A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK TAKARMÁNYOZÁSA, A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A HÚSMINŐSÉGRE, TAKARMÁNY EREDETŰ SERTÉS MEGBETEGEDÉSEK, SERTÉSFAJTÁK

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK TAKARMÁNYOZÁSA, A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A HÚSMINŐSÉGRE, TAKARMÁNY EREDETŰ SERTÉS MEGBETEGEDÉSEK, SERTÉSFAJTÁK ÁCSNÉ KOVACSICS LORÉNA, BÚZA LÁSZLÓ, GYETVAI BÉLA, HOLLÓ-SZABÓ PÉTER, JÓŲWIAK ÁKOS, KOLOZSVÁRI TÍMEA, KUNSÁGI ZOLTÁN, MARTON ZSÓFIA, RADÁCSY KATALIN, SRÉTERNÉ LANCZ ZSUZSANNA, SZENTGYÖRGYI MÁRIA, STEINERNÉ BERTALAN GABRIELLA, ZOLTAI ANNA MGSZHK ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG

2008. július 1-5.

III. Erdélyi Hallgatói Tábor, Zetelaka

2008. július 1-5.


A sertéstenyésztés jelentősége 





A rideg tartástól (makkoltatás) fejlődött a mai korszerű tartástechnológiai megoldásokig Szemes terményekre alapozott takarmányozás – ezért a nagy súlyra történő hizlalás, a szalonna- és zsírelőállítás volt az elsődleges (mangalica) A táplálkozási szokások megváltozása („egészséges életmód”), a húsfogyasztás növekedése, igényesebb termékek kereslete más követelmények elé állította a sertéságazatot

2008. július 1-5.


A sertéstenyésztés jelentősége (folytatás) 





Napjainkban a termelési cél a lehető leggazdaságosabban, minimális takarmányozási költségekkel történő sertés előállítás A termelési költségek 70-75 %-át a takarmányozási költségek teszik ki A sertés takarmánykeverékeket ezért úgy kell összeállítani, hogy kielégítse az állatok igényeit, ugyanakkor a környezetet is minimális mértékben terhelje

2008. július 1-5.


Sertéstakarmányozás

2008. július 1-5.


A takarmányok táplálóértéke 



A takarmányt az állat létfenntartásra (állandó testhőmérséklet, anyagcsere, mozgás, stb.), illetve termelésre (tömeggyarapodás, vehemépítés, hús-, tejtermelés, stb.) használja fel A takarmánykeveréket akkor tudjuk a leggazdaságosabban összeállítani és felhasználni, ha ismerjük az állat táplálóanyag-szükségletét, illetve a takarmány táplálóértékét

2008. július 1-5.


A takarmányok táplálóértéke (folytatás)





A táplálóanyagok közül a legfontosabbak a takarmánykeverékek energia-, fehérje- és aminosavtartalma A takarmányok energia- és fehérjeértékét több tényező is befolyásolja – az értékelési módszerek alkalmazásakor ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni

2008. július 1-5.


A takarmányok táplálóértéke (folytatás)





A takarmány táplálóértékének kifejezésére szolgál a takarmányegység, mint mértékegység – különböző takarmányegységeket dolgoztak ki a kutatók A velük szemben támasztott alapvető követelmények, hogy pontosan kifejezzék a különböző összetételű takarmányok energiaértékét, ne legyenek bonyolultak, megállapításukhoz ne legyen szükség bonyolult kémiai vizsgálatokra

2008. július 1-5.


A takarmányok energiaértékének mérése 



Naturális takarmányegységek: egységnyi takarmányból mennyi terméket állít elő az állat – szénaérték, abrakegység Energiatartalom alapján mért takarmányegységek: a takarmány kémiai összetételét alapul véve, képletek segítségével számolják – TDN, GN, DE, ME, keményítőérték

2008. július 1-5.


A takarmányenergia átalakulása a szervezetben

Bruttó energia

- bélsár energia

Emészthető energia

- gázok, vizelet energia - felületi (bőrveszteség)

Metabolizál-ható energia

Nettó energia

- összes hőtermelés (HE) • hőszaporulat • emésztési, felszívódási hő • fermentációs hő • termék képzése • ürülék alakítás, • kiválasztás

1. hasznos termék: testszövet, tejtermelés, tojás, magzat, gyapjú, toll 2. létfenntartás: hőszabályozás, önkéntes mozgás, alapanyagcsere

Alapanyagcsere! 2008. július 1-5.


A takarmányfehérjék átalakulása a szervezetben 





A takarmány N-tartalmú anyagait nyersfehérjének nevezik; Kjeldahl módszere szerint állapítják meg A takarmány valódi fehérje tartalma a nyersfehérje azon része, ami kémiailag is fehérje – a kettő különbségét az amid-, más néven NPN-anyagok (Non Protein Nitrogen) adják NPN-anyagok: az állat részben fel tudja használni fehérjeszükségletének kielégítésére (szabad aminosavak, peptidek, peptonok), más részét azonban csak a kérődzők képesek hasznosítani bendőflórájuk és -faunájuk révén (karbamid, kolin, betain, stb.)

2008. július 1-5.


Az aminosavak emészthetősége 



A takarmánnyal felvett aminosavaknak csak egy része szívódik fel a vékonybélből, a többit a vastagbélben élő baktériumok használják fel saját fehérjeszintézisükhöz – ez a baktériumfehérje azonban kiürül, így az állat számára hasznosíthatatlan Kidolgozott módszerekkel lehetőség nyílt az aminosavak látszólagos, majd valódi aminosav-emészthetőségének megállapítására (ileumba ültetett kanül)

2008. július 1-5.


Az aminosavak emészthetősége (folytatás) 





A látszólagos emészthetőség azonban figyelmen kívül hagyja az endogén eredetű aminosavakat (enzimfehérjék, bélhámsejtek, stb.) Kísérleti úton megállapították az endogén aminosavveszteséget A standardizált (valódi) ileális emészthető aminosavtartalom a vékonybél utolsó szakaszáig megemésztett aminosavak, és az endogén eredetű aminosavak mennyiségének különbsége

2008. július 1-5.


Az „ideális fehérje” elmélet 





Az esszenciális aminosavak közül az elsődlegesen limitáló a lizin – egyrészt az izom- és egyéb szövetekben a lizin koncentrációja magas (kb. 7 %), másrészt a sertéstakarmányozásban fontos alapanyagok (kukorica, búza, árpa) alacsony lizintartalommal rendelkeznek Az „ideális fehérje” elmélet ezért a lizint veszi 100 %-nak a takarmányban, és a lizinhez viszonyítva adja meg a többi aminosav arányát – az elmélet segítségével érhető el a maximális fehérje- és a minimális zsírbeépülés További limitáló aminosavak: metionin, treonin, triptofán

2008. július 1-5.


A helyes lizin:energia arány 





A növekedési teljesítményt, a maximális színhús előállítás, és a minimális zsírbeépülés mértékét jelentősen befolyásolja a takarmány lizin:energia aránya is A takarmánykeverékek összeállítása során törekedni kell a korcsoportoknak megfelelő legkedvezőbb lizin:energia arány kialakítására Növendék sertések (25-60 kg) esetén ez az arány 0,63 g ileálisan emészthető lizin/MJ emészthető energia, hízósertéseknél (60-105 kg) az arány 0,5-re csökken

2008. július 1-5.


Malacok takarmányozása 





A malacnevelés a sertéstartás egyik legfontosabb szakasza, mivel eredményessége meghatározza a sertéstelep gazdaságosságát (kocánkénti leadott hízók száma) Az ellés után az újszülött malacoknak a lehető leghamarabb hozzá kell jutnia a kolosztrumhoz – ez azért fontos, mert a placentán nem jutnak át az immunglobulinok, továbbá a malacok jelentős energiadeficittel születnek A kolosztrum összetétele nemcsak abban tér el a normál kocatejtől, hogy a malacok számára létfontosságú immunanyagokat tartalmaz, hanem abban is, hogy több benne az A-, D-, E-, B-, C-vitamin, illetve a vas, a réz, a cink, a kobalt és a jód

2008. július 1-5.


Malacok takarmányozása (folytatás) 







A föcstej azonban kevesebb tejzsírt és tejcukrot tartalmaz, mint a normál kocatej, ám összetétele óráról órára változik Az immunanyagok csak néhány óráig szívódnak fel megfelelő hatékonysággal A fialást követő 35-40. órában már csak minimális mennyiségű ellenanyag jut át a bélfalon Ezért fontos a malacok föcstej-felvétele, mert saját immunanyag-termelésük csak 7-8 hetes korra éri el azt az értéket, ami már megfelelően védi az állatokat

2008. július 1-5.


Malacok takarmányozása (folytatás) A kolosztrum és a normál kocatej összetétele Az ellés után (órák) Normál kocatej

Elléskor 3

6

12

24

Zsír (%)

7,2

7,3

7,8

7,2

8,7

9,4

Fehérje (%)

18,9

17,5

15,2

9,2

7,3

5,6

Laktóz (%)

2,5

2,7

2,9

3,4

3,9

5,0

Forrás: Kirchgessner, 1982

2008. július 1-5.


Malacok takarmányozása (folytatás) 





A szopós malacok szakszerű vasellátása azért fontos, mert a malacok nagyon szűkös vastartalékkal születnek (kb. 1 mg), szükségletük azonban 8 mg vas/nap A kocatej átlagos vastartalma 1-2 mg/l, így a kocatejjel sem lehet fedezni igényüket (a malacok napi tejfelvétele kb. 0,8-0,9 l tej) A malacok vasellátását szájon át vagy injekció formájában kell megoldani

2008. július 1-5.


Malacok takarmányozása (folytatás) Parenterialis kezelés (injekció)

Szájon át történő kezelés

természetes úton annyi vas szívódik fel, amennyire az állatnak valójában szüksége van •

rövid idő alatt nagy állomány vasellátása megoldható

•

biztos, hogy a kívánt vasmennyiség bejutott az állat szervezetébe

•

•

Előnyei

•

a felszívódás mechanizmusának hatékonysága nem csökken

felesleges vassal nem terheljük az állat szervezetét

nőhet az állatok étvágya, és javulhat az átlagos napi testtömeg-gyarapodás •

a bevitel megkerüli a felszívódás természetes módját •

a vaskoncentráció a vérben túlságosan megnőhet, ezáltal csökkenhet a malacok ellenállóképessége •

Hátrányai

az injekció beadásának helyén a szövetek roncsolódnak (húsminőség romlik) •

munkaigényesebb, mint az injekció formájában történő vasellátás •

a beadott vas mennyisége változhat (munkafegyelem) •

csökken a vas természetes módjának hatékonysága •

2008. július 1-5.


Malacok takarmányozása (folytatás)

Aromaanyagok alkalmazása 









Segítik a malacok „átállását” a szilárd takarmányok fogyasztására Növelhetik a választott malacok takarmányfelvételét Újabban szoptató kocák takarmányaiban is szerepeltetik ezeket az anyagokat (a malac felismeri az ízt és az illatot, ezért szívesebben fogyasztja a szilárd takarmányt) Általában vanilin- és gyümölcs alapú készítményeket alkalmaznak Szerves savakkal komplexeket képezhetnek az aromaanyagok, ami negatívan hathat a malacok takarmányfelvételére

2008. július 1-5.


Malacok takarmányozása (folytatás)

Szerves savak alkalmazása    





Csökkentik a takarmány pH-ját Segítik a pepszinogén átalakulását pepszinné Növelik a hidrogén-karbonát szekrécióját Kedvező feltételeket teremtenek a tripszin és kimotripszin „működéséhez” (pH-optimum!) Javítják a zsírok emésztését Javul a makroelemek emészthetősége

2008. július 1-5.


Kocatakarmányozás A kocatakarmányozás stratégiája  









Termékenyítés előtti flushing pozitív hatásai Visszafogott takarmányozás a beágyazódás alatt, illetve a vemhesség 2/3-áig Vehemépítésre csak a vemhesség utolsó harmadában kell többlet táplálóanyagot biztosítani Ellés után, illetve szoptatás alatt a lehető legjobb minőségű takarmányokkal etessük a kocákat A választásig ne korlátozzuk a kocák takarmányadagját, csak az étvágy szerinti csökkenés megengedett Választás után vissza kell fogni a kocatakarmányok energia- és fehérjetartalmát

2008. július 1-5.


Kocatakarmányozás (folytatás)

A vemhes kocák táplálóanyag szükséglete Táplálóanyagot kell biztosítani:  A létfenntartásra  A fogamzási termékek, a magzatok és a tejmirigy fejlődésére  Az anyai szervezet fejlődésére és növekedésére

2008. július 1-5.



A vemhesség alatti hiányos táplálóanyag ellátás következményei 

 



A kocák nehezebbek lesznek – megnő a létfenntartó táplálóanyag-szükséglet is Nagyobb arányú embrió-atrófia Kisebb alomszám Csökken a takarmányfelvétel a szoptatás alatt – csökken a tejtermelés

2008. július 1-5.



A koca energiaszükséglete 

 

A vemhes koca a legtöbb energiát létfenntartásra fordítja (70-95 %) Tömeggyarapodára 0-26 % A magzatok fejlődéséhez az összes energiaszükségletnek mindössze 5 %-a szükséges

2008. július 1-5.



A koca energiaszükségletét befolyásoló tényezők 







Hőmérséklet, légmozgás, szellőztetés, relatív páratartalom A vemhesség alatti táplálóanyag igény az önkéntes takarmányfelvételnél kisebb takarmány mennyiséggel is kielégíthető Az alacsony takarmányfelvétel befolyásolja az állatok közérzetét és viselkedését Nagy ballaszt-tartalmú takarmányok

2008. július 1-5.



A szoptató kocák takarmányozásának jellegzetességei 









Energiaszükségletük 80 %-át a tejtermelés energiaszükséglete adja A megtermelt tej mennyisége a malacok szopási ingerétől és a szopások számától is függ Minél nagyobb az alomszám, annál nagyobb lesz a koca tejtermelése és táplálóanyag-szükséglete is A táplálóanyag-szükséglet kiszámításakor a koca élőtömegét és a létfenntartás táplálóanyag-szükségletét is figyelembe kell venni A kocatej összetétele a takarmány összetételével befolyásolható

2008. július 1-5.


Kocatakarmányozás (folytatás) A szoptató kocák takarmányozásának jellegzetességei 







A laktációsorán a szopás intenzitásának növekedésével nő a tejtermelés, így a táplálóanyag-szükséglet is A laktáció elején ne etessük túl a kocákat, mert akkor csökken az önkéntes takarmányfelvételük a laktáció végén A takarmányadagot fokozatosan kell növelni (kb. 0,5 kg/nap); a 8-10. naptól lehet ad libitum takarmányozni a kocákat A takarmányadag fokozatos növelése kisebb kondícióromlást tesz lehetővé (esetleg meg is tarthatja a koca a kondícióját), ezáltal csökken a választás és ivarzás közti időtartam, azaz jobb az újravemhesülés aránya

2008. július 1-5.


Kocatakarmányozás (folytatás) 





A kocák aminosav-szükséglete a termelt tej mennyiségétől és aminosav-összetételétől függően változik Hiányos energia-ellátás esetén a koca jelentős tartalékokat képes mobilizálni A mobilizáció mértékétől függően a választás és termékenyítés között eltelt idő nő

2008. július 1-5.


Tendenciák a sertéstakarmányozásban 





A fejlődő országok állati eredetű élelmiszerek iránti igénye gyorsan nő, ezért többlet takarmány előállítása szükséges Az állattenyésztés és a takarmányipar új konkurense az alternatív energiahordozókat előállító szektor A takarmányipar rákényszerül arra, hogy az ipari melléktermékeket (CGF, DDGS, hidegen sajtolt repcedara, stb.) használja fel az állatok takarmányozásában

2008. július 1-5.


Tendenciák a sertéstakarmányozásban (folytatás) 



Az ipari melléktermékek takarmányként történő hasznosítása problémákat okoz – a melléktermékek hőtermelésre gyakorolt hatása jóval nagyobb, mint a „hagyományos” takarmány alapanyagok hatása A búza emésztésekor a hőveszteség a búza energiatartalmának kb. 5 %-át teszi ki, ugyanakkor az ipari melléktermékek esetében ez az arány akár 50 % is lehet!

2008. július 1-5.


Sertésfajták és hibridek

2008. július 1-5.


Régi hazai sertésfajták 



Bakonyi sertés: mérsékelt szaporaság, lassú fejlődés jellemezte. Fő takarmánya a tölgy- és bükkerdők makktermése volt. Kitartó élelemkereső, szilárd, ellenálló szervezetű fajta volt. Szalontai sertés: főleg víz járta tájakon tenyésztették, mérsékelt szaporaságú, lassú növekedésű fajta volt.

2008. július 1-5.


Régi hazai sertésfajták (folytatás)





Az 1850-es évektől a gazdaság fejlődése során a város- és vasútépítés, a bányászat nehéz fizikai munkát követelt; a munkások energiaigényüket főleg sertészsírral (szalonna) és sertéshússal fedezték. Hűtőszekrény híján a húsokat is zsírban tárolták. Ezen okok miatt került sor az előző fajtáknál kedvezőbb zsírtermelésű mangalica fajta előállítására

2008. július 1-5.


Régi hazai sertésfajták (folytatás) 







A 150-180 kg-os végsúlyban vágott mangalica kis vágási veszteséggel, 50-65 %-os fehéráru aránnyal (zsír) nagy mennyiségű zsírt szolgáltatott Négy színváltozata ismert: szőke, fecskehasú, rőt/vörös, fekete A test rövid, ovális keresztmetszetű, törzse mély A fej ék alakú, a nyak rövid, telt, a mar rövid

2008. július 1-5.


Régi hazai sertésfajták (folytatás) 









A hát, az ágyék, a far rövid, a has terjedelmes A lábak finom csontozatúak, szikár felépítésűek; gyakori a helytelen tartás- és takarmányozástechnológia, ezért rossz a lábszerkezet Tenyésztése az 1970-es évek elején szorult vissza, amikor a sovány sertéshús iránti kereslet megnövekedett Ma mint őshonos fajta a nemzeti kulturális örökség része (génbank) Keresztezési kísérletekben ma is felhasználják (serrano sonka, pármai sonka)

2008. július 1-5.


Korszerű hazai sertésfajták 



A sertéshúsfogyasztás rohamos növekedését csak intenzív hústermelő képességű fajták létrehozásával lehetett kielégíteni A mai korszerű fajtákat négy fajtacsoportra lehet osztani hizlalási, vágási teljesítményük, szaporaságuk, malacnevelő képességük, vagy hústermelő képességük alapján

2008. július 1-5.


I. fajtacsoport 



Ebbe a fajtacsoportba a kiegyensúlyozott reprodukciós teljesítményeket elérő, anyai partnert képező állományok tartoznak Jellemző rájuk a szilárd szervezet és a kedvező hizlalási, vágási teljesítmény

2008. július 1-5.


Magyar nagy fehér hússertés 











Jellemzően halvány rózsaszín bőr, pigmentmentes szőr A fej arányos, a törzs hosszú, a mellkas mély, a hát feszes, a far hosszú, jól izmolt, a lapockák, combok terjedelmesek, az ivari jellegek ifejezettek Későn érő fejlődési típusba tartozik – ún. bacontípus Szapora, jó malacnevelő képességű, nagy növekedési erélyű, jó takarmányértékesítő, szilárd szervezetű fajta Jó a hústermelő képessége és a húsminősége, nem stresszérzékeny A keresztezési programokban általában anyai partnerként szerepel

2008. július 1-5.


II. fajtacsoport 





Azok a fajták tartoznak ebbe a csoportba, amelyek jó szaporaságúak és jó a malacnevelő képességük Jellemző a csoportra a kedvező vágási mutató Genetikai adottsága a csoportnak, hogy kedvező a kombinálódó képessége

2008. július 1-5.


Magyar lapály Jellemzően halvány rózsaszín bőr, pigmentmentes szőr  A fej, a törzs és a végtagok arányosak, a törzs hosszú, a mellkas mély, a hát és a far hosszú (gyakori hiba ezért a hajlott hát), a combok terjedelmesek, mélyek, a lábszerkezet jó hordképességű  Későn érő fejlődési típusú fajta – bacontípus  Kiváló reprodukciós teljesítményű, jól örökíti a vékony szalonnát a vágási paraméterek közül, azonban a húsminőség javításra szorul  Stresszérzékeny fajta, ezért a tenyésztési célok között szerepel a stresszérzékenység csökkentése, és a szilárd szervezet kialakítása 2008. július 1-5. III. Erdélyi Hallgatói Tábor, Zetelaka  Keresztezési programokban anyai partnerként használják 

III. fajtacsoport 



A tenyésztési programokban általában apai partnerként szerepeltetik az ebbe a csoportba tartozó fajtákat Jellemző a nagy növekedési erély, a jó takarmányértékesítő képesség, a kiváló húsminőség, valamint a stressztűrő képesség a fajtacsoportra

2008. július 1-5.


Duroc sertés  



 

 

Barnásvörös szőr, pigmentált bőr Erőteljes koponya (burkolt, „goromba” fej), középhosszú törzs, feszes, izmolt hát, széles, mély comb, csapott far, erőteljes lábak jellemzik a fajtát A kocák tejtermelése nem kielégítő, ezért rossz a malacnevelő teljesítményük Növekedési erélyük, takarmányértékesítő képességük közepes A stressztényezőkkel szemben ellenálló, kiváló a húsminőség, viszonylag magas az intramuszkuláris zsírtartalom Középkorai érési típusú fajta Általában terminál (végtermékelőállító) kanok előállításában alkalmazzák a fajtát

2008. július 1-5.


Hampshire sertés 







 

Jellemzően szabályos tarka kültakaró (a maron, lapockán, mellső lábakon jellegzetes fehér öv, a törzs többi része fekete) A fej megnyúlt, a törzs hengeres, a hát jól izmolt, a combok középhosszúak, a lábak erőteljes csontozatúak – robosztus testalkat jellemzi Mérsékelt zsírosodási hajlamú, kiváló húsminőségi jellemzőkkel rendelkezik Mérsékelt szaporaságú, malacnevelő képessége jobb, mint a duroc fajtáé Középkorai érési fejlődési típusú Kiválóan keresztezhető belga lapály és pietrain sertésekkel – az F1 kanok kiváló terminál apák

2008. július 1-5.


IV. fajtacsoport 





Különlegesen nagy hústermelő képességű fajták tartoznak ebbe a csoportba Jellemző a feltűnően izmolt test, a csekély zsírbeépítő képesség Nagyfokú stresszérzékenység

2008. július 1-5.


Pietrain sertés Szabálytalan tarka bőr és szőr  A nyak jól izmolt, a mar, a hát, az ágyék és a far széles, a fejlett izomzatot a barázdált hát is mutatja, a hát feszes, egyenes, a törzs hosszú, a lábak finom csontozatúak  A mozgás a túlizmoltság miatt kötött, nehézkes  A fajta szaporasága, malacnevelő képessége alacsony  Nem hajlamos az elzsírosodásra, vágóértéke kiváló  Tenyésztési programokban apai partner, terminál kan  Nagyarányú stresszérzékenység, nem kielégítő növekedési erély 2008.jellemzi július 1-5. a fajtát III. Erdélyi Hallgatói Tábor, Zetelaka 

Belga lapály sertés 









Fehér bőr és szőr, könnyű fej, jól izmolt nyak, izmolt mar és hát jellemzi A barázdáltság megmutatkozik az ágyékon és a faron is, a lapockák és a combok erősen izmoltak A zsírosodási hajlamra utaló toka, a rövid törzs, az izomszegénység súlyos hiba Kis szaporaságú, kevésbé jó malacnevelő fajta Általában keresztezésekben használják fel – hampshire és duroc partnerekkel keresztezett F1 terminál kanok előállításakor

2008. július 1-5.


Sertéshibridek 







Magyarország az első olyan országok között volt a világon, ahol a sertéshibridek céltudatos tenyésztése elkezdődött A hibridek már az 1967-ben beindított nagyüzemi sertéshústermelés-fejlesztési programtól kezdve meghatározó szerephez jutottak az árutermelésben A jelenleg forgalmazott államilag elismert sertéshibridek diszkontinuensek (Hungahyb, Seghers, Dalland), a KA-HYB kontinuens (folytatható hibridizáción alapuló módszerrel szaporítható hibrid sertés) Hazai tenyésztésű hibridek a KA-HYB és a Hungahib, külföldi hibridek a Seghers és a Dalland

2008. július 1-5.


A KA-HYB hibrid sertés 



Nemesítése 1962-ben kezdődött Anker Alfonz irányításával a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán. 1972-ben már államilag elismert fajta volt a KA-HYB 32. Eredetileg diszkontinuens, négyvonalas hibrid volt: Svéd nagy X fehér

Holland Angol X lapály nagy fehér F1

2008. július 1-5.

X

R1

Angol lapály

F1


A KA-HYB hibrid sertés (folytatás) 





A folytatható hibridizáción alapuló hibrid-előállítás kísérleti kipróbálása 1968-ban kezdődött. 1980-ra a KA-HYB hibrid sertés rotációs keresztezéssel előállítható, államilag elismert fajta felváltotta a KA-HYB 32 hibridet A hibrid egy olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált, rokontenyésztett vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben (rotáció) párosítják a nőivarú populációhoz.

2008. július 1-5.







A kontinuens hibridizációs program lényege, hogy klasszikus rotációs változatokat és rotaterm változatokat is elő lehet állítani, így könnyebb az adott üzem igényeihez, vagy a változó piac igényeihez alkalmazkodni A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy az üzemek a nőivarú tenyészutánpótlást maguk állítsák elő,így nagy szelekciós bázisból tudnak válogatni A KA-HYB hibrid előállítása öt apai vonalba sorolt, genetikailag gymással nem rokon populációval történik.

2008. július 1-5.











A vonalcsoport: nagy fehér jellegű; jellemző a nagy ráma, a stressztűrés és a szervezeti szilárdság, a kiemelkedő növekedési erély, a jó takarmányértékesítés és húsminőség B vonalcsoport: bacontípusú stressztűrő lapály apai vonal; kifejezetten nagy rámájúak, erősen izmoltak, növekedési erélyük kiemelkedő C vonalcsoport: négysonkás típusú, közepes rámájú, kiválóan izmolt lapályvonal, jellemzően stressztűrőek D vonalcsoport: sokoldalú hasznosításra („all round”) alkalmas lapály jellegű vonal, jól izmoltak E vonalcsoport: robusztus, nagy szervezeti szilárdságú hampshire és duroc fajtákból kialakított vonalak; jellemzően jól izmoltak, erős csontozatúak

2008. július 1-5.


A Hungahib hibrid sertés 





Nemesítése 1968-ban kezdődött dr. Csire Lajos vezetésével az Állattenyésztési Kutatóintézetben, illetve a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban A program indításától kezdve három, illetve négyvonalas hibrid sertés előállítása volt a cél A Hungahib-50 hibrid 1981-ben államilag elismert hibrid lett – akkor négyvonalas hibrid volt:

Belga lapály X

F1

2008. július 1-5.

Fehér hússertés X Holland lapály

Hampshire

X

R1

F1


A Hungahib hibrid sertés (folytatás) 





Jelenleg a Hungahib hibrid sertés előállításában öt vonal vesz részt Anyai vonal: nagy fehér jellegű, jó szaporaság és húsminőség jellemzi, stressztűrő B vonal: lapály jellegű populáció, jó konstitúció, nagy ráma, jó vágóérték és nagy szaporaság jellemzi

2008. július 1-5.


A Hungahib hibrid sertés (folytatás) 





C vonal: apai jellegű, rámásabb pietrain állomány, kiemelkedő vágóértékű D vonal: hampshire vonal, nagy ráma, nagy növekedési erély, kiemelkedő szervezeti szilárdság jellemzi E vonal: különlegesen jól izmolt, közepes rámájú, hosszú törzsű, szintetikus vonal

2008. július 1-5.


SEGHERS sertéshibrid 





Az 1970-es évek elején kezdték forgalmazni; Magyarországon 1990 óta tenyésztik Három anyai és három apai vonal keresztezésével nyerik – az árutermelő anyai hibrid kocapopuláció és a befejező, terminál kanok is hármas keresztezésűek Az anyai vonalak szaporák, jó növekedési erélyűek, stressztűrőek, az apai vonalak erősen izmoltak, nagy növekedési erélyűek, a vágott testre a magas színhústartalom és a jó húsminőség jellemző

2008. július 1-5.


Dalland sertéshibrid 







A hibrid előállításában öt vonalat használnak Az A és B vonal apai jellegű vonal, keresztezésük révén állítják elő a terminál szülőpár kanokat – jellemző a kiemelkedő vágóérték és a nagy növekedési erély A C és D, valamint az E vonal anyai jellegű vonalak - jó szaporaság és stressztűrés jellemzi Az alapvonalak fenntartása és nemesítése Hollandiában folyik, Magyarországon csak szaporítótelepek működnek

2008. július 1-5.


Takarmányozás – húsminőség – élelmiszerbiztonság

2008. július 1-5.


Az élelmiszerbiztonság Magyar Élelmiszertörvény 1. § (1) bekezdés: „annak biztosítása a termelés és a forgalmazás teljes folyamatában, hogy az adott élelmiszer nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja”

2008. július 1-5.


A húsminőség Általánosan (Hoffmann, 1993): „a hús minősége a hús azon tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, melyek fontosak a táplálóérték, a fogyasztói megítélés, az emberi egészség és a feldolgozhatóság szempontjából”





Táplálkozás-élettani szempontból: „a zsírszegény húsokat részesítik előnyben, de fontos követelmény az is, hogy az eladásra szánt hús toxinoktól, mesterségesen adagolt hormon készítményektől és egyéb, az emberi szervezetre káros anyagoktól mentes legyen”

2008. július 1-5.


A húsminőség (folytatás) 







Higiénés húsminőség: a hús mikrobiológiai állapotát jellemzi Technológiai minőség: a hús további ipari feldolgozásra való alkalmasságára utal Étkezési minőség: a hús fizikai állapotát, ízét és nedvtartó képességét fejezi ki Táplálóértékkel kapcsolatos minőség: a hús humán táplálkozásra való alkalmasságára utal

2008. július 1-5.


A húsminőség (folytatás)

A termelést befolyásoló faktorok közül – ha a genotípus és a technológia azonos – akkor döntő a takarmány összetétele, illetve a takarmány- és táplálóanyag-felvétel.

2008. július 1-5.


A takarmányozás és élelmiszerbiztonság összefüggései 





Jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer csak úgy állítható elő, ha a termelési lánc (növényipartakarmányipar-állattartó telep-vágóhíd/húsipar-boltok) tervezetten egymásra épül, és valamennyi szereplő szakterületének legkorszerűbb ismereteit használja fel a termék előállítása során Minőségi kritériumokat kell meghatározni azért, hogy a lánc valamennyi eleme hivatalos és teljes körű ellenőrzés alatt legyen A takarmány-adalékanyagok kockázatot hordozhatnak magukban – körültekintően kell velük bánni

2008. július 1-5.


A takarmányozás és élelmiszerbiztonság összefüggései (folytatás) 







A sertések teljesítményét befolyásolja a napi energia- és lizinfelvétel, illetve egymáshoz viszonyított arányuk A megfelelő lizin:energia arány megállapítása után a többi aminosav mennyiségét az „ideális fehérje” elmélet alapján kell meghatározni A fehérjeforrások helyettesítésekor a fehérjehordozók ileálisan emészthető aminosav tartalma és az „ideális fehérje” elmélet alapján végezzük el a helyettesítést Ha az állati eredetű fehérjehordozókat növényiekkel helyettesítjük, az abrakkeverék foszfor-kiegészítéséről sem szabad elfeledkezni

2008. július 1-5.


A takarmányozás és élelmiszerbiztonság összefüggései (folytatás) 





A takarmányozással befolyásolható a hús minősége (takarmányozás módja, intenzitása, a takarmány összetétele, a táplálóanyagok mennyisége, egymáshoz viszonyított aránya, a takarmány minősége, zsírforrása, a felhasznált ízanyagok, gyógyszerek, egyéb kémiai anyagok, stb.) A húsminőség javításának egyik lehetősége az okszerű takarmányozás, de ez annak nem egyedüli és kizárólagos feltétele A húsminőség javításában döntő szerepet játszik a gazdaságosság

2008. július 1-5.


Takarmányozási eredetű sertés megbetegedések 





A takarmányban a raktározás ideje alatt többirányú folyamatok zajlanak le A kémiai változások mértéke és sebessége a környezeti tényezők – víz, hőmérséklet, fény, baktériumok, penészgombák jelenléte, stb. – függvénye A változások lehetnek kedvezőek (pl. fenolos vegyületek bomlása, gátló faktorok csökkenése, ízletesség növekedése) illetve kedvezőtlenek (pl. vitaminok, zsírok oxidációja, táplálóanyagok oxidációja, biogén aminok keletkezése)

2008. július 1-5.


Takarmányozási eredetű sertés megbetegedések (folytatás)

Az avasodás  A takarmányban lévő zsírok oxidációját, monolitikus elbomlását, illetve a másodlagos oxidációs folyamatokat jelenti  Káros hatása abban nyilvánul meg, hogy a telített zsírsavak kettős kötései felhasadnak, és hidrogén-peroxid, majd szabad gyökök keletkeznek, amelyek közvetlenül károsíthatják a szövetekben az oxido-redukciós folyamatokat, a sejtmembránokat, stb.  Rendszerint hibás betakarítás, takarmánykészítés és -tárolás következményeként létrejött folyamat  Malacokban szív- és vázizomelfajulást, az ízületek beszűrődését okozza, csökken a tömeggyarapodás és a takarmányértékesítés, stb. 2008. július 1-5.



A biogén aminok  Sok takarmány természetes alkotórészei – aminosavak dexarboxileződése, aldehidek és ketonok aminálódásával, nitrogént tartalmazó kötések hidrolízisével keletkeznek  Lehetnek heterociklikusak, aromásak vagy alifásak  Kóros hatásai: enzimműködés zavarai, májelfajulás, csökkent tömeggyarapodás és takarmányértékesítés, elhullás, stb.  A takarmány rothadásának gátlásával, a hullák, vágóhídi hulladékok azonnali feldolgozásával csökkenteni lehet a biogén aminok keletkezését 2008. július 1-5.



A takarmány gombás fertőzöttsége  A takarmányt a mindenütt jelen lévő (szántóföld, raktár) penészgombák állandóan szennyezik  A penészgombák a takarmány tápanyagtartalmát elbontják, csökkentik a táplálóértéket, íz- és szaghibát okoznak, egyes anyagforgalmi termékeik az állatokban károsítják az enzimrendszert, létfontosságú szervek működését, a bélcsatorna mikroflóráját  Jelentős azoknak a penészgombáknak a száma is, amelyek mérgező mikotoxinokat termelnek 2008. július 1-5.



Néhány mikotoxin kártétele  Aflatoxin: májkárosodás, gyomor- és bélgyulladás, étvágytalanság  F-2 toxin: ödémaképződés, szaporodásbiológiai zavarok  T-2 toxin: gyomor- és bélgyulladás, lábszétcsúszás  Patulin: váz- és szívizomelfajulás, vérkeringési zavarok  Ochratoxin: máj- és vesekárosodás 2008. július 1-5.



Egyéb, takarmány eredetű megbetegedéseket előidéző ágensek  Káros, nemkívánatos anyagok, pl. növényvédőszer maradékanyagok, nehézfémek, mérgező gyommagok  Tiltott anyagok: állati eredetű fehérje, favédőszer maradékanyagok

2008. július 1-5.


Köszönöm a figyelmet!

2008. július 1-5.


A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK TAKARMÁNYOZÁSA, A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A HÚSMINŐSÉGRE, TAKARMÁNY EREDETŰ SERTÉS MEGBETEGEDÉSEK, SERTÉSFAJTÁK

Recommend Documents