ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Lázár János, Balsai István és Talabér Márta, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/3199. számon, az együttes bizottsági ajánlást pedig T/3199/6. számon megkapták és megismerhették. A bizottsági ajánlás összesen négy ajánláspontot tartalmaz, ezek mindegyike a 2. § módosítását kezdeményezi, így nincs szükség a részletrendelkezések összevonására. Megnyitom a részletes vitát a beérkezett módosító javaslatokra. Szeretném jelezni, hogy ebben az esetben a felszólalási időkeret 10 perc. Szeretném kérdezni Harangozó Tamás képviselő úrtól, hogy kire kíván reagálni, mivel a Házszabály szerint a kétperces felszólalás előző képviselői felszólalásra szolgáló reagálás. (Dr. Harangozó Tamás: Az első rendesre fogok reagálni.) Igen, jó, köszönöm szépen, mert így nem önnek kell elsőnek megadnom a szót, hanem tudomásul vette, hogy reagálni fog. (Derültség.) A felszólaló akkor készüljön föl Harangozó Tamás rendkívül kemény reagálására, éles vitának leszünk tanúi. Megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiból.) DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselői ehhez az alkotmánymódosításhoz nem adtak be módosító javaslatot. Azért nem adtunk be módosító javaslatot, mert úgy gondoljuk, hogy ez javíthatatlan, módosító indítványokkal nem korrigálható, ezt az alkotmánymódosítást vissza kell vonnia a kormánytöbbségnek, hogyha ezzel deklarálni akarja - vagy nem ezzel, hanem bármivel deklarálni akarja -, hogy hisz a jogállamban és jogállami módon akar kormányozni. Ebben az alkotmánymódosító indítványban a Fidesz-KDNP-többség úgy akar elvenni szerzett jogokat, úgy kér alkotmányban felhatalmazást szerzett jogok elvételére, hogy nem beszél világosan és nem mondja meg, hogy kik azok, és főleg hogy miért nyúl ilyen eszközökhöz. A kommunikációban persze van összevissza beszéd, és lehet hallani sok mindent. Én őszintén remélem, hogy azok az érvek, amiket itt elmondunk a parlamentben, azok az érvek, amiket az érdek-képviseleti szervek, szakszervezetek elmondanak a különböző tárgyalásokon a kormány tagjainak, és azok az érvek, amiket az érintettek hangsúlyoznak a nyilvánosság előtt, az interneten és mindenféle módon, meghátrálásra fogják késztetni Orbán Viktort, meghátrálásra fogják késztetni azokat a fideszes képviselőket, akik nyilván nem csak a saját jószántukból nyújtották be ezt az indítványt, nyilván van ehhez valamilyen viszonya a miniszterelnöknek is, annál is inkább, mert úgy halljuk, hogy azért nélküle nagyjából itt egy ablakot se lehet kinyitni. Tisztelt Országgyűlés! „Azok az emberek, akik ma nem munkából élnek, hanem valamilyen ellátást kapnak vagy azért, mert korábban hosszú-hosszú éveket ledolgoztak, vagy azért, mert most a családjukról gondoskodnak, gyermekeket nevelnek, megérdemlik a tiszteletet és az elismerést, kijár nekik az emberi méltóság tisztelete. Na ezt kell megvédenünk, az emberi méltóságot, mindannyiunk emberi méltóságának a tiszteletét kell megvédenünk.” - mondta ezt Orbán Viktor 2007-ben, tőle idéztem. Most pedig ennek az ellenkezőjét csinálják, 180 fokos fordulatot vett a Fidesz, és úgy próbál meg egyes társadalmi csoportokat az ország bajaiként bűnbaknak kijelölni, hogy közben megalázza őket, és olyan társadalmi hangulatot próbál meg ellenük kelteni, ami először a köztisztviselőket érte el, utána
a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási intézetből nyugdíjba vonultakat, a katonákat, a határőröket. (19.30) Aztán majd jönnek a pedagógusok, aztán jön a következő társadalmi csoport. (Dr. Répássy Róbert: Határőrök már nincsenek.) Tehát azt gondolom... - határőr nyugdíjasok, szolgálati nyugdíjasok vannak. Most azért reagálok erre, mert Répássy államtitkár úr itt bekiabál, él ezzel a parlamenti műfajjal, mondván, hogy nincsenek határőrök. Tudjuk jól, hogy a két szervezet összevonásra került, de azért határőr szolgálati nyugdíjasok vannak szép számban, és bizony ez a rendelkezése a kormánynak őket is érinti. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban hallottunk összevissza beszédet a kormány részéről, hogy kiket fog majd érinteni ez a szabályozás. De szeretném azt is világossá tenni, hogy a benyújtott alkotmánymódosítás mindenkire vonatkozik, mindenkire kér jogalkotási felhatalmazást, aki nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, és bármilyen módon szerezte ezt a nyugellátást, akár szolgálati nyugdíjként, akár korkedvezményes vagy korengedményes nyugdíjként. Sőt, azt kell mondjam, hogy a rokkantnyugdíjasok sem kivételek e tekintetben, mert ez a felhatalmazás rájuk is vonatkozik. Azt is meg kell mondanom őszintén, hogy amikor az országgyűlési bizottságban például Répássy államtitkár úrtól arra kértem garanciát, hogy mondja meg, hogy az elkövetkezendő időben például készül-e a kormány arra, hogy az özvegyi nyugdíjat megvonja, mert erről is vannak legendák, akkor az államtitkár úr erre nem tudott garanciát adni. Ő nagyon korrekten a saját minisztériumi kompetenciájában foglalt állást. De azért az nem megnyugtató, hogy egyetlen fideszes képviselő sem mondta azt, hogy nem, ilyenre nem fog sor kerülni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten nagyon sok szolgálati nyugdíjassal találkoztam. Spontán a képviselői irodámban körülbelül 40-en kerestek föl Kaposváron, még jó, hogy nyitva volt a félemeleti terem, mert az irodámban ennyien nem fértünk volna el; Heintz Tamás képviselőtársam, aki a korábbi vitában nem volt itt, most itt van, ő tudja, hogy melyik teremről beszélek Kaposváron. Másnap pedig Nagyatádon több mint száz emberrel találkoztam, akik hihetetlen indulatosan, becsületükben megsértett módon mondták el az érveiket, hogy ez az eljárás miért elfogadhatatlan számukra. És bár egészen szorosan nem tartozik a normaszöveghez, de a témához igen, szorosan tartozik, hogy az a kvázi ajánlat, amelyet a szakszervezetektől tudunk az interneten keresztül, amit a belügyminiszter úr tett a szolgálati nyugdíjasoknak, az is elfogadhatatlan számukra sok ok miatt. Tehát egyrészt figyelembe véve ezeknek az embereknek a szerzett jogát, másrészt a szerzett jogok korlátozása kivételes és rendkívüli indokoltságának szükségességét, valamint a megfelelő felkészülési időt, ahogy ezt az Alkotmánybíróság határozata kimondja, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében ismételten felszólítom arra a kormánypárti képviselőket, hogy vonják vissza ezt az indítványt, és térjenek az alkotmányos útra, az egyeztetés útjára, hogy ha a jövőre nézve bármilyen szabályozást akarnak elfogadni. Ugyanis itt a parlamenti vitában az államtitkár úr állandóan azzal próbálta meg kompromittálni az ellenzéki pártokat, hogy a mi programunkban is volt valami ehhez hasonló. Szeretném nagyon világossá tenni, hogy nem volt. A Magyar Szocialista Párt soha nem írt le olyat a programjában, hogy szerzett jogot akar elvenni nyugdíjasoktól. Soha nem írtunk le ilyet, soha nem mondtunk ilyet, és soha nem csináltunk ilyet. Úgyhogy azt szeretném mondani, hogy foglalkozzunk azzal, ami itt van az asztalunkon. Lehet persze visszamenőlegesen az elmúlt 8 éves lemezt föltenni, ami már elég karcos, de azért önök még szeretik használni, de azt gondolom, most annak van itt az ideje,
hogy vegyék nagyon komolyan azokat a jelzéseket, amelyeket a szolgálati nyugdíjasok adnak önöknek, és térjenek vissza a jogállam útjára. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Képviselő Asszony! Csak jelezni szeretném, hogy Kövér házelnök úrnak azt a gyakorlatát vettem át, amely szerint ilyen esetekben, akár záróvitánál az első frakciófelszólalónál lehetővé tette a teljes általános vitában elhangzottak megismétlését. De még egyszer szeretném mondani, hogy itt négy módosító indítványról van szó. Azt kérem, hogy legyenek szívesek ezekről az indítványokról beszélni. Hozzá kell tennem, hivatkozhatott volna rá, mert van közöttük olyan, amelyik egy teljes paragrafus elhagyását tartalmazza. Azért kérem, jelezzék a felszólalók, hogy mely módosító indítványhoz kívánnak hozzászólni. Miközben, még egyszer mondom, az egyikhez kapcsolódva tágabban is lehetőség van a hozzászólásra. Úgyhogy most várjuk Tapolczai Gergely, a Fidesz képviselőjének véleményét a módosító indítványokkal kapcsolatban. DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmánymódosítás 2. §-ához érkező módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni. A módosító javaslatok lényege, hogy különböző kivételeket fogalmaznak meg. Például az alkotmánymódosítás ne vonatkozzon az özvegyi nyugdíjra, a rokkantnyugdíjasokra vagy a korkedvezményes nyugdíjasokra. Véleményem szerint a módosító javaslatok egyike sem felel meg az előterjesztői céloknak. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, és szükség van az átalakításra. Az alkotmánymódosításnak nem az a célja, hogy az alkotmányon belül részletesen szabályozza ezt a kérdést. A 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvényben is benne van, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Továbbá rögzíti azt is, hogy az anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Ez az elv szerepel a most hatályos alkotmányban is. Az alkotmánymódosítás célja az, hogy a módosítás által olyan törvényt hozhassunk létre, amely nevén nevezi a dolgokat, és részletes szabályozással lehetővé teszi a jelenlegi állapot rendezését. Ettől függetlenül jogos a kérdés, hogy mi lesz a fogyatékossággal élő rokkantnyugdíjasokkal. De az is jogos kérdés: Magyarországon tényleg 650-720 ezer rokkantnyugdíjas él, akik egyben munkaképtelenek is? Tény és való, hogy az elmúlt 20 évben nagyon sokan a rokkantnyugdíjba menekültek, a szociális biztonságot választva ezzel. Ez nagyon megterheli az állami költségvetést és ezen keresztül a három és fél millió aktív munkavállalót. Ehhez hozzá kell tennem, hogy nem a rokkantnyugdíjasok száma és ennek költségvetési vonzata az, ami az államadósság-szakadék szélére sodorta az országot. Ettől függetlenül szükség van a rendszer felülvizsgálatára, de inkább a társadalmi igazságosság figyelembevételével, hogy ténylegesen csak az kapjon támogatást, aki munkaképtelen vagy önhibáján kívül munkanélküli, és ne az ügyeskedők. A nyugdíj legyen nyugdíj! Ne azért kapjon valaki rokkantnyugdíjat, mert fogyatékkal élő; ők inkább kapjanak szociális ellátást, ha valóban nincs tisztességes munkájuk vagy munkabérük. Az már más kérdés, hogy a munkáltatók azok a legtöbb esetben, akik nem mernek, nem tudnak fogyatékos személyeket alkalmazni, mert nem rendelkeznek a megfelelő információval. Arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az a munkáltató rehabilitációs
járadékot köteles fizetni, aki legalább 20 főt foglalkoztat, és a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el az 5 százalékot. (19.40) Ez a kötelező foglalkoztatási szint. Ebből levezetve az állami és a közigazgatási szféra, illetve a versenyszféra több ezer, ha nem tízezer fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű munkavállalót tudna alkalmazni, rehabilitációs hozzájárulás helyett munkabért fizetve. Újra hangsúlyozom, hogy rá kell lépni arra az útra, ami minél több embernek és fogyatékos személynek munkát tud adni, tisztességes munkabért biztosítva a nyugdíj és egyéb támogatások helyett. Sokszor mondjuk azt is, hogy a fogyatékos személyekhez kapcsolódó bármilyen befektetés hosszú távon megtérül adók és járulékok formájában. Ezúton is ismételten kérem a kormányt és képviselőtársaimat, hogy olyan törvényt hozzunk létre, amely megfelelő garanciákat ad arra nézve, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása során megfelelő feltételeket és akadálymentes munkahelyeket is biztosít. Hogyha nem tudnak munkát kapni a fogyatékossággal élők vagy az eddigi rokkantnyugdíjasok, akkor a róluk való gondoskodást is biztosítania kell az államnak. Ezt is törvényben kell rögzíteni. Mindannyian tudjuk, hogy a jövőben rohamosan emelkedik az eltartottak száma, és ezzel párhuzamosan csökken az aktív korúak aránya. Mindannyian látjuk, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható, különösen az aktív, fogyatékossággal élő emberek, illetve a még munkaképes, de korengedményes nyugdíj révén inaktívvá váló állampolgárok nélkül. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője. BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kénytelen vagyok nagyon komolyan vitába szállni Tapolczai Gergely képviselőtársammal. Ugyanis pontosan így lesz inkonzisztens az alkotmány, egyik helyen adnak jogot arra, illetve biztosítják az alapvető jogot, mondjuk, az özvegyeknek, árváknak és a többi, ezen a helyen pedig lehetőséget adnak arra, hogy mindezt elvegyék. Tehát mi azért adtuk be ezeket a módosító javaslatokat, ugyanis a kormány és a Fidesz-KDNP folyamatosan azt hangoztatja, hogy nem kívánnak a bányásznyugdíjakhoz nyúlni, nem kívánnak a korengedményesekhez nyúlni, a rokkantakhoz, illetve özvegyekhez. Hát, mi beadtuk, hogy akkor lássuk, valóban nem akarnak-e. Mindegyiket leszavazták. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy igenis a hosszú távú terveikben az szerepel, hogy lehet, hogy most a rendvédelmi dolgozók, aztán majd szépen sorban mindenki. Ezt bizonyítja az is, hogy az indoklásban felhozzák azt a példát, akikre mondjuk, nem vonatkozik majd adott esetben ez, és kivételt lehet tenni, ilyenek például a 40 éves szolgálati viszonnyal rendelkező nők. Nem azt hozták fel, hogy az özvegyi nyugdíjban részesülők vagy a bányászok, hanem az önök által behozott 40 éves szolgálati viszonnyal rendelkező nők. Tehát ezt szeretném visszautasítani, ez nem megfelelő magyarázat arra, hogy miért nem fogadták el, hiszen pont ettől a javaslattól egyszerűen értelmezési problémák vannak az alkotmányban. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Horváth András Tibor, az MSZP képviselője.
HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is Tapolczai képviselőtársam hozzászólása kapcsán szeretnék szólni. Szóval, pár hete-hónapja még itt arról beszéltek önök a Házban, hogy 120 ezer rokkantnyugdíjast vissza akarnak vezetni a munka világába. Úgy tűnik, hogy nem volt ennyi olyan rokkantnyugdíjas, akivel ezt meg lehetett volna tenni, ezért most a rendvédelmi dolgozók következtek. Szeretnék néhány számadatot pontosítani ahhoz képest, amit Tapolczai képviselőtársam mondott. A Statisztikai Hivatal szerint nem 600 ezer rokkantnyugdíjas van az országban, hanem 330 ezer. Összesen előrehozott és korengedményes nyugdíjas van 172 ezer, van 40 ezer körüli rendvédelmi dolgozó, van 29 ezer körüli nyugdíjas bányász, van 440 művész, 40-nél kevesebb polgármester, illetve 40-nél kevesebb nyugdíjas képviselő. Tehát úgy gondolom, így jön ki ez a közel 600 ezres szám, és egyetértve, az ajánlás 1. pontjában benyújtottakkal szemben, igen, én is szeretném azt hallani a kormánypárt szájából, hogy nem vonatkozik ez másra, de azt is szeretném hallani, hogy a rendvédelmi dolgozókra sem, hiszen szerzett jogokat visszamenőleg ilyen módon elvenni, ez ugyanaz, mint amikor a magánnyugdíjpénztárakat einstandolták. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Sneider Tamás, a Jobbik képviselője. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is úgy gondolom, hogy meg kell hogy szólaljak Tapolczai Gergely képviselőtársam mondandója után, és csatlakoznom kell az előttem szólalóhoz, hiszen úgy látom, hogy ha ez így megy tovább, akkor folytatódik az a kabaré, ami egy héttel ezelőtt folyt ebben a Házban, illetve az a hangulatkeltés, ami folyik akár a rokkantnyugdíjasokkal szemben vagy a szolgálati nyugdíjasokkal szemben. Vasárnap voltam a Duna Televízióban, és ott, amíg mi beszélgettünk - egy ötpárti vitán voltunk -, aláírták a vita alá, hogy Magyarországon 748 ezer rokkantnyugdíjas van. Kérem szépen, ahogy itt is elhangzott, valóban 330 ezer olyan rokkantnyugdíjas van Magyarországon, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be. Hát legyünk már tisztában legalább, főleg az legyen tisztában vele, tisztelt képviselő úr, aki felelősként hozzászól a kormánypárt részéről, legalább ő maga tudja a hivatalos adatokat. A 652 ezer egyébként most egy legújabb adat, ezt nem tudom, éppen melyik statisztikából vagy honnan lehetett kiolvasni, leolvasni. Mindenesetre a tény 330 ezer. És hozzá szeretném tenni, hogy 55 évnél fiatalabb rokkantosított személy mindössze 70 ezer van ma Magyarországon, és ezt azért szeretném tudatosítani, mert önök a kormány múlt hét keddi döntése alapján 120 ezer embert kívánnak visszavinni, ennyi rokkantosítottól kívánják elvenni a nyugdíjat első körben - hozzáteszem -, mielőtt a bányász- és az özvegyi nyugdíjakat is el fogják venni. Kérem szépen, akkor ez azt jelenti, hogy 55 év alatt mindenkit, aki rokkantosított ugyebár, visszaviszünk a munka világába, plusz még 55 év fölött 50 ezer embert legalább. Hát, kérem szépen, nyilvánvalóan ezrével, sőt lehet, hogy tízezres nagyságrendben akadnak csalók ebben a rendszerben, de hogy mindenki, aki le lett rokkantosítva Magyarországon, mondjuk, 55 év korhatár alatt, az csaló lenne, azt kikérem a rokkantosított emberek, a fogyatékkal élő emberek nevében is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Szalay Péter, a Fidesz képviselője. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én kicsit a gyakorlati részéről szeretnék néhány adalékot hozzátenni ehhez
a vitához. A szocialista kormányok idején kétségkívül liberális volt a gyakorlat a rokkantosítás vonatkozásában. Igazából nem is tudom ezt annyira helyteleníteni, mert a munkaerőpiac úgy nézett ki, hogy azok az emberek, akik elvesztették a munkájukat, nagyon nehezen találtak újabb munkát, más munkát, és ezért tulajdonképpen hallgatólagos gyakorlat volt az egészségbiztosító részéről, hogy azok a felső szintű bizottságok, amelyek elbírálták ezeket a rokkantosításokat, kissé liberális gyakorlattal működtek, és ezt tették. Mondom, én igazából nem is tudom ezt elítélni, mert ennek akkor, abban az időszakban megvolt talán a logikai magyarázata. Emlegetjük itt a fogyatékosokat. Na most, nyilvánvalóan sem a rendelet, sem a módosítások nem azokra vonatkoznak, akik egyébként a televízióban mutatkoznak az ügy kapcsán, hogy - mit tudom én - két kezét és egy lábát elvesztett embereket mutatnak, hogy ilyeneket akarna visszaállítani a Fidesz-kormány a munkába, na de ugyan hova. Tehát igazából ezt a média részéről meglehetősen demagóg dolognak vélem. A fogyatékosok közül van olyan, aki természetesen visszaállítható a munkába, mert olyan fogyatékossága van, hogy azzal valamilyen más munkát el tud végezni, tehát a visszaállítás a kulcsszó. És vannak olyanok természetesen, akik mondjuk, láb nélkül, két láb nélkül nem tudnak visszamenni dolgozni, mert hiszen olyan volt a munkájuk - bármi munka, amit ők el tudnának vállalni, az olyan munka volt -, hogy szükség lenne a lábukra. Ezeket nem lehet átképezni 50 vagy 55 éves korukban, mit tudom én, számítógépes szakembernek, mondjuk, egy egyszerű fizikai munkás, tehát nem visszaállítható. Na most, amit egyik jobbikos képviselőtársunk említett, a passzív táppénz. Csak egy pillanatra visszatérnék a dologra. A passzív táppénz… (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen, majd folytatom. ELNÖK: Igen. Biztatom a tisztelt képviselő urat, amennyiben új témát kezd el, és részletesebben ki akarná fejteni, akkor célszerű, ha rendes hozzászólásra jelentkezik be, és nem feldarabolva kell hallgatni a gondolatmenetét. Köszönöm. Most megadom rendes hozzászólásra, tehát tízperces hozzászólásra a szót Vas Imrének, a Fidesz képviselőjének. (19.50) DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Az ajánlási pontok mindegyikéhez, tehát mind a négy ajánlási ponthoz hozzá kívánok szólni. Az ellenzék által benyújtott módosító javaslatok egyike sem felel meg Lázár János és Balsai István képviselőtársaim eredeti elképzelésének (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Hát ezért lettek beadva! - Derültség.), ezért javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezeket a javaslatokat ne támogassa. Az 1. ajánlási pontban Bertha Szilvia és Volner János képviselőtársaim tulajdonképpen arra tesznek javaslatot, hogy az előterjesztők vonják vissza az alkotmány 70/E. § (3) bekezdésére tett javaslatukat. A módosító javaslattal én magam sem tudok egyetérteni, tekintettel arra, hogy nem felel meg az előterjesztők szándékának, valamint nem segíti - és ez talán sokkal lényegesebb - a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát sem. (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Azért módosítjuk! - Derültség az Jobbik soraiban.) A 2., 3. és 4. ajánlási pont, amelyben kivételeket fogalmaz meg az előterjesztő Sneider Tamás és Baráth Zsolt, kivételként próbálják megfogalmazni az özvegyi nyugdíjat, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a bányásznyugdíjat és a korengedményes nyugdíjat. Ezeket a pontokat, az ellenzéki javaslatokat nem tartjuk támogathatónak, mert a képviselőtársaink által szorgalmazott módosítások olyan részletszabályozást tartalmaznak, amelyeket elegendő törvényi szinten is megvalósítani.
Emlékeztetném a képviselőtársaimat arra, hogy itt korábban Schiffer képviselőtársam pont azt kifogásolta, hogy miért kell a nyugdíjszabályokat alkotmányba tenni. Ezek a módosító javaslatok további részletszabályokkal terhelnék az alkotmányt. Köztudott tény, hogy a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában hosszú távon fenntarthatatlan. Ha az ellenzéknek megfelel az, hogy a jelenlegi hiányos nyugdíjbefizetéseket a magyar költségvetésnek kell kiegészíteni súlyos milliárdokkal, és ezzel bizonytalanná teszik a jövő nemzedékeinek nyugdíját és egzisztenciáját, akkor szavazzák le az előterjesztők indítványát. Magyarország jelenleg minden erejével arra törekszik, hogy elkerülje Portugália és Görögország sorsát, és megpróbálja lefaragni az elmúlt két kormányzati ciklus által (Dr. Lamperth Mónika: Azért vesz részvényeket és tőzsdézik!) hallatlan módon felhalmozott államadósságot... (Dr. Lamperth Mónika: Nem írtad le a papírra!) ELNÖK: Tisztelt Képviselő Asszony! Van módja bejelentkezni. DR. VAS IMRE (Fidesz): ...amely megbénítja az egész ország gazdaságát, bizonytalanná teheti a nyugdíjak jelenlegi kifizetését is. Gondolom, hogy ez egyik ellenzéki képviselőtársam érdekében sem áll. Itt nemcsak a tűzoltók, rendőrök nyugdíjáról van szó, hanem mindannyiunk és a jövő nemzedékének nyugdíjáról is. Ha most nem hozzuk meg ezeket a nehéz, de szükséges intézkedéseket, azáltal mindannyiunk időskori ellátását sodorjuk veszélybe. Felhívnám a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra is, hogy 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény rögzíti, hogy az állampolgároknak nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer alapja a felosztó-kirovó rendszer, amelynek lényege, hogy a járulékbefizetéseknek kell fedezni a nyugdíjellátások kifizetését. Ha ez az egyensúly felborul, akkor azt helyre kell hozni. A jelenlegi alkotmánymódosításunkkal megpróbálunk közel 30 ezer embert visszavezetni a nyugdíj világából a munka világába, ezáltal 30 ezer járulékfizető, dolgozó fog nyugdíjjárulékot fizetni, és ezzel a nyugdíjkassza stabilitását megőrizni. Az elmondottakat figyelembe véve kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ne támogassák az ellenzék módosító javaslatait. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból. - Dr. Lamperth Mónika: Nagyon jó beszéd volt!) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem fogom kitölteni a két percet sem, csak fel kívánom hívni a figyelmet a Fidesz-KDNP egészen sajátos demokráciaértelmezésére, amelynek lényege, hogy amelyik módosító javaslat nem felel meg példának okáért Lázár János előterjesztő akaratának, azt nemes egyszerűséggel lesöpörjük, az nincs, az nem létezik. Gondolkodjanak el azon, hogy melyik rendszerből köszön vissza ez a hozzáállás, ez a viselkedésmód, ez a retorika, ugyanis engem, aki még nem is éltem az előző rendszerben annyit, igenis emlékeztet arra, ami akkoriban történt, és mindenféle konstruktív, épeszű, értelmes vitát megállít, megszüntet, lehetetlenné tesz ez a fajta hozzáállás, főleg annak szellemében, hogy a Jobbik volt az egyetlen, amely egyáltalán méltóztatott módosító javaslatot benyújtani ehhez az előterjesztéshez. Önök ezt egy szőnyegbombázással lesöpörték, és gyakorlatilag arra hívják fel a tisztelt Ház figyelmét, hogy ami nem esik egybe az előterjesztő szándékával, tehát ami úgymond a királynak nem tetszik, azt söpörjük le az asztalról. Emlékeztetném önöket, hogy a kétharmad 53 százaléknak köszönhető, a teljes népességen belül alig harmincvalahány százaléknak, és nagyon gyorsan el fog illanni ekkora mellénnyel és ilyen hozzáállással. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
ELNÖK: A következő felszólaló Tapolczai Gergely, a Fidesz képviselője. DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, elnök úr. Csak pár észrevételt szeretnék tenni. Abban egyetértünk Sneider Tamás képviselőtársammal, hogy nem mindenki csaló, aki rokkantnyugdíjas, ugyanakkor figyelembe kell venni a társadalmi igazságosságot is, mert szeretném hangsúlyozni, hogy nem mindegy, hogy ki milyen formában kap rokkantnyugdíjat, vagy ki nem kap más ok miatt. A felülvizsgálat elsősorban a harmadik csoportba tartozó rokkantnyugdíjasokat érinti. Lehet, hogy a KSH adatai szerint 330 ezer rokkantnyugdíjas van, de ha megnézzük a forintosított számokat is, 2011-ben a rokkantsági nyugdíjakra, baleseti járadékra 660 milliárdot költöttünk. Nézzük meg a foglalkoztatási arányt is: Európában 40 százalék körüli a fogyatékosok foglalkoztatása. Itt nálunk 12-15 százalék. Tehát nem logikus a rendszer, pazarló a rendszer. Ezt kellene átalakítanunk úgy, hogy mindenki lássa, hogy rend van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Horváth András Tibor, az MSZP képviselője. HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Vas Imre képviselőtársam mondta, hogy kötelezettségeik is vannak az állampolgároknak. Azok a rendvédelmi dolgozók, akiknek a szerzett jogait, az előrehozott korengedményes szolgálati nyugdíját most el akarják venni, ők azok, akik a magyar társadalomban elmondhatók, hogy a legjobb adófizetők voltak, a legtöbbet fizettek be ebbe az országba. Amikor a rend, az ország védelmére vagy szolgálatára jelentkeztek, lemondtak egy csomó olyan jogukról, hogy nem lehetnek pártok tagjai és minden egyéb. De ha már arról beszélünk, hogy társadalmi felelősségvállalás, az önök soraiban is ülnek olyan képviselők, akik előrehozott nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban vannak, és a mai napig felveszik ezt a nyugdíjat. Ha önök az erkölcs és társadalmi felelősségvállalás alapjáról beszélnek, akkor lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el az a sajtóhír, ahol ezek a képviselőtársaink erről a nyugdíjukról lemondtak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK: Felszólalásra következik Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője. BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én arról a módosítóról szeretnék bővebben beszélni, amely szeretné a nyugdíjakat érintő módosítást megszüntetni, illetve semmissé tenni. Itt elhangzott, hogy a nyugdíjkassza hosszú távon finanszírozhatatlan. Egyrészt felhívnám a figyelmüket arra, hogy nem olyan régen még a választási kampányban azt hangsúlyozták, amikor még a szocialista kormány ellen kellett beszélni, hogy bizony ez a nyugdíjrendszer még akár 50 évig is fenntartható. (20.00) Elég hamar megváltozott a véleményük. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára nem az a megoldás, hogy szépen kiszórjuk belőle a nyugdíjasokat, és előbb-utóbb nem lesznek nyugdíjasok, akiket fenn kell tartani - ez tényleg megoldás valamilyen szinten, de azért mégsem lehet ez a cél -, hanem két fontos dolog van. Az első a munkahelyteremtés, hogy a most meglévő 500 ezer munkanélküli - és ki tudja még,
hányan vannak, akik nincsenek a rendszerben regisztrálva - el tudjon menni dolgozni, és adózzanak; a másik pedig a demográfiai megoldás, ez a hosszú távú, hogy merjenek gyermeket vállalni a fiatalok, és aztán majd legyenek, akik tényleg dolgoznak, és szintén adót fizetnek. Azzal, hogy megpróbálják most először a rendvédelmi dolgozókat visszavezetni a munkaerőpiacra, illetve állományba helyezni, azt remélik, hogy majd a nyugdíjkassza egyensúlya helyre fog állni. Nos, hát lehet, hogy a nyugdíjkassza egyensúlya javulni fog, csakhogy a másik oldalon sokkal több kiadása lesz szintén az államnak, mint amennyit megspórolnak a nyugdíjkasszán, hiszen ígéreteik szerint ezek az emberek meg fogják kapni azt a nettó fizetést, amit most nyugdíjként kapnak - ez belügyminiszter úr szájából hangzott el az egyeztetésen -, akkor viszont erre még jönnek a járulékok, adók, és ezt a 40 ezer embert fel is kell szerelni egyenruhával, felszereléssel, ami körülbelül egy százmilliárdos tétel lesz. Ezt nem hangoztatják a médiában, hogy azért ez a másik oldalon egy igen komoly hiányt fog majd generálni, és a fizetések és járulékok kapcsán folyamatosan nagyobb kiadása lesz az államnak, hiszen ezt is adókból és járulékokból kell finanszírozni. Aztán egy kérdésem lenne, hogy miért mindig a 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkező, 40 éves rendvédelmisekre hivatkoznak, mint társadalmi igazságosság vagy igazságtalanság, ugyanis ezeknek az embereknek a zöme 50 év feletti, és legtöbbjüknek 30 év szolgálati viszonya van. Hol van a társadalmi igazságosság, amikor valaki elvállal bizonyos kötelezettségeket - lemondott sok mindenről, vállalt alacsony fizetésért abnormális munkabeosztást, a család életében nem tudott részt venni, adott esetben életveszélyről is szó volt -, ezért cserébe ígértek neki juttatásokat, például a korkedvezményes nyugdíjat. Ő ennek tudatában vállalta a saját kötelezettségeit, teljesítette a saját oldalát, és aztán most egyszerűen azt mondja az állam és a társadalom, hogy hát, köszönjük, hogy amikor kellett, akkor kockáztattad az életed; innentől kezdve, hogy megtetted a kötelességed, most már naplopónak tekintünk, és élősködsz a társadalmon, tessék visszamenni dolgozni. Tényleg úgy gondolják, hogy ez a társadalmi igazságosság? A rokkantakra visszatérve: szó volt a rendszer felülvizsgálatáról. A rokkantakat minden évben felülvizsgálják, hogy valóban rokkantak-e, tehát itt nem kell még külön rendszer, hanem arra kellene megfelelő ellenőrzést és szankciókat kidolgozni, hogy ne mehessen el senki adott esetben megjátszás vagy megfelelő kapcsolatok révén úgy rokkantnyugdíjba, hogy valójában nem beteg. Erre kellene kidolgozni megoldást, de erre nem az a megoldás, hogy fogjuk, és mindenkit visszaszórunk, hogy menjen dolgozni. A következő kérdés, hogy most éppen a rendvédelmisek meg a rokkantak - és mikor jön a következő társadalmi réteg? Mikor találják majd ki, hogy mondjuk, a minimálbéresekkel is kell valamit kezdeni, hiszen ők is a társadalmon élősködnek, belőlük is van néhány százezer, akik minimálbérre vannak bejelentve. Az állami dolgozókra már rendszeresen mondják, hogy henyélnek meg láblógatnak, őket már kikezdték a megfelelő törvények kapcsán. Aztán majd jönnek azok, akik rendesen adóznak, de sok a fizetésük, hiszen ők be vannak jelentve, akkor ők a gazdagok, őket kell majd valahogy megszorítani. Tehát úgyis mindig mindenkire fognak találni valamit, amivel a többieket ellenük próbálják hergelni. Vegyék már észre, hogy lassan azért a társadalom is kezd ébredni, és nyilván vannak még, akik elhiszik ezeket a hergelő - nem is tudom, minek nevezzem - mondatokat, de azért egyre többen látják már, hogy mindig éppen valakire sort kerítenek. Itt mondanám el, hogy azért akikre önök hivatkoznak, hogy 38 meg 40 évesen elmennek nyugdíjba, és milyen magas nyugdíjuk van, az három kategória: a tűzszerészek, a kommandósok, illetve a hangsebesség fölött repülő vadászpilóták. Ők azok, akik viszont olyan mértékben elhasználódnak, valóban már 35-40 éves korukra, hogy képtelenek folytatni ezt a munkát, és ők is csak úgy mehetnek el, hogy nagyon komoly orvosi vizsgálaton esnek túl. Aki nem így megy el, az nyilván korrupció révén tudott elmenni, de akkor megint nem az
a megoldás, hogy ezeket az embereket visszalökik a rendszerbe, kezdjenek, amit akarnak, és vagy lesz munkájuk, vagy nem, hanem akkor megint csak az ellenőrzés és a szankció a megoldás. Felhívnám a figyelmet arra, hogy amennyiben ezt megszavazzák, akkor a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fogunk fordulni. Nyilván évekig el fog húzódni ez a per, de egészen nyilvánvalóan az lesz a végeredménye, hogy el fogják marasztalni Magyarországot, és kötelességszegési eljárást fognak indítani, nagy büntetéssel, és kártérítést kell majd fizetni visszamenőlegesen. Ez több száz milliárdos tételt fog jelenteni majd az akkori kormánynak és az állam akkori helyzetében. Tehát ilyen csontvázat ne hagyjanak a szekrényükben, ha már egyszer most arra hivatkoznak, hogy ki akarják rángatni a csontvázakat, és rendbe akarják tenni az országot. Ez nem a megfelelő módja ennek, hanem ez pontosan olyan helyzetet fog teremteni, amivel majd később ingathatják meg az akkori költségvetést. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Felszólalásra következik Heintz Tamás, a Fidesz képviselője. DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő ajánlás 1. pontjához szeretnék hozzászólni, amelyben Bertha Szilvia és Volner János képviselőtársaink azt javasolják az előterjesztőnek, hogy a törvényjavaslat új (3) bekezdését, amely a nyugellátások rendszerén kíván változtatni, hagyja el; az előbb is hallottunk erre felszólítást. Az elmúlt héten én is kaptam számos levelet választókerületemből, nem csak Lamperth Mónika, nyugdíjas rendvédelmi dolgozóktól természetesen, akik elmondták, hogy napok óta hergelik őket az ellenzéki pártok, és tüntetés tüntetést követ, mint ezt tudjuk. (Moraj az MSZP és a Jobbik padsoraiban. - Szabó Vilmos: Óóó!) Bár a jelszó az: a juss jár; a jog meghalt, ha elveszik a jusst - hirdetik nagy szóval az ellenzék soraiból, hallottunk erre bőségesen a példát, de ha csak ennyi lenne a baj, ma nem kérek szót, és szóra se érdemes az egész. Ha a törvény bírálói, akár hatásainak elszenvedői nem lépnek egy lépést hátrább, sosem fogják megérteni a lényegét, hogy miről vitázunk tulajdonképpen. Szerintem az ellenzék vagy nem érti, vagy nem is tudja, hogy mit csinál. A helyzet ugyanis ma sokkal súlyosabb, mint hogy a szerzett jog szentségének védelmében álszentként tetszelegjenek azok, akik a jelenlegi helyzetet előidézték. Az a helyzet, hogy aki még eddig nem vette volna észre, nagyon nagy a baj, valódi szabadságharcot vív az ország, és ebből a harcból mindannyiunknak ki kell venni a részünket, még a korkedvezménnyel nyugdíjba távozó egészséges embereknek is. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Látom, ébred az ellenzék; örömmel. (Közbeszólásra:) Akkor ezt is írják! Illyés írja valahol: az az ország, amely több embert tesz sírba, mint bölcsőbe, az föleszi a készet, végül teljes önmagát. Ez van: aki nem ebben a szellemben gondolja végig a törvénykezést, az szerintem a felszínt látja, és persze, tud mindig találni magának megfelelő partnereket. Fölesszük a készet? Hát, már fölettük. S ha a politikai gyávaság nem tartotta volna vissza a korábbi kormányzó pártokat attól, hogy cselekedjenek, és elkezdjék, mondjuk, 8 évvel ezelőtt azt a struktúraátalakítást, amelyre szükség lett volna, amelyet most a Fidesz felvállalt, ma nem lenne válság az országban. De nem tettek semmit a szocialisták, csak hitelért szaladgáltak ide-oda; oda persze, ahol még egyáltalán szóba álltak velük, és így talált rájuk az IMF. Ez okozza a jelen szinte megoldhatatlannak tűnő gondjait. Egyrészt a struktúraátalakítás folyamata elindult végre, másrészt mi fizetjük jó szavú elődjeink hitelcsomagját, amely arra volt csak elég, hogy a rendszert változatlanul fenntartsa, és ezzel az önmaguk által gerjesztett 2006-os tüntetéssorozaton kívül megkerültek, megúsztak minden szunnyadó feszültséget, válságot, és ennek az árát fizeti ma az ország. A szocialista kormányzás 8 éve nagyon sokba került, és kerül még sokáig: csak a 2008 őszén felvett 4,9
milliárd eurónyi IMF-hitel törlesztése jövő évtől kezdve 2006-ig negyedévenként több mint 200 milliárd forint lesz. Ezt önök pontosan tudják, el kellene mondani az embereknek is. Tisztelt Ház! Ha kifizettük a szocialisták ránk hagyott hiteleit, még mindig itt vannak a mindennapok sárga csekkjei: a nyugdíjkassza, az egészségbiztosító költségvetése, a közoktatás, a közlekedés, az önkormányzatok kiadásai és költségvetései. Ezeket a sárga csekkeket, legalábbis részben, mi is hitelből fizetjük, de éppen a struktúraátalakítás miatt már kedvezőbb a piaci helyzet, és ezért olcsóbban tehetjük ezt. Ha ez nem így lenne, nekünk is csak az IMF-hitel maradna (Szabó Vilmos: Fog maradni!), annak pedig beláthatatlan következményei lennének. Eddig nem értettem, hogy honnan veszik a bátorságot azok, akik az országot külföldön le akarják vagy igyekeznek erősen lejáratni. Mi az indokuk? Most már tudom. Az ilyen külföldi hőzöngéseknek médiatörvény, alaptörvény, romakitelepítési színjáték kapcsán az az egyetlen célja (Moraj az MSZP padsoraiban.), hogy az ország pénzügyi hitelképességét aláássák, akár az ország általános megítélésének lerontása árán is. (20.10) Mert ha ez sikerül nekik, akkor a piac nem finanszíroz tovább, és piacképes adósok sorából ismét az IMF-adósok közé kerülnénk át. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Melyik ponthoz szól hozzá?) Mondtam már: az 1. ajánlási pont, nem figyelt az elején, képviselőtársam. Sokan dolgoznak az országért, ki érte, sajnos ki ellene. Nekik csak annyit tudunk mondani: kár, hogy így tesznek, de azért is elkerüljük az államcsődöt, beindulnak a kedvező gazdasági folyamatok, és a munkaalapú társadalom ismét magára talál Magyarországon. De ez egy hosszú és nehéz harc lesz, amelyben mindenkinek megvan a feladata. Aki pedig a kialakult helyzetért felelős, az most hangosan kiabál a Fideszre mint károkozóra, és látszólag a bajban lévők mellé állva provokálja, tüzeli őket, mert a nyomor, a szegénység felelősért kiált. Tudjuk jól, a mélyszegénységben élők törvénytiszteletét koptatja a szükség, elfogy az egymás iránti szolidaritás és kötelező türelem. Ezt használják fel az ellenzéki pártok különböző csoportjai, hogy tovább nehezítsék az emberek mindennapjait, és politikai, etnikai zavargások felé terelik az országot. Ez a veszélyhelyzet alapos indok arra, hogy az egészséges, és ismétlem: egészséges rendőrtisztnek, tiszthelyettesnek, akinek ma nincs dolga, nem dolgozik, a közbiztonság megőrzésében és helyreállításában nélkülözhetetlen szerepe volna. Nem az a megoldás, hogy nyugdíjas rendőrként segít önkéntes önvédelmi csoportok felállításában, mert amúgy volt rendőrként a számtalan joghézag miatt keveset tudott tenni a rábízottakért. Nem, ez nem megoldás, a reaktiválás igen. Ha a honvédség állományát nézzük, számos tiszt szívesen vállalna tartalékos tiszti beosztást. A tiszteket vissza lehet biztosítani tartalékosnak, mert tartalékos katonát is meghagyott az előző kormány vagy 16 főt, nem darabot. Rájuk pedig nagy szüksége lehet az országnak, mint ez már többször világossá vált az elmúlt egy évben. A tiszthelyettesek nyugdíjszerző idejébe a szakközépiskolás évek is beszámítanak, így előfordulhat az, hogy 38 évesen nyugdíjba mennek, mert 25 év szolgálati idővel ezt megtehetik. Ez tarthatatlan az ország jelenlegi állapotában is, nem bántva, nem sértve senkinek a jogait. Akkor, amikor a nők esetében a 40 éves szolgálati viszonyba nem tudtuk beszámítani a szakmunkáséveket, a szakközépiskolai, egyetemi éveket, akkor náluk ezt hogy tesszük meg, hiszen erre pénzünk nem volt, hogy a nőknél ezt megtegyük. Tisztelt Képviselőtársaim! Május utolsó vasárnapján, így a következő vasárnap is megemlékezünk a hősök napjáról, megemlékezünk a katonahősökről. Minden beszédben évek óta a régmúlt hőseit állítjuk példaképül, bár az afganisztáni szerepvállalás kapcsán vannak
ismét magyar hősi halott katonák. Idén hősök napján az élő katonákhoz, rendőrökhöz, tűzoltókhoz szólunk, és kérünk tőlük áldozatot, nem az életüket; komoly, váratlan helytállást, amely a hivatásuk része. És nekik is, önöknek is, tisztelt képviselőtársaim, hangozzék el egy gondolat Gyóni Gézától, egy olyan gondolat, amit sokat idéztek már az úgynevezett tét nélküli hősök napján, mert most nagy a tét, hölgyeim és uraim. „Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak / Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak! / Hogy esküdne mind-mind, / S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert, / Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent: / Magyar vérem ellen soha-soha többet! / Csak egy éjszakára küldjétek el őket.” Ezen okból a módosító indítványt nem tudom támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Répássy Róbert államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Én ahhoz szeretnék hozzászólni, amiről úgy gondolom, hogy talán felelős vagyok, ez a bizonyos alkotmányossági probléma, a szerzett jogok kérdése. Én azért a figyelmébe ajánlanám minden egyes hozzászólónak, hogy a szerzett jogokkal szemben állhat, vagy szembeállítható vele egy másik nagyon fontos alapjog, ez pedig az állampolgári jogegyenlőség. Tehát a szerzett jog és a jogegyenlőség, mint ahogy egyébként a polgári társadalmak alapja a polgári jogegyenlőség, az számos esetben szembekerült már a történelem folyamán, és az a helyzet, hogy ez a szerzett jog, amit önök hangoztatnak, most is a jogegyenlőséggel áll szemben. Mert ugyan vajon miért ne állna szemben, miért ne lenne szembeállítható az, hogy valaki 45 évesen nyugdíjba vonul azzal szemben, aki 65 évesen kell hogy nyugdíjba vonuljon? A jogegyenlőséget is tiszteletben kellene tartani, és a jogegyenlőséget is szem előtt kellene tartani. Nem szerzett jog egyébként az, hogy ezek a korengedményes vagy szolgálati nyugdíjasok 100 vagy 120 százalékos nyugdíjat kapnak - ez nem szerzett jog, ez tévedés. Mint ahogyan nem szerzett jog, hogy adómentesen kapják például a nyugdíjukat. Tehát lehet változtatni, és a szerzett jogok eddig nem terjednek már bizony. Ami pedig még egy megjegyzés, az persze politikai megjegyzésem a Jobbik számára. Én nem egészen értem, hogy önök miért védik azokat a szolgálati nyugdíjas rendőröket, katonákat, akiknek az én számításaim szerint minimum a nyolcvanas években kezdődött el a rendőri vagy a katonai karrierje. Azt hittem, hogy önök a rendszerváltás előtti állampárti időket még ilyen formában sem akarják támogatni (Dr. Gyüre Csaba közbeszól.), hogy olyan rendőröket támogassanak, akik 25 vagy 30 évvel ezelőtt kezdték el a munkájukat. Legalább ebben értsük már egymást, hogy azért nem kellene azt a munkát elismerni, amit egyébként a Kádár-rendszer szolgálatában végeztek, és azt úgy kellene tekinteni, mint szerzett jog, akkor, amikor a nyolcvanas években kezdték el a rendőri pályájukat, és szerzett jognak tekinteni most, a demokráciában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Sneider Tamás, a Jobbik képviselője. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Először csak Heintz Tamás képviselőtársamhoz szeretnék két gondolatot hozzászólni. Egyébként sok mindennel egyetértünk, sok mindennel nem, ami itt elhangzott, de azt mindenképpen el szeretném mondani, hogy az előző szocialista 8 év időszakában azért történtek már
megszorító intézkedések a nyugdíjasokkal kapcsolatban, tehát ez nem csak a Fidesznek az egyedüli sajátossága. Ezt már megtette a Szocialista Párt is, hiszen ne felejtsük el, hogy a 13. havi nyugdíjat a Szocialista Párt vette el, ugyebár nem is olyan túl rég, tehát ilyen tekintetben, a nyugdíjasok megszorítása tekintetében a szocialisták is igenis, már szereztek érdemeket a magyar társadalomban. Viszont mindenképp azt is el kell mondani, hogy annak idején önök is támogatták a rehabilitációs járadék, illetve a rehabilitációs időszak bevezetését, amit ugyancsak a Szocialista Párt indított el. Ez nem másról szólt gyakorlatilag, mint hogy megpróbálják visszavezetni a munka világába azokat a személyeket, akik rokkantnyugdíjakat kaptak, rokkantosítva voltak, és ez egy pozitív példa volt, akárhogy is nézzük, önök is támogatták annak idején, a Jobbik nem volt benn a parlamentben. Tehát ezzel szerettem volna kiegészíteni ezt a felszólalást. Répássy úrnak is, ha már kétperces reagálást kaptam, szeretnék nagyon röviden válaszolni. Engem viszont megdöbbent ez a hozzáállás. Akkor akár azt is mondhatjuk, hogy a Fidesz frakciója politikai okok miatt kívánja elvenni 30 ezer embernek a nyugdíját azért, mert néhány évet a szocialista rendszerben nyilván kezdő rendőrként, kisrendőrként szolgáltak. Hát, azért ilyen bosszúálló típus nem a Jobbik, azt hozzá kell tennem, mert akkor mondhatnánk azt, hogy aki 2006-ban rendőr volt, mind szereljük le, mert ugyebár éppen engem is agyba-főbe vertek nem is egy alkalommal az elmúlt négy év folyamán, meg elhurcoltak. Le kell szögezni, hogy mi azért mégiscsak keresztényibb elveket vallunk, és nem a bosszú népe vagyunk, aki szereti ezt hangoztatni, és így gondolkodik. Úgyhogy mi ezt határozottan visszautasítjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Répássy Róbert államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Szó sincs bosszúról, legfeljebb arról a bizonyos jogegyenlőségről van szó. De önök, amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor tényszerűen, azt tudom mondani, hogy azokat védik, többek között azokat védik, akik egyébként szolgáltak rendőrként, bocsánat, nem bányászként, hanem rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Azért ez mégsem ugyanaz a kategória. És annyit még a szerzett jogokról, hogy önök benyújtottak egy olyan alkotmánymódosítást, amely arról szól - egyébként politikailag egyetértek vele, jogi aggályaim vannak vele -, hogy az előző rendszerben bizonyos állami vezetői vagy párttisztséget betöltött személyektől vegyük el a nyugdíjat. Bocsánatot kérek, de mi a logikai különbségtétel, mondjuk, egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között, aki az előző rendszerben ilyen tisztséget töltött be? Hadd kérdezzem már meg, hogy vajon az egyik mitől fogadható el szerzett jogként, a másik meg miért utasítandó el. Mert tényleg azt tudom mondani, hogy legalább valamilyen elvi alapon álljanak a javaslataikkal. Én hajlamos vagyok arra, hogy bizonyos... - én nem értek egyet azzal, hogy a szerzett jogok ilyen értelemben sérthetetlenek. Egyáltalán nem gondolom azt, hogy például a Kádárrendszerben, mondjuk, a megyei pártbizottságon dolgozó Szűcs Erikának a szolgálati idejét be kellene számítani a nyugdíjkorhatárába, vagy más hasonló példát lehetne mondani. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Dr. Harangozó Tamás: Nézzünk már körül már egy kicsit.)
(20.20)
Nagyon szívesen elmondom a saját frakciómban is. De jó, majd hogyha találunk olyat, aki a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára volt, mint Szűcs Erika, akkor én fogom kérni a frakciónkban, hogy azt ne számítsák be a nyugdíjkorhatárába. De kérdem én, hogy ugyanez a rendőrökre miért áll meg? A rendőröknek miért ismerjük el ezt automatikusan, minden fenntartás nélkül? Önök miért ismerik el szolgálati nyugdíjra jogosító időként például a 80-as évek Kádár-huszárainak a munkáját, miközben azt mondják, hogy a pártállam más tisztségviselőinek a munkáját nem ismerik el? Erre adjanak magyarázatot! (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Harangozó Tamás, az MSZP képviselője. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért nyomtam az elején is kétperces gombot, merthogy szerintem nincs értelme ebben a vitában többet beszélni, képviselőtársaim. Nemcsak azért, mert az érdemi előterjesztők közül senki nincs itt, se Lázár János, se Balsai István. Balsai István a vita elején hagyta el a süllyedő hajót; innen is kezeit csókolom Talabér kisasszonynak, mint társelőterjesztőnek, egyébként, aki nyilvánvalóan még ma vissza fogja vonni az előterjesztést, hiszen bizonyára önök is olvasták, hogy Pintér Sándor és Orbán Viktor meghátrált a mai kormányülésen, és nem kívánja a kormány mégsem elvenni a rendvédelmi nyugdíjakat. Köszönjük szépen, akkor valószínűleg, ha Lázár János nem hazudta tele és önök nem hazudták tele az országot az elmúlt egy hétben, akkor érdemét vesztette ez a javaslat, és még a mai napon vissza fogják vonni. Nyilvánvalóan nem, képviselőtársaim. Az óriási nagy szabadságharcba, amibe majd beledöglik ez az ország, képviselőtársaim, abban önök egy olyan konvergenciaprogramot tettek le a külföld asztalára és az Európai Unió asztalára, amelyben 3000 milliárd forintot vonnak ki a költségvetésből, és amelynek részeként magyarul is és angolul is világosan leírták, hogy jövő január 1-jéig minden korhatár alatti nyugdíjellátást megszüntetnek vagy átalakítanak. Pont. Erről szól ez az előterjesztés, amelyik a parlament előtt van, az összes többi az handabanda. Képviselőtársam! Ha esetleg a miniszterelnök úr szavait nem figyelnék, ma délután bejelentette, hogy annak az elképesztő fránya, rusnya IMF-nek a pénzéből, 500 milliárd forintnyi pénzből, az IMF pénzéből, amit az előző szocialista kormány nem költött el, most az orosz elvtársaktól visszavásárolta a MOL-részvényeket. Képviselőtársam! Erről beszélünk, miközben a nyugdíjakat meg el fogják venni az emberektől. Ez a vita parttalan, fölösleges. Értem a Jobbik szándékát, hogy lebuktassa önöket abban, hogy kiről van szó ebben a módosításban meg kiről nem; a konvergenciaprogramban világosan, magyarul le van írva, hogy mindenkiről szó van, és jövő januárig le is fogják darálni ezeket az embereket. Köszönöm szépen, ennyi volt. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője. BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Répássy Róbert államtitkár úrnak szeretnék reagálni. Itt folyamatosan a jogegyenlőséggel dobálózik, de a jogokhoz kötelezettségek is tartoznak. Ha valakik nagyobb kötelezettséget vállalnak, ez egy szerződés volt az állammal, hogy akkor bizonyos jogokat kapnak, ilyen jog a korkedvezményes nyugdíj.
Tehát ezt kellene már egy kicsit a társadalmi igazságosság asztalára letenni, hogy ez egészen egyszerűen egy szerződés. A következő kérdésem, hogy mégis milyen morális vagy erkölcsi alappal fognak új életpályamodellt kínálni akárkinek, hogyha most így megszegik ezt. Az lesz a szlogenje, hogy ezt kínáljuk, és úgyis megszegjük, ha úgy gondoljuk? Mi lesz a szavahihetősége a kormány által ajánlott bárminek? Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Én is Répássy Róbert államtitkár úr szavaira reagálnék. Az a nagyon nagy különbség, most már ez az egy év világosan kirajzolta, hogy a Jobbik a megoldásait, a nemzet érdekében elképzelt megoldásait abszolút jogállami keretek között kívánja megvalósítani. Ez lenne az a közös cél, az a terep, amiben együtt szeretnénk működni a nemzeti együttműködés kormányával, csak nagyon kevés kinyújtott kezet találunk erre. Hogy konkrét példát mondjak, igenis azt mondom, hogy a pártállami időszakban vezető tisztséget betöltő személyek eltávolítása a közhatalomból, az teljes mértékben alkotmányos és jogállami megoldás lenne, mint ahogy ezt megtették Csehországban és több más, volt kelet-európai, közép-kelet-európai országban. Nálunk is meglenne ez a lehetőség, elő is terjesztettük a javaslatot, várjuk ennek a támogatását. Közös erővel söpörjünk, csináljuk már meg azt a tavaszi nagytakarítást, ami olyan régóta elmaradt! Ugyanakkor meg a nyugdíjak felülvizsgálata körében szintén ugyanezen okból, mégpedig azt, hogy akik egy önkényuralmi rendszer vezető tisztségviselőiként irányították azt az embertelen rendszert, amelynek egyébként elemeiben már sokkal több emberséges arca látszódik most már, húsz év után, mint annak idején ez feltűnt; tehát igenis azt gondolom, hogy ezeknek a nyugdíjaknak a felülvizsgálata is teljes mértékben belefér. És a 2006. őszi rendőr felelősök felelősségre vonása területén viszont még mindig nem történt elég lépés, és mi ezt folyamatosan követeljük. Ez nem jelenti azt, hogy réges-rég túlléphetünk azon az alapelven, amit a jogállamiság jelentene. Tehát igenis a szocialista kormányzat időszaka alatt a jogállamiságot zárójelbe tették, felfüggesztették, és mi azt vártuk, azt követeltük, az összes alapvető jogot korlátozó jogszabály hatályon kívül helyezése mellett, nem tették meg, ehelyett most kitaláltak olyan jogszabály-előterjesztéseket, amelyekkel a jelenlegi, egyébként érvénytelennek tekintett alkotmányba kívánnak beemelni olyan diszkriminatív rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint sem lehetne alkotmányosan megcsinálni. De miért tették ezt az alkotmányba? Azért, hogy az Alkotmánybíróság elé ne kerülhessen ez az előterjesztés. (Az elnök csenget.) Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces reagálásra következik Répássy Róbert államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Gaudi képviselő úr, éppen azok, akiket ön említett, azok a 2006-os rendőrök, akiknek a nevéhez túlkapások, törvénysértések fűződnek, a híradásokból tudjuk, hogy ők már rég szolgálati nyugdíjba mentek, leszereltek, és most önök védik az ő érdekeiket is. Gratulálok ehhez! (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Heintz Tamás, a Fidesz képviselője. DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Éppen úgy elfogytak a szocialisták most, mint ahogy elfogytak akkor, amikor felelősséget
kellett vállalni - még másfél tagjuk itt van -, pontosan ezt csinálják. Azért lássuk már be, hogy amiről mi itt vitázunk, és próbáljuk elhitetni egymással, hogy van nekünk konfliktusunk egymással úgy általánosságban, de rájövünk közben, hogy valóban a nyakunkba akasztottak egy irdatlan adósságot, ami alatt alig nyög az ország, és még a teremből is kimennek! Miközben Hegedűs Tamás távoztában még idelökte ezt a 3000 milliárdos forintos kivonást, de ez éppen arról szól (Közbeszólások: Harangozó Tamás.), hogy amit művelnek… Bocs! Harangozó Tamás. Elnézést kérek! Ajjaj-jaj! Részvétem! Bocs, ez már halálok, tudom, ez komoly dolog volt, bocsánat! Szóval idelökte ezt a 3000 milliárd forintos elvonást, ami éppen arról szól, hogy próbáljon az ország comme il faut-vá válni, ha szabad ezt a régies, bár polgári körökben polgárias körökben - még elmondható kifejezést arra, hogy valaki egy kellemes, kedves, vele üzletet kötő fickó lehet. Mert ezen megy a munka. Ezért kell a megszorítást megtenni, hogy banki piacképes legyen az ország. És ezért még nagyobb bűne ez azoknak, akik ezt megteszik, hogy az országot lejáratják, mert miközben a 3000 milliárdot valóban ki kell vonni a rendszerből, hogy a banki szféra piaci része elfogadjon, közben ők elmennek, és a roma sefteléseket lejátsszák, hogy tessék, mit művelünk itt mi, deportáljuk a romákat, milyen alaptörvényünk van, kérem szépen, antiszemita, mocskos egy társaság maradt az országból. Ezt érik el, miközben valóban mindenkinek meg kell fizetni a 3000 milliárd árát, éppen azért, hogy ne az IMF legyen csak a sarokban. Erről szól a történet, tisztelt képviselőtársaim! Szerintem ezt azok is tudják, akik sietve elhagyták a termet. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Németh Zsolt, a Jobbik képviselője. NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Engem is szintén államtitkár úr szavai ihlettek meg, amikor azt mondta, azt kérdezte ironikusan, hogy miért védjük az úgynevezett Kádár-huszárokat, azokat a rendőröket, akik a 70-80-as években mentek rendőrnek. Én csak így rágoogle-iztam, rákerestem Pintér Sándor önéletrajzára, ugyanis hadd idézzek: „Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-től a rendőrség szolgálatában állt.” Államtitkár úr, ez az önök belügyminisztere, aki nem mellesleg 1996-ban szolgálati nyugdíjba, azaz korkedvezményes nyugdíjba is vonult. Ha azok a rendőrök, akiket mi úgymond megvédünk, azok Kádárt szolgálták, akkor Pintér Sándor kit szolgált a 70-es, 80-as években? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Horváth András Tibor, az MSZP képviselője. HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Heintz Tamás képviselőtársamnak mondanám, hogy én egy Fejér megyei közgyűlésből jövök, ott voltam az előző négy évben képviselő, egy olyan megyei közgyűlésben, amit a fideszes többség vezetett, és Répássy képviselő úrnak is mondom, hogy abban a Fidesz-frakcióban több olyan képviselő is ült, aki abban a bizonyos Kádárkorszakban országgyűlési képviselő volt, tanácselnök volt. (20.30) Ott is elhangzott: meg kéne, hogy tisztuljon a politikai élet. Én akkor is azt mondtam, hogy önök először a saját soraikban tegyenek rendet, és ha végeztek, akkor majd beszéljünk erről újra.
Heintz Tamásnak pedig annyit, hogy ugyanebben a közgyűlésben 7 milliárd forintot költött el a fideszes többség, senki nem tudja, mire. De azt tudjuk, hogy havi 360 ezer forintért volt légügyi tanácsadója a megyei közgyűlés elnökének. (Ivanics Ferenc: Ez melyik ajánlási ponthoz tartozik?) Az 1. ajánlási ponthoz. (Derültség.) Valamint reagálok Heintz Tamás képviselő úrra, aki azt mondta, hogy nyolc év alatt a szocialisták tüntették el a pénzt. Rákay Philip úr, polgári nevén Rákay Kálmán úr szóbeli tanácsokat adott havi 600 ezer forintért elnök asszonynak a médiakommunikáció rejtelmeiről (Dr. Gyenes Géza: Minden szava aranyat ért.) - ezek szerint minden szava aranyat ér -, aki ma egyébként a Magyar Televízió főintendánsaként teljesíti ugyanezeket a dolgokat. Azt gondolom, hogy az elmúlt nyolc évben az önkormányzatok eladósításában - ott, ahol a Fidesz vezette az önkormányzatokat - önök is élen jártak, és abból az eladósodási csomagból, amiről beszél, önök is vastagon kivették a részüket. Köszönöm szépen. ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Levezető elnökként lehetőség szerint szeretném a módosító indítványokhoz visszaterelni a vitát, de az első módosítás valóban a beterjesztett nyugdíjakra való javaslatot akarja megszüntetni, és ezzel tágra nyitja a lehetőséget. Ivanics képviselőtársamnak hadd mondjam, aki hangosan kérdezte, hogy melyik ajánlási pontról van szó, most nem tartalmat minősítek, csak házszabályi tágulást: Heintz Tamás képviselő úr felszólalása után nagyon tágra nyílt a vita. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Csak egy mondat Pintér Sándor belügyminiszter úrra. Én nem is védem az ő szerzett jogait, szemben önökkel, akik védik az övét is és mindenkiét, aki a Kádár-rendszerben rendőr volt. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Sneider Tamás, a Jobbik képviselője. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Akkor most már a 3 millió nyugdíjasból körülbelül 2 millió ember retteghet, hogy a Fidesz politikai okok miatt mikor fogja elvenni a nyugdíjukat, hiszen 1990 előtt dolgoztak, és azért kapják a nyugdíjukat. Úgy vélem, ez elég nagy katasztrófa Magyarországon. Mindenképp szeretném megjegyezni, az önöket minősíti, hogy az a néhány tucat vagy esetleg egy-kétszáz rendőr, aki bűncselekményt követett el 2006 őszén, most szolgálati nyugdíjat kap. Ez pontosan önöket minősíti, mert önök nem tettek semmit annak érdekében, hogy kivizsgálják ezeket az eseteket és ezeket az embereket megbüntessék. Most le kell szögezni, hogy a Jobbik nem fogja három év múlva elvenni több tízezer embertől a nyugdíjat vagy a fizetést azért, mert 2006-ban rendőrként szolgáltak Fehérgyarmaton vagy másutt. Viszont ha ilyen pozícióba kerülünk, akkor ki fogjuk vizsgálni azokat az ügyeket, amit önök a mai napig nem tettek meg. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Heintz Tamás, a Fidesz képviselője. DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha lenne mód arra, hogy a szót vissza lehetne vonni, akkor megtenném Sneider Tamás felszólalása után, mert tényleg semmi értelme nincs. Rosszabb, mintha otthon maradtam volna. Inkább maradtam volna otthon, beteget kellett volna jelenteni, mert ennek nincs értelme. (Derültség.) Hiába, tényleg
lépésről lépésre, hogy úgy mondjam, egy tőről fakadva mondja az ember a frankót, hogy értsük már meg, miről van szó. De nem megy. Sőt! Kétmillió nyugdíjas már reszket? Jó. Másrészt tisztázzuk: nem mondjuk azt, ugyanis nem lehet, hogy a szocialisták ellopták ezt a pénzt. Ezt nem lehet ellopni. Ez olyan irdatlanul sok pénz, hogy egyrészt a választópolgár el se tudja képzelni, meg tényleg olyan sok, hogy nincs annyi vagon, amennyibe aranyban be tudnánk rakni. Ez részint kifejezi, hogy mekkora bajban van a magyar vasúttársaság, meg azt is, hogy ez nagyon-nagyon sok pénz. De itt nem erről van szó, hanem arról, hogy nyolc évig nem tetszettek csinálni semmit annak érdekében, hogy ez az iszonyatos, rettenetes felgyülemlett feszültséghalmaz sok esetben a rendszerváltás vagy módszerváltás előttről származva ne gyűrűzzön tovább. Például elvitték a katonákat Lentibe, mondván, hogy itt katonaságnak kell lenni, mert itt van a láncos oroszlán és Lentibe katonákat kellett szerezni. Márpedig ez a hetvenes és nyolcvanas években nem volt könnyű feladat, ezért ígértek nekik rövid távú munkát, meg hogy 20-25 év múlva mehetnek nyugdíjba, aztán lakást. Mindezt azért, hogy menjenek el Lentibe és legyenek ott katonák. Ilyen apróságokon múlt a dolog. Ez egy hosszú régi történet. De egyet nem tudunk elvitatni, azt, hogy az utóbbi nyolc évben nem történt semmi, azt, hogy a szép szavú Medgyessy Péter után, amikor a Fidesz által ott hagyott pénzek ki lettek szórva az 50 százalékos béremelést követően, utána elindult a hazugsággyár, és elindult az, hogy no, ezt most hogy éljük túl. És túlélték egyszer 2006-ban, majd utána Gyurcsány is megmondta - ismerjük az őszödi beszédet, talán hallották -, hogy még egyszer nem csináltak semmit. És ezt megint négy évig eljátszották. Ez került ilyen irdatlan pénzbe, és ezért vagyunk most ott, hogy ezt valakinek végre már rendbe kell tenni. Jó lenne, ha a bűntársakból végre tettestárs lenne, ha ezt az anomáliát elfogadjuk a Jobbiktól. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úrral kell megint vitatkoznom, mert azt hiszem, hogy tőlünk tényleg semmi nem áll távolabb, mintsem hogy védjük azokat, akik 2006 őszének véres valóságát megjelenítették, és utána is fenntartották a Gyurcsány-Bajnai-rendszert. Azt hiszem, tőlünk hallatszódott eddig a legtöbb igény arra az ellenzéki padsorokból, de egyáltalán bármely házbéli padsorból, hogy a felelősségre vonás történjen meg. A kollektív bűnösség elvét azonban nem valljuk. A kollektív bűnösség elvét az önkényuralmi rendszerek vallják, amelyek lehetővé tették, hogy a felvidéki magyarság kitelepítésre vagy majdnem teljeskörűen elpusztításra került, a Délvidéken 40-50 ezer embert azért gyilkoltak le, mert magyar, és a mai napig folyik Képíró Sándorral szemben az állítólagos cselekménye miatt eljárás, amit nem követett el. Nem lehet a kollektív bűnösség elvére helyezkedni. Igenis komolyan kell venni az alkotmányos kereteket. És a Bokroscsomag, amely ellen nagyon is keményen és határozottan tiltakoztak önök is - nagyon helyesen -, és nagyon sok demokrácia iránt elkötelezett ember örült akkor, amikor megszületett az Alkotmánybíróság 43/95-ös határozata, ami azért elég erőteljesen meghatározta azokat a kereteket, hogy hol és milyen formában nyúlhat az állam már korábbi szabályok szerint megszerzett jogosultságokhoz. A nyugellátás ilyen, és a nyugellátáshoz való jog, úgy gondolom, az államtitkár úr által említett egyenlő bánásmód elvével vagy a hátrányos megkülönböztetés tilalmával szemben kell hogy érvényesüljön. A jövőre szólóan teljeskörűen partnerek vagyunk abban, hogy vizsgáljuk felül ezt a rendszert, és abban is partnerek vagyunk, hogy a jogellenesen, ebül, tisztességtelen módon szerzett jogosultságokat - rokkantnyugdíj-jogosultságot vagy bármilyen más ellátást vizsgálják felül. Vagy pedig a mai Btk.-módosítás kapcsán támogattuk azt, hogy büntessék
meg azokat, akik visszaélnek a szociális rendszerbéli vagy bármely más társadalombiztosítási rendszerbéli elemmel, de nem lehet bizonyos alkotmányos kereteket áthágni, még ha a cél adott esetben költségvetési és egyéb szempontból érthető is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Répássy Róbert államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Gaudi képviselő úr, hát mi jogászok tartsunk már össze! Önök itt beszélnek szerződéskötésről a szolgálati nyugdíjasok esetében. Milyen állammal kötöttek szerződést azok, akik a nyolcvanas években beléptek ezekbe a szolgálatokba? Milyen állammal? És milyen állam szolgálatára kötöttek szerződést? Hát legalább azt szögezzük már le, hogy az semmiféle szerződés nem volt! Az egy erőszakszerv volt, az állampárt vagy a pártállam erőszakszervébe léptek be. Ne butáskodjunk már! Jogászok vagyunk! Nem szerződést kötöttek a rendőrök, hanem beléptek egy állami erőszakszervezetbe. Hála istennek, nem kell régre visszamennünk, mert akkor adott esetben még az ÁVO tagjai is egészen jogfolytonosan szerezhettek volna nyugdíjjogosultságot. Nem erről van szó! Amikor megkezdődött Magyarországon a jogállam, akkortól lehet azt mondani, hogy az állam egy bizonyos jogállami szolgálatra, egy rendőri szolgálatra kötelezettséget vállalt. De amiről most itt szó van, azzal kapcsolatban olyan évfolyamok, olyan korosztályok védelméről beszélünk, akik nem kötöttek szerződést az állammal, legalábbis azzal az állammal biztosan nem, amelynek én képviselője vagyok. Mert én egy jogállamnak vagyok a képviselője, és nem vagyok hajlandó elismerni azokat a szolgálati időket, amelyeket nem jogállami körülmények között a nem jogállam erőszakszervében töltöttek. Ezt lehet politikai szempontnak nevezni, de az Alkotmánybíróság számos határozata támasztja alá azt, amit mondok. Számos határozata támasztja alá, hogy 1989-90 előtt nem volt jogállamnak tekinthető Magyarország. Kifejezetten mondom, itt nem a bányászokról és nem is a rokkantnyugdíjasokról van szó, hanem azokról, akik például a Kádár-rendszer erőszakszervezetében szereztek szolgálati nyugdíjra jogosító időt. Tényleg jogászok vagyunk, beszéljük már meg, hogy ne tekintsük egyformának ’90 után meg ’90 előtt ezt a szolgálati időt. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) (20.40) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője. BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót. Az államtitkár úr merőben új aspektusból közelíti meg ezt a benyújtott alkotmánymódosítást. Most már elhangzott politikai indíttatású magyarázat, elhangzott a 2006 miatti bosszú magyarázat, elhangzott költségvetési magyarázat; tehát itt most már mindennel próbálják védeni, lassan már nem is lehet tudni, mi az igazi cél. Hiszen azért aki 1990 előtt volt rendőr, és mondjuk, ment gyilkosokat meg bűnözőket üldözni, az nem egy politikai beosztás volt, tehát azért ezt tegyük már tisztába! A költségvetés, ez elsősorban Heintz Tamás képviselőtársamnak szól: be kell látni, hogy ez a költségvetésen nem fog segíteni, tehát ezek az emberek elvileg állami alkalmazásban maradnak, őket ugyanúgy az állami költségvetésből fogják fizetni, vagy a szociális rendszerbe fognak átkerülni. Tehát például ha a rokkantakat visszahelyezik a munkaerőpiacra, akkor amilyen most a kilátásuk, nem fognak munkát találni, hiszen nincsen, főleg olyat nem, amiből még meg is lehetne élni. Tehát ők mennek a szociális rendszerbe,
vagy majd éhen halnak, így körülbelül ez a két verzió lehet, tehát a költségvetésen ez nem fog segíteni. A 2006-os bosszúhadjárathoz pedig: én nem vagyok jogász, az államtitkár úrral ellentétben, de nyilván a rendőrterror felelőseit büntetőjogilag kell felelősségre vonni, nem pedig 30 ezer ember nyugdíját elvonni emiatt, tehát ez a kollektív bosszú, nem is tudom, egyáltalán hogyan hangozhat el ilyen perspektíva. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Répássy Róbert államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő asszony, nincs szó kollektív bosszúról, de a kollektív védelem sem helyes, erről beszélek. Az, hogy önök kollektíven védenek mindenkit, aki a szolgálati nyugdíjat megszerezte, ez nem helyes gondolkodás, erről próbálom önöket meggyőzni. Önök, azt gondolom, talán értik azt, miért próbálok rámutatni azokra a pontokra, ahol szerintem sántít ez a szerződéskötési elmélet az állam, és mondjuk, a rendőrök vagy a katonák között. Szerintem sántít ez az elmélet, erősen sántít. Hangsúlyozom: a bányászok esetében nem sántít, meg más foglalkozási ágak esetében nem sántít, de azért ez kifejezetten a rendészeti szolgálatok esetében erősen sántít. Gondoljon csak bele, kik esnek bele: mindenféle BM-alkalmazottak beleestek ebbe, például a III/, nem tudom, hányas ügyosztályokon szerzett szolgálati idő is beleszámított ezekbe a szolgálati nyugdíjakba. Tényleg, beszéljünk egy nyelven! Részben jogászként azt gondolom, világossá kell tenni ezeket a dolgokat, másrészt pedig politikai alapon is megkérdőjelezhető, hogy miért kellene az 1990 előtti szolgálati idővel úgy bánnunk, minthogyha ott egy szerződéses jogviszony jött volna létre a mai demokratikus Magyarország és az egykori szolgálatot ellátó személy között. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Horváth András Tibor, az MSZP képviselője. HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Heintz Tamás képviselőtársamhoz csak annyit, hogy a Medgyessyféle 50 százalékos béremelést, ha jól emlékszem, a Fidesz-frakció is megszavazta, a szociális népszavazást is önök kezdeményezték. Az elmúlt 8 évben, ami az egészségügy strukturális átalakításáról szólt, önök ezt megakadályozták. A szocialista kormányok valóban nem akartak hozzányúlni az önkormányzatokhoz, nem akartak járási kormányhivatalokat létrehozni, nem hoztak létre megyei kormányhivatalokat, hogy a kistelepülések önkormányzatait megszüntessék, és ezzel a települések és az ott élő emberek önkormányzási jogát elvegyék. Egyébként itt a szerződésről, Répássy államtitkár úrnak mondanám, amiről itt vitatkozunk, az egyik, ami a rendőrökkel köttetett, a Hszt., az 1996-os keltezésű. A katonákkal pedig az Orbán-kormány alatt jött létre az a szolgálati törvény 2001-ben, amikor önök voltak kormányon, és ebben a törvényben önök ismerték el, az akkori Orbán-kormány ismerte el azt a szolgálati időt, amire most önök azt mondják, hogy nem jár, és ön itt ezt kétségbe is vonja. (Dr. Répássy Róbert: Nem mondtam, hogy nem jár, csak nem szerzett jog, ezt mondtam!) Köszönöm szépen. ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Zakó László, a Jobbik képviselője.
ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Engedjék meg, hogy mint bányamérnök, a bányászokat védelmembe vegyem, mert itt sok szempont elhangzott, jogi, gazdasági, politikai, csak éppen az egészségügyi okokról nem sok szó esett. Nem tudom, itt a jelenlévők közül hányan láttak élő bányászt, szerintem nem sokan. Az is jellemző, hogy a szokásoktól eltérően nem a saját szakterületének megfelelő végzettségű ember nyújtotta be a javaslatot, hanem jellemzően olyan, aki az egész életét bársonyszékben és szolgálati autóban élte le. Visszatérve a bányászokhoz: aki mínusz 30 foktól plusz 40 fokig az olajiparban vagy lent, a szénbányában szilikózisban dolgozik, azokat kérdezzék meg, hogy milyennek érzik az egészségüket, és teljesen mindegy, hogy az átkosban vagy a rendszerváltásnak hazudott időszak után voltak lent a mélyben, ugyanúgy megszenvedték egészségileg a munkát. És a rendőrök között is tegyünk már különbséget! Aki az előző rendszerben a közrendet, közbiztonságot őrizte, vagy pedig helyszínelt különböző gyilkosságok során, tegyünk különbséget a között, aki a pártházat védte - mondjuk, ezek jellemzően munkásőrök voltak -, illetve besúgóként, beépített emberként lapítottak az irodákban. Az önök feladata lenne az előterjesztésben erre javaslatot tenni, mert ha mi tesszük, úgyis lesöprik az asztalról. Répássy államtitkár úr annyiszor hivatkozik a bányászokra mint kivételre, akkor kérdezem: ezt a módosító javaslatot, ezt az utolsót, azt hiszem, a 4. számút miért nem támogatja a kormány? Miért nem tartják tiszteletben a bányászok évtizedekig tartó, mélyben vagy hóban, fagyban végzett munkáját? Hiába mondják, hogyha nem egészséges, nem kell visszajönni a munkába. Lehet, hogy ránézésre egészséges, de ők az átlaghoz képest kétszer annyit dolgoztak, kétszer annyi erőkifejtést végeztek. Ezeket vegyék figyelembe, ne csak politikai szempontokat vegyenek figyelembe! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Heintz Tamás, a Fidesz képviselője. DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bertha Szilvia képviselő asszonynak először is: nincs költségvetési vonzata a törvényjavaslatnak, mondta. Gondoljon abba bele, hogy mondjuk, több ezer tartalékos katona aktív állományba kerül, tartalékos állományba kerül, nem nyugdíjasként ücsörög otthon, és a tartalékos tiszti állományként mennyi feladatot tudnak elvégezni akkor, miközben erre se pénz, se paripa, se fegyver, többek között állami bevétel is keletkezik, jó, mondhatjuk, egyik zsebből a másikba, hiszen akkor ők rögtön adófizető állampolgárok lesznek. Vagy vegyük a rendőröket! Doszpot Péter, aki az MSZP soraiban üldögélt néhány évet, elismerte, el is mondta, hogy rendkívül sok képzett, egészséges ember jelentkezik azon a civil pályán, a maszek versenyszférában, ahol arra a tudásra, amelyet megszereztek közrendőrként, a köz számára létrejött rendőrségen belül, azok még 20, 30, 40 évig éljenek, Isten éltesse őket sokáig, kamatoztatják a magánszférában. Miért nem jó ez nekünk? Önök miért gondolják azt, hogy a rendőrség megerősítése nem lenne alapvetően fontos ebben a jelenlegi helyzetben? Biztos, hogy a Magyar Gárda fogja jelenteni a megoldást a közbiztonság esetében? Nem inkább a rendőrséget kellene megerősítenünk? Horváth Képviselő Úr! Egészségügyi reformot hiúsított meg a Fidesz mint párt akkor, amikor a szociális népszavazást el tudtuk érni. Mi akkor azt értük el, hogy ne tudják eladni az egészségügyi járulékokat, ezt sose felejtse el, képviselőtársam, amíg él, mert erről volt szó. Egy koncepciós, minden nélküli handabandázás közben a liberálisok magukat rávették arra, hogy el akarják adni a még mindig 670 milliárdnyi egészségügyi befizetéseinket, az került volna magánkézbe; szerencsére megúsztuk.
És még egyet. Az önkormányzatokat hagyták szabadon? Lamperthre emlékezzenek elment már haza, messze van Kaposvár -, a mondata: uraim, nyugodtan legyenek addig (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.), amíg én itt vagyok, tudjuk a dolgunkat, nehogy azt higgye, hogy a Fidesz fogja a pénzt osztani. Megvan a mondat? No, így vigyáztak ránk az elmúlt négy évben a szocik! Köszi! Minden jót! (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Sneider Tamás, a Jobbik képviselője. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Répássy Róbert képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy én mindenképpen nyilvánvalóan azon leszek, érthető módon, hogy a Fidesz ne nyerje meg a következő választást, de azért azt sem szeretném, ha a tőlünk jobbra ülő baloldaliak nyernék meg a következő választást. Ezt azért mondom, mert ön szerintem olyan vizekre evezett ebben a témában, hogy amikor gyakorlatilag a 90-es évek előtti nyugdíjra való jogosultságot pendítette meg, hogy az nem jár az embereknek, azoknak, akik a Kádár-rendszerben dolgoztak, éltek vagy szolgáltak, higgye el, ha az ön szavait majd le fogja vetíteni az MSZP vagy akár éppen mi is bárhol az országban, akkor 3 millió nyugdíjas fog ön ellen és a saját pártja ellen hihetetlen mértékben ágálni, teljesen joggal. (20.50) Azért vegyük már észre, hogy ha még a bányászokat nem is érti ez alatt, de itt a közszolgálat. Félmillió ember dolgozott a közszolgálatban akkor is. Most ha akkor ők is a Kádár-rendszert szolgálták mint közszolgák, akkor nem jár nekik a nyugdíj, az ön okfejtése alapján kollektíve bűnösök azért, mert adott esetben jegyző volt valaki egy kis faluban (Dr. Répássy Róbert: Jegyző nem, legfeljebb vb-titkár.) vagy adott esetben szociális munkásként tevékenykedett, és még sorolhatnám azokat a foglalkoztatási formákat, ahol közszolgaként dolgoztak. Tehát én csak arra kérem Répássy urat, bár szerintem a Fidesz padsoraiból kellett volna érkezni egy ilyen felszólításnak, hogy gondolja át, hogy mi felé viszi el ezt a mai vitát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Répássy Róbert államtitkár úr válaszol. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Most már vagy harmadszorra próbálja meg összemosni az én egészen világos szavaimat. A Kádár-rendszer erőszakszervezeteiben szolgálati időt szerzett rendőrökkel és katonákkal kapcsolatos szavaimat megpróbálja összemosni 3 millió nyugdíjas helyzetével. Én még egyszer szeretném leszögezni, hogy amit elmondtam, azt kizárólag azokra a szolgálati nyugdíjasokra mondtam, akik bizony a Kádár-rendszer idején nem erre a mostani demokratikus államra esküdtek föl, hanem egy korábbi államra, és nem vagyok hajlandó elismerni, hogy ők szerződést kötöttek ezzel az állammal annak érdekében, hogy majd a demokrácia is elismeri az ő tevékenységüket. Az valóban igaz, hogy ’96-ban, illetve 2001-ben ez az Országgyűlés úgy döntött, hogy elismeri, de szerintem ez egyáltalán nem volt egyértelmű. Voltak olyan rendszerváltó országok, ahol elzavarták az összes rendőrt, elzavarták az összes katonát és lecserélték őket. Voltak ilyen rendszerváltó országok. Ez ennek a parlamentnek tudható be és ezen parlament döntéseinek a következménye, hogy elismerték visszamenőleg ezeket a szolgálati időket. De én nem tekintem éppen ezért szerzett jognak, szerződéses kötelezettségének az államnak. Elismerte egy törvényben, ez így van, ezt a törvényt tiszteletben tartjuk és elismerjük.
De még egyszer nagyon kérem, és tényleg csak azért, hogy a közöttünk lévő politikai korrektség megmaradjon, én nem 3 millió nyugdíjasról beszéltem, nem azokról beszéltem, akik egyébként bányászként vagy bármilyen más módon szolgálati időt szereztek, de azért önökben is felmerül és bennem is felmerül, hogy bizonyos munkakörökben töltött szolgálati időt talán mégse kellene beszámítani. Én azért hoztam fel példának, mondjuk, a pártbizottságon eltöltött - nem tudom, minek nevezzem - valamifajta igazgatási tevékenységet, pártigazgatási tevékenységet. Azért az mégsem evidencia, hogy azt szolgálati időként el kell ismernem. Kérem képviselő urat, hogy tárgyilagosan ítélje meg, amit én mondtam. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője. BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót. Államtitkár úrral én azért szállnék vitába, ugyanis ez a javaslat, amit benyújtottak a beterjesztők, nem felülvizsgálatról szól, hanem ezek szerint 30 ezer emberről. Önök folyamatosan kiragadott, szélsőséges példákra hivatkoznak, ami nem a nagy többség, hanem egy elenyésző kisebbség. Tehát itt valami tévedés van. Heintz Tamás képviselőtársamnak mondom, hogy amennyiben szükség van tényleg a szaktudásukra ezeknek az embereknek, akkor nem visszakényszeríteni kell őket zsarolással, illetve ellehetetlenítéssel, hanem önkéntes alapon, ösztönzőkkel visszahívni a szaktudást és úgy hasznosítani. Tehát mindent lehet, csak a módszerekkel van a probléma. A bányászok - egy kicsit azért csatlakoznék Zakó képviselőtársamhoz. Folyamatosan a bányászokra hivatkoznak. Nagyon könnyű rájuk hivatkozni, hogy tőlük nem akarják megvonni a korkedvezményes nyugdíjat, ugyanis a bányászok 90 százaléka még a korkedvezményes nyugdíjat sem éli meg, ugyanígy a kohászok, illetve a vegyészek is. Tehát ezzel nagyon könnyű dobálózni, nyilván ennek nincs különösebb költségvetési vonzata, hiszen ők nem szoktak élni ezzel a jogukkal. Ugyanakkor itt jegyzem meg, hogy a bányászokat más módon próbálják megszorítani, az egészségügyi járadékot próbálják meg tőlük - nem tudom - csökkenteni meg elvenni, erről is folynak a tárgyalások. Ezt nem hangoztatják, hogy igen, őket is meg akarják szorítani, csak más módon. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Ivanics Ferenc, a Fidesz képviselője. IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő Asszony! A vitát szeretném egy kicsit visszaterelni, a 2-es és 4-es indítványokhoz szeretnék hozzászólni. Elhangzott korábban, hogy miért nem lehet ezeket támogatni és hogy az előterjesztő mit gondol magáról az előterjesztésről. Ez kapcsolódik az első ajánlási ponthoz is. Gyakorlatilag a Fidesz itt azt a választásokon és a választások után mondott ígéretét tartja be, amelyben azt mondta, hogy a nyugellátást szétválasztja a szociális ellátásoktól. Tehát azt mondjuk, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után van a nyugdíj és a nyugellátás, ami pedig korábban van, azt meg kell vizsgálni. Ez a módosító indítvány egyelőre csak azt a kaput nyitja ki, hogy lehessen vizsgálódni, hogy ki lehessen alakítani az újfajta rendszert. Ez a módosító indítvány semmilyen olyan kitételt nem tesz, amit önök itt elmondanak. Önök farkast kiáltanak, persze nem először, és azt sem vitatom el, hogy az ellenzéknek nem ez lenne a dolga, de azért mégiscsak látványos, hogy múltkor még 600 ezer embert sújtott ez a törvény, most már 2 millió embert sújt - ha itt tartunk, akkor néhány hét múlva már az egész világot el akarja pusztítani a Fidesz -, pedig ez a sorokban nincs leírva. Az van
leírva, hogy vizsgáljuk felül, és ha önök, tisztelt képviselők járnának a választópolgárok között, akkor pontosan tudnák, hogy az embereket mennyire irritálják azok… (Derültség az MSZP padsoraiból.) Örülök, hogy ilyen jókat röhögnek itt a parlamentben, de az embereket irritálják azok az emberek, akik jogtalanul veszik fel a rokkantnyugdíjat, azok, akik a nyugdíjuk mellett dolgoznak, és miközben előadják a nagy nyugdíjas embert, aközben frissen, fiatalon dolgoznak. Ez az az igazságtalanság, amit meg akar szüntetni a Fidesz, ez az, amit rendbe kell tenni. Ha önök ezt a törvényjavaslatot elolvasták volna, akkor pontosan tudják, hogy az a szabályozás, amiről önök beszélnek, majd később kerül ide. (Szabó Vilmos: Tudjuk.) Ez a módosító indítvány (Az elnök csenget.) csak kinyitja azt a kaput, hogy vizsgálódni lehessen. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Kétperces felszólalással következik Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Megint visszakanyarodnék az előző körhöz. Szerzett jogok sérelme, vagy nem. Azt mondja államtitkár úr, hogy nem minősül szerzett jognak, tehát magyarul, felülvizsgálható, szabadon alakítható minden nyugdíjjogosultság Magyarországon. Ha jól értem, akkor ez az állítás. Ha nem, akkor attól függetlenül mégiscsak megkérdezem, hogy miért az alkotmányban kell ezt akkor szabályozni. Tehát ha önök bíznának ennek az előterjesztésnek az alkotmányosságában, bíznának abban, hogy valóban összefér egyébként a jogállamiság követelményével az, hogy… Egyébként szerintem egyet lehet érteni azzal, hogy kifejezésre kell juttatni azt, hogy az 1990 előtti időszak tevékenységét, az ott kifejtett tevékenységet igenis értékelni kell. Tehát ha valaki ott az önkényuralmi rendszer elemeként meghatározó szerepet játszott, azt ki kell rekeszteni a közéletből. Erre vonatkozóan előterjesztettük az alkotmánymódosításunkat nemrégiben, Szilágyi György képviselőtársam hívta fel a figyelmemet, hogy ezt tolmácsoljam államtitkár úrnak ebben a vitában, hogy ő maga is jegyezte meg néhány képviselőtársam azt a jobbikos javaslatot, hogy a jelenleg hatályos alkotmányba helyezzük bele a volt pártállami vezető tisztségviselők teljes körű kirekesztését a közéletből, és akkor mindjárt a vitának egy jelentős élét elvehetnénk. De önök ezt nem támogatták, és pont államtitkár úr volt az, aki a leghatározottabban érvelt az ellen, hogy ehhez most ne nyúljunk hozzá. A másik oldalról viszont el kell mondani azt, hogy védjük a rendőröket. A Tettrekész Rendőr Szakszervezetről sok mindent el lehet mondani, de hogy a 2006 őszi embertelen és terrorista fellépéssel kapcsolatban a legkeményebben emelték fel a hangjukat, és meghurcolták ezért Szima Judit főtitkár asszonyt, büntetőeljárást indítottak vele szemben azért, mert igenis elmondta a Civil Jogász Bizottság sajtótájékoztatóján azt, hogy bűncselekményre ne vegyék rá a rendőröket politikai okból; most ez a szakszervezet tartott egy nagyon nagy tüntetést a Ház előtt tegnap itt a Kossuth téren. Ez a szervezet szerintem teljesen hiteles akkor, amikor azt mondja, hogy igenis, ezeket a szerzett jogokat ebben a formában nem lehet megcsorbítani, mert az teljesen felborítja az állam biztonságát és egyébként (Az elnök csenget.) pont a védelmet, az állam védelméhez fűződő szempontokat, amire önök is hivatkoznak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Megadom a szót Pócs Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. PÓCS JÁNOS (Fidesz): Jó napot kívánok! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit úgy érzem, mint hogyha a parlamentet a pletyka szintjére degradálnák, elsősorban a jobbikos képviselők. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát nem veszik észre? Az MSZP feldobta a bányász
gumicsontot, önök meg rágják. Ez nevetséges. Ennyi erővel védhetnék a nőgyógyászokat, a postásokat vagy a pónilótenyésztőket, mert azoknak a nyugdíját se akarja az égvilágon senki bántani. Úgy gondolom, hogy ha önök felveszik azt a kesztyűt, hogy hogy lehetne ezt az országot riogatni, akkor önöknek is be kell állni a sorba, és elő kell venni megint a 23 millió román történetét, mert körülbelül annyi alapja van a bányászok védelmének, mintha a 23 millió románnal fenyegetnének már megint. (21.00) Azzal együtt, elnézést, tisztelt jobbikos képviselőtársaim, de nem gondolják, hogy az egész ország előtt ez egy kicsit álságos? Egyik évben önök sünözik a rendőröket, a másik évben a rendőrök helyett csendőrökért kiáltanak, majd a rendőrökért majd megszakad, annyira vérzik a szívük. Önök el nem ítélhető módon a közbiztonság mellett kampányolnak. Nagyon helyes. De a közbiztonsághoz rendőr kell. Hát nem álságos az a magatartás, hogy közbiztonságot is szeretnénk, de nem akarjuk, hogy a rendőrök visszajöjjenek? A rendőröknek lehetőséget biztosít ez a kormány. A rendőrökre, a 42 éves, 52 éves, 62 éves rendőrökre szükség van. Csak azért, mert úgy gondolják, hogy ezzel rendőr szavazókat tudnak szerezni, nem kellene ártani a közbiztonságnak. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Horváth András Tibor, az MSZP képviselője. HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úrtól kérdezném, a korrektség kedvéért. Ugye, ön arról beszélt, hogy a Kádár-rendszerben szolgált rendőrökről és katonákról van szó. Van a szolgálati nyugdíjasoknak még egy csoportja, a tűzoltók. Őket hová soroljuk ebben a történetben? Ők is rosszul oltották a tüzet? Vagy akkor ők ennek a törvénynek a hatálya alól végre kikerülhetnek, és akkor legalább a tűzoltók fellélegezhetnek, hogy nekik jár az előrehozott nyugdíj, amibe elmentek? Egyébként itt Heintz képviselőtársamnak csak annyit, ha már így beszélgetünk ma este, hogy az is elég politikai szagú döntés volt, amit tegnap itt önök megszavaztak, hogy az ercsi kistérség központját átvitték Martonvásárba. Elég egyértelmű oka volt, hiszen Ercsinek szocialista polgármestere van, Martonvásárnak meg fideszes polgármestere van, fideszes testülettel. Eléggé tisztán látszik az a szándék, bár azon az éjszakai vitán, ahol erről vitatkoztunk itt a Házban, ön nem vett részt, de ezt akkor is többször elmondtuk. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Németh Zsolt, a Jobbik képviselője. NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm. Pár héttel ezelőtt a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésére meghívást kaptak a szakszervezetek is. És ott valahogy szóba jött, már nem emlékszem, hogyan, hogy a jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor is korkedvezményes nyugdíjas. Egy kormánypárti képviselő, elnézést, most nem emlékszem pontosan a nevére, azt mondta, hogy igen ám, ő azért lett nyugdíjas, mert később Kuncze nem biztosított számára szolgálati helyet, és így kénytelen volt nyugdíjba vonulni. Mi ezt elfogadjuk, természetesen, de akkor feltenném a kérdést, és továbbgondolnám, hogy anno, a honvédség területén, amikor spórolás címszó alatt mindenkit elküldtek nyugdíjba, mondván, hogy nektek nem tudunk biztosítani további munkát, nem lesz szolgálati helyetek, parancsba kapták a nyugállományba helyezést; ők nem tudtak választani, egyszerűen nem volt választásuk - megkapták parancsba,
hogy mostantól nyugdíjas vagy. Most pedig ugyancsak spórolás címszó alatt őket reaktiválni szeretnék. Megint csak spórolás címszó alatt azt mondják, most nem kaptok nyugdíjat, gyertek vissza dolgozni. Itt egy kis ellentmondást, illetve igazságtalanságot vélek felfedezni ezen indokolatlan döntések mögött. Köszönöm. ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Zakó László, a Jobbik képviselője. ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik). Köszönöm, elnök úr. Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy egy törvényjavaslatról úgy tárgyalunk, hogy közben az utcán zajlanak az események, meg a minisztérium tárgyalótermében. Ahogy nézem, szűk egy órával ezelőtt tettek föl olyan híreket, miszerint hajlandó a kormány meghátrálni és takarodót fújni saját magának. Arra szeretném önöket kérni, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hogy gyúrjanak arra a verzióra is, ha majd itt lesznek az ülésteremben két hét múlva, hogy akkor mit fognak mondani, hogyan fognak kibújni. Bár ebben van gyakorlatuk, hogy mást mondjanak két hét múlva, mint előtte két héttel. Ha az önök vezérlő fejedelme azt mondja, hogy vissza, takarodó, önök ezeket az imént elmondott mondataikat, jegyzőkönyvezett mondataikat hogyan fogják magyarázni. Tehát mostantól úgy beszéljenek, hogy legyen valami egérút, valamilyen oldalirányban, mert utána kellemetlen helyzetbe fognak kerülni, ha az egészből nem lesz semmi, miközben itt tényleg eléggé, hogy mondjam, lendületesen érvelnek saját előterjesztésük mellett. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Heintz Tamás képviselő úr válaszol a fölhívásra. DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Zakó Lászlónak köszönjük a kommunikációs képzés fölkínálását. Azt szeretnénk még majd tudni a későbbiekben, hogy ezt hol gondolja lebonyolítani, ha segítséget kíván nekünk abban adni, hogy a mostani állításainkat hogyan fogjuk két hét múlva megfordítani. Egy baj van, kedves Zakó úr: nem fog semmi változni. A baj, ami van, az sajnos nem oldódik meg két hét múlva. Ugyanaz a helyzet marad továbbra is. Ugyanaz lesz a legfontosabb gond, hogy mi lesz Magyarország közbiztonságával. Az lesz a gond, hogy hogyan fizetjük ki az itt hagyott államadósságot, és hogyan tudjuk a szerkezetátalakítást minél nagyobb társadalmi összefogással és erővel úgy megtenni, amiben persze önöknek is lenne bőségesen dolguk, ha éppen úgy gondolnák, hogy kapjunk olyan hiteleket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ne az IMF-hez menjünk térden csúszva, hogy valahogy tudjuk az országot finanszírozni. Hogy legyen kenyér minden család asztalán, hogy megint a költőt szedjük elő. Tehát ez a feladat, kedves Zakó úr. Amúgy meg, ha kommunikációs képzést akar nekünk tartani, jelentkezzen be szerintem Krakkó Ákosnál. Köszönöm. ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Megdöbbenve hallgatom azt az érvelést, ami egyre jobban erősödik a kormánypárti padsorokból, hogy a rendvédelem és a közbiztonság ellen kívánunk dolgozni azzal, hogy mi védjük ezeket a csúnya rendőröket az ő szerzett jogaikkal együtt. Ezt tényleg a leghatározottabban és legkeményebben vissza kell utasítanom. Önök is nagyon jól tudják, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben akkor emeltük fel igazán a hangunkat legelőször, amikor a polgárőrökkel szemben, a közhasznú tevékenységet végző, a társadalom önvédelmi jogát megvalósító emberekkel, csoportokkal szemben léptek fel és hoztak jogszabályokat a legutóbbi időben, a lehető legszigorúbban büntető törvénykönyvi tényállásokat alkottak. És
többéves börtönbüntetéssel, szabálysértéssel fenyegetik azokat a polgárőröket, azokat az önkénteseket, akik azt vállalják, hogy saját idejükből, energiájukból és lelkesedésükből, szívükből biztonságérzést vigyenek azoknak az embereknek, akik a közbiztonsági válsághelyzettől szenvednek, ami az elmúlt 8 évben teljesedett ki, de amely az elmúlt egy évben semmilyen formában nem csökkent, sőt csak nőtt. Elég, ha végigtekintünk azokon a megdöbbentő eseteken, amelyek az utóbbi időben is történtek bűnözés területén. Tehát nagyon kérem, hogy ezt a hamis érvet semmilyen formában ne használják. Ellenben itt most még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy a Tettrekész Rendőr Szakszervezet és minden más értelmes erő azért emeli fel hangját, mert olyan határt léptek át, ami valóban elfogadhatatlan, jogállami keretek között tarthatatlan. Igenis ez a szerződés azzal, hogy 1996ban és 2001-ben elismerték a szolgálati időt, végül is létrejött, és igenis ennek a megvonása, elvonása kollektív bűnösségi elv alapján, potenciálisan a börtönőröket is érintve akár, vagy pedig érintve bármely olyan társadalmi csoportot, amely ennek érintettje, azt gondolom, elfogadhatatlan. És pontosan azért mentek be ezek a módosító javaslatok, hogy akkor tényleg tegyük egyértelművé, hogy melyek azok a csoportok, amelyekre kiterjed, és melyek azok, amelyekre nem. Erről szólna ez a vita, ebben szeretnénk önöket meggyőzni arról, hogy igenis tegyük be azokat a garanciális szabályokat az alkotmányba, hogy mely csoportokat érintheti kizárólagosan ez a rendelkezés, amit önök át szeretnének vinni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Kontur Pál, a Fidesz képviselője. KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nekem az piszkálja a csőrömet, hogy szerzett jogról beszélnek. Hát micsoda szerzett jogról beszélnek? A kommunista diktatúra nem fizette meg az őt védő erőszakszervezetet, mert a rendőrséget oda degradálták le, ezért kedvezményeket adott neki. Nem a bányászokról, nem a vegyipari dolgozókról, nem más ilyen, három műszakban dolgozókról, akik károsodnak, a rendőrökről van szó. És ezért adott nekik kedvezményt, korkedvezményes nyugdíjat, meg mindenféle mást is. Ezt adta azért, hogy őt védje. Ahogyan képviselőtársam elmondta, őt is megverték. Tehát ez egy, a pártállamot védő szervezetnek juttatott kedvezmény. Tehát nem szerzett jog, ne hivatkozzunk erre! Kettő. Mára ez a jog, ha úgy tetszik, gazdaságilag fenntarthatatlan. Nem bírja el az ország azt, hogy valaki 20 évig fizet járulékot, és utána 30 évig él, és még 10 évig GaudiNagy Tamás fogja helyette fizetni a nyugdíjat. Igaz? Mert így van. Mert más fizeti helyette, ha még 30 évig él. Márpedig élhet, ha 41 éves korában elmegy nyugdíjba. (21.10) Tehát ez az egyik. A másik: ha meg akarjuk becsülni a rendőreinket, mert én igenis szeretem a rendőröket, és rendnek kell lenni ebben az országban, akkor meg kell fizetni őket. Én beszélek velük, önökkel ellentétben valószínűleg, mert nem akarom uszítani önöket, én is beszélek, vagy inkább úgy mondom, hogy én is beszélek a rendőrökkel, nem csak önök, és azt mondják, hogy őnekik nem kedvezmény kell, hanem fizetés, havi fizetés, amiből megélnek, és azt majd arra költik, amire ők akarják. Nem kell nekik a kedvezmény. De ez nem szerzett jog. Ezt a diktatúra adta azért, mert nem akarta megfizetni őket, ahogy mást sem. És igazságtalan volt akkor is. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm a szót, elnézést, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Sneider Tamás, a Jobbik képviselője.
SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Kontur Pálnak, képviselőtársamnak csak annyi reagálásom lenne, hogy azért amióta létezik a nyugdíjrendszer, a rendvédelmi dolgozók tekintetében - az 1800-as évektől kezdve -, azóta mindig korkedvezmény jár, egyébként ennél sokkal nagyobb is járt a csendőrség idején a csendőröknek. Csak úgy mellesleg jegyzem meg: utoljára a II. világháború után volt ilyen tömeges nyugdíjelvétel, épp a csendőröktől vették el az akkori kommunista diktatúrában, politikai okok miatt egyébként, ahogy most már kiderült, hogy itt a Fidesz politikai okok miatt veszi el ezektől a rendőröktől és tűzoltóktól a nyugdíjat. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) Pócs János képviselőtársamnak csak annyit szeretnék elmondani, azt kell megérteni, hogy mi nem a kollektív bűnösség elvét valljuk, ahogy ezt Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam elmondta. Ilyen egyszerű. Tehát mi embert, minden egyes embert külön teszünk mérlegre, hogy hogyan viselkedett, milyen bűnöket követett el vagy milyen bűnöket nem követett el. Ilyen egyszerű a Jobbik gondolkodása, ilyen tiszta. Tehát én azt kérem, hogy csak ezt az egy dolgot értsék meg. Végül is, hadd mondjam el, hogy az, hogy a bányásznyugdíjak, illetve az özvegyi nyugdíjak elvételre kerülnek-e, hát azt azért a Jobbik vetette fel legelőször, és nem ok nélkül mi nyújtottuk be ezeket a módosító javaslatokat. Nem az MSZP-től vettünk ötleteket, hát egyértelmű volt abban a pillanatban, mikor láttuk az alkotmánymódosítás szövegét, hogy ez 22 500 özvegyi nyugdíjast fog érinteni. És kérdezem én, tényleg, őszinte szívvel: mondjuk, ezt a két módosító javaslatot miért nem lehet támogatni? Ha másért nem, csak emberiességből. Most gondolják el! Önök az elkövetkezendő hónapokban vagy években több tízezer özvegyi nyugdíjast vagy bányász nyugdíjast és még hasonló néhány réteget fognak rettegésben tartani, nem fognak aludni, mert nem tudják, hogy mikor veszítik el azt a kis 33 ezer forintos átlagos özvegyi nyugdíjat ezek az emberek. Erről szól. Egy kis emberiességről szólna az tulajdonképpen, hogy önök azt mondják, hogy igen, ezektől nem fogjuk elvenni, holnaptól kezdve nyugodtan aludhatnak. Mi ennyit szeretnénk csak elérni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Szabó Vilmos, az MSZP képviselője. SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim, fideszes Képviselőtársaim! Értem, hogy önöknek nagyon kínos most már védeni a mundér becsületét. Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket, ha még ezt nem tették volna meg, hogy a belügyminiszter úr a kormány ülése után tájékoztatta a sztrájkbizottságot, hogy a legújabb tervek szerint a szolgálati nyugdíjasok reaktiválása csak önkéntes alapon történhet, és azok sem veszítik el a nyugdíjukat, akik a visszatérést nem vállalják. Az aktív állománykorúaknál szigorításokkal ugyan, de megmarad a korkedvezményes szolgálati nyugdíjrendszer. Miről tetszenek még itt beszélni? Mit védenek önök? Bele lettek hajtva ebbe az egészbe államtitkár úrral együtt, kormánnyal, mindenkivel! Kedves Képviselőtársaim! Vége ennek itt, úgy tűnik, és megsértettek rengeteg embert, megsértettek olyan állampolgárokat, akik tisztességgel mentek nyugdíjba, és még most is ezt teszik. Elképesztő! Hagyják abba! (Kontur Pál: Ennyi van benned.) Önben mennyi van, képviselő úr? ELNÖK: Kérem, hogy normál keretek között folytassuk. Itt a képviselő úr kétségbe vonja kissé az önálló hatalmi ágként működő törvényhozó testület lehetőségét. Tehát ön egy információt olvasott, én nyilvánvalóan… További vitában bátran folytassák, hiszen a törvényt az Országgyűlés fogja meghozni. Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Kedves Szabó Vilmos Képviselő Úr! Nem arról van szó, hogy mi alólunk húzta ki a talajt egy ilyen bejelentés, hanem az önök riogató politikája alól húzta ki a talajt. Önök azok egyébként a Jobbikkal karöltve -, akik folyamatosan arról beszélnek, hogy mi kiktől akarjuk elvenni a nyugdíjat. Hát most derült ki, hogy egy szó nem igaz abból, amivel eddig riogatták az embereket. Egészen másról van szó. Itt az alkotmány módosításában arról van szó, hogy bizonyos felülvizsgálatra van lehetősége a jogalkotónak. Tehát hogyha nem akar ezzel a jogalkotó, ez a testület, a parlament itt élni, akkor nem fog ezzel élni! Tehát félreértés ne essék, az önök riogatásának van vége. Nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnek, eddig riogatták az embereket, most kiderül, hogy sem a szolgálati nyugdíjakat nem fogják elvenni, sem a bányásznyugdíjakat, sem az özvegyi nyugdíjakat. Vége a kampánynak, viszontlátásra! (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Zakó László, a Jobbik képviselője. ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm. Jelzem Répássy államtitkár úrnak, ez viszont nem is önök miatt van. Viszont szeretném önöket tájékoztatni, hogy dr. Heintz Tamás képviselőtársamnak ez a mai nap egy ilyen vezeklő nap, miután az ő nemdohányzók védelmében hozott előterjesztése vagy dohányosellenes előterjesztése körülbelül pont annyi embert tesz éppen munkanélkülivé, mint amennyit most be szeretne hozni a munkába. Tudniillik az a sok dohánytermelő, -feldolgozó, -forgalmazó, vendéglátós, akik majd ön miatt veszítik el a munkájukat, nos, az ő helyükre valóban lehet, hogy alkalmasak lesznek a most visszahozott munkavállalók. De még egyszer, csak megismétlem: az a kérésem, hogy azt vizsgálják - és önöknek nemcsak joga, hanem szerintem kötelessége is -, hogy ki miért kapta meg valamikor a kedvezményes nyugdíjat. Alapvetően egészségügyi okai voltak. Lehet mondani, hogy néhány vagy sok száz, ezer rendőrnek, akik nem utazhattak külföldre, eléggé korlátozottak voltak a mozgáslehetőségeik, egyfajta kompenzációként adták, de ne róluk beszéljünk, hanem azokról a bányászokról - és ismételten figyelmeztetem, hogy nem támogatják sem a kormány, sem senki, az előterjesztő sem azt a módosító javaslatot, amit a frakciótársaim beadtak erre vonatkozóan -, hogy miért nem támogatják. Tehát egészségügyi oldalról közelítsük meg ezt a kérdést, és nem kell minden, amúgy az előző rendszerben egyenruhát húzott rendőrre azt mondani, hogy tolta a pártállam szekerét. Akkor is volt közrendért, közbiztonságért felelős állomány, meg a közlekedésben dolgozók is ott voltak. Tehát tegyenek már különbséget, és ne söpörjenek mindent egy kalapba! Egészségügyi szempontból vizsgálják, és Heintz képviselőtársam pedig akkor így vezekeljen tovább. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Szabó Vilmos, az MSZP képviselője. SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen távol áll tőlem, hogy kétségbe vonjam az Országgyűlés kompetenciáját, és nem is kívánom azt tenni. Államtitkár úr, hát ki terjesztette be az alkotmánymódosítást? Hát aki beterjesztette, az riogat! Hát azért történt az egész, mert be tetszettek terjeszteni előkészítés nélkül… (Kontur Pál: Nem így van.) Előkészítés nélkül, ezzel kiprovokálták azoknak a jogos elégedetlenségét, akik sztrájkkal fenyegettek, és akkor ma a kormányülésen nyilvánvalóan ettől megriadva... Önök riogattak, akik beterjesztették, azok riogattak! Ne tessék ezt másra kenni! Ezt nem az ellenzék provokálta ki, önök tették ezt, és azok, akik ezt előzetesen, minden különösebb
előkészítés nélkül, valóban azzal a szándékkal, hogy ha az alkotmányba belerakják, akkor megspórolhatják az Alkotmánybírósághoz történő beadványt, és azt, hogy az Alkotmánybíróság ezzel foglalkozzon. Tessék ezt elvállalni! Ha bevállalták, akkor tessék elvállalni ezt! Köszönöm. ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Ivanics Ferenc, a Fidesz képviselője. IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabó Vilmos képviselőtársam, bármilyen ájtatos hangot is vett fel, annak ellenére nincs igaza. Ez a módosítás ezt nem tartalmazza. Ez a módosító indítvány azt tartalmazza, amiről beszéltünk korábban. Nevezetesen, hogy meg kell nézni, hogy ki ebben az országban az, aki becsületesen veszi fel a neki járó kifizetést, ki az, aki átverte a népet, ki az, aki becsapta az embereket. Ez a módosító indítvány erről szól. Ennek ellenére nem gondolom azt, még az is lehet, hogy visszavonja majd az előterjesztő, mert teljesen elképzelhető, hogy a mostani megállapodások egy más irányt vesznek. Akik riogatnak, azok önök, én elmondtam ezt korábban is. A riogatás pedig nagyon jól sikerült. Zakó képviselőtársamnak mondanám, hogy ha itt az alkotmányvitában is jól figyelt, és végiggondolta, hogy milyen módosító indítványokat miért utasítunk el és miért nem, az azért volt, mert az alkotmányt másfajta szinten szabályozzuk. Azok a kérdések, amiket önök ide betettek, azok lejjebb, egy másik törvényben, nem az alaptörvényben lennének szabályozva. Ilyen módon a Fidesz soha nem támadta sem a bányászokat, sem az özvegyeket, sem a többieket. Ezeket önök magyarázták, önök próbálták ezt az embereknek elmondani. Tehát ezért nagyon kérem önöket, hogy most erre a hírre való tekintettel kicsit gondolkodjanak el azon, amit mondtak, és értsék meg a Fidesz álláspontját. Ami a megállapodásban és a kormány álláspontjában látszik, az pontosan az, amiről mi itt beszéltünk. Köszönöm. (21.20) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője. BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót. Államtitkár úr és Ivanics Ferenc képviselőtársam figyelmébe ajánlom azokat a tucatjával meglévő közleményeket, jegyzőkönyveket, nyilatkozatokat, amelyekben számszerűsítve mondták el, hogy honnan, hány ezer, tízezer embert akarnak visszahozni a munkaerőpiacra. Tehát önök riogatták az embereket. (Ivanics Ferenc: Ez a különbség köztünk.) Ezt azért szögezzük le. És most ezekkel a nyilatkozatokkal fog szembemenni a kormány, mert meghátrál. Tehát azért öntsünk tiszta vizet a pohárba. A másik pedig, hogy mennyire légből kapott volt ez az egész és mennyire átgondolatlan, hiszen január 1-jével még önök küldtek közel 500 pénzügyőrt korkedvezményes nyugdíjba. Ha annyira igazságtalannak tartják, és itt egyfolytában társadalmi igazságosságról beszélnek, akkor miért éltek ugyanezzel az eszközzel, illetve ha annyira szükség van ezeknek az embereknek a munkájára, akkor miért küldték el őket? És ha most vissza akarják hozni, akkor hova fogják visszahozni őket? Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Szabó Vilmos, az MSZP képviselője.
SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Ivanics Ferenc képviselőtársam, szívesen elfogadnám ezt az érvelést, csak akkor nem így kellett volna behozni, főként nem rögtön alkotmánymódosításként. Ha ez lett volna a szándék, egyébként nem ez van leírva, de ha ez lett volna a szándék, akkor kellett volna kezdeményezni egyeztetést minden érintettel, az érintett érdekképviseletekkel, adott esetben a parlamenti pártok frakcióival, és ha eljutott volna egy fokig, odáig, hogy ide bejöhet és körbejárták volna, akkor nyilvánvalóan például az érdekképviseletek sem kezdeményezték volna, hogy sztrájkbizottságot alakítsanak és egyáltalán akit érint, az is másképpen figyelt volna rá. Ha ez volt a cél, ez volt a szándék, akkor miért nem ezt tették? Miért hozták be a szokásos módon, és le akarják gyorsan zavarni, és rögtön alkotmánymódosításként, egyébként a már tulajdonképpen nem érvényben lévő vagy csak december 31-én érvényben lévő alkotmányhoz, és furmányos módon hozzákötik az új alkotmányhoz. Ezért nem tudom elfogadni hiteles magyarázatként azt, amit ő mondott. Egyébként logikus lehetne, tehát azt gondolom, ebben nem lenne vita. Itt a probléma. ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Németh Zsolt, a Jobbik képviselője. NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm. Itt azért megfigyelhető egy kis hangulatváltozás a 20 perccel ezelőtt kialakult légkörhöz képest. Ivanics Ferenc képviselőtársunk még véletlenül elszólta magát, amikor azt mondta, hogy miről beszélünk mi egyáltalán, hiszen ez a törvényjavaslat úgyis csak később kerül ide, amiről mi itt beszélünk, most pedig ez körülbelül 20-25 perce volt, ha jól tippelek, most pedig azt mondja, hogy az előterjesztő lehet, hogy már visszavonja a beterjesztett módosítást, látom azért, hogy puhul a kormánypárti frakció is. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Ivanics Ferenc, a Fidesz képviselője reagál. IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Szabó Vilmosnak mondom, hogy pont azért kell behozni, azért tervezte a Fidesz behozni, hogy év végéig a sarkalatos törvényekben megalkothassa azokat a szabályokat, amelyek védik a különböző társadalmi csoportokat - pont. Ez a dolog lényege. A másik, hogy a jelenleg kialakult helyzetben hogyan megy tovább ennek a vitája, azt nem tudni. Egy biztos, hogy a Fidesz rendet akar az országban, és olyan rendet akar, amiben lehet dolgozni, és amelyben a munkának becsülete van. Aki fél a munkától, lehet, hogy az hangosan kiabál, de nagyon sokan vannak az országban, akik rendesen, becsületesen dolgoznak, és azt szeretnék, ha ez általános lenne ebben az országban. Ezzel jutunk előbbre. Meg kell nézni más országokat, ahol dolgos emberek vannak, a munkájukat rendesen végzik, kevés a táppénzcsaló, kevés az álrokkantnyugdíjas, igenis ott, abban az országban jól mennek a dolgok. Efelé megyünk mi is, és ezt szeretné elérni a Fidesz. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Sneider Tamás, a Jobbik képviselője. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. A riogatásról csak tényleg annyit, hogy az önök Széll Kálmán-terve írta le, és azóta is szerepel benne, hogy nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónak biztosítunk. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltötte, senki 65 év alatt 2022-től elméletileg nem kapna nyugdíjat, tehát a riogatást valószínűleg egyik ellenzéki párt sem
kezdte el, hanem önök írták le még a Széll Kálmán-tervben, és utána jött be ugyebár ez az alkotmánymódosítás, amiről most már így tényleg el lehet mondani, hogy nyugodtabb az ember, valószínűleg nyugodtabb lesz a légkör, már a rendes felszólalások idején, hiszen csak sikerült elérni, hogy ilyen ámokfutás ne történjen meg. Mindenesetre ez nem mutatja a kormányzati - hogy is mondjam - komoly potenciált abban, hogy hogyan is vezessék az országot, hogy egyik héten ilyen törvényjavaslatot nyújtanak be, a másik héten pedig visszavonják vagy teljesen ellentétes dolgokat gondolnak. Ez azért eléggé lerí, legalábbis nekünk, parlamenti képviselőknek, hogy bizony-bizony itt a kormányzattal, a koncepciókkal vagy azzal az elképzeléssel, hogy mi is történjen ezzel az országgal, komoly problémák vannak. Úgy gondolom, hogy a riogatást önök kezdték el, már annak idején egyébként a magánnyugdíjpénztáraknál is, amikor először hozzányúltak a magán-nyugdíjpénztári kérdéshez. Aztán utána mi lett belőle? Végül is csak elvették 3 millió ember megtakarítását úgy, hogy a Jobbik javaslata az egyéni számlavezetésről nem valósult meg, és most elmondhatjuk, hogy jelen pillanatban valóban szó szerint lenyúlta 3 millió ember megtakarítását a kormányzat, mert nem látják, hogy hova tűnt ez a hatalmas 3 ezer milliárd forintos összeg. Tehát ha az emberek egy kicsit elgondolkodnak azon, hogy most igazat mond-e a kormányzat vagy nem mond igazat, akkor csak gondoljanak arra, hogy a magánnyugdíjbiztosítási pénztárakkal kapcsolatban milyen kommunikációt folytattak, mennyire elrontották azokat a törvényjavaslatokat, és hogyan adagolták be a lakosságnak fokozatosan, hogy gyakorlatilag elveszik az összes megtakarításukat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Szabó Vilmos, az MSZP képviselője. SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ivanics Ferenc képviselőtársamnak mondom, hogy én értem a határidőt, az nyilvánvaló, ha már megszavazták az alkotmányt, akkor ez egyértelmű, de azért ez egy különös védelem, hogy először behozom a parlament elé, alkotmányban rögzítem, majd utána megpróbálom elmondani, hogy most megvédtelek benneteket, kedves érintett társadalmi csoportok, és esetleg még lehet is róla beszélni. Mellesleg eközben a miniszterelnök úr szociális konzultációt kezdeményez rengeteg pénzért, ami nyilvánvalóan egy PR hasonlóképpen, de legalább beleírták volna és megvárták volna, hogy erre mit mondanak vagy bárhogyan, de mindenképpen először egyeztetni. Nem, először alkotmány, bebetonozom, támadhatatlanná teszem, Alkotmánybíróságnál sem lehet, és akkor utána kihirdetem, és azt mondom, hogy egyébként megvédtelek, kedves magyar polgár vagy állampolgárok csoportja. Ez valóban különös védelem, és nehezen nevezhető demokratikus eljárásnak. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK: Kétperces reagálásra következik Ivanics Ferenc, a Fidesz képviselője. IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Utoljára szólok, tisztelt Ház, tisztelt elnök úr. Három mondatról vitatkozunk. Az első: az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Ez az, ami le volt írva a tervezetben, a Széll Kálmán-tervben. A második mondat: törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Tehát Sneider képviselőtársam, itt a válasz az ön kérdésére. A harmadik: az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható,
itt az, amiről a Fidesz beszél, hogy szétválasztja, a munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető, ez pedig a felülvizsgálat, hogy aki nem igaz módon vette fel és csalt, az visszakerüljön a dolgozók közé, a munkavégzők közé; úgyhogy ennek a módosító indítványnak a lényege, ezért nem kell semmi mást belemagyarázni, és ezért bizonyítja a mai tárgyalás, a kormányálláspont is azt, amiről beszél a Fidesz. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK: Rendes felszólalásra következik Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője. Öné a szó. FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1., 3., 4. ajánlási pontokhoz mint képviselőtársaim által benyújtott módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni és egyben ráerősíteni a jobbikos képviselőtársaim által elmondottakra, bár a meggyőzés nagyon halvány reményével. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az 1. ajánlási pontban Bertha Szilvia és Volner János képviselőtársaim módosító javaslata az egyetlen igazán elfogadható módosítást eszközli az alkotmánymódosításon, hiszen törölné az egész 2. §-t. A visszamenőleges hatály bevezetése ugyanis, legyenek azok szolgálati nyugdíjak vagy bármely más korengedményes nyugdíj, aljas szerződésszegés. Katonák, tűzoltók, rendőrök, bányászok sok esetben azért választották szakmájukat, mert vonzó volt számukra a korengedményes nyugdíjazás, amelyet az állam a közösségért végzett feladatukért cserébe ajánlott fel nekik. (21.30) Ezzel a kormányzat átveri ezeket az embereket. Ugyancsak nagyon fontos érv az alkotmánymódosítás ellen és képviselőtársaim módosítása mellett, hogy jelenleg nincs hova visszavezetni ezeket az embereket. Gondoljanak csak bele, hogy hol fog elhelyezkedni például egy 58 éves férfi, aki üvegfúvóként hosszú évtizedekig melegüzemi dolgozó volt, és ezért korengedményes nyugdíjazásban részesült! Sehol, képviselőtársaim! De jól emlékszünk arra is, hogy néhány évvel ezelőtt átszervezték a határőrséget, amikor is a határövezeti kirendeltségeket és a határforgalmi kirendeltségeket összevonták határrendészeti kirendeltségekké, és ekkor nagyon sok határőr szintén nyugállományba vonult, lévén, hogy megszűnt a beosztása. Kérdezem én, hogy hova fogják visszahelyezni a határőröket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Sneider Tamás és Baráth Zsolt képviselőtársam három módosító javaslatot nyújtott be, ezekből most kettőt szeretnék kiemelni. A 3. ajánlási pont az alkotmánymódosítás 2. §-ában foglaltak hatálya, azaz a folyósított nyugellátás csökkenthetősége és szociális járulékká való alakíthatósága alól, nagyon helyesen, kivenné a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjakat. Ezt azért tartom én magam is fontosnak, mert a rokkant emberek már eleve egy komoly hátrányban szenvednek. Valóban igaz az a tény, hogy nagyon sokan jogosulatlanul veszik fel ezeket a juttatásokat, amely akár üzletszerűen elkövetett bűncselekményekre is utalhat, azonban a kollektív bűnösség és büntetés nem jó válasz a problémára. Valóban felül kell vizsgálni a kirívó eseteket, például hogy hogyan lehetséges az, hogy vidéken egyes régiókban a cigányság nagy része rokkantsági segélyből él, de ezt úgy kell megtenni, hogy közben a valóban rokkant és az ellátásra jogosult személyeket ne sértse, és ne alázza meg a kormányzat. Sajnálom, hogy a kormánytöbbség a javaslatot már bizottsági szinten leszavazta.
Az ajánlás 4. pontjában található módosító javaslatot szintén Sneider Tamás és Baráth Zsolt képviselőtársaim nyújtották be. Ezt ugyancsak fontosnak érzem, mivel az alkotmánymódosítás benyújtásának körülményeit és az előterjesztők személyét tekintve kifejezetten felháborított az az értelmezési lehetőség, amelyet a módosító javaslat orvosolni kívánt. Ez a javaslat immáron a bányásznyugdíjakat is kivenné a módosítás hatálya alól. Mindannyian tudjuk, hogy május 16-án csatlakozott az előterjesztőkhöz Talabér Márta képviselő asszony, aki Várpalota polgármestereként is igyekszik helytállni. Hadd legyek egy kicsit provokatív, és a nap végére képviselő asszonyt, polgármester asszonyt is egy kicsit bevonjam a vitába, ha már a másik két előterjesztő nem tisztelt meg minket, az önkormányzati választásokon ugyanis azzal kampányolt a Fidesz Várpalotán, hogy csak Várpalota számít, ennek ellenére egy nagy bányászmúltra visszatekintő város polgármestere is az előterjesztők között szerepel. Érdekes, hogy polgármester asszony gyökeresen az ellenkezőjét teszi az Országgyűlésben annak, mint amit a település és az ott élő lakosság érdeke megkívánna. Adódik a kérdés, hogy képviselő asszony kinek akart megfelelni: talán a berhidaiaknak vagy netalántán a várpalotaiaknak, mert véleményem szerint a várpalotaiaknak semmiképp, esetleg Lázár Jánosnak és Balsai Istvánnak mint a Fidesz két prominens arcának. Persze lehetséges, hogy képviselő asszonyt átverték, rászedték, merthogy az éjjelig nyúló általános és részletes vitában, miközben a két másik előterjesztő otthon pihen, addig önnel vitetik el itt a balhét. A bányászok egyébként kifejezetten sokat tettek a magyar gazdaságért, sok áldozatot hoztak a munkájuk során, így én azt gondolom, hogy nem érdemlik meg ezt a bánásmódot. Biztos vagyok benne, hogy önök sem cserélnének helyet azokkal az emberekkel, akik a föld alatt, hőségben, porban, kemény fizikai munka közepette kockáztatták és kockáztatják az életüket a megélhetésért és a magyar gazdaságért. Sajnálatosnak és sokat sejtetőnek tartom, hogy önök ezt és a többi jobbikos módosító javaslatot is már bizottsági szinten leszavazták. Szeretném még felhívni az önök figyelmét arra is, hogy ezek mögött a korengedményes nyugdíjak mögött családok, családapák, devizahitelek, otthonok és gyermekek is vannak, és nagyon aljasnak tartom, hogy ezzel az alkotmánymódosító javaslattal megosztják az egész társadalmat, szembefordítják egymással a különböző társadalmi rétegeket, és most már azt kell mondani, hogy a különböző szakszervezeteket is. Nyilvánvaló, hogy a rendszer átalakítására szükség van, a rendszer átalakításra szorul, de nem visszamenőlegesen, nem a kollektív bűnösség elve alapján, nem megalázó módon, hanem tisztességesen, differenciáltan és fokozottan kellene a változásokat bevezetni, úgy, hogy az érintettek ne érezzék magukat sem becsapva, sem pedig cserbenhagyva, úgyhogy én nagyon bízom abban, hogy ez a javaslat visszavonásra kerül az önök részéről. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Balczó Zoltán alelnök úr. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A levezető elnök nyilván nem vesz részt a vitában, de azért nem dugja be a fülét. Nekem teljesen érthetetlen, hogy az államtitkár úr nem tudja elfogadni azt, hogy a rendőrök tekintetében a kollektív bűnösséget nem nyilvánítjuk ki. Osztályidegen családban születtem, tudom, hogy mi volt ’56-ban - 8 éves voltam -, ’73. március 15-én hogy működött a politikai rendőrség, de sorban ismerem azokat a rendőröket vidéken, vagy a feleségem évfolyamtársait a jogi egyetemen, akik rendőrtisztként végigküzdötték azt az életpályát, amely nélkül mi lett volna abban a bizonyos Kádár-rendszerben, és nem Kádár-huszárok voltak. Tehát ha vannak III/III-asok, akkor azt vonjuk ki belőlük, de visszafelé megvonni tőlük, ezt tartjuk elfogadhatatlannak.
Van egy szerződés: a szerződés az a törvény volt, ami alapján végül valakinek megállapította a nyugdíjat a nyugdíj-biztosítási igazgatóság, tehát ez is szerződésnek tekinthető. Én úgy vélem, azért folytatom tovább a vitát, mert önöknek eddig az volt az álláspontja - nézzék meg a jegyzőkönyvet -, hogy miért van szükség a rendvédelmi dolgozók esetében arra, hogy mindenki menjen vissza, és adja vissza a nyugdíját, ezt kellene megnéznünk, és én akkor továbbfolytatom, mert önök a törvényhozó hatalom, miért kellene törődni olyan pletykákkal, hogy most Pintér Sándor hogyan állapodott meg, hát önök nyilván kitartanak amellett, amit benyújtottak, és miért mi riogatunk. Még egy kérdés: miért az alkotmányba tettük be ezt a módosítást? Nézzék meg a hatályos alkotmányt, azt, hogy nyugdíjfolyósítás, nyugellátás nem szerepel benne. Önök azért tették bele ezt a módosítást az alkotmányba, nem a szaktörvénybe, mert különben tudná vizsgálni az Alkotmánybíróság emberi méltóságot sértő okokból. Ha önök tették bele, beleráncigálva, mert nincs benne, akkor természetesen mi is ott akartuk módosítani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor azon gondolkoztam, hogyan világíthatnám meg önök előtt az ezen előterjesztéssel kapcsolatos összes aggályunkat, akkor rendszeresen a mocsár szó jutott eszembe, amelybe önök egyre mélyebbre süppednek, süllyednek, mégpedig azon okból, hogy bármely aggályunkat vetettük fel, lényegében egyiket sem tudták eloszlatni, az érvelésük pedig annyira izzadságszagú volt helyenként, hogy kénytelen vagyok ezeken újra és újra végigmenni, egészen addig, amíg értékelhető és érdemi válaszokat nem lehet kapni, például annak okán, hogy hogyan képzelik el önök e rendszer fenntarthatóságának a kialakítását. Jelen pillanatban óriási vita dúlt arról, hogy itt szerzett jogokról van-e szó, ezekhez hozzá lehet-e nyúlni. Tisztázzuk azt, ahogy egyébként tisztázásra került korábban, hogy jelen pillanatban minden harmadik kifizetett nyugdíjforint hitelből kerül kifizetésre, tehát a rendszer jelenlegi fenntarthatósága, amely önök szerint tavaly még 20-30 további évig fenntartható egyébként - ez az önök szájából hangzott el - eleve megdőlt ezen egyetlen számsor és adat alapján. Az alkotmányos alapjogok csorbításáért cserébe jártak eddig kedvezmények, azért erről beszéljünk egy kicsit, hiszen mintegy tucatnyi esetben csorbították egyébként egy aláírt társadalmi szerződés alapján a rendvédelmi dolgozók egy részének, jelentős részének alapjogait. Példának okáért van, akivel lényegében azt íratják alá, hogy le lehet hallgatni, nyomon lehet követni, leszerelése után bizonyos állástípusokat bizonyos ideig nem tölthet be, vagy pedig bizonyos vezető tisztségeket nem vállalhat. Ez így is van jól, nyilvánvalóan mindegyik kockázati tényezőt jelent egy bizonyos társadalmi szférában. Ennek ellentételezéseként és az egészségügyi és egyébként is a várhatóan rövidebb élettartamért cserébe kapták azokat a kedvezményeket, amelyeknek a felülvizsgálatáról még beszélni is lehetne. Igenis, lehetne egy komoly, normális érdemi vitát folytatni arról, hogy e kedvezmények egy része - nyilván nem a teljes egésze - jogosan felülvizsgálható-e, és ha igen, akkor milyen irányba. Most önök mit csináltak? A gyereket is kiöntötték a vízzel együtt, aztán majd csodálkoznak, ha senki nem akar rendvédelmi dolgozónak menni, és nem lesz senki, aki az önök vagy bármelyik kormánypárt legitimációját megvédje a közeljövőben. Ezt nem azért mondom, mert bármilyen szinten is szimpatizálnék azokkal az egyenruhába bújtatott vadállatokkal, akik 2006-ban minősített bűncselekményeket követtek el, akiket önök azóta sem lepleztek le, és akinek a számonkérését, elszámoltatását lényegében el sem kezdték. (21.40)
De azért azt tisztázzuk mindenképpen, hogy ezen társadalmi szerződés felrúgásakor önök elvitatják azokat az alkotmányos alapjogokat érintő felfüggesztéseket, amelyek érik azokat az embereket, akikkel aláírták ezt a szerződést. Teljesen egyértelmű: nem az lenne a cél, hogy a segélyezettek táborát vagy a munkanélküliek táborát gyarapítsuk a továbbiakban is. Ugyanakkor itt a vita során elhangzott nagy hangon az is, hogy azért van erre szükség, hogy végre szembe lehessen menni az IMF-fel, gazdasági szabadságharcot lehessen folytatni, végre a magyarok a saját magyar útjukat járhassák. Ezzel szemben önök - éppen a mostani híradások szerint - a MOL-részvényekért a korábban felvett IMF-hitelből bevont forrásokkal fizettek. Milyen gazdasági szabadságharcról beszélnek önök? Ez az álszentségnek a legalja, ha szabad ilyet mondanom! Miféle gazdasági szabadságharc az, amely lényegében a Széll Kálmán megszorító csomag köntösébe bújtatva az IMF-nek a világ nagyon sok pontján be nem vált megszorító intézkedéseit foganatosítja Magyarországon, és eközben gazdasági szabadságharcról beszél? Nem tisztázza azt a kérdéskört sem, hogy az özvegyi nyugdíjakat miért érintik, a bányásznyugdíjakat miért érintik ebben az előterjesztésben. Képviselőtársaim felvetésére nem érkezett érdemi válasz, önök erre sem tudtak vagy nem akartak válaszolni - egyik verzió rosszabb a másiknál. A rokkantnyugdíjasok rendszerét akarjuk felülvizsgálni. Rendben, leplezzük le a csalókat, csináljuk, én is támogatnám szavazatommal. Miért nem azt a 70 ezer embert vizsgáljuk kizárólag, akik 55 évnél fiatalabbak, hasonló ellátásban részesülnek? Miért nem szűkítjük le azt a kört arra a bizonyos kockázati tényezőre, amiről itt beszélünk? Miért kell megint csak kollektív bűnösség elve alapján bármit is lépni? És egyáltalán, hogyan vállalhatják fel önök azt a láncreakciószerű folyamatot, ami elindulhat egy ilyen visszamenőleges hatályú, társadalmi szerződést felrúgó előterjesztés révén? Minek értelmében eljön az az idő, amikor nem önök lesznek kormányon garantálhatom önöknek, hogy lesz ilyen periódus Magyarország életében -, akkor a következő kormány, és remélem, hogy nem a tőlem jobbra elhelyezkedők közül kerülnek ki majd egyes vezetői, joggal hivatkozhat arra, hogy ha egy társadalmi szerződést felrúgtak, akkor mi felrúgjuk a következőt. Példának okáért maximáljuk a nyugdíjak összegét, nem fizetünk többet senkinek akkor sem, ha járna. Mit csinálnak önök majd egy ilyen láncreakcióval? Kényelmes lesz, mert ellenzékből lehet majd kiabálni, de nem biztos, hogy ez lenne a megoldás, lehet, hogy annak a talaján kellene állni, hogy tisztességes társadalmi diskurzus és nem diktátumok alapján változtatni bizonyos rendszerbéli dolgokon. Teljesen egyértelmű, hogy megint csak a hosszú távú vízió hiányzik az önök előterjesztése mögül, példának okáért az, hogy nem lehet a demográfiai helyzet rendbetétele nélkül, ennek mellőzésével megoldani ezt a problémakört. De akkor hogy lehet az, hogy az ezzel kapcsolatos előterjesztéseinket önök rendre lesöprik az asztalról, már a tárgyalási szakaszba sem jutnak el ezek? Miért nem azokat akarják vizsgálni ennyire keményen, ennyire nagy hanggal, akik életükben egy napot sem dolgoztak, akik semmiféle jogosultságot nem szereztek arra, hogy akár nyugellátás, akár szociális ellátás olyan tömegben illesse és érintse őket, mint ahogy az ma tapasztalható? Miért nem nevezzük meg azokat, akik valóban élősködnek a rendszeren, mert vannak ilyenek. Miért nem nyúltak önök hozzá a teljes szociális támogatási rendszerhez? Hova tűntek az úgynevezett integrációra költött százmilliárd forintok? Miért nem vizsgálta meg soha senki? Mutassanak már nekem egy tucatnyi integrált kisebbségi személyt Magyarországon! Aki előrébb jutott, az a saját önerejéből jutott előre minden esetben. Tehát megvannak itt az eldobált milliárdok, százmilliárdok, csak éppen nem azokon a területeken kutakodnak, ahol a legkönnyebb lenne megtalálni ezeket. És adódik a kérdés,
hogy miért. Választ egyébként nem is várok erre nagyon, hiszen nem szoktunk kapni, de látható az, hogy önök most úgy akarnak visszahozni bizonyos személyeket a munkaerőpiacra, hogy ennek az alapvető feltételeit nem biztosítják. Mit gondolnak? Majd a nyomozókból gyepmesterek lesznek vagy parkőrök, vagy adott esetben munkafelügyelők az önök nem is létező, elképzelt, vizionált közmunkaprogramjaiban? - amelynek az alapja egyébként az, hogy egy év alatt szinte negyedére építették le a közmunkaprogramokban résztvevők számát. Tehát jelen pillanatban az önök viselkedése, retorikája olyan az előterjesztéssel kapcsolatban, mintha valaki kocsmai verekedést provokálna, aztán másra kívánná kenni a balhét. Egész egyszerűen elfogadhatatlan az, ahogy önök hozzáállnak ezekhez a kérdésekhez. Azt lehet csak mondani, hogy ha ennyire keményen, ennyire karakán módon szembe tudnak menni egy aláírt társadalmi szerződéssel, akkor legyenek ennyire kemények, mondjuk, az államadósság felülvizsgálata, újratárgyalása kapcsán. Legyenek ennyire kemények a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban, példának okáért menjenek szembe az EU-val, ha arról van szó. Hiszen ez a kormány - EU-elnökség ide vagy oda - még egyetlenegy kérdésben egyszer sem feszegette a nagyon-nagyon előnytelen és aláírt magyar társulási szerződésnek a határait. Soha nem vették a bátorságot, hogy akár a legkisebb mértékig elmenjenek a kerítésig, az EU-s brüsszeli szögesdrótig, és bármit is feszegessenek ezen a keretrendszeren. Egy ilyen esetben, amikor gyakorlatilag diktátumhelyzetben vannak, akkor persze mernek diktálni. Én csak azt tudom javasolni önöknek, hogy legyenek ennyire kemény gyerekek akkor, amikor a külfölddel kell tárgyalni; akkor, amikor az államadósság kérdését kell helyretenni, mert lenne pénz Magyarországon, csak ezt kiszivattyúzzák Magyarországról, és nem azokat kellene IMF-megszorításokkal sarcolni, akik ezt nem érdemlik meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Megadom a szót Szalay Péter képviselő úrnak, Fidesz. Az a kérésem, hogy a részletes vita szabályai miatt próbáljunk szigorúbban a tárgynál maradni, mert azért voltak percek, amikor azt hiszem, ezen túllépett a képviselő úr. Szalay Péter képviselő úré a szó. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először egy mondattal visszatérnék a passzív táppénzre. A passzív táppénz az egészségügy gyakorlatában úgy néz ki, hogy a beteg beállít a családorvosához, és azt mondja, hogy kérem szépen, engem holnaptól kirúgtak a munkahelyemről, és azt mondták a munkaügyesek, hogy jöjjek el magához, mert fölvesz táppénzre, jár nekem 60 vagy 30 nap passzív táppénz. Így ment ez a játék. Ennek most hál’ istennek vége van. Szeretnék reagálni a Bartha Szilvia képviselőtársam által mondottakra. (Bertha Szilvia: E-vel, Bertha.) Nagyon nem szeretném megbántani, de én sajnálatosnak találom, hogy felmerült a gondolat, hogy esetleg európai fórumhoz fordulni magyar ügyben ezzel a törvénnyel kapcsolatosan. Nagyon sajnálnám, ha beállnának, beállna abba a sorba, ami egy igen szomorú sor, kezdve Heller Ágnesnél, akinek még senki nem mondta, hogy pszichológussal meg kellene vizsgáltatni magát; folytatva szocialista képviselőkkel, akik szintén az országra vádaskodtak, vagy az Amnesty Internationallel, akiknek szelektív a szenzitivitásuk, és miközben igen érzékenyek bizonyos rétegek félelme iránt, még soha nem hallottam, hogy felvetették volna, hogy a magyar parasztok, akik félnek, hogy a portájukkal meg az állataikkal mi történik éjszaka, azoknak a félelméért még soha nem aggódtak. ELNÖK: Ne haragudjon, képviselő úr, a részletes vitában hadd kérjem, hogy maradjunk a módosító indítványoknál. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): A tárgynál. Igen, köszönöm.
ELNÖK: Én is. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Tehát gyakorlatilag azért szeretnék reagálni Horváth András Tibor szavaira, az egészségügy strukturális átalakítására, ami tulajdonképpen az egészségügy tönkretételének a kezdetét jelentette. Zakó Lászlónak pedig elmondanám: egészen biztos, hogy a bányászok nem kerülnének semmilyen formában hátrányos helyzetbe ezzel a rendszerrel és ezzel a törvénnyel. A rendszerből kétségkívül ki kell szűrni azokat, akik jogtalanul vesznek fel rokkantnyugdíjat, akik jogtalanul kerültek bele, mert ilyenek kétségkívül vannak. Ilyeneket a saját gyakorlatomból is tudnék mondani, a praxisomban is előfordulnak ilyenek, akik ismerősi körből... - ennek az az útja-módja, hogy elmennek magánorvos pszichiáterekhez, akiktől kapnak különféle papírokat, és ezekkel elmennek a bizottságokhoz, tehát nem a működő egészségügynek a szakorvosi vagy családorvosi része százalékoltatja le ezeket, hanem az OEP bizottságai, és ezekkel a papírokkal a bizottságoknál bizony egy igen liberális gyakorlat valósult meg. Tessenek arra gondolni, amikor azt mondjuk, hogy ebben a rendszerben nagyon logikusan, nagyon jól van benne mindenki, és nem szabad kollektíven elítélni a rendszert, akkor vegyünk egy részdarabot ebből, a rokkantigazolványokat. A rokkantigazolványok kiadása eredményeképpen rengetegen bírnak rokkantigazolvánnyal. Nem tudom, képviselőtársaim közül ki látta már, hogy egy rokkantigazolvánnyal felszerelt kocsiból valóban rokkant száll ki? Én láttam ilyet két évvel ezelőtt októberben, sem azelőtt, sem azóta sohasem. Amellett szeretném még felhívni arra a figyelmet, hogy végül a társadalom igazságérzete tulajdonképpen nagyon fel volt háborodva a korengedményes nyugdíjak esetén is. Tessék elképzelni, hogy vannak olyan kategóriák, mint például a kórházi nővér, aki éjszakázik, öt-hat beteget mosdat, reggel tisztába tesz, és amellett hepatitiszes, AIDS-es betegekkel foglalkozik. Ő vajon miért nem kapott korengedményes nyugdíjat? Tehát igazából a korengedményes nyugdíj a társadalom igazságérzetét igencsak nagyon bántotta. És ezek a szempontok azok, amelyek mindenképpen önöket is kell hogy vezéreljék, amikor ezt a témát megközelítik. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik kétpercesre.
(21.50) DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Szalay Péter képviselőtársam szavaira reagálva szeretném azt egyértelművé tenni, hogy azért már a felvetés is súlyosan sértő - az 1. ajánlási pontnál vagyunk - a tekintetben, hogy a leírhatatlan esztétikai külső jegyekkel rendelkező Heller Ágnest és Bertha Szilvia képviselőtársunkat egy lapon említi, úgymond a hazánk elárulása kategóriába. ELNÖK: Képviselő úr! DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság egy olyan szűrő fórum, ha esetleg ezt a képviselő úr nem tudná, amely az Európa Tanács égiszén belül működik, és az a célja és lényege, hogy alapvető emberi szabadságok és jogok egyezményének védelmét lássa el olyan tagállamok tekintetében, akik részesei ennek az
egyezménynek. És ha egy állam olyan jogszabályt hoz és olyan jogszabályt alkalmaz, amellyel adott esetben például azt az alapvető jogot sérti, ami jelen esetben a jogbiztonság elvét vagy éppen a szociális ellátásokkal kapcsolatos jogokat jelenti, akkor bizony el lehet menni az Emberi Jogi Bíróságra, és ez egy teljesen rendjén való út. Heller Ágnesnek a világot telekürtölő hazugsága 2006 őszének a véres valóságáról egy össze nem keverhető és nyilvánvalóan teljesen más kategória. Azt viszont szeretném a jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy végül is a tárgyalások mostani folyamán a következő közleményt olvashatjuk a Fegyveres Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének honlapján: „A belügyminiszter által előterjesztett javaslat lényegesen kedvezőbb az eredeti kormányzati elképzelésnél. A legújabb tervek szerint a szolgálati nyugdíjasok reaktiválása csak önkéntes alapon történhet, és azok sem veszítik el nyugdíjukat, akik a visszatérést nem vállalják. Az aktív állományúaknak szigorításokkal ugyan, de megmarad a korkedvezményes nyugdíjrendszer.” Ezek után igazából nem értem, hogy miről megy még itt a vita, miért áll még ez a javaslat, de azt hiszem, majd sok mindent meg fogunk tudni 2011. május 30-án, amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr fog a hírek szerint a Fegyveres Rendvédelmi Szakszervezet vezetőivel egy végső egyeztetést tartani. Én borítékolom előre, hogy az a keménység, az a határozott kiállás, amellyel a rendvédelmi dolgozók itt most minden nyugdíjast megvédtek (Az elnök csenget.), eredményre vezetett, és visszavonásra kerül ez az alkotmánymódosítás. Köszönöm szépen. ELNÖK: Szalay Péter képviselő úr következik, kétperces. DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, csak egy mondatot; miután nem hiszem, hogy sokban különbözne Heller Ágnes megítélése az önökétől, és a kettőnk közötti nézetkülönbségtől... ELNÖK: Melyik ajánlási ponthoz, képviselő úr? DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Elnézést kérek a képviselő asszonytól. ELNÖK: Köszönöm szépen. Bertha Szilvia képviselő asszony, e betűvel. BERTHA SZILVIA (Jobbik): Igen, köszönöm a szót. Én Szalay Péter képviselőtársamnak szeretném megjegyezni, hogy a bíróságot nem minősíti az, hogy kik fordulnak oda jogorvoslatért, ezt nem lehet szűrőként beépíteni. Tehát amennyiben önök több tízezer család létbiztonságát fogják veszélybe sodorni, akkor a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fogunk fordulni, ezt továbbra is fenntartom. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Sneider Tamás képviselő úr kétpercese következik. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is csak Szalay Péter képviselő úrra szeretnék nagyon röviden reagálni, nem a politikai mondanivalójára, hanem inkább az érdemi dolgokra, ami a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban elhangzott. Azt kell mondanom, hogy ezzel teljes mértékben egyetért a Jobbik, sőt nemhogy egyetért, eddig még csak mi voltunk a tisztelt Házban azok, akik szóvá tettük példának okáért a mentősök helyzetét. Én már nemegyszer elmondtam adott esetben, hogy 65 évesen hogy lehet elképzelni azt, hogy a 4. emeletről hordágyon 120 kilós betegeket hozzanak le mentős dolgozók adott esetben. Tehát itt arról van szó, és nyilván erre majd ki fogok térni, hogy az egész nyugdíjrendszert át kellene gondolni. Rengeteg anomália, rengeteg probléma van ezzel
az egész rendszerrel, de a részleteibe kell belemenni, és nyilván nem így, ahogy ez az előterjesztés előttünk található, ami eredetileg 613 ezer emberről szólt. Köszönöm szépen. ELNÖK: Répássy Róbert államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel önök is az internetet olvassák, és olvasnak híreket, én például egy hozzászólást szeretnék felolvasni önöknek, ami az 1. ajánlási ponthoz nagyon idevág. (Előveszi a telefonját. - Derültség a Jobbik soraiban.) Az egyik hozzászóló szerint ez a kormány sem mer a hivatásosokhoz nyúlni, a kiváltságok továbbra is megmaradnak, hisz a havernak nem akarnak rosszat, ő is hadd mehessen el 45 évesen, 300 ezer forint nyugdíjjal. 15 éve mindig valaki próbálkozott, és feldobta, hogy szigorítani kellene, erre még több kedvezményt kaptak végül. Szomorú ez a komédia. - mondja egy hozzászóló. Természetesen én mint minden ilyen kiragadott példánál azt mondanám, hogy nem reprezentatív ez a minta, de azért lehet, hogy az önök által most ünnepelt megállapodás sokaknak szomorúságot csal ma estére, mert úgy gondolják, hogy a kormány megpróbált változtatni azon, hogy az eddigi kiváltságokat megváltoztassa, és ez nem fog mindenkinek tetszeni. Ezt csak azért hozom fel példaként, mert tényleg, a mai este számomra legmegdöbbentőbb élménye az, hogy a Jobbik milyen vehemensen védelmezi a rendőrök szolgálati nyugdíját. Sosem gondoltam volna, hogy a rendőrök és a Jobbik így egymásra találnak, de biztos megvan ennek a magyarázata, valahol a Tettrekész környékén van ez a magyarázat biztosan. Azt nem merem gondolni, hogy azért, mert esetleg önök között vannak olyan képviselők, akik maguk is rendőrök voltak, és az ő szolgálati nyugdíjukat is érinti, de ezt a szempontot meg sem merem említeni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Akkor Z. Kárpát Dániel, kétperces. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Még egyszer megismétlem, és addig meg fogom ismételni, amíg nem ülepszik le, reméljük, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Tehát a Jobbik nemet mond mindenféle társadalmi rendszeren való élősködésre, a rendszerrel kapcsolatos összes visszaélésre és minden olyan személy cselekedetére, aki bármilyen úton-módon indokolatlan hasznot húz ebből a rendszerből, tehát ennek a felülvizsgálatát a jövőre vonatkozóan indokoltnak és szükségesnek tartjuk. Viszont a múltbéli történetek együttesével, visszaható hatállyal egy társadalmi szerződést felrúgni, láncreakciószerű veszéllyel ellátott folyamatnak érezzük, ami által akár önök - akikben szintén nem bízhatunk teljesen, hiszen nagyon sokszor fordult a szavuk visszájára -, vagy a következő kormányok hasonló módon, mégis más területeken is felrúghatnak már korábban aláírt társadalmi szerződéseket. Ezért kívánom még egyszer azt kifejezni, hogy a rendszer felülvizsgálata adott esetben indokolt lehet. Mi mindig is a társadalom élősködőinek az ellenségei voltunk, vagyunk és maradunk, ugyanígy nem kívánunk azonosulni, még egyszer elmondom, azokkal sem, akik 2006-ban egyenruhába bújtatott vadállatokként minősített bűncselekményeket követtek el. Én magam semmilyen szinten nem kívánok ezekkel azonosulni, az önök kezében van a stafétabot annak érdekében, hogy büntessék meg őket, tehát ne dobálják vissza azt a labdát, hanem végre egyszer fogják meg, és próbáljanak meg elszámoltatni, vagy ha nem képesek rá, akkor a kormánybiztosi széket majd egy Gaudi-Nagy Tamáshoz hasonló képességekkel megáldott ember kezébe illene adni.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Gyüre Csaba képviselő úr! Én magam is elgondolkoztam ezen az opción. Gyüre Csaba képviselő úr következik, nem kétperces, normál hozzászólásra. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Beszéltünk itt ma már nagyon sok mindenről, aztán lehet, hogy már nem is időszerű, hogy itt elmondjuk a véleményünket erről a törvényjavaslatról, de azért én csak visszatérnék oda, ahonnan elindultunk, vagy el kellett volna indulni, és ezen az úton végigmenni. A mai napon már nem általános vita zajlik, hanem a részletes vita, és a részletes vita során egyedül a 2. §-hoz adtunk be módosító javaslatokat, azért ahhoz, mert gyakorlatilag házszabályszerűen a többihez nem lett volna sok értelme módosító javaslatot beadni. Igazándiból a 2. § volt az, amelyik egyébként valamennyi paragrafussal egyetemben szinte kiverte a biztosítékot, de ez volt az, amivel a leginkább nem értettünk egyet. A Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az egyetlen párt, amelyik módosító javaslatokat adott be, és elsősorban a 2. §-hoz, képviselőtársaim már elsorolták, hogy mit szerettünk volna mi kivenni ebből a nyugdíjrendszerből. Amikor az előterjesztő nevében Balsai István képviselőtársunk ismertette az előterjesztését, akkor elmondta azt, hogy itt senkinek nem kell tovább gondolni, mint ami a kormányzati szándék mögött vagy az előterjesztők szándéka mögött rejlik, ez pedig a rendészeti dolgozók nyugdíjának a megnyirbálása, illetve a már megszerzett jogoknak a csorbítása, mint ebből kiderül, és ezt nem kellene továbbgondolni. Aonban nyilván, az ember, hogyha elolvassa, hogy miről is van szó, és itt jelen pillanatban a ’49. évi XX. törvényt módosítjuk immáron szerintem két számjegyű alkalommal itt az egyéves munkánk alatt, akkor azért csak láthatjuk azt, hogy ez a törvényjavaslati megfogalmazás teljes mértékben az általánosságokra terjed ki. Valóban szép dolog az, hogy Balsai István képviselőtársam itt leredukálta a jogszabály érvényesülését csak egy bizonyos szegmensre, azonban nyilván az alkotmányban átfogó jelleggel lehet csak szabályozni, és az átfogó szabályozás során, a későbbiek során majd lehet ezt másként is magyarázni, és lehet, hogy akkor már az előterjesztők se tudják megvédeni a saját álláspontjukat, és majd nyilván - ez is elhangzott már az általános vitában - kialakulhat itt a jövőben, a közeljövőben olyan gazdasági helyzet, illetve akár az, hogy közel sem jön be annyi bevétel, mint amennyit a kormány remélt volna ebből a megszorításból, ezért tovább fognak lépni, és bizony itt olyan általános szabályok kerülnek, annak a lehetősége kerül bele az alkotmányba, annak a megnyirbálása, amely olyan eredményre vezethet, amelyre gyakorlatilag ma még egyikünk sem mer gondolni. (22.00) Hiszen itt olyan alapdolgok kerülnek megvonásra, mint a nyugdíj. A nyugdíj csökkenthető lesz, akár szociális ellátássá alakítható, illetve akár megszüntethető. Olvassuk és halljuk a nagyon logikusnak tűnő magyarázatokat ezzel kapcsolatban, de ebből a szabálymódosításból mi teljesen mást is ki tudunk olvasni, és általában mást tudunk kiolvasni, mint amit önök ebbe kizárólagossággal tudnak belemagyarázni. Egyik képviselőtársam már érintette, de lehet, hogy többen is mondták, hogy ilyen jellegű módosítás körülbelül a Rákosikorszak hajnalán volt, amikor a szerzett jogok elvételére adtak lehetőséget éppen a csendőrnyugdíjak vagy a Horthy-korszak köztisztviselői nyugdíjainak a megvonásával. Ilyen lehetőség alkotmányos szinten nem volt ismert. Belemehetnénk abba, hogy szükséges vagy nem szükséges és mit kellene módosítani, egyet azonban látunk, hogy a 2. § oly mértékben sérti a jogállamiságot, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom már emiatt nem tudja támogatni, hiszen létbizonytalanságot,
jogbizonytalanságot okoz. Itt hivatkoznék arra is, hogy éppen a Fidesz mér kettős mércével véleményünk szerint nagyon nagy mértékben, hiszen a kommunista pártnyugdíjakhoz egyáltalán nem volt hajlandó soha hozzányúlni. Hányszor szavazták már le fidesz-KDNP-s képviselőtársaink a kommunista pártnyugdíjakra vonatkozó jobbikos törvényjavaslatot, amely viszont teljesen más jogi alaphelyzetből indul, hiszen mi természetesen csak olyan nyugdíjasok nyugdíjához nyúlnánk hozzá, akik nem termelőmunkával, nem a munkában való valós részvétellel érdemelték ki azt, hanem a demokratikusnak egyáltalán nem mondható államhatalmat védték megkérdőjelezhető eszközökkel, ahol a büntetőjogi felelősségre vonás már csak az elévülés miatt nem következik be. A Fidesz-KDNP az elmúlt egy esztendőben folyamatosan kivédte ezen MSZP-s vagy még korábban Magyar Dolgozók Pártja-béli - tehát az MSZP és az MSZP jogelőd pártjai tagjainak - pártnyugdíját. A kettős mérce véleményem szerint itt mindenképpen megfigyelhető. Amikor mi becsatoltuk ezeket a javaslatokat, akkor elsősorban a legutolsó, 5. sorszámú módosító javaslatunk volt a legfontosabb, amely gyakorlatilag egészében kiveszi az alkotmány 70/E. § (3) bekezdését. De éppen azért, mert Balsai István előterjesztő képviselőtársam kihangsúlyozta, hogy ez csak a rendvédelmi szervezetek tagjainak a nyugdíjára vonatkozik, éppen ezért mintegy teszt formájában kerültek be, hogy akkor nyugodtan kivehetjük az özvegyi nyugdíjat alóla - adta be két képviselőtársam -, hiszen Balsai István mindenkit megnyugtatott arról, hogy ez ezeket nem fogja érinteni. Ugyanígy került be a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj a kivételek közé, és ugyanígy került be a bányásznyugdíj és az ezekkel kapcsolatos korkedvezményes nyugdíj is, hiszen Balsai István az előterjesztők nevében arról biztosította az ország közvéleményét, a magyar parlament tagjait, hogy ezek nem fognak a hatálya alá kerülni. Kérdezem én akkor, ha valóban komolyan gondolja az előterjesztő, komolyan gondolja a kormányzati többség, hogy ezek ne kerüljenek be, ezekre ne vonatkozzon, akkor miért nem voltak hajlandók ezt megszavazni. Akkor nyilvánvalóan joggal teszi fel a kérdést az ellenzék és teszi fel a Jobbik, hogy ezeket miért nem vettük ki ezeknek a sorából, miért vonatkozik általános jelleggel és mindenkire, veszélyeztetve a jogállamiságot, veszélyeztetve a létbizonyosságot, azaz létbizonytalanságot fog okozni. Most nem fogok beszélni az Alkotmánybíróság létszámáról, mivel ezzel kapcsolatban módosító javaslatot nem adtunk be, hiszen itt önmagában a teljes szakasz elhagyását kellene javasolni, ami egyes vélemények szerint nem házszabályszerű. A mi véleményünk az, hogy itt valamennyi szakasz tekintetében az alkotmánymódosítással kapcsolatosan leginkább akkor tenné jól az előterjesztő, ha ezeket visszavonná, mert akkor legalább megnyugodnának azok a társadalmi kedélyek, amiket igen alaposan sikerült felkorbácsolni az elmúlt napokban, illetve egy-két hétben ezzel a törvényjavaslattal. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Ferenczi Gábor képviselő úr kétperces felszólalása következik. FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Bennem maradt néhány kérdés, mégpedig a jobbikosok szempontjából talán a leglényegesebb kérdésekre nem kaptunk választ, hogy miért nem támogatják a módosító javaslatainkat. Engem különösképpen a 3. ajánlási pont érdekelne, miszerint a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjak kikerülnének a módosításból. Nem tudom, hogy mi lesz ezekkel a rokkantnyugdíjasokkal, mi lesz azzal az ismerősömmel, aki egy balesetben veszítette el a lábát, mi lesz egy másik ismerősömmel, aki pacemakerrel él, és jelenleg is kénytelen mellette dolgozni. Vagy éppen mi lesz az édesanyámmal, aki 54 éves, s 24 év munkaviszony után egy platinarúd tartja össze a gerincét és attól retteg, hogy esetleg vissza kell mennie dolgozni, holott az orvos egyértelműen megmondta neki, hogy akár le is bénulhat.
Nem kaptunk választ ezekre a kérdésekre. Próbáltam provokálni Talabér Márta képviselő asszonyt, mint az előterjesztő oldalról az egyetlen jelen lévő képviselőt. Répássy államtitkár úrtól talán kapok választ a kérdésemre. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Sneider Tamás képviselő úr következik. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végre sikerült eljutni a rendes felszólaláshoz. Megnyugtatok mindenkit, hogy már nem lesz olyan hosszú, mint ahogy azt eredetileg gondoltam. Igazából már csak a 3. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, ez pedig a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjakról szól. Ha a nyugdíjrendszerünket egy kicsit jobban megvizsgáljuk, akkor - mint mondtam rendkívül sok anomália található benne. Néhány dolgot már fel is idéztem a tisztelt Ház előtt is. Az egyik érdekességet mindenképpen szeretném elmondani. Ma adott esetben az a kétszeres gyilkos, aki elmegy a nyugdíj-folyósítási intézethez, miután kiszabadult, hogy folyósítsanak számára nyugellátást, az bizony 92 ezer forintra is jogosult lehet a mai törvények alapján. Sajnos így működik a nyugdíjrendszerünk. Ezeket kellene orvosolni, nem is lenne túl bonyolult, csak kellene egy olyan szakértő, aki igazán jól átlátja az egész rendszer működését. Én azonban azt tapasztalom, hogy a Fidesz padsoraiban nincs meg az a csúcsszakértő, aki képes lenne rendszerbe foglalni az egész nyugdíjrendszert. A rokkantnyugdíjak tekintetében már jó párszor elmondtam nagyon komoly kritikaként, hogy az elmúlt egy évben a Fidesz megtehette volna azt, hogy felülvizsgáltatja azokat a rokkantnyugdíjasokat, akik nagyon jól körülhatárolható területeken élnek. Ez bizony a szegénytelepek vagy a cigánytelepek egy bizonyos része. Elmondtam az előző beszédemben is, hogy több tucat vagy több száz olyan település van Magyarországon, ahol az ezeken a telepeken élőknek az egyharmada, fele le van százalékolva és rokkantságit kap. Miért kapja ezt a rokkantságit? Azért, mert soha életében egyetlenegy napot sem dolgozott. Nagyon fontosnak tartom, hogy ma Magyarországon önöknek köszönhetően még mindig az a rendszer létezik - hiába nevet Répássy képviselőtársam és örül annak -, hogy egyetlenegy nap munka nélkül kaphatnak nyugdíjat Magyarországon tízezrek. Ezt kellett volna már megszüntetniük. Egy év állt rendelkezésükre, hogy rendet tegyenek az országban. Két hét alatt ígérték a rendet, de tudjuk jól, hogy a mai napig sem történt semmi az égvilágon. Vegyük tudomásul, hogy ma a gyesnek vagy az ápolási időnek köszönhetően bárki jogosult rokkantnyugdíjra. Ez önmagában nem volna rossz dolog, ha a társadalom bizonyos, jól körülhatárolható csoportjai nem élnének vissza tömeges mértékben ezzel a szociális kedvezménnyel. Hiába nevetnek képviselőtársaim, higgyék el, hogy pontosan ez irritálja főleg Észak- és Kelet-Magyarország lakosságát, amikor azt látják, hogy valaki felvállal öt, nyolc vagy tíz gyermeket, megszüli őket, folyamatosan gyesen van, folyamatosan kapja a családi pótlékot, és folyamatosan kapja mellé a rokkantsági nyugdíjat is. Ez bizony három szép jövedelem, amiből nagyon boldogan elél, s természetesen emellett még terrorizálja a környező lakosságot is, mert nem a két-három gyermeket nevelő becsületes cigányemberek terrorizálják a magyar lakosságot, hanem pontosan az a réteg, amelyik a szociális rendszerrel minden egyes nap visszaél. Gyakorlatilag húsz éve erről szól ez a történet, amit önök sem változtattak meg. (22.10) Tegyük már hozzá, ehhez nem kellett volna alkotmánymódosítást beterjeszteni a parlamentbe, hogy ezen a helyzeten változtassanak, hiszen a rokkantosítás 90 százalékában 5 éven belül eleve mindenkit visszarendelnek felülvizsgálatra, és ezek a személyek, akikről én konkrétan beszélek, ezrével, tízezrével vannak az országban, nem állandó, végleges
rokkantosítást kaptak, mint az, aki esetleg adott esetben egy baleset folyamán a két lábát elveszítette, hanem gyakorlatilag mind pszichiátriai, pszichológiai okokra hivatkozva lettek leszázalékolva, lettek rokkantosítva, magyarul, bármikor felülvizsgálható a rokkantnyugdíjuk, anélkül, hogy bármilyen alkotmánymódosítást kellene véghezvinni. Nos, a másik nem lényegtelen dolog, és itt már a rendvédelmi dolgozókra szeretnék azért nagyon röviden rátérni: eddig csak a Jobbik tette le az asztalra azt a javaslatot, hogy a rendvédelmi dolgozók a nyugdíjrendszeren belül alakítsanak egy saját kockázatközösséget. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a jelenlegi statisztikai adatok alapján úgy néz ki, hogy egy rendvédelmi dolgozó, legyen az tűzoltó, rendőr, bizony, statisztikailag 63 évesen halnak meg ezek a dolgozók, míg a magyar férfiak átlagéletkora 68 év. Itt akkor nyilvánvalóan felmerül a kérdés, vajon miért fizetnek nyugdíjjárulékot, hogyha sokkal korábban, adott esetben statisztikailag el sem érik a nyugdíjkorhatárt, ha rövid időn belül, ugye, már 65 évre fog emelkedni a nyugdíjkorhatár. Szerintem az ilyen konkrét javaslatokat kellene önöknek megvizsgálniuk, átgondolniuk, hogy azt, amit a Jobbik szakmai alapon önök elé terjeszt, nem lesöpörni kell az asztalról, hanem igenis, megvizsgálni, és ezzel sokkal jobbá tenni ezt a rendszert. Nos, tehát nem akarom sorolni az összes anomáliát, ami most megtalálható a rendszerben. Kérem szépen, arról szeretném biztosítani önöket, a kormánypártot, hogy a Jobbik minden ilyen igyekezetben támogatni fogja önöket, ami valóban a csalás visszaszorítását jelenti, de azt ki kell jelenteni, hogy az elmúlt egy év alatt önök az égvilágon semmit nem tettek ezen a területen! Hiszen megkérdeztem azoknak a településeknek a polgármestereit, ahol ezek a jelenségek tömeges mértékben találhatók, és csak azt tudták elmondani, hogy bizony, cigány származású személyekhez nem mernek kimenni, nemhogy a rendőr nem mer kimenni, nyilván nem is merik felülvizsgálni, behívni ezeket az embereket, hogy felülvizsgálják a leszázalékolásukat, a nyugdíjukat, míg viszont - és ez volt a polgármesterek tapasztalata - azt az egy-két vagy tíz-húsz, egy ilyen településen található magyar származású rokkantnyugdíjast, aki becsülettel végigdolgozott 25, 30, 35 évet, és valóban a munkájában rokkant le, viszont igenis visszahívják, és bizony azok közül jó páran már csak rehabilitációs támogatást vagy járadékot kapnak, vagy visszavettek a leszázalékolásukból. Tehát, kérem szépen, nyúljanak hozzá a rendszerhez, és nem kell a különböző csoportokkal faji vagy egyéb okok miatt kivételt tenni, azért, mert adott esetben egyből a jogvédőkhöz fordulnak, vagy az LMP-hez fognak rohanni, ha a nyugdíjjárulékukat felül kívánják vizsgálni, és akkor azt fogják mondani, hogy azért vizsgálják felül a mi nyugdíjjárulékunkat, mert mi szegény cigány emberek vagyunk. Nem ezért fogják felülvizsgálni, legalábbis, ha a Jobbik olyan pozícióba kerül, nem ezért fogjuk felülvizsgálni, hanem azért, hogy minden egyes csalást kiszűrjünk. Hozzá kell tennem még egy érdekességként és talán adalékként, hogy azért természetesen a magyar társadalomra is jellemző, legalább is egy rétegére, ahol megtalálható a rokkantsággal való csalás nagyobb mértékben. Kérem szépen, azok, akik vállalkozók, ha adott esetben rokkanttá is nyilvánítják magukat, és ez sikerül nekik - itt elsősorban egyébként korrupcióról van szó, míg a másik esetben sokszor fenyegetés révén történik ez meg -, ugyebár ott bizony akkor jelentős járulékmegtakarításokat tudnak elérni ezek a vállalkozók. Tehát van egy ilyen csoport is, amit ugyancsak érdemes lenne felülvizsgálni, vagy adott esetben igen, aki vállalkozó és egyben rokkantnyugdíjas, azt azért nézzük meg, soroljuk előre a felülvizsgálat során, amit már meg kellett volna tenniük önöknek, és akkor a rendszert talán tisztábbá tudjuk tenni. Úgyhogy ezek a mi javaslataink, kérem szépen, fogadják meg a mi javaslatainkat, mert ezeket a gondolatokat nem a rossz szándék szülte. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Répássy államtitkár úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Utolsóként: így, ahogyan négy órát hallgatja az ember a Jobbik politikusait, úgy kibontakozik azért a Jobbik politikájának a lényege. Két súlyos dolog ellen harcolt ma este a Jobbik. Az első a kollektív bűnösség ellen, a második pedig bizonyos jól körülhatárolható társadalmi csoportok ellen, amint hallották. Tehát még egyszer mondom: a kollektív bűnösséget nem szabad megengedni, tehát a kollektív bűnösség a rendőrök esetében szóba sem jöhet, de Sneider Tamás nem hagyott kétséget afelől, hogy kikre gondol, nem hagyta homályban, azt mondta, egyes cigánytelepek leszázalékoltjaira mondta ezt, persze, nem a kollektív bűnösség miatt mondta ezt, hogy a cigánytelepeken kell megkeresni ezeket a rokkantnyugdíjasokat, csak úgy mellesleg mondta. Szóval, azért a Jobbik tud ilyen dolgokat is produkálni: egy este meghallgatjuk, hogy egyébként a rendőröknél nem szabad a kollektív bűnösség elvét alkalmazni, bezzeg, persze a cigányokra, mint eleve rokkantnyugdíjas csalókra, leszázalékoláscsalókra be lehet vetni itt a törvényhozás nagyágyúit. Nos, kedves képviselőtársam, mint ahogyan természetesen az első esetben a kollektív bűnösségre való hivatkozásuk és a velünk szembeni vágyuk sem volt megalapozott, úgy jelentsük már ki, hogy valószínűleg a cigánytelepeken sem mindenki eleve rokkantnyugdíjcsaló, társadalombiztosítás-csaló, már csak azért sem, mert nagyon kevés közöttük az, aki egyébként rokkantnyugdíjra jogosult, más szociális ellátásokra talán igen, de rokkantnyugdíjra csak az jogosult, akinek volt ehhez valamilyen szolgálati előzménye. Szóval, tisztelt képviselőtársam, a Jobbiknak ez a kollektív bűnösség elleni harca tényleg akkor lenne egy kicsit minimálisan is hiteles, ha mondjuk, bizonyos társadalmi csoportokat, bizonyos népcsoportokat nem tekintenének kollektív bűnösnek. Ilyen egyszerű az egész. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Sneider Tamás képviselő úr, kétperces. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Én örülök, hogy a Fidesznél is kibújik a szög a zsákból. Örülök, hogy a cigány származású bűnöző elemeket külön, határozottan védi Répássy Róbert miskolci képviselőtársam, hiszen miről volt szó? Mondta-e valaki azt, hogy kollektíven minden cigány ember, aki ugyebár ezeken a telepeken él, csaló lenne? Én azt mondtam, hogy ezeken a telepeken nyolcszor, tízszer annyi személy van lerokkantosítva, ezért teljesen logikus számunkra, hogyha valahol elkezdjük keresni a 380 ezer rokkantosított személy közül azokat, hogy kiket kell először felülvizsgálni, mint ahogyan elhangzott, akkor elsőnek a Jobbik-kormány, bizony, ezt a társadalmi réteget nézné át, és venné sorra, hogy ki az, aki csaló, és ki nem. Mert logikus számomra, hogy a magyar társadalomban a magyar emberek száma jóval kevesebb, tizede a rokkantosított személyek száma, ott egy vizsgálat során sokkal lassabban haladnánk előre, és sokkal kevesebb csalót tudnánk kideríteni, mint ebben a társadalmi rétegben, és ahogyan mondtam, egyébként a vállalkozókat is hozzá kell tennem, ha jól hallotta, Répássy Róbert úr. Itt gyakorlatilag, ha valaki az egész cigánytársadalomra általánosított, akkor az ön volt, azért azt ki kell mondani. Nagyon sajnálom, hogy folyamatosan megpróbálják kifordítani a Jobbik jó szándékú javaslatait. Kérem szépen, higgye el, ha most az ön szavait hallgatják, és hallani fogják, ugyebár, Észak-Magyarországon, Kelet-Magyarországon, megint csak az fog lejönni, hogy a Fidesz nem hajlandó ebben a társadalmi rétegben rendet tenni, folyamatosan csak őket támogatja. Az, ami akár más események kapcsán lejött eddig, bizony csak az, hogy a cigányság bűnöző rétegét önök nem hajlandók rendre utasítani ebben az országban, és ez a legnagyobb baj, ezért van önök ellen ekkora felháborodás.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Répássy államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő Úr! Szerintem elég világos volt, amit ön mondott. Tehát most is azt mondta el még egyszer, hogy ön szerint először a cigánytelepeken kellene kezdeni, persze, nem a kollektív bűnösség ügyében, csak először ott kellene kezdeni a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát. Hadd kérdezzem már meg, hogy miért? Miért? (Sneider Tamás: Most mondtam! Ott keresse a bűnöst, ahol van!) Én nagyon örömmel venném, ha önök rendelkezésünkre bocsátanák azt a statisztikát, amelyre hivatkozik, amely szerint a cigánytelepeken tízszer annyi rokkantnyugdíjas van. Kérem, adja elő ezeket a statisztikákat, azért, mert én nem ismerek ilyen statisztikákat, de nagyon szívesen, ha valamelyikük tud ilyen statisztikát mutatni, hogy a cigánytelepeken hány rokkantnyugdíjas van, akkor ezt adja elő. (22.20) Egyébként pedig ha azt nem tudja előadni, az egész csak egy kollektív bűnösség, nekem pedig az a dolgom mint államtitkárnak, önnek meg egyébként valószínű mint képviselőnek az a dolga, hogy mindenkit, aki csaló, törvényt sért, próbáljon üldözni, aki meg egyébként nem csaló, nem sért törvényt, függetlenül attól, hogy ön vállalkozónak nevezte-e, cigánytelepi lakónak nevezte-e, azokat meg védjük lehetőség szerint. Úgyhogy kérem, ha ilyen statisztikákat tud, akkor a forrást is jelezze majd. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Sneider Tamás képviselő úr, szeretném tudni, hogy melyik módosító javaslathoz akar hozzászólni. (Sneider Tamás: A 3. számú módosító javaslathoz.) Jó, már csak azért, mert az előbb a saját 3-as módosítójának az ellenkezőjéről érvelt egyébként, de semmi probléma, mert itt van a kezemben. SNEIDER TAMÁS (Jobbik): Arról érveltem, tisztelt elnök úr, hogy hogyan kell átalakítani ezt a rendszert, a rokkantosítási rendszert a 3. pontban, és nem kollektíve 380 ezer embertől elvenni, csak mondjuk, néhány ezer vagy néhány tízezer embertől szerintem. Köszönöm. Tisztelt Répássy Úr! Statisztikát kért. A Heti Válasz az ön sajtója, ha jól tudom, illetve a Fidesz sajtója, ebből fogok idézni önnek statisztikai adatot, és tessék akkor meghallgatni. Hát nyilván nem igaz, amit az önök sajtója ír, illetve a statisztika mond. Nyírmihálydiról van szó, 2100 lelkes faluból 138-an élnek rokkantjáradékból, a 450 felnőtt roma közül csaknem minden harmadik rokkantjáradékos. Ez Nyírmihálydi települése. Ez egy statisztika a sok közül. Elhozhatnám… (Dr. Répássy Róbert: Egy!) Jaj, képviselő úr! Elhozhatom, legközelebb be fogom hozni külön egy kétpercesben, el fogom hozni. (Dr. Répássy Róbert: Tízezrekről beszél.) Tiszabőt is fel fogom hozni önnek, ahol 340-en vannak rokkantosítva a körülbelül 1800 cigány származású személy közül, ahol, hozzá kell tenni, hogy ebből majdnem ezer a gyermekkorú, tehát még rokkantosítva nem lehetne. 800-ból 340. Ezek a statisztikák, amikről ön úgy gondolja, hogy nem létezik Magyarországon, ez a magyar valóság, amit ön próbál letagadni folyamatosan. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Lezártam. Egyezzünk meg abban, hogy lezártam, jó,
képviselő úr? A jegyző úr rám szólt, hogy nem alkudozunk, hanem kimondtam a szót, és egyébként direkt megnéztem előtte, nem volt bejelentkezve senki. Előterjesztőként kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra Talabér Márta képviselő asszony? (Talabér Márta nem jelentkezik.) Nem. Akkor a következő ülésünkön döntünk a módosító javaslatokról.
