2017.03.14.
Vízvédelem KM011_1 2016/2017-es tanév II. félév 5/A rész: Vízkezelés, csatornázás Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
Vízkitermelés • felszíni vizeket: szívóaknákkal, vezetékkel • parti szűrésű vizeket: csáposkutakkal • felszín alatti vizeket: ásott és fúrt kutakkal karsztaknákkal (karsztvizek) forrásfoglalással
1
2017.03.14.
ásott kút
fúrt csőkút
aknakút
törpe csáposkút
2
2017.03.14.
forrásfoglalás
karsztakna
Vízbázisvédelem A jelenlegi ill. jövőbeni ivóvíznyerő helyek védelme érdekében •
védőidomot (felszín alatti vízbázis esetén, 3 dimenziós a földfelszín alatt)
•
védőterületet (felszín alatti vízbázis (a védőidom felszíni vetülete), felszíni vízkivétel és vízilétesítmény esetén) kell meghatározni, kijelölni, kialakítani és fenntartani, hogy a felszíni szennyeződések még hosszabb időtávlatban sem juthassanak le a felszín alatti vizekbe
•
védőövezetek határai: hidrogeológiai, hidrológiai adottságok, a vízbázis termelése, ill. kapacitása és az elérési idő alapján számítással (hidraulikai modellel) kell meghatározni
3
2017.03.14.
Védőterületek •
• •
•
•
Belső védőterület: A kút vagy egyéb vízkivételi hely közvetlen környezete, ahonnan 20 napon belül a kút vízébe kerülhet a szennyező anyag. Külső védőterület: A belső védőterületet a külső védőterület veszi körül. A külső védőterülethez tartozó elérési idő 6 hónapos. Hidrogeológiai "A" védőterület: A hidrogeológiai "A" védőterületről 5 éven belül a kútba kerülhet a szennyező anyag , a szennyezett víz. Hidrogeológiai "B" védőterület: A hidrogeológiai "B" védőterületről 50 éven belül a kútba kerülhet a szennyező anyag, a szennyezett víz. Hidrogeológiai "C" védőterület: Annak a teljes vízgyűjtő területnek a határait jelzi, ahonnan a felszínre hulló csapadék egyáltalán eljuthat a kúthoz.
http://www2.nyuduvizig.hu/?m=95
4
2017.03.14.
5
2017.03.14.
Vízbázisvédelem (folyt.) •
a különböző védőterületek gyűrűszerűen övezik egymást: belső, külső és hidrogeológiai védőövezetek
•
az egyes védőterületeken csak olyan (jogszabályban rögzített) tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a víztermelési folyamatot nem veszélyezteti (a víznyerés helyétől távolodva egyre kevéssé szigorú előírások).
•
Részletesen ld: 123/1997 korm. rend. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
•
tiltott pl:
egyes mezőgazdasági tevékenységek (hígtrágya kijuttatása, állattartó telep, növényvédőszer-használat, trágyatárolás, dögkút stb.) hulladéklerakó, szennyvíztelep, szennyvízszikkasztás, temető, gépkocsimosó, -parkoló, -szerviz stb., új lakóterület kialakítása, új út, új vasút létesítése
6
2017.03.14.
A vízbázisvédelem feladatai • a vízbázisok alapállapotának felmérése (diagnosztika) • a vízbázisok biztonságba helyezése (esetleges szennyező tevékenységek felszámolása, a zavartalanság biztosítása) • a vízbázisok biztonságban tartása, biztonságos üzemeltetése
Ivóvíz-tisztítás • Követelmények – szabványok – WHO guidelines – EU direktívák – Országos szabványok – Az egyes komponensek max. megengedhető koncentrációt határozzák meg – felülvizsgálatok, szigorítások • Ha nem felel meg a szabványnak: – másik vízbázis – regionális rendszer – vízkezelés
7
2017.03.14.
Nem kívánatos komponensek eltávolítási sorrendje Kórokozó mikroorganizmusok Mérgező anyagok Mikroszennyezők Zavarosságot okozó anyagok (pl. lebegőanyag, alga) Prekurzorok (egy másik vegyületet előállító reakcióban vesznek részt) 6. Íz- és szagrontó anyagok 1. 2. 3. 4. 5.
A technológia kialakításának szempontjai • Problémás komponensek • Vízmennyiség (gazdaságossági szempontok) • Hálózat kiterjedtsége (mennyi idő alatt jut el a legtávolabbi fogyasztóhoz a víz)
8
2017.03.14.
A vízkezelés technológiai alapfolyamatai • Oxidáció, redukció • pH és pufferkapacitás szabályozása • Kémiai kicsapás (oldott csapadék) • Adszorpció • Fázisszétválasztás (gáz-folyadék, szilárd-folyadék) • Membrános eljárások • A technológiák a fenti folyamatok kombinációjával alakulnak ki.
Oxidáció és redukció • Céljai: – Szennyezőanyag oldhatatlanná alakítása – Szennyezőanyag kevésbé toxikus formába alakítása – Mikroorganizmusok inaktiválása: fertőtlenítés – Oldott szennyeződések, íz- és szaganyagok eltávolítására • Az ivóvíztisztításban használt oxidálószerek: – Oxigén, ózon, klór, kálium-permanganát, klór-dioxid, klór-aminok stb. • Fertőtlenítés: – Baktériumok, vírusok, protozoák – Klór, ózon, klór-dioxid – ! Fizikai úton is lehet: UV sugárzás
9
2017.03.14.
UV fertőtlenítés
pH és pufferkapacitás szabályozás • Hatékonyság változhat a kémhatással, pl. fertőtlenítés, koaguláció-flokkuláció esetében • Víz pufferkapacitása: HCO3- és CO32- ionok mennyisége befolyásolja • CO2 + H2O H2CO3 H+ + HCO3- 2H+ + CO32• Ha savas hatás éri a vizet: H+ + HCO3- H2CO3 • Ha lúgos hatás éri a vizet: OH- + HCO3- CO32- + H2O
10
2017.03.14.
Kémiai kicsapás (oldott csapadék) • •
A vízben oldódó anyagok oldhatatlan alakúvá válása Vegyszer hozzáadásával, pH megváltoztatásával – Az oldhatatlanná vált szennyezőanyag ezt követően szilárdfolyadék fázisszétválasztással eltávolítható – Pl. vízlágyítás mész (Ca(OH)2), szóda (Na2CO3), Na3PO4 hozzáadásával
•
Koagulációval, flokkulációval – Koaguláció: a kolloidszemcsék elektromos semlegesítése és mikropelyhek képződése (kémiai művelet) – Flokkuláció (pelyhesítés): több kisebb koagulált szemcse összetapasztása, a szemcsék ülepíthető nagyságúra növelése pelyhesítésnek nevezzük. A flokkulálás mechanikai művelet, amit keveréssel segítünk elő. – Pl. 3 vegyértékű vas- és alumínium-sók hozzáadásával (Al2(SO4)3, Fe2(SO4)3
Koaguláció és flokkuláció http://player.slideplayer.hu/8/2211773/#
11
2017.03.14.
Adszorpció • Gázok és oldott anyagok megkötődése szilárd anyagok felületén – Reverzibilis, azaz megfordítható folyamat – Adszorbens: ahol az oldott anyag megkötődik – Adszorptívum: az az anyag, amely megkötődik az adszorbensen
• Nagy fajlagos felületű anyagok (1000-1200 m2/g) – Zeolitok: ammónium eltávolítására – Ioncserélő műgyanták: vízlágyításra – Aktív szén (por alakban vagy granulátumként): szerves anyag eltávolítására – GEH (granulált vashidroxid): arzén eltávolításra
Adszorpció aktívszénen
12
2017.03.14.
http://player.slideplayer.hu/8/2211773/#
http://player.slideplayer.hu/8/2211773/#
13
2017.03.14.
http://player.slideplayer.hu/8/2211773/#
Fázisszétválasztás (gáz-folyadék) • Gázok (metán, szén-dioxid) eltávolítása • Leggyakrabban alkalmazott eljárás: levegőztetés • A víz oxigénnel telítődik • Két folyamat egyidejűleg: – A gázok elhagyják a vízteret – A redukált állapotú komponensek egy része oxidálódik a levegő oxigénjének hatására
14
2017.03.14.
A víz levegőztetési módjai
Fázisszétválasztás (szilárd-folyadék) • Durva és finom szilárd részecskék eltávolítása • Durva fázisszétválasztás: – Gerebszűrés – Makroszita szűrés – Mikroszita szűrés – Homokfogó – Ülepítés – Flotálás • Finom fázisszétválasztás: – Gyorsszűrés • Szűrés előtt a kolloid részecskéket szűrhető formára kell hozni (pl. kémiai kicsapatással)
15
2017.03.14.
Nyitott (gravitációs) dobszűrő
Mikroszita szűrés
16
2017.03.14.
Flotálás
Homokfogó
17
2017.03.14.
Hosszanti átfolyású ülepítő medence
Ülepítés
18
2017.03.14.
Nyitott szűrők
Zárt szűrők
19
2017.03.14.
Szűrés gyorsszűrés: kis, részben kolloidális méretű lebegő anyagok (4-10 m/h) lassú szűrés: biológiai-, íz-, szaganyagok (0,1 m/h)
Zárt gyorsszűrő
Membrános eljárások • Mikroszűrés (lebegő, szilárd részecskék, pórusok: 0,1 – 1 µm) • Ultraszűrés (makromolekulák, pórusok: 1-1000 nm) • Nanoszűrés • Fordított ozmózis (ionok, kis molekulák) • Elektrodialízis Membránszűrés: a szennyező anyag elválasztása – Szennyező (magas koncentrációban) – Permeátum (a membránon keresztüljutott víz)
20
2017.03.14.
21
2017.03.14.
Membrános eljárások az ivóvízkezelésben • felszíni vizek kezelésekor: membránokkal: vírus, baktérium, lebegőanyag, szerves anyag, színanyagok eltávolítása • felszín alatti vizek esetén: membránokkal: vas-, mangántartalom, arzéntartalom eltávolítása • Az oldott anyagokat oldhatatlan formába (csapadékképzés) kell vinni • A membrán felülete érzékeny, mechanikus hatásoktól óvni kell • A membrán felülete sosem száradhat ki • A membránfelületen a mikroorganizmusok elszaporodnak
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
22
2017.03.14.
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
23
2017.03.14.
Spirál membránok
Kívülről befelé szűrő membrán, alacsony vákuum mellett üzemel (6,9-55,2 kPa)
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
24
2017.03.14.
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
25
2017.03.14.
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
26
2017.03.14.
Fordított ozmózis
• • • •
sótalanítás kazántápvíz technológiai víz nitrátmentesítés
Nyomás hatására A-ból (szennyező anyagot tartalmazó oldat) B-be (tiszta víz) áramlik a víz
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
27
2017.03.14.
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
http://slideplayer.hu/slide/2087730/
28
2017.03.14.
Felszín alatti vizek: vastalanítás
Fe oxidáció
Fe eltávolítás
Csökkentett átmérő
víz
tározás
Nyomás alatti levegőztetés
Oxigén injektálás
Felszín alatti vizek: gázmentesítés és vastalanítás
gázmentesítés és Fe oxidáció
Fe eltávolítás
tározás
29
2017.03.14.
Felszín alatti vizek: vas- és mangántalanítás
Fe oxidáció Fe és Mn eltávolítás
tározás
• Szűrő a Mn eltávolítására • Bedolgozott szűrőréteg: MnCl2 és KMnO4 oldattal kezelt szűrő a MnO2 réteg katalizálja a mangán oxidációját a levegő oxigénje által
Felszín alatti vizek: gázmentesítés, vasés mangántalanítás CO2-mentesítés: levegőztetéssel
Vastalanítás: levegőztetés (oxidáció → csapadékként kicsapódik) Mangántalanítás: oxidáció, katalizátorral: KMnO4-tal vagy MnO2 a szűrő felületén
30
2017.03.14.
szűrőanyag
A szőgyei vízkezelő mű nyitott szűrője vízszóró rózsák
Győr-Révfalui Vízmű: kutak
31
2017.03.14.
Győr-Révfalui Vízmű: a szűrők épülete
Győr-Révfalui Vízmű: szűrők
32
2017.03.14.
Győr-Révfalui Vízmű: szűrők
Győr-Révfalui Vízmű: szűrők
33
2017.03.14.
Győr-Révfalui Vízmű: szivattyúház
http://player.slideplayer.hu/8/2211773/#
34
2017.03.14.
A
kitermelt víz raktározása:
• vízműtelepi mélyvíztározó • magastározó (víztorony)
A víz szállítása és szétosztása: • csővezetékekkel
A csatornázás technológiája csatornák típusa: • gravitációs csatornák (szennyvízátemelők beiktatása) • kényszeráramoltatású csatornák nyomócsatornák vákuumcsatornák csapadék-elvezetés: zárt csőrendszer
nyitott árokhálózat
35
2017.03.14.
Vákuumos szennyvízcsatorna rendszer
Csatornahálózat típusok • • • •
egyesített elválasztott javított vegyes (egyesített) javított elválasztott
rendszerű csatornahálózat
36
2017.03.14.
Egyesített rendszerű csatornázás sematikus diagramja Csatornázott területről elfolyó víz
Qszennyvíz Települési szennyvíz
Egyesített csatorna
Qcsapadékvíz Tisztítást igénylő csapadékvíz
Tisztítást nem igénylő csap.víz
Kevertvíz tisztítása és tározása
Forrásokból, kutakból stb. elfolyó víz
Szennyvíztisztító telep
Befogadó: vízfolyás, tó
Javított vegyes (egyesített) rendszerű csatornázás sematikus diagramja Csatornázott területről elfolyó víz
Qszennyvíz Települési szennyvíz
Egyesített csatorna
Qcsapadékvíz Tisztítást igénylő csapadékvíz
Kevertvíz tisztítása és tározása
Tisztítást nem igénylő csap.víz
Szennyvíztisztító telep
Forrásokból, kutakból stb. elfolyó víz
Tározás, beszivárogtatás, hasznosítás és elfolyás
Befogadó: vízfolyás, tó
37
2017.03.14.
Elválasztott rendszerű csatornázás sematikus diagramja Csatornázott területről elfolyó víz
Qszennyvíz Települési szennyvíz
Szennyvíz csatorna
Qcsapadékvíz Tisztítást igénylő csapadékvíz
Tisztítást nem igénylő csap.víz
Tározás, beszivárogtatás, hasznosítás és elfolyás
Szennyvíztisztító telep
Forrásokból, kutakból stb. elfolyó víz
Csapadék -víz csatorna
Befogadó: vízfolyás, tó
Javított elválasztott rendszerű csatornázás sematikus diagramja Csatornázott területről elfolyó víz
Qszennyvíz Települési szennyvíz
Szennyvíz csatorna
Qcsapadékvíz Tisztítást igénylő csapadékvíz
Szennyvíztisztító telep
Tisztítást nem igénylő csap.víz
Csapadék víz tisztító és tározó
Csapadék -víz csatorna
Forrásokból, kutakból stb. elfolyó víz
Tározás, beszivárogtatás, hasznosítás és elfolyás
Befogadó: folyó, tó
38
2017.03.14.
Az egyesített rendszerű csatornázás előnyei • nagyobb vízelvezetési biztonság a nagyobb szelvény miatt • egy fogyasztói bekötés szükséges • a csapadékvíz-kezelés részben megvalósul • az egy vezeték nyilvántartása, üzemeltetése, fenntartása egyszerűbb • az egy vezeték helyigénye kisebb • összességében kisebb beruházási költség • általában gravitációs elvezetés
Az egyesített rendszerű csatornázás hátrányai • kisebb lejtés miatt feliszapolódási veszély • kevésbé rugalmas új terület bevonása esetén • rugalmasabb szennyvíztisztítási technológia szükséges, az érkező víz minőségének változása miatt • zápor esetén túlterhelődhet a szennyvíztisztító
• közműalagútban a nagy szelvényű gravitációs csatornák általában nem helyezhetők el • kevésbé ütemezhető a beruházás, ezért nagy tőke szükséges hozzá
39
2017.03.14.
Az elválasztott rendszerű csatornázás előnyei • újabb szennyvíztermelők csatlakoztathatók • a csatornák nagyobb lejtése miatt kedvezőbbek a szennyvíz lefolyásának feltételei • a szennyvíztisztító telep terhelése egyenletesebb • kényszeráramoltatású csatornahálózat közműalagútban elhelyezhetők • több különböző műszaki megoldás lehetséges a kivitelezésre • a beruházás jobban ütemezhető
Az elválasztott rendszerű csatornázás hátrányai • a szennyvízcsatornákat önöblítő képességük fenntartása miatt nagyobb lejtéssel kell megépíteni, öblítő akna, átemelés lehet szükséges • ha a két csatornahálózatot nem egyidejűleg építik ki, előfordulhat szabálytalan fogyasztói bekötés • a csapadékvíz tisztítatlanul kerül a befogadóba, ha nem épül záportározó külön e célra • a két hálózat nyilvántartása, üzemeltetése, fenntartása költségesebb és munkaerőigényesebb • a kényszeráramoltatással működő, átemelőkkel összekapcsolt szennyvízelvezető hálózat szakszerűbb üzemeltetése szükséges • a teljes kiépítés általában nagyobb beruházási költségű
40