A rogzített fogpótlások ragasztása
Dr. Hegedűs Csaba DE OEC FOK Fogpótlástani tanszék
A folyadék szétterülése a szilárd felületen LV SV
q
SL
q
WA SV+LV -SL (Dupre egyenlet) WA : adhéziós munka SV: a szilárd felszín szabadenergiája LV: a folyadék felületi feszültsége SL: az interfaciális energia
Peremszögek folyadék-szilárd fázisokon savazott zománc akrilát amalgám teflon
bond víz víz víz
0 75 80 110
Adhéziós elméletek
Mechanikus adhéziós modell
Specifikus adhéziós modell
Specifikus adhéziós modell •Molekulárfizikai értelmezés •Termodinamikus értelmezés •Kémiai kötés kialakulása az adhéziónál 1960-tól. Alap: kemiszorpció: kovalens és ionos kötések
Molekulárfizikai értelmezés •Polarizációs elmélet (De Bruyne 1935) Alap: a molekulák dipólussajátossága
•Elektrosztatikus elmélet (Derjagin 1950) Alap: elektrontranszport elektromos kettős réteg
•Diffúziós elmélet ( Vojuckij 1960) Alap: a molekulák mozgékonysága, a molekulaszegmensek diffúziója
Az ipari ragasztás története • 1930 N.A. de Bruyane, R. Howink – fenolalapú ragasztók a repülőgyártásban
• 1940 Preiswerk, Gams – epoxigyantaalapú ragasztók
• 1950 – reaktív ragasztók (pl.:poliészter, poliakrilát, poliimid)
Ragasztás története a fogászatban • • • • •
1955 Buonocore (zománc savas maratása) 1962 Masuhara (TBB: Palakav) 1965 Bowen NPGGMA (Cosmic Bond) 1969 Wilson (glass-ionomer cement) 1979 Fusayama (HEMA, BPO: Clearfil-Bond)
A ragasztás • Szilárd testek összeerősítése ragasztó közvetítésével. – a ragasztás során a ragasztó anyaggal olyan összeköttetést létesítünk, mely nem változtatja meg az anyagok szerkezetét.
A ragasztás hátránya • erőssége gyakran kisebb, mint a ragasztandó anyagok saját szilárdsága • a ragasztókat a kémiai és mechanikai hatások is gyengítik • kötési ereje fokozatosan csökken
A rögzítés függ • a ragasztó rögzülésétől a felületen - adhéziótól • a ragasztóanyagon belüli szilárdságtól kohéziótól
Adhézió • Egymással érintkező felületek között ható vonzóerők összessége – Mechanikai adhézió: az adhezív anyag mechanikus rögzítettségét jelöli a felszín pórusaiban és egyenetlenségeiben – Specifikus adhéziót: hatása a molekulák közti és a kémiai kötéserők egy részén alapuló komponensek kémiai felépítése által meghatározott
Mechanikus adhézió • Megkülönböztetünk hatásos felületet.
geometriai,
valódi
és
– a hatásos felület a "benedvesítés" révén alakul ki és a tényleges határfelszínek képezik a valószínűleg kisebb valódi felületet, ami a "benedvesítés" nem tökéletes voltával magyarázható
A folyadék szétterülését befolyásoló tényezők – a szilárd felszín szabadenergiája, ami jelzi a külső molekulák vonzóképességét – a folyadék felületi energiája /feszültsége/, ami szintén a kohézió jellemzője és az elfutással szembeni ellenállásé – interfaciális energia a szilárd és a folyadék között / pl.:fog és ragasztóanyag/
A folyadék szétterülése a szilárd felületen LV SV
q
SL
q
WA SV+LV -SL (Dupre egyenlet) WA: adhéziós munka SV: a szilárd felszín szabadenergiája LV: a folyadék felületi feszültsége SL: az interfaciális energia
Specifikus adhézió • Van der Waals-kötés • hidrogén-kötés • kovalens-kötés
Kohézió • intermolekuláris vonzóerők /Van der Waals/ • a polimermolekulák közötti kapcsolatok
A polimerek fém felszínhez való kötődését segítő tényezők • Makromechanikai retenció • Mikromechanikai retenció (homokfújás, elektrolitkus maratás) • Kémiai kötés a polimer ( bond, kompozíciós cement, leplező anyagok) és a fém felszín között ( Silicoater MD, Siloc, Rocatec)
Polimer fém felszínhez rögzítése Kompozíciós cement Adhesive bond
Dentacolor opaquer (KULZER) Homokfújóval érdesitett fém felszin
A homokfújt fémfelület 5 4
3
2
1
1. Beépült AL2O3 2. Felszínes kristályszerkezeti lépcső 3. Becsapódási helyek 4. Mikrorepedés 5. Beékelődött AL2O3
40 µm gyémánttal csiszolt fémfelszín
Szerel kővel érdesített fémfelszín
50 µm Al2O3 homokfújt fémfelszín
A polimerek kerámia felszínhez történő kötődését segítő tényezők • Makromechanikai retenció • Mikromechanikai retenció (HF) • Kémiai kötés a polimer ( bond, kompozíciós cement) és a kerámia között
Polimer kerámia felszínhez rögzítése Kompozíciós cement Adhesive bond Szilán érdesitett kerámia felszín (9.5%HF, 2 perc)
nem nemesfém ötvözet
HF maratott kerámia felszín
Szilán vegyületek fogászati felhasználása • Konzerváló fogászat ( gyanta-töltőanyag kapcsolatának erősítésére a kompozitokban) • Protetika ( fémre égetett kerámia fogpótlások javítása, tiszta kerámia pótlások ragasztása ) • Orthodoncia ( kerámia bracketek fogzománchoz ragasztása )
A gyári készítmények sajátosságai • Egykomponensű : oldószert és hatóanyagot egy rendszerben hozza forgalomba a gyártó (Monobond-S, Vivadent ) • Kétkomponensű : oldószert és hatóanyagot a használat előtt keverjük össze (Silicoup , Heraeus Kulzer ) • Az oldószer legtöbbször ecetsav , etanol és víz keveréke (A savas, pH 4 körüli koncentráció kedvez a szilánmolekulák hidrolízisének )
Szilánok kémiai viselkedéséről • Kötést alakítanak ki a polimerekkel
Szilánok kémiai viselkedéséről • Kötést alakít ki a kerámiával
Megbeszélés • Az egyes rendszerekben a szilán molekulák egymással is reakcióba lépnek • Általában 2-4 molekula kondenzáció útján lineáris, vagy gyűrűs polikondenzátumokat képez, melyek a kialakult konfigurációtól függően jól, vagy kevésbé jól képesek kötődni a kerámiához • A gyűrűs változatok kevésbé reaktívak, mert ez az elrendeződés éppen a reaktív OHcsoportokat teszi hozzáférhetetlenné
Fogászatban alkalmazott ragasztóanyagok összehasonlitása I. Tulajdonság
Ideális
Foszfát cement
Karboxilát cement
Rétegvastagság
vékony
<25
<25
Feldolgozzási idő
hosszú
1.5-5
1.75-2.5
Behelyesési idő
rövid
5-14
6-9
Nyomási szil. (MPa) Rugalmassági modulus (GPa)
magas
62-101
67-91
Dentin=13.7 Zománc=84-130
13.2
nt
Fogászatban alkalmazott ragasztóanyagok összehasonlitása II. Üvegionomer
Polimerrel Kompozit megerősitett ionomer
Adheziv polimer
<25
>25
>25
>25
2-3.5
2-4
3-10
0.5-5
6-9
2
3-7
1-15
122-162
40-141
194-200
179-255
11.2
nt
17
4.5-9.8
Fogászatban alkalmazott ragasztóanyagok összehasonlitása I/a. Tulajdonság Pulpára gyakorolt hatás Oldhatóság Széli szivárgás Felesleg eltávolitás Rögzitő hatás
Ideális
Foszfát cement
Karboxilát cement
mérséklt
mérsékelt
mérséklt
nagyon alacsony nagyon alacsony könnyű
magas
magas
magas
magastól nagyon magasig közepes
magas
mérsékelt
könnyű
alacsony/ mérsékelt
Fogászatban alkalmazott ragasztóanyagok összehasonlitása II/a. Üvegionomer
Polimerrel Kompozit megerősitett ionomer
Adheziv polimer
magas
magas
magas
magas
alacsony
nagyon alacsony
nagyon alacsony nagyon alacsony
alacsonytól a nagyon alacsony nagyon magasig
magastól a nagyon magasig
közepes
közepes
közepes
nagyon alacsonytól az alcsonyig bonyolult
közepestől a magasig
nt
mérsékelt
magas
Egyes fogpótlások rögzitéséhez alkalmazott ragasztók I. Fogpótlás
1. orvos
2. orvos
Fém kerámia
Fleck’s Fuji I (zinc phosphate ) (glass ionomer)
Fém ker. kis retencióval Fém ker. kerámia vál. Anam. fokozott érzékenység Kerámia korona
Panavia 21 (adhesive resin)
Panavia 21 (adhesive resin)
Ketac Cem (glass ionomer)
Fuji I (glass ionomer)
3.orvos Vitremer/Fuji Plus (resinionomer) C&B Metabond/ Panavia 21
Vitremer/Fuji Plus (resinionomer) Fleck’s Durelon Vitremer/Fuji (zinc phosphate) (polycarboxylate) Plus (resinionomer) En Force Dual cement Dual cure (composite) (dual-cure resin) composite
Egyes fogpótlások rögzitéséhez alkalmazott ragasztók II. Fogpótlás In-Ceram korona Ker. inlay Héj kerámia Zománchoz rag. híd Gyökércsapos pótlások
1. orvos
2. orvos
3.orvos
Ketac Cem (glass ionomer)
Dual cement Panavia 21 (dual-cure resin )
En Force (composite) Nexus (lightcured resin ) Panavia 21 (adhesive resin )
Dual cement (dual-cure resin) Choice (dualcure resin ) Panavia 21 (adhesive resin )
Dual cure composite Light cured composite Panavia 21 (adhesive resin )
Fleck’s (zinc phosphate)
Fuji I (glass ionomer)
Panavia 21 (adhesives resin )
