A Samas Hungaria Irodabútor Kft. 50 éves története
Köszöntő 50 év egy vállalat életében nagyon hosszú idő. Köz ismert, hogy a változó gaz dasági környezetnek és pia ci igényeknek megfelelni csak sok feltétel egyidejű biztosításával lehet. A kihívásoknak még nehezebb megfelelni, ha egy vállalat fejlesztéseivel úttörő szerepet is vállal. Új termék, tech nológia megvalósítása, valamint új szervezet és kapcso lat kialakítása további kihívás és egyben kockázat is. Történetünk nemcsak sikerekről szól. Voltak kritikus idő szakok is vállalatunk életében. A nehézségek áthidalásához és a célok eléréséhez azon ban elengedhetetlen a cég vezetésének és dolgozóinak hozzáértése, szorgalma, kitartása, kreativitása és bá torsága. Röviden: jó csapat a siker biztosítéka. Eredményeink igazolják, hogy jó csapattal rendelkez tünk és rendelkezünk ma is. Talán ez volt az elmúlt 50 év sikereinek az alapja. A jubileum alkalmából köszönetet mondunk munkatár sainknak, hogy eredményes munkájukkal hozzájárultak sikereinkhez. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akikkel együtt működtünk, akik termékeinket vásárolták és bizalmuk kal megtisztelték vállalatunkat. Hulesch Károly ügyvezető igazgató
Salamon Zoltán ügyvezető igazgató
Kiss Jenő
Hegedűs Attila Lányi János főkönyvelő üzemvezető
Bakonyi Gábor
Rainer Machate
Niklas Artúr igazgató
Fél évszázad úttörő szerepben
A lebombázott volt József főherceg gyalogsági laktanya (18. laktanya)
A Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) Igaz gatósága 14/8/1956. számú határozata alapján létesíten dő Forgácsfa Gyártó és Feldolgozó Országos Szövetkezeti Vállalat részére az Országos Tervhivatal Távlati Fejlesztési Főosztálya Sopront jelölte meg a létesítendő üzem telepítési helyeként. Az Országos Tervhivatalban tartott tárcaközi értekezleten (1956. 05. 14.) az Építési Minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a Soproni Épületasztalosipari Vállalatnál képződő fa forgácsot a SZÖVOSZ rendelkezésére bocsátja. A vállalat alapítását a SZÖVOSZ Igazgatósága 1956. augusz tus 2-án rendelte el azzal a céllal, hogy hazánkban elsőként beinduljon a forgácslapgyártás és a gyártott forgácslapból üzletberendezések készüljenek. Az üzem létesítésére a volt József főherceg gyalogsági lak tanya (18. laktanya) került kijelölésre. A Faforgács Feldolgozó Szövetkezeti Vállalat tevékeny ségét 1956. szeptember 1-jén kezdte, miután a beruházási és kivitelező tevékenységet átvette a Földművesszövetkezeti Vállalat soproni építésvezetőségétől. A korábban megkezdett romtalanítás után az 1957. július 27-én kiadott építési en gedély alapján megkezdődött az üzemi épület felépítése és forgácslapgyártás technológiájának kialakítása.
A vállalat fejlődésének rövid összefoglalása 1958. szeptember 18-án elkészült az első kísérleti forgácslap. Az év végéig el készültek az első natúr forgácslapból készült termékek. 1959-ben befejeződik a forgácslapüzem beruházása. 1960-ban megindul a natúr forgácslapból készült irodabútorok szériaszerű gyár tása. 1962-ben a bútorüzem áttér a furnérozott termékek gyártására. 1966 második félévében megkezdődik – speciális szigetelő forgácslapokból – a hétvégi házak és kommunális épületek üzemi szintű gyártása. 1967-től a vállalat háromféle terméket gyárt és értékesít: forgácslap, iroda és la kásbútor, valamint előregyártott épületszerkezetek. 1968-ban az épületelemüzem 2.000 m² alapterületű saját gyártású forgácslap pa nelból épített csarnokkal bővül. 1969-ben saját gyártású szerkezetekből irodaház épül. 1974-ben megalakul a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát 3 vállalat összevonásával (Nyugat-Magyarországi Fűrészek, Szombathelyi Erdőgazdaság, Faforgács Feldolgozó Vállalat) Vezérigazgató: dr. Schmidt Ernő. A vállalat gyáregy ségként – Bútor és Épületszerkezetgyár – működik tovább. 1979-ben soproni irányítás alá kerül a vasvári bútorüzem. A bútortermelés meg kétszereződik. 1982. július 6-án a forgácslapüzemben bekövetkezett porrobbanásnál három dol gozónk életét veszti. A vállalat vezetése a forgácslap üzem bezárása mellett dönt. 1992. január 1-től a gyár 100 %-os Falco Fakombinát tulajdonú Falco-Sopron Bútor Kft-ként működik. Megkezdődik a gyár privatizációjának előkészítése. 1992. október 5-én osztrák tulajdonba kerül az épületelemüzem. 1994. március 9-én egy tudatos privatizáció eredményeként a gyár a legnagyobb német irodabútor gyártó csoport, a Schaerf AG 100 %-os tulajdonába kerül és Falco Sopron Irodabútor Kft. néven működik tovább. 1995. december 20-tól a holland SAMAS csoport lett a Schaerf AG többségi rész vényese. 1997. november 11-én a Falco Sopron Irodabútor Kft. szék összeszerelő céget ala pít, SITAG Hungária Kft. néven. 1998. december 14-én a vállalat megszerzi az ISO-9001 Tanúsítványt. 2001. január 1-től bevezetésre kerül az integrált vállalatirányítási rendszer (BPCS). 2006. január 6-tól a cég SAMAS Hungaria Irodabútor Kft. néven működik to vább.
Tóth Antal utca
Felügyeleti szervek
A vállalat vezetői
1956-1962
SZÖVOSZ
1963-1967
Országos Erdészeti Főigazgatóság
1967-től
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
Irányító szervek
Igazgatók 1956–1959
Niklas Artúr
1959–1990
Kiss Jenő
1990–2004
Bakonyi Gábor
1994–1996
Rainer Machate
1996–
Hulesch Károly
2005–
Salamon Zoltán
1994-től kettős ügyvezetés irányítja a vállalatot
1956-1959
Földművesszövetkezetek Győr megyei Szövetkezetek Központja, Győr
1959-1961
Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Központ, Budapest
1961-1962
Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ, Budapest
1963-tól
Országos Erdészeti Főigazgatóság, később a MÉM kijelölt főosztályai
Főmérnök 1974-1990
Bakonyi Gábor
Főkönyvelők 1956–1959
Hegedűs Attila
1959–1960
dr. Basó István
1960–1974
Koch Gyuláné (Németh Rozália)
1990–1994
dr. Horváth Ágoston
1994–
Gutjahr Józsefné
Árbevétel év
millió forint
1960
15
1965
28
1970
65
1975
92
1980
352
1985
438
1990
698
1995
636
2000
1.737
2002
1.893
2005
1.403
Bánfalvi úti bejárat, 1969
Porta épület a privatizáció után fél évvel, 1994.
Forgácslapüzem 1958–1982 Az 1956-ban elkezdett beruházás építőipari munkáival párhuzamosan 1957-ben megkezdődött a gépészeti feladatok előkészítése. A speciális forgácslapgyártó gépsor – a Vasipari Tervező Intézet egyedi tervei alapján – több hazai vállalat kooperációjával készült. Az üzem technológiai gőzzel történő ellátása az 1958-ban üzembehelyezett széntüzelésű BW kazánnal történik. 1958. szeptember 18-án megindult – hazánkban elsőként – a forgácslap gyártás egy műszakban. Az indulásnál alkalmazott xylenol-formalin ala pú saját gyártású ragasztó helyett 1959-től karbamid-formaldehid alapú kötőanyag kerül felhasználásra. Lapméret: 700x2000 mm. 1959-től az üzem áttér a két műszakos termelésre. 1960-tól a termelt forgácslap jelentős részét a létrehozott asztalosüzem használja fel. A vevők igényére változik a lapméret: 600x2000 mm. Az üzem 1963. április 1-től három, majd 1964. április 1-től folyamatos üzemeléssel négy műszakban működik (6+2-es munkarend). Az 1964-65-ben végrehajtott rekonstrukció eredményeként a kapa citás 40 %-kal bővül. Új hőprés, ki- és berakó berendezés, hidegprés, keverő kerül beépítésre. A forgács szállítása pneumatikus úton történik. Lapméret: 2200x1200 mm. 1966-ban megkezdődik az építési célú – szigetelő – forgácslapok ki kísérletezése, majd üzemszerű gyártása. A vállalat célja, hogy a kön� nyűszerkezetes épületek gyártásával enyhítsen a hazai építőipar szűk kapacitásán. 1967-ben a forgácslapüzem termelése 54 %-ban bútoripari és 46 %ban építőipari laptípusból áll. 3 db 25 m³-es gyantatároló beépítésével a termelés biztonságosabbá válik. 1968-ban korszerű forgácsszárító berendezés kerül üzembehelyezésre. 1969 második felében az addigi kézi terítést gyorsabb és egyenlete sebb gépi – légsodrásos – terítés váltja fel, melynek eredményeként a kapacitás jelentősen bővül. 1970-ben további fejlesztésekre kerül sor. Korszerűsödik a forgács tá rolása, osztályozása, keverése és préselése. Automatizált lesz a forgács és műgyanta adagolás. Jelentősen javul és stabilizálódik a minőség. 1972-ben megkezdődik az üzem rekonstrukciója. 1000 m²-es csarnok épül. A Nyugat-Magyarországi Fűrészektől átvett prések szerelése előtt a beruházást gazdasági okokból a megalakult Fakombinát vezetése 1974-ben leállítja. 1973-ban az üzem 13 féle laptípust gyárt. 900 m³ forgácslapot exportál Jugoszláviába. 1982. július 6-án 19:45 órakor tragikus esemény színhelye az üzem. A Schilde forgácsszárítóban keletkezett tűz miatt bekövetkezett porrob banás az üzem egy részét rombadönti. A műszakban dolgozók közül hárman belehalnak sérüléseikbe: Buza Vilmos, Grossmann Gyula és Czobor István. Négyen súlyo san megsérülnek. A tragédiát követően a Árbevétel Termelés Fakombinát vezetése az üzem év millió forint (m³) bezárása mellett dönt. 1958 1,7 87 A vállalat az üzem dolgozó it – 36 fő – a bútor és 1960 6,1 1.881 épületelemüzemben foglalkoz 1965 17,0 4.605 tatja tovább. 1970 9,0 10.381 1975
16,5
11.728
1982
3,5
5.000
ÉPFA-ból szállított forgácsbála
Kazánház, 1958.
Forgácsbála és forgácslap tárolás
Az árbevétel alakulását a belső felhasználás jelentősen befolyásolta.
Teríték berakás a hőprésbe, 1958.
Forgács előkészítés
Hulladékfa feldolgozás
Tűz után az öt szalagos szárító
Hőprés berakó berendezés
Légsodrásos térítő
Készáruraktár
Forgácslap szélezők és csiszolók
Porrobbanás után a kiégett légsodrásos térítő
Horváth Sándor
A lebontott forgácstároló silók
A vállalat a termelő berendezések zö mét kezdettől fogva – forgácslapüzemi, bútorüzemi és épületelemüzemi – saját tervezésben és kivitelezésben gyártotta. A gépek és berendezések tervezésé ben kiemelkedő szerepe volt Horváth Sándor okl. faipari mérnöknek, gépész technikusnak. Kivételes tehetségű mér nökként sokat tett a vállalat műszaki és technológiai fejlődéséért. A saját tervezésű gépeket és berendezé seket a TMK üzem dolgozói gyártották.
Üzemvezetők 1958–1967
Horváth Sándor
1967–1984
Laczó Imre
1984–1992
Zergényi Győző
1992–2002
Stippinger Ferenc
Bútorüzem 1958–2006 Az 1958. szeptember 15-től gyártott forgácslapot, mint új terméket a ha zai bútorgyártók nem ismerték, ezért a szerény értékesítés miatt saját fel dolgozásra kellett berendezkedni. Még ez év végén megkezdődik az első natúr forgácslapból gyártott iroda és üzletberendezések gyártása. 1960-tól a gyártás már szériaszerűen folytatódik. A megrendelések zömét már az íróasztalok teszik ki. Tovább bővül a termékpaletta: írógépasztal, redőnyös iratszekrény, kétajtós iratszekrény, klubasztal. Nehézséget jelent a szakemberek és gépek valamint a faanyagszárító hi ánya. 1962-ben az üzem áttér a furnérozott termékek gyártására. 1963-ban a Budapesti Nemzetközi Vásár és Irodabútor Kiállításra új ter mékek kerülnek bemutatásra (titkárnői íróasztal, tárgyaló és dohányzó asz tal; redőnyös, kétajtós és fiókos szekrények), melyek gyártása az év utolsó hónapjában megkezdődik. 1964-től poliészterezett felülettel készülnek a bútorok. 1965. IV. negyedévtől elindul a lakásbútor gyártás. 1966-ban 7707 db irodabútor és 9823 db lakásbútor kerül értékesítésre. 1967-ben a BNV-n és a Mezőgazdasági Kiállításon bemutatásra került a FORFA dolgozószoba, melyből a Bútorértékesítő Vállalat az 1968 évi ka pacitást lekötötte. 1968-ban a termékválaszték tovább bővült. 20 féle iroda és 13 féle la kásbútor készült. 1969-ben a termelés 96 %-a a Bútorértékesítő Vállalaton keresztül kerül értékesítésre. A termelés 85 %-a irodabútor. 1971-ben elkészül a „FORFA 72” nevű 9 elemből és ülőgarnitúrából álló bútorcsalád prototípusa. Élfurnérozó és sorozatfúró gépek kerülnek üzembehelyezésre. 1973-ban új termékként jelenik meg az exportra gyártott kazettás fal burkolat. 1976-ban befejeződik a furnérozott bútorok gyártása. Megjelennek a Kombinátnál gyártott és a tömegtermelés alapjait biztosító új anyagok: la minált forgácslap, profilléc és a vákuumpréselt asztallapok. Új termékcsaládok gyártása kezdődik: Lamiform, ISZB, Hobby, Profil IS, Bürotéka. 1977-ben jelentősen korszerűsödik a lapmegmunkáló technológia (HOMAG profilozó és élmegmunkáló, Baldoni fúró és köldökcsapbelövő). 1979-től soproni irányítás alá kerül a vasvári bútorüzem. Kombináton be lül Sopron lesz a bútorgyártás profilgazdája. A termelés volumene meg duplázódik. 1982-ben a porrobbanás miatt leszerelt forgácslapüzem területével bővül a bútorüzem technológiai területe. A vasvári üzem is átáll a laminált bútorok gyártására. A megmunkált al katrészeket a soproni üzem gyártja és szállítja. 1985-ben a hazánkban gyártott korpusz irodabútorok 80 %-a Sopronban készül. 1989-ben üzembehelyezésre kerül egy BIMATIC típusú élmegmunkáló gép, mely szoftforming alkatrészek gyártására is alkalmas. Megkezdődik a szoft élű, lapraszerelt CÉL bútorcsalád gyártása. A szerelő egy, a gépműhely három műszakban termel. Rekord mennyiségű – 656.000 m² – laminált lapot dolgoz fel az üzem. 1992-ben az épületelemüzem értékesítése után a bútorüzem technológiai területe 3.000 m²-rel bővül.
Egyengető gyalugép üzembeállítás, 1959.
Íróasztalok szerelése, 1959.
Redőnyös szekrényszerelés
Alkatrész megmunkálás
Szerelőműhely, 1967.
Saját gyártású korpuszprés
Poliészteres felületfényezés saját gyártású berendezéssel
1994-ben a vállalat a legnagyobb német irodabú tor gyártó csoport – Schaerf AG – 100 %-os tu lajdonába kerül. A tulajdonos 6 hónap alatt több, mint 4 millió már kás beruházást hajt végre. A beruházás kiterjedt a teljes géppark cseréjére, épületek átalakítására, valamint az informatika fejlesztésére. Gyökeresen megváltozott a termelési struktúra és új korszerű termékekkel bővült a termékválasz ték. Az év végén már 13 termékcsaládot gyárt az üzem. A folyamatos beruházások és termékfejlesztések eredményeként a vállalat a SAMAS csoport KeletEurópai divíziójának vezető cége lett. 1999-től a termékekbe épülő fém alkatrészek fe lületkezelése – elektrosztatikus porszórás – a vál lalat új felületkezelő üzemében történik. Új CNC vezérlésű gépek üzembeállításával tovább javul a teljesítmény, üzembiztonság és a minőség. A 2001-ben bevezetett integrált vállalatirányítási rendszerrel (BPCS) folyamatossá és naprakésszé vált az információ áramlás. 2001-től a tulajdonos jelentős kooperációs fel adatokkal bízza meg a vállalatot. Megmunkált bú toralkatrész szállítás a szlovák (SAMAS Szlovákia) és kész konténer szállítása németországi (MBT, Schärf, Fortschritt) leányvállalatoknak. Az eltelt 50 év alatt a vállalat a hazai irodabútor piacon elért teljesítményével, termékválasztéká val és kiterjedt vevői kapcsolataival sikeres múltat tudhat maga mögött.
Alkatrészraktár, 1994.
Készáru kiszállítás, 1994.
Üzemvezetők 1959
Lányi János
1961–1965
Wiesler József
1965–1979
Kuszák Péter
1980–1994
Balogh Jenő
1994–2005
Balogh Jenő, Völgyes József
2005–
Barcsa András, Völgyes József
Gépműhely, 1994.
Árbevétel év
millió forint
1959
1,7
1960
9,0
1965
10,5
1970
19,3
1975
36,6
1978
74,7
1980
162,7
1985
302,2
1990
416,5
1995
635,6
2000
1.612,1
2002
1.766,1
2005
1.300,3
Szerelőműhely, 1994.
1980-tól a Vasvári Bútorüzemmel együtt
Export konténer szerelés, 2004.
Épületelemüzem 1966–1992 Az üzemet 1966-ban hívta életre a vállalat, mely kez detben – az építési célú „szigetelő” forgácslapok üzem szerű termelésének beindulásával egyidejűleg – mos toha körülmények között, a bútorüzem keretein belül, raktárhelyiségekben és a fedett udvaron üzemelt. 1967-ben a felügyeleti szerv ötmillió forintot biztosít egy épületelemek gyártására alkalmas csarnok be ruházására. Ebben az évben már önálló üzemként működik. Az 1967. évi Mezőgazdasági kiállításon bemutatott ikerlakóházat a kiállítás szervezői vásári ezüstéremmel és 150.000 Ft jutalommal díjazzák. A termék elnyeri a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ván dorserlegét is. 1967-ben gyártott termékek: mezőgazdasági épületek, üdülőházak, irodaházak és forgácslap-fa kombináció jú tartószerkezetek. 1968. IV. negyedévében a saját gyártású panelokból készült üzemcsarnok építése befejeződik. A könnyűszerkezetes épületek gyártásának célja a ha zai szűk építőipari kapacitás gondjainak enyhítése. 1968-ban tovább bővül a termékpaletta: elárusító pa vilon, új típusú üdülők, Agroterv által tervezett sertés telepek, hűtőtárolók, raktárak, honvédségi épületek. Legnagyobb vevő a Bábolnai Állami Gazdaság. Az Ojtozi utcában a vállalat dolgozói részére felépítésre kerül 4 db iker családi ház. Kezdeti zavarok után javul a fenyő fűrészáru ellátás. Az 1969. évi BNV-n bemutatott „SZIÁMI” hétvégi házat a vásár rendezői ezüst serleggel díjazzák. 1970-ben a BNV-n kiállításra kerül az „ADRIA” eme letes, valamint a „HUBERTUS” földszintes hétvégi ház. 1971-ben az összértékesítésen belül emelkedik a fel vonulási épületek, üdülők, iskolák, óvodák és garázsok aránya. 1972-ben gyorshasító és panelgyártósor üzembe helyezésével javul a minőség és a teljesítmény. Tovább bővül a termékszerkezet: emeletes irodaház, MOTEL, öt új hétvégi ház. A MOTEL a BNV-n díjat kap. 1973-ban kialakításra kerül a tetszés szerint variálható üzletház típus, mely a közepes méretű élelmiszerbolt tól a 100 m²-nél nagyobb ABC áruház igényét is ki elégíti. 1974-től, a Nyugat-Magyarországi Kombinát megala kulásától, vállalatunk az épületszerkezetgyártás pro filgazdája.
Porta az épületelemüzemmel
Gyártócsarnok beruházás, 1968.
Gyártócsarnok, 1968.
Gyártócsarnok beruházás, 1986.
Gyártócsarnok homlokzat, 1987.
Épületszerelés
Épületelemek vagonba rakása
Panelgyártó asztalok
Algéria, Ammata 1983
Határátkelő, Sopron
Lakótelep, Szombathely
Tengiz 1989
1975-ben korszerűsödik a rácsostartók gyártása. A csomópontok rögzítését szolgáló szegeslemezek a vállalat TMK üzemében készülnek. 1978-ban Szombathelyen megkezdődik a cementkötésű forgácslapok gyártása, mely jelentős minőségi változást hoz az épületszerkezet gyártásban. 1982-ben a kooperációban érkező anyagok és nyílászárók tárolásához az üzem 1.080 m²-es raktárral bővül. 1983-tól megkezdődik a családi ház gyártási program előkészítése. A száz millió forint világbanki hitelből finan szírozott beruházás 1986-ban kezdő dött a gyárral szembeni ZÖLDÉRT tu lajdonban lévő terület megvásárlásával (16.000 m²). A területen felépítésre került egy 2.400 m²-es készáruraktár. Még ebben az évben megkezdődött az 1968-ban épített csarnok lebontá sa és egy új gyártócsarnok felépítése (2.200 m²). Az új csarnokban a termelés 1987. júniusában beindul.
A termelés a beruházás alatt a téliesített 1.080 m²-es raktárban folyt mostoha kö rülmények között. A helyzetet nehezítette, hogy ezen idő alatt kellett kiszállítani a „TENGIZ”-prog ramban foglalkoztatott 2.000 ember ré szére több ezer m² BETONYP épületet (csillagházak, munkásszállók, kommu nális épületek). A finn MAKRON cég által szállított prog ramozható panelgyártó berendezések jelentősen javították a panelok minősé gét és növelték a teljesítményt. A legyártott BETONYP családi házak sa ját szerelésben 6–10 nap alatt kerültek átadásra szerkezetkész állapotban. A kezdeti nagy érdeklődés a 90-es évek elejére jelentősen visszaesett. Okait elsősorban a terméktől való ide genkedésben lehetett keresni. Az intenzív privatizációs tárgyalások eredményeként az üzem 1992. október 2-án értékesítésre és osztrák tu lajdonba kerül. Az üzem 16 éves működése alatt ki emelkedő piaci sikereket ért el.
A legyártott épületek alapterülete meg haladta a félmillió m²-t. A BETONYP épületek a jelentős hazai értékesítés mellett az alábbi országok ba is eljutottak: Ausztria, Németország, Algéria, Szovjetunió, Izrael, Egyesült Arab Emirátusok, Nicaragua.
Árbevétel év
millió forint
1966
2,6
1970
36,2
1975
34,5
1980
150,2
1985
94,3
1990
211,3
Üzemvezető 1966–1992
Simon Lajos
Schaerf AG, SAMAS 1994–2006 1990-től a Falco Fakombinát vezetése megkezdte a vállalat gyáregységeinek pri vatizációját, értékesítését. A Falco Sopron Bútor Kft. vezetése lehető séget kap a vállalat vezetésétől a privatizá ció előkészítésére. 1992. április 28-án a budapesti IFABO ki állításon a Schaerf AG igazgatósági tagjával történt tárgyalással kezdetét veszi a közel két éves tárgyalás sorozat. A hazai bürokrácia – ÁVÜ – lassítja a fo lyamatot. 1994. március 9-én az Európában harma dik legnagyobb irodabútorgyártó Schaerf AG 100 %-os tulajdonába kerül a vállalat. Az igazgatótanács elnöke Roland Hess. A tulajdonos közel hat hónap alatt több, mint 4 millió márka beruházást hajt végre. A beruházás érintette a teljes technológiát, az épületeket és a számítástechnikát. A műszaki intézkedések mellett átalakításra kerül a szervezeti és termékstruktúra. A már piacon lévő termékek mellett új, az európai ízlés- és formavilágnak megfelelő termékek gyártása kezdődik. Az új termékek bemutatására a közel hat hónap alatt átalakított és kibővített – sop roni mintateremben kerül sor. A beruházások és szervezeti átalakítások jelentős teljesítmény növekedést ered ményeznek. A vállalati létszám a privatizáció kezdetétől 241 főről két év alatt 130 főre csökken. 1996. március 30-án bezárásra kerül a vasvári üzem. 1994. december 23-tól a holland SAMAS csoport lett a Schaerf AG többségi rész vényese. 1995. július 1-től az igazgatótanács elnö ke: Ernst Breer. A tulajdonos vezetése a soproni leányválla latot kezdettől fogva kiemelten kezeli, mely folyamatos beruházásokban és kooperáci ós feladatok ellátásában mutatkozik meg. A Kelet-Európai divízió – kilenc leányválla lat – tevékenységének ellenőrzését és a te vékenységek összehangolását 1994-től Rainer Machate végzi. Az 1996-ban alapított üzbegisztáni TUS Buero cég termelésének beindítását és a gyártás alap- és segédanyaggal történő ellátását – három éven át – a soproni gyár kapja feladatul. 2000-től a Schaerf ROVI és a DSC Poprad leányvállalatok részére megkezdődik a megmunkált bútoralkatrészek szállítása. 2001-től Dr. Heinrich Mathes, majd 2003től Hans van der Ven az igazgatótanács el nöke. A SAMAS csoport vezetése három éves program keretében 2003-ban megkezdte a csoporton belüli termékgyártás és kereske delem racionalizálását. Ennek alapján Sopronba került a konténerprogram egy része.
Dolgos Tibor, Fekete Lajos, Hulesch Károly, Roland Hess, Bakonyi Gábor, Karl-Heinz Talaska, Rainer Machate
A szerződés aláírása, 1994. március 9.
Vas Népe
10
Magyar Hírlap
Hat hónap versenyfutás 1994 március 9. – szeptember 15.
A régi portaépület bontása
Irodákból mintaterem
A gépműhely és az alkatrészraktár összekötése
Készáruraktár kamionbeálló
Por és forgács elszívás, ülepítés
Gépműhely
Porta és mintaterem bejárat
Kisalföld
Vendégváró 11
A Samas és Schaerf csoport vezetői Sopronban
Hulesch Károly, Ernst Breer, Bakonyi Gábor, Hans de Mos, Jan Janssen
Együtt a Falco Sopron vezetőivel, 1995. szeptember 28.
Hulesch Károly, Bakonyi Gábor, Kleer Vilmos, dr. Heinrich Mathes, Rainer Machate, 2003.
Salamon Zoltán, Hulesch Károly, Hans van der Ven, Bakonyi Gábor, Rainer Machate, 2004.
Technológiai fejlesztések folyamatosan
Felületkezelő
Megmunkáló központ (BAZ 32), 1999
Megmunkáló központ (ROVER 27), 2000
Sorozatfúró és köldökcsapbelövő (VITAP), 2001
12
Beruházások – infrastruktúra A vállalkozás telephelye Sopron nyugati ipartelepéhez tartozó Bánfalvi út 27. sz. alatt 25.621 m² területen található. 1956-ban a forgácslap gyártáshoz szükséges technológiai gőz biztosítá sára egy BW széntüzelésű kazán épült. Kapacitás: 3 t/óra. A telephely a folyamatos fejlesztésekhez kapcsolódó hatósági előírásoknak min dig megfelelt és jelenleg is megfelel. A kiköltözés gondolata folyamatosan na
pirenden volt és van jelenleg is. Ennek oka azonban nem a környezet, - lakóhá zak, lakópark és a Tóth Antal Speciális Szakközépiskola és Kollégium – hanem a gyár folyamatosan növekvő termelése és az ehhez kapcsolódó terület igény. A por, forgács elszívás és ülepítés az európahírű SCHUKO cég berendezésé vel biztosított. A fém felületkezelő üzem zsírtalanítója környezetbarát anyagokkal működik.
BW kazán
A kivitelező HO-GO ’92 Kft. műhelye
Távhőszolgáltatás, tervegyeztetés
Távhőszolgáltatás központi elosztó
Fém felületkezelő, zsírtalanító
Csapadék és szennyvízhálózat felújítás
Főépület tetőszigetelés
Szerelő padozat felújítás
A vállalat a telephelyengedélyt az előírt határidő előtt megszerezte. Három ütemben megtörtént a csapadék és szennyvíz hálózat felújítása. Az 1956-tól üzemelő kazán kiváltásra került 2002-től. A szükséges hőenergi át a Soproni Fűtőerőmű Kft szolgáltatja. Kivitelező: HO-GO 92’ Kft. 2000–2004 között megtörtént a gyár tócsarnokok padozatának felújítása és az épületek tetőszigetelése.
13
Vasvár 1979-1996 1979-ben a Nyugat-Magyarországi Fa gazdasági Kombinát az üzem irányítását a soproni gyáregységre bízza. A foglalkoztatottak száma: 120 fő. Az üzem fenyő étkező garnitúrákat gyárt. A laminált lapból készült irodabútorok iránti nagyfokú kereslet miatt termék és technológia váltásra kerül sor.
Szerelősorok – szekrény, asztal, konté ner – kialakításával beindul a szériaszerű gyártás. Az üzem összeszerelést végez. Első termék a Lamiform bútorcsalád. Az üzem megmunkált alkatrésszel tör ténő ellátása Sopronból történik. 1995-ben a rendelésállomány jelentős csökkenése miatt a tulajdonos az üzem bezárása mellett dönt.
Szerelőműhely
1979 előtt gyártott rusztikus étkezők
Szerelőműhely
Gépműhely
Leszerelt szerelőüzem
Kisalföld
Az üzem létszáma: 43 fő. 1996. március 30-án befejeződik a ter melés. Még ebben az évben az üzem a német Schieder cég tulajdonába kerül.
Kazánház és gépműhely
Szerelőműhely
Porta
Árbevétel év
Vas Népe
14
Schieder tulajdonban
Üzemvezetők
millió forint
1979–1984
Palatin Gyula
1979
66,2
1984–1985
Peresztegi Péter
1985
142,6
1985–1996
Kiss Győző
1990
212,5
1995
130,0
Bútortermékek 1959–1994 A vállalat által közel ötven év alatt gyár tott – forgácslap alapanyagra épülő – termékei híven tükrözik az eltelt idő szak irodakultúráját és a gyártás mű szaki, technológiai lehetőségeit. A termékek megjelenésével és szolgál tatásaival kapcsolatos igények és lehe tőségek a laminált forgácslap használa tával, az irodai igények bővülésével, va lamint a tulajdonosváltással jelentősen megnőttek. A vállalat termékstruktúrája a piaci igé nyekhez és a gazdasági környezet adta lehetőségekhez folyamatosan igazodott. Átmeneti, elsősorban kapacitás kitöltő
feladatként megjelent a termékpalettán a lakás és konyhabútor, valamint a fal burkolat. A gyár fő terméke azonban az irodabútor maradt. A csak forgácslapból készülő termékek a mai napig maradtak, azonban 1975-től az ISZB bútorcsaláddal megkezdődött az asztalok fém-forgácslap kombináci óban történő gyártása. A saját tervezésű termékek – Profil IS, Cél, Lamiround, Metalic – mellett 1994ben hat új termékcsaláddal bővült a ter mékválaszték. Azóta is folyamatos a saját fejlesztés
sel, a meglevők korszerűsítésével és a SAMAS csoporthoz tartozó vállalatok termékeinek átvételével a termékválasz ték bővítése. A fejlesztési osztályt 1990-től irányító Rados Mihály osztályvezető saját ter vezésű sikeres termékeivel – Lamiround, metalic, Classic, Indoors – és a Samas csoporttól átvett termékek adaptálásával beírta nevét a vállalat sikertörténetébe.
Íróasztal, 1959.
KERMI szakvélemény
Redőnyös szekrény
LAMIFORM bútorcsalád, 1976.
ISZB bútorcsalád, 1976
Cél bútorcsalád
Lamiround bútorcsalád
Bürotéka bútorcsalád
15
Bútortermékek 1994–2006
Euro-office
Lamiround III
High-office
Mega-office
Meta-office
16
Ergo-office
Egyesített szekrénysor
Meta-office
Inter-office
Falcoline
Paraván
Congress-office
Falcopoint
Bútorkereskedelem, kapcsolatok, referenciák A vállalat fennállása óta viszonteladókon keresztül és közvetlenül értékesíti ter mékeit. Kezdetben a Bútorértékesítő Vállalattal kötött szerződések biztosították a ka pacitás teljes vagy részleges lekötését. A termelés bővülésével szükségessé vált további kapcsolatok kiépítése. A DOMUS Áruházlánccal kialakított együttműködéssel, továbbá az ország különböző pontjain megnyílt viszontela dói üzletek megjelenésével javult az ér tékesítés biztonsága. 1992–1993-ban az értékesítés közel 70 %-a viszonteladókon keresztül törté nik. A viszonteladók száma meghaladja a százat. A Royal Bútor Rt és a DOMUS hálózat részaránya 1993-ban elérte az 50 %-ot. Az irodabútor gyártók az értékesítés nö velésére saját üzemelésű színvonalas mintatermeket nyitnak. Megjelennek a márkaboltok. A vásárlók a kereskedelmi árrés meg takarítása miatt közvetlenül a gyártókat keresik fel. Erősödik a komplett szolgál
tatások – szállítás, szerelés, kereskedel mi áru, egyedi bútor – iránti igény. A vállalat privatizációja után – 1994 – a tulajdonos a hazai piac ellátását jelöli meg stratégiai célként. Átalakul a kereskedelmi szervezet. A ve vői kapcsolattartás területi képviselőkön keresztül történik. A vállalat ebben az időszakban a ha zánkban értékesített irodabútor 10 %-át, míg a gyártott irodabútorok több, mint 25 %-át tudhatja magáénak. A kereskedelmi osztály feladata a ren delések feldolgozása, heti termelési programok összeállítása, a szállítások Kereskedelmi osztályvezetők 1990-1994
Kuszák Péter
1994-2003
Jaczkóné Völgyes Ildikó
2003
Tuka Márta
2004
Szabó Ildikó
2005
Jámbori Zsuzsanna
1974-1989 között a kereskedelmi feladatokat a kom binát szervezetében – szombathelyi központtal – lét rehozott kereskedelmi osztály irányította.
A Royal Bútorkereskedelmi Rt. vezetői Sopronban: Balatoni András, Kuszák Péter, dr. Csaplár Gábor, Vigh Józsefné, Gál László, Jaczkóné Völgyes Ildikó, Bakonyi Gábor, 1993.
szervezése és a számlák kibocsátása. Gyártásba csak szerződéssel visszaiga zolt bútor kerül. Az ígért határidőre történő teljesítések biztonságát növeli a kialakított alkatrész raktár. Az üzem kapacitása lehetővé te szi a vevőigények 10–14 napon belüli tel jesítését. Az értékesítésben fokozatosan csökken a viszonteladók, míg 1998-tól egyre je lentősebb a közbeszerzési relációban eladott bútorok részaránya. 2000-től az értékesítés összetétele to vább változott, nőtt az export rész aránya. A szerződésben vállaltak – határidő, mi nőség, komplett kiszállítás – teljesíté sének biztonsága érdekében a vállalat 1998-ban bevezette az ISO 9001 mi nőségtanúsítási rendszert. 2001-től pe dig a hazai irodabútor gyártók közül el sőként az integrált vállalatirányítási rend szert. 2005-ben a hazánkban gyártott iro dabútorok 20 %-át a soproni gyár állítja elő.
Értékesítés, 1993.
Építőipari Mesterdíj, 1995.
Fejes Zoltán Sopron város polgármestere és munkatársai, 1995. Szállítás Togliattiba (Oroszország), 1995.
Megyei rendőr főkapitányságok gazdasági vezetőinek látogatása, 2001.
Elektrometall mintaterem, Szeged, 1995. 17
Ferihegy II terminál
A Határőrség Országos Parancsnokságának látogatása
Walter Dezső, Sopron MJV polgármestere, 2004.
Rehau irodaház, Biatorbágy
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
MATÁV Székház
18
MATÁV Rt., Sopron
Raiffeisen székház, Budapest
Pénzügyminisztérium
Pricewaterhouse
MATÁV Székház, Budapest
Lidl logisztikai központ, Székesfehérvár
LIDL tárgyaló
SITAG Hungaria Kft. 1997–2006 Az irodai szék összeszerelő vállalkozás létrehozásának gondolata már 1994től a vállalat privatizációját követően folyamatosan napirenden volt. A szűk piaci lehetőségek és a piacot elárasztó kommersz termékek döm pingje még nem indokolta a beruházás megvalósítását. A későbbiekben azonban sürgetővé vált a Falco-Sopron Irodabútor Kft. bú toraihoz kapcsolódó formavilágukban és minőségükben megfelelő székek gyártása. 1997. november 11-én a Falco-Sopron Kft. 30 millió Ft törzstőkével meg alapítja a SITAG Hungaria Kft-t. 1998. februártól elkezdődik a svájci SITAG AG négy modelljének ös� szeszerelése. A termékeket formaviláguk és kiváló minőségük miatt a hazai piac kedvezően fogadja. 2002. júniusától bevezetésre kerül az ISO 9001 minőségirányítási rendszer. 2006. június 15-től a SAMAS Hungaria Irodabútor Kft. üzeme.
Tanulmányúton a Schaerf csoporthoz tartozó Sitag AG üzemben
Szék szerelés
millió forint
1998
40,0
2000
125,6
2003
100,0
2005
103,0
A kft. ügyvezetői 1997–2004
Pakai Péter Sándor, Gutjahr Józsefné
2005–2006
Gutjahr Józsefné, Grieszler Gábor
Matáv ügyfélszolgálati iroda, Sopron
A gyártóműhely kialakítása
Versenytárgyalás, Liszt Ferenc konferenciaközpont
Bútorvilág kiállítás, Budapest
Árbevétel év
Kisalföld
Liszt Ferenc konferenciaközpont, Sopron
19
Bemutatótermek A 90-es évek elejétől a vevőkapcsolatok minőségének ja vítása, valamint az értékesítés volumenének növelése ér dekében a hazai gyártók megkezdték a saját kezelésben működő bemutatóterem hálózat kiépítését. A Kombinát kezelésében működő – Budapest, Dohány utca – tárgyalónak használt iroda már nem felelt meg a ter mékek bemutatásával járó elvárásoknak, ezért 1993-ban megnyitásra került a Pillangó u. 2. sz. alatti 100 m²-es be mutatóterem.
Sopron, 1994. szeptember 15.
Sopron, 1995
Sopron, 1994. szeptember 15. – mintaterem megnyitó
Tárgyaló, Sopron 2002.
Soproni bemutatóterem a felújítás után, 2002.
Debreceni mintaterem
1994-ben a soproni irodaházból közel 350 m²-es reprezen tatív bemutatóterem és tárgyaló került kialakításra. További egységekkel bővül a hálózat: Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon és Győrben nyílik mintaterem. A Pillangó úti bemutatóterem bezárásával egyidejűleg 2001. szeptember 11-én megnyitásra került a Hungária körút 179–187. sz. alatti 400 m²-es minden igényt kielégítő be mutatóterem. 2003-ban jelentős ráfordítással felújításra került a soproni bemutatóterem is.
MIntaterem Budapest, Pillangó u. 2.
Nyíregyházi mintaterem Hungária körúti bemutatóterem megnyitó
20
Kiállítások – külföld Egy vállalat fejlődését és versenyképes ségét sok tényező határozza meg. Ezen tényezők közül elengedhetetlen a leg újabb piaci, technikai és technológiai fejlesztések ismerete. Erre jó lehetősé
get biztosítanak a kiállítások és szak vásárok. A cég fejlesztéssel és kereskedelemmel foglalkozó dolgozói évtizedek óta látoga tói a legnagyobb európai kiállításoknak.
Kiemelten: ORGATEC Köln, Interzum Köln, LIGNA Hannover. A szerzett tapasztalatok mellett kiemelt fontossággal bír a meglévő kapcsolatok ápolása és új kapcsolatok kiépítése is.
Bútorkiállítás, Moszkva
Orgatec Köln, Schaerf AG stand
Orgatec Köln, 1998
Orgatec Köln, 1998., Balaton Bútor Rt. stand
Orgatec Köln, 2000., Schaerf AG stand
Interzum Köln, 2001.
Interzum Köln, 1999., Huwil stand
Z0W Bad Salzuflen, 2004., Hettich stand 21
Kiállítások – belföld A gyártók részére a helyi és országos kiállítások mindig jó le hetőséget kínáltak és kínálnak a termékek bemutatására. Az első – BNV 1963 – bemutatkozástól a soproni Széchenyi Gimnázium tantermeiben 1968-ban rendezett kiállításon ke resztül a budapesti Bútorvilág kiállításig nagyon sok lehetőség kínálkozott a vállalat részére: BNV, OMÉK, IFABO, HOME ART, Bútor Szakvásár, Bútorvilág kiállítás. A vállalat alapításától kezdve élt a lehetőségekkel. A kiállításokra való felkészülés – új termékek – kiemelt feladat ként szerepel a rövid és középtávú fejlesztési programokban.
A bemutatott termékekért kapott vásárdíjak és elismerések to vább erősítik a vállalat termékei iránti bizalmat. Jellemző, hogy a kiállításokon kötött szerződések hónapokra biztosították a termelés folyamatosságát. 2002-től a gyártók és látogatók részéről folyamatosan csökken az országos szakvásárok és kiállítások utáni érdeklődés. A vásárlók inkább a gyári termékbemutatókat és a helyi vagy regionális kiállításokat részesítik előnyben. Erősödik a hazai termék iránti bizalom.
Soproni Széchenyi István Gimnázium, 1968.
BNV (Városliget), FORFA Motel, 1972.
BNV, 1976.
BNV, BETONYP családiház, 1978.
IFABO, 1996. IFABO, 1994.
Bútorvilág, 2002. Bútorvilág, 1998. 22
ISO minőségtanúsítás, integrált vállalatirányítási rendszer (BPCS) „Jól, s jót! Ebben áll a nagy titok” (Kazinczy) 1998-ban a vállalat MSZ EN ISO 9001 szabvány szerint mi nőségügyi rendszert vezet be annak érdekében, hogy termékei a piaci versenyben a jó minőségükkel és megbízhatóságukkal bizalmat ébresszenek a megrendelőiben. Főbb célkitűzések: • a vevői igények megismerése és teljesítése • megfelelően képzett munkatársak alkalmazása • gyártási eljárások céltudatos fejlesztése • beszállítók rendszeres minősítése A szabvány szerves egységbe foglalja a tervezés, a gyártás, az ellenőrzés és az értékesítés folyamatát. A rendszer vállalaton belüli bevezetése megteremti annak le hetőségét, hogy a vállalat megfeleljen az egyre szigorúbb pá lyázati feltételeknek.
A naprakész információ érdekében... A BPCS integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését a je lentősen megváltozott piaci igények és a vállalat termelési fela datainak sokrétűsége indokolta. A naprakész informáltsághoz elengedhetetlenné vált az adat bázisok folyamatos karbantartása, a folyamatok állandó ellen őrzése és értékelése a vevőkapcsolatok és a vállalat teljesítmé nye érdekében. A rendszer bevezetésével megbízott SZINTÉZIS Szombathely Kft. a vállalat szakembereivel együttműködve nyolc hónap alatt megteremti a bevezetés feltételeit. A rendszer 2001-től eredményesen működik.
A tanúsítvány átvétele
Értékelés
Rados Mihály, Kiss György, Hudáky József, Salamon Zoltán
Kisalföld
2002-től bevezetésre és alkalmazásra kerül a környezeti me nedzsmentrendszer, mely kielégíti a DIN EN ISO 14001:1996 követelményeit.
Alkatrészraktár vonalkód bevezetése
Termelési folyamatok kapcsolata
Ellenőrzés Műhelyrendelés
Műhelyrendelés 23
Közbeszerzés „Négy bútorgyár együtt nyert a BM-tenderen. A Balaton Bútorgyár Rt., a Garzon Bútor Rt., a Falco Sopron Kft. és a Mezőkövesdi Bútoripari Kft. együtt nyerték el a Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Igazgató ságának 1998-as tenderét. Az erre vonatkozó keretszerződést kedden ír ták alá Veszprémben.” 1998. március 4. Világgazdaság
A keretszerződés értéke 600 millió Ft és megközelítőleg 900 költségvetési szer vet érint. A konzorcium alakításának célja a széles termékválaszték mellett egy erős ter melői háttér biztosítása. Az 1999. évi tendert a Hajduthonet Rt-vel bővült konzorcium nyerte. A keretszer ződés értéke meghaladta az egy milliárd Ft-ot. A konzorcium az elkövetkező években is teljesítette a pályázati feltételeket, így je lenleg is a költségvetési szervek elsőszámú beszállítója. 1998-tól az éves árbevételben a közbeszerzésben eladott bútor egyre növekvő és jelentős részarányt képvisel. A legnagyobb megrendelők között találhatók a Honvédelmi Minisztérium, ön kormányzatok, oktatási intézmények, bíróságok és a Belügyminisztérium
Keretszerződés aláírása, Veszprém, 1998
Beadásra előkészítve
Bogács 1999
Pályázati anyagok
Aláírt keretszerződés
Értékelés Konzultáció Sopronban, 2004. 24
Napló
Magyar Nemzet
Cég kapcsolatok: hazai beszállítók, SAMAS csoport A vállalat termelésének növekedésével, valamint termékszerkezetének bővülé sével velejárt a kapcsolatok bővülése. 1990-ig a szűk hazai lehetőség és az engedélyhez kötött import jelentősen visszafogta a termék és termelés fej lesztési lehetőségeket. A mérsékelt hazai kínálat a monopol helyzetet erősítette. A 90-es évek közepétől javulnak a ha zai lehetőségek a gyártói és szolgáltatói vállalkozások számának növekedésével. Lassan, de javul a beszállítói fegyelem, mely a határidők betartásában és mi nőségben mutatkozik elsősorban. A beszállítók zöme partner a közös fej lesztésekben is.
Megkezdődik a szolgáltató üzemrészek – szállítás, raktár, TMK – tevékenységé nek átszervezése. 1994-től a bútor termék szállítását és szerelését a Jaczkó Kft. végzi. A vállalattal – alap és segédanyag szál lítás, szolgáltatás – kapcsolatban álló cégek száma 2002-ben megközelíti az 500-at. A termékbe beépülő anyagokat szállító kapcsolatok száma eléri a 70-et. A privatizációtól eltelt időszak alatt fo kozatosan fejlődött a SAMAS csoporton belüli együttműködés, mely termékek, bútoralkatrészek és termékbe épülő szerelvények szállításában realizálódik. A SAMAS csoport vállalatai részére a
központosított beszállítói szerződések kel a legkedvezőbb kondíciókat tudja biztosítani. 2003-ban megkötött szerződés alapján a vállalat energetikai és karbantartási feladatait a soproni HO-GO 92 Kft. vég zi. Beszerzési osztályvezetők 1992-1996
Bánki Gábor
1996-1997
Ekler József
1997-2001
Kleer Vilmos
2002-2004
Salamon Zoltán
2005-
Kiss András
1992 előtt a beszerzési feladatok a termelési és fej lesztési osztályokhoz tartoztak
A Falco Rt. vezetői Sopronban
A HO-GO ’92 Kft. vendégeként
Valum Szekszárd Kft. üzemében
A DSC Poprád, Schaerf Rovi vezetői Sopronban
AKE Hungária Kft., AKE-napok
A Schaerf Rovi GmbH. vendégeként
DSC Poprád kamion rakodás
A DSC Poprád üzemében 25
Kapcsolat szakmai szervezetekkel és a kamarával Egy vállalat kapcsolatainak bővítésére és a szükséges informá ciók megszerzésére sok lehetőség kínálkozik. Érdekeink vé delmére már kevesebb. Ehhez a szakmai szervezetek és a ka marák tudnak segítséget nyújtani abban az esetben, ha a tag ság száma és gazdasági súlya számottevő. A vállalat 1990-től tagja a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának. Elsők között írta alá a szándéknyilatkozatot. A hazai szakmai szervezetek – Magyar Bútor és Faipari Szövetség, FAGOSZ, Országos Asztalos és Faipari Szövetség – 1990-ben alakultak.
Belépési szándéknyilatkozat a soproni kamarába
Bútorszövetség közgyűlése, Tihany, 1999.
A Bútor és Faipari Szövetségi tagsági viszony 1991-re da tálódik. A Nyugat-Dunántúli régióban 2001-ben megalakult Pannon Fa és Bútoripari Klaszternak a cég alapító tagja. A vállalat vezetői a Faipari Tudományos Egyesület munkájában – megalakulástól kezdve – tevékeny szerepet vállaltak. A szervezetekben betöltött pozíciók eredményeként – elnök, el nökségi tag – kiváló vállalati és emberi kapcsolatok alakultak ki, melyek a vállalat ismertségét és elismertségét jelentősen ja vították.
Bútorszövetség elnökségi ülés a kamara szervezésében, Pannonia M. Hotel, Sopron
FATE soproni csoportjának elnökségi ülése
Zalai Hírlap Nyugat-Dunántúli régió ipari tagozati elnökeinek találkozója a Falco Sopron Kft-nél, 2004. 26
Ünnepek, szabadidő, sport, nyugdíjas találkozók 1959–2006 A jó közösségi szellem egyik bizonyíté ka, ha a dolgozók a kötelező munkaidő után még együtt maradnak vagy a hét végén is találkoznak. A szerzett élmények feledtetik – rövid időre – a napi gondokat. A vállalat vezetése a cég alapításától kezdve kiemelt figyelmet fordított a ki kapcsolódás és pihenés biztosítására. A kijutási nehézségek ellenére 1964-ben felépül a Fertői csónakház.
Május elsejei felvonulás
1967-ben Balaton-Szántódon saját gyár tású négyszobás forgácslap faház kerül felállításra. A vállalat dolgozói heti vál tásban tudják igénybe venni. Az üdülést szolgáló épületek és szol gáltatás 1985-ben korszerűsítésre ke rülnek. Az üzemrészek között zajló kispályás labdarúgó és teke bajnokság népszerű sége minden várakozást felülmúl. További sportolási lehetőséget kínál a 8
vállalat által 1976-ban felépített KINIZSIMEDOSZ Kurucdombi sporttelep. Népszerűek a Kombinát által Szombat helyen szervezett sportnapok is. A versenyek iránti érdeklődés 1990-től fokozatosan csökken. Oka elsősorban a megélhetést javító másodállás és a ke reset kiegészítés miatti elfoglaltság. A közösségi programok jelenleg az óév búcsúztatására és a nyugdíjas találko zókra korlátozódnak.
Fertő tavi pihenés
Középen a Forfa-ház (Fertő tó)
Tekebajnokság A győztes forgácslapüzem focicsapata
Vállalati szilveszter a tekepályán Mérkőzés a határőrség ellen
40 éves jubileum
Nyugdíjas találkozó 27
H-9400 Sopron, Bánfalvi út 27. Telefon: 36/99/513-310, Fax: 36/99/311-311, e-mail:
[email protected] www.samas.hu
Kiadja: Samas Hungaria Irodabútor Kft., 2006. Felelős kiadó: Hulesch Károly és Salamon Zoltán Szerkesztette: Bakonyi Gábor Szöveg: Bakonyi Gábor Design: Sign Creative Works Nyomdai munkák: Inverse Nyomda
