A soproni erdőmérnökképzés vizsgálata az alkalmazói vélemények tükrében

Vajda Zoltán

A soproni erdőmérnökképzés vizsgálata az alkalmazói vélemények tükrében Tanulmány

2007 Sopron

Prof. Dr. Mészáros Károly emlékének

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés............................................................................................................................... 4

2.

Az erdőmérnökképzés kezdetei Magyarországon, és az egyetemi oktatás jelenlegi szerkezete a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Szakán........................................................... 6

3.

A hallgatóknak készült kérdőív szerkezete, célkitűzései, és a kérdésekre adott válaszok értékelése ............................................................................................................................... 9

4.

A végzett mérnököknek készült kérdőív szerkezete, célkitűzései, és a kérdésekre adott válaszok értékelése............................................................................................................... 32

5.

Összefoglalás ....................................................................................................................... 51

6.

Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................. 54

7.

Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 55

8.

Mellékletek .......................................................................................................................... 56

3

Bevezetés

1. Bevezetés Magam is a Nyugat-Magyarországi Egyetemen végeztem erdőmérnökként 2001-ben. Az egyetemi évek rengeteg kellemes élménnyel ajándékoztak meg, de természetesen mint mindenhol, itt is voltak árnyoldalak. Az egyetem utolsó éveiben barátaimmal beszélgetve körvonalazódott a képzés néhány problémája. Elsősorban a különböző tantárgyak súlyával, információtartalmával és előadásmódjával nem voltunk megelégedve. Az oktatók közléseiből úgy tűnt számomra, hogy ők többnyire nem érzékelik ezeket a problémákat. Persze az elégedetlenkedők közül bárki elmondhatta volna a véleményét akár a Kar vezetésének, akár a kérdéses oktatóknak, de ez ellen két elég erős érv szólt. Egyrészt a problémafelvetést (egyébként jogosan) úgy kezelték volna, mintha egy személy vagy egy kisebb csoport véleménye lett volna, ennek megfelelően nem lehetett volna komolyabb

változásra

számítani.

Másrészt

az

esetlegesen

elmarasztaló

véleményeket

megfogalmazó hallgató nem lehetett volna biztos a későbbi teljesítménye objektív elbírálásában. Ezen tényezők hatására tűnt megfelelő megoldásnak, hogy egy külső személy (jelen esetben én) a reprezentativitást biztosító megfelelő célcsoporton kérdőíves felmérést végezzen, melynek eredményeit az érintettek elé tárhatja. Ez a módszer mindkét irányban biztosítja az objektivitást, mivel hallgatói státuszom megszűntével az Erdőmérnöki Karon már nem áll fenn olyan tényező, ami bizonyos tények elhallgatására ösztönözhetne, másrészt pedig saját jó hírnevem megőrzése, valamint elveim betartása érdekében semmi olyat nem közlök, ami nem a felmérésből származna. A kérdőíves felmérés biztosítja a felhasználóknak, hogy az érintettek nagy hányadának véleményét megismerhessék, képet alkothassanak az Erdőmérnöki szakon 1990-2002 között folyt képzés erősségeiről és gyengeségeiről, és ennek tudatában a felmerülő problémákat, ha vannak ilyenek, a súlyuknak megfelelően kezelhessék. A témaválasztás előtt sokáig hezitáltam, főleg a felmérés várható nagy költsége miatt. Az első diplomamunkám után úgy határoztam, hogy a következőnek a munkaidőt nem számítva minimum nullszaldósnak kell lennie. Sokáig ez nem tűnt megoldhatónak. Miután Dr. Mészáros Károly dékán úr érdeklődést mutatott a felmérés iránt, és biztosított a Dékáni Hivatal támogatásáról, elhárultak a pénzügyi akadályok. A Tanárképző Intézetből Dr. Lükő István tanár úr vállalta a konzulensi feladatokat. Mindketten nagyon sok hasznos tanáccsal segítették a munkámat. Ez úton is szeretném nekik megköszönni. Szerettem volna a felmérést a kreditrendszer bevezetése előtt elkészíteni, hogy a felmerülő problémákat már a kreditrendszer kialakítása során figyelembe lehessen venni, de a munka meghaladta az ehhez rendelkezésre álló időkeretet. Itt is szeretnék elnézést kérni a kiértékelés

4

Bevezetés

elhúzódásáért, de egyrészt igen nagy mennyiségű információt kellett feldolgozni, másrészt a munkám mellett nem jutott annyi időm a diplomamunkára, mint amikor még "csak" tanultam. Az eredeti elképzelés és a diplomakiírás szerint három célcsoporton (hallgatók, végzett mérnökök, foglalkoztatók) kellett volna elvégezni a felmérést, de az első két csoport (hallgatók és végzett mérnökök) kérdőíveinek elkészítése, és kiértékelése olyan sok időt vett igénybe, hogy célszerűnek láttam a harmadik célcsoport (foglalkoztatók) kihagyását a vizsgálatból. Már így is több év halasztást kellett kérnem a diplomamunkám leadására, és a Dékán Úr is minél előbb eredményeket szeretett volna látni. A célcsoportok méretének a csökkentésével több idő juthatott volna a foglalkoztatók között végzett felmérésre, de az a véleményem, hogy érdemesebb egy területet alaposabban megvizsgálni, a lehetőségekhez mérten legnagyobb elérhető adatmennyiség feldolgozásával, mint több területen végezni kevesebb adatra támaszkodó, felszínesebb vizsgálatokat. Amennyiben az Erdőmérnöki Kar továbbra is igényli a foglalkoztatók körében végzett felmérést, azt egy későbbi időpontban továbbra is elvégeztetheti valakivel. Kezdeti formájában a kérdőív a fejezet elején felvetett problémákra koncentrált. A konzulensi és más vélemények hatására jelentősen kibővült a kérdőív, sok új kérdés került be, néhány pedig kimaradt a korábbiak közül. Végleges formáját 2002 májusában érte el. Ekkor lett kiosztva a hallgatóknak, majd a nyár folyamán kipostázva a végzett mérnököknek. Mindent, amit a következőkben leírtam, a jobbítás szándékával írtam, nem egyes emberek vagy embercsoportok kárára, sem pedig egyes emberek vagy embercsoportok hasznát keresve. Végig az a cél lebegett előttem, hogy a soproni erdőmérnök oktatás jobbá tételét szolgáljam, és ezzel mindazok javát, akik majdan ezen intézményben végzik felsőfokú tanulmányaikat. Remélem akik olvassák is magukévá tudják tenni ezeket a gondolatokat, és a továbblépés eszközét látják ebben a munkában, nem az érdekharcok újabb fegyverét!

5

Az egyetemi oktatás jelenlegi szerkezete az NYME Erdőmérnöki Szakán

2. Az erdőmérnökképzés kezdetei Magyarországon, és az egyetemi oktatás jelenlegi szerkezete a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Szakán A XVIII. században a bányászat és a kohászat növekvő faigénye szükségessé tette, hogy a bánya-,

és

kohómérnökök

rendelkezzenek

bizonyos

erdészeti

szakismeretekkel.

Ennek

következtében indult meg a selmecbányai Bányászati-Kohászati Akadémián 1770-től az erdészeti ismeretek oktatása. Hamarosan az erdészeti ismeretek számára kezdett szűkössé válni a bánya-, és kohómérnöki oktatás keretein belül rendelkezésre álló idő, és egyre inkább szükségessé vált az erdészetet magas fokon művelő szakemberek képzése. Ezért 1808-ban létrehozták az önálló Erdészeti Tanintézetet, ahol a leendő erdőmérnökök két éves oktatásban részesültek. Ezt a dátumot tekintjük a magyarországi erdőmérnökképzés kezdetének. Ettől kezdve egészen az Első Világháború végéig Selmecbányán folyik az erdőmérnökök oktatása. Közben a tanítási idő három, majd négy évre emelkedik. Az Első Világháború után a főiskolának el kell hagynia Selmecbányát. Ettől kezdve Sopronban folyik az erdőmérnökképzés, különböző intézmények keretein belül egészen napjainkig. A felmérés idején az Erdőmérnöki szakon a 146/1998 Kormányrendeletben meghatározott képesítési követelmények szerint folyt az oktatás. (1. melléklet) Okleveles erdőmérnökök képzése csak nappali tagozaton folyt. A képzési idő 10 félév, legalább 5448 tanórával. Ez viszonylag magas érték, az agrár felsőoktatáson belül csak az állatorvos-tudományi képzés minimális óraszáma múlja felül. Az agrár felsőoktatás alapképzési szakjainak óraszáma az egyetemi szintű, nappali képzésben legalább 3000 tanóra. A képzést a rendelet hat fő tanulmányi területre tagolja: -

Természettudományos és mérnöki alapismeretek: A képzési idő mintegy 22 %-át teszik ki. Ide tartozik a matematika, informatika, ábrázoló geometria, műszaki rajz, geodézia, fizika, mechanika, általános géptan, kémia és a növénytan.

-

Mezőgazdasági és rokon területi alapismeretek: A képzési idő 6 %-a. Ide tartozik a környezetvédelem, erdészeti meteorológia, termőhely-ismerettan, erdészeti állattan, dendrometria, és a faterméstan.

-

Gazdasági és humán ismeretek: A képzési idő 14 %-át teszik ki. Ide tartoznak a társadalomtudományok, közgazdaságtan, erdészeti gazdaságtan, operációkutatás, erdészeti politika, és a jogi ismeretek.

-

Szakmai törzsanyag: A képzési idő 41%-a. ide tartozik az erdőműveléstan, erdészeti növénykórtan,

erdővédelemtan,

vadászattan, 6

vadgazdálkodástan,

erdőrendezéstan,


erdészeti gépek és üzemeltetésük, ergonómia, erdőhasználattan, faanyag ismerettan, fafeldolgozástan, erdészeti útépítéstan, erdészeti vízgazdálkodástan, erdészeti építéstan, biztonságtechnika, közigazgatási ismeretek. -

Differenciált szakmai ismeretek: A képzés utolsó négy szemeszterében választhatók a képzési idő 5 %-át kitevő szakosodott tantárgyak.

-

Szakmai gyakorlat: A képzési idő 12 %-át kitevő nagygyakorlatok, üzemi gyakorlatok, és komplex tanulmányút.

Az Erdőmérnöki Kar Tanácsa által 1996. április 3-án jóváhagyott tanterv szerint (2. melléklet) az Erdőmérnöki Szak összóraszáma 5058 óra volt, ebből 282 óra testnevelés, amin gyakorlatilag nem kellett részt venni, így az összóraszámot 4776-nak vehetjük az erdőmérnöki szakon. Ennek az óraszámnak a 30 %-át tették ki a természettudományos, és mérnöki alapismeretek, 9 %-át a mezőgazdasági és rokon területi alapismeretek, 13 %-át a gazdasági és humán ismeretek, 34 %-át a szakmai törzsanyag, 3 %-át a differenciált szakmai ismeretek, és 12 %-át a szakmai gyakorlat. A számok alapján látható, hogy a kormányrendeletben meghatározotthoz képest a tantervben megnövekedett a természettudományos és mérnöki alapismeretek és a mezőgazdasági és rokon területi alapismeretek óraszáma a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai ismeretek óraszámának rovására. Az egyes tantárgyak oktatása az Erdőmérnöki Kar Tanácsa által jóváhagyott tantárgyi programok szerint történt. A tantárgyi programban szerepelnek a tantárgy jellemzői, terjedelme, oktatásának célja, kapcsolatai más tantárgyakkal, a tananyag részletes ismertetése, az oktatás módszertana,

infrastrukturális

szükséglete,

az

évközi

ellenőrzés

módja,

a

szakmai

követelményrendszer, a tantárgy irodalma, kapcsolódó tudományos eredmények, kutatások bemutatási módszere, a minőségbiztosítás módszere és a fejlesztési politika. Példaként az Erdőértékszámítás című tantárgy programját mutatom be (3. melléklet). A 2006-os tanév őszi félévével induló évfolyamoktól kezdve a 15/2006 (IV. 3.) OM rendelet (4. melléklet) szerint folyik az erdőmérnökök képzése. Ez a rendelet a Bologna-i folyamatnak megfelelően már alap (BSc.) és mesterképzésre (MSc.) bontja a felsőoktatás képzési rendszerét. Az erdőmérnöki alapképzési szak képzési ideje 7 félév. Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma 180+30 kredit, amiből az összefüggő szakmai gyakorlat értéke 30 kredit, a szakdolgozat értéke pedig 15 kredit. A gyakorlati ismeretekből minimálisan megszerezhető

7


kreditpont a szakmai gyakorlattal együtt 88 kredit, a szabadon választható tantárgyakból pedig 10 kredit. A rendelet az elsajátítandó törzsanyagot 3 fő részre tagolja: -

Természettudományos és mérnöki alapismeretek, 46-61 kredit. Ide tartoznak a matematika, fizika, mechanika, kémia, növénytan, ökológia, földtan, általános géptan, geodézia tantárgyak.

-

Gazdasági és humán ismeretek, 6-9 kredit. Ide tartoznak a közgazdaságtan, számvitel és pénzgazdálkodástan, jogi ismeretek, EU agrárpolitika tantárgyak.

-

Szakmai törzsanyag, 91-135 kredit. Ide tartoznak az erdészeti termőhely-ismerettan, erdőműveléstan, erdővédelemtan, erdészeti növénykórtan, erdészeti állattan, erdészeti rovartan,

vadászattan,

vadgazdálkodástan,

erdőhasználattan,

erdészeti

géptan,

erdőrendezéstan, dendrometria, faterméstan, erdészeti üzemgazdaságtan, erdészeti szervezési és vezetési ismeretek tantárgyak, és a különböző differenciált szakmai ismeretek. Az Erdőmérnöki Alapképzési Szak az Erdőmérnöki Kar Tanácsa által KT 54/2007 (IV. 3.) számú határozattal jóváhagyott tanterve (5. melléklet) alapján a szak elvégzéséhez kötelezően elsajátítandó ismeretek kreditértéke a következő: természettudományos ismeretek 54 kredit, gazdasági és humán ismeretek 8 kredit, szakmai törzsanyag 64 kredit. Ennek alapján a képesítés megszerzéséhez szükséges kreditpontok 76 %-át a kötelező tantárgyak teszik ki, a többi kreditpontot a kötelezően és szabadon választható tantárgyak lehallgatásával lehet megszerezni.

8

A hallgatóknak készült kérdőív szerkezete, célkitűzései, és a válaszok értékelése

3. A hallgatóknak készült kérdőív szerkezete, célkitűzései, és a kérdésekre adott válaszok értékelése A hallgatók között végzett felmérés célcsoportja a 2001/02-es tanév II. félévében az Erdőmérnöki Szakra beiratkozott III., IV., és V. éves hallgatók (133 fő). Ennek következtében a válaszok az 1997-2002 közötti időszakra vonatkoznak, és a jelen munkában levont következtetéseket az időközben történt változások fényében kell értékelni. A kérdőívek 63 %-a (84 db) érkezett vissza kitöltve. A kérdőívek kitöltésére egy olyan esemény kapcsán került sor, ahol a kérdéses évfolyam nagy részének megjelenésére lehetett számítani. Ez a III. évf. esetén az Erdőműveléstan tanulmányút, IV. évf. esetén Útépítéstan gyakorlat, V. évf. esetén pedig az Erdőrendezéstan államvizsga konzultáció. A kérdőíveket nem lehetett elvinni, hanem a helyszínen levő tanárnak kellett lezárt borítékban átadni, hogy lecsökkentsük az összebeszélés és összedolgozás lehetőségét. Azok a hallgatók akik nem jelentek meg az említett rendezvényeken, nem kaptak lehetőséget a véleményük kifejtésére. A módszernek ezt a hátrányát az esemény kiválasztásával valószínűleg sikerült minimálisra csökkenteni. A felmérés körülményei a Dékán Úr kívánsága szerint lettek meghatározva. A magas visszatérési arány utólag igazolta az eljárást, valamint ezzel a módszerrel biztosítani tudtuk a kapott adatok nagyobb megbízhatóságát. A felmérés során nyújtott segítséget ez úton is köszönöm a Kar dolgozóinak. A kitöltött kérdőívek aránya a felsőbb évfolyam felé haladva évfolyamonként csökkenést mutat. (III. évf. 81%, IV. évf. 64%, V. évf. 49%) Ez valószínűleg annak a következménye, hogy az utolsó években jelentkező egyéb feladatok miatt egyre nehezebb az egész évfolyamot még akár egy kötelező rendezvényen is teljes létszámban megtalálni. A hallgatóknak készült kérdőív egy példánya a 6. mellékletben látható. Természetesen kevés olyan kérdés volt, amit minden megkérdezett megválaszolt. A nem válaszoló hallgatók arányát csak azoknál a kérdéseknél jelzem, ahol ez meghaladta az öt főt (5 % felett). 2007. január 1-ével az egykori ÁESZ betagozódott az MgSzH szervezetébe. Mivel a felmérés még ezt megelőzően készült, a válaszokban még mindenhol az ÁESZ szerepel. Az egyszerűség kedvéért és kegyeleti okokból én is ezt a megnevezést szerepeltetem a munkámban, de természetesen ezen megnevezés alatt a jelenlegi viszonyok között mindig az MgSzH Erdészeti Igazgatóságát kell érteni.

9


1-3. Általános kérdések a korra, nemre és lakóhelyre vonatkozóan: A válaszolók 29%-a nő, 71%-a férfi. A megkérdezettek a 20-26 év közötti korosztályba tartoznak, átlagéletkoruk 22,5 év, legnagyobb a 23 éves korúak aránya (40 %). A lakóhellyel kapcsolatos kérdésből a településre vonatkozó információkkal nem foglalkoztam, mivel utólag rájöttem hogy ezeket a válaszokat részben személyes jellegük, részben a túl nagy szórás miatt semmilyen célra nem tudom felhasználni. Valószínűleg itt célszerűbb lett volna egy a település méretére vonatkozó kérdést feltenni.

Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

% 10,3 1,5 1,5 5,9 13,2 2,9 4,4 5,9 5,9 1,5 1,5 2,9 1,5 2,9 8,8 2,9 0,0 2,9 8,8 14,7

A kérdőívet kitöltő hallgatók lakhelyének megyék szerinti megoszlása.

NyugatDunántúl

Dél-Alföld

DélDunántúl

ÉszakAlföld

KözépMagyarország KözépDunántúl

ÉszakMagyarország

A kérdőívet kitöltő hallgatók lakhelyének régiók szerinti megoszlása.

Arra a kérdésre, hogy melyik megyében lakik, a hallgatók mintegy 20 %-a nem volt hajlandó válaszolni. Ennek valószínű oka, hogy nem szerettek volna olyan adatokat közölni a kérdőívben, amelynek alapján esetleg beazonosíthatókká válnak. A többi válasz alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a beiskolázott hallgatók több mint fele négy megyéből (Bács-Kiskun, Somogy, Veszprém és Zala), valamint a fővárosból kerül ki. Ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek, mivel

10


ilyen rövid időtartam alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a beiskolázásra vonatkozóan.

4. Középfokú végzettség: A kérdés célja annak a megállapítása, hogy milyen arányban képviseltetik magukat a különböző középfokú képző intézmények diákjai az Erdőmérnöki Szak hallgatói között. A válaszolók 62 %-a gimnáziumban, 29 %-a erdésztechnikumban, 9 %-a egyéb középiskolában

(erdőgazdasági

gépész

középiskola,

faipari

technikum,

mezőgazdasági

szakközépiskola, művészeti szakközépiskola, pedagógiai szakközépiskola) szerzett középfokú végzettséget. Láthatóan nagy az erdésztechnikumok pályaorientációs szerepe.

5. Milyen hatásra jelentkezett az erdőmérnöki szakra? Ennél a kérdésnél voltak akik több választ is megjelöltek. A kapott válaszokat 100 %-ra redukáltam, olyan módon, hogy aki több válaszlehetőséget is megadott, annak válaszát arányosan kisebb súllyal vettem számításba. A válaszokból arra következtethetünk, hogy az erdőmérnöki hivatás választásában legnagyobb szerepe a személyes érdeklődésnek, élménynek van. A megkérdezettek 79 %-a saját elhatározásból, 7 %-a a szülők, 8 %-a a rokonok hatására jelentkezett az erdőmérnöki szakra. A maradék néhány ember barátok, ismerősök és tanárok hatására választotta ezt a képzést. A megkérdezett célcsoportból senki sem jelentkezett erdőmérnöknek a médiák hatására. Ez alátámasztani látszik azt a feltételezést, hogy a médiák által közvetített erdészkép nincs lényeges hatással a középiskolás korosztály pályaválasztási döntéseire.

6. Mi a véleménye az egyetemi könyvtárról? A kérdésben arra kerestünk választ, hogy az egyetemi könyvtár mennyire tudja ellátni a könyvtárakkal szemben támasztott feladatokat, és mennyire felel meg az olvasók igényeinek. Vizsgáltuk a szakfolyóiratok, szakkönyvek, jegyzetek számát, a nyitvatartási időt, a tanulásra rendelkezésre álló helyet, és a kiszolgáló személyzetet.

11


A szakfolyóiratok mennyiségével többnyire elégedettek a hallgatók. A válaszolók 76 %-a elegendőnek tartja, 8 %-a kevesli, és 16 %-uk nem tudja megítélni. Egy hallgató kevesli a külföldi szakfolyóiratok számát. A könyvtár szakkönyvellátottsága nem felel meg a hallgatók igényeinek. A válaszolók 51 %-a elegendőnek tartja, 40 %-a pedig kevesli a könyvtárban található szakkönyvek számát. A maradék 9 % nem tudja megítélni a kérdést. A válaszok alapján a könyvtár jegyzetellátottsága siralmas. A hallgatók 98 %-a kevesli a könyvtárban rendelkezésre álló jegyzetek számát. Mivel majdnem 20 %-os igény van rá a hallgatók között, talán célszerű lenne foglalkozni a könyvtár nyitvatartási idejének és a könyvtárban rendelkezésre álló olvasó és tanulóhelyek bővítésének kérdésével. A válaszolók 81 %-a elegendőnek tartja a könyvtár nyitva tartását, 18 %-uk kevesli. Van, aki hétvégi nyitva tartást is szeretne. A válaszolók 71 %-a elegendőnek tartja a könyvtárban tanulásra rendelkezésre álló helyet, 19 % kevesli, 10 % nem tudja megítélni. A könyvtár kiszolgáló személyzetével mindenki elégedett.

A megkérdezettek 17 %-a fogalmazott meg észrevételeket a könyvtárral kapcsolatban. Az észrevételek között többször megjelenik az informatikai rész elhanyagolt állapota. Sajnos ez a kérdés nem került be a kérdőívbe, de a megjegyzések alapján fejlesztésre lenne szükség ezen a téren. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

7. Mi a véleménye az egyetemi informatika laborról? Az egyetemi informatika laborra vonatkozó kérdésben az informatika labor gépeinek minőségét, mennyiségét, a nyitvatartási idő hosszát, a tanulmányokhoz szükséges programok meglétét, a személyzet segítőkészségét, és a szabad géphez jutás lehetőségét vizsgáltuk. Az eredmények szerint legnagyobb probléma a gépek számával van, amit a válaszadók 88 %-a kevésnek tart és csak 7 % tart elegendőnek. A maradék 5 % nem tudja megítélni. Szintén probléma van az informatika labor nyitva tartásával, amit a válaszadók 47 %-a tart elegendőnek, 43 %-a kevesli, 10 %-a nem tudja megítélni. Van aki hétvégi nyitva tartást szeretne.

12


Ezek következtében a válaszadók 91 %-

Akadályozó tényező Tanóra van a laborban Interneten szörfözők Chat-elők miatt Tanfolyam van a laborban Játékprogrammal játszik valaki Működésképtelen gépek Egyéb

a szerint általában nincs szabad gép a laborban, 7 %-uk nem tudja megítélni. A hallgatók véleménye szerint a számítógéphez jutás legfőbb akadályai a laborban tartott tanórák, tanfolyamok, az interneten szörfözők

% 68,7 55,4 47,0 44,6 12,0 10,8 1,2

és a chat-elők. A kérdőívben felsorolt akadályokon kívül megemlítik még az SMS-

A géphez jutás legfőbb akadályai az egyetemi informatika laborban a hallgatók véleménye

ezőket és az egyéb telefonos szolgáltatások

szerint.

használóit.

Sok hallgató úgy érzi, hogy az informatikai labor dolgozói nem segítik őket eléggé a munkájukban. A válaszadók 48 %-a szerint segítőkész a személyzet, 32 %-uk szerint a személyzet nem segíti megfelelően a hallgatók munkáját, 20 % nem tudja megítélni a kérdést. Az informatika labor gépeinek minőségével és a tanulmányokhoz szükséges programok meglétével úgy tűnik, nincs komolyabb probléma. A válaszolók 71 %-a megfelelő minőségűnek tartja az informatika labor gépeit, 19 %-uk elavultnak tartja őket, 10 % nem tudja megítélni. A válaszolók 76 %-a szerint a tanulmányokhoz szükséges programok megtalálhatók a gépeken, 13 % szerint nincsenek meg a szükséges programok, 11 % nem tudja megítélni.

A hallgatók 13 %-a fogalmazott meg észrevételeket az egyetemi informatika laborral kapcsolatban. A legtöbb észrevétel a labor túlterheltségére panaszkodik. Több gépet, vagy hosszabb nyitvatartási időt szeretnének, vagy azt, hogy a gépek többségét csak azok használhassák, akik egyetemi feladataikat készítik rajta. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

8. Mi a véleménye a kari informatika laborról (E épület)? A kari informatika laborral kapcsolatban ugyanazokra a kérdésekre kerestük a választ, mint az egyetemi informatika labor esetében. A beérkezett válaszok hasonló tendenciákat mutatnak, mint az egyetemi informatika labor esetében, azzal a különbséggel, hogy itt általában nem jelent problémát szabad gépet találni. 13


Legnagyobb probléma itt is a számítógépek számával van. A válaszadók 38 %-a szerint megfelelő számú számítógép áll rendelkezésre, 58 % szerint kevés a számítógép, 4 %-uk nem tudja megítélni. Itt is sokan elégedetlenek a nyitvatartási idővel. A válaszadók 68 %-a szerint megfelelő a nyitvatartási idő, 26 %-uk szerint nem elegendő, 6 % nem tudja megítélni. Van, aki hétvégi nyitva tartást is szeretne.

A kérdőívek tanúsága szerint a kari informatika laborban jóval könnyebb géphez

Akadályozó tényező Működésképtelen gépek Interneten szörfözők Chat-elők miatt Tanóra van a laborban Nem csak az Erdőmérnöki Kar hallgatói használják a gépeket Tanfolyam van a laborban Játékprogrammal játszik valaki Egyéb

jutni, mint az egyetemi informatika laborban. A válaszadók 70 %-a szerint általában van szabad gép, 24 %-uk szerint pedig nincs, 6 % nem tudja megítélni. A hallgatók véleménye szerint a géphez jutás legfőbb akadályai a működésképtelen gépek és a neten szörfözők.

% 51,5 43,9 24,2 21,2 9,1 3,0 3,0 3,0

A kérdőívben felsorolt akadályokon kívül többen

említik,

hogy

nem

csak

A géphez jutás legfőbb akadályai a kari

az

informatika laborban a hallgatók véleménye

Erdőmérnöki Kar hallgatói használják a gépeket,

valamint

akadályként

a

megjelennek

feladatok

és

a

szerint.

még labor

túlterheltsége.

A kérdőívek eredményei szerint a számítógépek minőségével itt nagyobb probléma van, mint az egyetemi informatika labor esetében. Erre utal a gépek rossz minőségéről, nem megfelelő karbantartásáról nyilatkozó hallgatói észrevételek nagy száma is. Ezért célszerű lenne tenni valamit a gépek minőségének javulása érdekében. A válaszadók 72 %-a szerint megfelelő minőségű számítógépeken lehet dolgozni, 23 %-uk szerint nem megfelelő a számítógépek minősége, 5 % nem tudja a kérdést megítélni. A válaszadók 83 %-a szerint a tanulmányokhoz szükséges programok megtalálhatók a számítógépeken, 11 %-uk szerint nem állnak rendelkezésre a szükséges programok, 6 % nem tudja megítélni. Ebben a kérdésben úgy tűnik nincs komolyabb probléma. A válaszadók 42 %-a szerint segítőkész a személyzet, 28 % szerint a személyzet nem segíti megfelelően a hallgatókat, 28 % nem tudja megítélni. Ebben a kérdésben a bizonytalanság nagy

14


aránya talán annak köszönhető, hogy egyes vélemények szerint nincs személyzet. Ha ez részben vagy teljesen igaz, akkor érthető hogy nehéz megítélni a személyzet segítőkészségét. Az erre a kérdésre kapott válaszokat ennek a fényében kell értékelni.

A válaszadók 18 %-a fogalmazott meg a kari informatika laborral kapcsolatos észrevételeket, melyek többsége a gépek nem megfelelő műszaki állapotára, működésképtelenségére panaszkodik. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

9-10. Az egyetemi nyelvoktatásra, illetve nyelvtudás jelentőségére vonatkozó kérdések: A kilencedik kérdéssel arra kerestünk választ, hogy az egyetemisták mennyire ítélik hasznosnak a nyelvtudást szakmájukon belül. Az eredményeket össze akartuk vetni a végzett mérnököknek címzett hasonló kérdés eredményeivel. A válaszolók jelentős része nagyon fontosnak tartja a nyelvoktatást. 10 %-uk szerint nélkülözhetetlen, 34 % szerint nagyon fontos a nyelvtudás, 47 % közepes fontosságúnak, 9 % kevésbé fontosnak tartja a nyelvtudást. Nem volt olyan válaszadó, aki szerint a nyelvtudás egyáltalán nem fontos ebben a szakmában. A végzett mérnököknek kiküldött kérdőívek tanulsága szerint ők még a hallgatóknál is nagyobbnak ítélték a nyelvtudás jelentőségét. Munkakörükben jelentkező feladataik ellátásához a végzett mérnökök 58 %-a nagyon hasznosnak, 23 %-a pedig időnként használhatónak ítélte a nyelvtudást, emellett 15 %-uk úgy érzi, hogy a jelenleginél komolyabb nyelvismeretre lenne szüksége!

Felmerült, hogy talán nem a legmegfelelőbb időpont a nyelvoktatásra az első négy félév, mivel ebben az időszakban elég nagy a hallgatók leterheltsége, sokan inkább a "túlélésért küzdenek" és nem igazán jut idejük a nyelvtanulásra. A 10. kérdéssel erre kerestünk választ.

A válaszok alapján a hallgatók több mint fele más időpontot tartana megfelelőnek a nyelvtanulásra, mint amit az órarend lehetővé tett számukra. A válaszolók 41 %-a megfelelőnek tartja a jelenlegi gyakorlatot, hogy az első négy félévben történik a nyelvoktatás. 37 %-uk a másik felajánlott lehetőséget tartja megfelelőnek, hogy az 5-8. félévben legyen lehetőség nyelvtanulásra. A maradék 22 % más időpontot tartana megfelelőnek. Ők a következő időpontokat javasolták: 15


-

1-6. félév (2 fő)

-

3-6. félév (3 fő)

-

5-6. félév

-

10 félévben végig, esetleg nem kötelező jelleggel (4 fő)

-

Szabadon választható, amikor az egyénnek megfelelő. (3 fő)

A válaszok eloszlása alapján a hallgatók számára valószínűleg az lenne a legmegfelelőbb, ha minden félévben lenne lehetőségük nyelvórák felvételére, és ők dönthetnék el, melyik félévekben szeretnének idegen nyelvet tanulni. A kérdéssel kapcsolatos egyéb észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

11. Mi jellemzi a kiadott gyakorlati feladatok többségét: A kérdéssel a hallgatók véleményét szerettük volna megismerni az egyetemi tanulmányok során kiadott gyakorlati feladatokról. Mennyire elégedettek feladatok tartalmával, mennyire kelti fel az érdeklődésüket, úgy érzik-e hogy sokat tanultak a feladat megoldása során? Többen kifogásolták a kérdésfeltevést, mivel tanszékenként nagyok a különbségek. Sajnos terjedelmi problémák miatt nem volt lehetőség a kérdést tanszékenként vizsgálni, így a válaszok csak általános problémafelvetésre alkalmasak, de a későbbiekben (pl. a tantárgyak minősítése során) az Egyetemnek lehetősége van a kérdés által felvetett problémák tanszékenkénti vizsgálatára. A hallgatók túlnyomó része elégedetlen a gyakorlati feladatok valósághűségével, korszerűségével. A megkérdezettek 76 %-a szerint elavult, évtizedek óta változatlan feladatokat kell megoldani, és csak 12 %-uk szerint dolgoznak fel valós problémákat a gyakorlati feladatok. Nagyon sajnálatos, hogy a megkérdezettek között nem volt olyan hallgató, aki a gyakorlati feladatokat érdekes, izgalmas kihívásnak tartotta volna. A megkérdezettek 57 %-a szerint a feladatok megoldása unalmas, rutinszerű, gépies munkát igényel. A hallgatók többsége (42 %) szerint csak elavult, öncélú módszerek használhatók a feladatok megoldására, és csak 11 % gondolja úgy, hogy a feladatok megoldásához felhasználhatják a legkorszerűbb módszereket, programokat. A hallgatók kis mértékű többsége nem érzi elegendőnek a feladatok megoldásához adott segédinformációt. A megkérdezettek 23 %-a szerint rendelkezésre áll a feladatok megoldásához szükséges segédinformáció, 36 % szerint nem áll rendelkezésre elegendő segédinformáció a feladatok megoldásához.

16


A hallgatók többsége (39 %) elegendőnek tartja a rendelkezésre álló konzultációs lehetőséget, 19 %-uk kevesli a konzultációs lehetőségeket. A megkérdezettek 52 %-ának véleménye szerint a különböző feladatok leadási határidői nincsenek összehangolva. 25 %-uk szeretne részhatáridőket a feladatok leadásában, hogy ne maradjon az egész feladat az utolsó pillanatra. 27 % szerint a gyakorlati feladatok mennyisége a minőség rovására megy. Nem kaptunk választ azokra a kérdésekre, hogy a hallgatók szerint kapcsolódnak-e egymáshoz a különböző tanszékek feladatai, valamint hogy elegendő új ismeretet nyújtanak-e a megoldandó feladatok, mivel ezeknél a kérdéseknél nem volt jelentős eltérés a kérdésekre adott pozitív és negatív válaszok mennyisége között. Ezek a kérdések az összes feladatra vonatkoztatva valószínűleg túl általánosak, ezért nem nagy számban válaszoltak rájuk a megkérdezettek. Ezt a kérdést célszerűbb lenne feladatokra lebontva vizsgálni. A megkérdezettek 12 %-a szerint összehangoltak, egymásra épülnek a feladatok, ugyancsak 12 % szerint nincs egyeztetés a tanszékek között, 12 % szerint a feladatok megoldásával sok új ismeretre lehet szert tenni, 14 % szerint a gyakorlati feladatok megoldása nem nyújt új ismereteket.

A válaszok tanulsága szerint az első kérdéspár (Valós problémákat dolgoz fel – Elavult, évtizedek óta változatlan feladatok) feltevése nem volt megfelelő, mert a megkérdezett hallgatók közül 4 fő mindkét válaszlehetőséget választotta, annak ellenére hogy az eredeti elképzelés szerint ez a kérdés ellentétpárként szerepelt a kérdőívben. Ismételt felhasználás esetén javaslom ennek a kérdéspárnak a megfogalmazását úgy módosítani, hogy a kérdőívet kitöltők számára egyértelmű legyen, hogy a két válasz egymásnak ellentéte.

A megkérdezettek 17 %-a fogalmazott meg egyéb észrevételeket. Az észrevételek jelentős része a kérdésfeltevést kifogásolja, mivel véleményük szerint a feladatok tanszékenként jelentős eltéréseket mutatnak, és így általánosságban nem lehet megfelelő választ adni erre a kérdésre. Többen arra panaszkodnak, hogy a kiadott feladatok nem kapcsolódnak a gyakorlati élethez. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

17


12. Soroljon fel néhányat az ön által leghasznosabbnak/legjobbnak tartott feladatokból! Ezzel a kérdéssel arra kerestük a választ, hogy melyek a hallgatók "kedvenc" feladatai. Ez a rangsor bizonyos szempontból egy elismerés, pozitív visszajelzés az érintett tanszékek/oktatók munkájáról. A kérdésre 14 hallgató nem válaszolt, a százalék arányok az összes megkérdezett hallgatóra vonatkoznak. Természetesen a százalékos értékeket csak azon megkérdezett hallgatók száma alapján állapítottuk meg, akik már tanulmányaik során találkoztak a kérdéses feladattal. A hallgatók által az öt leghasznosabbnak tartott feladat az erdőértékszámítás feladat (57 %), a csemetekert feladat (46 %), az erdősítés feladat (37 %), az erdősávtervezés feladat (27 %), és az úttervezési feladat (22 %).

% 70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 10.0 0.0 Választékterv

Vágásszervezési terv

Kárértékszámítás

Geodézia nagygyakorlat

Geodézia feladat

Erdőtelepítési terv

Erdősáv tervezés

Erdőrendezéstan

Erdőértékszámítás

Erdészeti útépítés

Dendrometria

Csemetekert tervezés

A hallgatók által 12 leghasznosabbnak tartott feladatra érkezett szavazatok összes hallgatóhoz viszonyított aránya.

18


Az úttervezési feladat azért érdekes ezek közül, mert a legrosszabbnak tartott feladatok között is bekerült az első öt közé. Ebből is látható hogy a tantárgy hallgatók közötti megítélése eléggé ambivalens. Az úttervezési feladat megítélésében nem fedezhető fel összefüggés azzal a ténnyel, hogy a válaszoló hallgató az útépítéstan szigorlat előtt áll (IV. évf.), vagy már letette azt (V: évf.). A feladat megítélése valószínűleg a hallgató személyes érdeklődésével van összefüggésben, de ezt nem tudtam vizsgálni, mivel a kérdőívben nem volt a hallgató műszaki/biológiai, vagy egyéb irányultságára vonatkozó kérdés. Az összes, a hallgatók által szavazatott kapott feladat felsorolása a 10. mellékletben található.

13. Soroljon fel néhányat az ön által leghaszontlanabbnak/legrosszabbnak tartott feladatokból! Ezzel a kérdéssel arra kerestünk választ, melyek azok a feladatok, amelyeket a hallgatók legkevésbé éreznek hasznosnak. Hasonlóan az előző kérdéshez, ez a rangsor is értékelés, csak itt arra figyelmezteti az érintett tanszékeket, hogy milyen feladatokon kellene drasztikusan változtatni, hogy a hallgatók értelmesnek érezzék a ráfordított energiát, vagy amennyiben ez nem történik meg, a feladatot törölni kellene a tantervből. A következő tantárgyak közül ez a megállapítás nem érvényes az úttervezési feladatra, az előző kérdésnél leírtak miatt. Különösen nagynak látszik a probléma a Géptan tanszék esetében, ahol a kérdőív eredményei alapján komoly változtatásokra lenne szükség. A kérdésre 8 hallgató nem válaszolt, a százalék arányok az összes megkérdezett hallgatóra vonatkoznak. A hallgatók által az öt legrosszabbnak értékelt feladat a csörlő tervezés (33 %), az összes géptan feladat (32 %), a vágásszervezési terv (28 %), az úttervezés feladat (24 %), és a hídtervezés feladat (22 %). Az összes, a hallgatók által szavazatott kapott feladat felsorolása a 11. mellékletben található.

19


% 35.0 30.0 25.0 20.0 15.0 10.0 5.0 0.0 Választékterv


Összes géptan

Öntözés

Irodalmazás

Hídtervezés

Hidraulika

Ergonómia


Csörlő tervezés

A hallgatók által 10 legrosszabbnak tartott feladatra érkezett szavazatok összes hallgatóhoz viszonyított aránya.

Érdekes a két kérdésben, hogy a várakozásommal ellentétben a leghasznosabb feladatra vonatkozó kérdésre többen nem válaszoltak, mint a legrosszabb feladatra vonatkozó kérdésre, pedig én arra számítottam, hogy az esetleges „megtorlástól” tartva a legrosszabb feladatokra vonatkozó kérdésre kevesebben fognak válaszolni, mint a legjobb feladatokra vonatkozó kérdésekre. Arra vonatkozóan, hogy mi okozhatta, hogy a megkérdezett hallgatók több mint 15 %-a nem jelölt meg általa hasznosnak tartott tantárgyat, csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni.

14. Mi a véleménye a vendégelőadókról? A hallgatók többsége hasznosnak tartja a vendégelőadók meghívását, akár a gyakorlati oktatás színvonalasabbá tételéhez, akár az aktuális szakmai kérdések megismeréséhez. Többen keveslik a vendégelőadók számát, és néhányan az előadói képességeikkel sincsenek megelégedve. A

20


megkérdezettek 48 %-a szerint több vendégelőadóra lenne szükség, csak egy hallgató véleménye szerint nincs szükség vendégelőadókra. A megkérdezettek 66 %-a szerint hasznos gyakorlati tapasztalatokat lehet a vendégelőadóktól szerezni, 49 %-uk szerint hitelesebbé teszik az oktatást.

A megkérdezettek 18 %-a fogalmazott meg a kérdéssel kapcsolatos egyéb észrevételeket. Az észrevételek egy része a vendégelőadók előadói képességeire, felkészültségére panaszkodik, másik része pedig nagyon hasznosnak tartja a vendégelőadók által nyújtott ismereteket, és kevesli a vendégelőadók számát. A válaszokból is látszik, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nem lehet általánosítani, mint a gyakorlati feladatokra vonatkozó kérdésben, mert a kérdésre adott választ nagyban befolyásolja a vendégelőadó személye. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

15. Mi a véleménye az egyetem által szervezett tanulmányutakról? A hallgatók többsége elégedett az egyetemi tanulmányutakkal. Nagy többségében elégedettek a fogadó erdőgazdaságok teljesítményével, a tanulmányutak által nyújtott új ismeretekkel, a tanulmányutak helyszíneivel, és úgy érzik hogy a tanulmányutak jól kiegészítik az év közbeni gyakorlatokat és jól kapcsolódnak az elmélethez. A többi kérdésben a válaszok megoszlása közel egyenletes, ezért nem vonható le belőlük komolyabb következtetés. A válaszadók 56 %-a szerint a különböző tantárgyak tanulmányútjai tartalmilag egymásra épülnek. 43 %-uk szerint ez nem igaz. Hét hallgató nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók 20 %-a gondolja úgy, hogy a különböző tantárgyak tanulmányútjai azonos helyszínen kerülnek megrendezésre. 79 %-uk szerint ez nem igaz. A válaszadók 80 %-a szerint a tanulmányutak anyaga jól kapcsolódik az elmélethez. 16 %-uk szerint ez nem igaz. Kilenc hallgató nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók 86 %-a szerint a tanulmányutak jól kiegészítik az év közbeni gyakorlatokat. Nyolc százalék szerint ez nem igaz. A válaszadók 40 %-a szerint a tanulmányutak szakmai súlyuknak megfelelő hosszúságúak. 51 %-uk szerint ez nem igaz. A válaszadók 95 %-a szerint a tanulmányutak új ismereteket nyújtanak. Heten nem válaszoltak erre a kérdésre. A válaszadók 98 %-a szerint a meglátogatott erdőgazdaságok alkalmasak tanulmányutak fogadására.

21


A hallgatók 25 %-a fogalmazott meg véleményeket a tanulmányutakkal kapcsolatban, ebben jellemzően keveslik a tanulmányutak számát, többen külön kiemelve az Erdőhasználattan tantárgyat, amiből szerintük több tanulmányútra lenne szükség, néhányan pedig a tanulmányutak túlfeszítettségéről panaszkodnak. Egyébként általában hasznosnak tartják a tanulmányutakat mind ismeretszerzési, mind közösségépítő szempontból. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

16. Mi a véleménye a nyári szakmai gyakorlatokról? A hallgatók többsége elégedett a nyári gyakorlatokkal. Megállapítás

Igen (%)

Nem (%)

Válaszolók aránya (%)

Elegendő gyakorlati hely áll rendelkezésre

93

7

67

A cégek részéről megfelelő a fogadókészség

90

10

69

A gyakorlati idő jól hasznosul

46

54

55

A gyakorlat időtartamára vonatkozó kérdésre a megkérdezetteknek csak a 21 %-a válaszolt, ebből talán azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hallgatók megfelelő hosszúságúnak tartják a nyári gyakorlatokat. Akik nem elégedettek a gyakorlat jelenlegi időtartamával, azok 72 %-a szerint túl hosszú, 28 %-a szerint túl rövid a gyakorlat. A hallgatók 73 %-a szerint hasznos szakmai tapasztalatokra lehet szert tenni a nyári gyakorlatokon, 67 %-uk szerint szakmai kapcsolatokat lehet kialakítani a nyári gyakorlatok folyamán.

A hallgatók 19 %-a fogalmazott meg véleményeket a nyári gyakorlattal kapcsolatban. A vélemények jelentős része az első év utáni növénytan – géptan gyakorlat értelmetlenségére panaszkodik, egyébként pedig általában azon a véleményen vannak, hogy a fogadó intézménytől függ, hogyan hasznosul a gyakorlat. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

22


17. Az eddig tanult tantárgyak értékelése: A kérdéssel azt próbáltuk vizsgálni, hogy a hallgatók hogyan értékelik az általuk eddig tanult tárgyakat. Megfelelőnek tartják-e a tantárgy jelenlegi szerkezetét, érdemes-e bejárni az előadásokra, milyen arányban vesznek részt az előadásokon, hogyan tanulható a tantárgy, tapasztalataik alapján fontos alapozónak vagy szakmainak tartják-e a kérdéses tantárgyat? A kredit rendszerű oktatásra való áttérés óta megszűnt a politológia tantárgy oktatása, a makrogazdaságtan és mikrogazdaságtan tárgyak helyett közgazdaságtan nevű tárgy van, az erdészeti kereskedelem helyett pedig erdészeti marketinget lehet hallgatni. A többi kérdőívben szereplő tantárgy a kredit rendszerű képzésben is megtalálható. A BSc. képzésben a kérdőívben szereplő tárgyak egy része szintén megtalálható. A többi tárgy valószínűleg majd az MSc. képzés keretén belül lesz hallgatható, de az MSc. erdőmérnökképzés még nem indult be, ezért ennek a képzési formának jelenleg még nincs tanterve. Informatika II tantárgyból csak gyakorlat van, ezért ennél a tantárgynál az előadáson való részvételre és a részvétel hasznosságára vonatkozó kérdést nem lehetett értelmezni. A megkérdezettek közül 7 hallgató nem töltötte ki a táblázatot, öten pedig csak nagyon kevés tantárgy mezőit töltötték ki, valószínűleg a táblázat túlságosan nagy méretének „köszönhetően”. A nem válaszoló hallgatókat, és a táblázatot kis részben kitöltő hallgatók felét évfolyamonként sávosan kivonva a megkérdezett hallgatók számából határoztam meg a kérdésre válaszolt hallgatók számát. Ennek megfelelően az V. éves hallgatók 98 %-a, a IV. éves hallgatók 83 %-a, és a III. éves hallgatók 90 %-a válaszolt a kérdésre. A kérdésekre adott válaszokat a válaszoló hallgatók számához viszonyítva adtam meg, természetesen tantárgyanként csak azokat a válaszokat figyelembe véve, amely hallgatók már lehallgatták az adott tárgyat. Az egyes tantárgyakra vonatkozó eredmények korrelációs vizsgálata azt mutatta ki, hogy a hallgatók leginkább azokon a tantárgyakra tartották érdemesnek a részvételt, melyeket megfelelő szerkezetűnek (r = 0,77), és jól tanulhatónak (r = 0,76) tartanak. Ez a két tulajdonság a hallgatók megítélésében egyébként egymással is szoros (r = 0,69) korrelációt mutat. Közepesen erős összefüggés mutatható ki a között, hogy a hallgatók érdemesnek tartják a részvételt, és egy tárgyat fontos alapozó (r = 0,52), vagy fontos szakmai (r = 0,50) tárgynak tartanak. Szintén erős összefüggés (r = 0,67) mutatható ki a között, hogy a hallgatók érdemesnek tartják az órán való részvételt, és hogy a saját megítélésük szerint milyen arányban vettek részt a tanórán. Közepesen erős korreláció mutatható ki a hallgatók saját megítélése szerinti, az adott tanórán való részvételi aránya, és a tantárgy megfelelő szerkezete (r = 0,50), és jól tanulhatósága (r = 0,47)

23


között, valamint a között, hogy a hallgató fontos alapozó tárgynak ítéli-e az adott tantárgyat (r = 0,51). Azzal kapcsolatban, hogy a hallgató fontos szakmai tárgynak tart egy tantárgyat, nem sikerült összefüggést kimutatni az órán való részvétellel. Ennek lehetséges indoka a következő bekezdésben olvasható. Közepesen erős összefüggés (r = 0,55) mutatható ki a között, hogy egy tárgyat a hallgatók megfelelő szerkezetűnek, és fontos alapozó tárgynak tartanak. A hallgatók által fontos szakmainak tartott tárgyakkal kapcsolatban ilyen összefüggés nem mutatható ki. Ennek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a hallgatók a fontos alapozó tárgyak többségének szerkezetét megfelelőnek tartják, míg ugyanez az általuk fontosnak tartott szakmai tárgyak többségére nem mondható el. Szintén közepesen erős korreláció (r = 0,52) mutatható ki a között, hogy a hallgatók egy tárgyat fontos szakmai tárgynak tartanak, és úgy érzik hogy kevés a gyakorlat abból a tantárgyból. Ez valamelyest magyarázható azzal az érthető igénnyel, hogy a hallgatók az általuk fontosnak tartott tárgyakból alaposabb gyakorlati ismeretekre szeretnének szert tenni. Emlékezetem szerint sajnos egy kényszerű kompromisszum okán nem volt lehetőségem a hallgatóknak készült kérdőívben arra vonatkozó kérdést feltenni, hogy a hallgatók mennyire elégedettek az adott tantárgy előadásmódjával, az oktatók felkészültségével, pedig az ezekre a kérdésekre kapott válaszok segítségével jóval tisztább képet alkothatnánk az Erdőmérnöki Szakon folyó oktatás hallgatói megítéléséről. Erre a NYME 2003-as SZMSZ-ének 18. mellékletében található Oktatók hallgatói véleményezési szabályzata alapján végzett hallgatói véleményezés is lehetőséget nyújtana, de szóbeli közlések alapján úgy értesültem, hogy az azóta eltelt időben az Erdőmérnöki Szakon ilyen véleményezés még nem készült. A felmérés alapján a hallgatók által legjobban tanulhatónak tartott öt tantárgy az Erdészeti szaporítóanyag termesztés (55 %), Geodézia I (52 %), Erdősítéstan (48 %), Vadászattan (47 %), és Vadgazdálkodástan (46 %) tantárgyak. A legkevésbé tanulható öt tantárgy a Fizika II (0 %), Számvitel és pénzgazdálkodástan (0 %), Erdészeti üzemgazdaságtan (2 %), Fizika I (3 %), és Vezetés és vállalkozástan (4 %) tantárgyak. A hallgatók szerint a legmegfelelőbb szerkezetű öt tantárgy a Geodézia I (63 %), Geodézia II (61 %), Matematika I (56 %), Ábrázoló geometria (55 %), és Erdőérték számítás (52 %) tantárgyak. A legkevésbé jó szerkezetű öt tantárgy az Informatika I (4 %), Számvitel és pénzgazdálkodástan (5 %), Informatika II (5 %), Erdőhasználattan I (8 %), és Mikrogazdaságtan (11 %) tantárgyak. A hallgatók szerint a hat legfontosabb alapozó tárgy a Növényrendszertan (76 %), Általános növénytan (73 %), Matematika I (72 %), Földtan (56 %), Ábrázoló geometria (55 %), és Dendrológia (55 %) tantárgyak.

24


A hallgatók szerint az öt legfontosabb szakmai tárgy az Erdőrendezéstan I (83 %), Erdőhasználattan I (81 %), Erdőhasználattan II (81 %), Erdőérték számítás (79 %) és Erdőrendezéstan II (79 %) tantárgyak. A hallgatók szerint leginkább érdemes részt venni az Erdészeti szaporítóanyag termesztés (55 %), Dendrológia (52 %), Erdősítéstan (52 %), Növényföldrajz és társulástan (49 %), és Erdőismerettan (47 %) tanórákon. Legkevésbé érdemes részt venni a Vezetés és vállalkozástan (1 %), Informatika II (1 %), Erdőhasználattan II (2 %), Döntéselőkészítés az erdészetben (3 %), Mikrogazdaságtan (3 %), Fizika I (3 %), és Fizika II (3 %) tanórákon. Leginkább sokallják a gyakorlatok számát Általános géptan (20 %), Erdészeti útépítéstan (15 %), Fatermesztési gépek és üzemeltetésük (11 %), Fahasználati gépek (11 %), és Ergonómia (11 %) tantárgyakból. Leginkább keveslik a gyakorlatok számát Informatika I (52 %), Növényrendszertan (40 %), Erdőhasználattan I (38 %), Erdőhasználattan II (38 %) és Dendrometria (36 %) tantárgyakból. Zárójelben a tantárgyat az adott kritérium (pl. jól tanulható, vagy fontos alapozó) szerint választó hallgatók számaránya látható, az összes válaszoló hallgatóhoz képest. A részletes eredmények a 12. mellékletben olvashatók. Az összefüggést vizsgálva a között, hogy a hallgatók egy tárgyat fontos alapozó vagy szakmai tárgynak tartanak, és megfelelőnek tartják a tantárgy szerkezetét (és a fentiek szerint ezzel összefüggésben érdemesnek tartják a tárgy óráin való részvételt) azt a következtetést lehetett levonni, hogy az általuk fontosnak tartott alapozó tárgyak közül a fontosságához viszonyítva legkevésbé az informatika tárgy szerkezete a megfelelő. A sorban következő a növényrendszertan tárgy, aminek mentségére szolgál, hogy a hallgatók által a legfontosabbnak tartott alapozó tárgy, így már egy gyenge közepesnek ítélt tantárgyszerkezet mellett is elég nagy a különbség a fontosság és a szerkezet szempontjából elfoglalt helye között. A hallgatók által fontosnak tartott szakmai tárgyakból az erdőhasználattan I – II, és az erdőrendezéstan I – II tantárgyak a legproblémásabbak, mivel ezek a tárgyak a hallgatók szerint az öt legfontosabb szakmai tárgy közé tartoznak, szerkezetük és tanulhatóságuk szempontjából viszont csak a sor végén kullognak. Az ebben a bekezdésben felsorolt tárgyaknál, különös tekintettel a szakmai tárgyakra, nagy szükség lenne a tantárgy szerkezetének, előadásmódjának megváltoztatására, ahhoz hogy a hallgatók érdemesnek érezzék az órákra való bejárást egy olyan tárgyra, amit egyébként szakmailag fontosnak tartanának. A tantárgyakkal kapcsolatban többen kifogásolták, hogy az informatika fontos alapozó tárgy lehetne, de jelen formájában nincs értelme, és bizonyos tárgyakból kevesellték a terepi gyakorlatok mennyiségét. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

25


18. Ha volt olyan tantárgy, melynek óráin 30%-nál ritkábban volt jelen, mi volt a távolmaradás oka? Tíz hallgató nem válaszolt erre a kérdésre. Az órákról való távolmaradás elsődleges okaként a válaszolók 43 %-a a tanár élvezhetetlen előadásmódját jelölte meg. Második okként legtöbben (28 %) a tantárgy iránti érdektelenséget jelölték meg, harmadik és negyedik helyen a feladatkészítés szerepel (20 %-kal), ötödik helyen szerepel a hazautazás, hatodik helyen az előadás túl korai időpontja, hetedik helyen a közösségi munkavégzés, nyolcadik helyen pedig az egyéb munka szerepelt. A hallgatók által megjelölt egyéb okok a 8. mellékletben találhatók.

19. Melyik hat tantárgyat tartja leghasznosabbnak? A kérdésre az V. éves hallgatók 96 %-a, a IV. éves hallgatók 79 %-a, és a III. éves hallgatók 70 %-a válaszolt. A százalékarányok a válaszoló hallgatókra vonatkoznak. Természetesen minden tantárgynál csak azok az évfolyamok lettek figyelembe véve, akik már lehallgatták azt a tantárgyat. A hallgatók szerint leghasznosabbnak tartott öt tantárgy az erdőneveléstan (85 %), erdőhasználattan (64 %), erdészeti politika (54 %), erdőrendezéstan (50 %), és az erdőértékszámítás (45 %). A hatodik helyen több tantárgy is szerepel közel azonos eredménnyel. A részletes eredmények a 13. mellékletben találhatók.

26


% 90.0 80.0 70.0 60.0 50.0 40.0 30.0 20.0 10.0 0.0 Erdészeti politika

Erdőértékszámítástan

Erdőrendezéstan

Erdővédelem

Erdőhasználattan

Erdőnevelés

Erdősítés

Geodézia

Termőhelyismerettan

Dendrológia

A hallgatók által 10 legtöbb szavazatot kapott tantárgyra érkezett szavazatok összes hallgatóhoz viszonyított aránya. Egy hallgatói észrevétel szerint az erdőnevelés nem a jelenlegi formájában hasznos. Két másik hallgató szerint a géptan hasznos lenne, de nem ebben a formában.

21. Mit hiányol a képzésből? A megkérdezettek 61 %-a hiányol valamit a képzésből. Nagyon sokan (A megkérdezett hallgatók 29 %-a, a válaszolók majdnem fele.) hiányolják az oktatás gyakorlatiasságát, a gyakorlati oktatás megfelelő mennyiségét. Többen hiányolják még a korszerű, aktuális szakmai ismereteket (16 %), a tanárok gyakorlati tapasztalatát (9 %) és bizonyos tárgyak színvonalas oktatását (8 %).

27


22. Hogyan változott meg az erdőmérnöki hivatásról alkotott képe az egyetemen töltött évek alatt? Az erre a kérdésre adott válaszok nagyjából normális eloszlást mutatnak. Ebből arra következtethetünk, hogy az oktatás nagyjából beváltja a hozzá fűzött reményeket. Bár kis arányban fordulnak elő, mégis kár azokért, akik tanulmányaik során elvesztették a szakma iránti érdeklődésüket. A válaszolók négy százaléka minden eddiginél vonzóbbnak találja az erdőmérnöki hivatást, 16 %-a jobbnak tartja mint korábban, 54 % véleménye nem változott, 24 % jobbnak képzelte, és két százalék minden érdeklődését elvesztette a szakma iránt.

23. Az egyetem elvégzése után milyen cégnél szeretne dolgozni? A kérdésre 10 hallgató nem válaszolt. Mivel voltak akik több lehetőséget is megjelöltek, a kapott válaszokat 100 %-ra redukáltam, olyan módon, hogy aki több válaszlehetőséget is megadott, annak válaszát arányosan kisebb súllyal vettem számításba. A válaszolók között legnépszerűbb munkahely az állami erdőgazdaságok által kínált (60 %). A válaszoló hallgatók 19 %-a szeretne az Állami Erdészeti Szolgálatnál dolgozni. Sokan (6 %) szeretnének még továbbtanulni. A többi felkínált lehetőséget (magán erdőgazdálkodás, fakereskedelem, nemzeti park, faipar, egyéb felsőoktatás) csak 1-4 hallgató választotta. Az egyéb kategóriát választó hallgatók közül egy fő még nem tudja, három fő külföldre menne, egy fő az útépítésben, egy fő pedig vízügyi igazgatóságnál szeretne elhelyezkedni. Senki nem volt a hallgatók között, aki a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, vagy az Erdészeti Tudományos Intézetben szeretne dolgozni.

Évfolyamonként vizsgálva a kérdésre adott válaszokat, megállapítható, hogy a harmadéves hallgatók között legnépszerűbb az állami erdőgazdaságok által kínált munkahely. Ez lehetséges, hogy részben az ebben az évben oktatott erdőműveléstan tantárgyaknak köszönhető. Negyedéven lecsökken az állami erdőgazdaságok által kínált munkahely népszerűsége a hallgatók között, és ez már ötödéven is így marad. Az állami erdőgazdaságoktól elfordult hallgatók jelentős része átpártol az ÁESZ-hez. Ebben lehet hogy a negyedéven oktatott erdőrendezéstan tárgyaknak van szerepe. Az is erre enged következtetni, hogy ötödéven az ÁESZ iránt érdeklődők száma visszaesik a harmadéven jellemző érték közelébe. Negyedévre megszűnik a nemzeti parkok iránti érdeklődés a hallgatókban, és ötödéven sem tér vissza. Ez talán az egyetem szaktanszékeinek „nevelő és pályaorientációs” tevékenységére, valamint a szakmai tanulmányutakon az erdőgazdaságok 28


képviselői által elhangzott gyakorlati tapasztalatokra vezethető vissza, ahol, meg kell jegyeznem gyakran nem teljesen alaptalanul, általában elég negatív képet festenek a nemzeti parkok tevékenységéről. Bár ez a pontszerű felvétel nem elegendő ilyen feltevések megalapozására, ennek bizonyítására többszöri ismételt felmérés lenne szükséges, de véleményem szerint nem zárható ki, hogy ez, a gyakorlati életben egyébként elterjedtnek mondható, attitűd okozza az érdeklődés megcsappanását. A végzés felé közeledve folyamatosan növekszik a hallgatók érdeklődése a továbbtanulás iránt. Az utolsó évben kezd nőni az érdeklődés a magánerdő gazdálkodás, fakereskedelem és faipar által kínált álláshelyek iránt. Ez valószínűleg a tényleges álláskeresés során szerzett tapasztalatokra vezethető vissza. Nem kellő megalapozottsággal, de az adatok alapján feltételezhetjük, hogy a hallgatók mintegy 70 %-a rendelkezik stabil elképzeléssel a majdani munkahelyéről, és kb. 25-30 %-ra tehető azoknak a politikai terminológiával „bizonytalan szavazóknak” az aránya, akik a képzés utolsó három évében az őket ért tapasztalatok hatására egyszer vagy többször megváltoztatják a preferált munkahellyel kapcsolatos elképzelésüket. A következő táblázatban láthatjuk a hallgatók preferált munkahelyeit évfolyamonként, összesítve, valamint a végzett mérnökök által betöltött álláshelyeket százalékos bontásban.

Munkahely Állami erdőgazdálkodás ÁESZ Nemzeti park NYME ERTI Magánerdő gazdálkodás Fakereskedelem Faipar Egyéb felsőoktatás Továbbtanulás Egyéb

III. év 70,7 13,0 5,4 0,0 0,0 1,1 1,1 0,0 1,4 1,4 5,8

IV. év 54,5 28,2 0,0 0,0 0,0 3,8 1,0 0,0 1,0 6,4 5,1

V. év 55,0 16,0 0,0 0,0 0,0 4,0 5,0 4,0 0,0 9,0 7,0

Hallgatók össz. 59,5 19,4 1,7 0,0 0,0 3,0 2,4 1,4 1,0 5,7 6,2

Mérnökök 59,2 14,1 1,4 8,5 1,4 0,0 1,4 0,0 1,4 0,0 12,7

24. Jövőbeni munkája során három év munkaviszony után milyen anyagi megbecsülésre számít? (2002-es árakon, nettó értékben) A várt fizetésre vonatkozó kérdés több hallgató véleménye szerint nem egyértelmű, mert nem lehet tudni, hogy arra kérdez rá amit szeretnének, vagy arra a fizetésre, amire számíthatnak.

29


A havi fizetésre vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 73 %-a válaszolt. Az átlagos elvárás nettó 119 ezer Ft/hó, a minimum 65 ezer Ft/hó, a maximum 200 ezer Ft/hó. Az évi fizetést a megkérdezettek 62 %-a adta meg. Az átlagosan várt nettó évi jövedelem 1685 ezer Ft/év, a minimum 900 ezer Ft/év, a maximum 3 millió Ft/év. Mind a havi, mind az éves fizetések tekintetében a hallgatók kb. ¼-el magasabb értéket adtak meg elvárt fizetésként, mint amekkora a végzett mérnökök átlagfizetése a tőluk visszaérkezett kérdőívek alapján. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy majdani munkahelyeik többsége nem fogja tudni teljesíteni a hallgatók fizetéssel kapcsolatos elvárásait. Erre vonatkozó eredményt egyébként a végzett mérnökök kérdőíve is ad, akiknek egy része az alacsony fizetésekre panaszkodik. Az elvárt fizetések a három vizsgált évfolyamban jelentős eltérést nem mutatnak. A preferált munkahely függvényében némi változás kimutatható az elvárt fizetésekkel kapcsolatban. Akik az állami erdőgazdaságoknál, és az ÁESZ-nél szeretnének dolgozni, azoknál a hallgatóknál az elvárt fizetés átlaga nagyjából megegyezik, csak az értékek szórása nagyobb abban a csoportban, akik az erdőgazdaságoknál szeretnének dolgozni. Ez lehet hogy annak a következménye, hogy az ÁESZ köztisztviselői bértábla szerinti fizetései kisebb változatosságot mutatnak, mint az állami erdőgazdaságoknál megszerezhetők, és ezzel már a hallgatók is tisztában vannak, a gyakorlati életből származó tapasztalataik alapján. Az egyéb munkahelyet választók fizetési elvárása a legmagasabb, és a szórás is ebben a csoportban a legmagasabb. Az elvárt havi fizetések átlaga itt nettó 131 e Ft/hó. A felmérés ideje (2002) óta napjainkig (2007) a minimálbér 131 %-ára, az átlagkereset pedig 144 %-ára nőtt. Amennyiben valaki a fent közölt jövedelmek hozzávetőleges mai értékét akarja megállapítani, egy 1,31-1,44 közé eső számmal kell megszoroznia őket.

25. Mennyire váltotta valóra az egyetem a képzéssel kapcsolatos előzetes elképzeléseit? A válaszok alapján az egyetem nagyon csekély mértékben váltotta valóra a hallgatók gyakorlati képzéssel és az egyetemen oktatott ismeretek korszerűségével kapcsolatos elvárásait. A hallgatók zöme a szakmai tárgyak nagyobb arányára számított a képzésben, az alapozó tárgyak rovására, vagy az alapozó tárgyak változatlan mennyisége mellett. Nem volt olyan hallgató, aki kevesellte volna az alapozó tantárgyak óraszámát. A hallgatók közel harmadának igényeit nem elégítették ki az egyetem által nyújtott sportolási lehetőségek, és kulturális programok. A 30


megkérdezettek 81 %-a gyakorlatiasabb képzésre, 38 %-uk kevesebb alapozó tárgyra, 66 %-uk több szakmai tárgyra, 61 %-uk naprakészebb ismeretekre, 30 %-uk több sportolási lehetőségre, 27 %-uk több kulturális programra számított. A kérdéssel kapcsolatban megfogalmazott észrevételek zömmel negatív élményekről számolnak be. A hallgatók 10 %-a fogalmazott meg a kérdéssel kapcsolatban észrevételeket. Ezeket mindenképp elolvasásra javasolnám. Vannak köztük eléggé elgondolkodtató felvetések, de nem szerettem volna egyiket sem kiragadni közülük. A kérdéssel kapcsolatos szöveges észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

26. A képzéssel kapcsolatos egyéb észrevételek: A hallgatók 27 %-a fogalmazott meg valamilyen észrevételt. A válaszadók egy része szerint több tantárgy oktatása jelenlegi formájában nem megfelelő, és több tantárgynál át kellene helyezni a hangsúlyt a tárgyak között, és a tárgyon belül is. Sokan hiányolják az oktatók szakmai ismereteit, gyakorlati tapasztalatait. Több észrevételben megjelenik az informatika és idegen nyelvek hangsúlyosabb oktatása iránti igény, és többen panaszkodnak arra, hogy nincs megfelelő tehetséggondozás az egyetemen, és a tanárok egy része nem támogatja az egyéni ötleteket, hanem inkább igyekszik elnyomni őket. A hallgatói észrevételek a 8. mellékletben találhatók.

31

A végzett mérnököknek készült kérdőív szerkezete, célkitűzései, és a válaszok értékelése

4. A végzett mérnököknek készült kérdőív szerkezete, célkitűzései, és a kérdésekre adott válaszok értékelése A végzett mérnököknek készült kérdőív célcsoportja az Erdészeti és Faipari Egyetemen, majd Soproni Egyetemen 1995-2000 között végzett erdőmérnökök (238 fő). Ennek megfelelően az általuk adott válaszok az egyetemi oktatás 1990-2000 közötti időszakára vonatkoznak. A kérdőíveket 2002 nyarán postáztuk a végzett mérnököknek, az egyetemista éveik alatt bejelentett lakcímükre. A kérdőívek közül 10 db érkezett vissza címzett ismeretlen megjelöléssel. A 228 címzettjéhez eljutott kérdőívből 78 db (34 %) érkezett vissza részben illetve teljesen kitöltve. A végzett mérnököknek kiküldött kérdőív egy példánya a 7. mellékletben található. Természetesen a kérdések nagy részére nem válaszolt minden megkérdezett. A nem válaszolók arányát csak azoknál a kérdéseknél jelzem, ahol ez meghaladta a négy főt (5 % felett). Mint a hallgatók kérdőívénél már említettem, 2007. január 1-ével az egykori ÁESZ betagozódott az MgSzH szervezetébe. Mivel a felmérés még ezt megelőzően készült, a válaszokban még mindenhol az ÁESZ szerepel. Az egyszerűség kedvéért és kegyeleti okokból én is ezt a megnevezést szerepeltetem a munkámban, de természetesen ezen megnevezés alatt a jelenlegi viszonyok között mindig az MgSzH Erdészeti Igazgatóságát kell érteni!

1-3. Általános kérdések a korra, nemre és lakóhelyre vonatkozóan: A válaszolók 91 %-a férfi és 9 %-a nő. Ehhez képest a megkérdezett egyetemi hallgatók körében lényegesen magasabb volt a hölgyek aránya, ami valószínűsíti a nők arányának a növekedését az erdész szakmán belül. A kérdőívet visszaküldő erdőmérnökök kora 25-33 év közötti, átlagos életkoruk 28,5 év. A kérdőívet visszaküldő erdőmérnökök közül 13-an nem válaszoltak az egyetemi évek alatti lakóhely településre vonatkozó kérdésére, és 6-an nem válaszoltak a megyére vonatkozó kérdésre. A válaszolók több mint harmada (40 %) három megyéből (Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Zala) érkezett az egyetemre. A vizsgált hat évfolyam teljes címlistája alapján ez a három megye szintén jelentős súllyal vett részt a beiskolázásban, de nem olyan nagy arányban, mint a visszaérkezett kérdőívek alapján. A következő táblázat és diagramm az 1995-2000 között végzett erdőmérnökök egyetemi évek alatti lakóhelye alapján készült, függetlenül attól, hogy visszaküldték-e a kérdőívet.

32


Megye Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

% 5,9 3,8 0,4 8,9 7,1 2,5 5,5 7,1 2,1 2,5 2,5 5,5 0,8 10,6 5,5 3,4 2,9 3,8 8,5 8,9

Az 1995-2000 között végzett erdőmérnökök lakhelyének megyék szerinti megoszlása.

NyugatDunántúl

Dél-Alföld DélDunántúl

ÉszakAlföld

KözépMagyarország

KözépDunántúl

ÉszakMagyarország

Az 1995-2000 között végzett erdőmérnökök lakhelyének régiók szerinti megoszlása.

4. Középfokú végzettség: A válaszolók 55 %-a gimnáziumban, 36%-a pedig erdészeti technikumban érettségizett, a maradék 9 % egyéb középiskolában (vadász-vadtenyésztő középiskola (3 fő), faipari technikum, vegyipari szakközépiskola, műszaki technikum) szerezte meg az érettségit. Az arányok nagyon hasonlóak a hallgatóknál tapasztaltakkal, annyi eltéréssel, hogy a végzett mérnökök között kicsit jelentősebb az erdésztechnikumot végzettek aránya a gimnáziumban érettségizettek rovására.

5. Milyen hatásra jelentkezett az erdőmérnöki szakra? Ennél a kérdésnél voltak akik több választ is megjelöltek. A kapott válaszokat 100 %-ra redukáltam, olyan módon, hogy aki több válaszlehetőséget is megadott, annak válaszát arányosan kisebb súllyal vettem számításba. A válaszolók többsége (70 %) saját elhatározásból választotta az erdőmérnöki szakot. A végzett mérnököknél nagyobb arányú a szülők hatása a pályaválasztásra,

33


mint a hallgatóknál. A megkérdezettek 16 %-a a szülők, 6 %-a rokonok hatására választotta ezt a szakot. Az egyéb pályára irányító hatások között (8 %) a vadász dinasztiából származást, a cserkészetet, a középiskolás élményeket, a természet iránti vonzalmat, a barátok, korábbi tanárok hatását és a középfokú végzettségből származó hozott pontok előnyét említették a válaszolók. Ebben a vizsgált csoportban sem volt senki, aki a média hatására jelentkezett.

7. Mi volt az egyetemi évek legmaradandóbb élménye? A megkérdezettek 78 %-a válaszolt a kérdésre. Az egyetemi évek legmaradandóbb élményeként legtöbben (42 %) a selmeci

A legmaradandóbb élmény

%

Selmeci diákhagyományok

42,3

diákhagyományokat említették. Nem sokkal

Közösség és barátok

33,3

lemaradva követi ezt a közösség és a barátok

Tanulmányutak

21,8

(33 %). Sokak számára (22 %) nyújtottak

Vizsgák

9,0

maradandó

Tanárok

5,1

tanulmányutak, és még a vizsgákat (részben

Külföldi ösztöndíjak

5,1

pozitív, részben negatív élményként)

Szabadság, függetlenség

3,8

Egyéb

24,5

többen

(9

szavazatot

élményt

%)

a

megemlítették.

különböző

A

is

több

kapott válaszok a következő

táblázatban olvashatók. Az egyéb kategóriába sorolt válaszok felsorolása a 9. mellékletben található.

34


8. Melyek az erdőmérnökképzés pozitívumai? A megkérdezettek 85 %-a válaszolt a kérdésre.

A

válaszolók

elsöprő

többsége (76 %) a sokrétű oktatást jelöli

meg

az

erdőmérnökképzés

pozitívumaként. A több szavazatot kapott

válaszok

táblázatban

a

következő

olvashatók.

Az

egyéb

kategóriába sorolt válaszok felsorolása

Az erdőmérnökképzés pozitívumai Sokrétű, átfogó szemléletet nyújt Közösség Széles körben alkalmazható Gyakorlatias Általános műszaki ismeretek Önállóságra nevel Hagyományok Az alapozó tárgyak magas színvonala Bizonyos tárgyak színvonalas oktatása Egyéb

% 75,6 7,7 7,7 5,1 5,1 5,1 3,8 3,8 3,8 19,3

a 9. mellékletben található.

9. Melyek az erdőmérnökképzés negatívumai? A megkérdezettek 86 %-a válaszolt

a

kérdésre.

A

A több szavazatot kapott válaszok a következő táblázatban olvashatók:

válaszolók 33 %-a a nem megfelelő gyakorlati oktatást tartja a képzés negatívumának. Többen

problémának

tartják

egyes oktatók nem megfelelő felkészültségét

(17

%),

a

szakmai tárgyak színvonaltalan oktatását (14 %), az elavult ismeretek

(12

felesleges,

%),

és

a

használhatatlan

tantárgyak (12 %) oktatását, valamint

a

túlságosan

elaprózott,

sok

tantárgyba

Az erdőmérnökképzés negatívumai Nem megfelelő gyakorlati oktatás Egyes nem felkészült oktatók Szakmai tárgyak színvonaltalan oktatása Elavult ismeretek Felesleges, használhatatlan tantárgyak Elaprózott tantárgyak (túl sok) Kevés közgazdasági ismeret Bizonyos tárgyak felszínes oktatása Alacsony szintű nyelvoktatás Kevés és elavult jegyzet Hangsúlyeltolódás a tárgyak gyakorlati fontossága, és az egyetemen betöltött szerepe között. Alföldi erdőgazdálkodás felszínes oktatása Egyéb

szétszedett oktatást (10 %).

Az egyéb kategóriába sorolt válaszok felsorolása a 9. mellékletben található.

35

% 33,3 16,7 14,1 11,5 11,5 10,3 7,7 7,7 5,1 5,1 3,8 3,8 38,6


10. Visszagondolva, hogyan ítéli meg a szakválasztását? A szak munkaerőpiaci beválásának vizsgálata szempontjából aggasztó, hogy bár a kérdőívet visszaküldők többsége (56 %) helyesnek ítéli a szakválasztását, közel harmaduk (30 %) ma már mást választana, és 10 % körüli azoknak a szakma iránt elkötelezett embereknek a száma, akik annak ellenére, hogy csalódtak a képzésben, ismételten ezt a szakot választanák. Itt célszerű lett volna egy szöveges válaszadási lehetőséget adni arra az esetre, ha valaki ma már mást választana, a szakmától való elfordulás okainak megállapításához. Azoknak az erdőmérnököknek, akik ma már más szakmát választanának, a válaszait összehasonlítva a teljes mintával, néhány kérdésben tapasztalhatunk csak eltérést. Ez alapján az erdész szakmából kiábrándulás feltehetően összefüggésbe hozható azzal, hogy az egyetemen szerzett ismereteket elegendőnek érezték-e a problémamentes pályakezdéshez. A csalódottak 41 %a érezte elegendőnek az egyetemen nyújtott ismereteket, míg a teljes mintában ez az arány 62 %. Teljesen természetes eredmény, hogy akik ma már más szakmát választanának, azoknak 61 %-a szebbnek gondolta a szakmát, míg az összes megkérdezett között ez az arány 26 %. A kiábrándultak valamivel nagyobb arányánál (26 %) befolyásolta a diploma minősítése az elhelyezkedést, mint a teljes mintában (16 %), de ez az eredmény véletlen is lehet. A munkahelyeket vizsgálva az állami erdőgazdaságoknál kisebb a szakmában csalódottak aránya, az ÁESZ.nél átlagos, az NYME-n, és az egyéb munkahelyeken dolgozók között pedig magasabb. Azt hogy a munkahely választás befolyásolja a csalódottságot, vagy a csalódottság befolyásolja a munkahely választást, nem sikerült megállapítani. A szakmában csalódottak fizetésének átlaga magasabb a teljes vizsgált minta fizetéseinek átlagánál. A havi fizetés 15, az éves 39 %-kal magasabb, de a csalódottak kisebb elemszáma miatt az ő mintájuk szórása jóval nagyobb, így a két minta átlaga statisztikailag lehet hogy azonosnak vehető. A munkahelyi tényezőkkel való elégedettséget vizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az erdőmérnöki hivatástól való elfordulásban nagy szerepet játszik a munkahelyi vezetővel való rossz kapcsolat, és hogy az érintettek munkáját nem becsülik megfelelően. Az erre vonatkozó grafikon a munkahelyi elégedettséggel foglalkozó 22-es kérdésnél található. A kérdéssel kapcsolatban a megkérdezettek 10 %-a fogalmazott meg észrevételeket. A szöveges megjegyzések a 9. mellékletben olvashatók.

36


11.

Megítélése

szerint

munkaerőpiaci

szempontból

mi

jellemzi

az

erdőmérnökképzést? A kérdőívet visszaküldők 52 %-a szerint megfelelő számú szakembert képeznek, 31 %-uk szerint túlképzés van, és 4 %-uk szerint nem képeznek elegendő szakembert. A válaszadók 13 %-a érezte úgy, hogy nem tudja ezt megítélni. Egy szöveges vélemény szerint szükség van a túlképzésre. Azt hogy a megkérdezettek közel harmadának véleménye szerint túlképzés van, nem támasztják alá a munkanélküliségre vonatkozó 15-ös kérdésre adott kedvező válaszok. Nem sikerült összefüggést kimutatni a között, hogy valaki úgy érzi, túlképzés van az Erdőmérnöki Szakon, és nem a hagyományos erdőmérnöki munkakörök valamelyikében (Állami-, vagy magán erdőgazdálkodás, ÁESZ, NYME, ERTI, erdészeti iskolák, stb.) dolgozik. Ezek szerint az egyéb munkakörökben elhelyezkedés nem indokolható az érintettek hagyományos álláshelyekről történő túlképzés miatti kiszorulásával. Szintén nem sikerült összefüggést kimutatni a között, hogy valaki elköltözött az egyetemi évek alatti lakóhelyéről, és úgy érzi hogy túlképzés van. Ezek szerint a lakóhely változtatás sem indokolható azzal, hogy az érintettnek a nagy konkurencia miatt nem tudtak a lakóhelyük közelében a végzettségüknek megfelelő munkahelyet találni. Ismételt felmérés esetén célszerű lenne egy olyan kérdést is feltenni, hogy amennyiben nem a hagyományos erdőmérnöki munkakörök valamelyikében (Állami-, vagy magán erdőgazdálkodás, MgSzH Erdészeti Igazgatóság, NYME, ERTI, erdészeti iskolák, stb.) dolgozik a megkérdezett, mi indokolja az elhelyezkedését.

12. Az erdőmérnöki diploma megszerzése után tovább tanult-e? A kérdőívet visszaküldők 60 %-a továbbtanult az erdőmérnöki diploma megszerzése után. Közülük négy fő már a második, egy fő pedig a harmadik posztgraduális képzést végzi. A továbbtanulók többségénél (55 %) a közgazdasági diploma megszerzése volt a cél. Ezek jelentős része az NYME Közgazdaságtudományi Karára (25 %) iratkoztak be, a többiek pedig más egyetemek vagy főiskolák közgazdasági képzésében (30 %) vettek részt. Akik nem az NYME-KTK közgazdasági képzésén szereztek közgazdasági továbbképzést, azok között a legjellemzőbb választás a Budapesti Gazdasági Főiskolának valamelyik közgazdasági képzése, és a Miskolci Egyetem által indított gazdasági képzés volt. Jelentős még a PHD képzésre (13 %), és az erdőmérnök – tanárképzésre (11 %) beiratkozottak aránya. Az erdőmérnök – tanárképzésre beiratkozottak egy fő kivételével az erdőmérnöki tanulmányaikkal párhuzamosan kezdték el a 37


mérnök-tanári szakot. Egyaránt 6 %-kal szerepelnek a válaszok között az NYME-EMK-n indított vadgazda mérnöki, az egyéb felsőoktatási intézményekben indított vadgazda mérnöki, és az építőmérnöki szakra jelentkezettek. A válaszadók 17 %-a egyéb szakokra iratkozott be, melyek felsorolása a 9. mellékletben olvasható. A tanulmányi idő átlagosan 3 év, minimálisan egy, maximálisan kilenc év. A hosszú időtartam annak köszönhető, hogy néhányan több szakot is elvégeztek.

A munkahely szempontjából vizsgálva a továbbtanulást, megállapítható hogy ennek függvényében eltérések tapasztalhatók a továbbtanulók arányában. Az állami erdőgazdaságoknál és az ÁESZ-nél dolgozó kollégák 50 %-a tanult tovább, míg a 19-es kérdésben egyéb címszó alatt összefoglalt munkahelyeken dolgozók 77 %-a, és a NYME-n dolgozóknak pedig a 100 %-a továbbtanult (Ez a továbbtanulás jellemzően nem az NYME-re beiratkozott nappalis Phd. hallgatót jelent, akinek az NYME egyúttal munkahelye is.). A munkahely és a továbbképzés választott iránya között a kis adatmennyiség miatt nem lehet egyértelmű összefüggéseket kimutatni, de annyi látható, hogy az állami erdőgazdaságoknál és az egyéb címszó alatt megnevezett munkahelyeken dolgozók között jóval nagyobb (50 % körüli) a közgazdasági képzésben részt vevők aránya, mint a másik két fentebb említett munkahelyen. Érdekes, bár lehet hogy véletlen, hogy az egyéb munkahelyen dolgozók inkább az NYME közgazdasági képzését, míg az erdőgazdaságoknál dolgozók más egyetemek közgazdasági képzését részesítik előnyben.

38


12.2. Mi indokolta a továbbtanulást? Voltak akik a kérdésre többféle indokot is megjelöltek, így a százalékarányok összege meghaladja a 100%-ot. A továbbtanulók legnagyobb részénél (47 %) a személyes érdeklődés volt a továbbtanulás oka. A következő két helyen álló indokok a munkavégzéssel kapcsolatosak. A továbbtanulók 26 %-ánál a munkakör megfelelő ellátása a továbbtanulás oka, és 21 %-uk tanult tovább a saját munkareőpiaci pozícióinak javítása érdekében. 14 % indokolta azzal a továbbtanulását, hogy nem volt megfelelő közgazdasági képzés az egyetemen. A továbbtanulók által megfogalmazott egyéb indokok (32 %) a 9. mellékletben olvashatók.

Az hogy a megkérdezett elegendőnek érezte-e az egyetemen szerzett ismereteket a problémamentes pályakezdéshez (13-as kérdés), nem mutat összefüggést azzal hogy az erdőmérnöki szak elvégzése után továbbtanult-e.

13. Munkába állásakor az egyetem által nyújtott ismeretek elegendőek voltak-e a problémamentes pályakezdéshez, a munkaköri tevékenység zökkenőmentes elsajátításához, feladatainak ellátásához? A válaszadók 62 %-a elegendőnek érezte az egyetem által nyújtott ismereteket, 38 %-uk véleménye szerint az egyetemen szerzett ismeretek nem voltak elegendőek a pályakezdéshez.

A válaszadók 63 %-a fogalmazott meg észrevételeket a kérdéssel kapcsolatban. Az észrevételek legnagyobb arányban (a megkérdezettek 23 %-a) arra panaszkodnak, hogy az egyetemen nem volt megfelelő a gyakorlati oktatás. Többen hangsúlyozták a személyes rátermettség jelentőségét a problémák megoldásában, és többen úgy érezték, hogy a tanult ismereteket jól tudták alkalmazni. Sokan hiányolták, hogy az egyetemen nem lehetett megismerkedni a termelő egységek munkafolyamataival, adminisztrációs feladataival, és néhány válaszadó szerint hatékonyabb közgazdasági képzésre lett volna szükség. A megkérdezettek észrevételei a 9. mellékletben olvashatók.

39


14. Az egyetem befejezése óta hogyan változott meg az erdőmérnöki hivatásról alkotott képe? A megkérdezettek 18 %-ánál nem változott meg az erdőmérnöki hivatásról alkotott kép. 9 %uk szebbnek találja a szakmát mint korábban, 26 %-uk munkába állása előtt szebbnek gondolta a szakmát. Sajnos ez egy valószínűleg elkerülhetetlen csalódás, mivel az emberek többségében erről a szakmáról még mindig egy idealisztikus kép él, aminek a gyakorlati élet a legtöbb esetben már nem tud megfelelni. A társadalmi szemléletformáláshoz valószínűleg annak is hozzá kellene tartoznia, hogy a szakma megpróbáljon egy a mai valóságnak jobban megfelelő erdészképet közvetíteni magáról, mint ami jelenleg a közvéleményben él. A megkérdezettek 14 %-a hitte azt hogy több időt tölthet majd az erdőben, 17 %-uk sokat idegeskedik a munkája miatt, annak ellenére hogy korábban ezt egy nyugodt hivatásnak gondolta. A megkérdezettek 27 %-a fogalmazott meg egyéb észrevételeket. A kérdéssel kapcsolatos észrevételek a 9. mellékletben olvashatók.

A kérdés feltevése hibás volt, mivel két logikai egységet kapcsolt össze, így a kérdés egyik részére sem kaptunk megfelelően értékelhető válaszokat. A kérdést kétfelé kellett volna választani. Külön kellett volna feltenni az első három kérdést (nem változott, szebbnek találja a szakmát, szebbnek gondolta a szakmát), majd egy másik kérdésben kellett volna az erdőben töltött időre, és a hivatás nyugodtságára vonatkozó kérdéseket feltenni, és esetleg más ehhez a témakörhöz tartozó kérdéseket kapcsolni még hozzá. Így összekapcsolva a két kérdés egymást zavarta, és a kérdésekre adott válaszok megoszlottak a két részkérdés között. Ismételt felmérés esetén javaslom a kérdések szétválasztását.

15. A diploma megszerzése óta volt-e ön munkanélküli? A válaszolók kevesebb mint 7 %-a volt munkanélküli az egyetem befejezése óta. A munkanélküli státuszban töltött idő átlaga 6 hónap, a legkevesebb 2 hónap, a legtöbb 13 hónap volt. A munkanélküli státuszba kerülés indokai között lakóhely változtatás, munkahelyi személyes problémák, a pályakezdő munkanélküli alkalmazására vonatkozó munkáltatói kedvezmények igénybevétele szerepelnek. A kérdőívet visszaküldő erdőmérnökök összesített munkaidejük 0,8 %át töltötték munkanélküli státuszban. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy az erdőmérnöki diplomával az 1995-2002 közötti időszakban nem jelentett különösebb problémát az elhelyezkedés. 40


16. Hány helyen dolgozott a diploma megszerzése óta? A válaszolók 65 %-a egy munkahelyen dolgozik, mióta elvégezte az egyetemet, 23 %-uk két munkahelyen, 7 %-uk három, 5 %-uk pedig négy munkahelyen dolgozott a diploma megszerzése óta. Ebben a hivatásban viszonylag kis arányban (~ 10 %) jelentkezik a versenyszférára jellemző gyakori munkahely változtatás, és az esetek többségében itt is az első 2-3 munkahelyen eltöltött rövidebb (6-18 hónap) kereső időszakot egy a jelenlegi munkahelyen eltöltött hosszabb folyamatos időszak követ, amit akár megállapodásként is értékelhetünk.

17. Befolyásolta-e a diploma minősítése az ön elhelyezkedési lehetőségeit? A válaszolók többségének elhelyezkedési lehetőségeit nem befolyásolta a diploma minősítése. Csak 16 %-uknál volt jelentősége a diploma minősítésének, ők jellemzően a Nyugat-Magyarországi Egyetemen helyezkedtek el, illetve néhányan erdőgazdaságoknál, és kereskedelmi-szolgáltató cégeknél.

18. Jelenlegi lakóhelye A válaszolók 72 %-ánál a jelenlegi lakóhely különbözik az egyetemi évek alattitól, és 56 %uk új lakóhelye nem is ugyanabban a megyében található. A kérdőívekből arra vonatkozó következtetéseket nem lehet levonni, hogy a jelentős mértékű lakóhely változtatásnak magánéleti, vagy a lakóhely közeli munkalehetőségek szűkösségére visszavezethető okai vannak. Ismételt felmérés esetén rá lehet kérdezni erre az információra.

19. Jelenlegi munkahelye A munkahelyre vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 91 %-a válaszolt. A válaszolók 59 %-a állami erdőgazdaságoknál dolgozik, 14 %-uk az Állami Erdészeti Szolgálatnál, 9 %-uk a NyugatMagyarországi Egyetemen, 18 %-uk pedig egyéb munkahelyeken (Egyéni vállalkozóként, Nemzeti Parknál, építőiparban, más egyetemen, Erdészeti Tudományos Intézetnél, faipari, papíripari, vadgazdálkodási, dísznövény árusító és erdészeti eszközöket árusító cégeknél.). Az állami

41


erdőgazdálkodásban dolgozók aránya megegyezik a hallgatók elhelyezkedési elképzeléseivel, az ÁESZ-nél kicsit kevesebben dolgoznak, a hallgatók által egyáltalán nem választott NYME-n pedig egész magas az ott elhelyezkedett mérnökök száma, és megjelennek a palettán azok a munkahelyek, amelyekre talán egy hallgató még nem gondol, mikor a jövőbeni elhelyezkedését tervezi. Ezek általában a szakmához kapcsolódó határterületek, ahol úgy látszik az erdőmérnöki diplomával, vagy továbbképzéssel is lehet érvényesülni. A továbbképzés jelentőségét ezeken a területeken alátámasztani látszik az a tény, hogy az ezeken az egyéb munkahelyeken elhelyezkedett erdőmérnökök 77 %-a továbbtanult, ami némileg meghaladja az átlagot.

20. Nettó jövedelem A havi jövedelemre vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 81 %-a, az éves jövedelemre a megkérdezettek 74 %-a válaszolt. A havi nettó jövedelem átlaga 94 e Ft, minimuma 55 e Ft, maximuma 430 e Ft. Az éves nettó jövedelem átlaga 1345 e Ft, minimuma 660 e Ft, maximuma 6000 e Ft. Két kiugró értéket eltávolítva az adatsorból a havi nettó jövedelem átlaga 85 e Ft lesz, az éves nettó jövedelem pedig 1222 e Ft lesz, és mindkét adatsor szórása kevesebb mint a felére csökken. A jövedelmeket évfolyamonként vizsgálva, szintén a két kiugró érték nélkül, a 95-97 között végzett évfolyamok átlagos havi nettó jövedelme 92-94 e Ft, a 98-ban végzett évfolyamé 80 e Ft, a 99-ben végzett évfolyamé 89 e Ft, és a 2000-ben végzett évfolyamé 70 e Ft. A munkahely függvényében a kérdőívet visszaküldő erdőmérnökök nettó fizetése ezer forintban kifejezve a következőképpen alakul:

Munkahely Áll. erdőgazdaságok Havi Éves Átlag 81,0 1139,7 Szórás 21,0 335,4 Minimum 59 720 Maximum 160 2400

ÁESZ Havi 89,6 13,2 70 110

Éves 1456,3 315,6 900 1850

NYME Havi Éves 74,8 1102,5 20,3 460,5 55 660 107 1500

Egyéb Havi Éves 156,8 2094,0 116,1 1572,5 75 900 430 6000

A táblázatból látható, hogy jelentős különbség van a „hagyományos” erdész munkahelyeken, és az egyéb kategóriába sorolt, nem tipikus erdőmérnöki munkahelyeken elérhető fizetések között, és az is megfigyelhető, hogy ezen egyéb munkák sokfélesége miatt az itt elérhető fizetések változatossága is sokkal nagyobb.

42


A felmérés ideje (2002) óta napjainkig (2007) a minimálbér 131 %-ára, az átlagkereset pedig 144 %-ára nőtt. Amennyiben valaki a fent közölt számok hozzávetőleges mai értékét akarja megállapítani, egy 1,31-1,44 közé eső számmal kell megszoroznia őket.

21. Mennyire elégedett jelenlegi munkahelyével? A kérdőívet visszaküldő erdőmérnökök többsége elégedett jelenlegi munkahelyével. A megkérdezettek 26 %-a nagyon elégedett a munkahelyével, 65 %-a nagyjából elégedett, és csak 9 %-uk elégedetlen. Az elégedetlenek mind állami erdőgazdaságoknál dolgoznak. Az elégedetlenség legjellemzőbb indoka az alacsony fizetés, de néhányan kifogásolják a jelenlegi szakmai gyakorlatot, az újra való nyitottság hiányát, a munkahely bizonytalanságát és a kreativitást igénylő feladatok hiányát. Az elégedetlenség okait leíró szöveges megjegyzések a 9. mellékletben olvashatók. Sajnos ez a kérdés három fokozatú skálával lett feltéve, így nem hasonlítható össze megbízhatóan a következő kérdésre adott válaszokkal. Ismételt felmérés esetén mindenképpen törekedni kell arra, hogy a 21-es, és 22-es kérdésekre azonos skálán lehessen a válaszokat megadni. Ezzel lehetővé válik az általános elégedettség és az egyes munkahelyi tényezőkkel való elégedettség korrelációs vizsgálata, melynek alapján megállapítható, hogy jelen körülmények között melyik tényező gyakorol a legnagyobb hatást az általános elégedettségre.

22. A munkakörülményekkel való elégedettség vizsgálata. A megkérdezetteknek ötfokozatú skálán tizenhárom tényező szerint kellett osztályozniuk jelenlegi munkahelyüket. A kérdésekre a megkérdezettek 95-96 %-a válaszolt, kivéve a munkahelyi vezetővel kapcsolatos elégedettségre vonatkozó kérdést, melyre a megkérdezettek 91 %-a válaszolt. A kérdőívek alapján a megkérdezett erdőmérnökök többnyire elégedettek a munkahelyi körülményeikkel.

Nagyon

elégedettek

munkahelyük

megközelíthetőségével,

főnökükkel,

munkatársaikkal, a munkahelyi légkörrel, állásuk biztonságával, és az időbeosztásukkal. Elégedettek

munkaköri

elismertségével,

és

feladataikkal,

önmegvalósítási

munkahelyük lehetőségeikkel.

tárgyi

felszereltségével,

Nagyjából

elégedettek

munkájuk előmeneteli

lehetőségeikkel, és leterheltségükkel, és csak a munkahelyi jövedelem az, amivel a megkérdezettek többsége elégedetlen. A kérdőívből nem állapítható meg, hogy a munkahelyi leterheltséggel való

43


viszonylagos elégedetlenséget a túlzott, vagy a túl kis mértékű leterhelés okozza, esetleg a kettő együttesen. Ismételt felmérés esetén célszerű erre a kérdésre is kitérni.

5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0

Munkahelye tárgyi felszereltségével

Állásának biztonságával

Munkahelyének megközelithetőségével

Jövedelmével

Önmegvalósítással

Előmeneteli lehetőségeivel

Munkájának elismertségével

Munkaköri feladataival

Időbeosztásával

Munkahelyi légkörrel

Főnökével

Munkatársakkal

1.0

Leterheltségével

1.5

A munkakörülményekkel való elégedettségre vonatkozó kérdésre adott válaszok átlaga. A piros vonal az elégedettség – elégedetlenség közötti elméleti határértéket jelöli.

A kérdőív készítésekor az ötfokozatú skála értékei fölül lemaradt a skála értékeinek szöveges megnevezése, ami megkönnyítette volna a válaszadást. Ismételt felmérés esetén célszerű a kérdésfeltevést ennek megfelelően módosítani. Az erdőmérnöki hivatásból kiábrándultak válaszait a teljes minta átlagával összehasonlítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az erdőmérnöki hivatástól való elfordulásban nagy szerepet játszik a nem megfelelő kapcsolat a munkahelyi vezetővel, és hogy az érintettek úgy érzik, nincs a munkájuk megfelelően megbecsülve, mivel ennél a két kérdésnél tapasztalhatjuk a legjelentősebb

44


eltérést a két minta átlaga között. Az eredmények igazolni látszanak azt a többször hangoztatott feltevést, hogy ezt a munkát sokan inkább „szerelemből”, mint a fizetésért végzik, mivel a jövedelemmel való elégedettség tekintetében szinte semmilyen különbség sem mutatkozik a szakmában csalódottak, és a teljes minta között.

5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0

Teljes minta

Kiábrándultak




Jövedelmével





Időbeosztásával


Főnökével

Munkatársakkal

1.0

Leterheltségével

1.5

Középérték

A munkakörülményekkel való elégedettségre vonatkozó kérdésre adott válaszok átlaga a teljes mintában, és az erdőmérnöki hivatásban csalódottak között. A piros vonal az elégedettség – elégedetlenség közötti elméleti határértéket jelöli.

Az egyes tényezőket munkahelyenként vizsgálva eltérések figyelhetők meg a különféle munkahelyek sajátságai között. Talán az állami erdőgazdaságoknál dolgozók a legelégedetlenebbek a munkakörülményeikkel. Egyik területen sem emelkednek ki a többi munkahely közül, jellemzően inkább az alsó középmezőnyben teljesítenek. A munkahelyi feladataikkal és munkahelyük

45


megközelíthetőségével az összes munkahelyhez viszonyítva meg vannak elégedve. Elégedetlenek viszont leterheltségükkel, és az összes munkahely közül ők a legkevésbé elégedettek a fizetésükkel. Az

ÁESZ-nél

dolgozók

a

legelégedettebbek

az

időbeosztásukkal,

munkahelyük

biztonságával, felszereltségével, munkájuk elismertségével, és jövedelmükkel. Legkevésbé elégedettek pedig önmegvalósítási lehetőségeikkel.

5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0

Erdőgazdaság

ÁESZ

NYME

Egyéb








Leterheltségével

Időbeosztásával


Főnökével

Munkatársakkal

1.0

Jövedelmével

1.5

Középérték

A munkakörülményekkel való elégedettségre vonatkozó kérdésre adott válaszok átlaga munkahelyek szerinti bontásban. A piros vonal az elégedettség – elégedetlenség közötti elméleti határértéket jelöli.

A Nyugat-Magyarországi Egyetemen dolgozók a legelégedettebbek munkatársaikkal és főnökükkel, és ennek megfelelően a munkahelyi légkört is ők tartják legjobbnak (Persze az ő

46


válaszaikat torzíthatja az a tény, hogy tisztában voltak vele a kérdőív kitöltésekor, hogy a felmérés az Erdőmérnöki Kar vezetése számára készül.) Ők a legelégedettebbek munkahelyük megközelíthetőségével, és önmegvalósítási lehetőségeikkel is. Ugyanakkor ők panaszkodnak legjobban a leterheltségük miatt, ők a legkevésbé elégedettek munkahelyi feladataikkal, és munkájuk elismertségével, és a jövedelmükkel is nagyon elégedetlenek. A korábbiakban egyéb néven összefoglalt munkahelyeken dolgozók leginkább elégedettek munkahelyi feladataikkal. Ők a legkevésbé elégedettek a főnökükkel, munkahelyük biztonságával és megközelíthetőségével. Az előmeneteli lehetőségekkel nagyjából az összes munkahelyen azonos mértékben elégedettek. Érdekes megfigyelés, hogy a 20. kérdés alapján az állami erdőgazdaságoknál és az ÁESZ-nél dolgozók fizetése statisztikailag azonosnak vehető, mégis ugyanazzal a fizetéssel az ÁESZ dolgozók nagyon elégedettek, míg az erdőgazdaságoknál dolgozók nagyon elégedetlenek. Sőt, az ÁESZ dolgozói még azoknál az egyéb munkahelyeken dolgozóknál is elégedettebbek a fizetésükkel, akik a felmérés adatai alapján több mint 1,5-szer akkora fizetést visznek haza, mint ők. Ezek után nem meglepő, hogy a függetlenségvizsgálat nem mutatott ki korrelációt a jövedelem nagysága, és a jövedelemmel való elégedettség között.

23. Jelenlegi munkakörében jelentkező feladatai ellátásához az egyetemen tanult tantárgyak ismereteit milyen mértékben tudja hasznosítani? A kérdésre a Döntéselőkészítés az erdészetben című tantárgy kivételével a megkérdezettek több mint 97%-a válaszolt, erre az egy tantárgyra „csak” a megkérdezettek 91 %-a válaszolt. Ezzel a kérdéssel arra kerestük a választ, hogy a végzett erdőmérnökök az egyetemen oktatott tárgyak közül melyiket milyen mértékben tudták hasznosítani, és milyen tárgyakból lett volna bővebb ismeretekre a feladataik ellátásához.

A végzett mérnökök által hat leghasznosabbnak tartott tantárgy a Dendrológia (73 %), Termőhelyismerettan (68 %), Informatika (68 %), Erdőneveléstan (67 %), Talajtan (60 %), és Erdősítéstan (60 %) tantárgyak. A végzett mérnökök nagy része úgy érzi, hogy a Politológia (65 %), Fizika (62 %), Filozófia (59 %), Döntés előkészítés az erdészetben (54 %), Szerves kémia (50 %), Szilárdságtan (50 %), Genetika (50 %) tárgyakból szerzett ismereteket nem tudta munkája során hasznosítani.

47


A végzett mérnökök több mint 1/10-e érzi úgy hogy a következő tárgyakból bővebb ismeretekre lenne szüksége munkaköri feladatai ellátásához. Informatika (34 %), Erdészeti informatika (27 %), Jog (18 %), Erdőhasználattan (17 %), Idegen nyelv (15 %), Számvitel és pénzgazdálkodástan (15 %), Vezetés és vállalkozástan (13 %), Erdőrendezéstan (13 %), Erdészeti kereskedelem (12 %), Erdészeti üzemgazdaságtan (10 %), és Erdőérték számítás (10 %). Zárójelben a tantárgyat az adott kritérium (pl. nagyon hasznos, vagy bővebb ismeret kellene) szerint választó mérnökök számaránya látható, a kérdőívet visszaküldők számához képest. A részletes eredmények a 14. mellékletben olvashatók.

Az alábbiakban a több fejlesztési javaslatot kapott tantárgyak olvashatók kivonatos formában:

Informatika és Erdészeti informatika tárgyakból a gyakorlatban használhatóbb ismeretekre lenne szükségük szakmai (pl. térinformatikai) programokból, és az általánosan használt irodai szoftverekből. Jogi ismeretekből az erdőtörvény és a kapcsolódó jogi területek (vadászat, természetvédelem, munkajog) alaposabb oktatására lett volna szükségük. Számvitel és pénzgazdálkodásból gyakorlati ismeretekre, és az erdészeteknél alkalmazott bizonylati rend és számvitel oktatására lenne szükség. A Vezetés és vállalkozástan keretében oktatott anyag a gyakorlatban használhatatlan. Erdőhasználattanból, Erdőrendezéstanból, Erdészeti üzemgazdaságtanból, Dendrometriából, Faterméstanból,

több,

gyakorlatiasabb,

és

használhatóbb

ismereteket

igényelnének

a

megkérdezettek. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a nyelvoktatásra! Erdészeti kereskedelemből gyakorlati kereskedelmi ismeretek, és kereskedelmi modellek oktatását tartanák szükségesnek. Erdőértékszámítástanból a kárértékszámítás sokkal hangsúlyosabb oktatására lenne szükség. Erdősítéstanból,

Erdőneveléstanból,

Erdészeti

szaporítóanyag

termesztésből,

Vadgazdálkodástanból, több gyakorlati ismeretre lenne szükség. Erdészeti útépítéstanból az egyszerűbb pályaszerkezetekre kellene koncentrálni. Természet és környezetvédelemből a természetvédelmi törvény részletesebb ismertetésére, és a gyakorlati természetvédelem bemutatására lenne szükség. Erdészeti rovartanból az alapismeretek megszilárdítására kellene koncentrálni. A Döntéselőkészítés az erdészetben tárgyat tartalommal kellene megtölteni!

48


Az összes tárgy felsorolása, melyekből a végzett mérnökök egy részének bővebb ismeretekre lett volna szüksége, az általuk megnevezett hiányosságokkal a 9. mellékletben található. Az összes tantárgy hallgatók és végzett mérnökök általi minősítésének számadatai a 15. melléklet táblázataiban találhatók.

24.

Mely

tantárgyakat

tart

szükségesnek

az

erdész

általános

műveltség

kialakításához? A megkérdezettek 46 %-a válaszolt a kérdésre. A válaszok elég változatos képet mutatnak, amiből arra következtethetünk, hogy az „erdész általános műveltség” tartalmát a szakma szereplői elég sokféleképpen értelmezik. Vannak akiknek a válaszában több vonás is megjelenik, így a részterületek százalékarányainak összege meghaladja a 46 %-ot. Legtöbben (17 %) a jelenleg is oktatott humán és közgazdasági tárgyak oktatását tartják szükségesnek az erdész általános műveltség kialakításához. A megkérdezettek 14 %-a a jelenleg is oktatott szakmai tárgyakat tartja szükségesnek, és 12 %-uk javasol a vizsgálat idején még nem oktatott tantárgyakat (erdészettörténet, erdőgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos kulturális ismeretek, Európa és a világ erdőgazdálkodása, kommunikáció, művelődéstan, mérnöki etika, logika, földrajz, selmeci hagyományok, retorika, flóratörténet) az erdész általános műveltség kialakításához. Ezek közül azóta lehetővé vált egyes tantárgyak hallgatása, mivel a dőlt betűvel szedettek szerepelnek a kredit képzés tantervében, a vastag betűvel szedettek pedig a BSc. Képzés tantervében. További 9 % tartja szükségesnek a jelenleg is oktatott alapozó tantárgyakat az általános műveltség kialakításához. Néhány válaszoló szerint a jelenlegi tárgyak megfelelőek, és néhányan az ökológiai jellegű tárgyakat tartják szükségesnek az erdész általános műveltség kialakításához. A kérdésre adott válaszok a 9. mellékletben olvashatók.

25. Milyen egyéb ismeretek oktatásával kellene kiegészíteni az erdőmérnökképzést? A kérdésre a megkérdezettek 56 %-a válaszolt. A válaszolók közel azonos arányban javasolták az erdőmérnökképzés új tárgyakkal való kiegészítését, és a meglévő tárgyak egy részének komolyabb oktatását, és hangsúlyának növelését. Mivel voltak akik többféle javaslatot is tettek, így a százalékarányok összege meghaladja a 56 %-ot. A megkérdezettek 28 %-a javasolta új tárgyak felvételét a képzésbe. Jelentős részük (23 %) javasolta a jelenleg is oktatott tárgyak (ezen

49


belül is a közgazdaságtan, kereskedelem, idegen nyelv, fahasználat, gyakorlati ismeretek) hangsúlyosabb oktatását, és többen (6 %) szükségesnek tartják a hangsúlyok áthelyezését bizonyos tantárgyak között. A megkérdezettek leginkább a termelő egységeknél használható vezetői, közgazdasági, kereskedelmi és gyakorlati ismeretek komolyabb oktatását igényelnék. A kérdésre adott válaszok a 9. mellékletben olvashatók.

26. Az oktatott tantárgyak egymásra épülése. Eredetileg a hallgatóknak szerettem volna ezt a kérdést feltenni, mivel véleményem szerint ők, mint az oktatás résztvevői, megalapozottabb véleményt tudnak arról mondani, hogy melyik tantárgyban szerzett ismereteiket tudták egy másik tantárgy elsajátítása során alkalmazni, mint a már több éve végzett erdőmérnökök, akiknek az egyetemi emlékei évről-évre egyre távolabbiak. Aztán a kényszerű kompromisszumok egyikeként ez a kérdés átkerült a végzett mérnökök kérdőívébe. A bonyolultságára való tekintettel nem aratott osztatlan sikert a kitöltők körében, de még ennek ellenére is a kérdőívet visszaküldők 46 %-a válaszolt erre a kérdésre. A tantárgyakra vonatkozó eredmények a 16. mellékletben láthatók.

50

Összefoglalás

5. Összefoglalás A felmérés elvégzése (2002) óta eltelt hosszú idő szükségessé teszi, hogy minden megállapítást a közben eltelt változások fényében értékeljünk. Ezzel együtt a visszaérkezett kérdőívek aránya és száma alapján elfogadhatjuk, hogy egy reprezentatívnak mondható, a képzés sok területére kiterjedő adatállomány áll rendelkezésünkre, melyet jól hasznosíthat mindenki, aki a Sopronban zajló erdőmérnökképzés korszerűsítését, színvonalasabbá tételét akarja szolgálni. A felmérés egyes, nem közvetlenül oktatásra vonatkozó részei használható információkat nyújthatnak a középiskolások pályaorientációját vizsgáló programokban, illetve a végzett mérnökök pályakövetésében. A hallgatók számára is érdekesek lehetnek a végzett mérnökök elhelyezkedéssel és munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatai, majdani saját munkahelyük kiválasztásához.

A végzett mérnököknek kiküldött kérdőívek eredményei alapján a képzés legnagyobb erősségei a sokrétű oktatás, és a selmeci hagyományok. Mindkettő az egyetem történelméből származó régi adottság, melynek megőrzésére célszerű a továbbiakban is törekedni. Mind a hallgatóknak, mind a végzett mérnököknek kiküldött kérdőív alapján a képzés legnagyobb problémája a nem megfelelő gyakorlati oktatás. A válaszok tanulsága szerint a tanulmányutakkal és a nyári gyakorlatokkal a hallgatók többsége elégedett, de a tanulmányutakból néhányan még a jelenleginél is többet szeretnének. A tanulmányutakról sok végzett mérnök is elégedetten nyilatkozott. Ezen rendezvények magas költségei miatt nem biztos hogy a tanulmányutak számának növelésével kellene a gyakorlati oktatást erősíteni, hanem ahogy az eddigiekből is látható, erre más, költségkímélőbb megoldások is rendelkezésre állnak. A tanszékek/intézetek által alkalmazható egyik ilyen lehetőség több vendégelőadó meghívása, mivel velük a hallgatók többsége elégedett, és a megkérdezettek fele több vendégelőadót szeretne látni a képzésben. Másik lehetőség a gyakorlati feladatok felülvizsgálata, mivel a hallgatók többsége elégedetlen a gyakorlati feladatok minőségével. A korábbi fejezetekben, és a mellékletekben találunk arra vonatkozó információkat, hogy a hallgatók mely feladatokkal voltak elégedettek, és melyek felújítását vagy törlését tartanák szükségesnek. Amennyiben ez nem elegendő információ, akkor javasolnám a gyakorlati élet szereplőivel való kapcsolatfelvételt, ők biztosan tudnának arra vonatkozó információt adni, hogy a kérdéses feladatban megoldandó probléma

mennyire

kapcsolódik

a

gyakorlati

élethez.

Természetes,

hogy

a

tanszékeknek/intézeteknek többletmunka új feladatok kidolgozása, és a meglévők állandó frissítése, de a várható nyereséggel összehasonlítva ez talán nem túl nagy ráfordítás, egy tanszék/intézet későbbi jó hírnevének megalapozásához, vagy a jelenleginek megtartásához a szakmai köztudatban. 51

Összefoglalás

A feladatot megoldó hallgatók néhány év elteltével a gyakorlatban dolgozó mérnökök lesznek, akik az egyetemi éveik alatt szerzett tapasztalataik alapján formálnak véleményt az egyetemi oktatásról, és mint a végzett mérnököknek kiküldött kérdőívek válaszai alapján láthatjuk, ez a vélemény nem mindig pozitív. A harmadik lehetőség pedig a tantárgyak gyakorlatiasabb oktatása. Itt főleg azokra a tárgyakra érdemes figyelni, amit a kérdőívek tanulsága szerint a hallgatók fontosnak tartanának, de úgy érzik nem érdemes rá bejárni, mert nem megfelelő a szerkezete, valamint azokra, amelyekről a végzett mérnökök úgy nyilatkoztak, hogy bővebb ismeretekre lett volna szükségük ezekből a tárgyakból a munkakörük megfelelő ellátásához. A két halmaz között egyébként elég nagy az átfedés. Felmerül a hangsúlyok áthelyezésének szükségessége egyes tárgyakon belül. A gyakorlatias oktatás mellett fontos lenne a színvonalas, élvezhető előadásmód, mivel a kérdőívek eredményei alapján a hallgatók az óráról való távolmaradás legfőbb okaként a tanár élvezhetetlen előadásmódját jelölik meg, és erre a mérnökök egy része is panaszkodik válaszában. Mind a hallgatók, mind a mérnökök panaszkodnak egyes oktatók szakmai felkészültségére. Ennek orvoslására a szervezeti egységek vezetőinek nyílna lehetősége, amennyiben megfelelő információval rendelkeznének a beosztottaik munkájáról. Az előzőekben felsorolt problémák feltárásához sok segítséget nyújtana az oktatók hallgatók általi véleményezése, ami sajnos még mindig nem indult be az egyetemen. Ennek megvalósítása már kari feladat lenne. Kari feladatként jelenik meg az oktatás gyakorlatiasabbá tétele érdekében a tantárgyak jelenlegi súlyának felülvizsgálata és súlypontáthelyezés a tantárgyak között, mindenekelőtt a szakmai tárgyak óraszámának növelése érdekében. Erre vonatkozó igények mind a hallgatók, mind a végzett mérnökök kérdőíveiben megjelennek. Természetesen ennek nincs értelme az érintett tantárgyak az előző fejezetben említett „reformja”, gyakorlatiasabbá tétele nélkül. A több – kevésbé „bebetonozott” tantárgyszerkezetet felül kell vizsgálni, és a gyakorlati igényeknek jobban megfelelővé kell formálni. Ennek keretében szükségessé válhat egyes tantárgyak kreditpont értékének és óraszámának megváltoztatása, valamint egyes tantárgyak átsorolása a kötelező – kötelezően választható – szabadon választható kategóriák között, valamint ezzel párhuzamosan egyes tárgyak egymásra épülésének felülvizsgálata. Mindkét célcsoport válaszai alapján nagyobb hangsúlyt kell helyezni az informatika, és az idegen nyelvek oktatására, mivel a mai világban ez a két ismeret egyre elengedhetetlenebbé válik a sikeres munkaerőpiaci szerepléshez. A hallgatók nagyjából elégedettek voltak a tanulás infrastrukturális hátterével (informatika labor, könyvtár). Az informatika laborokra érkezett legtöbb panasz a gépek számára vonatkozott. A felmérés óta eltelt idő alatt a hallgatók Internet hozzáféréssel és saját számítógéppel való

52

Összefoglalás

ellátottsága nagymértékben javult, ezért napjainkban valószínűleg sokkal kisebb jelentőségű az informatika laborok gépellátottsága. A könyvtár szakkönyv-, és jegyzetellátottságával nem voltak megelégedve a hallgatók. Ha ezen a téren nem történt az eltelt időben komolyabb változás, akkor ezek fejlesztése mindenképp indokolt. Különösen a jegyzetek számának növelése lenne szükséges, mert erre majdnem kivétel nélkül minden hallgató panaszkodott.

A vizsgált időszakban (1995-2002) az erdőmérnöki diplomával nem jelentett különösebb nehézséget az elhelyezkedés, amit a végzett mérnökök közötti alacsony munkanélküliség is jelez, annak ellenére, hogy a mérnökök 1/3-a szerint túlképzés van a szakmában. A mérnökök többsége elégedett a szakválasztásával. Akik ma már más szakmát választanának, azoknál nem volt megállapítható, hogy a képzés hatására, vagy a gyakorlati tapasztalatok alapján fordultak el a szakmától. A válaszadók többsége elegendőnek érezte az egyetemen nyújtott ismereteket a pályakezdéshez, mégis 2/3-uk tovább tanult az egyetem elvégzése után, jellemzően gazdasági irányú képzésben. A végzett erdőmérnökök többsége elégedett jelenlegi munkakörülményeivel. Az elégedettek mind az állami erdőgazdálkodásban dolgoznak, az elégedetlenség jellemző indoka a szakmára egyébként is jellemző alacsony fizetések.

53

Köszönetnyilvánítás

6. Köszönetnyilvánítás Írásban is szeretném megköszönni mindazoknak, akik a munka elkészültében segítséget nyújtottak! Konzulensemnek Dr. Lükő István tanár úrnak a kérdőívek összeállításában, kiértékelésében, és a munka írása során nyújtott segítségét. Dr. Mészáros Károly dékán úrnak a kérdőívek összeállításában, és az Erdőmérnöki Szakon folyó oktatás áttekintésében nyújtott szakmai, és a felmérés elvégzésében az Erdőmérnöki Kar forrásaiból nyújtott anyagi segítséget. Kondor Istvánnak, a volt Egri ÁESZ, most Heves Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatójának, valamint Schmidt Zoltán Erdőtervezési Igazgatóhelyettesnek, hogy az erdőtervezési osztályra nehezedő jelentős mennyiségű feladat ellenére engedélyezték számomra másfél hónap fizetés nélküli szabadság kivételét, melynek felhasználásával végre befejezhettem a hosszú ideje húzódó kiértékeléseket. Gál Bernadettnek, aki vállalta a dolgozat átnézését, és mindezt meglepően rövid idő alatt teljesítve nagyon hasznos tanácsokkal látott el. Dobó Istvánnak, aki családja és bokros teendői mellett szintén szakított időt a munka átolvasására, és sok hasznos észrevétellel segítette a dolgozat jobbá tételét. A soproni „Hatos tanya” lakóinak, hogy a Sopronban töltött konzultációs időszakokban náluk lakhattam.

54

Irodalomjegyzék

7. Irodalomjegyzék 146/1998 (IX. 9.) Kormányrendelet az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről. 15/2006 (IV. 3.) OM rendelet az alap-, és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről. 54/2007 (IV. 3.) KT határozat a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Erdőmérnöki Alapképzési (BSc.) Szak tanterve. M. Dr. Bartal Andrea – Dr. Széphalmi Ágnes: Adatgyűjtés és statisztikai elemzés a pedagógiai gyakorlatban. Budapest, 1982, Tankönyvkiadó. Hoksa Attila – Simon Sándor – Szűcs Ferenc: Egy balek tudnivalói. Sopron, 1998, EFE. Blaskovits László: Kérdés – kérdőív – megkérdezés a piackutatás gyakorlatában. Budapest, 1975, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Lükő István: A Környezeti szakemberképzés társadalmi háttere. Sopron, 2000, KÖRSZAKI Zárótanulmány. Szerk. Varga Lajos: Kutatás – módszertan I. Bevezetés a pedagógiai induktív kutatás módszereibe, és útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. 2 köt. Budapest, 2006, BME tankönyv, p. 179-193. Dr. Simon Judit: Marketingkutatás II. Budapest, 2001, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, oktatási segédanyag. Bartha Dénes – Oroszi Sándor: Selmec, Selmec, sáros Selmec … Budapest – Sopron, 1991, Erdészettörténeti közlemények. Lothar Sachs: Statisztikai módszerek. Budapest, 1985, Mezőgazdasági Kiadó. Andreas Roloff: Tharandter Absolventenstudie. AFZ-DerWald, 2002. augusztus. Vityi Andrea: A hazai környezetmérnök képzés struktúrájának, a végzett szakemberek pályaorientációjának, és a fogadó szervezetek szakmai igényeinek vizsgálata. Sopron, 2000, NYME – EMK Diplomamunka

55

1. melléklet

146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet (kivonat) az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § Az agrár-felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai szintű végzettség szerezhető. 2. § Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, míg a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza.

1. számú melléklet a 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelethez Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei 1. A képzés célja Agrárértelmiségi szakemberek képzése, akik a választott szak gyakorlati műveléséhez szükséges általános műveltség, szakmai intelligencia, természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, társadalomtudományi és gazdasági alapok, legalább egy idegen nyelv kellő szintű ismerete, konkrét gyakorlati módszerek és reproduktív szakmai alkalmazási képességük birtokában a munkahelyi sajátosságok megismerése, illetve kellő gyakorlat megszerzése után alkalmassá válnak a mezőgazdaságban és a rokonterületeken a szakjuknak megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatások előkészítési, teljesítési, üzemeltetési, illetve irányítási feladatainak, valamint - szakmai irányítás mellett - a tervezés és fejlesztés részfeladatainak megoldására, az értelmiségi létből fakadó közéleti tevékenységre, a végzettségük szintje szerinti szakirányú továbbképzésben való részvételre, továbbá gyorsan és rugalmasan képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó természeti és társadalmi környezethez, piaci viszonyokhoz. Az egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek képesek továbbá a szakjukon belül választott speciális területük alkotó művelésére, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló mérnöki szintetizáló készségek alapján a tudomány új eredményeinek megismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére, ezeknek a mérnöki tervezésben és fejlesztésben való önálló alkalmazására, a szakterületükön folyó tudományos kutatásba való bekapcsolódásra, szervezett tudományos továbbképzésben való részvételre. 2. A végzettség szintje és a szakképzettség a) Egyetemi szint Okleveles - a szakra utaló megjelöléssel - mérnök, valamint állatorvos, okleveles alkalmazott zoológus, okleveles mérnöktanár szakképzettség egyetemen szerezhető. b) Főiskolai szint Főiskolai szintű - a szakra utaló megjelöléssel - mérnök, munkavállalási tanácsadó, agrármenedzser, vállalkozó-menedzser, mérnöktanár szakképzettség egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben szerezhető. A képzés sajátosságaira tekintettel egyes szakokon egyetemi és főiskolai végzettség is szerezhető. 3. A képzési idő a) Egyetemi szint A képzési idő 10 félévben legalább 9000 összóra - az ennek megfelelő teljesítmény 300 kredit -, ebből a nappali tagozaton legalább 3000 a tanóra (nyelvi és testnevelési tanórák, valamint az üzemi, terep-, illetőleg termelési gyakorlatok nélkül). A főiskolai végzettségű mérnök a megfelelő egyetemi szakon 2-6 félév alatt okleveles mérnöki képesítést szerezhet. b) Főiskolai szint

1. melléklet

A képzési idő 6-8 félévben legalább 5400 összóra - az ennek megfelelő teljesítmény legalább 180 kredit -, ebből a nappali tagozaton legalább 1620 a tanóra (nyelvi és testnevelési tanórák, valamint az üzemi, illetőleg termelési gyakorlatok nélkül). c) Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában: 1. összóra: a tananyag elsajátításához szükséges különféle típusú (szorgalmi és vizsgaidőszakon belüli és azokon kívüli) tanrendszerű és egyéni időráfordítások összessége (tanóra, vizsgára való felkészülés, konzultáció, önálló tanulmányi tevékenység, szakmai gyakorlat, tervezési feladatok és házi feladatok kidolgozása stb.); 2. tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő; 3. egy kredit (nappali tagozatos képzésben) átlagosan 15-16 tanóra és az ehhez kapcsolódó mintegy 10-12 óra egyéni munka együttes mennyiségének, azaz mintegy 25-28 összórának felelhet meg; 4. a félév 12-15 hét szorgalmi és 5-7 hét vizsgaidőszak. A tanórákban kifejezett képzési idő magába foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati tanóráit. Az egyes tantárgyak, tantárgyrészek elsajátításához szükséges összórák mennyiségét, illetőleg az ennek megfelelő kreditértéket az intézményi tantárgyprogramok határozzák meg. Egy adott tantárgynak, vagy tantárgyrésznek csak egyetlen kredit értéke lehet, amely a tananyag elsajátításához szükséges munkamennyiséget fejezi ki, így független egyfelől attól, hogy a tárgy egy adott szakon kötelező, kötelezően (listásan) választható, vagy választható, másfelől a képzés (nappali, esti, levelező stb.) formájától. 4. A képzés főbb tanulmányi területei a) Természettudományos és egyéb alapismeretek A szak sajátosságai által megszabott tartalommal a szakmai és konvertálható ismeretek megalapozását, valamint a természettudományos, illetve műszaki képesítésű szakemberekkel való kommunikációképességet szolgáló ismeretek. b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek A természettudományos alapismeretekkel együtt a szak sajátosságai által megszabott tartalommal és mértékben a szakmai törzsanyag megalapozását szolgáló ismeretek. c) Gazdasági és humán ismeretek A szak sajátosságai által megszabott tartalmú és mértékű gazdasági (menedzsment, kereskedelmi, marketing), humántudományi, jogi és a szakterület műveléséhez szükséges idegen nyelvi ismeretek. d) Szakmai törzsanyag A tananyagnak azt a részét képezi, amely a szak területén belül biztosítja a széles körű konvertibilitást, ugyanakkor kitekintő ismereteket nyújt, beleértve a környezeti, minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonságtechnikai ismereteket is. e) Differenciált szakmai ismeretek A szakhoz kapcsolódó, általában azon belüli, különféle speciális területek művelésével összefüggő, a szakmai képességek kifejlődését elősegítő további tananyag. Az egyes szakok sajátosságaira tekintettel az adott szakon belül választott speciális terület műveléséhez szükséges, az alap- és alapozó ismereteket meghaladó további természettudományos, műszaki és gazdasági ismereteket is tartalmazhat. Ide sorolható a diplomamunka, illetve a szakdolgozat elkészítése kapcsán elsajátítandó speciális szakmai ismeretek és képességek. f) Szakmai gyakorlat Az agrár-felsőoktatás valamennyi szintjén meghatározó a gyakorlati életben való részvételre történő felkészítés, amely a szak sajátosságaitól függően az összefüggő (nyári) szakmai (termelési, üzemi) gyakorlatok, illetve egyes szakokon a kiemelt tárgyköröket a szorgalmi időszakban lezáró, gyakorlati problémákat bemutató és konkrét szakmai feladatot megoldó többnapos, ún. nagygyakorlatok mellett a szorgalmi (és esetleg a vizsga-) időszakon belüli, havonta ismétlődő egyhetes gyakorlatokat is jelenthet. Idetartozhat egyes szakokon a képzés utolsó szorgalmi időszakának végére tervezett, a záróvizsga tárgyköreit magába foglaló, szintetizáló jellegű többnapos terepi foglalkozás is. Egyes egyetemi szintű szakokon az első három tanévben az a)-d) pontok tanulmányi területeken egységes a képzés, az utolsó két tanévben pedig a hallgató egyéni érdeklődésének és céljának megfelelő speciális területre orientálódhat; ezt a lehetőséget a differenciált szakmai ismeretek keretében lehet biztosítani. Hasonló orientáció egyes főiskolai szintű szakokon is lehetséges, a rövidebb tanulmányi időnek megfelelően kisebb mértékben. Az egyes szakok sajátos képesítési követelményei az a)-e) pontok tanulmányi területek arányait általában a nyelvi és testnevelési órák nélkül minimálisan előírt tanórák, az f) pont területét pedig a minimálisan előírt összórák százalékában, illetőleg az egyes főbb tanulmányi területeken megszerzendő kreditek alsó határa formájában tartalmazhatják.

1. melléklet

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, beszámolók, kollokviumok, szigorlatok, nyelvvizsga, egyes szakokon gyakorlati végszigorlat letételéből, szakmai gyakorlat(ok) elvégzéséből, diplomamunka vagy szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze. 5.1. A diplomamunka A diplomamunka egyetemi szinten a szakképzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű - tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési - feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a kiegészítő irodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával, illetőleg segítségével megoldható, és igazolja azt, hogy a jelölt képes a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladat kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére. 5.3. A záróvizsga 5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a) Egyetemi szinten: a tantervben előírt követelmények, különösen - legalább 45 vizsga, - legalább 300 kredit, melyekben a diplomamunka legfeljebb 30 kredit értékű, - legalább egy idegen nyelvből C típusú, középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, - szakmai gyakorlatok, - diplomamunka. Az egyes intézmények a sajátosságokra tekintettel mindkét szinten több, illetve magasabb szintű követelményt is előírhatnak. 5.3.2. A záróvizsga részei a) Egyetemi szinten: - a diplomamunka megvédése, - szóbeli vizsga a diplomamunkához kapcsolódóan kijelölt szaktárgyakból, illetőleg szaktárgyrészekből, amelyekhez tartozó összes tananyag mennyiségének értéke legalább 15 kredit. Egyes szakokon a sajátosságokra és a hagyományokra tekintettel a diplomamunka, illetve a szakdolgozat akár nyilvános - megvédése a záróvizsga szóbeli részétől elkülönítve is lehetséges. 5.3.3. A záróvizsga eredménye A záróvizsga szóbeli részére és a diplomamunkára, illetve a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel - kapott két (legalább elégséges) érdemjegynek a számtani közepe.

2. számú melléklet a 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelethez Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK

ERDŐMÉRNÖKI SZAK 1. A képzési cél Okleveles erdőmérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - az erdőgazdálkodással összefüggő mérnöki tevékenységhez szükséges biológiai, műszaki és közgazdasági ismeretekből magas szintű elméleti tudással és gyakorlati készségekkel rendelkeznek. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Okleveles erdőmérnök.

1. melléklet

3. A képzési idő Nappali tagozaton 10 félévben legalább 5448 tanóra az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével. 4. A képzés főbb tanulmányi területei a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek A matematika, az informatika, az ábrázoló geometria és műszaki rajz, a geodézia, a fizika, a mechanika, az általános géptan, a kémia, valamint a növénytan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 22%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 39 kredit. b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek A környezetvédelem, az erdészeti meteorológia, a termőhely-ismerettan, az erdészeti állattan, a dendrometria, valamint a faterméstan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 6%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 11 kredit. c) Gazdasági és humán ismeretek A társadalomtudományok, a közgazdaságtan, az erdészeti gazdaságtan, az operációkutatás, az erdészeti politika és jog a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 14%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 25 kredit. d) Szakmai törzsanyag Az erdőműveléstan, az erdészeti növénykórtan, az erdővédelemtan, a vadászat és vadgazdálkodástan, az erdőrendezéstan, az erdészeti gépek és üzemeltetésük, az ergonómia, az erdőhasználattan, a faanyag-ismerettan és fafeldolgozástan, az erdészeti útépítéstan, az erdészeti vízgazdálkodástan, valamint az erdészeti építéstan, a biztonságtechnika és a közigazgatási ismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 41%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 75 kredit. e) Differenciált szakmai ismeretek Az utolsó két tanévben az erdőművelési és ökológiai, az erdőrendezési, a környezetvédelmi, illetve az erdészettel kapcsolatos műszaki, ökonómiai, földtudományi, gépesítési, informatikai, valamint pénzügyi vagy marketing menedzser ismeretek közül választható egyik szakterület a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 5%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 9 kredit. f) Szakmai gyakorlat A gyakorlati felkészítést szolgáló, az intézmény által kiemelt tárgyköröket lezáró nagygyakorlatok a képzési idő mintegy 4%-át, az üzemi gyakorlatok mintegy 6%-át, a komplex tanulmányút pedig mintegy 2%-át alkotják, illetőleg az ezeknek megfelelő teljesítmény legalább 5, 7, illetve 21 kredit. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével - kötelező szigorlati tárgyak: a matematika, a növénytan, a termőhely-ismerettan, a geodézia, az erdővédelemtan, valamint az erdészeti útépítés, - a diplomamunka az intézmény által felkínált tudományterületekről választott alkotó jellegű erdőmérnöki feladat, - a záróvizsgára bocsátás feltétele a nagygyakorlatok teljesítése is, - a záróvizsga szóbeli része az erdőműveléstan, az erdőhasználattan, az erdőrendezéstan, az erdészeti gazdaságtan, valamint az erdészeti jog és igazgatás tárgyköreiből tevődik össze.

4. melléklet

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (kivonat) az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Művészeti Egyetemek Rektori Széke egyetértésével - a következőket rendelem el: 1. § A felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket (kompetenciákat) - a hitéleti képzés szakjainak kivételével - e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. 2. § A felsőoktatási alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit - a hitéleti képzés szakjainak kivételével - e rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A hitéleti alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. 3. § A felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit - a hitéleti képzés szakjainak, valamint a tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak) kivételével - e rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A hitéleti mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. 5. § E rendelet 2-4. számú mellékleteiben meghatározott alap- és mesterképzési szakokon az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak megfelelő informatikai írástudás (személyi számítógép, operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet és az elektronikus levelezés használatával kapcsolatos ismeretek), továbbá az egészségfejlesztési alapismeretek, melyek magukban foglalják a környezet-, baleset- és fogyasztóvédelem alapismereteit is. 6. § Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben is. 7. § (1) E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK 1. Ciklusokra bontott képzésben az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy - a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet; - képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására; - ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat; - képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására; b) ismereteit illetően alkalmas - szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására; - az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására; - idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni; - a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; - önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására; - a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére; - saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére; - a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik - olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;

4. melléklet

- minőségtudattal és sikerorientáltsággal; - saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével; - értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. 2. Ciklusokra bontott képzésben az osztott és az egységes, osztatlan mesterképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy - felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására; - ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat; - eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában; - képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére; b) ismereteit illetően alkalmas - rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni; - a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére; - szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat; - a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre; - az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik - a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre; - saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével, - értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.

2. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 4. ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: erdőmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) - szakképzettség: erdőmérnök - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Forestry Engineer 3. Képzési terület: agrár 4. Képzési ág: erdőmérnöki 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek: 10 kredit 6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit 6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 88 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

4. melléklet

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan erdőmérnökök képzése, akik az erdőgazdálkodáshoz szükséges természettudományi, műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. Az erdészet fatermesztési, fahasználati, gazdálkodási, valamint vadgazdálkodási területén alapos jártassággal rendelkeznek, ismereteiket a gyakorlatban alkotó módon tudják alkalmazni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az erdőmérnökök képesek: - biológiai, műszaki és ökológiai ismereteik alapján az erdő szakszerű, a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciót együttesen fenntartó kezelésére; - az erdei ökoszisztéma biotópja és biocönózisa kapcsolatrendszerének és az abban lejátszódó folyamatok felismerésére; - a természetes erdőfejlődés folyamatába történő emberi beavatkozás hatásának megítélésére; - az erdőben károsító szervezetek felismerésére és az ellenük való hatékony védekezésre; - az erdészeti tevékenység bioökológiai, technikai és ökonómiai összefüggéseinek felismerésére; - az erdőgazdálkodással szemben támasztott társadalmi, gazdasági igények közvetítésére; - a környezet és természetvédelem összefüggéseinek alkalmazására; - szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére és azok értékelésére. Rendelkeznek megfelelő kommunikációs készséggel, idegen-nyelvtudással. Az alapfokozat birtokában az erdőmérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - alkalmasak: - termelésirányító, erdőművelési és fahasználati műszaki vezetői teendők ellátására, erdőgazdálkodó szervezeteknél; - mérnöki feladatok ellátására az erdészetet irányító, ellenőrző és felügyelő hatóságoknál; - szaktanácsadói feladatok ellátására; - erdőgazdálkodási vállalkozásokban erdőművelési és fahasználati tevékenység szervezésére és irányítására; - felsőfokú vadgazdálkodási végzettséghez kötött munkakörök ellátására. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): - természettudományos és mérnöki alapismeretek: 46-61 kredit matematika, fizika, mechanika, kémia, növénytan, ökológia, földtan, általános géptan, geodézia; - gazdasági és humán ismeretek: 6-9 kredit közgazdaságtan, számvitel és pénzgazdálkodástan, jogi ismeretek, EU agrárpolitika; - szakmai törzsanyag: 91-135 kredit erdészeti termőhely-ismerettan, erdőművelési, erdővédelmi, erdészeti növénykórtani, erdészeti állattani, erdészeti rovartani, vadászati és vadgazdálkodási, erdőhasználati, erdészeti géptani, erdőrendezési, dendrometriai, faterméstani, erdészeti üzemgazdasági, erdészeti szervezési és vezetési ismeretek, differenciált szakmai ismeretek. 9. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

Ò§«¹¿¬óÓ¿¹§¿®±®-¦?¹· Û¹§»¬»³ Û®¼ ³7®²*µ· Õ¿®ô Û®¼ ³7®²*µ· ß´¿°µ7°¦7-· øÞÍ½÷ Í¦¿µ Ö-ª?¸¿¹§¬¿ ¿¦ Û®¼ ³7®²*µ· Õ¿® Ì¿²?½-¿ ¿ ÕÌ ëìñîððéò ø×Êòíò÷ -¦ò ¸¿¬?®±¦¿¬¬¿´

_¾®?¦±´- ¹»±³»¬®·¿

Ûðïóïðë

ï

ó

ó

ß

Ù§ñÔ Õ® Ì¿²¬?®¹§ »´ ¿¼-¶¿ Í¦ ³ Øò Ì»³»-ª?®· _¹±¬¿ ï ï î Ü®ò Ú

Û®¼7-¦»¬· ?´¿¬¬¿²

Ûîðóïðí

ï

ó

ó

ß

î

î

_´¬¿´?²±- 7- -¦»®ª»¬´»² µ7³·¿ Ú*´¼¬¿² Ö±¹· ·-³»®»¬»µ

Ûðîóïðï Ûèîóïîí Ûìïóïðï

ï ï ï

ó ó ó

ó ó ó

ß ß ß

î î î

î ð ð

Ó¿¬»³¿¬·µ¿ ×ò Û®¼7-¦»¬· ²*ª7²§¬¿² Ù±³¾¿·-³»®»¬ Ó±¸¿·-³»®»¬ Ò*ª7²§¸¿¬?®±¦?-· ¹§¿µ±®´¿¬±µ Û¬²±¾±¬¿²·µ¿

Ûðïóïðï Ûèïóïîé Ûèïóïïë Ûèïóïïé Ûèïóïðé Ûèïóïîï

ï ï ï ï ï ï

ó ó

ó ó

ß ß Þ Þ Þ Ý

î í ð î ð ð

î î î ð î î

í Ô¿µ¿¬±- Ú»®»²½ Ü®ò Ó±´²?®²7 Ø¿³ª¿ë Ô3ª·¿ Ü®ò î Þ·¼´- ß²¼®?- Ü®ò í Ö?¹»® Ô?-¦´- Ü®ò Øò Ì»³»-ª?®· _¹±¬¿ ë Ü®ò ì Ý-·-¦?® _¹²»- Ü®ò í Þ*®½-*µ Æ±´¬?² í M¼±® Ð7¬»® Ü®ò í Ê·¼7µ· Î-¾»®¬ í Ê·¼7µ· Î-¾»®¬

ß´¿°±¦- ³¿¬»³¿¬·µ¿ Ó7®²*µ»¬·µ¿ ÛË ·-³»®»¬»µ Ì»®³7-¦»¬ 7- ¬?¶»-¦¬7¬·µ¿

Ûðïóïðð ÚÕÒßÓÛÌ× ÚÕÒßÚÛË ÚÕÒÌßÖÛÍÆ

ï ï ï ï

Ý Ý Ý Ý

ð î î î

î ð ð ð

í ØòÍ¦±ª?¬· Û®·µ¿ Ü®ò î Ó±´²?® Ô?-¦´- Ü®ò í Í¦·¬¿ Í¦¿¾±´½- Ü®ò í Ó±´²?® Ô?-¦´- Ü®ò

Ø»´§· ¬?®-¿¼¿´±³ Ú·´±¦-º·¿

ÚÎÒÝØÛÌ ÚïÚÒÚ×Ô

ï ï

Ý Ý

î î

ð ð

í Í¦®»¬§µ- Ù§*¹§ Ü®ò Ú í Ó±´²?® Ô?-¦´- Ü®ò Ú

×²º±®³¿¬·µ¿

Ûìîóïðï

ï

ÕÎ

ï

î

ð Ú¿½-µ- Ú»®»²½

Ú

×¼»¹»² ²§»´ª ×ò W¹¸¿¶´¿¬¬¿² Ò*ª7²§®»²¼-¦»®¬¿² Ú·¦·µ¿

Ûèîóïîë Ûèïóïîç

ï î î î

ÕÎ ß ß ß

î î î

ì î í î

Ú Ê Ê Ê

Ó¿¬»³¿¬·µ¿ ××æ

Ûðïóïðí

î

ß

î

î

Í¦»®ª»- µ7³·¿

Ûðîóïðí

î

Ó¿¬»³¿¬·µ¿ ×ò _´¬ò 7- -¦»®ª»¬´»² µ7³·¿

ð í Ê·¹ Ð7¬»® Ü®ò ì Þ¿®¬¸¿ Ü7²»- Ü®ò ì Ð¿°° Ù§*®¹§ Ü®ò Øò Ì»³»-ª?®· _¹±¬¿ ë Ü®ò

ß

î

î

Õ*¦¹¿¦¼¿-?¹¬¿² Ê¿¼?-¦¿¬· µ·²±´-¹·¿

Ûìïóïðí Ûçðóïïç

î î

Û®¼7-¦»¬· ?´´¿¬¿²

ß Ý

î î

ï ï

ì ß´¾»®¬ Ô»ª»²¬» Ü®ò Ê Í¬¿®µ Ó¿¹¼±´²¿ Ü®òô í Ô»¬¬ Þ7´¿ Ü®ò Ú í Í?²¼±® Ù§«´¿ Ü®ò Ê

î

×¼»¹»²²§»´ª ×ò

ì

ð

Ú

î í

í Õ±ª?½- Ù?¾±® Ü®ò ì Þ¿®¬¸¿ Ü7²»- Ü®ò

Ê Ê

Ì¿²¬?®¹§

Õ-¼

×¼»¹»² ²§»´ª ××ò Û®¼7-¦»¬· ¬¿´¿¶¬¿² Ü»²¼®±´-¹·¿

Ûèîóïîé Ûèïóïíï

Í¦

Û´ ¬?®¹§ï

Û´ ¬?®¹§î

í í

Ú*´¼¬¿² Û®¼ò ²*ª7²§¬¿² Ó¿¬»³¿¬·µ¿×ò

Ú*´¼¬¿² Ò*ª7²§®»²¼-¦»®¬¿²

Ó¿¬»³¿¬·µ¿ ×ò

ó

Û´ ¬?®¹§í

Ì

Û

ÕÎ _´¬ò 7- -¦»®ª»¬´»² µ7³·¿ W¹¸¿¶´¿¬¬¿²

ß ß

î î

Ê Ê Ê Ú Ê Ê Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú Ú

Ê

Ì¿²¬?®¹§

Õ-¼

Í¦

Û´ ¬?®¹§ï

Ù»±¼7¦·¿ ×ò Ê¿¼?-¦¿¬¬¿² Í¬¿¬·µ¿ Ê¿¼?´´±³?²§±µ -¦¿¾?´§±¦?-¿

Ûêíóïðé Ûçðóïîí Ûçðóïîë

í í í í

Ê¿¼º*´¼¹¿¦¼?´µ±¼?- 7- ª¿¼¬¿µ¿®³?²§±¦?Í¦¿µ·®±¼¿´³· ·-³»®»¬»µ

Ûçðóïîé Ûìîóïðé

í í

Ó¿¬»³¿¬·µ¿ ××ò Û®¼7-¦»¬· ?´´¿¬¬¿² Ó¿¬»³¿¬·µ¿ ××ò Ó¿¬»³¿¬·µ¿ ×ò _´¬¿´?²±- 7-¦»®ª»¬´»² µ7³·¿ ×²º±®³¿¬·µ¿

Û®¼7-¦»¬· µ»®»-µ»¼»´»³

Ûìïóïïï

í

Ò*ª7²§· µ7³·¿·

Ûðîóïîï

Ê3¦¬¿² Ð®±¹®¿³±¦?-

Û´ ¬?®¹§î Ú·¦·µ¿

Û´ ¬?®¹§í

Ì

Û

Ù§ñÔ Õ® Ì¿²¬?®¹§ »´ ¿¼-¶¿ Þ?½-¿¬§¿· Ô?-¦´î í Ü®ò î ì Ò?¸´·µ ß²¼®?- Ü®ò î í Ú±¼±® Ì¿³?- Ü®ò î ë Ò?¸´·µ ß²¼®?- Ü®ò

Í¦ ³

ß ß ß Þ

î î î î

Þ Þ

î î

î ï

ë Î·¾?½- ß¬¬·´¿ Ü®ò ì Ú¿½-µ- Ú»®»²½

Õ*¦¹¿¦¼¿-?¹¬¿²

Þ

î

ï

ì Í¬¿®µ Ó¿¹¼±´²¿ Ü®ò Ê

í

Í¦»®ª»- µ7³·¿

Þ

î

î

Ûêîóïðí Ûìîóïðë

í í

W¹¸¿¶´¿¬¬¿² ×²º±®³¿¬·µ¿

Þ Ý

î ï

î î

Û«®-°¿· ¿¹®?®°±´·¬·µ¿ Û®¼ ¾»½-´7-¬¿² Ò*ª7²§º*´¼®¿¶¦ 7- ¬?®-«´?-¬¿² Û®¼7-¦»¬· ¬»®³ ¸»´§·-³»®»¬¬¿²

Ûìïóïïç Ûìîóïïï Ûèïóïíí Ûèîóïîç

ì ì ì ì

Ó¿¬»³¿¬·µ¿ ×ò Ü»²¼®±´-¹·¿ W¹¸¿¶´¿¬¬¿²

ß ß ß ß

í í î î

ð î ð í

ë ß´¾»®¬ Ô»ª»²¬» Ü®ò Ù®·¾±ª-¦µ· Æ±´¬?² Ü®òô Õ«½-»®¿ Ó·¸?´§ ì Ü®ò î Ó7-¦?®±- Õ?®±´§ î Ü®ò í Ê»°»®¼· Ù?¾±® Ü®ò î Þ¿®¬¸¿ Ü7²»- Ü®ò ì Õ±ª?½- Ù?¾±® Ü®ò

Û®¼7-¦»¬· ®±ª¿®¬¿² _´¬¿´?²±- ¹7°¬¿² Ú»¹§ª»®¬¿² 7- ¾¿´´·-¦¬·µ¿

Ûîðóïðé Ûïíóïðï Ûçðóïîï

ì ì î

Û®¼7-¦»¬· ?´´¿¬¬¿² _¾®?¦±´- ¹»±³»¬®·¿ _´¬¿´?²±- ¹7°¬¿²

ó

ß ß Ý

ï î î

î î ï

î Ì®¿-»® Ù§*®¹§ Ü®ò ì Ø±®ª?¬¸ Þ7´¿ Ü®ò í Í?²¼±® Ù§«´¿ Ü®ò

Æ?®¬¬7®· ²¿¹§ª¿¼¬¿®¬?-

Ûçðóïíé

ì

Ê¿¼º*´¼¹¿¦¼?´µ±¼?7- ª¿¼¬¿µ¿®³?²§±¦?-

ó

Þ

î

î

ì Ö?²±-µ¿ Ú»®»²½ Ü®ò Ê

ß°®-ª¿¼ *µ±´-¹·¿· 7- 7´ ¸»´§ó¹¿¦¼?´µ±¼?Í¦¿µµ±³³«²·µ?½·Í¦?³ª·¬»´ 7- °7²¦¹¿¦¼?´µ±¼?-

Ûçðóïíë Ûìïóïðç

ì ì ì

Þ Þ Þ

î î î

î ð ð

ì Ú¿®¿¹- Í?²¼±® Ü®ò î Ú¿½-µ- Ú»®»²½ î Ô»¬¬ Þ7´¿ Ü®ò

Ê Ú Ú

Ú?¬´¿² ²*ª7²§¬?®-«´?-±µ ·-³»®»¬»

Ûèïóïîí

ì

Þ

ð

î

í Õ·®?´§ Ù»®¹»´§ Ü®ò

Ú

Ù§±³·-³»®»¬

Ûèïóïîë

ì

Þ

î

ð

í Õ·®?´§ Ù»®¹»´§ Ü®ò

Ú

Ó¿¹§¿® ²*ª7²§ª·´?¹ ·-³»®»¬» Ó«²µ¿-¦»®ª»¦7-¬¿² Ó·µ®±¾·±´-¹·¿

Ûèïóïïç Ûïîóïðë Ûèîóïïï

ì ì ì

Þ Þ Ý

î î î

ð ï ï

í Õ·®?´§ Ù»®¹»´§ Ü®ò î Î«³°º Ö?²±- Ü®ò í Ø»·´ Þ?´·²¬ Ü®ò

Ú Ú Ú

Û¬±´-¹·¿ Ú¿¬»®³7-¬¿² Û®¼7-¦»¬· ¹7°»µ

Ûçðóïðé Ûìîóïïí Ûïíóïïí

ì ë ë

Ý ß ß

î ï î

ð ï í

î Ö?²±-µ¿ Ú»®»²½ Ü®ò Ê î Ê»°»®¼· Ù?¾±® Ü®ò Ê ì Ø±®ª?¬¸ Þ7´¿ Ü®ò Ê

ó Í¦»®ª»- µ7³·¿

Ú*´¼¬¿²

Û®¼ò ¬¿´¿¶¬¿² Û®¼ò ¬¿´¿¶¬¿²

Í¬¿¬·µ¿

Ê¿¼º*´¼¹¿¦¼?´µ±¼?- Ê¿¼?´´±³?²§±µ 7- ª¿¼¬¿µ¿®³?²§±¦?- -¦¿¾?´§±¦?-¿ ×²º±®³¿¬·µ¿ Õ*¦¹¿¦¼¿-?¹¬¿² Ò*ª7²§®»²¼-¦»®¬¿² ø»®¼7-¦»¬·÷ Ò*ª7²§®»²¼-¦»®¬¿² ø»®¼7-¦»¬·÷ Ò*ª7²§®»²¼-¦»®¬¿² ø»®¼7-¦»¬·÷

Û®¼ ¾»½-´7-¬¿² _´¬¿´?²±- Ù7°¬¿²

Ê Ê Ê Ê Ê Ú

Ú

Ê Ú Ê Ê Ê Ê Ê Ê Ê

Ì¿²¬?®¹§

Õ-¼

Í¦

Û´ ¬?®¹§ï

Û´ ¬?®¹§î

Û´ ¬?®¹§í

Ì

Û

Ù§ñÔ Õ® Ì¿²¬?®¹§ »´ ¿¼-¶¿ Í¦ ³

Û®¼ ·-³»®»¬¬¿²

Ûíðóïðí

ë

Ò*ª7²§º*´¼®¿¶¦ 7¬?®-«´?-¬¿²

Û®¼ò Ì»®³ ¸»´§·-³»®»¬¬¿²

ß

î

î

í Õ±´±-¦?® Ö-¦-»º Ü®ò Ê

Û®¼7-¦»¬· -¦¿°±®3¬-¿²§¿¹ó¬»®³»´7-¬¿² Û®¼7-¦»¬· ²*ª7²§µ-®¬¿²

Ûîðóïðç Ûîðóïðç

ë ë

Ü»²¼®±´-¹·¿ Ü»²¼®±´-¹·¿

Û®¼ò ¬»®³ ¸»´§·-³»®»¬¬¿² Û®¼7-¦»¬· ®±ª¿®¬¿²

ß ß

ï î

í ï

í Ú®¿²µ Ò±®¾»®¬ Ü®ò î Í¦¿¾- ×´±²¿ Ü®ò

Û®¼7-¦»¬· -¦»®ª»¦7- 7- ª»¦»¬7Û®¼ ¸¿-¦²?´¿¬¬¿² ×ò

Ûìïóïïí Ûïîóïðï

ë ë

Û®¼ ·-³»®»¬¬¿²

ß ß

î î

î ì

Ô»¬¬ Þ7´¿ Ü®òô Í¬¿®µ í Ó¿¹¼±´²¿ Ü®ò Ú ì Ù-´§¿ Ö?²±- Ü®ò Ê

Æ?®¬¬7®· ¿°®-ª¿¼¬»²§7-¦¬7-

Ûçðóïíï

ë

Þ

î

î

ì Ö?²±-µ¿ Ú»®»²½ Ü®ò Ê

Ì®-º»¿¾3®?´¿¬ 7- ¼»®³±°´¿-¦¬·µ¿ Ó±¬±®º ®7-¦»µ µ»¦»´7-» Ê¿¼¾»¬»¹-7¹»µ Õ*®²§»¦»¬-¦±½·±´-¹·¿ _´¬¿´?²±- 7- º»¶´ ¼7-°-¦·½¸±´-¹·¿

Ûçðóïíí Ûïíóïïî Ûçðóïêï

ë ë ë ë ë

Û®¼7-¦»¬· ?´´¿¬¬¿²

Þ Þ Þ Þ Þ

î ï î î î

î ì î ð ð

ì Ô?-¦´- Î·½¸?®¼Ü®ò ë Ó¿¶±® Ì¿³?ë Ù?´ Ö?²±- Ü®ò í Ô$µ ×-¬ª?² Ü®ò í Ó±´²?® Ö-¦-»º Ü®ò

Ê Ú Ê Ú Ú

Ì¿´¿¶ª7¼»´»³

Ûèîóïðé

ë

Û®¼ò Ì»®³ ¸»´§·-³ò

Þ

î

ï

ì Þ·¼´- ß²¼®?- Ü®ò

Ú

Ì»®³7-¦»¬ª7¼»´³· ¾·±´-¹·¿

Ûèïóïïï

ë

Û®¼7-¦¿¬· ?´´¿¬¬¿²

Þ

î

ð

î Ò¿¹§ ß²·µ-

Ú

_´´¿¬*µ±´-¹·¿ Í¦¿µ¼±´¹±¦¿¬ ×ò

Ûîðóïïï

ë ë

Û®¼7-¦»¬· ?´´¿¬¬¿²

Þ Þ

î

î

ë Ô¿µ¿¬±- Ú»®»²½ Ü®ò Ê é Ú

ß

î

í

ì Õ±´±-¦?® Ö-¦-»º Ü®ò Ú

Ù»±¼7¦·¿ ×ò

ß ß ß ß ß

î î î î î

í î í î í

ì Ê¿®¹¿ Í¦¿¾±´½- Ü®ò í Î«³°º Ö?²±- Ü®ò ì Ø7¶¶ Þ±¬±²¼ Ü®ò í Ú¿®¿¹- Í?²¼±® Ü®ò ì Ù?´ Ö?²±- Ü®ò

Ê Ê Ú Ê Ê

î í î

ð ï î

î Ó?¬§?- Ý-¿¾¿ Ü®ò ì Ý¦«°°§ ×³®» ì Ò?¸´·µ ß²¼®?- Ü®ò

Ê Ú Ê

ï

î

ì Ê¿®¹¿ Í¦¿¾±´½- Ü®ò Ê

Û®¼7-¦»¬· ¹7°»µ Ê¿¼º*´¼¹¿¦¼?´µ±¼?7- ª¿¼¬¿µ¿®³?²§±¦?Ê¿¼?´´±³?²§±µ -¦¿¾?´§±¦?-¿

Û®¼7-¦»¬· ²*ª7²§¬¿²

Û®¼7-¦»¬· -¦¿°±®3¬-¿²§¿¹ó ¬»®³»-¦¬7-

Û®¼ ³ ª»´7-¬¿² ×ò

Ûíðóïïï

ê

Û®¼ ª7¼»´»³¬¿² Û®¼ ¸¿-¦²?´¿¬¬¿² ××ò Û®¼7-¦»¬· $¦»³¹¿¦¼¿-?¹¬¿² Ê¿¼¹¿¦¼?´µ±¼?-¬¿² Û®¼ ®»²¼»¦7-¬¿² ×ò

Ûîðóïïí Ûïîóïðí Ûìî Ûçð Ûìîóïïë

ê ê ê ê ê

Û®¼7-¦»¬· *µ±´-¹·¿ Û®¹±²-³·¿ 7- ³«²µ¿ª7¼»´»³ Ò¿¹§ª¿¼ *µ±´-¹·¿ 7- 7´ ¸»´§¹¿¦¼?´µ±¼?-

Ûéîóïíí Ûïíóïïé Ûçðóïíç

ê ê ê

Û®¼ ·-³»®»¬¬¿² Û®¼7-¦»¬· ²*ª7²§µ-®¬¿² Û®¼ ¸¿-¦²?´¿¬¬¿² ×ò Õ*¦¹¿¦¼¿-?¹¬¿² Ê¿¼?-¦¿¬¬¿² Ú¿¬»®³7-¬¿² Ò*ª7²§º*´¼®¿¶¦ 7¬?®-«´?-¬¿² _´¬¿´?²±- ¹7°¬¿² _´´¿¬*µ±´-¹·¿

Û®¼ ·-³»®»¬¬¿²

ß Þ Þ

Ê¿¼µ?®»´¸?®3¬?- 7- ¾»½-´7-

Ûîðóïíï

ê

Ê¿¼º*´¼¹¿¦¼?´µ±¼?7- ª¿¼¬¿µ¿®³?²§±¦?- Û®¼ ·-³»®»¬¬¿²

Þ

Û®¼ ³ ª»´7-¬¿² ×ò

Ú Ê

Ì¿²¬?®¹§

Õ-¼

Í¦

ß ª¿¼¹¿¦¼?´µ±¼?- ¬»®ª»¦7-» Jµ±-¦·-¦¬7³?µ ¿²§¿¹ 7-ó»²»®¹·¿º±®¹¿´³¿ Û®¼7-¦»¬· µ´3³¿¬±´-¹·¿· ³-¼-¦»®»µ Û®¼7-¦»¬· ¹7°»µ $¦»³»´¬»¬7-»

Ûçðóïìí Ûèîóïíï Ûèîóïíí Ûïíóïïë

ê ê ê ê

Õ-®±µ±¦-µ *µ±´-¹·?¶¿ Þ»ª»¦»¬7- ¿¦ ?´¬¿´?²±- 7- µ*®²§»¦»¬°»¼¿¹-¹·?¾¿

Ûîðóïïë

ê ê

Û®¼»· ³»´´7µ¸¿-¦²?´¿¬

Ûïîóïðé

ê

Û®¼ º»´¬?®?Í¦¿µ¼±´¹±¦¿¬ ××ò

Ûêîóïëï

ê ê

Û´ ¬?®¹§ï Ê¿¼º*´¼¹¿¦¼?´µ±¼?7- ª¿¼¬¿µ¿®³?²§±¦?Û®¼ò¬»®³ ¸»´§·-³ò W¹¸¿¶´¿¬¬¿² Û®¼7-¦»¬· ¹7°»µ Û®¼7-¦»¬· ²*ª7²§µ-®¬¿²

Û´ ¬?®¹§î

Û´ ¬?®¹§í

Ì

Û

Ù§ñÔ Õ® Ì¿²¬?®¹§ »´ ¿¼-¶¿ Í¦ ³

Þ Þ Þ Þ

ï î î î

ï ï î í

í Ô?-¦´- Î·½¸?®¼ ì Þ·¼´- ß²¼®?- Ü®ò ë Ê·¹ Ð7¬»® Ü®ò ë Ø±®ª?¬¸ Þ7´¿ Ü®ò

Ê Ú Ú Ê

Þ Þ

î î

î î

Ê Ú

Û®¼ ¸¿-¦²ò ×ò

Þ

ï

ï

ë Í¦¿¾- ×´±²¿ Ü®ò ë Í¿´?²µ· Ñ®-±´§¿ Í¦ó²7 Ó?¬§?î Õ¿¬¿´·²

Û®¼ ¸¿-¦²ò ×ò

Þ Þ

î

î

Ú

í Õ±-¦¬µ¿ Ó·µ´-- Ü®ò Ú è Ú

7. melléklet

Tisztelt Kolléga!

Vajda Zoltánnak hívnak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának megbízásából végzek felmérést a közelmúltban végzett erdőmérnök hallgatók körében. A felmérés célja a végzett erdőmérnökök életpályájának elemzése, és az egyetemen oktatott tantárgyak munkahelyi

hasznosíthatóságának

vizsgálata.

Az

eredményeket

az

erdőmérnökképzés

korszerűsítéséhez, javításához szeretnénk felhasználni. A felmérés névtelen, a beérkezett adatokat bizalmasan kezeljük. A kérdőív kitöltése nem kötelező, azok a kérdések melyekre nem kíván válaszolni, üresen hagyhatók. Mégis arra kérnénk, legyen szíves minél több kérdésre válaszolni, és a kitöltött (illetve részben kitöltött) kérdőívet a mellékelt válaszborítékban visszaküldeni, mivel válaszaival a jövő erdőmérnök hallgatóinak egyetemi éveit teheti értelmesebbé, eredményesebbé, amennyiben az ön által tapasztalt hiányosságokat sikerül orvosolni. A feleletválasztásos kérdéseknél a válasz előtt levő körbe kell egy x-et tenni, vagy a megfelelő választ aláhúzni. A kifejtő kérdéseknél a kipontozott vonalra lehet írni.

Jó munkát!

1. Életkor:

……. év

2. Nem:

férfi

nő

3. Lakóhely az egyetemi évek alatt (település/megye): ............................................................. 4. Középfokú végzettség:

O gimnázium

O erdésztechnikum

O egyéb, éspedig......................................................................................................................

5. Milyen hatásra jelentkezett az erdőmérnöki szakra? O Szüleim példája alapján O Rokonok hatására O Barátaim/ismerőseim hatására O Tanáraim javaslatára O Média hatására O Saját elhatározásból O Egyéb ...................................................................................................................................

7. melléklet

6. Diploma megszerzésének éve: .....................

7. Mi volt az egyetemi évek legmaradandóbb élménye? ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................

8. Melyek az erdőmérnökképzés pozitívumai? ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................

9. Melyek az erdőmérnökképzés negatívumai? ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................

10. Visszagondolva, hogyan ítéli meg a szak választását? O Helyes volt, ma is ezt választanám O Akkor ez tűnt a legjobb választásnak, de ma már mást választanék O Csak kényszerűségből választottam O Csalódtam a képzésben, ennek ellenére mégis ezt választanám O Egyéb ...................................................................................................................................

11. Megítélése szerint munkaerőpiaci szempontból mi jellemzi az erdőmérnökképzést? O Túlképzés van O Megfelelő számú szakembert képeznek O Kevés szakembert képeznek O Nem tudom megítélni

7. melléklet

12. Az Erdőmérnöki diploma megszerzése után tovább tanult-e?

igen

nem

12. 1. Ha igen, melyik intézményben és milyen szakon?........................................................... ................................................................................................................................................ 12. 2. Mi indokolta a továbbtanulást? ....................................................................................... ................................................................................................................................................ 12. 3. Tanulmányok kezdete ……… év, (várható) vége ……… év.

13. Munkába állásakor az egyetem által nyújtott ismeretek elegendőek voltak-e a problémamentes pályakezdéshez, a munkaköri tevékenység zökkenőmentes elsajátításához, feladatainak ellátásához? igen

nem

Ha van ezen a területen pozitív vagy negatív tapasztalata, kérjük néhány szóban ismertesse! ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................

14. Az egyetem befejezése óta hogyan változott meg az erdőmérnöki hivatásról alkotott képe? O Semmit sem változott O Szebbnek látom a szakmát mint korábban O Régebben szebbnek gondoltam a szakmát O Azt hittem, több időt tölthetek az erdőben O Azt hittem, ez egy nyugodt hivatás, de sokat idegeskedek a munkám miatt O egyéb ................................................................................................................................... ................................................................................................................................................

15. A diploma megszerzése óta volt-e ön munkanélküli?

igen

nem

15. 1. Ha igen, miért? ............................................................................................................... ................................................................................................................................................ 15. 2. Mennyi ideig? ....................................... -tól ................................................-ig

7. melléklet

16. Hány helyen dolgozott, a diplomája megszerzése óta? ……… Cég neve

Beosztás

Időtartam (hónap)

1. ...........................................................

...................................

...................................

2. ...........................................................

...................................

...................................

3. ...........................................................

...................................

...................................

4. ...........................................................

...................................

...................................

5. ...........................................................

...................................

...................................

6. ...........................................................

...................................

...................................

17. Befolyásolta-e a diploma minősítése az ön elhelyezkedési lehetőségeit? igen

nem

18. Jelenlegi lakóhelye (település/megye):................................................................................

19. Jelenlegi munkahelye: ........................................................................................................ Melyik megyében?................................................................................................................... Munkakör: ............................................................................................................................... Beosztás:..................................................................................................................................

20. Nettó havi jövedelem ...................... Ft Nettó éves jövedelem (jutalmakkal, prémiumokkal) ................................... Ft

21. Mennyire elégedett jelenlegi munkahelyével? O nagyon elégedett

O nagyjából elégedett

O elégedetlen, mert .................................................................................................................. ................................................................................................................................................

7. melléklet

22. Kérjük osztályozza ötfokozatú skálán, jelenlegi munkahelyén mennyire elégedett az alábbiakkal? (5-nagyon elégedett, 1-nagyon elégedetlen)

munkatársakkal

5

4

3

2

1

főnökével

5

4

3

2

1

munkahelyi légkörrel

5

4

3

2

1

munkaidő beosztással

5

4

3

2

1

leterheltségével

5

4

3

2

1

munkaköri feladataival

5

4

3

2

1

munkájának elismerésével

5

4

3

2

1

előmeneteli lehetőségekkel

5

4

3

2

1

önmegvalósítással

5

4

3

2

1

jövedelmével

5

4

3

2

1

munkahelyének megközelíthetőségével

5

4

3

2

1

állásának biztonságával

5

4

3

2

1

munkahelye tárgyi felszereltségével

5

4

3

2

1

23. Jelenlegi munkakörében jelentkező feladatai ellátásához az egyetemen tanult tantárgyak ismereteit milyen mértékben tudja hasznosítani?

Matematika O Nagyon hasznos

O Időnként használható

O Nem szükséges

O Bővebb ismeretre lenne szükség, úgy mint ........................................................................... ................................................................................................................................................ Ábrázoló geometria O Nagyon hasznos


O Nem szükséges

O Bővebb ismeretre lenne szükség, úgy mint ........................................................................... ................................................................................................................................................

7. melléklet

Informatika O Nagyon hasznos


O Nem szükséges

O Bővebb ismeretre lenne szükség, úgy mint ........................................................................... ................................................................................................................................................ Általános és szervetlen kémia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Általános növénytan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Földtan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti állattan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Filozófia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Idegen nyelv O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Fizika O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Szerves kémia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Növényrendszertan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Éghajlattan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Makrogazdaságtan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Statisztika O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Statika O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Biokémia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Dendrológia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Talajtan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Vadászattan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Mikrogazdaságtan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Szilárdságtan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Növényföldrajz és társulástan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Termőhelyismerettan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges

O Bővebb ismeretre lenne szükség, úgy mint ........................................................................... ................................................................................................................................................ Dendrometria O Nagyon hasznos


O Nem szükséges

O Bővebb ismeretre lenne szükség, úgy mint ........................................................................... ................................................................................................................................................ Általános géptan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Vezetés és vállalkozástan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Geodézia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Erdészeti szaporítóanyag termesztése O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdőismerettan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Faterméstan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Fatermesztési gépek és üzemeltetésük O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Döntéselőkészítés az erdészetben O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Szociológia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Erdősítéstan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdőneveléstan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti rovartan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Fahasználati gépek és üzemeltetésük O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Ergonómia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Természet és környezetvédelem O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Számvitel és pénzgazdálkodás O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Fotogrammetria és távérzékelés O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti növénykórtan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdőhasználattan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Faanyagismerettan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti utak tervezése O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Építéstan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti üzemgazdaságtan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdővédelemtan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdőrendezéstan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti útépítés O Nagyon hasznos


O Nem szükséges

O Bővebb ismeretre lenne szükség, úgy mint ........................................................................... ................................................................................................................................................ Erdőértékszámítás O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti informatika O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Erdészeti genetika O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Vadgazdálkodástan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti vízgazdálkodás O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Politológia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Ökológia O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Fafeldolgozástan O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


7. melléklet

Erdészeti politika O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Erdészeti kereskedelem O Nagyon hasznos


O Nem szükséges


Jogi ismeretek O Nagyon hasznos


O Nem szükséges

O Bővebb ismeretre lenne szükség, úgy mint ........................................................................... ................................................................................................................................................ 24. Mely tantárgyakat tart szükségesnek az erdész általános műveltség kialakításához? ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

25. Milyen egyéb ismeretek oktatásával kellene kiegészíteni az erdőmérnök képzést? ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

7. melléklet

26. Ezen az oldalon az öt éves erdőmérnökképzés tantárgyai szerepelnek sorszámozva. Arra kérjük, írja a tantárgy neve előtti vonalra annak a tantárgynak a sorszámát, amelyikre ön szerint leginkább épül a tantárgy, vagy amelyik a legtöbb segítséget nyújtotta a tantárgy megértéséhez. A tantárgy utáni vonalra kérjük írja annak a tantárgynak a sorszámát, ami ön szerint leginkább következik abból a tantárgyból, vagy leginkább épül rá. (Pl. _4_ 13. Szerves kémia _20_) Olyan tantárgyaknál, amelyek nem épülnek más tárgyakra, vagy nem alapoznak meg más tárgyakat, a megfelelő vonalra legyen szíves 0-át írni. ___ 1. Matematika I ___

___ 24. Mikrogazdaságtan ___

___ 2. Ábr. geometria ___

___ 25. Informatika II ___

___ 3. Informatika I ___

___ 26. Szilárdságtan ___

___ 4. Általános és szervetlen kémia ___

___ 27. Növényföldrajz és társulástan ___

___ 5. Általános növénytan ___

___ 28. Termőhelyismerettan ___

___ 6. Földtan ___

___ 29. Dendrometria ___

___ 7. Erdészeti állattan ___

___ 30. Általános géptan ___

___ 8. Filozófia ___

___ 31. Vezetés és vállalkozástan ___

___ 9. Idegen nyelv ___

___ 32. Geodézia I ___

___ 10. Matematika II ___

___ 33. Erdészeti szaporítóanyag termesztés ___

___ 11. Ábrázoló geometria és műszaki rajz ___

___ 34. Erdőismerettan ___

___ 12. Fizika ___

___ 35. Faterméstan ___

___ 13. Szerves kémia ___

___ 36. Fatermesztési gépek és üzemeltetésük ___

___ 14. Növényrendszertan ___

___ 37. Döntéselőkészítés az erdészetben ___

___ 15. Éghajlattan ___

___ 38. Geodézia II ___

___ 16. Makrogazdaságtan ___

___ 39. Szociológia ___

___ 17. Matematikai statisztika ___

___ 40. Erdősítéstan ___

___ 18. Fizika II ___

___ 41. Erdőneveléstan ___

___ 19. Statika ___

___ 42. Erdészeti rovartan ___

___ 20. Biokémia ___

___ 43. Fahasználati gépek és üzemeltetésük ___

___ 21. Dendrológia ___

___ 44. Ergonómia ___

___ 22. Talajtan ___

___ 45. Természet és környezetvédelem ___

___ 23. Vadászattan ___

___ 46. Számvitel és pénzgazdálkodás ___

7. melléklet

___ 47. Fotogrammetria és távérzékelés ___

___ 58. Erdőértékszámítás ___

___ 48. Erdészeti növénykórtan ___

___ 59. Erdészeti informatika ___

___ 49. Erdőhasználattan I ___

___ 60. Erdészeti genetika ___

___ 50. Faanyagismerettan ___

___ 61. Vadgazdálkodástan ___

___ 51. Erdészeti utak tervezése ___

___ 62. Erdészeti vízgazdálkodástan ___

___ 52. Építéstan ___

___ 63. Politológia ___

___ 53. Erdészeti üzemgazdaságtan ___

___ 64. Ökológia ___

___ 54. Erdővédelemtan ___

___ 65. Fafeldolgozástan ___

___ 55. Erdőhasználattan II ___

___ 66. Erdészeti politika ___

___ 56. Erdőrendezéstan I ___

___ 67. Erdészeti kereskedelem ___

___ 57. Erdészeti útépítés ___

___ 68. Jogi ismeretek ___

Köszönjük türelmét és segítségét. Tisztelettel!

……………………………. Vajda Zoltán

8. Melléklet

8. Melléklet:

A hallgatóknak kiosztott kérdőív egyes kérdéseihez fűzött szöveges megjegyzések, észrevételek felsorolása A következőkben a kérdőívet kitöltő hallgatók szöveges megjegyzései, észrevételei olvashatók. A szöveges megjegyzéseket és észrevételeket tartalmi változtatás nélkül vettem át a kérdőívekből. A szöveges megjegyzések mondanivalójáért, esetleges sértő voltáért nem, csak a közlésükért vállalom a felelősséget. Ezzel nem áll szándékomban bárkit megsérteni, csak minden elhangzott véleményt, észrevételt szerettem volna nyilvánosságra hozni, hogy jelen munka olvasója ne csak a száraz számadatokat, százalékokat láthassa, hanem a hallgatói véleményeket olvasva jobban bele tudja élni magát az Erdőmérnöki Kar hallgatóinak érzéseibe, problémáiba, jobban megismerhesse kívánságaikat, vágyaikat, és szembesüljön azokkal az észrevételekkel is, melyeket nem tudtam számszerűsíteni. Nem éreztem feladatomnak ezen vélemények valóságtartalmának vizsgálatát, ez legyen az arra illetékesek feladata. Ez úton is szeretnék mindenkitől elnézést kérni, akit a következő lapokon igaztalanul vádolnak. Remélem nem sokan lesznek.

6. Mi a véleménye az egyetemi könyvtárról? -

-

-

Egyes könyvekből kellene még néhány példány, illetve néhány nem kölcsönözhető könyvet kölcsönözhetővé kellene tenni. A könyvtárban levő számítógépek felújításra szorulnak. Igaz, elég jó a szakkönyvellátottság, de lehetne több az utóbbi években megjelent könyvekből. A tanulást éppen az ott dolgozók és a takarítónők zavarják, mikor vitatkoznak egymással. Jó lenne, ha szombaton vagy vasárnap is nyitva lenne, hétköznap pedig este 9ig. Gusztustalan a WC. (2 fő) Az internet böngészéshez segítséget nyújtó oldalakhoz nem lehet hozzáférni, mert a gépek nem megfelelő minőségűek. Ha megfelelő lenne az internet hozzáférés, irodalmazáskor nem kellene ide-oda futkosni. Vacak a katalógus. További bővítés lenne szükséges. Nem lehet elérni az internetet. A számítástechnikai rész fejletlen. Az erdészeti témájú "egyéb" irodalom (szépirodalom, vadászkönyvek) főleg az újabb kiadásúak tekintetében elég szegényes. A kiszolgálás segítőkész, de lassú. A számítógéppark elég gyenge. Nagyon jó a kiszolgálás, néhány jegyzetből kevés van. Hiányoznak a külföldi szaklapok, legalább német nyelvűek lehetnének. Hiányoznak a régebbi magyar nyelvű szakkönyvek.

7. Mi a véleménye az egyetemi informatika laborról? -

A dolgozók nagyon segítőkészek, és nagyon sokat tesznek a hallgatókért. Több informatikussal meg kellene oldani az éjjel-nappali nyitvatartást. Ügyelni kellene, hogy a gépeket csak megfelelő célokra használják. Hétvégi nyitvatartás jó lenne feladatkészítésre. Biztosítani kellene, hogy elsőbbséget élvezzenek, akik dolgoznak a gépeken.

8. Melléklet

-

Nagyon kevés a számítógép. A feladatok megoldása mindhárom karon számítógéphez kötött, ilyenkor nagyon túlterhelt a labor. A tanfolyamok és órák miatt mindig meg kell szakítani a munkát, ezért nem lehet egy nagyobb feladatot elvégezni. A rendszergazdák a saját tanfolyamaikat tartják, amihez az egyetemnek nincs köze. Az nem gond, hogy valaki a neten szörfözik, vagy chat-el, csak az a baj hogy nagyon kevés a gép Állandóan vírusosak a gépek. Kevés a gép, a fele rossz. Sok az óra vagy tanfolyam. Nyomtatás esetén keresni kell valakit, aki hajlandó odaadni a kinyomtatott anyagot. Az oktatás színvonala harmatgyenge. Speciális gépek kellenének, pl. csak munka, csak levelezés Sokan csak szórakoznak és nem lehet őket felállítani. Kibírhatatlan meleg van. Különös élmény úgy feladatot készíteni, hogy a melletted ülő szex képeket nézeget.

8. Mi a véleménye a kari informatika laborról (E épület)? -

A gépek nagy részén újra kell telepíteni a programokat, mert nem működnek megfelelően. Sokszor nem lehet betölteni a kívánt programot, pl. erdőállomány adattár Jó hogy van, köszönjük. Nincs személyzet (2 fő) Nincsenek karbantartva a gépek. (3 fő) A hallgatók minden letöltött programot a gépen hagynak, amitől megtelt a wincseszter, a gépek állandóan lefagynak, ezért lehetetlen ott dolgozni. Eddig mindig találtam szabad gépet, a gépek számát mégis kevésnek érzem a hallgatói létszámhoz képest. Rossz képernyőbeállítások. Nem lehet menteni. (2 fő) Túlterhelt, gyakran működésképtelen hálózat. (2 fő) Nincs minden gép csatlakoztatva az internetre. Működésképtelen gépek. Néhány gépről még a legalapvetőbb programok, pl. Word is hiányoznak. CD írás, nyomtatás körülményes. Meleg van és nem lehet ablakot nyitni. A gépek teljesítményükhöz képest lassúak. A labort más intézetek tanteremnek használják, ezzel csökkentve a hozzáférés lehetőségét.

10. A hallgatók által a nyelvoktatással kapcsolatosan megfogalmazott észrevételek: -

Jelen formájában nem sok értelme van, inkább magántanárt választanék. Az általános nyelvoktatás után szükség lenne szakmai nyelv oktatására is. (2 fő) Nem elegendő a jelenlegi nyelvoktatás. Több órára és több féléves oktatásra lenne szükség. (2 fő)

8. Melléklet

11. Mi jellemzi a kiadott gyakorlati feladatok többségét? -

Jó lenne ha valós problémákat kellene megoldani (pl. ne 10 éves nyomtatványokat töltsünk ki, ne mi válasszuk ki a gépet erdősítéshez). A rajzoknál lehessen számítógépes programokat használni. Ellenőrizhetetlen az osztályozás. Kevés olyan feladat van amelyben saját véleményünket, elképzeléseinket megfogalmazhatjuk. Főleg a szakmai tantárgyakból (pl. erdőhasználat, erdőrendezés) a gyakorlatot jobban megközelítő feladatok kellenének. A feladatokat súlyuk szerint másként kellene elosztani a félévek között. Az értékelés sokszor nem szakmai szempontok szerint történik, nem tükrözi a feladat értékét. Értelmetlenek, csak a mérnöki szemléletre nevelnek, a gyakorlathoz nincs közük. A feladatok tanszéktől függőek. (pl. a Géptan Tanszék feladatainak hasznosságán el lehetne gondolkodni) A jellemzők tanszékenként változók. A tanszékek feladatai között nagyok a minőségi különbségek. Nem lehet az összes feladatot közösen jellemezni, csak feladatokra lebontva tudnék válaszolni. (2 fő)

14. Mi a véleménye a vendégelőadókról? -

Egyetlen egyre emlékszem az elmúlt három évből Még nem találkoztam velük. Ritkán látom őket. Csak olyat kell meghívni, aki ért hozzá, jól tud előadni, és valami többletet ad az oktatáshoz. Bizonyos tárgyakból több vendégelőadó lehetne, hogy aktuális képet kapjunk az adott szakterületről. Némelyik magát járatta le szakmai felkészületlensége miatt. Előadást tartanak, amihez nem lennének szükségesek, inkább gyakorlati előadókra lenne szükség. Szükség van olyan előadókra, akiknek van gyakorlati tapasztalata, és ez által hiteles a tudása. Olyan előadókat várnék, akiknek az írásait olvasom folyóiratokban könyvekben. A szélesebb látókör kialakítása szempontjából hasznos, gyakorlati tapasztalatokat ritkán tartalmaz. Néha pocsék az előadói képességük. Az egyes tanszékeken oktató, elavult ismereteket közlő tanároknál minőségileg használhatóbb információt adnak. Megjelennek a szakma aktuális kihívásai, kérdései. Jó alkalom hasznos ismeretek szerzésére, ismeretségek kötésére. Kár hogy nincs idő meghallgatni őket. Külföldi előadókat is kellene hívni.

8. Melléklet

15. Mi a véleménye az egyetem által szervezett tanulmányutakról? -

Több tanulmányút kellene az ország különböző pontjaira, nem csak a hegyvidékre! Hiányolom a külföldi tanulmányutakat. A tanulmányutak ugyanolyanok, mint az évközi gyakorlatok, csak egész héten át tartanak. Még a tanárok is unják egymás "előadását" A tanulmányút anyagát kár az előtte levő gyakorlaton is elmondani, mert így felesleges kimenni (pl. erdősáv) Kevés Erdőhasználattanból nem elég az egy nap (vannak gimnazisták is). A növénytan tanulmányút túlzsúfolt, a művelés jó. Összerázzák az évfolyamot, sokat lehet tanulni. Egyes tantárgyak (pl. erdőhasználattan) nem rendeznek megfelelő mennyiségű és minőségű tanulmányutat. Nagyságrendekkel több tanulmányútra lenne szükség és nem csak a Dunántúlon. Az évfolyam közösségre is jó hatással van. Általában túlfeszítettek, mindenhol sietni kell, nincs idő az egyéni észrevételekre, sőt néha szükségleteink kielégítésére sem. tanulmányutakon lehet "ellesni" azt a gyakorlatiasabb szemléletet, apró trükköket, amikről az egyetemen nem esik szó. Kevés a tanulmányút, a gyakorlatok időtartamát felesleges feladatokkal töltik ki. Sokkal több és hosszabb tanulmányútra, illetve erdőgazdasági gyakorlatra lenne szükség. Többet lehet tanulni egy tanulmányúton, mint az egész félév során a gyakorlatokon. Több tanulmányút szükséges, mivel sokkal többet ér, mint a belső gyakorlatok vagy előadások. Általánosságban nehéz véleményt nyilvánítani. Voltak jól szervezett, sok hasznos ismeretet adó tanulmányutak, de voltak többé-kevésbé haszontalanok is. A gyakorlati oktatásra nagyobb súlyt kellene fektetni, gyakorlati tudással rendelkező, ezért hiteles oktatókkal. Jó lenne egy téli erdőhasználattan tanulmányút a munkarendszerek gyakorlati szintű elsajátításához. Sajnos pénz és időhiány miatt főleg az ország nyugati része kerül bemutatásra. Erdővédelem nagytanulmányút hiányzik. A tanulmányúton bemutatott gyakorlat sokszor nem felel meg az elméleti oktatásnak. Ez nem biztos hogy a gyakorlat hibája. Az eltérések magyarázata nem mindig jut el a hallgatókhoz.

16. Mi a véleménye a nyári szakmai gyakorlatokról? -

-

Kevés a költségtérítés (utazás, stb.), személyre szabottnak kellene lennie. Általában nem tudják azt a témát biztosítani, amire szükség lenne. A munkaidő nincs értelmesen kitöltve (botanikus kert, Szőcsénypuszta). A gyakorlatok helytől, személyzettől, stb. függően változó jellemzőket mutatnak Célirányosan az egyetemnek kellene megjelölni a gazdálkodókat, előre kialakított tematika szerint, gyakorlati feladatokkal megismerni az adott táj jellegzetességeit. Így kevesebb teljesített gyakorlati idő (2-3 hét) is hasznosabb lenne. Helyenként változó, jelentősen függ a fogadó intézményektől. (2 fő) Kevés valódi munkahelyi problémát mutatnak be. Bizonyos esetekben a helyi munkaerő elmaradt papírmunkáit végzik el a hallgatók. Kötelező rendszerben nincs túl sok értelme.

8. Melléklet

-

-

-

Az első éves nyári gyakorlatnak semmi értelme sincs Nehéz úgy megszervezni ahogy szeretnénk, nem lehet tudni hogy hasznosul a négy hét. Az egyetem által kötelezővé tett növénytan és géptan gyakorlat teljesen fölösleges. Időt vesz el a normális, erdészeteknél végzett gyakorlatoktól. (Egy hét madárodú javítás nem kifejezetten szakmai program.) Ha elegendő önállóságot kapunk jól hasznosul, de évente előírni hogy mit kell csinálni, az nem megy. Úgysem tartja be senki, legjobb a hallgatóra bízni a sorrendet. A hallgatótól függ, hogy ki akarja-e tölteni tartalommal. Az 1. év utáni gyakorlat botanikus kerti részének nem látom sok értelmét. A szőcsénypusztai géptan gyakorlat is értelmetlen azoknak, akik nem szereznek LKT jogosítványt. Ezt az egy hónapot erdészeteknél eltöltve sokkal több tapasztalatot, gyakorlati tudást lehetne szerezni. Át kellene strukturálni. Pl. erdőhasználattanból hiányzik egy őszi-téli gyakorlati idő.

17. Az eddig tanult tantárgyak értékelése: -

Ebben a formában az informatika tantárgynak semmi értelme. Az informatika fontos alapozó tárgy lehetne (2 fő) Elavult az informatika oktatás. Vannak tantárgyak, melyek fontosak lennének, de a jelen színvonal mellett nem érdemes bejárni. Az erdőrendezéstan gyakorlat ideje nem arra megy el, amire kellene. Talajtanból kevés a terepi gyakorlat. A katalógus miatt vettem részt ilyen sok vezetés és vállalkozástan órán. Sok esetben nem a gyakorlat mennyiségével, hanem jellegével van gond. A szociológián érdemes lenne részt venni, ha nem Szretykó tartaná. Korábban kellene tanulni az ökológiát. Nem érdemes részt venni a következő előadásokon: erdőismerettan, erdőneveléstan, matematika (3 fő), éghajlattan. Felesleges tantárgyak: döntéselőkészítés, ergonómia, makrogazdaságtan, mikrogazdaságtan, vezetés és vállalkozástan. Ebben a formában felesleges tantárgyak: döntéselőkészítés, szociológia, építéstan. Gyenge az erdőhasználattan II előadás és gyakorlat tartalma és kivitelezése. Kevés a terepi gyakorlat növényrendszertanból (2 fő) és dendrológiából. Rossz szerkezetű tantárgyak: informatika, általános és szervetlen kémia, erdészeti állattan, éghajlattan, fatermesztési gépek és üzemeltetésük.

18. Ha volt olyan tantárgy, melynek óráin 30%-nál ritkábban volt jelen, mi volt a távolmaradás oka? A hallgatók által megjelölt egyéb okok a távolmaradásra: -

Érdektelenség, lustaság Lustaság Párhuzamos képzés A tanár "hozzáértése" és az oktatott tananyag minősége A gyerekemmel kellett törődnöm

8. Melléklet

21. Mit hiányol a képzésből? -

Több gyakorlati oktatást. (14 %) Egy kis rugalmasságot. (3 fő) Korszerűséget (2 fő) Kitekintést a külföldre. A tanárok gyakorlati, szakmai tapasztalatát. (4 fő) A tanulás technikai hátterét. Ha valaki valamiben kiemelkedő, nem támogatják eléggé. Aktuális gyakorlati problémákkal való találkozást, ezek megoldási lehetőségeit. (3 fő) Eddig nem volt lehetőségem magas szintű informatikai ismeretekre szert tenni. A kapcsolódó számítógépes programok használatát. Az aktuális kísérletek eredményeinek, céljainak közlését. Néhány tárgy lehetne gyakorlatiasabb. (2 fő) Nem tudom mi hiányzik, de három éve itt vagyok és semmit sem tudok az erdőről. A tanárok hiteles, gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztott tudását. (2 fő) Következetességet, példamutatást (pl. igényességből) A gyakorlatok idejét és kitöltését kifogásolom. Jobb lenne ha az életre készítene fel az egyetem és nem elvont dolgokról szólna. A megfelelő számú és színvonalú szakmai gyakorlatot. Frissítést (tisztelet a kivételnek). A 10 féléves idegen nyelv oktatást. Több gyakorlatot (De nem olyat mint a géptan, rendes gyakorlatot.). A legfrissebb, illetve a gyakorlatban használt módszerek, technológiák ismertetése. (2 fő) A szakmai tárgyak magas szintű oktatását. Az idegen nyelv és az informatika magas szintű oktatását. Életszerű feladatokat, korszerű technikával. (2 fő) A kor elvárásainak megfelelő képzést. Az erdőrendezéshez hasonló gyakorlatokat. Vendégelőadókat. Vitafórum lehetőségét. Az erdőműveléstan normális oktatását. Normális erdővédelem és erdőrendezéstan oktatást. Friss jegyzeteket. (2 fő) Kellene térinformatika tantárgy. Az egyes tárgyakat nem töltik ki tartalommal. Gyakorlatiasságot. (8 %) A lényegre való összpontosítás. Elavultak és fölöslegesek a feladatok. 3. évet kivéve kevés a külső gyakorlat. Elméleti síkú az oktatás. Több szakmai gyakorlatot. Többet kellene az erdőben lenni. Aktualitást (Elavult problémákra elavult válasz). Összhangot a gyakorlati élettel. (2 fő) A tanárok kreativitását. Sokat foglalkozunk a használhatatlan elméleti háttérrel. Érdekes előadásokat. A használható ismeretek túlsúlyát. Általános alkalmazói számítástechnikai ismeretek. (pl. Út kézzel rajzolása -> középkor)

8. Melléklet

-

Év közbeni szervezett összehangolt gyakorlatot. Feladatok egyeztetését a tanszékek között. Nem megfelelően súlyozottak a képzés során oktatott tárgyak. Szakmai megalapozottságot. Néhol a gyakorlatok aktualitását. Kevés a szakmai tárgy, a sok tölteléktárgy elveszi az időt a fontosabb dolgoktól. Gyakorlati szempontok nem érvényesülnek.

25. Mennyire váltotta valóra az egyetem a képzéssel kapcsolatos előzetes elképzeléseit? -

-

Egyes tanszékek Phd képzése erősen megkérdőjelezi a kutatói életpálya hitelességét. Színvonalasabb nyelvoktatásra számítottam. Többet vártam az oktatóktól az előadott szakmai tárgyakra vonatkoztatva. Az oktatott szakmai tárgyak eltávolodtak a gyakorlattól. Az alapozó négy félév során elveszik a hallgatók kedvét az önálló munkától és az eredményes tanulásra való törekvéstől. Nem gondoltam volna, hogy ennyire éles ellentét van a környezetvédők és az erdészek között. Nem gondoltam volna, hogy ennyire megalázó hallgatónak lenni. Az alapozó tárgyaknál nagyobb hangsúlyra és összhangra (társulástan - éghajlattan talajtan) számítottam. Bizonyos tárgyakból egész más megközelítést vártam, mint amit tapasztalok. Bizonyos tárgyak túl nagy szerepet játszanak az oktatásban, mások - ha megkapják kellő szerepüket - nem nyújtanak kellő ismeretszerzési lehetőséget, nem adnak megfelelő színvonalat. Szélesebb spektrumú képzésre, a szakmai tárgyakban való nagyobb elmélyülésre, az érdekesebb, speciális témák nagyobb kidomborítására (rekultivációk, roncsolt területek, tájesztétika, természetszerű kezelések) számítottam.

26. A képzéssel kapcsolatos egyéb észrevételek: -

A műszaki jellegű képzés mellett szükség lenne egy ökológiai jellegűre is. Választani lehetne a kettő között. Jobb technikai lehetőségek kellenének a tanuláshoz. Jobban kellene pártolni a tehetségeket, nem elnyomni őket más feladatokkal. Különbséget kell tenni a diákok között. Nyitás a külföld irányába. Kevés a sportolási lehetőség, csak a kosárlabdát támogatják. Olyan tanárokra kellene bízni az informatika oktatását, akik értenek hozzá. Sok tanár szakmai tapasztalata nem megfelelő az oktatáshoz. (2 fő) Átgondolt, ésszerű reformok kellenének. Azonnali reform az informatika terén. Kisebb hangsúlyt helyezni a közgazdasági tárgyakra, kivéve az erdőértékszámítást. A géptan tárgyaknál nagyobb hangsúlyt kell helyezni az üzemeltetésre. A szakmai tárgyak óraszámát a közgazdasági tárgyak rovására meg kell növelni. Elmaradott infrastruktúra. Színvonaltalan kollégiumok, az elhelyezés alacsony százaléka. Jelenlegi formájában az erdőműveléstan, számítástechnika, és ergonómia tantárgyak oktatása kritikán aluli. Az erdőműveléstan oktatása nem megfelelő (2 fő)

8. Melléklet

-

-

Az erdőhasználattan oktatása nem megfelelő, kevés gyakorlati ismeretet ad. Az oktatás hatékonyságát, színvonalát emelné bizonyos emberek helyére olyanok kinevezése, akiknek tudományos fokozatánál nagyobb a szakmai ismerete. Sok fontos tárgy van, amit a jelenlegi oktatók gyakorlati ismeretek híján képtelenek oktatni. A túl sok "mérnöki" tantárgy a szakmai tárgyak rovására megy. A mennyiség a minőség rovására megy. Kevesebbet, gyakorlatiasabban és alaposabban kellene tanítani. Elavult problémákra elavult választ ad a képzés. Hajrá, csak így tovább! Meg vagyok elégedve az oktatással és a színvonallal. Sok olyan tárgy van, ami a lényeges ismeretektől vonja el az energiát. Tantárgyon belül az anyagrészek súlya nem egyezik a valóságban betöltött szerepük fontosságával. Sok haszontalan dolgot kell megtanulni, ami véleményem szerint szemléletformálásra sem alkalmas. Idegen nyelv. Alkalmazói számítástechnikai ismeretek. Geodézián belül a térinformatika hangsúlyosabb oktatása. Gyakorlatorientált képzés. Módosítani kellene a feladatokat (kivitelezés, tartalom). Erdőhasználattan, erdőrendezéstan, stb. jegyzeteit frissíteni kellene. Az oktatás eltávolodott a gyakorlattól. (2 fő) El kellene felejteni egyes tanszékek "nevelő célzattal" alkalmazott megalázó "stratégiáját", ami a jegyekben, a feladatok értékelésében és a hallgatók irányában mutatott viselkedésben nyilvánul meg. (matematika, ábrázoló geometria, útépítéstan) A gyakorlati elvárások szerint kellene meghatározni a tantárgyak fontosságát és támogatottságát. Túlzott lexikális ismeretanyag számonkérése. Nem szerencsés az Erdőmérnöki Karon indított újabb szakokkal konkurenciát teremteni az erdőmérnököknek.

9. Melléklet

9. Melléklet:

A végzett mérnököknek kiosztott kérdőív egyes kérdéseihez fűzött szöveges megjegyzések, észrevételek felsorolása A következőkben dőlt betűvel a kérdőívet kitöltő végzett mérnökök szöveges megjegyzései, észrevételei olvashatók. A szöveges megjegyzéseket és észrevételeket tartalmi változtatás nélkül vettem át a kérdőívekből. Mondanivalójukért, esetleges sértő voltukért nem, csak a közlésükért vállalom a felelősséget. Az volt a célom, hogy jelen munka olvasója ne csak a száraz számadatokat, százalékokat láthassa, hanem a gyakorló erdőmérnökök véleményét olvasva az ő tapasztalataikon keresztül szembesülhessen az erdőmérnökképzés pozitívumaival és negatívumaival. Nem éreztem feladatomnak ezen vélemények valóságtartalmának vizsgálatát, ez legyen az arra illetékesek feladata. Ez úton is szeretnék mindenkitől elnézést kérni, akit a következő lapokon igaztalanul vádolnak. Remélem nem sokan lesznek.

7. Mi volt az egyetemi évek legmaradandóbb élménye? -

Gyakorlati jellegű, a későbbi munkavégzés során hasznosítható feladatok. Terepi gyakorlatok. A kollégium rossz állapota. (2 fő) A forgószínpados államvizsga negatív élménye. Fiatalság. Nagygyakorlatok. Rektori UV Bartha Dénesnél. Sopron város. (2 fő) Pince Klub. Negyedik félév vizsgaidőszakának vége. Barátnő. Dühöngő bajnokság (foci, kosár). (2 fő) IFI VT vadászatok. (2 fő) Egyetemi évek. Tanárok és diákok összetartása. Kijönni az államvizsgáról.

8. Melyek az erdőmérnökképzés pozitívumai? -

Tűrőképességre nevelés. Régi oktatók szemléletformáló hatása. Sok terepi gyakorlat. A feladatok sokfélesége miatt egyfajta „nincs lehetetlen” önbizalomérzést ad. Szigorú követelmények. (2 fő) Könnyebben eligazodik az ember az életben. Tanulmányutak. Mérnöki szemléletmód kialakítása. Ismerősök az ország minden részéről. Végzés után nem fél az ember, bármilyen feladatot is bíznak rá. Közvetlenebb tanár – diák kapcsolat.

9. Melléklet

9. Melyek az erdőmérnökképzés negatívumai? -

Jó lenne a 9. félévben bevezetni egy 2-3 hetes gyakorlatot, amit erdőgazdaságoknál kellene letölteni. Fontos szakmai részterületek hiányoznak. Az évek során egyre alacsonyabb követelményszint. Kommunikációkészség, önmenedzselési képesség kialakításának hiánya. Túl nagy anyagmennyiség. Mérnöki szemléletmód kialakításának hiánya. Speciális tudásanyag (nem elég mérnöki, és nem elég biológiai) – más téren használhatatlan. Döntéshozó képesség fejlesztésének hiánya. Gyakorlati munkafolyamatokat nem ismertet. Hiányzik az oktatás egységes szelleme. Kevés a kollégiumi férőhely. Nincs BSc. képzés. Elsőben kellene egy tárgy, amiben elmondják, mit lehet kezdeni az erdőmérnöki diplomával. Úttervezés. Számonkérés fegyelmezetlensége egyes tantárgyakban. Szakirányban választható tárgyak. Az erdőgazdaságok nincsenek felkészülve a nyári gyakorlatos hallgatók fogadására. Kevés az idő egy-egy fontos tantárgy gyakorlataira. Kevés a szakmai tanulmányút. A számítástechnikának nagyobb hangsúlyt kellene adni. A műszaki tárgyak túlzásba vitele. A mennyiség a minőség rovására megy. Alacsony fizetés. Hónapokat, vagy akár egy teljes évet kellene erdőgazdaságoknál tölteni. Nincsenek példa értékű professzorok az egyetemen. Számítógépes ismereteink teljesen idejétmúltak (pl. Basic programozás). Gyenge jogi oktatás Megalázás. Néhány tárgyból felesleges lexikális tudás. Gyenge szakmai tárgyak, erős kiegészítő műszakiak. A sokrétű képzés miatt egy tudományágban sem mélyedtünk el eléggé. Nincs idő egy témában elmélyedni. A diplomamunka megírására nincs elegendő idő biztosítva, az utolsó szemeszter túlterhelt. A hallgató csak "hallgat", kevés egyéni, testre szabott feladat, a végén a probléma megoldásának plénum előtti ismertetésével. A kötelező gyakorlatot nem nyárra kellene kiadni, hanem a tantervbe beépítve, témákra bontva, szervezetten kellene végrehajtani. Értelmetlen szigor. Nem támogatja a külföldi tanulmányutakat. Túl sok az alapozó tárgy.

9. Melléklet

10. Visszagondolva, hogyan ítéli meg a szakválasztását? -

Ezt választanám, de mellette más egyetemen is elvégeznék legalább egy szakot. (műszaki informatika, közgazdaságtan) Helyes volt a választásom, sosem fogom megbánni, de ma már nem ezt választanám. Rábeszéltek. Nem bántam meg, de ma nem ezt választanám. Szakmai szempontból nem választanék mást, de pénzügyi okokból mindenképp mást választanák. Technikusi bizonyítványommal jobban tudtam volna érvényesülni, nem kezdeném újra. Ma már nem jelentkeznék nappali képzésre, és nem jelentkeznék erdőmérnöknek. Nem tudom. Csalódtam a képzésben, a szakmát szeretem, de még egyszer nem vágnék neki.

12. Az erdőmérnöki diploma megszerzése után tovább tanult-e? Egyéb továbbtanulási irányok: -

Idegenforgalmi menedzser. Környezetmérnök. Természetvédelmi szakmérnök. (2 fő) Kereskedelmi főiskola. Növényvédelmi szakmérnök. Számítástechnika tanár Sustainable Forestry and Land Use Management

12.2. Mi indokolta a továbbtanulást? -

Unalom. Saját vállalkozás beindítása. (2 fő) Volt rá időm. Korlátozott álláslehetőségek. Lehetőség kihasználása. Kell egy kis agymunka. Megváltozott életcélok. Finoman megkértek rá. Jó pap is holtig tanul. Megélhetés, kalandvágy. Katonaság halasztása. (2 fő) Munkahelyem támogat. (2 fő)

13. Munkába állásakor az egyetem által nyújtott ismeretek elegendőek voltak-e a problémamentes pályakezdéshez, a munkaköri tevékenység zökkenőmentes elsajátításához, feladatainak ellátásához? -

Közgazdasági hiányosságok. A termelő egységek mindennapos munkájának a részleteivel jó lenne már az egyetemen megismerkedni. Elsősorban rátermettségre, emberségre és emberekkel való bánni tudásra van szükség a szakmai ismereteken kívül.

9. Melléklet

-

-

Sajnos az egyetemi oktatás túlságosan elméleti síkon dolgozik. Többen mondták, hogy amit az egyetemen tanultam, felejtsem el, és most figyeljek. Ez részben igaz, mivel az egyetemi tanulmányok nem voltak eléggé gyakorlatiasak. Az erdőművelés és fahasználat oktatása sokszor teljesen valótlan képet ad a gyakorlatról, mintha az oktatók álomvilágban élnének. Az alapozó tantárgyak jók voltak, és jó kiindulási alapot adtak. Az élet mást kívánt (értékesítés, emberekkel bánás). A bizonylatok kitöltése, valamint az egész bizonylati rend újdonságként hatott. Erről kellene valamit oktatni, mivel gyakran előkerül a mindennapi munka során. Több gyakorlati ismeretanyagot kellett volna elsajátítanunk. (A gyakorlatban használt programok kezelése, eljárások, metódusok ismertetése.) Kevés volt a fahasználat gyakorlati képzés. Sosem láttunk egy teljes munkafolyamatot élőben. A napi gyakorlatról hiányosak voltak az ismereteim. Erre a gyakornoki időszak jó megoldás lehet, ha jól van megszervezve. A korszerű ismeretek (térinformatika) a technikai háttér hiánya és a szakmában tapasztalható tekintélyelv miatt alig használhatók. Egy erdészetnél szükséges, főleg adminisztratív igény nem megalapozott. A segítőkész kollégák nélkül éreztem volna a gyakorlati tudás hiányát. Piacorientált cégnél nem a szigorúan vett szakmai felkészültség a döntő. Az üzleti szemléletet végzés után kell elsajátítani. A tanult ismeretek 80 %-a nem szükséges a munkaerőpiacon. Sokkal több esettanulmány típusú gyakorlatra lenne szükség. Dokumentumok, bizonylatok, tervkészítések, engedélyeztetési folyamatok nem teljes ismerete. Nagy mértékben segített a szülői példa. A tanult ismereteket (földmérés, útépítés) jól tudtam hasznosítani. A mindennapi életnek sok gazdasági oldala van. Szerintem minden kezdő mérnök megszenved az adminisztratív ismeretek hiányától. Már az egyetemi évek nyári gyakorlatai alatt elengedhetetlen az önképzésre épülő gyakorlati tapasztalatok megszerzése. Bár az útépítés, fenntartás területén helyezkedtem el, nem éreztem hátrányban magam. Rátermettséggel, tehetséggel jól alkalmazhatóak a megszerzett szakmai ismeretek. A gazdasági, könyvelési ismereteket nem oktatták hatékonyan. Az egyetemen oktatott gyakorlati ismereteknek csak töredéke volt alkalmazható. Szakosztályok segítségével folyamatos tapasztalatcserére lenne szükség. Ehhez a fahasználati szakosztály megkeresése szükséges, ahol kidolgozott "véleményező" anyag áll rendelkezésre. (Konkrét szakmai feladatokkal az oktatás részére.) Erdőhasználattani és erdőrendezéstani kérdésekben sokszor nem tudtam állást foglalni. Az egyetemen szerzett elméleti, lexikális tudás jó alapnak bizonyult. A gyakorlati erdőgazdálkodáshoz szükséges rutin megszerzéséhez legalább 3 év aktív munka szükséges. A felvetődő szakmai problémák a tankönyvek újra olvasásával legtöbbször megoldhatóak voltak. Fafeldolgozási ismeretek hiányosak voltak. A gyakorlati életben nem mindig az elmélet érvényesül. Elégtelen a gyakorlati képzés. Hatóságokkal fenntartandó kapcsolat, dokumentációk ismeretének hiánya. A gyakorlati ismeretek a lényegesek, azokat a technikumból hoztam. Ezen a téren az egyetem keveset fejlesztett rajtuk.

9. Melléklet

-

Kevés gyakorlati tudást szereztem az egyetemen. Ezt munkám során tapasztaltabb kollégáimtól sajátítottam el, vagy a saját káromon tanultam meg. Gyakorlatiasabb lehetett volna az oktatás. Gyakorlatiasabb tudásra lett volna szükségem, de a kollégák sokat segítettek. A képzésből teljesen hiányzik a "kutatói szakirány", a tudományos munkára való felkészítés. Nem álltam még munkába. Az egyébként minimálisnak tekinthető számítástechnikai jártasság áthidalta a szakmai tapasztalatlanság okozta hiányosságokat. Nyelvismeretek hiánya. A differenciális egyenletek megoldhatóságára a kutya se kíváncsi, ugyanígy a preglaciális reliktum fajok felsorolására. A képzés kevés rálátást adott a gyakorlati életre. Sajnos a gyakorlati képzés minimális volt az egyetemen. Ha nem túl gyakorlatias a pályakezdő, akkor eleinte nehezen boldogul. Elméleti síkon jó volt a suli, de gyakorlatból gyenge. Az első két hónapban több használható gyakorlati információt kaptam az erdészetnél, mint az egyetemen 5 év alatt. Mi a feladata egy műszaki vezetőnek című kérdést érdemes lenne az ötödéveseknek feltenni.

14. Az egyetem befejezése óta hogyan változott meg az erdőmérnöki hivatásról alkotott képe? -

-

Sajnos az egyetemi oktatás túlzottan elméleti síkon dolgozik, nem gyakorlatias. Kívülről látom a szakmát, így nem merülnek fel a visszásságok annyira. Újabb ismereteket szereztem, és ettől lett más. Az hogy mennyire nyugodt hivatás, az az embertől és a rábízott feladattól függ. Érdekesebb munkára gondoltam. Még nem volt tapasztalatom. Megváltozott az erdészeti munkát befolyásoló tényezők fontossági sorrendje. Régóta egy erdészetre jártam gyakorlatra, így nem ért meglepetés. Sok az adminisztrációs munka, ami elveszi az időt a terepi munkától. Ez egy gyönyörű szakma, aminek a mai világban sajnos sokkal kisebb presztízse van, mint korábban, vagy mint lennie kellene. Nagyon szép hivatás, de nagyon nagy a leterheltség. Több időt kellene az erdőben/erdővel tölteni. Nem becsülik meg a szakmát, nincs megfelelő felsőbb szerv, amely jól képviselné az erdészek érdekeit. Nem az erdőgazdálkodásban helyezkedtem el. Számomra mindent megad a munkahelyem, ami kell. Elsősorban fahasználattal kell foglalkoznom, így kedvenc ágazatomra (vadgazdálkodás) nem sok időm jut. Azt hittem hogy a szakmai szempontok erőteljesebben érvényesülnek a gyakorlatban. Amikor az egyetemre jöttem, fogalmam se volt, hogy mit csinál az erdőmérnök. Ma már van. A szakmai feladatok szépek és kihívóak, de sajnos az emberek és a mai világ mentalitása sok gondot okoz. A rengeteg adminisztráció miatt kevesebb idő marad a tényleges szakmai munkára. Jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozom, így el tudtam kerülni azokat a helyzeteket amelyek az állami szférában rendszeresen megkeserítik a munkavégzés hangulatát.

9. Melléklet

-

Az erdőmérnöki hivatással nincs gond, csak a gyakorlatban nagyon sokat ronthat a helyzeten egy rossz kollektíva vagy főnökség. Komplexebben látom a szakmát, nem csak az érzelmi oldalról. A megélhetés nehezebb mint gondoltam.

21. Mennyire elégedett jelenlegi munkahelyével? Elégedetlen mert: - A szakma egészéből hiányzik a frissesség, lendületesség, újra való nyitottság, és a világgal való lépéstartás - Rendkívül alacsony fizetés, a munka nem kreatív, inkább végrehajtó jellegű, sokszor nem értek egyet a vezetés döntéseivel. Nyereségorientált, készleteket felélő gazdálkodás folyik. - A mai erdészeti gyakorlat a szakma megcsúfolása. - A fizetések elmaradnak a többi erdőgazdasághoz képest. - Sem a szakma, sem a társadalom nem érzékeny az Ózd környéki falopásokra. A harc kilátástalan, a törvények nem mellettünk állnak. Az erdészek jogállása tisztázatlan. - Nagymértékű leterheltség, egyéni teljesítményhez nem igazodó jövedelemdifferenciálás. A nyomott bértömeg gazdálkodás miatt az alkalmazottak (erdészek) alacsony motiválhatósága. - Kevés a jövedelem, bizonytalan, hosszú távon tervezhetetlen a jövő.

23. Jelenlegi munkakörében jelentkező feladatai ellátásához az egyetemen tanult tantárgyak ismereteit milyen mértékben tudja hasznosítani? Bővebb információra lenne szükség: Matematika: - Matematikai statisztika gyakorlati használata. (3 fő) - Analízis, gazdasági statisztika. Informatika: - Szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok ismerete. (3 fő) - Hálózatok. (2 fő) - Adatbáziskezelés, térinformatika. (4 fő) - Internet használat (3 fő) - A Basic helyett valami használhatóbb ismeretet. (2 fő) - Gyakorlati felhasználás. (2 fő) - Dos, Office oktatására lenne szükség, nem Unix-ra meg Basic-re. - Windows ismeretek. (2 fő) - Korszerű gyakorlati ismeretek. - Az egyetemen gyakorlatilag csak használhatatlan számítógépes ismereteket kaptunk. Jó lenne ha az oktatók tájékozódnának, hogy az erdőmérnökök mire használják a számítógépet, és ennek megfelelően oktatnának. - Digiterra. (3 fő) - Mai operációs rendszerek. - Speciális erdőgazdasági szoftverek ismertetése. (pl. Digiterra) - Az informatika oktatásnak a középiskolában a helye, az egyetemen már felhasználói szinten kellene használni a tanulás és a feladatmegoldás során. - Nem hiszem hogy az egyetemen elég tudást szereztem volna ebből, de bármit meg lehet tanulni könyvből.

9. Melléklet

-

Felhasználó szintű képzésre van szükség Autocad és Digiterra programokra. Az egyetemen itt sem kaptunk gyakorlatias ismereteket a szakmai programok felhasználása terén. Akinek volt PC-je az sokat tanult, akinek nem az keveset. GIS, ArcWiew használata.

Általános kémia: - Vegyszerek. Általános növénytan: - A növényélettani ismereteket erdészeti szempontból bővíteni kellene. Nagyon gyerekcipőben jár ez a tudományág nálunk, pedig igen fontos lenne. - Védett fajok ismerete. Földtan: - Általános földrajz oktatása is szükséges lenne. Állattan: - Erdészeti károsítók, védett fajok ismerete. - Keményebb számonkérés. - Elég rossz az oktatás minősége és átadása. Filozófia: - Retorika kellene. - Nem emlékszem a tantárgy tartalmára és a tanultakra. Ezért vagy fölösleges, vagy tartalommal kell megtölteni. - Több pedagógiai és pszichológiai képzés kellene, mivel emberekkel kell dolgoznunk. Idegen nyelv: - Beszédcentrikus oktatás. - Több nyelv oktatása. - Több és magasabb szintű nyelvoktatást. - Német nyelv középfokú állami nyelvvizsga, de legalább biztos társalgási szint. - A nyelvoktatás helye a középiskola. Az egyetemi tanulmányok során a már meglévő nyelvtudást fel kellene használni a tanulásban, a külföldi tapasztalatszerzésben, szakirodalmi felkészülésben. - Két idegen nyelvre, németre és angolra is szükség van. - Kisebb csoportokban, nagyobb óraszámban (heti 6-8 óra) kellene oktatni, és nem a képzés első két évében, hanem végig, vagy 3-4. éven. - Külföldi ösztöndíjak, tanulmányutak, kiküldetések. Szerves kémia: - Vegyszerismeret, hatásmechanizmusok. Növényrendszertan: - Több féléven keresztül kellene oktatni. Éghajlattan: - A népi bölcsességekről semmit sem hallottam.

9. Melléklet

Statisztika: - Több gyakorlatiasabb, használhatóbb ismeretet. - Gazdasági statisztika, gazdasági elemzés. Dendrológia: - Védett fajok. - Több féléven keresztül kellene oktatni. Talajtan: - Gyakorlat, talajszelvény felismerés. Vadászattan: - A vadászati törvény gyakorlati alkalmazása, vadkárfelmérés, vadkártérítés. - Gyakorlati trófeabírálat, vadászati létesítmények kihelyezése, vadászati szokások. - Vadászati szakkifejezések idegen nyelveken (német, angol). - Vadászatszervezés, trófeabírálat. Mikrogazdaságtan: - Az erdészeti ágazatra jobban ki kell térni. - Könyvelési alapismeretek gyakorlatias oktatása. Szilárdságtan: - Egyszerű faszerkezetek (pl. hidak) méretezése, kevesebb elméleti anyag mellett. Növényföldrajz és társulástan: - Védett társulások. Termőhelyismerettan: - Sokkal többet és részletesebben, gyakorlatiasabban kellene vele foglalkozni, több féléven át. Dendrometria: - Komolytalan az oktatása elméleti és gyakorlati téren egyaránt. - A gyenge műszerparkkal nem sok mindent lehet mutatni. - A gyakorlatban használható dolgokat kellene oktatni. - Egyetemi éveim alatt a rendezés tanszék eléggé takaréklángon működött, ma inkább a szükséges ismeretek hiányát érzem. Általános géptan: - Erőgépek, kötélpályák. Vezetés és vállalkozástan: - Az oktatott anyag használhatatlan a gyakorlatban. (4 fő) - Tárgyalástechnika. - Én ezt nem tanultam, de fontos lenne. - Nem emlékszem a tantárgy tartalmára. - Tiszta felesleges időtöltés. - Nem emlékszem a tantárgy tartalmára, de fontos lenne.

9. Melléklet

Geodézia: - Az egyszerűbb, a gyakorlatban sűrűn használt mérésekre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, illetve fontos lenne a digitális térképezés felhasználói szintű ismeretének elsajátítása. - Térképen való tájékozódás gyakorlati elsajátítása. - Térinformatika. Erdészeti szaporítóanyag termesztés: - Konkrét helyen konkrét folyamatok megismerése. - A tantárgy anyagát fel kell frissíteni, nem 30 évvel ezelőtt használt technológiát tanítani. - Csemetetermelés jogi szabályozása, származási bizonylatok kitöltése speciális esetekben. - Egyik legfontosabb kérdés, és aránytalanul kevés idő jut rá. - Csemetetermesztés gyakorlata. Faterméstan: - Gyakorlati ismeretek kellenének. - Színvonalas elméleti és gyakorlati oktatásra lenne szükség. - Elég összeszedetlen volt az oktatása. - A gyakorlatban használható dolgokat kellene oktatni. - Egyetemi éveim alatt a rendezés tanszék eléggé takaréklángon működött, ma inkább a szükséges ismeretek hiányát érzem. Fatermesztési gépek és üzemeltetésük: - Az oktatott anyag használhatatlan a gyakorlatban. - A régi típusú, és a legújabb gépek megismerése. - A ma használatos gépeket és technológiákat kell tanítani. Döntéselőkészítés az erdészetben: - Azt kéne tanítani, amit a tantárgy neve is magába foglal. - Nem emlékszem a tantárgy tartalmára. - Nincs meghatározva mire való igazán, számítógépes alkalmazása hiányzik, ebben a formában nincs értelme. Szociológia: - Munkahelyi személyes kapcsolatkezelés. - Nem emlékszem a tantárgy tartalmára és a tanultakra. Ezért vagy fölösleges, vagy tartalommal kell megtölteni. Erdősítéstan: - A jelenlegi szakmai gyakorlat ismertetésére lenne szükség. (2 fő) - Erdősítési technológiák az alföldön. (2 fő) - A vállalkozói világról nincs szó. Erdőneveléstan: - Természetvédelmi kezelések. Kompromisszumkeresés a természetvédelmi és gazdaságossági szempontok között. - Ültetvényszerű erdők nevelése. - Alföldi erdőgazdálkodás.

9. Melléklet

-

Nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a gyakorlati oldalra. (2 fő) A vállalkozói világról nincs szó. Modelltáblák alkalmazhatóságának korlátjai, alföldi tölgygazdálkodás, ártéri erdőgazdálkodás.

Erdészeti rovartan: - Védett fajok ismerete. - Túl szerteágazó, az alapismereteket kellene jobban rögzíteni. - Túlbonyolított, élvezhetetlen előadás, de jó lenne. - Sokkal több félév kellene belőle, kevesebb latinnal, több gyakorlati ismerettel. Fahasználati gépek és üzemeltetésük: - Régi és legújabb technikák megismerése. - Több gyakorlati ismeret. - Naprakész tananyagra van szükség. Ergonómia: - Új munkavédelmi követelmények, EU normák. Természet és környezetvédelem: - A törvények végrehajtása, gyakorlati alkalmazása. Erdőgazdálkodás természetvédelmi területeken. - Hosszabb ideig kellene oktatni. Az aktív védelem lehetőségei, konkrét technikák, technológiák ismertetése. - A természetvédelmi hatóságok működésének tágabb ismertetése, jogosítványaik és kötelességeik ismertetése. - Hogy valósul meg a gyakorlatban a természetvédelem. - Természetvédelmi törvény részletesebb ismertetése. Számvitel és pénzgazdálkodás: - Gyakorlati ismeretekre van szükség. (3 fő) - Banki ismeretek, egy konkrét mérleg összeállítása, hogy át tudjuk látni. - Hogyan működik a gyakorlatban egy erdészeti Rt-nél. - Hatékonyabb oktatás, erdészet szinten. - Ennek a tantárgynak a tartalmából sem tudok felidézni semmit. - Időnként hasznos lenne ha a könyvelővel egy nyelvet beszélnénk. - Az erdőgazdálkodásban használt bizonylatok és bizonylati rend oktatása. - Erdészeti könyvelőprogramok ismerete, egy erdészet éves pénzügyi terve, kontírozás. Fotogrammetria és távérzékelés: - Számítógépes feldolgozás. Erdészeti növénykórtan: - A tananyag korszerűsítésére lenne szükség. - Több gyakorlás. - Több félév kellene.

9. Melléklet

Erdőhasználattan: - Nagyon sablonos munkarendszereket oktatnak, újabb módszerek kellenének. (2 fő) - Gyakorlatban használható ismeretekre van szükség, nem egy álomvilág ismertetésére. (2 fő) - Egy optimális fahasználati terv összeállítása. Konkrét példákra konkrét megoldások. A választék és vágásszervezési terv nagyon jó volt. - Gyakorlati ismeretek kellenének, nem képletek. - Több és naprakészebb ismeret, kevesebb történelem. - Oktatóváltás esetén nagyon hasznos ismereteket nyújthatna. - Javaslom a sürgős kapcsolatfelvételt az OEE fahasználati szakosztályával. A fahasználatot intézet szinten kell oktatni, nem pedig így lezülleszteni. - A gyakorlati részét bővíteni kellene, túl sok az elmélet. (2 fő) - Vállalkozói fakitermelés értékelése. - Gyakorlati ismeretek, tanulmányutak. Faanyagismerettan: - Amit itt tanultunk, azt dendrológiából is tudtuk. - Komolyan kellene venni a faanyag felismerést gyakorlatból. - Fahibák ismerete. Erdészeti utak tervezése: - Fontos lenne korszerű ismereteket oktatni, pl. a hídtervezés feladat 30 éve változatlan volt. Az SI mértékegységrendszert ideje lenne bevezetni. - Útkarbantartás Építéstan: - Épület karbantartás, gyakorlatias ismeretek. - Az alkalmazott egyszerű, könnyűszerkezetes (fa) megoldásokra kellene helyezni a hangsúlyt a lakóház tervezés helyett. Erdészeti üzemgazdaságtan: - Gyakorlatban használható ismeretekre van szükség. (3 fő) - Gyakorlati példák az erdészeti Rt-k mindennapjaiból. - Nem tudom a tantárgy tartalmát felidézni. - Erdőgazdasági egységek gazdasági modellezése, működése. Erdővédelem: - Nincs különösebb súlya. - Begyakorlás, gyakorlatok. - A konkrét kórokozók és károsítások felismerése, és az ellenük való hatékony védekezési lehetőségek bővebb ismertetése kellene. Erdőrendezéstan: - A régi üzemtervezési gyakorlattal, a fatermési modelltáblás tervezéssel fel kellene hagyni, mert nagyon sok gondot okoz a gyakorlatban. - Nem voltam tisztában a leszámolási rendszerrel (K-1, K-2) - Hasznos lenne, ha nem ezek a tanárok oktatnák. - Üzemterv összeállítása, üzemtervtől eltérő tevékenységek. - A gyakorlatban használható dolgokat kellene oktatni. - Az erdőrendezők és az erdőfelügyelők gyakorlati munkájának megismerése.

9. Melléklet

-

Jobb előadótól, összeszedettebb anyag. A képzés minősége alacsony.

Erdészeti útépítés: - Az egyszerűbb pályaszerkezetek építésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni. - Az autópálya építés helyett az egyszerű, erdészeti gyakorlatban használt megoldásokra kellene az oktatás hangsúlyát helyezni. - Meglévő utak karbantartása, vízelvezetés fontossága, lehetőségei. Erdőérték számítás: - Kárérték számítás a gyakorlatban, elsősorban a minőségi vadkár értékelése. - Erdei károk kiszámításának fokozott gyakorlati oktatása - Rengeteg gyakorlat a használattal együtt, komplex feladatok segítségével. - Erdei és mezőgazdasági vadkárbecslés. - A szakma, illetve az ügyészség az itt oktatott ismereteket nem fogadja el, ezért jobban kellene érzékeltetni a társadalommal az erdő közjóléti funkcióját. - Gyakorlati példákon keresztüli oktatás. Erdészeti informatika: - Térinformatika, adatbázis kezelés. (2 fő) - Ilyen tárgyunk nem volt, de kellene. (2 fő) - Szakmai programok ismerete. - Gyakorlatiasabb szemlélet. (2 fő) - Korszerűbb ismeretek. (2 fő) - Digiterra program oktatása akár önálló tárgyként. - Program felhasználási ismeretek. - Digiterra oktatása. (3 fő) - Visual Foxpro oktatása. - Az ÁESZ-nél és az erdészeti Rt-knél használt speciális szoftverek ismertetése. - A különböző feladatok megoldása, tervezések során már az egyetemen is használni kellene az Erdészeti Adattárat és más szakmai programokat. - Nem tudom miben különbözik az informatikától. - GIS, ArcWiew, internet használata. Vadgazdálkodástan: - Vadkár értékelése, vadkár elleni védekezés. - Konkrét példákon keresztüli bemutatás, mint a csemetekertnél. Milyen vadföldet alakítana ki, mikor milyen takarmányt juttatna ki? - Több gyakorlat. - Az erdőmérnökképzés során két félév vadgazdálkodás oktatás kevés az alapvető ismeretek megszerzéséhez. - Vaddisznóskertek tervezése és fenntartása. Erdészeti vízgazdálkodástan: - Termőhely vízgazdálkodásának befolyásolása műszaki módszerekkel. - Külön fejezetben tárgyalni az ártéri erdőgazdálkodás vízügyi ismereteit. - Korszerű, a gyakorlatban használt ismereteket kellene oktatni. - Kisebb vízmentesítésekre irányuló ismeretek.

9. Melléklet

Politológia: - Aktuális erdészetpolitikai kérdések bővebb ismertetése. - Vagy tartalommal kell megtölteni, vagy fölösleges. - Lehetne jobb az előadás. - Aktuálpolitika és a szakma egymásra hatása. Ökológia: - Erdőrezervátumok, természetes szukcessziós folyamatok. Fafeldolgozástan: - Minden téren, de főleg az elsődleges fafeldolgozásban. - A piacon található fatermékek, a fa végfelhasználási területe. - Ezt a tantárgyat komolyan kellene venni. (2 fő) Erdészeti politika: - Jelenlegi erdészeti politika ismertetése, kapcsolódás a jogi ismeretekhez. - Aktuális erdészetpolitikai kérdések bővebb ismertetése. - Az erdőtörvényt betéve kellene ismernünk. Erdészeti kereskedelem: - Szállítás, export, vám és kapcsolódó jogszabályok, árképzés. - Belföldi kereskedelem a gyakorlatban. - Gyakorlatiasabb oktatás. Áruokmányok, teljes folyamatok ismertetése lenne szükséges. - Gyakorlati kereskedelmi szokványok, piaci helyzet. (2 fő) - Világcégek, sikeres cégek politikája. - Modern kereskedelmi szervezetek, modellek. - Logisztikai ismeretek. - Megfelelő minőségű képzés kellene. - Adás-vételi szerződések, export ügyintézés. Jogi ismeretek: - Az erdő, természetvédelmi, és vadászati törvény gyakorlati alkalmazása. (2 fő) - Konkrét vállalati jogi problémák bemutatása, vagy hatósági eljárások ismertetése. - Erdőtörvény felügyeleti vonatkozásai. - Kapcsolódás az erdészeti politikához. - Agrár-, munkajog, társas vállalkozások. - Az erdőben, vadban okozott kár büntetőjogi megítélése, buktatói. - Az erdőtörvény ismeretének megkövetelése, az agrártámogatási rendeletek ismertetése. - A szakmai élet során rendkívül sok jogalkalmazási probléma merül fel. - Lehetne részletesebb. - Az erdőtörvény és végrehajtási rendeletének részletes ismertetése. - Vállalkozókkal történő munkavégzés jogi háttere, szerződések tartalma, azok jogi jelentése, következményei. Munkajog.

9. Melléklet

24. Mely tantárgyakat tart szükségesnek az erdész általános műveltség kialakításához? -

Jogi és közgazdasági ismeretek, pszichológia. Erdőművelés, fahasználat, vadgazdálkodás, növénytan, erdővédelem. Az egyetemen tanult tantárgyak megfelelőek. Erdőgazdálkodás története, erdőgazdasággal, vadászattal kapcsolatos kulturális ismeretek, Európa és a világ erdőgazdálkodása. Politológia, szociológia, filozófia, jogi ismeretek. Erdészettörténet, erdészeti politika, erdészeti jog, közgazdaságtan. Matematika, kémiák, általános növénytan, fizika. Az ökológiai, biológiai, jogi és közgazdasági vonalat erősíteni kell, a műszaki vonalat leépíteni, egyszerűsíteni. Filozófia, politológia, erdészeti politika, szociológia, általános jogi ismeretek. Politológia, filozófia, nyelv. Kommunikáció, szociológia, filozófia, művelődéstan. Filozófia, mérnöki etika, logika. Erdészettörténet. Matematika, növénytan, állattan, talajtan, erdőművelés, erdőrendezés, erdőhasználat. Filozófia, szociológia, idegen nyelv, természet és környezetvédelem, ökológia, matematika, ábrázoló geometria, informatika, mechanika, fizika. Az oktatás központjába kellene helyezni a szigorúan vett szakmai tárgyakat és erősíteni kellene a nyelvoktatást. Matematika, ábrázoló geometria, statika, szilárdságtan, fizika, kémia, szociológia, fizika, idegen nyelv, makrogazdaságtan, mikrogazdaságtan. Földrajz, selmeci hagyományok. Növénytan erdőhasználattan, erdőrendezéstan, erdőműveléstan, geodézia, géptan, erdővédelem. Jog, közgazdaságtan. Jelenlegi tárgyak, kivéve a fizika, szociológia, politológia. Erdészettörténet, retorika, több vadgazdálkodás, hatékonyabb gazdasági, könyvelési ismeretek. Nyelv, kereskedelem, közgazdaságtan, jog, pénzügy – számvitel. Matematika, növénytan, állattan, erdőrendezéstan, geodézia, alapszintű útépítés, komolyabb informatika és erdőhasználattan, erdőművelés, erdővédelem. Erdőművelés, fahasználat, erdőrendezés, szakmai alapozó tantárgyak. Az alapozó tárgyak a fizika kivételével képesek megalapozni a mérnöki szemléletet. Idegen nyelv és minden szakmai. Növénytan, talajtan, termőhelyismerettan, erdőismerettan, szaporítóanyag termesztés, ökológia, természetvédelem, erdőhasználattan, erdősítéstan, vadászattan. Erdészettörténet Matematika, ábrázoló geometria, mechanika, fizika, kémia, ökológia. Az informatikai és gazdasági képzés lehetne naprakészebb. Erdészettörténet, flóratörténet. Erdészeti politika. A jelenlegi tárgyak szükségesek. A jelenlegi tárgyak nagy része. Erdőművelés, erdőhasználat, erdőrendezés, erdészeti politika. Ökológia, növénytan, termőhelyismerettan, erdőrendezéstan, erdővédelem, erdőhasználat.

9. Melléklet

25. Milyen egyéb ismeretek oktatásával kellene kiegészíteni az erdőmérnökképzést? -

-

-

-

-

Nagyobb súlyt kellene fektetni a számviteli (könyvvezetési) ismeretekre, és kevesebbet az ábrázoló geometriára. Mezőgazdasági alapismeretek. Idegen nyelv. Korszerű alapokra helyezett munkaszervezési ismeretek. Növényvédelem (vegyszerész jogosítvánnyal), erdőértékszámítás, kárértékszámítás, mindkettőnek a gyakorlatban használható papírt kellene adnia. Az erdőművelés és a fahasználat oktatása során gyakorlatiasabb ismeretekre van szükség. Így is elég sokrétű, inkább azokat a tantárgyakat kellene csökkenteni, amik nem adnak kézzelfogható. használható szaktudást, inkább csak mellébeszélésről szólnak rendszerezés címén, pl. erdészeti politika. Minek erdészeti üzemgazdaságtanból 3 félév? A közgazdasági tantárgyakon belül jó lenne ha megtanultuk volna hogyan kell egy adóbevallást elkészíteni, mit csináljak ha egyéni vállalkozó szeretnék lenni, vagy egy bt-t szeretnék alapítani. Erősebb jog és kereskedelem, több erdőművelés, ökológia, természetvédelem. Kevesebb műszaki alapozó (statika, szilárdságtan, általános géptan). Minőségbiztosítás. Kommunikáció, gyakorlatiasabb közgazdasági ismeretek. Menedzserképzés, PR ismeretek, nagyobb hangsúly a gyakorlati problémamegoldó képességre. Közgazdaságtan, idegen nyelv, erdészeti gyakorlat. Kommunikáció. A hangsúlyeltolódások kiegyenlítésére lenne szükség. A szakirányok arányának növelését és az általános anyag csökkentését látnám szükségesnek. Hiányzik a gyakorlatban használt papírmunkák, naplók, bárcák ismertetése. Kertészeti, kertépítési ismeretek. A gyakorlat ismertetésére nagyobb szükség lenne. A hangsúlyokat át kellene helyezni a tárgyakon belül, vagy a tárgyak között. Részletesebb fafeldolgozástan. Vezetői, kereskedelmi ismeretek fejlesztése. Mérnöki etika. Választhatóként: Marketing stratégia, szervezeti viselkedés, kommunikáció, banküzemtan, stratégiai üzleti tervezés, controlling. Retorika, ISO 9002 / ISO 14001 rendszerszabványok, és gyakorlati működésük. Erdészeti marketing, project management, business ismeretek. Kevesebb mérnöki, több gazdasági tárgy kellene. Kommunikáció, rendszertervezés, cégek működése, gyakorlati pénzügy, adminisztráció, állami szervek működése, pszichológia, ISO, KIR tanúsítási rendszerek. Gyakorlati oktatás, gyakorlati problémák és feladatok. Szakirányú képzésben lehetőség építőmérnöki ismeretek szerzésére, mivel az alapozó tárgyak azonosak. Vezetői ismeretek, pszichológia. Több és jobb fahasználat intézet szinten. Erdészettörténet, erdészettel kapcsolatos művészettörténet. Általános mezőgazdasági ismeretek, növényvédelem. Aktualizálni kellene az útépítés, építés és vízgazdálkodástan tárgyakat. Hasznos tartalommal kellene őket megtölteni, és a sallangokat elvetni. A szakmai tárgyaknál

9. Melléklet

-

-

nagyobb hangsúlyt helyeznék a gyakorlati képzésre, nagygyakorlatokkal, és 3-4 fős nagyfeladatokkal. Kötelezővé tenni több nyelv ismeretét, erősíteni a faipari tárgyak oktatását. Vizsgák számának csökkentése, a ~ fölösleges tárgyak eltörlésével. (fizika, makro-, mikrogazdaságtan, szociológia, filozófia, politológia). A rendszertanos tárgyaknál (állattan, rovartan, növénytan) értelmetlennek tartom a „telefonkönyv oktatást”. Ez csak a puskáról és a szerencséről szól, nem a tényleges tudásról. Az Erdészeti politikai és ökonómiai Intézettől érthetőbb és kézzelfoghatóbb jegyzetek kénének, mert a jelenlegiek elég zagyvák. Az erdőhasználattan és erdőrendezéstan részben túllihegett zagyvaság, amiből a hallgatók zöme semmit sem ért és tud. Az építéstan jó lenne, de nem így. Gyakorlat Hatósági munka, alföldi erdőgazdálkodás. Kevés szó esik újításokról, gyakorlati megoldásokról. Erdőhasználatból, erdőművelésből, erdőrendezésből kevés a gyakorlati oktatás. Pályázatok készítése. Szinte minden gyakorlatban használható ismeretet megtanítanak a technikumban. Ezt kellene alapnak venni, és minimálisan bővíteni. Szakmai tárgyakból több és hatékonyabb gyakorlati képzés kellene. Térinformatika. Gazdasági, ökológiai ismeretek. Kereskedelmi, reprezentációs ismeretek. Tárgyalókészség, viselkedés, illemtan. Földrajzi ismeretek. Pedagógia, pszichológia, vezetés módszertan. Hogyan bánjunk emberekkel, hogy pénzt is csináljunk. Általános műveltségtan (felkészítés egy társadalmi, gazdasági közegben való munkavégzésre), településhez kötött fásítások tervezése.

10. melléklet

10. Melléklet: A hallgatók által leghasznosabbnak/legjobbnak tartott feladatok a szavazati arányok sorrendjében: Feladat

%

Erdőértékszámítás

57.4

Csemetekert tervezés

46.4

Erdőtelepítési terv

36.9

Erdősáv tervezés

27.4


22.2

Erdőrendezéstan

16.7

Kárértékszámítás

14.8

Dendrometria

13.1

Választékterv

11.1

Geodézia nagygyakorlat

9.5

Geodézia feladat

9.5


9.3

Faterméstan

7.1

Gyűjtemények

6.0

Növénygyűjtemény

6.0


2.4

egyéb

7.1

11. melléklet

11. Melléklet: A hallgatók által leghaszontlanabbnak/legrosszabbnak tartott feladatok a szavazati arányok sorrendjében: Feladat

%

Csörlő tervezés

33.3

Összes géptan feladat

32.1


27.8


24.1

Hídtervezés feladat

22.2

Hidraulika feladat

16.7

Választéktervezés

14.8

Irodalmazás

11.9

Öntözés feladat

11.9

Ergonómia feladat

10.7

Vezetés és vállalkozéstan feladat

6.0

Üzemgazdaságtan fordítás

5.6

Erdővédelem feladat

5.6

Csemetekert feladat

4.8

Fotogrammetria feladat

3.7

Klímaelemzés

3.6

Ábrázoló geometria rajz

3.6

Erdőrendezéstan feladat

3.6

Géptan számítás

2.4

Gyérítés jelölés

2.4

Fizika jegyzőkönyv

2.4

Gödörfúró tervezés

2.4

egyéb

13.1

12. melléklet

12. Melléklet: A következő táblázatokban az egyes tantárgyakat különféle szempontok alapján választó hallgatók számaránya látható az összes táblázatot kitöltő hallgatóhoz képest, évfolyamonként súlyozva. A tantárgyat jól tanulhatónak ítélő hallgatók aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Erdészeti szaporítóanyag termesztés Geodézia I Erdősítéstan Vadászattan Vadgazdálkodástan Földtan Általános és szervetlen kémia Faanyagismerettan Ökológia Faterméstan Geodézia II Erdőneveléstan Erdészeti genetika Erdészeti állattan Talajtan Termőhelyismerettan Dendrometria Erdőismerettan Fafeldolgozástan Szerves kémia Erdőértékszámítás Éghajlattan Fotogrammetria és távérzékelés Ábrázoló geometria Dendrológia Ábrázoló geometria és műszaki rajz Erdészeti politika Erdészeti kereskedelem Matematika I Építéstan Matematikai statisztika Természet és környezetvédelem Biokémia Növényföldrajz és társulástan Erdővédelemtan

% 54.7 52.0 48.0 46.7 45.8 44.0 42.7 41.7 41.7 41.3 40.0 40.0 37.5 36.0 36.0 36.0 36.0 34.7 33.3 32.0 31.3 29.3 29.2 44.0 26.7 25.3 25.0 25.0 18.7 22.9 22.7 22.7 21.3 21.3 20.8

Tantárgy Erdészeti vízgazdálkodástan Matematika II Erdészeti növénykórtan Erdészeti utak tervezése Általános növénytan Szilárdságtan Ergonómia Idegen nyelv Statika Növényrendszertan Erdőhasználattan I Erdőrendezéstan I Filozófia Általános géptan Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Szociológia Erdőhasználattan II Erdészeti útépítés Erdészeti informatika Erdőrendezéstan II Jogi ismeretek Makrogazdaságtan Mikrogazdaságtan Erdészeti rovartan Fahasználati gépek Politológia Informatika I Informatika II Döntéselőkészítés az erdészetben Vezetés és vállalkozástan Fizika I Erdészeti üzemgazdaságtan Fizika II Számvitel és pénzgazdálkodás

% 20.8 20.0 18.8 18.8 18.7 18.7 17.3 16.0 16.0 14.7 14.6 14.6 13.3 13.3 13.3 13.3 12.5 12.5 12.5 12.5 12.5 10.7 9.3 9.3 9.3 8.3 8.0 8.0 8.0 4.0 2.7 2.1 0.0 0.0

12. melléklet

A tantárgyat megfelelő szerkezetűnek ítélő hallgatók aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Geodézia I Geodézia II Matematika I Ábrázoló geometria Erdőértékszámítás Erdészeti szaporítóanyag termesztés Általános és szervetlen kémia Termőhelyismerettan Földtan Matematika II Talajtan Erdőismerettan Erdősítéstan Statika Általános növénytan Matematikai statisztika Erdészeti állattan Ábrázoló geometria és műszaki rajz Dendrológia Faanyagismerettan Erdészeti politika Erdészeti kereskedelem Erdőneveléstan Erdészeti növénykórtan Szerves kémia Éghajlattan Szilárdságtan Faterméstan Erdészeti rovartan Növényföldrajz és társulástan Erdészeti utak tervezése Erdészeti genetika Ökológia Jogi ismeretek Erdővédelemtan

% 62.7 61.3 56.0 54.7 52.1 52.0 50.7 48.0 46.7 46.7 44.0 44.0 44.0 42.7 41.3 41.3 40.0 38.7 38.7 37.5 37.5 37.5 37.3 35.4 34.7 34.7 34.7 34.7 34.7 33.3 33.3 33.3 33.3 33.3 31.3

Tantárgy Biokémia Fotogrammetria és távérzékelés Erdészeti útépítés Fafeldolgozástan Növényrendszertan Vadászattan Természet és környezetvédelem Dendrometria Erdészeti üzemgazdaságtan Filozófia Vadgazdálkodástan Erdőrendezéstan II Építéstan Általános géptan Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Döntéselőkészítés az erdészetben Erdészeti informatika Erdészeti vízgazdálkodástan Szociológia Fahasználati gépek Idegen nyelv Ergonómia Erdőhasználattan II Erdőrendezéstan I Politológia Fizika I Makrogazdaságtan Fizika II Vezetés és vállalkozástan Mikrogazdaságtan Erdőhasználattan I Informatika II Számvitel és pénzgazdálkodás Informatika I

% 30.7 29.2 29.2 29.2 28.0 26.7 26.7 25.3 25.0 21.3 20.8 20.8 18.8 18.7 18.7 17.3 16.7 16.7 16.0 16.0 14.7 14.7 14.6 12.5 12.5 12.0 12.0 12.0 12.0 10.7 8.3 5.3 5.3 4.0

12. melléklet

A tantárgyat fontos alapozó tárgynak ítélő hallgatók aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Növényrendszertan Általános növénytan Matematika I Földtan Ábrázoló geometria Dendrológia Ábrázoló geometria és műszaki rajz Matematika II Növényföldrajz és társulástan Talajtan Termőhelyismerettan Erdészeti állattan Éghajlattan Statika Informatika I Szerves kémia Dendrometria Geodézia I Általános és szervetlen kémia Szilárdságtan Geodézia II Matematikai statisztika Biokémia Vadászattan Erdőismerettan Erdészeti szaporítóanyag termesztés Idegen nyelv Faterméstan Erdészeti utak tervezése Ökológia Jogi ismeretek Informatika II Erdészeti rovartan Erdészeti növénykórtan Faanyagismerettan

% 76.0 73.3 72.0 56.0 54.7 54.7 50.7 49.3 49.3 46.7 46.7 42.7 38.7 34.7 33.3 33.3 30.7 29.3 28.0 26.7 26.7 25.3 25.3 24.0 21.3 18.7 17.3 17.3 16.7 16.7 16.7 16.0 16.0 14.6 14.6

Tantárgy Általános géptan Fotogrammetria és távérzékelés Erdészeti genetika Erdősítéstan Erdőneveléstan Erdőhasználattan I Fizika I Vezetés és vállalkozástan Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Építéstan Erdészeti útépítés Erdészeti politika Fizika II Makrogazdaságtan Fahasználati gépek Természet és környezetvédelem Erdővédelemtan Erdőértékszámítás Mikrogazdaságtan Erdészeti üzemgazdaságtan Erdőrendezéstan I Erdészeti informatika Fafeldolgozástan Erdészeti kereskedelem Számvitel és pénzgazdálkodás Ergonómia Erdőhasználattan II Döntéselőkészítés az erdészetben Szociológia Filozófia Vadgazdálkodástan Erdőrendezéstan II Erdészeti vízgazdálkodástan Politológia

% 13.3 12.5 12.5 12.0 12.0 10.4 9.3 9.3 9.3 8.3 8.3 8.3 8.0 6.7 6.7 6.7 6.3 6.3 5.3 4.2 4.2 4.2 4.2 4.2 4.0 2.7 2.1 1.3 1.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

12. melléklet

A tantárgyat fontos szakmai tárgynak ítélő hallgatók aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Erdőrendezéstan I Erdőhasználattan I Erdőhasználattan II Erdőértékszámítás Erdőrendezéstan II Erdészeti szaporítóanyag termesztés Erdősítéstan Erdőneveléstan Erdővédelemtan Erdészeti politika Erdőismerettan Faterméstan Termőhelyismerettan Dendrológia Dendrometria Növényföldrajz és társulástan Talajtan Erdészeti növénykórtan Vadászattan Vadgazdálkodástan Erdészeti kereskedelem Fafeldolgozástan Jogi ismeretek Geodézia I Geodézia II Faanyagismerettan Általános növénytan Növényrendszertan Erdészeti genetika Ökológia Erdészeti rovartan Erdészeti üzemgazdaságtan Erdészeti útépítés Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Fahasználati gépek

% 83.3 81.3 81.3 79.2 79.2 78.7 76.0 76.0 75.0 75.0 73.3 69.3 68.0 66.7 65.3 64.0 58.7 54.2 50.7 50.0 50.0 45.8 41.7 40.0 40.0 37.5 36.0 36.0 33.3 33.3 32.0 31.3 25.0 24.0 24.0

Tantárgy Éghajlattan Földtan Erdészeti állattan Erdészeti utak tervezése Fotogrammetria és távérzékelés Erdészeti informatika Természet és környezetvédelem Számvitel és pénzgazdálkodás Erdészeti vízgazdálkodástan Általános géptan Idegen nyelv Vezetés és vállalkozástan Döntéselőkészítés az erdészetben Informatika I Filozófia Matematika II Informatika II Szilárdságtan Ergonómia Építéstan Matematika I Ábrázoló geometria Általános és szervetlen kémia Biokémia Ábrázoló geometria és műszaki rajz Fizika I Szerves kémia Makrogazdaságtan Matematikai statisztika Fizika II Statika Mikrogazdaságtan Szociológia Politológia

% 21.3 20.0 20.0 18.8 16.7 16.7 13.3 9.3 8.3 6.7 5.3 4.0 4.0 2.7 2.7 2.7 2.7 2.7 2.7 2.1 1.3 1.3 1.3 1.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

12. melléklet

A tantárgy óráin a részvételt érdemesnek tartó hallgatók aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Erdészeti szaporítóanyag termesztés Dendrológia Erdősítéstan Növényföldrajz és társulástan Erdőismerettan Termőhelyismerettan Erdészeti politika Ábrázoló geometria Növényrendszertan Geodézia I Erdőneveléstan Erdőértékszámítás Vadászattan Általános és szervetlen kémia Általános növénytan Geodézia II Talajtan Földtan Szerves kémia Faterméstan Ábrázoló geometria és műszaki rajz Erdészeti genetika Ökológia Dendrometria Erdészeti utak tervezése Matematika I Erdészeti állattan Erdészeti útépítés Vadgazdálkodástan Fafeldolgozástan Faanyagismerettan Erdészeti kereskedelem Jogi ismeretek Szilárdságtan Erdővédelemtan

% 54.7 52.0 52.0 49.3 46.7 42.7 41.7 41.3 41.3 41.3 40.0 39.6 38.7 37.3 36.0 34.7 33.3 30.7 30.7 30.7 29.3 29.2 29.2 28.0 27.1 26.7 25.3 25.0 25.0 25.0 20.8 20.8 20.8 20.0 18.8

Tantárgy Matematika II Statika Erdészeti növénykórtan Erdészeti vízgazdálkodástan Idegen nyelv Biokémia Éghajlattan Erdészeti rovartan Természet és környezetvédelem Fotogrammetria és távérzékelés Építéstan Matematikai statisztika Erdészeti informatika Erdőrendezéstan II Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Általános géptan Ergonómia Erdőrendezéstan I Szociológia Politológia Makrogazdaságtan Filozófia Fahasználati gépek Erdőhasználattan I Informatika I Erdészeti üzemgazdaságtan Számvitel és pénzgazdálkodás Fizika I Fizika II Mikrogazdaságtan Döntéselőkészítés az erdészetben Erdőhasználattan II Vezetés és vállalkozástan

% 18.7 18.7 16.7 16.7 16.0 16.0 14.7 14.7 14.7 14.6 14.6 13.3 12.5 12.5 12.0 10.7 10.7 10.4 9.3 8.3 8.0 6.7 6.7 6.3 5.3 4.2 4.0 2.7 2.7 2.7 2.7 2.1 1.3

12. melléklet

A tantárgy gyakorlati óraszámát túl magasnak tartó hallgatók aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Általános géptan Erdészeti útépítés Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Fahasználati gépek Ergonómia Erdészeti utak tervezése Fizika I Erdészeti vízgazdálkodástan Fizika II Vezetés és vállalkozástan Döntéselőkészítés az erdészetben Ábrázoló geometria és műszaki rajz Éghajlattan Építéstan Ábrázoló geometria Általános és szervetlen kémia Fotogrammetria és távérzékelés Erdőhasználattan I Erdővédelemtan Erdőrendezéstan I Matematika I Matematika II Szerves kémia Informatika II Természet és környezetvédelem Számvitel és pénzgazdálkodás Filozófia Matematikai statisztika Statika Biokémia Talajtan Szilárdságtan Termőhelyismerettan Geodézia II Erdészeti rovartan

% 20.0 14.6 10.7 10.7 10.7 10.4 9.3 8.3 8.0 8.0 8.0 6.7 6.7 6.3 5.3 5.3 4.2 4.2 4.2 4.2 4.0 4.0 4.0 4.0 4.0 4.0 2.7 2.7 2.7 2.7 2.7 2.7 2.7 2.7 2.7

Tantárgy Erdészeti növénykórtan Faanyagismerettan Erdészeti üzemgazdaságtan Erdőhasználattan II Informatika I Idegen nyelv Makrogazdaságtan Mikrogazdaságtan Dendrometria Geodézia I Faterméstan Szociológia Erdőneveléstan Általános növénytan Földtan Erdészeti állattan Növényrendszertan Dendrológia Vadászattan Növényföldrajz és társulástan Erdészeti szaporítóanyagtermesztés Erdőismerettan Erdősítéstan Erdőértékszámítás Erdészeti informatika Erdészeti genetika Vadgazdálkodástan Erdőrendezéstan II Politológia Ökológia Fafeldolgozástan Erdészeti politika Erdészeti kereskedelem Jogi ismeretek

% 2.1 2.1 2.1 2.1 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

12. melléklet

A tantárgy gyakorlati óraszámát túl alacsonynak tartó hallgatók aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Informatika I Növényrendszertan Erdőhasználattan I Erdőhasználattan II Dendrometria Növényföldrajz és társulástan Dendrológia Vadászattan Erdőismerettan Faterméstan Erdőrendezéstan I Általános növénytan Erdővédelemtan Erdőneveléstan Erdészeti állattan Erdészeti növénykórtan Informatika II Erdősítéstan Földtan Matematika I Talajtan Erdészeti szaporítóanyag termesztés Erdészeti informatika Idegen nyelv Erdőrendezéstan II Fafeldolgozástan Makrogazdaságtan Termőhelyismerettan Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Erdészeti rovartan Ábrázoló geometria Faanyagismerettan Erdészeti üzemgazdaságtan Erdőértékszámítás Matematika II

% 52.0 40.0 37.5 37.5 36.0 33.3 32.0 29.3 29.3 29.3 29.2 26.7 25.0 24.0 21.3 20.8 20.0 20.0 18.7 17.3 17.3 17.3 16.7 16.0 12.5 12.5 12.0 12.0 12.0 12.0 10.7 10.4 10.4 10.4 9.3

Tantárgy Mikrogazdaságtan Általános géptan Fahasználati gépek Vadgazdálkodástan Ábrázoló geometria és műszaki rajz Éghajlattan Fotogrammetria és távérzékelés Általános és szervetlen kémia Fizika II Geodézia I Természet és környezetvédelem Számvitel és pénzgazdálkodás Erdészeti politika Fizika I Szerves kémia Biokémia Vezetés és vállalkozástan Geodézia II Döntéselőkészítés az erdészetben Erdészeti utak tervezése Építéstan Filozófia Matematikai statisztika Statika Szilárdságtan Ergonómia Szociológia Erdészeti útépítés Erdészeti genetika Erdészeti vízgazdálkodástan Politológia Ökológia Erdészeti kereskedelem Jogi ismeretek

% 9.3 9.3 9.3 8.3 8.0 8.0 6.3 5.3 5.3 5.3 5.3 5.3 4.2 4.0 4.0 4.0 4.0 4.0 2.7 2.1 2.1 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

13. melléklet

13. Melléklet: A hallgatók által leghasznosabbnak tartott tantárgyak a szavazati arányok sorrendjében: Tantárgy Erdőneveléstan Erdőhasználattan Erdészeti politika Erdőrendezéstan Erdőérték számítás Dendrológia Termőhelyismerettan Geodézia Erdősítéstan Erdővédelemtan Általános növénytan Erdészeti szaporítóanyag termesztés Ökológia Növényföldrajz és társulástan Dendrometria Erdőismerettan Erdészeti útépítéstan Faterméstan Matematika Talajtan Vadgazdálkodástan Fafeldolgozástan Informatika Általános géptan Idegen nyelv Növényrendszertan Statisztika Statika Vadászattan Ábrázoló geometria Földtan Filozófia Makrogazdaságtan Biokémia Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Rovartan Fahasználati gépek és üzemeltetésük Természet és környezetvédelem Számvitel és pénzgazdálkodástan Erdészeti kereskedelem

% 85.3 63.8 54.2 48.9 44.7 36.8 36.8 36.8 32.4 25.5 23.5 23.5 16.7 16.2 16.2 16.2 14.9 11.8 8.8 8.8 8.3 8.3 7.4 5.9 4.4 4.4 2.9 2.9 2.9 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

14. melléklet

14. Melléklet: A következő táblázatokban az egyes tantárgyakat, a jelenlegi munkakörében való felhasználhatóság alapján, választó mérnökök számaránya látható az összes kérdőívet visszaküldött mérnökhöz képest. A tantárgyat munkahelyi feladataiban nagyon hasznosnak tartó végzett mérnökök aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Dendrológia Termőhelyismerettan Informatika Erdőneveléstan Talajtan Erdősítéstan Idegen nyelv Erdőismerettan Általános növénytan Erdőrendezéstan Dendrometria Erdőhasználattan Erdészeti informatika Növényföldrajz és társulástan Erdészeti szaporítóanyag termesztés Faterméstan Természetvédelem Vadászattan Erdővédelem Jog Faanyagismerettan Erdészeti kereskedelem Erdőérték számítás Vadgazdálkodástan Geodézia Növényrendszertan Földtan Erdészeti politika Fahasználati gépek Számvitel és pénzgazdálkodás Erdészeti növénykórtan

% 73.1 67.9 67.5 66.7 60.3 60.3 57.7 54.5 53.8 51.3 50.0 48.7 46.8 46.2 44.9 42.9 42.9 42.3 41.0 40.3 39.7 39.5 38.5 38.5 37.2 34.6 33.8 33.8 33.3 33.3 31.2

Tantárgy Állattan Általános géptan Mikrogazdaságtan Ökológia Üzemgazdaságtan Éghajlattan Statisztika Fatermesztési gépek Fafeldolgozástan Vezetés és vállalkozástan Erdészeti rovartan Erdészeti útépítéstan Matematika Fotogrammetria és távérzékelés Makrogazdaságtan Erdészeti utak tervezése Erdészeti vízgazdálkodás Döntés előkészítés az erdészetben Ergonómia Genetika Ábrázoló geometria Filozófia Statika Építéstan Politológia Szilárdságtan Szociológia Fizika Általános kémia Szerves kémia Biokémia

% 30.8 29.9 28.2 28.2 27.3 26.9 26.9 26.9 26.9 25.6 24.4 21.8 20.5 20.5 19.2 19.2 16.7 14.1 12.8 12.8 10.3 10.3 10.3 10.3 9.0 7.7 6.6 3.8 2.6 2.6 1.3

14. melléklet

A tantárgyat munkahelyi feladataiban időnként használhatónak tartó végzett mérnökök aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Statisztika Földtan Matematika Ábrázoló geometria Erdészeti rovartan Általános géptan Éghajlattan Biokémia Erdészeti növénykórtan Erdészeti vízgazdálkodás Ökológia Általános kémia Makrogazdaságtan Szerves kémia Növényrendszertan Ergonómia Statika Állattan Geodézia Építéstan Fafeldolgozástan Szociológia Faanyagismerettan Erdővédelem Természetvédelem Mikrogazdaságtan Faterméstan Üzemgazdaságtan Szilárdságtan Erdészeti utak tervezése Erdészeti útépítéstan

% 56.4 51.9 51.3 51.3 51.3 50.6 50.0 50.0 49.4 48.7 48.7 47.4 47.4 46.2 46.2 46.2 44.9 43.6 43.6 43.6 43.6 43.4 42.3 42.3 41.6 41.0 40.3 40.3 39.7 39.7 38.5

Tantárgy Erdészeti politika Növényföldrajz és társulástan Vezetés és vállalkozástan Fatermesztési gépek Fahasználati gépek Erdőérték számítás Genetika Általános növénytan Fizika Vadászattan Fotogrammetria és távérzékelés Számvitel és pénzgazdálkodás Erdészeti kereskedelem Erdőismerettan Jog Vadgazdálkodástan Talajtan Dendrometria Erdészeti szaporítóanyag termesztés Erdőhasználattan Döntés előkészítés az erdészetben Filozófia Erdőrendezéstan Erdészeti informatika Idegen nyelv Termőhelyismerettan Politológia Erdősítéstan Dendrológia Erdőneveléstan Informatika

% 37.7 37.2 37.2 37.2 37.2 37.2 37.2 34.6 33.3 33.3 33.3 32.1 31.6 31.2 31.2 30.8 29.5 29.5 28.2 28.2 28.2 26.9 25.6 23.4 23.1 23.1 21.8 20.5 16.7 16.7 6.5

14. melléklet

A tantárgyat munkahelyi feladataiban nem szükségesnek tartó végzett mérnökök aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Politológia Fizika Filozófia Döntés előkészítés az erdészetben Szerves kémia Szilárdságtan Genetika Általános kémia Biokémia Szociológia Fotogrammetria és távérzékelés Építéstan Statika Ergonómia Erdészeti utak tervezése Ábrázoló geometria Erdészeti útépítéstan Erdészeti vízgazdálkodás Fatermesztési gépek Makrogazdaságtan Vezetés és vállalkozástan Fafeldolgozástan Mikrogazdaságtan Fahasználati gépek Erdészeti politika Matematika Vadgazdálkodástan Üzemgazdaságtan Állattan Éghajlattan Erdészeti szaporítóanyag termesztés

% 65.4 61.5 59.0 53.5 50.0 50.0 50.0 48.7 47.4 47.4 44.9 44.9 43.6 41.0 41.0 38.5 37.2 33.3 32.1 30.8 28.2 28.2 26.9 26.9 26.0 25.6 25.6 24.7 23.1 23.1 23.1

Tantárgy Erdészeti kereskedelem Számvitel és pénzgazdálkodás Erdőérték számítás Ökológia Erdészeti rovartan Általános géptan Növényrendszertan Vadászattan Geodézia Erdősítéstan Faanyagismerettan Erdőrendezéstan Növénykórtan Erdészeti informatika Növényföldrajz és társulástan Dendrometria Erdőhasználattan Jog Statisztika Erdővédelem Földtan Erdőismerettan Faterméstan Erdőneveléstan Általános növénytan Természetvédelem Dendrológia Idegen nyelv Talajtan Termőhelyismerettan Informatika

% 22.4 21.8 21.8 21.8 20.5 19.5 19.2 19.2 17.9 16.7 16.7 16.7 15.6 15.6 15.4 15.4 15.4 14.3 14.1 14.1 13.0 13.0 13.0 12.8 10.3 9.1 9.0 7.7 7.7 7.7 1.3

14. melléklet

A tantárgyból bővebb ismeretekre igényt tartó végzett mérnökök aránya csökkenő sorrendben: Tantárgy Informatika Erdészeti informatika Jog Erdőhasználattan Idegen nyelv Számvitel és pénzgazdálkodás Vezetés és vállalkozástan Erdőrendezéstan Erdészeti kereskedelem Üzemgazdaságtan Erdőérték számítás Természetvédelem Erdőneveléstan Dendrometria Erdősítéstan Faterméstan Erdészeti politika Erdészeti szaporítóanyag termesztés Erdészeti rovartan Vadgazdálkodástan Vízgazdálkodás Politológia Fafeldolgozástan Döntés előkészítés az erdészetben Erdészeti növénykórtan Matematika Állattan Vadászattan Mikrogazdaságtan Fahasználati gépek Erdővédelem

% 33.8 27.3 18.2 16.7 15.4 15.4 12.8 12.8 11.8 10.4 10.3 9.1 9.0 7.7 7.7 6.5 6.5 6.4 6.4 6.4 6.4 6.4 6.4 5.6 5.2 5.1 5.1 5.1 5.1 5.1 5.1

Tantárgy Filozófia Talajtan Geodézia Fatermesztési gépek Faanyagismerettan Erdészeti útépítéstan Ökológia Szociológia Általános növénytan Statisztika Dendrológia Termőhelyismerettan Építéstan Földtan Általános géptan Általános kémia Szerves kémia Növényrendszertan Éghajlattan Makrogazdaságtan Szilárdságtan Növényföldrajz és társulástan Ergonómia Fotogrammetria és távérzékelés Erdészeti utak tervezése Ábrázoló geometria Fizika Statika Biokémia Erdőismerettan Genetika

% 3.8 3.8 3.8 3.8 3.8 3.8 3.8 2.6 2.6 2.6 2.6 2.6 2.6 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 1.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

15. melléklet

15. Melléklet: A következő táblázatokban összevontan látható az egyes tantárgyak hallgatók és mérnökök általi minősítése az összes válaszolóhoz viszonyítva. Tantárgy

Matematika I Ábrázoló geometria Informatika I Általános és szervetlen kémia Általános növénytan Földtan Erdészeti állattan Filozófia Idegen nyelv Matematika II Ábrázoló geometria és műszaki rajz Fizika I Szerves kémia Növényrendszertan Éghajlattan Makrogazdaságtan Matematikai statisztika Fizika II Statika Biokémia Dendrológia Talajtan Vadászattan

Hallgatók (%) Fontos Nem tud. Érdemes Átlagos Megfelelő Sok a Kevés a szakmai megítélni részt venni részvétel szerkezet gyakorlat gyakorlat 1.3 1.3 26.7 75.4 56.0 4.0 17.3 1.3 1.3 41.3 73.7 54.7 5.3 10.7 2.7 6.7 5.3 32.7 4.0 1.3 52.0 1.3 8.0 37.3 51.1 50.7 5.3 5.3

Nagyon hasznos 20.5 10.3 67.5 2.6

Mérnökök (%) Időnként Nem Bővebb ism hasznos szükséges kellene 51.3 25.6 5.1 51.3 38.5 0.0 6.5 1.3 33.8 47.4 48.7 1.3

Jól tanulható 24.0 28.0 8.0 42.7

Fontos alapozó 72.0 54.7 33.3 28.0

18.7 44.0 36.0 13.3 16.0 20.0 25.3

73.3 56.0 42.7 0.0 17.3 49.3 50.7

36.0 20.0 20.0 2.7 5.3 2.7 0.0

1.3 1.3 1.3 12.0 14.7 2.7 4.0

36.0 30.7 25.3 6.7 16.0 18.7 29.3

62.3 54.1 46.9 42.4 70.8 70.5 76.2

41.3 46.7 40.0 21.3 14.7 46.7 38.7

0.0 0.0 0.0 2.7 1.3 4.0 6.7

26.7 18.7 21.3 1.3 16.0 9.3 8.0

53.8 33.8 30.8 10.3 57.7 20.5 10.3

34.6 51.9 43.6 26.9 23.1 51.3 51.3

10.3 13.0 23.1 59.0 7.7 25.6 38.5

2.6 1.3 5.1 3.8 15.4 5.1 0.0

2.7 32.0 14.7 29.3 10.7 22.7 0.0 16.0 21.3 26.7 36.0 46.7

9.3 33.3 76.0 38.7 6.7 25.3 8.0 34.7 25.3 54.7 46.7 24.0

0.0 0.0 36.0 21.3 0.0 0.0 0.0 0.0 1.3 66.7 58.7 50.7

13.3 8.0 4.0 2.7 16.0 8.0 12.0 6.7 13.3 1.3 1.3 1.3

2.7 30.7 41.3 14.7 8.0 13.3 2.7 18.7 16.0 52.0 33.3 38.7

24.5 51.6 64.6 50.9 40.2 58.1 23.1 51.6 38.0 68.8 60.7 64.2

12.0 34.7 28.0 34.7 12.0 41.3 12.0 42.7 30.7 38.7 44.0 26.7

9.3 4.0 0.0 6.7 1.3 2.7 8.0 2.7 2.7 0.0 2.7 0.0

4.0 4.0 40.0 8.0 12.0 1.3 5.3 1.3 4.0 32.0 17.3 29.3

3.8 2.6 34.6 26.9 19.2 26.9 3.8 10.3 1.3 73.1 60.3 42.3

33.3 46.2 46.2 50.0 47.4 56.4 33.3 44.9 50.0 16.7 29.5 33.3

61.5 50.0 19.2 23.1 30.8 14.1 61.5 43.6 47.4 9.0 7.7 19.2

0.0 1.3 1.3 1.3 1.3 2.6 0.0 0.0 0.0 2.6 3.8 5.1

15. melléklet

Tantárgy

Mikrogazdaságtan Informatika II Szilárdságtan Növényföldrajz és társulástan Termőhelyismerettan Dendrometria Általános géptan Vezetés és vállalkozástan Geodézia I Erdészeti szaporítóanyag termesztés Erdőismerettan Faterméstan Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Döntéselőkészítés az erdészetben Geodézia II Szociológia Erdősítéstan Erdőneveléstan Erdészeti rovartan Fahasználati gépek

Hallgatók (%) Fontos Nem tud. Érdemes Átlagos Megfelelő Sok a Kevés a szakmai megítélni részt venni részvétel szerkezet gyakorlat gyakorlat 0.0 14.7 2.7 44.1 10.7 1.3 9.3 2.7 14.7 1.3 43.0 5.3 4.0 20.0 2.7 8.0 20.0 53.0 34.7 2.7 1.3 64.0 0.0 49.3 71.2 33.3 0.0 33.3

Mérnökök (%) Időnként Nem Bővebb ism hasznos szükséges kellene 41.0 26.9 5.1 6.5 1.3 33.8 39.7 50.0 1.3 37.2 15.4 1.3

Jól tanulható 9.3 8.0 18.7 21.3

Fontos alapozó 5.3 16.0 26.7 49.3

36.0 36.0 13.3 4.0

46.7 30.7 13.3 9.3

68.0 65.3 6.7 4.0

0.0 1.3 4.0 10.7

42.7 28.0 10.7 1.3

62.5 58.5 67.7 53.8

48.0 25.3 18.7 12.0

2.7 1.3 20.0 8.0

12.0 36.0 9.3 4.0

67.9 50.0 29.9 25.6

23.1 29.5 50.6 37.2

7.7 15.4 19.5 28.2

2.6 7.7 1.3 12.8

52.0 54.7

29.3 18.7

40.0 78.7

0.0 0.0

41.3 54.7

56.5 66.0

62.7 52.0

1.3 0.0

5.3 17.3

37.2 44.9

43.6 28.2

17.9 23.1

3.8 6.4

34.7 41.3 13.3

21.3 17.3 9.3

73.3 69.3 24.0

1.3 1.3 8.0

46.7 30.7 12.0

74.7 52.9 63.6

44.0 34.7 18.7

0.0 1.3 10.7

29.3 29.3 12.0

54.5 42.9 26.9

31.2 40.3 37.2

13.0 13.0 32.1

0.0 6.5 3.8

8.0

1.3

4.0

8.0

2.7

30.0

17.3

8.0

2.7

14.1

28.2

53.5

5.6

40.0 13.3 48.0 40.0 9.3 9.3

26.7 1.3 12.0 12.0 16.0 6.7

40.0 0.0 76.0 76.0 32.0 24.0

1.3 16.0 4.0 1.3 8.0 9.3

34.7 9.3 52.0 40.0 14.7 6.7

52.5 40.3 68.1 72.4 35.8 41.5

61.3 16.0 44.0 37.3 34.7 16.0

2.7 1.3 0.0 1.3 2.7 10.7

4.0 0.0 20.0 24.0 12.0 9.3

37.2 6.6 60.3 66.7 24.4 33.3

43.6 43.4 20.5 16.7 51.3 37.2

17.9 47.4 16.7 12.8 20.5 26.9

3.8 2.6 7.7 9.0 6.4 5.1

Nagyon hasznos 28.2 67.5 7.7 46.2

15. melléklet

Tantárgy

Ergonómia Természet és környezetvédelem Számvitel és pénzgazdálkodás Fotogrammetria és távérzékelés Erdészeti növénykórtan Erdőhasználattan I Faanyagismerettan Erdészeti utak tervezése Építéstan Erdészeti üzemgazdaságtan Erdővédelemtan Erdőhasználattan II Erdőrendezéstan I Erdészeti útépítés Erdőértékszámítás Erdészeti informatika Erdészeti genetika Vadgazdálkodástan Erdőrendezéstan II Erdészeti vízgazd. Politológia Ökológia Fafeldolgozástan Erdészeti politika Erdészeti kereskedelem Jogi ismeretek

Hallgatók (%) Fontos Nem tud. Érdemes Átlagos Megfelelő Sok a Kevés a szakmai megítélni részt venni részvétel szerkezet gyakorlat gyakorlat 2.7 12.0 10.7 47.9 14.7 10.7 1.3 13.3 9.3 14.7 43.1 26.7 4.0 5.3

Mérnökök (%) Időnként Nem Bővebb ism hasznos szükséges kellene 46.2 41.0 1.3 41.6 9.1 9.1

Jól tanulható 17.3 22.7

Fontos alapozó 2.7 6.7

0.0

4.0

9.3

16.0

4.0

36.7

5.3

4.0

5.3

33.3

32.1

21.8

15.4

29.2

12.5

16.7

10.4

14.6

31.4

29.2

4.2

6.3

20.5

33.3

44.9

1.3

18.8 14.6 41.7 18.8 22.9 2.1

14.6 10.4 14.6 16.7 8.3 4.2

54.2 81.3 37.5 18.8 2.1 31.3

4.2 0.0 2.1 4.2 14.6 10.4

16.7 6.3 20.8 27.1 14.6 4.2

37.5 52.0 47.5 55.6 34.3 41.4

35.4 8.3 37.5 33.3 18.8 25.0

2.1 4.2 2.1 10.4 6.3 2.1

20.8 37.5 10.4 2.1 2.1 10.4

31.2 48.7 39.7 19.2 10.3 27.3

49.4 28.2 42.3 39.7 43.6 40.3

15.6 15.4 16.7 41.0 44.9 24.7

5.2 16.7 3.8 1.3 2.6 10.4

20.8 12.5 14.6 12.5 31.3 12.5 37.5 45.8 12.5 20.8 8.3 41.7 33.3 25.0 25.0 12.5

6.3 2.1 4.2 8.3 6.3 4.2 12.5 0.0 0.0 0.0 0.0 16.7 4.2 8.3 4.2 16.7

75.0 81.3 83.3 25.0 79.2 16.7 33.3 50.0 79.2 8.3 0.0 33.3 45.8 75.0 50.0 41.7

0.0 0.0 0.0 8.3 2.1 0.0 12.5 8.3 4.2 12.5 8.3 8.3 4.2 4.2 4.2 8.3

18.8 2.1 10.4 25.0 39.6 12.5 29.2 25.0 12.5 16.7 8.3 29.2 25.0 41.7 20.8 20.8

33.8 47.1 33.2 49.4 60.3 60.0 62.9 52.3 45.0 53.6 43.0 54.0 55.3 64.7 31.3 27.9

31.3 14.6 12.5 29.2 52.1 16.7 33.3 20.8 20.8 16.7 12.5 33.3 29.2 37.5 37.5 33.3

4.2 2.1 4.2 14.6 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 8.3 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0

25.0 37.5 29.2 0.0 10.4 16.7 0.0 8.3 12.5 0.0 0.0 0.0 12.5 4.2 0.0 0.0

41.0 48.7 51.3 21.8 38.5 46.8 12.8 38.5 51.3 16.7 9.0 28.2 26.9 33.8 39.5 40.3

42.3 28.2 25.6 38.5 37.2 23.4 37.2 30.8 25.6 48.7 21.8 48.7 43.6 37.7 31.6 31.2

14.1 15.4 16.7 37.2 21.8 15.6 50.0 25.6 16.7 33.3 65.4 21.8 28.2 26.0 22.4 14.3

5.1 16.7 12.8 3.8 10.3 27.3 0.0 6.4 12.8 6.4 6.4 3.8 6.4 6.5 11.8 18.2

Nagyon hasznos 12.8 42.9

16. melléklet

16. Melléklet: A 2002-ben oktatott tantárgyak egymásra épülése a végzett mérnökök szerint. A tantárgy mögött zárójelben látható, hogy a válaszolók hány százaléka szerint épül arra a tárgyra a kérdéses tantárgy. A táblázatban csak a 10 % feletti eredményt elért tantárgyak szerepelnek. Tantárgy Matematika I Ábrázoló geometria Informatika I Általános és szervetlen kémia Általános növénytan Földtan Erdészeti állattan Filozófia Idegen nyelv Matematika II Ábrázoló geometria és műszaki rajz Fizika I Szerves kémia Növényrendszertan Éghajlattan Makrogazdaságtan Matematikai statisztika Fizika II Statika

Biokémia Dendrológia Talajtan Vadászattan Mikrogazdaságtan Informatika II Szilárdságtan Növényföldrajz és társulástan


Előzmény tárgyak 0 Matematika I (17 %) Matematika I (31 %) 0 0 Általános és szervetlen kémia (19 %) 0 0 0 Matematika I (86 %) Ábrázoló geometria (81 %) Matematika I (42 %) Matematika II (19 %) Általános és szervetlen kémia (83 %) Általános növénytan (92 %) 0 Matematika I (11 %) Matematika II (11 %) Matematika I (42 %) Matematika II (58 %) Fizika I (69 %) Matematika I (19 %) Matematika II (28 %) Fizika I (22 %) Fizika II (19 %) Szerves kémia (92 %) Általános növénytan (31 %) Növényrendszertan (56 %) Földtan (81 %) Erdészeti állattan (75 %) Makrogazdaságtan (64 %) Informatika I (78 %) Fizika I (14 %) Statika (69 %) Általános növénytan (11 %) Növényrendszertan (36 %) Dendrológia (53 %) Éghajlattan (14 %) Talajtan (89 %)

16. melléklet

Tantárgy Dendrometria

Általános géptan Vezetés és vállalkozástan Geodézia I

Erdészeti szaporítóanyagtermesztés Erdőismerettan

Faterméstan Fatermesztési gépek és üzemeltetésük Döntéselőkészítés az erdészetben

Geodézia II Szociológia Erdősítéstan

Erdőneveléstan

Erdészeti rovartan Fahasználati gépek Ergonómia Természet és környezetvédelem Számvitel és pénzgazdálkodás Fotogrammetria és távérzékelés Erdészeti növénykórtan

Erdőhasználattan I

Előzmény tárgyak Matematika I (19 %) Matematika II (14 %) Matematikai statisztika (25 %) Ábrázoló geometria és műszaki rajz (33 %) Szilárdságtan (17 %) Makrogazdaságtan (11 %) Mikrogazdaságtan (44 %) Matematika I (36 %) Matematika II (19 %) Ábrázoló geometria és műszaki rajz (15 %) Általános növénytan (19 %) Dendrológia (42 %) Dendrológia (28 %) Növényföldrajz és társulástan (42 %) Termőhelyismerettan (16 %) Dendrometria (81 %) Általános géptan (92 %) Matematika I (11 %) Matematikai statisztika (17 %) Mikrogazdaságtan (11 %) Vezetés és vállalkozástan (11 %) Geodézia I (94 %) Filozófia (25 %) Dendrológia (14 %) Termőhelyismerettan (14 %) Erdészeti szaporítóanyagtermesztés (64 %) Erdőismerettan (14 %) Fatermesztési gépek és üzemeltetésük (11 %) Dendrológia (19 %) Erdőismerettan (36 %) Erdősítéstan (39 %) Erdészeti állattan (67 %) Általános géptan (75 %) Fatermesztési gépek és üzemeltetésük (14 %) Általános géptan (14 %) Fahasználati gépek (14 %) Növényföldrajz és társulástan (36 %) Ökológia (14 %) Mikrogazdaságtan (36 %) Vezetés és vállalkozástan (16 %) Geodézia I (11 %) Geodézia II (78 %) Általános növénytan (14 %) Növényrendszertan (14 %) Erdészeti rovartan (39 %) Erdőneveléstan (19 %) Fahasználati gépek (56 %)

16. melléklet

Tantárgy Faanyagismerettan

Erdészeti utak tervezése

Építéstan

Erdészeti üzemgazdaságtan Erdővédelemtan Erdőhasználattan II Erdőrendezéstan I Erdészeti útépítés Erdőértékszámítás Erdészeti informatika Erdészeti genetika

Vadgazdálkodástan Erdészeti vízgazd. Politológia Ökológia Fafeldolgozástan Erdészeti politika

Erdészeti kereskedelem

Jogi ismeretek

Előzmény tárgyak Általános növénytan (25 %) Dendrológia (44 %) Szilárdságtan (11 %) Matematika I (14 %) Ábrázoló geometria és műszaki rajz (14 %) Szilárdságtan (16 %) Geodézia II (36 %) Ábrázoló geometria és műszaki rajz (22 %) Statika (19 %) Szilárdságtan (39 %) Mikrogazdaságtan (22 %) Számvitel és pénzgazdálkodás (31 %) Erdészeti rovartan (33 %) Erdészeti növénykórtan (69 %) Erdőhasználattan I (92 %) Dendrometria (22 %) Faterméstan (67 %) Szilárdságtan (11 %) Erdészeti utak tervezése (86 %) Faterméstan (11 %) Erdészeti üzemgazdaságtan (39 %) Informatika I (14 %) Informatika II (47 %) Általános növénytan (22 %) Biokémia (14 %) Dendrológia (14 %) Vadászattan (81 %) Erdészeti útépítés (42 %) Szociológia (19 %) Növényföldrajz és társulástan (58 %) Erdészeti genetika (14 %) Faanyagismerettan (64 %) Erdészeti üzemgazdaságtan (16 %) Erdőértékszámítás (11 %) Politológia (11 %) Erdészeti üzemgazdaságtan (16 %) Erdőhasználattan II (14 %) Fafeldolgozástan (11 %) Erdészeti politika (14 %)

A soproni erdőmérnökképzés vizsgálata az alkalmazói vélemények tükrében

Recommend Documents