MEOSZ OTTI SAJTÓFIGYELÉS A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról és a MEOSZ interaktív portálján a 108 egyesület által közölt információk tallózása
A sajtóban megjelent információk -- MÉDIA HÍREK ---
Leugrott a negyedikről a magyar vívónő - Dani Gyöngyi tragikus vallomása
Dani Gyöngyi és Varga Kata Eszter meséltek életükről / Fotó: Viasat3 Dani Gyöngyi kerekesszékes vívó és Varga Kata Eszter parakajakos élete egyik napról a másikra változott meg, amikor egy baleset miatt kerekesszékbe kerültek. A ma esti Lakástalkshow-ban, a Viasat3-on tabuk nélkül beszélnek arról, miben változott meg életük, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban, illetve hogy hogyan sikerült a sport által visszanyerni életkedvüket. Dani Gyöngyi kerekesszékes vívó 16 éves korában leugrott a negyedik emeletről, és eltört a gerince. „Meg akartam halni, nem voltam annyira kibékélve a világgal, meg magammal. Ma már azt mondom, hogy a lehető legjobb dolog, ami történhetett velem. Ahova ment akkoriban az életem, meg ahol most tartok az nem összehasonlítható. Kaptam egy új esélyt, ami meg van támogatva négy kerékkel” – mesélte a paralimpikon. Dani Gyöngyihez hasonlóan Varga Kata Eszter is úgy érzi, a baleset óta jobb emberré vált, és ez kellett ahhoz, hogy pozitív irányba változzon az élete.
„Az életutam nekem sem volt a legmegfelelőbb pályán, akkoriban szabadultam ki egy rossz párkapcsolatból. Utána, mint az őrült, aki letépte láncát, kezdtem el élni. Ehhez hozzá kell számolni mindent, a bulizást minden hozományával együtt és pasik minden ujjamra, ahova jutott. Valahol mélyen belül persze bántott a bűntudat, hogy én embereket verek át” – emelte ki Kata, aki a 2007-es Árpád-hídi autóbalesetben sérült meg több barátjával. „Eleinte én nem magamért imádkoztam, hanem a barátnőimért, akik az autóban voltak. Nekem az volt az első és legnehezebb feladat, hogy nekem ezzel együtt kell élni, hogy valakinek megváltoztattam az életét. Én azért is választok egyéni sportágat, mert ott én lehetek a hibás és ha valamit elrontok, akkor magamat tudom elővenni – tette hozzá a parakajakos. A sport mindig is fontos része volt az életüknek, és a baleset után sem hagyták abba. Dani Gyöngyi szerint azonban ma paralimpikonként élsportolónak lenni nem egyszerű, sokszor érzi úgy, hogy megkülönbözetik őket ép társaiktól. „Nem mondjuk ki, de rosszul esik, mert azt érezzük, hogy gyakran csak megsimogatják a fejünket, hogy jó, ti vagytok a paralimpikonok, ők meg a sportolók. Nem tudok ellene tenni, hogy engem ugyanannyira becsüljenek meg, mint a többi sportolót. Van egy ilyen oldal is, van, ahol spórolni kell” – mesélte a kerekesszékes vívó. forrás: blikk.hu
Plébániai karitász alakult Dunaszerdahelyen
Az ünnepi szentmisét Kiss Róbert helynök celebrálta, mellette bal oldalon Boros Károly, jobb oldalon Németh László (Fotó: Mészáros Angelika)
Még a múlt év végén került sor – a dunaszerdahelyi plébánián – annak a jegyzőkönyvnek az aláírására, melynek eredményeként a Nagyszombati Főegyházmegyén belül elsőként a Csallóköz központjában jött létre a plébániai karitász. Tegnap este ünnepélyes szentmisével adtak hálát az Úrnak a szervezet létrejöttéért, amelyet fogadás követett. Azt megelőzően, délelőtt pedig a győri karitász és a nagyszombati karitász, valamint a két egyházmegye vezetői találkoztak. „A szeretetszolgálat városunkban nem újdonság a hívek között, most viszont intézményesen is elkezdődhet ez a tevékenység. Azért jött el közénk Kiss Róbert helynök úr, aki az érsek úr nevében velünk imádkozik, hogy szolgálni tudjunk. A szeretet parancsát követve kívánjuk végezni ezt a szép szolgálatot” – nyilatkozta a szentmise előtt portálunknak Szakál László, dunaszerdahelyi esperesplébános, aki egyúttal a plébániai karitász elnöke is. Hozzátette, minden emberi közösségben vannak szegények, éhezők és rászorulók, akik a társadalom peremére kerültek, akiknek ruházatra, élelemre van szükségük. „Bizonyára a karitász csoportok nem tudják felvállalni az állam szociális munkáját, illetve tevékenységét. A mi feladatunk inkább az lehet, hogy lelki és testi segítséget nyújtsunk a rászorulóknak. Mivel a magyar régióban ez az első plébániai karitász, amelyet a főegyházmegyei hatóság jóváhagyott, a környéken is kifejti tevékenységét. Ehhez majd fel kell vennünk a kapcsolatot azokkal, akik a plébániák mellett már most is gyakorolják mások szolgálatát. A ferences harmadrend és a városi szeretetszolgálat tagjai, valamint a Szent György lovagrend tagjai lesznek azok, akik segíteni fogják a munkát, s akikre építhetünk ” – tudtuk meg a karitász elnökétől. Továbbra is a rászorulókat szolgálják Bugár Györgytől, a karitász újdonsült vezetője (aki eddig a városi szeretetszolgálatot vezette) elmondta, hogy a szervezet elnöke a mindenkori dunaszerdahelyi plébános, jómaga a plébános ajánlására lett annak vezetője. Vezető helyettesnek A. Szabó Lászlót választották meg, a gazdasági ügyekért pedig Domonkos Tamás fog felelni. „A mai napon sikerült összehoznunk a győri és a nagyszombati karitász vezetőit, vagyis Szabó Györgyöt és Miroslav Dzurechet, valamint a két egyházmegye püspökhelyettesét, a nagyszombati általános helynököt, Kiss Róbertet és a győri általános helynököt, Németh Lászlót. Ez volt ez első hivatalos találkozó a két egyházmegye között, amelyet reméljük, még továbbiak követnek, hiszen szükség van ez együttgondolkodásra, és egymástól is sokat tanulhatunk” – tájékoztatott Bugár György. Ami pedig tevékenységüket illeti, arról a következőt mondotta: „Folytatjuk azt, amit eddig városi szeretetszolgálatként tettünk. Továbbra is szombaton délelőttönként várjuk az adományozókat és a rászorulókat is. Évi két alkalommal tartós élelmiszert gyűjtünk – tavasszal és ősszel. Ezenkívül az uniós élelmiszercsomagokat is mi osztjuk szét – évente négy alkalommal. Amiben tudunk, segítünk, a hajléktalanszálló berendezését, a tartós élelmiszereket is mi biztosítottuk, és továbbra is arra biztatjuk az embereket, forduljanak bizalommal hozzánk, ha a környezetükben rászorulók élnek.” A megváltozott munkaképességű fiatalokra fókuszálnak Szabó György, a Győri Egyházmegyei Karitász igazgatója elmondása szerint családi örökség náluk a mások felé fordulás, mások segítése. Két éve vezeti a karitászt és sikerült olyan embereket találnia ehhez a munkához, akiknek helyén van a szívük és a hitéletük is rendben van. Csak a legutóbbi gyűjtésük során kétszáz önkéntesük váltotta egymást. Nagy segítségre
talált Németh László helynök személyében is. Amikor pedig tevékenységükről kérdeztük, portálunknak a következőképpen nyilatkozott: „Az adománygyűjtésen és -osztáson kívül fontosnak tartom, hogy a megváltozott munkaképességű, sérült emberekkel foglalkozzunk, próbáljunk nekik napi 4 óra munkát, elfoglaltságot biztosítani. Hat megváltozott munkaképességű emberrel már dolgozunk is, ami azt is jelenti, hogy hat családon segítünk. Eddig négy üres plébániaépületre kötöttünk megállapodást, hogy adják oda nekünk az ingyenes használati jogot, ami már feljogosít minket arra, hogy pályázhassunk. Ha sikerül pénzt szereznünk, akkor felújítjuk és átalakítjuk ezeket az épületeket és ott védett munkahelyeket hozunk létre.” A győri karitász vezetője nem titkolja, másoktól is igyekeznek ellesni, illetve tanulni, hogyan lehet sikeres módon tevékenykedni. „Aminek egész Európában van piaca, az a gyógynövény. S mivel a legtöbb plébániánál évek óta nem vegyszereztek, ezért ott bio minősítésű a föld és így gyógynövénytermesztésre alkalmas. Ha netán gondozatlan gyümölcsfákat is találunk a kertekben, akkor biogyümölcsöt is lehet termeszteni. A szomszéd egyházmegye ebben a példánk, ahol 20 főállású karitász munkatárs 375 megváltozott munkaképességű emberrel foglalkozik. Elsősorban a megváltozott munkaképességű fiatalokon szeretnénk ily módon segíteni, akik az iskolából kikerülve sokszor légüres térbe, a négy fal közé kerülnek” – folytatta a védett műhelyekkel kapcsolatos elképzeléseit.
Ferences harmadrendiek a fogadáson (Fotó: Mészáros Angelika)
Természetesen a győri nagycsaládos szervezettel közösen is vannak rendezvényeik, és az idősgondozásba is besegítenek. Például úgy, hogy amikor nagyobb adományhoz, mondjuk, két kamionnyi gyümölcshöz jutnak, akkor abból nemcsak a szegény sorsúaknak juttatnak, hanem az időseket gondozó intézményeknek is.
Egyedülálló programjuk is van, ami lehetővé teszi, hogy ha valamelyik családban súlyos betegség vagy haláleset, netán munkahely elvesztése következtében nem tudják fizetni a lakbért vagy a közüzemi költségeket és már a lakhatásuk kerül veszélybe, akkor a helyszíni vizsgálat és véleményeztetések után akár 50 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedően kifizethetik a tartozásukat. A karitászvezető nagyon optimista a mostani kétoldalú találkozó után, s bízik a további együttműködésben, valamint segítségét is felajánlotta a magyar nyelvű önképzésben. forrás: felvidek.ma
Csaknem 20 százalékkal nőtt ez a munkaadói teher Januártól évente és fejenként 1 147 500 forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük a munkaadóknak a korábban 964 500 forint helyett. A csaknem 20 százalékkal emelt teher azokat a munkaadókat érinti, amelyeknél a foglalkoztatottak száma meghaladja a 25 főt. A kötelező foglalkoztatási szint 5 százalék, vagyis tényleges fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak kötelezően fizetendő legkisebb havi bér (2017-ben 127 500 forint) kilencszerese. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. forrás: adozona.hu
Ha ez így megy tovább, nyugdíjas otthonná válik egész Békés megye Tavaly csaknem 2,7 millióan kaptak Magyarországon valamilyen nyugdíjat, vagy egyéb ellátást. A legtöbben az öregségi nyugdíjasok vannak, akiknek a nagy része legalább 40 évet dolgozott azért, hogy most nyugdíjat kaphasson. De vajon melyik megyében él a legtöbb nyugdíjas? Az idős emberek száma és népességen belüli aránya hazánkban folyamatosan növekszik. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2016. januárjában összesen 2 659 975 embernek folyósított valamilyen típusú ellátást. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjasok (és az egyéb ellátásban részesülők) a népesség 27 százalékát tették ki. Legtöbben (az ellátottak háromnegyede) öregségi nyugdíjat kapnak, érdekesség azonban, hogy a KSH friss adatai alapján 8 ezerrel csökkent a számuk 2015-höz képest.
A második leggyakrabban folyósított ellátást a megváltozott munkaképességűek kapták, ezt összesen 376 ezer főnek utalták. De nagymértékben (14 százalékkal) emelkedett a Nők 40 nyugdíjban részesülők száma is, már 139 639-en nő kap ilyen korkedvezményes ellátást derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyugdíjak és egyéb ellátások című legújabb kiadványából. Az országos aránynál (27 százalék) is kevesebb nyugdíjas él Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, és Fejér megyékben. A legtöbb nyugdíjas Békés és utána Tolna megyében él, ahol a lakosságnak közel a harmada valamilyen formában az ellátottak közé tartozik. A magyarázat egyszerű, hiszen Zala megye után Békés megyében a legnagyobb a 60 év feletti lakosság aránya. A KSH tanulmányában arra is felhívja a figyelmet, hogy a járások között is nagy különbségek vannak. A fővárosi 6.,7.,8., kerület mellett Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadházi járásban 20 százalék alatt volt a nyugdíjban, és egyéb ellátásban részesülők aránya. Míg a Heves megyei Pétervásárai járásban az érintett népesség aránya elérte a 35 százalékot. Mennyit kell ezért dolgozni? Persze a fent említett öregségi nyugdíjért meg is kell dolgozni. A jelenleg közel kétmillió öregségi nyugdíjasnak a harmada 40 évnél több megszerzett szolgálati idő után kapja a nyugdíját. Akadnak azonban olyanok is, akik 25 év szolgálati idővel mennek nyugdíjba. Nem meglepő, hogy a nemek közötti különbségek jelentősek. A férfiak szolgálati ideje nagymértékben meghaladja a nőkét. Az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak fele, 40 évnél is több szolgálati idő alapján kapja a nyugdíját. A nőknél a legtöbben pedig 35-39 év szolgálati időt szereztek, de a 25 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők aránya is jelentős, feltehetően annak köszönhetően, hogy sokan a gyermekvállalás mellett már nem térnek vissza a munkaerőpiacra. forrás: penzcentrum.hu
Két éve késik a gyermekélelmezési program Eddig egyetlen élelmiszercsomagot sem szállítottak ki, és idén télen már nem is fognak. Mindezt annak ellenére, hogy az Európai Bizottság már 2014 decemberében jóváhagyta a legszegényebb családok, azon belül kiemelten a nyomorgó gyermekek élelmezését és ruházását segítő, döntően uniós forrásból megvalósítandó, harmincmilliárd forintos keretösszegű programot, és a kormány azt ígérte, hogy 2015 januárjában el is indítja – tudta meg a Magyar Nemzet. Elképesztő kormányzati bakik, valamint a pályázati feltételek folyamatos átírása a felelős a több mint kétéves késésért. Az első pályázati kiírásban például a program előkészítői
eredetileg súlyos hibát vétettek, amely miatt a mélyszegénységben élő, első gyermeküket váró édesanyák kiszorultak volna az élelmezési programból, holott eredetileg ők volnának a projekt egyik kiemelt célcsoportja. Ugyanis az eredeti kiírás szerint az első babát váró állapotos nők közül csak azok kaphattak volna élelmiszersegélyt, akik jogosultak a lakásfenntartási támogatásra; csakhogy ezt az ellátást a kormány 2015. március 1-jével megszüntette. Az operatív program szövegét kizárólag az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéssorozat eredményeként lehetett módosítani, ami hosszú időt vett igénybe, ezért a mélyszegény gyerekek hónapokig egy lépéssel sem kerültek közelebb a segélycsomagokhoz. Ezt azóta módosították, és a jogosultság új feltételéül szabták, hogy a várandós anya olyan háztartásban éljen, ahol valaki aktív korúak ellátásában (köznyelven segélyben) részesül; ám a pályázati kiírás azóta is folyamatosan átdolgozásra szorul. Lapunk utoljára 2015 végén számolt be arról, hogy az eredeti tervekhez képest több mint egy évet késik a szegénységben élő kisgyermekek és családjuk élelmezését segítő program. Többszöri érdeklődésünkre végre a Miniszterelnökség árulta el, hogy csupán 2015. november végén jelent meg a Rászoruló személyeket támogató operatív program (Rsztop) részeként megvalósuló élelmezési programok pályázati felhívása. Az akkori kiírás szerint az elsősorban gyerekek élelmezésére fordítandó összegre 2015. december 31-ig, a hajléktalanok ellátását segítő második szakaszra pedig 2016. március 31-ig lehetett pályázni. Ám a Magyar Nemzet most kiderítette: a pályázati felhívást gyakorlatilag folyamatosan módosították, a határidőt pedig többször halasztották. A pályázati honlapon szereplő adatok szerint legutóbb december 30-án változtatták meg a kritériumokat, és 2017. január 16-áig hosszabbították meg a pályázati határidőt, vagyis nemhogy nem indult el a projekt, de két év késedelem után még a pályázati szakasz sem zárult le. Lapunk az elmúlt egy évben többször is érdeklődött a Balog Zoltán által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumánál a program állásáról, de választ nem kaptunk. Végül tavaly év végén közérdekűadat-igényléssel fordultunk hozzájuk, hogy megtudjuk, mi lett a mélyszegény gyerekek számára életbevágóan fontos élelmezési projekt sorsa. A napokban végre megérkezett a válasz, amelyben a humán tárca azt elismeri ugyan, hogy a mai napig egyetlen élelmiszercsomagot sem osztottak ki, és a téli hónapokban már biztosan nem is fognak – de a több mint kétéves késedelmet egyetlen mondattal sem próbálják megmagyarázni. Garai Péternek, az Emmi EU-fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárának válasza szerint a program első szakaszában kizárólag három megyében – Borsod-Abaúj-
Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – kapnak támogatást a rászoruló családok. Ennek keretében az említett térségben egymilliárd forintból összesen tízezer mélyszegény gyermek és várandós kap élelmiszercsomagokat, illetve meleg ételt az év végéig. Az államtitkár leszögezte: az első szakaszban az élelmiszerekre irányuló közbeszerzés jelenleg folyamatban van, az élelmiszercsomagok osztása 2017 tavaszán kezdődik el. Elsősorban azokat a rászoruló családokat segítik majd, ahol várandós az édesanya, vagy három év alatti, nappali ellátásban nem részesülő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapó kisgyermeket nevelnek. Pozitív elbírálás alá eshetnek azok a háztartások is, amelyek a leghátrányosabb helyzetű térségekben találhatók, 3 és 18 év közötti gyermekekről gondoskodnak, illetve a gyermeküket egyedül nevelők is esélyesek lehetnek a támogatásra. A második szakaszban a program országossá bővül, célcsoportja Garai Péter szerint 200 ezer gyermek és felnőtt lesz, akiknek az élelmezésére közel 29 milliárd forintot költenek. Arról, hogy a projekt országos része mikor léphet a megvalósítási szakaszba, a helyettes államtitkár egyetlen szót sem írt. Ugyanakkor a lapunk által megismert legújabb pályázati kiírás szerint az újabb körben nem 200 ezer, hanem 170 ezer ember jut ellátáshoz, akik közül 120 ezer lesz hátrányos helyzetű gyermek, vagy szegénységben élő várandós, további 50 ezer pedig azok közül a szociálisan rászoruló, megváltozott munkaképességű vagy alacsony jövedelmű időskorú személyek közül kerül ki, akiknek legfeljebb a mindenkori nyugdíjminimum 130 százalékának (37 050 forint) megfelelő havi jövedelmük van. A kiírás szerint 2017 végéig már mind a 170 ezer embert élelmiszerhez kell juttatni, és ezt egészen 2023 decemberéig folytatni kell. Elemi fogyasztási cikkekre egyébként a 120 ezer kiválasztottból csak 20 ezer gyermekes család lesz jogosult, ők az élelmiszer mellett kaphatnak például csecsemők esetében babacsomagot, az egyévesnél idősebb gyermekeknél pedig az iskoláztatáshoz, öltöztetéshez, tisztálkodáshoz, illetve a téli életvitelhez szükséges eszközöket, például, ceruzát, füzetet, iskolatáskát, tusfürdőt, fogkrémet, télikabátot, de akár tűzifát is. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára még 2014 decemberében jelentette be, hogy reményeik szerint 2015 januárjában tudják kiírni az élelmezési program első pályázatait, így a mélyszegénységben élő, óvodába még nem járó gyermekek mielőbb hozzájutnak a megfelelő élelemhez, vitaminokhoz és elemi tisztálkodási cikkekhez. Később már 2015 első negyedévét jelölte meg a szaktárca a program indulási időpontjaként, végül 2015 szeptemberére tolták ki. Ugyanezen év decemberében a Miniszterelnökség lapunk kérdésére végre elismerte, hogy még csak a pályázati szakaszban van az ügy, akkor azt ígérték, a jelentkezők közül
2016 januárjában választják majd ki, hogy kik szállíthatják az élelmiszercsomagokat. Most kiderült, hogy ez máig nem történt meg. forrás: mno.hu
Hosszú Katinka és Szilágyi Áron lett az Év sportolója Immáron 59. alkalommal választották meg az elmúlt év legjobbjait a Nemzeti Színházban megrendezett M4 Sport – Év sportolója Gálán. A férfiaknál Szilágyi Áront, a nőknél Hosszú Katinkát választották a 2016-os év sportolójának a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) által kiírt szavazáson. Az esemény kezdetén katonai tiszteletadás mellett felvonták a magyar zászlót, s felcsendült a nemzeti himnusz is. Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) elnökének köszöntője után elsőként az év fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzőjét választották meg. A három jelölt közül Beliczay Sándor, a kerekesszékes vívók mestere vehetett át díjat, majd az év fogyatékos női sportolójának a kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüst- és bronzérmes Krajnyák Zsuzsannát választották meg. A szavazatok alapján Gera Zoltán találata lett az év gólja, a Ferencváros 37 esztendős középpályása az Európa-bajnokság csoportkörében lőtt szédületes találatot a későbbi győztes portugál válogatottnak. Egy rövid zenés produkciót követően az év női labdarúgója kategóriában hirdettek győztest, Jakabfi Zsanett, a Wolfsburg játékosa vehetett át díjat a csíkszeredai születésű paralimpiai bajnok kerékpáros, Novák Károly Eduárdtól. A folytatásban pedig az is kiderült, hogy a riói paralimpián aranyérmet szerző Tóth Tamás lett az év fogyatékos férfi sportolója. Gera Zoltán nem tudott duplázni, ugyanis Kovács Ferenc, a Videoton UEFA-kupa-győztes csapatának vezetőedzője a Haladás kapusát, a 108-szoros válogatott Király Gábort hirdette ki, mint az év labdarúgóját. A 40 esztendős kapus személyesen nem tudta átvenni a díjat, mert klubcsapatával külföldön edzőtáborozik. A férfi labdarúgó-válogatott meg tudta megismételni egy évvel ezelőtti sikerét, s ezúttal is az év csapata lett. A legjobb háromba a női kajakkettes és kajaknégyes került. A nemzeti együttes tagjai a Bajnokok Ligája-győztes Claude Makelelétől vehették át a díjat. "Nagyszerű és nagyon értékes ez a díj. Gratulálok a kategória jelöltjeinek, akik olimpiát nyertek. Mi nem nyertünk Európa-bajnokságot, talán annak szól az elismerés, hogy 44 év után kijutottunk a kontinensviadalra, ahol jól szerepeltünk" - hangsúlyozta Gera Zoltán azt követően, hogy társaival együtt átvette a díjat Claude Makelele világbajnoki ezüstérmes, Bajnokok Ligája-győztes labdarúgótól. - "Köszönjük a Franciaországban értünk szurkoló több tízezer embernek és a tv-k előtt drukkolóknak is, jó érzés volt, hogy ilyen sokan örültek velünk."
Hosszú Katinka az Év női, Szilágyi Áron pedig az Év férfi sportolója lett. Szilágyi a riói olimpián címét megvédve győzött a kardozók egyéni versenyében, míg Hosszú az augusztusi ötkarikás játékok negyedik legeredményesebb sportolója lett: aranyérmet nyert 200 és 400 méteres vegyesúszásban, valamint 100 méter háton, és másodikként csapott célba a 200 méteres hátúszás fináléjában. Hosszú mellett a riói olimpián szintén három aranyérmet szerzett Kozák Danuta, valamint a párbajtőr ötkarikás bajnoka, Szász Emese, a férfiaknál pedig az olimpiai ezüstérmes úszó, Cseh László és a Rióban egyéniben második, csapatban harmadik párbajtőröző Imre Géza került még a legjobb három közé. "Rióban tett első nyilatkozatomban azt mondtam, hogy áldott ember vagyok. Nemcsak azért vagyok áldott, mert olimpiai bajnok lehetek, és nemcsak a díj miatt, hanem mert Isten megáldott egy csodálatos menyasszonnyal, családdal, barátokkal és támogató csapattal is" szögezte le Szilágyi Áron. - "Áldott Magyarország is, hogy van nekünk a sport, és van nekünk az olimpia. Miért is ne lehetne 2024-ben Budapesten is?" "Elég hosszú út vezetett az olimpiai aranyéremhez: négyszer voltam olimpián, és negyedikre végre összejött. Shane nélkül nem lennék itt, hiszen 2012-ben majdnem odébbálltam, és nem folytattam a sportot" - fejtette ki Hosszú. Hozzátette, a tavalyi év nagyon mozgalmas volt számára, s bízik benne, hogy 2017 egy új kezdet lesz a pályafutásában. - "Még rengeteg közös célunk van Shane-nel, alig várjuk, hogy a magyar közönség előtt is bizonyíthassak a világbajnokságon." Az edzők és a szövetségi kapitányok összevont kategóriájában Hosszú edzője és férje, Shane Tusup győzött. Itt Dárdai Pál és Kulcsár Győző volt még a háromban. Az 59. alkalommal kiírt szavazás győzteseit 370 sportújságíró voksa alapján ítélték oda. Az MSÚSZ a második és harmadik helyezettek sorrendjét, illetve a pontszámokat pénteken hozza nyilvánosságra. Az év góljának Gera Zoltán Európa-bajnokságon, Portugália ellen szerzett találatát választották a szurkolók az M4 Sport honlapján rendezett szavazáson. Az ünnepségen a korábbi 62-szeres válogatott labdarúgó, Göröcs János az MLSZ életműdíját, míg a négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző Kulcsár Győző - akinek tanítványa, Szász Emese megnyerte a női párbajtőrözők egyéni viadalát a riói olimpián - az MSÚSZ és a Magyar Olimpiai Bizottság közös életműdíját vehette át. forrás: nepszava.hu
A mozgáskorlátozott férfi azt mondja: lerántotta a kalauz a vonatról A mozgáskorlátozott férfit nagyon megviselte, ahogy bántak vele a mezőtúri vasútállomáson.
Oláh Zoltán gyermekbénulás következtében mozgáskorlátozott, az egyik lába rövidebb és a biciklijére támaszkodva jár. Igazolása is van arról, hogy a kerékpárral bárhova felszállhat. A Szarvason élő férfi Budapestre tartott, és a mezőtúri vasútállomáson készült átszállni, amikor egy kalauznő meglátta, hogy a biciklijével kapaszkodik fel a vonatra. A férfi azt állítja: a nő előbb rákiabált, hogy vigye onnan a biciklijét, majd visszarántotta a lépcsőről úgy, hogy majdnem hanyatt esett – írja a Bors. Zoltán azt mondja, tisztában van azzal, hogy a mozgássérült emberekkel szemben sokan érdektelenek, ám arra, hogy lerángassák a vonatról, még ő sem számított. Lelkileg nagyon megviselte az eset. A lap a MÁV-ot is szerette volna megszólaltatni az ügyben, de lapzártáig nem kaptak tőlük választ. forrás: nlcafe.hu
Végiggurulni a Zsolnay Negyeden? Simán! Pécs kerekes székkel is könnyedén bevehető
A mozgássérültek számára is élmény bejárni a várost egy budapesti újságírónő szerint, aki a közelmúltban tett látogatást Pécsett. Kevés lépcső, lift, rengeteg parkoló, segítőkész emberek - ennyi is elég volt ahhoz, hogy később is bátran visszatérjen. Azok a turisták sem maradnak ki a jóból, akik kerekes székkel vágnak neki Pécsnek - Kis Adrinak legalábbis mindenképpen bejött. Néhány hete barátnőjével egy wellness-hétvége alkalmával látogattak el a megyeszékhelyre, ahol elsősorban a Zsolnay Negyedet célozták meg - nem véletlenül. Aki eddig ott járt, mindenki áradozott róla, sőt, meggyőződéssel állították, hogy simán bevehető kerekesszékkel. És valóban: már a bejáratnál mindenütt a "jelemet" láttam felfestve, ami mindig igencsak megnyugtat - írta Kis Adri az utazásáról szóló blogbejegyzésben.
Az újságírónő érdeklődésünkre elmondta, a parkolástól kezdve a távozásig nem is ütközött mozgást korlátozó problémákba. Mint mesélte, szerencsére nincs túl sok lépcső, ahol mégis, ott lifttel tudtak közlekedni. Ha pedig elakadtak, a kedves és segítőkész dolgozók azonnal a rendelkezésükre álltak. Adri leginkább azért örült annak, hogy nem ütközött nagyobb ellenállásba, mert mozgássérültként az akadálymentesítésben azt tartja a legfontosabbnak, hogy mindent meg tudjon oldani egyedül is. Örömmel tapasztalta, hogy ha kísérő nélkül érkezett volna, a Zsolnay Negyedet akkor is könnyedén végigjárta volna. Barátnőjével megtekintették a a gyár történetét bemutató tárlatot, majd a Rózsaszín kiállítást is, ami a leginkább elnyerte a hölgyek tetszését. Végül a negyed kertjét is felfedezték, megmászták a dombokat, s csak egyedül itt kellett a kísérő és néhány járókelő segítsége a mozgássérült újságírónőnek. Ő azonban cseppet sem bánta, hiszen vannak olyan helyzetek, mint például a nagyon meredek lejtőn feljutás vagy a lépcsőzés, amelyek amúgy sem egyszerűek a kerekes székkel közlekedők számára. A fővárosiak a belvárosban is tettek egy sétát, ahol„döbbenetesen sok és üres" mozgássérült parkolót találtak, ez újabb piros pontot jelentett Pécsnek. A város annyira megtetszett Adriéknak, hogy elhatározták, egy-két hónap múlva visszatérnek, s akkor egy pár napos túra keretein belül mindent felfedeznek, amire legutóbb nem volt alkalmuk. Legközelebb is bátran látogatnak el ide, hiszen jó tapasztalatokat szereztek, s tudják, hogy négy keréken is ugyanolyan élmény bejárni Pécset. Képünkön: Kis Adri úgy érezte, hazaért, amikor megtekintette a Rózsaszín kiállítást. forrás: pecsiujsag.hu
Till Attila: Itthon a döntéshozóknak 180 fokos fordulatot kéne venniük A Tiszta Szívvel rendezőjével a Miss Spinner 2017 sajtótájékoztatóján beszélgettünk a kerekesszékesek helyzetéről és az öregedésről. Miért ritka még mindig, hogy itthon, de akár külföldön is csak kevés filmben láthatunk kerekesszékes szereplőt? Ez a probléma onnan ered, hogy a társadalomban a mozgássérült emberek és a többiek között van egy szakadék – a cél pont az, hogy ezt eltüntessük. A legtöbb filmben azért nem dolgoznak velük, mert úgy gondolják, nem biztonságos: mi van, ha elfárad, hisztizik, vagy mivel nem színész szakmáját tekintve, akkor nem is lehet az. Az egész azzal kezdődik, hogy bizalmat szavazunk nekik. Én egyébként úgy látom, ez a helyzet javulni fog. Igaz, külföldön többen és többször tüntetnek azért, hogy ne számítógépes technikával tegyenek fogyatékossá színészeket, hanem alkalmazzák azokat, akiknek ilyen élethelyzetük van, viszont szívesen csinálnának bármi egyebet, mint a többiek. A legfontosabb az együtt. Senkinek nincs mára szüksége, csak arra, hogy együtt csináljunk valamit. Ne számítsanak a címkék: előbb ismerj meg valakit, legyen szó kerekesszékesről vagy sem és utána döntsd el, hogy te akarsz-e vele dolgozni.
Megdobja egyébként egy film költségvetését az, ha kerekesszékesek is vannak a színészek között? Ha igen, előfordulhat, hogy emiatt nem válogatnak be közülük a gárdába? Nem különösebben, szóval tényleg csak a szándék a fontos. Bár egy kerekesszékes embernek is szüksége van olyan speciális segítségekre, ami nélkül nem megy tovább az élet, de ez a legtöbbször kimerül abban, hogy van egy lépcső, és szükség van két emberre, aki felviszi. A forgatásnál sem kezdtünk el bonyolult rámpákat építeni, csupán odafigyeltünk rájuk, és tudtuk, hogy együtt akarjuk csinálni. Előfordulhat az, hogy Fenyvesi Zolinak (a Tiszta szívvel c. film egyik főszereplője – a szerk.) több munkája lesz azután, hogy te felfedezted és bemutattad őt? A Zoli azóta folyamatosan kap kisebb szerepeket, viszont itthon, egy pici filmiparban nehézség, hogy ő most erősen a Tiszta szívvelhez köthető, neki ez lett a jele. Ez most egy kicsit el kell koptatni, és lehet, hogy két-három év múlva hívják majd, ha kell egy kerekesszékes szereplő. Magyarország egyébként emellett meglehetősen rendezőcentrikus. Külföldön sztárokban gondolkodnak: XY most nagyon fut, belőle kell pénzt csinálni. Itthon tőlem egyetlen rendező sem fogja átvenni Zolit, mert neki kell újra felfedeznie őt. Ez egyébként az összes színészre igaz, nem csak a kerekesszékesekre. Nemcsak a filmvilágban, de a hétköznapokban is látszik, hogy sokszor nincs igény az akadálymentesítésre vagy ha igen, akkor használhatatlan vagy értelmetlen megoldások születnek. Ennek mi lehet az oka? Összetett okai vannak, de a legfontosabb: állandóan ütni kell a dobokat, és ezeket a témákat fenn kell tartani, az pedig majd eljut a döntéshozókhoz. Az, hogy milyen egy rámpa vagy bicikliút, mindig azon múlik, hogy mennyire figyeltek oda, akiknél ott van a pénz, és akik meghozzák a döntést. Bár úgy gondolom, hogy a jó szándék a legtöbb helyen megvan, sokszor nem gondolnak bele, hogy mit csinálnak – ezért is kell még fokozni az érzékenységüket. Miért van az, hogy a “hagyományos” szépségversenyeken nem láthattunk eddig kerekesszékes lányokat? A mai szépségversenyek a hétköznapoktól elrugaszkodott ideálokat hoznak létre, a lányok pedig ebbe belemennek, sőt, egy részük szerintem kifejezetten élvezi is. Ez egyébként nem
feltétlenül rossz, illetve a történelmet végigkíséri az istenábrázolás. A szépségverseny is ilyen, aminek a végén egy félistenszerű szobor valaki kerül ki győztesként. A szépségkirálynő nem ember, hanem szimbóluma valaminek. A királynők történelmében egyébként az utolsó az egyben az első is volt: Molnár Csilla, aki bele is halt ebbe. Ő volt az utolsó lány, aki a nép közül való volt és a nép között maradt – ez őt meg is viselte. Egy kerekesszékes szépségversenyen ezzel szemben a legfontosabb az, hogy nő vagyok, szép vagyok, ki merek állni: a külsőségek tökéletesítése helyett sokkal fontosabb fontosabb a belső. Aki itt részt vesz, az abban vesz részt, hogy csökkenjenek a különbségek a világon, és erősítsük a bármit lehet elvet. Én egyébként még azokkal a mondatokkal sem értek egyet, hogy A kerekesszékes lányok is szépek, hiszen ez evidencia, ezt nem kell kimondani. Ezeket el kell törölni és még gondolni sem kell rájuk. Az, hogy egy ember mitől érdekes, sok mindentől függ, és ennek egy része csak a kinézet. Apropó szépség: többször nyilatkoztad, hogy félsz az öregedéstő. Ez igaz az egészségre is vagy csak a külsőségeket illetően? Egy olyan területről beszélünk, ami nem belőlem fakad. Én magamat teljesen kortalannak tartom, rendszeresen sportolok és szerintem jól is nézek ki. Ezt valaki elkezdte felnagyítani, majd egyre többen vették át – egy kicsit hamis történetláncolatban vagyunk. forrás: 24.hu
Március közepéig lehet jelentkezni a kerekesszékes szépségversenyre Budapest – Idén Miss Spinner International elnevezéssel újra megszervezik Magyarországon a kerekesszékes szépségversenyt, amelyre március 14-ig várják a 18 és 45 év közötti, kézi hajtású kerekesszéket önállóan használó, aktív életet élő hölgyek jelentkezését. A versenyt negyedik alkalommal rendezik meg Magyarországon annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a kerekesszékes emberek helyzetére és sikereire – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel. Az elődöntőt március 17-én tartják Budapesten, a döntőt április 8-án rendezik. A rendezvény mellé állt több közismert személyiség – mások mellett Orosz Barbara, Debreczeni Zita, Pataki Zita, Till Attila, Harsányi Levente, Katus Attila, valamint Halász Éva ruhatervező és Nemes Nóra koreográfus -, akik közül többen részt vesznek majd a verseny zsűrijében is. A jelentkezéseket a www.spinnerszek.hu oldalon várják. forrás: haon.hu
Nem hittek a fogyatékosnak egy igazolvány alapján, jól megbüntették Az ország legszabálykövetőbb ellenőrei dolgozhatnak a Hódmezővásárhely–Makó autóbuszjáraton. A Délmagyar.hu számolt be arról, hogy hétfőn a halmozottan sérült Szabolcsot azért büntették meg, mert csak a Magyar Államkincstár által kiállított igazolványa volt nála, a személyi nem. A kísérőjével Maroslelére utazó Szabolcs 90 százalékos kedvezményre jogosult, mert halmozottan sérült. Mivel azonban a személyit nem tudta felmutatni, ezért az ellenőröktől kétszer 8335 forintos csekket kapott. A férfi anyja azt mondta a lapnak, hogy utólag megkérdezte az ellenőröket, hogy miért kellett megbüntetni a fiát, miközben csak rá kell nézni, látszik, hogy nem ő az, aki visszaél a kártyával.
Fotó: Delmagyar.hu / Török János
Az anyának azt mondták, hogy személyi híján nem tudta igazolni, hogy jogosan veszi igénybe a kedvezményt. Az egyik ellenőr szerint ő még méltányosan járt el, mert igazság szerint be kellett volna vonnia a MÁK-kártyát. Bozsik Barnabás, az ellenőröket foglalkoztató Dakört Kft. operatív vezetője azt mondta a Délmagyar-hu-nak, hogy az ellenőröknek nincs arra joguk, hogy az előírtnál méltányosabban járjanak el: "minden szabálytalanság feltárása esetén intézkedniük kell, munkájukat a DAKK Zrt. üzletszabályzatában foglaltak szerint kell ellátniuk".
Az anya ezt megérti, de eddig még soha nem kérték a fia személyijét, ezért nem is hordta eddig magánál. Az anya később a vásárhelyi buszállomáson bemutatta Szabolcs személyijét, igazolandó, hogy nem élnek vissza a kedvezménnyel. Így nem kellett kifizetni a 16 ezer forintot. A DAKK Zrt. méltányosságból csak a fiú után rótta ki az 1300 forintot, amit ilyenkor, az igazolvány bemutatásakor kell fizetni. forrás: index.hu
A Miniszterelnökség pályázati felhívása fogyatékos felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjára A Miniszterelnökség a fogyatékos felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjprogramjának létrehozásáról szóló 555/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján pályázatot hirdet fogyatékos felsőoktatási hallgatók közigazgatási ösztöndíjára (a továbbiakban: FKÖ Program) a közigazgatás iránt érdeklődő, valamely felsőoktatási intézménnyel aktív hallgatói jogviszonyban álló fogyatékos hallgatók részére. A Program célja a szakmailag elhivatott, a nemzeti közigazgatás iránt elkötelezett hallgatók ösztöndíj támogatással megvalósuló szakirányú munkatapasztalat szerzésének biztosítása. A felvételt nyert ösztöndíjas számára a tapasztalatszerzés helyét a Miniszterelnökség ajánlja fel az ösztöndíjas tanulmányainak és érdeklődési körének figyelembevételével, a kiválasztási folyamat eredményének és a befogadó intézmények (minisztériumok, budapesti helyszíneken) igényeinek megfelelően. A hallgatók szakmai fejlődését a program teljes időtartama alatt a befogadó intézményeknél dolgozó, felkészített mentorok segítik. A Program időtartama: 3 hónap, heti 20 órás munkarendben. A Program várható időtartama: 2017. február 27.-2017. május 26. Pályázati feltételek: a) magyar állampolgárság; b) felsőfokú tanulmányokkal összefüggésben legalább 4 lezárt félév; c) aktív hallgatói jogviszony egy felsőoktatási intézménnyel; d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet] 63. §-ában meghatározott szakvélemény a fogyatékosság igazolásához. A részvétellel kapcsolatos további feltételek: a) az ösztöndíjas az ösztöndíjas szerződés időtartama alatt más ösztöndíjas jogviszonyban, munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, ügyészi szolgálati, valamint hivatásos szolgálati jogviszonyban nem áll; b) az ösztöndíjas vállalja a Miniszterelnökség által lefolytatott kiválasztási eljárásban való részvételt; c) az ösztöndíjas megjelöli a Rendelet 6. §-a szerinti befogadó intézményt (minisztériumot), ahol munkatapasztalatot kíván szerezni; d) az ösztöndíjas jogviszony további feltételeit a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a, a Rendelet, valamint a Program Működési Szabályzata szabályozza.
Az ösztöndíj összege: havonta 50 000 Ft adómentes jövedelem három hónapon keresztül. A pályázat benyújtásának módja: Pályázat benyújtása az http://osztondijjelentkezes.kormany.hu/ weboldalon keresztül történik. A pályázat benyújtásához az alábbi dokumentumok feltöltése szükséges: a) magyar nyelvű fényképes szakmai önéletrajz (formátum: .doc, .docx, .pdf); b) legalább 4 lezárt félévet igazoló dokumentum (elektronikus tanulmányi rendszerből kinyomtatott), igazolás vagy tanulmányi osztály által hitelesített indexmásolat (formátum: .doc, .docx, .pdf); c) aktív hallgatói jogviszony fennállását bizonyító igazolás vagy elektronikus tanulmányi rendszerből kinyomtatott dokumentum; amennyiben a jelentkező a pályázati határidő lejártáig nem tudja beszerezni, akkor nyilatkozat szükséges arról, hogy sikeres pályázat esetén legkésőbb az FKÖ Program indulásáig benyújtja azt (formátum: .doc, .docx, .pdf); d) a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 63. §-ában meghatározott szakvélemény a fogyatékosság igazolásáról (formátum: .doc, .docx, .pdf). A dokumentumok mérete egyenként a 2 MB-ot nem haladhatja meg. Pályázati időszak: 2017. január 02.-2017. január 30. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 2017. január 30. (hétfő) 24:00 óra A pályázat elbírálásának módja, rendje: A beérkezett pályázatok formai és tartalmi szűrését a Miniszterelnökség Kormányhivatali Képzési Osztálya végzi. A formailag megfelelt pályázók egy speciális, a fogyatékos hallgatókra kialakított kiválasztási eljáráson vesznek részt. Ez várhatóan 2017. január 31. és 2016. február 3. között zajlik majd. Ezt követően a Rendeletben meghatározott Operatív Testület a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján, a kiválasztási eljárás során megfelelt hallgatók esetében javaslatot tesz a nyertes pályázók körére, melynek alapján a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter dönt az ösztöndíjak odaítéléséről. A Program megvalósításának pénzügyi fedezete a XI. fejezet Miniszterelnökség 1. címen költségvetésében rendelkezésre áll 15 366 700 Ft-ig. A pályázat alapján felvehető ösztöndíjasok száma: 20 fő A pályázat elbírálásának végső határideje: 2017. február 15. Kapcsolat és további információ: Az
[email protected] elektronikus levelezési címen keresztül. http://www.kormany.hu forrás: pafi.hu
Braille billboard gyengénlátók számára Fogyatékossági kampányt indított a Maltesers Londonban.
Braille írásos JCDecaux óriásplakát január 15-ig lesz kint - olvasható a Campaingnlive oldalán. videó: https://youtu.be/lYIEAIogarI forrás: mediainfo.hu
Rétvári: érkezik az idei első megemelt nyugdíj Csütörtökön kezdődik az 1,6 százalékkal megemelt nyugdíjak kifizetése - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Budapesten. Rétvári Bence a sajtótájékoztatón kiemelte, a nyugdíjemelés éves szinten átlagosan 24 ezer forint többletet jelent mintegy 2,7 millió embernek. Nem csak az öregségi ellátásban élők nyugdíja emelkedik, hanem a hozzátartozói nyugellátás, árvaellátás, özvegyi nyugdíj, baleseti járadék, fogyatékossággal élőknek járó támogatások, valamint a kárpótlási nyugdíjkiegészítés összege is - tette hozzá. Az államtitkár úgy fogalmazott, a nyugdíjak most többet érnek, mint két-három éve, hiszen jóval az infláció felett emelték az ellátást, ezzel párhuzamosan pedig csökkentek a megélhetés költségei, olcsóbb lett a rezsi, és januártól csökkent az alapvető élelmiszerek - tojás, friss tej és baromfifélék - áfája. A kormány bízik benne, hogy sokan tapasztalták az áfacsökkentés hatását, amivel több tízezer forintot spórolhatnak az emberek, és amit tapasztalataik szerint a nagy áruházláncok mindegyike érvényesítette az árakban - mondta az államtitkár.
Rétvári Bence kitért arra, szintén segítséget jelent a nyugdíjasoknak, hogy az Erzsébetprogram keretében könnyebben tudnak elmenni gyógyfürdőbe vagy nyaralni, valamint, hogy a legfontosabb gyógyszerek ára is csökkent az elmúlt években. A kormányzat 2010-ben vállalta, megőrzi a nyugdíjak értékét úgy, hogy az inflációval megegyező értékben emeli - emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, ezt nem csak megtartani, hanem felülmúlni is sikerült, az előző évig ugyanis 21,1 százalékkal emelkedett a nyugdíjak összege, a vásárlóértékük pedig több mint 8,5 százalékos volt. Ezzel egy havi nyugdíjat 12 havi részletben kapnak meg az ellátottak, így visszakapták azt, amit a szocialisták a 13. havi nyugdíj eltörlésével elvettek - jelentette ki Rétvári Bence. Szólt arról is, hogy az Erzsébet-utalványokat sikeresen postázták, a többséghez december 24ig eljutott az utalvány, a többiek pedig december 31-ig kapták meg. Ha valakit nem talált otthon a postás, annak értesítőt hagyott, sok postán pedig külön ablakot nyitottak, hogy gördülékenyebb legyen az átvétel. Ha valaki nem kapta meg az utalványt vagy kérdése van, a 1818-as kormányzati ügyfélszolgálati számon érdeklődhet - fűzte hozzá. Rétvári Bence azt hangoztatta, az Erzsébet-utalványok majdnem 30 milliárd forint értékű kiosztását a gazdaság teljesítménye tette lehetővé, nem hitelből finanszírozták. Az államtitkár a sajtótájékoztató végén kérdésre válaszolva reagált Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezetőhelyettesének civil szervezetekre vonatkozó kijelentéseire. Azt mondta, minden civil szervezetre ugyanaz a szabályozás vonatkozik Magyarországon. Látni kell azonban, hogy az értékes munkát végző, közösségeket összefogó, különböző rendezvényeket szervező civil szerveztek mellett vannak olyanok is, amelyek nem civil célra, hanem gazdasági-politikai nyomásgyakorlás céljára alakultak. Fontos egyértelművé tenni - vélekedett -, hogy mely szervezetek szolgálják a civileket, és melyek azok, amelyek nyomásgyakorló csoportok. Nem jó ugyanis, ha civilnek tűnő szervezetek külföldi pénzből külföldi érdekeket szolgálnak, és "privát politikai célt egyesületi köntösben hajtanak végre" - mondta Rétvári Bence. Külön kell kezelni a nyilvánosság előtt azokat, akiknek politikai céljaik vannak - jelentette ki. forrás: pecsiujsag.hu
VIDEÓ HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK www.meosz.hu Videóink rovatában
