása és fejlesztése érdekében végez. Nincsenek „szabadidős sportágak”, minden sportág lehet szabadidősport, hiszen a sportágak többsége alkalmazható a szabadidő eltöltésében rekreációs céllal. Lehet csoportosítani versenyszerű, nem versenyszerű és kötetlen sportolásra. Fő célkitűzés az öntevékeny sportolás. Ennek előnye, hogy mindenki akkor végzi, amikor ideje engedi, olyan gyakorlatokat végez, sportágat űzhet, amihez kedve van, és olyan megterhelést adagolhat magának, amennyit kellemesnek érez. Mivel a szabadidősport nem alapszükséglet, az egyén döntése, hogy jövedelméből, idejéből szán-e rá, és hogy mennyit hajlandó erre kiadni. Kulcstényező ezért, hogy fogyasztóorientált szolgáltatást tudjanak nyújtani az embereknek, hogy minél elégedettebbek legyenek. A különböző testedzési, sportolási alkalmakkal el kell érni, hogy kialakuljon az emberekben a mozgás iránti igény, és olyan szokássá váljon, ami nem hiányozhat a mindennapi élet rendjéből. 37


III. 1. 2. 3. Rekreáció helyzete Magyarországon Magyarországon egyre többet hallhatunk a rekreáció által megvilágított problémákról, maga a rekreáció még igen kevéssé elterjedt, általában magát a fogalmat is alig ismerik. Az ország elkeserítő egészségi állapota ismert, és mégsem találkozhattunk még eredményes, szakmai összefogásra épült programmal. Napjainkban legidőszerűbb lenne az egészségügyi rendszer, a szociál-, és oktatáspolitika hiányosságainak felszámolása. A rekreációnak hazánkban nincsen központi irányítása, egységes arculata, és nem beszélhetünk azonos irányba mutató tervekről vagy stratégiákról. Az emberekben még ott él a múlt rendszerből hozott szokás-, és értékrend. Az inaktív életmód magyarázataként legtöbbször elhangzó kifogás az időhiány. Jellemző az átlagember tájékozatlansága mind a testgyakorlás, mind annak pozitív hatásainak ismeretében. Mivel az átlag magyar család gazdasági helyzete is negatív irányba változott, miképpen tehetnénk fel a kérdést, hogy miből jut nekik a rekreációra, a család energiáinak újratermelésére, miből mehetnek el nyaralni, miből vehetnek sportruházatot maguknak, ami ahhoz vezet, hogy nem lehetnek az országos rekreációs program aktív részesei. A rekreáció oktatása szempontjából hazánkban lemaradásunk több területen is jelentős. Mielőbbi feladat az egészségre nevelés, a rekreációs ismeretek oktatása, hogy a legújabb lehetőségek megmutatásával a rossz beidegződéseket megváltoztassuk, illetve az egészségesebb, fittebb, kiegyensúlyozottabb jövőbe vezető utat megismertessük. A rekreációs szakemberek képzése már megindult itthon is.10 Rekreációs, szabadidős tevékenységek szervezéséhez létesítmények széles körét alkalmazhatjuk, számuk folyamatosan nő és szolgáltatásaik egyre színesedik. Fitness termek, uszodák, közösségi centrumok, több esetben munkahelyek és egyre gyakrabban szállodák, kempingek is bővítik lehetőségeik körét a mindennapi aktivitásra, mozgásra. A sportlétesítmények bővülése a társadalom felől érkező igénnyel igyekszik lépést tartani, ami szerint van igény a rekreációs és egészségmegőrző programokra, szervezetekre. 10

Altvater Csaba: A rekreáció helye, szerepe és feladata a társadalomban, alkalmazhatósága a turizmusban c. könyve alapján

38


Magyarországon nemcsak létesítménybeli hiányok vannak, de a gondok megoldásához az egységes szabályozás, törvényalkotás és azok végrehajtásának ellenőrzése is hiányzik. Így a hazai sportlétesítmények lemaradása nő és a fejlesztésekből is kimaradnak. Egy szakmailag menedzselt rendszer segítene új intézményeket létrehozni és a már meglévőket átalakítani, ami a rekreáció területének jelentős előrelépését jelentené.

III. 1. 2. 4. Sportegyesületek szerepe és lehetőségei a rekreációban Szeretnék rávilágítani arra, hogy a sportegyesületeknek szerepet kell vállalni a rekreációs tevékenységben, hiszen megvannak az ehhez szükséges szakemberek, rendszeres edzéslehetőséget biztosítanak. Szélesíteniük kell a nagyobb taglétszám elérése érdekében, illetve a működési anyagi feltételek növekedése céljából a célcsoport bázisukat. A pár százezer versenyzői bázis helyett több milliós nagyságú célcsoportot nyerhetnek rekreációs irányú szolgáltatásbővítéssel. Fontos, hogy a városi döntéshozók megismerjék a sportegyesületek munkáját, lehetőségeiket, és találjanak együttműködési formákat. El kell érni, hogy a sportra szánt támogatásokon kívül a helyi önkormányzati forrásokból is minél nagyobb, a feladat fontosságának megfelelő összeg kerüljön sport és rekreációs célokra. Az önkormányzatokkal való sikeres együttműködés esetén minden, a lakosság egészségét, jó közérzetét és hangulatát befolyásoló döntéseknél gondolni fognak a sport embert formáló és életminőséget növelő hatására.

III. 1. 3. Rehabilitáció Egészségügyben használatos fogalom, sporttal való gyógyítást, betegségek, sérülések utáni helyreállítást értünk alatta. Legtöbbször mozgásszervi megbetegedések gyógyulásában, légzőszervi zavarokban, asztma esetén, elhízás elleni harcban, stresszes élet leküzdésében és infarktus utáni felgyógyulásban használják a rehabilitációs edzéseket, de pszichés betegek visszailleszkedését segítő terápiák is ide tartoznak. 39


III. 2. Egészségre nevelés a sport keretein belül

„Ha az ifjúkorban felhalmozódó tőkék között nem kap helyet a testkultúra, a szomatikus vagy biotőke, akkor az ember egészségét életveszélyesen fenyegető civilizációs ártalmak kompenzáció hiányában túlsúlyba kerülnek, és ezt a malőrt a gazdasági tőke bármilyen nagyságával meg a kulturális tőke akár zseniálisra történő felhalmozásával se lehet kivédeni... megette a fene a gazdaságot és a tudást, ha nincs egészség.”11

Az utóbbi években elterjedt egészségfejlesztés kifejezés magába foglalja mindazt a tevékenységet, amit korábban egészségvédelemnek, egészségmegőrzésnek és egészségnevelésnek tekintettünk. A sport az aktív egészségmegőrző tevékenységre nevelés leghatékonyabb eszköze és színtere. A természetes mozgásszükséglet kielégítése ebben a rohanó és modern világban egyre több akadályba ütközik, ugyanakkor ez a felfokozott munkatempó és az azzal járó nagyfokú stressz egészségi állapotunkra kedvezőtlen irányban hat. A sport a modern ember életmódját ellensúlyozó, rekreációs tulajdonsággal bír, mely egy cselekvés kiegészítő, hézagpótló szereppel is párosul. „Mindenkinek ’optimális korban’ meg kell kapnia azokat a szükséglet-élményt fölkeltő impulzusokat, amelyek az egész életre odakötik őket a testkultúra valamelyik (vagy több) területéhez.”12 Az egészséges vagy éppen egészségtelen életmód kialakításban két vitathatatlan színtér játszik szerepet: az iskola és a család. Feladataik az egészségre nevelés terén elsősorban az egészséges életre vonatkozó szabályok, feltételek, szükségletek megismertetése és jelentőségének tudatosítása, illetve követelmények támasztása az egészséget szolgáló tevékenység végrehajtásával. 11 12

Takács Ferenc: Civilizációs korszakváltás és az ifjúság testkultúrája; 1999 Jay B. Nash: Charackter Education in Physical Education; rekreáció-sport mottója, 1931

40


Módszerek: -

ismeretek nyújtása

-

ismétlés, állandó gyakorlás

-

pozitív szokások kialakítása, szoktatása

-

példaadás

Az egészségre nevelésnek ismereteket, tapasztalati lehetőségeket, követelmények alapján magatartási módokat kell alkalmaznia. Területei: -

Személyi higiénia

-

Nemi higiénia

-

Fertőzés megelőzése

-

Öltözködés rendje és higiéniája

-

Táplálkozás rendje és higiéniája

-

Megfelelő napirend kialakítása

-

Szabadidő helyes és hasznos eltöltése

-

Testtartásnevelés

-

Balesetmegelőzés és elhárítás

-

Környezeti higiénia

-

Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

Vagyis, az egészségre nevelés egy olyan komplex tevékenység, amely a szocializáció minden szintjére kiterjed. Célja, hogy az egészség kulturális szint emelésével, az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakítását, megtartását, betegségek megelőzését, másrészt pedig a betegek mielőbbi gyógyulását, egészségi állapotuk helyreállítását. Az egészségnevelők célja pedig, hogy a tanulók megtanulják saját egészségüket kontrollálni. Az iskoláknak a családdal közös feladata és felelőssége az ifjúság egészséges életmódra való nevelése. Döntő jelentősége van annak, hogy a követendő életmód elemei mintaként és értékként épüljenek be a nevelési folyamat minden mozzanatába. A testi 41


nevelés, az iskolai sport ügye sem szűkíthető le a szaktanár felelősségére. Valamennyi pedagógusnak a szülőkkel közösen, a sport iránti igény felkeltésén, a rendszeres sportolás megszerettetésén kell fáradoznia. „ Az iskolai nevelés legfontosabb próbaköve nem az, hogy mit csinál a tanítvány az iskolában vagy az intézetben, hanem az, mit cselekszik annak befejezése után, mik lesznek tartós, berögződött szokásai és hozzáállása, hogyan fejlődik tovább. /../ Megmarad–e a sportoló kedv és örökség az egyén iskolán kívüli életében, ez lesz a válaszadás kísérlete arra a kérdésre, hogy miként alakul a felnőtt társadalmunk kulturális fejlődése.”

13

A példaadás, a nevelés a társadalom teljes szélességében, összes szereplőitől elvárható feladatként kell, hogy megjelenjen. Hazánkban szomorú folyamat tanúi lehetünk, hiszen a társadalom nagy része nincs tisztában az alapvető szükségleteivel, az egészségük megőrzésének érdekében végzendő feladatokról, lehetőségekről, és ezek módjáról. Így fontos feladat vár az oktatás területére, a közszereplőkre, a médiákra, a vezetőkre, az információs hálózat fejlesztésében résztvevő szakemberekre és a társadalom minden tagjára. A megfelelően tájékoztatott és az egészséges életmódra igényes új generációk nagyobb része fogja a sport és rekreáció lehetőségeit is kihasználni.14

IV.

A kerékpározás, mint a rekreáció egyik legjótékonyabb sportága

IV. 1. Amit a kerékpározásról tudni illik A kerékpározás az egyik legelterjedtebb, legnézettebb, legeladhatóbb sportág. Szépségeinek, értékeinek korai felismerését mutatja, hogy már az első újkori, 1896-os olimpia műsorán is szerepelt; mint a világ egyik legnézettebb sporteseménye, a Tour de

13

Woloszyn S.: A testnevelés és sport mint nevelési tényezők „Altvater Csaba: A rekreáció helye, szerepe és feladata a társadalomban, alkalmazhatósága a turizmusban” alapján 14

42


France több, mint száz éves múltra tekint vissza, az egyik legrégebbi sportági szakszövetség pedig hazánkban, az 1894-ben megalakult Magyar Kerékpáros Szövetség. A korabeli feljegyzések alapján az 1880-as évek végén 119 magyar városban összesen 134 egyesületet illetve 97 pályát jegyeztek. A sportág összetettségét jellemzi, hogy amellett, hogy állóképességi és technikai sportágról van szó, szükséges hozzá a gyorsaság és az erő fejlesztése és a helyes technika elsajátítása valamint elengedhetetlen a sportág profiljához illő taktikai ismeretek kialakítása, egy fajta „vagányság” – mindez forgalmi szituációban, sebesség mellett. Mint más sportágak esetében, itt is hallatlan nagy jelentősége van a fiatal, utánpótlás-korban történő szakszerű felkészítésnek, a tehetségek kiválasztásának, gondozásának. A kerékpáros sportok reneszánszukat élik világszerte. Számtalan új irányzat születik, melyek a hagyományos versenyszámoktól az extrém-sportokig a kategóriák mindegyikére értendő. Magyarországon a kerékpársport nem tartozik a sikersportágak közé, kevés a példakép, kevés a verseny, éppen ezért a média sem foglalkozik kiemelkedően a kerékpározással; az utakon tapasztalható közlekedési morál sem kedvező. Rossz a létesítmény-feltétel, az országban összesen két kerékpárpálya található. Az előzőekből adódóan kevés gyermek választja sportágának a kerékpározást, minimális az utánpótlás, amiből nem könnyű dolog egy edző számára a tehetségek kiválasztása. Legnehezebb feladat a megfelelő sportoló megtalálása, annak a sportághoz fűződő érzelmeinek megszilárdítása, a motiváció megszerzése és megtartása. Ez óriási feladat elé állítja azokat a nevelőket, edzőket, szakembereket, akik a kezdő korcsoportokkal foglalkoznak.

43


IV. 1. 1. Motiváció a kerékpársportban A kérdés az, hogy a sokféle tevékenységből, melyekből egy mai fiatalember választhat, mi ösztönzi arra, hogy a nehéz fizikai, pszichikai megterhelések ellenére, a sérülésveszélyt figyelembe véve, mégis azt az utat válassza, hogy kerékpáros sportoló legyen? Legtöbb esetben már van előzmény, valamilyen kötődés már kialakult a sportág iránt. Nagy felelőssége van a kezdőkkel foglalkozó szakembereknek abban, hogy alakult

ki

a

motiváltság

érzése

az

egyénben?

Egyik

lehetséges

ok

a

teljesítménymotiváció. Megszereti a versenyeket, már értelmileg felfogja, hogy önmagához képest kell mérni a teljesítmény növekedését. Kerékpárosoknál ritka, hogy szülői nyomás hatására űzik ezt a sportot. A kerékpárosoknál gyakran előforduló motivációs jelenség a természet, túrázás iránti szeretet. Ez ebben az időszakban alakulhat ki, mert az alsóbb korcsoportokban többnyire csak viszonylag zárt pályán, szűk környezetben mozoghattak. A szakirodalom szavaival kifejezve: „Az egyén motiváltságát a cselekvésre való késztetésben szerepet játszó motívumai alkotják együttesen, amelynek kialakításában szerepet játszik a motívum hajtóereje, a motiváltság.” „A teljesítménymotiváció nevelés útján fejleszthető, és ahhoz széles körűen jellemezze az egyént, egészen kicsi korban kell a teljesítményszükséglet fejlesztését elkezdeni. A teljesítménymotiváció fejlesztésében pedagógiailag helyesen adagolt sikerélmény játszik szerepet.”

IV. 1. 2. A kerékpársporthoz szükséges képességek I. Alapvető koordinációs képességek, amelyeket további két csoportba oszthatunk: 1. A sportág űzéséhez nélkülözhetetlen koordinációs képességekre, melyek a mozgásérzékelés, egyensúlyozási, reakció, reagálási, téri tájékozódás képességek, hiszen a kerékpárral való mozgás, haladás, közlekedés összes kritériuma maradéktalan elsajátítása nélkülözhetetlen feltétel.

44


2. A sportág eredményes űzéséhez szükséges koordinációs képességek, mely csoportba

a

gyorsasági

koordináció,

ritmusérzék,

ritmustartás

képessége,

összekapcsolási, átállási képesség tartozik. II. Kognitív képességek A fiatal kerékpárosnak a sportági gondolkodás elsajátítása döntő részben 17-18 éves korban történik. Ez a kiválasztódás egyik újabb mércéje. Hiába jó a fizikai tulajdonsága, jó a koordinációja, emocionális képességei is megfelelőek, de képtelen a taktikai

feladatokat

átgondolni,

átlátni

a

verseny

megnyeréséhez

szükséges

cselekmények ok-okozati összefüggéseit, nem tudja alkalmazni, betartani az edzői utasításokat. Sok híreszteléssel ellentétben a versenyek győztesei gyakran „fejben” győzik le társaikat. III. Kondicionális képességek A kondicionális teljesítmény a legjobban mérhető, abszolút és relatív értelemben fizikai mértékegységekkel kifejezhető. Ezzel a képességgel választódnak ki a versenyzők, ezek a versenyzővé válás feltételei.

IV. 2. Kerékpározás, mint rekreációs tevékenység A kerékpározást három évszak – tavasz, nyár, ősz – szabadidő sportjának lehet nevezni, mert amíg az útviszonyok lehetővé teszik, lehet kerekezni. A kerékpározás valamikor nálunk nagyon népszerű volt. Nem azért, mert az emberek meg voltak győződve a kerékpározás testnevelési hasznáról, hanem azért, mert sokan ezzel keresték kenyerüket, ezzel jártak dolgozni, mert olcsóbb volt, mint a tömegközlekedési eszköz. Ez az idő régen volt. Az évtizedek múltával a kerékpár mindinkább háttérbe szorult. „Elavult” közlekedési eszközzé vált, egyre kevesebben használták, sőt a nagyvárosok forgalmas utcáiról ki is tiltották. A országutakon elszaporodtak a 100 km-es sebességgel közlekedő autók, és a kerékpárral való közlekedés életveszélyessé vált.

45


A kerékpár szerepe napjainkban már megváltozott, és a kerékpározással kapcsolatos nézetek itthon kezdenek a nyugat-európai országokéhoz hasonlítani. Egyre többen ismerik fel, hogy a kerékpár munkaeszközből sporteszközzé vált. Kezdik azt is felismerni, hogy helyenként és alkalmanként jobban használható közlekedési eszköz, mint az autó. Az sem mellékes szempont, hogy „üzemeltetése” sokkal olcsóbb bármi másnál. Ez a társadalmi felismerés ahhoz vezetett, hogy ma már közlekedésfejlesztési tervekben kerékpárutak megépítése kiemelkedő helyen szerepel. Elmondható, hogy a kerékpár reneszánszát éli és remélhetőleg nálunk is olyan megbecsült és használt eszköz lesz, mint például Belgiumban, Franciaországban, stb. Egyelőre megelégednénk azzal is, ha nemcsak külföldi rendszámú autók csomagtartóján, hanem magyar autókon is látni lehetne 2-3 kerékpárt, ami már azt jelezné, hogy a tulajdonos valamikor kiszáll az autóból és kerekezni fog. De talán hamarosan még azt is megérjük, hogy a család autó helyett kerékpárral indul erre az útra. Ma már szerencsére ott tartunk, hogy minden gyerek tud kerékpározni általános iskolás korára, de jó lenne, ha nem hagyná abba. Itt kapcsolódik be a történetbe az iskola és a család szerepe, hogy erre odafigyeljenek. Kerékpárutak, kerékpáros túrák hozzájárulnak a kerékpározás népszerűsítéséhez mindamellett, hogy értelmes programot nyújt a családnak is a hétvégére. Az iskolai kerékpáros kirándulás a kerékpározás megszerettetésében nagy jelentőségű lenne. Vannak iskolák, ahol szerveznek ilyet, de mindez kevés. Sajnos a pedagógusok sem tudnak annyi plusz munkát vállalni, hogy a hétvégén kerékpártúrázni vigyék a tanulókat. Mindez nagy felelősséggel is jár, talán ezért sem vállalkoznak rá szívesen. Kerékpár elhelyezése, karbantartása nem jelent különösebb gondot, viszont a közlekedési szabályok megtanulása és szigorú betartása kötelező. Ehhez nyújt segítséget a Magyar Kerékpársportok Szövetségének egyik programja, a BringaSuli, ahol pár napra kitelepülnek a szakemberek az általános iskolákba, és különböző kerékpáros-ügyességi versenyeket, játékokat szerveznek, valamint elméleti órákat adnak a kerékpárról, kerékpározásról és annak közlekedési szabályairól. A programot részletesebben bemutatom egy későbbi alfejezetben.

46


A jó közérzet és az egészséges karcsú test elengedhetetlen tartozéka a mozgás. A régóta jól bevált rendszeresen és jókedvvel végzett kerékpározás a sport olyan egyszerű formája, amellyel fittek maradhatunk és fokozhatjuk életkedvünket. Régi bölcsesség, hogy az emberi test berozsdásodik, ha nem mozog. Sokan csak lakalomszerűen határozzák el magukat arra, hogy valamivel többet tegyenek egészségükért, de többnyire hirtelen túlságosan sok edzéssel és egészen rövid idő alatt akarják behozni lemaradásukat. Ám ez az egészségnek, különösen a szívnek és a vérkeringésnek nem tesz jót. A sport csak akkor használ, ha rendszeresen, tudatosan, mértéktartóan és főleg jó kedvvel végzik. Az ifjúság ösztönzése a rendszeres testedzésre erőteljes befolyással bír későbbi életükre. A kerékpározás ideális eszköze a szív- és keringési betegségek, illetve gerincproblémák megelőzésének. Ezért is fontos, hogy örömet leljünk benne. „Azok az emberek, akik egy héten többször is felpattannak kerékpárjukra, lényegesen egészségesebbek azoknál, akiknek ez nem szokásuk.” Mayer Hillman állapítja meg ezt könyvében, melyet a British Health Association megbízásából írt. A biciklizéssel járó mozgás javítja az általános erőnlétet, és egyéb üdvös élettani és lélektani változásokhoz vezet. A várható életkor megemelkedik. A nyugodt tempóban kerékpározó ember szervezete percenként 4-5 kalóriát használ fel, a tevékenység testmozgást serkentő endorfinokat tesz szabaddá, és bizonyos mértékig növeli az önbizalmat és az önbecsülést. Nem szükséges csúcsteljesítmény ahhoz, hogy a szív és a keringés fitt maradjon, vagy, hogy pozitív hatást gyakoroljon a testsúlyra. A vizsgálatok szerint, aki heti 3-4 alkalommal aktívan mozog, könnyebben tudja testsúlyát kontrollálni. Mindezek alapján látható tehát, hogy a kerékpározás rekreációs tevékenység.

IV. 2. 1. Kerékpározás élettani hatásai a szervezetünkre 1. Csont- és ízületi rendszerünkre A kerékpározás nem terheli meg annyira a csontokat és ízületeket, mert nem éri hirtelen terhelés azokat, hiszen a terhelés folyamatos és egyenletesen oszlik el.

47


Ezáltal kevésbé kopnak az ízületek. Felgyorsul a csontokban az anyagcsere, ami elősegíti bizonyos esetekben a csont gyorsabb regenerálódását. 2. Keringési- és légző szervrendszerre Javítja a szervezet általános keringési és légzési állapotát. Növeli a szív és tüdő teljesítőképességét, erejét, rugalmasságát. Csökkenti a szívizomzat oxigénigényét, ami nagy jelentőséggel bír a koszorúér-betegségben szenvedőknek. Csökkenti a vérnyomást, ezzel az érelmeszesedés veszélyét is. Megnő a tüdőkapacitás. A légzés intenzitásának növekedésével együtt megnő a légzőizmok terhelése is, amitől a légzésfunkciók javulnak, ezért szerveztünk oxigén-kihasználás képessége is javul. 3. Izmainkra Rendkívül jól átmozgatja egész testünket, és több izomcsoportunkat is erősíti. Ezek közül leginkább a láb és a hát izmait emelhetnénk ki. Ezenkívül a zsírtartalékok elégetésével elősegíti a testsúlycsökkenést is. Az intenzív mozgás emeli az alapanyagcserét, hatása akár 2-3 napig is fennállhat. Ez azt jelenti, hogy akkor is több energiát 'égetünk' el, amikor éppen nem mozgunk. Csökkenti s stresszt, ezzel együtt a stressz által fokozott evést is, és jó alvást biztosít.

IV. 3. Kerékpározás helyzete Magyarországon Magyarországon ez a fajta aktív pihenés még gyerekcipőben jár, bár már növekedés figyelhető meg, mégis a magyarországi kerékpáros életet megvizsgálva még sajnos elég szomorú kép rajzolódik ki. Ennek több összetevője is van. A magyar lakos egyáltalán nem sportszemléletű. A sport és aktív pihenés csak a lakosság nagyon kis hányadának fontos, és a lakosság nagyon kis része szokott rendszeresen sportolni, mozogni. Ilyen szempontból Magyarország az utolsók között van nemcsak európai, de sajnos világviszonylatban is. És nemcsak az aktívan sportolók hányada kicsi, de a kedvtelésből mozgók, kirándulók, hobbisportolók száma is alacsony. Magyarország lakosságának számára a sport és mozgás, ezen belül is a kerékpározás, valahol nagyon hátul van a fontossági sorrendben.

48


Még nem beszéltem a kerékpáros úthálózat fejletlenségéről, a háttér infrastruktúra alacsony színvonaláról (kerékpár-szállítási lehetőségek tömegközlekedési eszközön, a kerékpárok biztonságos tárolásának gondjai közterületen), a közlekedési morálról, a kerékpárosok megítéléséről és társadalomban elfoglalt helyükről. Nagyon ideje lenne nyitni a világ felé, és megnézni, hogyan is néz ki mindez Európa fejlett országaiban.

IV. 3. 1. Hogyan tudnánk a kerékpárhasználatot népszerűsíteni? Eredményeket csak úgy érhetünk el, hogy minél többen döntsenek a kerékpár mellett, mint sporteszköz, és mint közlekedési eszköz is, hogy az infrastrukturális hiányok megteremtése után az emberek szemléletében változtatunk, növelve a kerékpározás elfogadottságát, vonzerejét és megbecsültségét, tudatosítva annak egészségünkre kedvező hatásit. Cél az utazási mód kiválasztásánál, hogy autónkat lecseréljük kerékpárra. Az emberek tudatában új pozitív képet kell kialakítani a kerékpározásról, a tévhiteket eloszlatva, és hangsúlyozva annak előnyeit és lehetőségeit. Ennek legfőbb eszközei a reklámok, esetleg negatív reklámok, konferenciák és a népszerűsítő kampányok. Negatív

reklámokban

például

ki

lehetne

emelni

az

autóhasználat

káros

következményeit, ami az emberek megítélésére hat.. De a kerékpáros politikának, fejlesztési tervnek kiemelt fontosságú eleme még a jól megszervezett kommunikáció, a tájékoztatás és a promóció is. Ezenkívül biciklis kiadványok, kézikönyvek, valamint a szakmai lapokban megjelenő cikkek, interjúk segítenek a kerékpárhasználat növelésében. A kommunikációs eszközökön kívül kiemelkedő jelentőségű lenne a kipróbálás lehetőségének megteremtése, ösztönzése, így a kerékpárt alig, vagy nem használók körében saját tapasztalatok alapján könnyebben el lehetne oszlatni a kerekezés ellen szóló érveket.

49


V.

Sportági szakszövetségek kommunikációja

V. 1. Sportági szakszövetségek kommunikációja Ahhoz, hogy megértsük milyen kommunikációs eszközökkel, hogyan tudnak a sportági szakszövetségek az emberek felé kommunikálni annak tükrében, hogy tudatosítsák bennük és hangsúlyozzák az egészséges életvitel, a sport, szabadidőnk minőségi kihasználásának fontosságát és szükségességét, illetve ezek gyermekek életmódjába való beiktatását, ketté kell választanunk a sportegyesületeket. A jelenlegi

elszomorító helyzet

egészségünk állapotára, valamint

sportolási

szokásainkra vonatkozóan, mielőbbi változtatásokat követel meg az emberek tudatosságában, illetve az állam feladataiban és a sportvezetésben. Természetesen a mai rohanó és a civilizáció ártalmaiban sajnálatos módon bővelkedő világunkban főképp felerősödött a rekreáció szükségessége is. A sportegyesületeket kommunikációjuk vizsgálatában külön kell osztani, mégpedig az alapján, hogy a sport melyik területéről is van szó. (A sport területeit az első fejezetemben már tárgyaltam.) Így két csoportra választhatjuk az egyesületeket, az élsport területén, valamint a szabadidősport területén működő sportegyesületekre. Az élsport szövetségeit felülről hozzák létre, és valójában nem elsődleges céljuk, hogy kommunikáljanak az emberek felé, hiszen se az egészséges életmód, se annak „terjesztése” nem szerepel céljuk és feladataik között. Ezek a versenyzés, versenyeztetés, annak lebonyolítása, hozzá a kellő pénzeszközök megszerzése, illetve az utánpótlás megszervezése irányulnak. Ezzel ellentétben állnak az alulról szerveződött szabadidősport

szövetségei,

amelyeknek

legfontosabb

céljuk,

hogy

hatékony

kommunikációt folytassanak az érdekében, hogy elérjék azt, amiért végül megalakultak. Legyen ez akár természetbarát szövetség, kerékpáros túrázók szövetsége vagy a szabadidősport szövetsége. A sport, mint legnagyobb civil szerveződés sok formát ad, ha alulról szerveződnek. Ilyenek a klubok, sportegyesületek, iskolai sportkör vagy akár önkormányzati szerveződések. Ezek a pici, rugalmas civil szervezetek könnyen és

50


hatékonyan tudnak kommunikálni, hiszen megvan a kapcsolati rendszerük és a tőke is hozzá. A vágyálom, hogy az emberek megkapják a minőségi szabadidő eltöltést, fizikai aktivitást és az egészséges életmódot, egyre nagyobb számban, kell, hogy ilyen civil szervezetek alakuljanak, egyre többen csatlakozzanak, megkapják a támogatást hozzá (EU-s projektek, pályázatok), és így egyre hatékonyabban fog működni a kommunikáció is. Magyarország még elég gyerekcipőben jár a szabadidő hasznos eltöltésének területén. Remélhetőleg a jövőben változni fog a helyzet, és az Európai Unióhoz való csatlakozás fellendülést hozhat, ha a szakértelem és a pénzügyi támogatás meglesz a sportvezetés részéről. A klasszikus meglévő intézményi formák (iskola, sportegyesület, művelődési ház) kinőhetnek olyan klubokká, mint például a tanár-diák sportkör, amelyek alulról szerveződnek, nem nagy tömegeket érintenek, és ezeknek a csoportosulásoknak nem probléma, ha kevés a kommunikáció, viszont az hatékony, hiszen maguknak hozták létre, és maguk között minden hatékonyan működik. Összegezve, cél, hogy minél nagyobb számban és szélesebb körben alakuljanak ilyen jellegű szabadidős szerveződések, amelyek működtetésére a szakemberek (fitness edző, tanár, művelődésszervező) segítségére is szükség lesz. A támogatást pedig legtöbb esetben helyi, regionális szinten megkapják, hiszen ezeknek a kis létszámú csoportoknak kevesebb is elég a feladatok ellátására, nem úgy, mint az élsportban.

51


V. 2. Magyar Kerékpársportok Szövetségének (MKSZ) szervezete, működési rendje és feladatai

A Magyar Kerékpársportok Szövetségét három önálló jogi személyiségű alszövetség alkotja. Az egyes sportszervezetek a szakági, esetleg több szakági alszövetségnek is tagjai lehetnek. A tagfelvételről, illetve a fontosabb stratégiai kérdésekben a szakági alszövetség javaslata alapján az MKSZ Elnöksége dönt. Az egyes szakágak egyenletes területi elosztásban az ország minden településén megtalálhatók. Lelkes testnevelők ma már a legtávolabbi kis faluban is használják tanulóikkal a kerékpárt nemcsak túrázásra, hanem sokan már versenyeken is indulnak. A sportág, a szakágak népszerűségének növekedését jól bizonyítja, hogy évente egyre többen indulnak a területi és az országos diákolimpiákon. Továbbiakban a szövetség évente végez kérdőíves felmérést, mellyel az alábbiakat kívánja vizsgálni: - Az eszközök, pályák, kondi termek helyzete - Sportolók száma és helyzete Élversenyzők Rendszeresen versenyzők Egyetemi és iskolai sportolók száma, helyzete Hobbi kerékpárosok száma, helyzete Masters kerékpárosok száma helyzete Szakemberek száma és helyzete Javítani kívánja szövetség, az egyesületek, a szakosztályok nemzetközi és hazai kapcsolatait és eredményességét.

52


Elsősorban támogatni kívánt célcsoportjuk a 12 –19 éves korosztály, hiszen legfőbb feladat az utánpótlás nevelés, és ez iskolai programokba való beépítése. További feladatai a szakemberek és az iskolai testnevelők szakmai kapcsolatának kialakítása, elősegítése. Évente a felmerülő problémák felvázolása, a változások nyomon követése, szükség esetén azonnali beavatkozás.

V. 3. Magyar Kerékpárportok Szövetségének sportkoncepciója, kommunikációs fejlesztése A Magyar Kerékpársportok Szövetsége jelenleg nem rendelkezik egységes és átfogó marketing és a kommunikációs tervvel – bár az egységes kommunikáció megteremtése feltétlenül szükséges. A marketing és kommunikációs tevékenységet a szakágak és a nagyobb események önállóan intézik. A kerékpársport egyes szakágai egyre népszerűbbek Magyarországon – köszönhetően egyrészt annak, hogy például a mountain bike állandó eleme a reklámoknak, és ezáltal divatsportág lett, vagy akár annak hogy a külföldi televíziós csatornák (pl. EuroSport) ontják magukból a nagy nemzetközi országúti versenyeket. A Mountain Bike szakág egyik sikertörténete, hogy a versenyszervezők segítségével finanszírozhatóvá tette a Sport1 televízión jelentkező Mountain Bike Magazint, mely segíthet a sportág és a versenyzők ismertségét növelni. Az országúti szakág kiemelt eseményei is megjelennek a televízióban. A Sport TV-ben megfelelő szakmai partnerre találtak. Az adások finanszírozása általában a versenyszervezők feladata. Érdekes fejlemény, hogy például a mountain bike sportban több verseny együttműködése révén érdekközösségek jöttek létre, amelyek egységes megjelenéssel, kommunikációval és marketing stratégiával növelik az esélyüket és népszerűségüket a sportolók és a támogatók előtt, valamint e mellett hatékonyabban is működnek. A sportágban egyedülálló módon négy, havi rendszerességgel megjelenő magazin színesíti az újságos standok polcait (egyenként 2000-8000 példányszámmal). Ezek: BikeMag, Bringa Magazin, Pedál, 3ride Magazin.

53


A szakszövetség egy saját domainnel, és fejlesztés előtt álló honlappal rendelkezik. Az egyes alszövetségek és a sportág nagyobb versenyei szintén saját honlapot működtetnek. A hazai és a nemzetközi kerékpározás minden eseményéről beszámol a velo.hu internetes hírportál. A fontosabb kerékpáros hírek a t-zones wap portálon is olvashatóak.

A sportág kommunikációs tervei

•

Kommunikációs szakember segítségével ki kell dolgozni a sportág egységes kommunikációs stratégiáját, ami évről évre hasonlóan és hatékonyan megismételhető.

•

Az MKSZ vezetőinek fel kell venni a kapcsolatot a sport napilap vezetőivel, hogy a kerékpársport a megérdemelt terjedelemben kapjon helyet az újság hasábjain.

•

A hivatalos MKSZ honlapot (www.cycling.hu portált) úgy kell kialakítani, hogy ott minden szakág minden lényeges információja helyet kaphasson. Sok esetben az egyes szakágak képviselőinek sincs elegendő információjuk más szakágak munkájáról, eredményeiről.

•

A szakágak megismertetésének, népszerűsítésének egy lehetséges módja az egyes szakágak élversenyzőin keresztül történhet. A sportágat a sikeres versenyzőkön keresztül, az ő „arcukkal” lehet bemutatni.

•

Az értékestést segítő marketing tevékenység része a sportág, a szakágak értékeinek meghatározása. A kerékpározás kiváló helyzetben van, hiszen o a versenysport csak a jéghegy csúcsa; hatalmas tömegbázist tudhat maga mögött.

54


o A kerékpározás abszolút zöld sportnak számít – azért is mert a természetben űzhető, de azért is, mert környezetbarát közlekedési eszköz. o Látványos, a világ egyik legnépszerűbb sportága (példa a Tour de France, amely igazoltan a világ legnézettebb sporteseménye). Az egyes szakágak

bár

más-más

hangsúllyal,

de

egyaránt

tartalmazzák

ugyanazokat az értékeket: küzdeni tudás, csapatszellem, természetközeli, kihívás, izgalmas, színes, látványos.

•

A kerékpározás, mint sportág jól eladható azok körében, akik a természetközeli, illetve technikai, vagy az extrém sportokat kedvelik.

•

A már működő Mountain Bike Magazin mintájára a televízióban cél, hogy egész éven át rendszeresen megjelenő kerékpáros magazin valósuljon meg, lehetőleg a közszolgálati, vagy egy országos sugárzású kereskedelmi televízióban.

•

Az egyes szakágak képviselőivel közösen tárgyalásokat kell kezdeményezni a Sport TV-vel, hogy az eddig külön-külön kezelt szakágak egységes megjelenést kapjanak.

V. 4. Kerékpáros Magyarország Szövetség (KMSZ) megalakulása

A KMSZ-t a Kerékpáros Magyarország Program megvalósulását segítő szándék hívta életre.

55


A tagszervezetek célja, hogy Magyarország fenntartható fejlődését az alábbiak növelésén keresztül elősegítsék: 1. a kerékpáros közlekedés arányának, 2. a kerékpáros turizmus méretének, jövedelmezőségének, 3. a kerékpársportban, rekreációban résztvevők számának növelésén. Valamint konkrét célja a civil szervezetek hitelességének, erejének és a magánszféra rugalmas támogatásainak egyesítése. A KMSZ egyeztető fórumként is szolgál, ahol a civil szervezetek szakterületükön önállóan, de egységesen léphetnek fel. Az eredmények, hatások objektív értékelésére, a különféle nézőpontok szintetizálása ad lehetőséget A KMSZ számára fontos értékek: •

a kerékpározás szeretete,

•

szakmai felkészültség,

•

hatékonyság, demokrácia, átláthatóság, becsület,

•

fenntarthatóság, munkamegosztás, partnerség, felelősség.

A szövetség tagjai: – Magyar Kerékpársportok Szövetsége (MKSZ), – Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége (MKTSZ), – Bringaút Egyesület, – Energiaklub, – Magyar Kerékpárgyártók és Kereskedők Szövetsége (MKKSZ), – Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség (MMBSZSZ) Társult tagok: – Ökotárs Alapítvány, Támogatók A KMSZ a kerékpáros civil szervezetek érdekegyeztető fóruma, és képviseli a kerékpárosokat a Kerékpáros Tárcaközi Bizottságban és annak munkacsoportjaiban.

56


Jelenlegi projektjeik: 1. Bringázz a Munkába! 2. Bringa Suli 3. Kerékpárosbarát munkahely 4. Kerékpárosbarát település 5. EuroVelo6

V. 5. Kerékpáros Magyarország Program - BringaSuli bemutatása Gazdasági és Közlekedési Minisztérium projekt

Kiemelném az aktuális projektek közül a BringaSuli elnevezésű programot, amely az általános iskolák megpályázható programja. A tanórákba integrált oktatás célja, hogy a gyermekek az iskolai tanrendbe illesztve találkoznak a közlekedés felvetette környezetszennyezési problémákkal, illetve a kerékpározás, gyaloglás, közösségi közlekedés által nyújtott válaszokkal. Hosszú távon a cél a tanulók környezettudatos életmódra való nevelése, ennek érdekében minél több iskolai tantárgy keretei közé érdemes beilleszteni a tanulók életkorának, képességeinek, a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelelő feladatokat. A

természetismeret,

környezetismeret,

földrajz,

biológia

órákon

a

tanulók

megismerhetik § a kerékpározás egészségügyi előnyeit; § a kerékpározás által elérhető környezetvédelmi előnyöket; 57


§ megismerkedhetnek

a

lakóhelyük

közelében

elérhető

kerékpárutakkal, kerékpározásra alkalmas útvonalakkal. Technikaórán a gyermekek megismerkednek a kerékpár alapvető alkatrészeivel, a kerékpáros alapvető biztonsági felszereléseivel (bukósisak, láthatósági mellény, fényvisszaverő pánt). Testnevelés órán a gyermekek játékos körülmények között próbálhatják ki a kerékpározás egyes szakágait. Rajzórán a tanulók egy országos rajzpályázat keretei között találkoznak a programmal. A gyakorlati oktatás célja pedig a gyermekek felkészítése a forgalomban való részvételre, illetve később az elsajátított tudás használása, továbbfejlesztése valós körülmények között.

V. 5. 1. Külső és belső kommunikációs feladatok Külső kommunikációs feladatok országos és helyi szinten: § Országos szint Az országos kommunikációs feladatokat egy központi kommunikációs iroda látja el. Ennek a központnak a feladatai a következők: o Honlap elkészítése, szerkesztése, folyamatos frissítése o Médiapartnerek bevonása (kerékpáros- és sportmagazinok, kerékpáros-, illetve

egyéb

sportportálok

–

például:

Velo.hu,

Bikemag.hu,

Mozgasvilag.hu, stb. – ezen felül országos televíziós csatornák – például Sport1 TV – bevonása) o Sajtóközlemények kiküldése, megjelentetése o Médiafelületek vásárlása (például fizetett hirdetések országos terjesztésű napilapokban, hetilapokban) § Helyi szint Helyi szinten a kommunikációs feladatok ellátása a helyi oktató, illetve a helyi kapcsolattartó feladata. A helyi (települési, megyei) médiumok tájékoztatása a BringaSuli koordinációs központ szöveg-, kép- és hanganyagaival.

58


Belső kommunikációs feladatok A belső kommunikációs feladatokat a BringaSuli koordinációs központ látja el, a következő formákban: § információk megjelenítése a honlapon, § rendszeres hírlevelek küldése, § internetes fórum működtetése.

VI.

Befejezés Dolgozatom több egymásra épülő és összekapcsolódó témája arra keresi a

választ, hogy vajon az emberek tisztában vannak-e a jelenlegi, megdöbbentő egészségi állapotokkal, és ismerik-e azokat a lehetőségeket, melyek az egészséges életmódhoz, életvitelhez vezetnek? Mennyire terjedt el a rekreáció, mint fogalom, és mint a civilizáció ártalmaira adott választevékenység? Tudatosítják-e a gyerekekben a sport adta lehetőségek fontosságát, és hogy az egészségre nevelés kinek a feladata? Tudatosul-e az emberekben az a tény, hogy a kerékpározás a legjobb szabadidő-eltöltési lehetőség és a legjótékonyabb rekreatív tevékenység? Szövetsége mit tud lépni az egyre fogyó utánpótlásra, vagy éppen az érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb része pattanjon kerékpárjára? Összefoglalt és leegyszerűsített választ képtelenség a témában adni. Rengeteg megoldatlan feladata és részterülete van az egészség-, és oktatáspolitikának, illetve e konkrét esetben vizsgálva a Kerékpársportok Szövetségének. A tény, hogy ma Magyarországon kevés a kerékpárversenyző és a hobbikerékpáros, más okokra vezethető vissza. Rendszerint a pénzhiányra hivatkozás szerepel az okok között. Ma gyökeresen megváltozott a helyzet. Nincs területe a sportnak, a kerékpározásnak különösen. A városi emberek mozgási területe szűkült be a legnagyobb mértékben. Sokat emlegetik, hogy épülnek a kerékpárutak! Igen, ez örvendetes, de a szülő kiengedje ebbe a közveszélyes forgalomba? Hol tanuljon biciklizni? Nincs

59


Magyarországon kerékpáros iskola! Az óvodás és kisiskolás korban kellene megszerettetni, megtanítani a kicsiket biciklizni! Ez lenne az alapja ennek a sportágnak is. A Kerékpáros Magyarország Program BringaSuli elnevezésű programja példaszerű erre. De mi van azokkal a kerékpárosokkal, akik pihenésre, kirándulásra, fitten tartásra használják kerékpárjukat? Vizsgálni kell a lehetőségek tükrében, mennyi pénz kell a kerékpározáshoz, mindenki számára elérhető-e? Sajnos a válaszom, nem, nem mindenki számára elérhető ez a sportág. Az egyik réteg, akik számára nem csak a kerékpározás, más sport is elérhetetlen, nincs a családnak anyagi háttere, hogy sportolni vigye a gyereket. A sportklubok számának drasztikus csökkenése által, még távolabb kerültek egyes embercsoportok a rendszeres sportolás lehetőségétől. Területileg működő sportiskolák, pedig elenyésző számban vannak. A sportszövetségek is nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen amíg a gazdaság más oldalakon nem tud stabil lábra állni, addig a sportnak se lesz elegendő pénze a megfelelő fejlődéshez. Közös állami és társadalmi cselekvésre van szükség, melynek célkitűzései csak akkor valósulnak meg, ha az életmódot alakító társadalmi-gazdasági feltételeket, érdekeket is megváltoztatjuk úgy, hogy az egészséges magatartás minél több ember számára legyen a mostaninál könnyebben választható lehetőség. Ennek érdekben viszont hatékonyabb állami intézkedések kellenének. Az egészségügyi dolgozók bevonása is elengedhetetlen az egészségmegelőző programokba. Szintén állami és társadalmi tevékenység következetesebb összehangolása szükséges az egészség megőrzését szolgáló szabadidős testmozgás feltételeinek bővítésére, a sportszerek, felszerelések gyártásának és forgalmazásának támogatására, választékának bővítésére. Tanácsadás, jobb propagandamunka, szakemberek képzése járulna még nagyban ahhoz, hogy egyre több ember ismerje meg a rendszeres testmozgás hasznát, szépségét, örömét. A fogyasztói érdekvédelemnek nagyobb szerepet kell kapnia az egészséges táplálkozáshoz

szükséges

élelmiszerek

minőségének,

kínálatának

és

árának

ellenőrzésben ahhoz, hogy az egészséges táplálkozás nemcsak a megfelelő 60


tájékoztatással, de a termelési, kínálati és forgalmazási feltételek javításával is magasabb szintre kerüljön. Az egészségre fordított javak legemberibb beruházásnak számítanak. Mindenkinek kínálnak részvételi lehetőséget, aki hajlandó életének meghosszabbításáért, egészségéért valamit tenni. A lakosságot az egészséges életvitelre való átállásra, tanácsokkal, gyakorlati ajánlásokkal az írott sajtó, rádió és televízió egyaránt segítheti, amit az egészségmegőrzéshez szükséges tudásanyag közvetítésével, programok bemutatásával elérhet. Az egészségmegőrzés olyan nemzeti ügy, melytől nagymértékben függ társadalmi fejlődésünk, gazdasági megújulásunk. Az elsődleges és legnagyobb feladat tehát az emberek aktivizálása és a megértetése annak, hogy az egészségünk érdekében tett lépések többszörösen megtérülnek a szociális és egészségügyi kiadásaink megtakarításán keresztül. Összegzésül úgy gondolom, hogy társadalmi szinten a magyar sport mindenkinek fontos érdeke, egyéni szinten pedig saját érdekünk az egészségesebb jövőért, gyermekeink jövőjéért. A pozitív irányú változások érdekében hétköznapjainkban az egészséges arányokra kellene törekednünk, szője át az egészséges élet vágya munkánkat, szórakozásunkat és pihenésünket. Tegyünk minden nap azért, hogy holnap jobbnak, többnek érezhessük magunkat és a körülöttünk lévő világot. Ismertessük meg minél szélesebb körrel a rekreáció kínálta lehetőségeket, előnyöket. Ezzel is javítjuk a rekreálódás feltételeit és felhasználási igényeit, segítjük a magasabb szintű szabadidő-kultúra alakulását és elterjedését. Bízom benne, hogy egyre több ember fog olyan szeretettel és élvezettel a sport felé fordulni, meglátni benne nagyszerű mivoltát, mint azt én teszem. Arra tudom bíztatni olvasóimat, hogy fogjunk össze magunkért, a magyar sportért, mert gyermekeink életmódja és eredményei a mi összefogásunkban rejlik. Remélem sikerült érzékeltetnem az egészségtudat kialakításának fontosságát és „tudatosságát”.

61


Irodalomjegyzék

Altaver

Csaba:

A

rekreáció

helye,

szerepe

és

feladata

a

társadalomban,

alkalmazhatósága a turizmusban; Tapolca, 2000. Barnkopf Zsolt: A kommunikáció könyve; Flaccus Kiadó, Budapest, 2002. Bíróné Nagy E.: Sportpedagógia; Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2004. Buda

Béla:

A

közvetlen

emberi

kommunikáció

szabályszerűségei

(http://mek.niif.hu/02000/02009/02009.pdf) Chris Sidwells: A nagy kerékpárkönyv; Galé Könyvkiadó, Budapest, 2005. Dr. Ábrahám Attila- Forgács Anita: Sportegészségügy; Fitness Akadémia jegyzet, Budapest, 2004. Dr. Jakabházy László: A szabadidő sport helyzete Magyarországon, Magyar Szabadidő Társaság, Budapest, 1995. Dr. Jakabházy László: Fitkontroll 1.,2., 3.; Magyar Testnevelési Egyetem Dr. Kis György Lajos- Ungvárai Ádám- Bencze K. Virág- Németh Ders: Kerékpáros Budapest Program; BME- MK, Budapest, 2008. Dr. Kis Jenő- Dr. Gombocz János: A testnevelés és sporttudomány pedagógiai alapjai; Fitness Akadémia jegyzet, Budapest, 2004. Dr. Nagy Sándor: Új bicajoskönyv; Frigoria, Budapest, 1994. Fodorné dr. Földi Rita: Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában; Iskolapszichológia jegyzetsorozat, Budapest, 2005. GFK

Hungária

Szabadidő-kutatása,

2008.

(http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_extra_h/press_extra_ 20090218_h.pdf) Háttéranyag a „Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007-2020” Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing; Aula Kiadó, 2004. Jay B. Nash: Charackter Education in Physical Education; „sport-rekreációs irányzat bibliája”, 1931. Kovács Tamás Attila: A rekreáció elmélete és módszertana; Fitness Akadémia jegyzet, Budapest, 2004. Laki László- Nyerges Mihály: Szabadidő, sport, rekreáció; Magyar testnevelési Egyetem 62


Nagy P.: Bevezetés a professzionális sport közgazdaságtanába, Budapest, 1997. Nyerges Mihály-Laki László: A fiatalok sport szokásainak néhány társadalmi összefüggése; Magyar Testnevelési Egyetem Sportolási szokások „Évszakok” kutatássorozat; Double Decker, Budapest, 2006. Sportról szóló 2004. évi törvény Takács Ferenc: Civilizációs korszakváltás és az ifjúság testkultúrája; In:Sport és életmód II. Országos Sporttudományos Kongresszus, I. kötet; Budapest, 1999. Woloszyn S.: A testnevelés és sport mint nevelési tényezők Magyar Edző, 2004. 7. évfolyam 3. szám; Buday-Gyarmati Andrea: A sport, mint megelőzés egyik legjobb eszköze Magyar Edző, 2003. 6. évfolyam 4. szám; Tihanyi József: Internet, mint információforrás a kutatásban és sportban Magyar Sporttudományi Szemle 2007. 8. évfolyam 2. szám; Kovács Tamás Attila: Rekreáció főbb irányzatai Vívó Híradó, 1997. 6. szám; A szakszövetségek céljai és feladatai www.bikemag.hu www.hunrun.com/kerekpar www.mozgasvilag.hu www.mozgasvilag.hu www.nemzetisport.hu www.nssz.hu www.outdoorsport.hu www.sportolonemzet.hu www.uci.ch www.vbb.hu www.velo.hu www.webstation.hu

63


Mellékletek 1.

számú

melléklet:

A

Nemzetközi

Kerékpáros

Szövetségek

taglétszáma, tagországok száma A világ kerékpársportjának iránytója a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (Union Cycliste International), rövidített nevén az UCI. Az UCI 1900. április 14-én alakult, tehát az egyik legnagyobb múlttal rendelkező nemzetközi sportszövetség. A sportág népszerűsége és a nemzetközi sportmozgalomban betöltött meghatározó szerepe miatt a kerékpározást a világ szinte minden országában alapsportágnak tekintik. Az UCI székhelye Svájcban, Aigle-ben található. Fontos sajátossága, hogy minden országban csak egyetlen kerékpáros szövetséget fogad el annak ellenére, hogy a sportág több, egymástól elkülönülő szakágakból áll (Szakágak: országút, pálya, mountain bike, cyclo-cross, BMX, triál, terem). A szakágak további alszakágakból állnak. Az 5 kontinentális szövetségből 1.200 nemzetközi szövetség által előírt szerződéssel rendelkező profi országúti kerékpáros van. Ők azok, akik részt vehetnek a kiemelt UCI versenyeken. 600.000 nemzetközi versenyengedéllyel rendelkező tagja van, s milliókban mérhető a „nemzeti” versenyengedéllyel rendelkezők száma szerte a világon. A nemzetközi szövetség éves versenynaptárában 1.600 „bejegyzett” nemzetközi verseny található, ezekből körülbelül 2 magyar. 650 nemzetközi versenybíró garantálja a nemzetközi szabályok betartását. Magyarország két nemzetközi versenybíróval segíti a munkát.

2. számú melléklet: A kerékpár sportág felépítése

Kerékpározás szakágai Országút

Pálya

Mountain Bike

Cyclo-cross

Steher

Cross-country

Hegyi

Időfutam

XC

Mezőny

BMX-Cross-TRIAL Down Hill

Terem

Kerékpárpolo Kerékpárfootball

Pontverseny

Kerékpárakrobatika

64


3. számú melléklet: 3 lépés a Nemzeti Sportstratégia jegyében15 1. A rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése a) Pályázat útján támogatni a rendszeres tanórán kívüli, hetente legalább két alkalommal megtartott délutáni iskolai sportfoglalkozásokat a diákok körében. b) A sportolási terek és lehetőségek bővítése érdekében elindítani a tárt kapus sportlétesítmények programját, így biztosítva helyet és lehetőséget a mozogni vágyóknak. Forrást biztosítani, hogy a programban résztvevő sportlétesítmények kinyissák kapuikat a lakosság számára, programokat szervezzenek, elősegítsék a rendszeres

lakossági

szabadidősport-tevékenységet.

A

program

megvalósításában a területi sportigazgatási szervek közreműködése szükséges. c) A népesség egészségi állapotának javítása érdekében, országos programot indítani a gyermekek és a felnőttek egészségi- és fizikai állapotának felmérésére és fejlesztésére. Cél a programok szervezésével és népszerűsítésével befolyásolni a lakosság sportolási szokásait, szervezett kommunikációval elősegíteni a sporttevékenységet kínálók és keresők egymásra találását.

2. Sportlétesítmények fejlesztése a) Pályázati

támogatásból

kistelepülések

sportlétesítményét

felújítani

és

korszerűsíteni. b) A

meglévő

iskolai

sportudvarok,

futópályák,

erdei

próbapályák,

turistaútvonalak, lakótelepi „játékterek” korszerűsítésének, fejlesztésének, felújításának, bővítésének elősegítése érdekében pályázatírás. c) A sporteszközpark megújítására szintén támogatást szerezni, a sportegyesületek, iskolák sporteszköz-ellátottságának javítása céljából.

15

„Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007-2020” szerint

65


3. A verseny- és utánpótlássport szakmai munkájának fejlesztése a) A sportági szövetségek által elkészített fejlesztési koncepciók alapján támogatni azon

tevékenységeket,

amelyek

egyértelmű

fejlődést,

kitörési

pontot

jelenthetnek az adott sportág számára. E lépéssel megkezdődik a sportágak társadalmi súlyát figyelembe vevő, objektív értékeken alapuló támogatás. b) A versenysport eredményes bázisának biztosítása érdekében egységes utánpótlás nevelési programot működtetni. A rendszer még hiányzó láncszemeként a Csillagprogram beindítása, amely támogatja a 19-23 éves korosztály legtehetségesebb sportolóinak a felkészítését, versenyeztetését, valamint az utánpótlás-műhelyek, mint például az egyesületi típusú sportiskolák szakmai munkáját.

4. számú melléklet: Diagramok a versenykerékpározás területén16 1. Versenytípusok eloszlása (országúti- és pályakerékpár)

országút pálya

16

A diagramok az MKSZ-től kapott adatok alapján készültek.

66


2. Szezonalitás Szezonalitás

4 3 2

Rendezvény

1 0 január

május

szeptember

3. Korosztály eloszlása

Korosztály eloszlás 15 év alatt 7%

3%

3%

8%

16-20 év

11%

17%

21-25 év 8%

26-30 év 31-35 év 36-40 év

20%

23%

41-45 év 46-50 év 50 év felett

4. Női-férfi versenyzők aránya Női-férfi nevezők aránya

28 női nevező férfi nevező 72

67


5. számú melléklet: Képgyűjtemény17

1. kép Bringasuli Program; elméleti oktatás

1. kép BringaSuli Program; játékos-ügyességi verseny

17

A képeket a Magyar Kerékpársportok Szövetsége bocsájtotta számomra.

68


2. kép BringaSuli; ügyességi verseny

3. kép BringaSuli; elméleti oktatás

4. kép Országúti verseny

69


5. kép Városi kerékpárnap

6. kép Városi kerékpárnap

7. kép És végül egy érdekes kerékpár szakág, a Steher

70

A SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK KOMMUNIKÁCIÓJA AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS TÜKRÉBEN

Recommend Documents