A rotátorköpeny zsíros infiltrációjának vizsgálata kalorimetriával nyúl modellállaton

A PTE OEKK ÁOK Ortopédiai Klinika1, Radiológiai Klinika2, Baleseti Sebészeti Klinika3, Patológia Intézet4, Laboratóriumi Medicina Intézet5 és a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet6 közleménye

A rotátorköpeny zsíros infiltrációjának vizsgálata kalorimetriával nyúl modellállaton DR. BOGNÁR GÁBOR1, DR. MAGDA INGRID2, DR. GARAMVÖLGYI RITA6, DR. CZOBEL GÁBOR 3, DR. NŐT LÁSZLÓ3, DR. KERESKAI LÁSZLÓ4, DR. BOGNER PÉTER5, DR. SZABÓ ISTVÁN1 Érkezett: 2007. január 12.

ÖSSZEFOGLALÁS A rotátorköpeny szakadás gyakori musculoskeletalis rendellenesség, amely a rotátorköpeny izmainak struktúrájában patológiás elváltozást von maga után zsíros infiltráció formájában. A komputertomográfiás és mágneses rezonancia felvételeken is megfigyelhető előrehaladott zsíros infiltráció negatívan befolyásolja a rotátorköpeny rekonstrukció eredményességét. Az izomban az ínszakadást követően kialakuló zsíros infiltráció hisztológiai és biokémiai alapjai még ma sem teljesen tisztázottak. A kalorimetriás vizsgálat egy széles körben elfogadott módszer a biológiai rendszerekben bekövetkező lokális és globális konformációváltozások termikus következményeinek demonstrálására. Ezt megelőzően számos szerző igazolta, hogy a kalorimetria alkalmas a musculoskeletalis rendszer elváltozásainak a vizsgálatára. A jelen tanulmányban a szerzők kísérletes körülmények között nyúl modellállaton meghatározzák a normál, az ínszakadt, valamint a denervált rotátorköpeny izmok termogramjait. A kalorimetriás vizsgálat eredményei jól ábrázolják az izomban az ínszakadás, valamint a denerváció által okozott elváltozások közötti különbségeket, amelyeket a komputertomográfiás, a mágneses rezonancia valamint a hisztológiai vizsgálatok szintén igazoltak. Az észlelt termodinamikai effektusok lehetséges okainak magyarázata mellett, a szerzők kitérnek a jövőbeni kutatási irányvonalakra és a módszer gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire. Kulcsszavak: Állatkísérlet; Izom – Patológia; Kalorimetria, differential scanning; Rotátorköpeny – Sérülések; Termodinamika; Vállízület – Patológia; Zsírszövet – Patológia; G. Bognár, I. Magda, R. Garamvölgyi, G. Czóbel, L. Nőt, L. Kereskai, P. Bogner, I. Szabó: Investigation of the fatty infiltration on the rotator cuff by calorimeter on the rabbit The rotator cuff tear is a frequent musculoskeletal disorder, there are pathologic changes on the muscles of the rotator cuff in the form of fatty infiltration. The fatty infiltration on the muscles seen either on the CT scan or on the MRI scan can have a negative influence on the result of the rotator cuff reconstruction. The histological and biochemical background of this fatty infiltration is not known yet. The calorimetric investigation is a well-accepted method in this kind of cases, where the local and global changes are followed by thermal consequences. Using calorimetric investigation to demonstrate changes in the musculoskeletal system is well documented in the literature. Thermograms are performed in cases of normal, ruptured and denervated rotator cuffs on rabbits. The results of the calorimetric investigations are able to demonstrate the difference between the pathologic changes followed by denervation or by rotator cuff tear, which was proven by CT scan, MRI scan and by histology. In addition to the different explanations of these thermodynamic effects the authors discuss the further plan in this subject and the advantages of this method in the practice. Key words:

Animals; Adipose tissue – Pathology; Calorimetry, Differential Scanning; Muscles – Pathology; Rotator cuff – Injuries; Shoulder joint – Pathology; Thermodynamics;

BEVEZETÉS A rotátorköpeny (ROK) és izmainak laesioja az egyik leggyakoribb oka a vállfunkció elégtelenségének és a vállfájdalomnak. A ROK egy összefüggő ínköpeny a humerusfej körül, amelyet a supraspinatus, infraspinatus, subscapularis és a teres minor ina alkot. A ROK-nak 138

Magyar Traumatológia y Ortopédia y Kézsebészet y Plasztikai Sebészet y 2007. 50. 2.

és izmainak a kar aktív rotációjában és elevációjában van szerepük, amely mellett a caput humeri dinamikus stabilizátora is. A ROK valamely inának szakadása – kiterjedésétől és a sérülés után eltelt időtől függően – az izom zsíros infiltrációjához és atrophiájához vezethet (13, 21, 29). Kísérleti és klinikai adatok bizonyítják a ROK-szakadást követő műtéti eredmények és az izom zsíros infiltrációjának mértéke közötti összefüggést (4, 21). Phoenix és munkatársai kidolgoztak egy eljárást humán dystrophiás izomra, amellyel az izomtömeg és zsír aránya meghatározható MRI alkalmazásával (23). Goutallier és munkatársai ötfokozatú CT skálát használtak a zsíros infiltráció mértékének becslésére (13). Nakagaki és munkatársai valamint Thomazeau és munkatársai az MRI-t alkalmazta hasonló célból (21, 29). Fabis és munkatársai a supraspinatus izom kontraktilitása és az izomhas CT felvételei közötti összefüggést vizsgálták nyúl modellállaton, miután leválasztották az inat a tuberculum majusról (7, 8). Ennek során szoros összefüggést mutatott ki a zsíros infiltráció és az izomfunkció romlása között. Az ínleválasztást követő zsíros infiltráció morphometricus paramétereit szintén vizsgálták, ekkor az izomrostok számbeli csökkenését és endo-, illetve perimysialis zsírfelhalmozódást figyeltek meg (6). El kell különítenünk a ROK izmok zsíros infiltrációját az egyszerű izomatrophiától. Az irodalomban közölt adatok azt mutatják, hogy az atrophia egy reverzibilis elváltozás, míg a zsíros infiltráció esetében sikeres ínrekonstrukciós műtétet követően sem, vagy csak minimális mértékben tapasztalható az elzsírosodás mértékének csökkenése (10, 11, 13, 29, 30). Az egyszerű izomatrophia esetében tehát elmondható, hogy ha az elváltozást kiváltó tényezőt elimináljuk, az izom visszanyeri az erejét, így a műtéti beavatkozás eredményei jobbak. Az atrophiát okozhatja például fájdalom miatti inaktivitás, vagy az ellátó motoros ideg sérülése. Ezek a változások az izomstruktúrában is megmutatkoznak, és befolyásolhatják az adenosine triphosphate (ATP) ciklus menetét is. A részletes elemzés céljából szimuláltuk az izom ATP ciklusának különböző állapotait, nevezetesen a rigort, az erősen kötött actomyosin (AM) adenosine diphosphate (ADP) állapotot és a gyengén kötött AM adenosine diphosphate–phosphatide (ADP.Pi) állapotot, és ezen állapotokban vizsgáltuk kalorimetriával (differential scanning calorimetric – DSC) az izomszerkezetet. A DSC alkalmas eljárás a harántcsíkolt izom szerkezetében bekövetkező lokális és globális konformációváltozások termikus következményeinek a demonstrálására (15, 16, 18). A vizsgálat nagyon jellemző képet ad az izom aktuális funkcionális és strukturális állapotáról, mintegy ujjlenyomatként szemlélteti azt (9). Kíséretünkben a nyúl supra-, illetve infraspinatus izmok termikus elváltozásai, valamint a hisztológiai, CT, MRI vizsgálatok közötti összefüggést kerestük hat hónappal az ín és az izmot ellátó motoros ideg átvágása után.

MÓDSZEREK Állatok Kísérletünket az állatvédelmi előírásoknak megfelelően végeztük. 37 darab Pannon Húsnyulat használtunk fel (súlyuk: 3–4 kg) a kutatáshoz. Az állatokat 2%-os Primazin injekcióval altattuk (0,4ml/ttkg). A vállat longitudinális posterolateralis feltárásból operáltuk, melynek során az omovertebralis és deltoideus izmokat eltartottuk. Ezután azonosítottuk a suprascapularis ideget és a supra-, illetve infraspinatus izmok inait. Hét nyulat használtunk fel az anatómiai viszonyok tisztázására, és a nyert mintákból meghatároztuk az ép nyúlizom DSC és hisztológiai tulajdonságait, valamint a képalkotókkal megfigyeltük az ép vállszerkezetet. Ezek a Magyar Traumatológia y Ortopédia y Kézsebészet y Plasztikai Sebészet y 2007. 50. 2.

139

nyulak képezik a kontrollcsoportot (0 csoport). A fennmaradó 30 nyulat két csoportra osztottuk. Az A csoport egyedeinél a supra-, illetve infraspinatus izom inait vágtuk át a zsíros infiltráció modellezése céljából. A B csoport egyedeinél az izmokat motorosan beidegző suprascapularis ideget vágtuk át, hogy a denervációs athrophiát modellezzük. A beavatkozás után a szöveteket rétegenként zártuk. Hat hónappal a beavatkozások után az állatokat elöltük 1ml T61 injekcióval. Képalkotás CT (Siemens Somatom +4) és MRI (General Electric Ovation Sigma 0,35T open MR) vizsgálatokat végeztünk minden nyúlon a kiindulási állapotban és a beavatkozások után hat hónappal, hogy megvizsgáljuk az izomszerkezetben bekövetkezett elváltozások radiológiai jeleit. A zsíros infiltrációt és az atrophiát axialis CT felvételeken lágyrész ablakban vizsgálatuk, az MRI felvételek T2 súlyozott szekvenciával készültek. Hisztológia Az elölt állatokból izommintát vettünk supraspinatus izomhasból rögtön a képalkotás után a DSC és a hisztológiai vizsgálat elvégzése céljából. A hisztológiai vizsgálatra az izommintát fixálás céljából egy hétig 10%-os neutralizált formalinban áztattuk, majd paraffinba ágyaztuk, és 5μm vastagságú metszeteket készítettünk belőle. A metszetek hematoxylin-eosinnal lettek megfestve, majd Nikon Eclipse E400 mikroszkóppal vizsgáltuk az izomszerkezet elváltozásait. DSC mérések DSC méréshez a mintákat (minden kísérleti fázisban három minta egy supraspinatus izomból) 1:1 glicerol-emlős Ringer (ER) keverékben, üvegbotra rögzítve készítettük elő. Többször átmostuk őket ER és ER+glycerol keverékben, hogy a membrán állomány ozmótikus elroncsolásával (úgynevezett chemical skinning) lehetővé tegyük az ATP hidrolízis ciklus köztes állapotainak szimulálását. Az ATP hidrolízis ciklus különböző köztes állapotaiban: rigor (R), R+ADP valamint R+ADP.Vi (ahol Vi az ADP.Pi állapot szimulálásához használt ortovanadát) az izomfehérjék termikus denaturációját SETARAM Micro DSC–II kaloriméterrel vizsgáltuk. Valamennyi mérést 0 és 100°C között végeztük. A fűtési sebesség minden esetben 0.3°K/min volt. Konvencionális Hastelloy batch edényeket használtunk a denaturációs kísérletekben 850μL átlagos térfogattal (izomrostok+puffer). A tipikus nedves izomtömeg a kalorimetriás mérések során 200–250 mg között volt. Rigor puffert használtunk referenciaként. A minta és referenciaedényeket ±0.1 mg pontossággal kiegyensúlyoztuk. Nem volt szükség hőkapacitás korrekcióra a minta és referencia edény között. A denaturált minta ismételt felfűtése szolgált alapvonal korrekcióként, amelyet az eredeti DSC görbéből vontunk le. A kalorimetriás entalpiát a hőabszorbciós görbe alatti területből számoltuk, két pontos illesztésű, SETARAM csúcsintegráló programmal. EREDMÉNYEK CT és MRI eredmények A CT (1. a ábra) és MRI (1. b ábra) felvételeken a kontrollcsoport egyedeinek (0 csoport) szimmetrikus, ép vállszerkezetét figyelhetjük meg. Az A csoport esetében (ínátvágott), a CT (2. a ábra) és MRI (2. b ábra) felvételek zsíros infiltrációt állapítottak meg a supraspinatus 140


izom érintettségével az operált oldalon, amely megerősíti a ínszakadás szerepét a zsíros infiltráció kialakulásában a ROK-izmok esetében. A B csoportnál (idegátvágott) a CT (3. a ábra) és MRI (3. b ábra) felvételek a supraspinatus és infraspinatus izmok atrophiáját mutatták, de zsíros infiltráció nem volt megfigyelhető. Mindkét izom átmérője lecsökkent, de zsírszövet csak az izomhas körül szaporodott fel. Hisztológiai eredmények A hisztológiai vizsgálatok megerősítették a CT és MRI-eredményeket. Az első szövettani metszet ép supraspinatus izomból (0 csoport) készült (4. a ábra). Az A csoport esetében (ínátvágott) a szövettani metszeten az izomrostok átmérőjének a csökkenését lehetett megfigyelni (4. b ábra). Helyenként egyes izomrostoknál focalis necrosis volt megfigyelhető gyulladásos sejtinfiltrációval, melyet főként phagocyták alkottak. Az endomysialis és perimysialis rostos kötőszövet és zsírszövet is megszaporodott. A kötőszövet térfogata jóval nagyobb, mint a 0 csoport esetében. Ezek a jellemzők tipikus jegyei a zsíros infiltrációnak. A B csoport esetében (idegátvágott) hisztológia az izomrostok számbeli csökkenését és a rostos kötőszövet felszaporodását állapította meg (4. c ábra). Ebben az esetben zsír csak az izomhas körül jelent meg, míg a zsíros infiltráció esetében a zsírszövet az izomstruktúrában is előfordul. Kalorimetriás (DSC) eredmények A DSC-t széles körben használják biológiai makromolekulák, például izomfehérjék termikus denaturációjának vizsgálatára (3, 32). A munkák többsége fehérje oldatokban történt, csak néhány laboratórium dolgozik izomrostokkal, mint szupramolekuláris rendszerekkel (9, 14, 17, 19). Az izomkontrakció és a sejt motilitás más eseményei a miozinfej aktinnal való ciklikus kölcsönhatásán alapulnak a miozin által katalizált ATP hidrolízis alatt. Ezen folyamat félélettartama a miozin izolált formájában csak néhány szekundum 25°C-on, ezért az izomrostok további stabilizálása szükséges, hogy ezen átmeneti állapot szerkezeti vagy dinamikai vizsgálata elvégezhető legyen. Azt találták, hogy a miozin ADP és ortovanadáttal alkotott komplexe egy stabil képződmény, amely révén lehetséges ezen köztes állapot konformációjának tanulmányozása (12, 31). Rigor (R) állapotban (5. ábra) minden izom csoport (0, A és B) komplex unfoldingot mutatott, amely legalább három vagy négy, különböző termikus stabilitású diszkrét molekuláris régióra utalt. A refenciaként használt intakt izom DSC diagramján az 52,2°C-os átmenet nagy valószínűséggel a miozin hosszú rúd részében lezajló láncközi felszakadásra utal, mert ezen tranziciós hőmérséklet gyakorlatilag független volt a nukleotid jelenlététől vagy hiányától (6– 7. ábrák). Izolált miozinon is a legalacsonyabb denaturációs hőmérséklethez a miozin farok részét rendelik (25). A Tm2= 59,3 °C-on zajló folyamat a miozin maradék részének denaturálódását jelzi (18), beleértve a szubfragment–2 egységet jelentősen nagyobb Tm ponton. A legmagasabb átalakulási hőmérséklet (Tm3= 67,8°C), amely a legérzékenyebb a nukleotid kötésre, a miozin motor része lehet. A 63°C körüli negyedik denaturáció, amelyet csak dekonvolúcióval tettünk láthatóvá, a vékony filamentum rendszer olvadásával kapcsolatos. Létezése markásan látható a 7. ábrán, ahol a csúcsok közti átlapolás jobban feloldott. Más DSC mérések és EPR adatok azt mutatták, hogy az F–aktin filamentumok olvadása a 63–67°C-os tartományban van (2, 20). Ínátvágott és idegátvágott izmok esetében a zsír infiltráció és izom atrophia a Tm2 és Tm3 átmeneteket az alacsonyabb hőmérséklet felé (56,8 és körülbelül 62ºC) tolta el, a rostszerkezet fellazulását jelezve (5. ábra). R+5 mM ADP jelenlétében a középső átalakulási hőmérséklet alacsonyabb lett (T = m2


141

57.8°C intakt, ~56°C ín, illetve idegátvágott esetben), amely a lecsökkent interdomén kölcsönhatás jele lehet (6. ábra). Úgy tűnik, ez az átalakulás a katalitikus domén és a miozin más szerkezeti egységei közti kölcsönhatást monitorozza. Ezzel egyidőben Tm3 szignifikánsan csökkent (ínátvágott: 61,5, idegátvágott: 62,5°C) és az aktin komponens nagyobb átlapoltsága jelzi a motor domén megváltozását. Elektron mikroszkópos és spektroszkópiás vizsgálatokból ismert, hogy a miozin fejek rigor és ADP-állapotban az aktinhoz kötöttek (24). A fejek orientációja nagyfokú rendezettséget mutatott – spinjelzett izomrostok EPR mérése alapján – amely az aktin és miozin közötti speciális kötés bizonyítéka (1). Fluoreszcencia rezonancia energia transzfermérések azt mutatták, hogy a miozin fej egy kompakt szerkezettel rendelkezik, és az energia átvitel folyamatában az erőgeneráló konformációs változások csak kb. 0,2 nm távolságváltozást eredményeznek benne (22). Az ADP bekötésekor indukált konformációs változások a miozin szerkezetében egy nagy feszülést eredményeznek. Úgy a DSC mint az EPR-mérések alátámasztják azt a véleményt, hogy különbség van rigor és ADP állapot között. Azt jelzik, hogy ADP bekötésekor a miozin nukleotid kötő doménje néhány szegmensében belső átrendeződés játszódik le (17), de a nukleotid kötő domén és a regulációs domén független mozgásra képes (5). A szimulált köztes állapotokban a legmagasabb átalakulási hőmérséklet a R+ADP+Vi állapotokban mutatta a legnagyobb változást (7. ábra). A tranzíciós hőmérséklet 68,9°C-ról = Tm3 61,9°C-ra (ínátvágott), illetve 62,9°C-ra (idegátvágott) változott. A T ezen jelentős váltom zása arra utal, hogy ezt a műtéti beavatkozás következtében fellépett miozin fejbeli szignifikáns változás okozhatta (I. táblázat).

1. a–b ábra CT (a) és MRI (b) felvételek nyúl válláról (saggitalis harántmetszet) kontrollcsoport (0). Szimmetrikus, ép vállszerkezetet látunk.

2. a–b ábra : CT (a) és MRI (b) felvételek nyúl válláról (saggitalis harántmetszet) ín átvágott csoport (A). A felvételek zsíros infiltrációt állapítottak meg a supraspinatus izom érintettségével az operált oldalon. 142


3. a–b ábra CT (a) és MRI (b) felvételek nyúl válláról (saggitalis harántmetszet) idegátvágott csoport (B). A felvételek a supraspinatus és infraspinatus izmok atrophiáját mutatták, de zsíros infiltráció nem volt megfigyelhető. Mindkét izom átmérője lecsökkent, de zsírszövet csak az izomhas körül szaporodott fel.

4. a–c ábra : Hisztológia az intakt (0 csoport – a ábra) supraspinatus, 6 hónappal az ínátvágás után (A csoport – b ábra) és 6 hónappal idegátvágás után (B csoport – c ábra). (HE, x250). A b ábrán (ínátvágott) a szövettani metszeten az izomrostok átmérőjének a csökkenését lehetett megfigyelni. Az endomysialis és perimysialis rostos kötőszövet és zsírszövet is megszaporodott. A c ábrán (idegátvágott) a hisztológia az izomrostok számbeli csökkenését és a rostos kötőszövet felszaporodását állapította meg.

5. ábra Nyúl supraspinatus izmok kalorimetriás görbéje rigor állapotban.

6. ábra Nyúl supraspinatus izmok kalorimetriás görbéje erősen kötött (R+ADP) állapotban

( 7. ábra Nyúl supraspinatus izom kalorimetriás görbéje gyengén kötött (R+ADP+Vi) állapotban Magyar Traumatológia y Ortopédia y Kézsebészet y Plasztikai Sebészet y 2007. 50. 2.

143

I. táblázat A denaturáció termikus paraméterei: Tm az olvadáspont, ΔH a kalorimetriás enthalpia (átlag ± s.d.) Tm1/ºC

Tm2/ºC

Tm3/ºC

ΔH/Jg-1

R: 52.2±0.2

59.2±0.15

67.8±0.15

2.41±0.1

R+ADP: 53.0±0.15

57.8±0.2

67.8±0.2

2.31±0.08

R+ADP+Vi:53.6±0.2

57.8±0.2

68.9±0.15

2.2±0.09

R: 51.93±0.15

56.82±0.2

61.43±0.2

2.238±0.12

R+ADP:50.96±0.25

56.51±0.15

61.5±0.2

2.14±0.1

R+ADP+Vi:52.2±0.2

56.65±0.2

61.97±0.2

2.024±0.08

Intakt

Ínátvágott

R: 53.54±0.2

56.8±0.2

62.37±0.15

1.889±0.06

R+ADP:53.6±0.15

55.8±0.2

62.5±0.2

2.35±0.15

R+ADP+Vi:53.1±0.2

55.95±0.2

62.94±0.18

2.28±0.14

Denervált

MEGBESZÉLÉS Összegzésként megállapítható, hogy izomfehérjék esetében is a szerkezet és működés két egymástól elválaszthatatlan egység. Nem találtunk az irodalomban adatot a ROK szakadása által okozott zsíros infiltráció és a nervus suprascapularis denervációja által kiváltott izomatrophia termikus következményeire. A szerkezetvizsgálati módszerekkel nyert adatok egyértelműen jelzik a jól definiált és lokalizált változásokat az izomrostban, míg a DSC-vel monitorozni tudtuk ezek működésbeli (biokémiai) következményeit az ATP hidrolízis ciklus köztes állapotainak termikus denaturációján keresztül. Miután a hagyományos diagnosztikus eszközökkel sikerült kimutatni a két patológiás állapotot, és szignifikáns eltéréseket találtunk a két elváltozás termikus paramétereiben is, így bebizonyosodott, hogy a DSC alkalmas a zsíros izomdegeneráció által okozott strukturális átalakulás megfigyelésére. Újabb állatkísérleteket tervezünk, melyekben szeretnénk az előbb leírt diagnosztikus eszközökkel nyomon követni a strukturális átépülés időbeli lefolyását, valamint az ínrekonstrukció eredményeit a progresszió különböző stádiumaiban. Ezáltal meg kívánjuk vizsgálni, hogy igaz-e az a feltevés, hogy a zsíros infiltráció a kezdetektől fogva irreverzibilis-e, vagy pedig bizonyos fokú elzsírosodás még visszafordítható. A kalorimetriás mérési módszer számos területen bizonyította alkalmasságát funkcionális és strukturális paraméterek monitorozására. Ezt megelőzően számos kutatócsoport sikerrel használta fel ezt a módszert orvosi problémák tisztázása céljából (26–28). Elképzeléseink szerint a vállpatológia feltérképezésében is hasznos eszköz lesz a termikus analízis. Köszönetnyilvánítás: Köszönetet szeretnénk mondani a PTE ÁOK Biofizikai és Patológiai Intézeteknek az elvégzett kalorimetriás mérésekért, a szövettani vizsgálatokért és az adatok értékelésében nyújtott segítségért. 144


IRODALOM 1.

Belagyi J., Frey I., Poto L.: ADP-induced changes in ordering of spin-labelled myosin heads in muscle fibres. Eur. J. Biochem. 1994. 224: 215-222.

2.

Bertazzon A., Tian G. H., Lamblin A., Tsong T. Y.: Enthalpic and entropic contributions to actin stability: calorimetry, circular dichroism, and fluorescence study and effects of calcium. Biochemistry. 1990. 29: 291298.

3.

Bertazzon A., Tsong T. Y.: Effects of ions and pH on the thermal stability of thin and thick filaments of skeletal muscle: high-sensitivity differential scanning calorimetric study. Biochemistry. 1990. 29: 6447-6452.

4.

Bjorkenheim J. M.: Structure and function of the rabbit’s supraspinatus muscle after resection of its tendon. Acta Orthop. Scand. 1989. 60: 461-463.

5.

Brown L. J., Klonis N., Sawyer W. H., Fajer P. G., Hambly B. D.: Independent movement of the regulatory and catalytic domains of myosin heads revealed by phosphorescence anisotropy. Biochemistry. 2001. 40: 82838291.

6.

Fabis J., Danilewicz M., Omulecka A.: Rabbit supraspinatus tendon detachment: effects of size and time after tenotomy on morphometric changes in the muscle. Acta Orthop. Scand. 2001. 72: 282-286.

7.

Fabis J., Kordek P., Bogucki A., Mazanowska-Gajdowicz J.: Function of the rabbit supraspinatus muscle after large detachment of its tendon: 6-week, 3-month, and 6-month observation. J. Shoulder Elbow Surg. 2000. 9: 211-216..

8. Fabis J., Kordek P., Bogucki A., Synder M., Kolczynska H.: Function of the rabbit supraspinatus muscle after detachment of its tendon from the greater tubercle. Observations up to 6 months. Acta Orthop Scand. 1998. 69: 570-574. 9.

Gazso I., Kranicz J., Bellyei A., Lőrinczy D.: DSC analysis of the abnormalities of human leg skeletal muscles. Thermochim. Acta, 2003. 402: 117-122.

10. Gerber C., Fuchs B., Hodler J.: The results of repair of massive tears of the rotator cuff. J. Bone Joint Surg. Am. 2000. 82-A: 505-515. 11. Gerber C., Schneeberger A. G., Perren S. M., Nyffeler R. W.: Experimental rotator cuff repair. A preliminary study. J. Bone Joint Surg. Am. 1999. 81: 1281-1290. 12. Goodno C. C., Taylor E. W.: Inhibition of actomyosin ATPase by vanadate. Proc. Natl. Acad. Sci. USA. 1982. 79: 21-25. 13. Goutallier D., Postel J. M., Bernageau J., Lavau L., Voisin M. C.: Fatty muscle degeneration in cuff ruptures. Pre- and postoperative evaluation by CT scan. Clin. Orthop. Relat. Res. 1994. 304: 78-83. 14. Kiss M,. Belagyi J., Lőrinczy D.: Vanadate (Vi) and ADP induced domain motions in myosin head by DSC and EPR. J. Thermal. Anal. Calorim. 2003. 72: 565-572. 15. Lőrinczy D., Belagyi J.: Effects of nucleotide on skeletal muscle myosin unfolding in myofibrils by DSC. Biochem. Biophys. Res. Commun. 1995. 217: 592-598. 16. Lőrinczy D., Belagyi J.: Comparative study of myosins in solutions and supramolecular complexes. Effect of nucleotides. Thermochim. Acta, 1997. 296: 161-168. 17. Lőrinczy D., Belagyi J.: Nucleotide binding induces global and local structural changes of myosin head in muscle fibres. Eur. J. Biochem. 2001. 268: 5970-5976. 18. Lőrinczy D., Hartvig N., Belagyi, J.: Nucleotide analogue induces global and local changes in muscle fibres. J. Thermal Anal. Calorim. 2001. 64: 651-658. 19. Lőrinczy D., Kiss M., Belagyi J.: DSC and EPR study on AMP.PNP, BeFx and AlF4 containing nucleotide complexes. J. Thermal Anal. Calorim. 2003. 72: 573-580. 20. Lőrinczy D., Könczöl F., Gaszner B., Belagyi J.: Structutal stability of actin as studied by DSC and EPR. Thermochim. Acta, 1998. 322: 95-100. 21. Nakagaki K., Ozaki J., Tomita Y., Tamai S.: Fatty degeneration in the supraspinatus muscle after rotator cuff tear. J. Shoulder Elbow Surg. 1996. 5: 194-200. 22. Palm T., Sale K., Brown L., Li H., Hambly B., Fajer PG.: Intradomain distances in the regulatory domain of the myosin head in prepower and postpower stroke states: fluorescence energy transfer. Biochemistry. 1999. 38: 13026-13034. Magyar Traumatológia y Ortopédia y Kézsebészet y Plasztikai Sebészet y 2007. 50. 2.

145

23. Phoenix J., Betal D., Roberts N., Helliwell T. R., Edwards R. H.: Objective quantification of muscle and fat in human dystrophic muscle by magnetic resonance image analysis. Muscle Nerve. 1996. 19: 302-310. 24. Raucher D., Fajer P. G.: Orientation and dynamics of myosin heads in aluminum fluoride induced pre-power stroke states: an EPR study. Biochemistry. 1994. 33: 11993-11999. 25. Samejima K., Ishioroshi M., Yashui T.: Scanning calorimetric studies on thermal denaturation of myosin and its subfragments. Agric. Biol. Chem. 1983. 47: 2373-2380. 26. Szanto Z., Benko L., Gasz B., Jancso G., Roth E., Lőrinczy D.: Differential scanning calorimetric examination of the tracheal cartilage after primary reconstruction with continuos sutures. Thermochim. Acta, 2004. 417: 171-175. 27. Than P., Lőrinczy D.: Differential scanning calorimetric examination of the osteoarthritic hyaline cartilage in rabbits. Thermochim. Acta, 2003. 404: 149-152. 28. Than P., Vermes Cs., Schaffer B., Lőrinczy D.: Differential scanning calorimetric examination of the human hyaline cartilage. Thermochim. Acta, 2000. 346: 147-151. 29. Thomazeau H., Rolland Y., Lucas C., Duval J. M., Langlais F.: Atrophy of the supraspinatus belly. Assessment by MRI in 55 patients with rotator cuff pathology. Acta Orthop. Scand. 1996. 67: 264-268. 30. Uhthoff H. K., Matsumoto F., Trudel G., Himori K.: Early reattachment does not reverse atrophy and fat accumulation of the supraspinatus - an experimental study in rabbits. J. Orthop. Res. 2003. 21: 386-392. 31. Wells C., Bagshaw C. R.: The characterization of vanadate-trapped nucleotide complexes with spin-labelled myosins. J. Muscle Res. Cell Motil. 1984. 5: 97-112. 32. Zolkiewski M., Redowicz M. J., Korn E. D., Ginsburg A.: Thermal unfolding of Acanthamoeba myosin II and skeletal muscle myosin. Biophys. Chem. 1996. 59: 365-371.

Dr. Szabó István PTE OEKK ÁOK Ortopédiai Klinika 7643 Pécs, Ifjúság út 13. Fax: +36-72-536 210 Tel.: +36-72-536 206 E-mail: [email protected]

146


A rotátorköpeny zsíros infiltrációjának vizsgálata kalorimetriával nyúl modellállaton

Recommend Documents