Kőröstetétlen Község Önkormányzatának 4/2011. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról a 8/2011. (III. 29.), a 11/2011. (IX. 27.) és a 2/2012. (III. 27.) önkormányzati rendelet módosításaival egységes szerkezetben Kőröstetétlen Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Sztv.) kapott felhatalmazása alapján – figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (4) bekezdése szerint a szociális alapellátás biztosítása a települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladata - a szociális igazgatás és ellátás helyi szabályairól – tekintettel az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja: 2 A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy az Sztv. által meghatározott jogi keretek között, Kőröstetétlen Község lakóinak szociális biztonsága érdekében – különös figyelemmel arra, hogy az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségén túlmenően, az állam mellett a helyi önkormányzat feladata a szociális ellátás feltételeinek a biztosítása - meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások formáit, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. I. fejezet Általános rendelkezések 2. § A rendelet hatálya E rendelet hatálya kiterjed Kőröstetétlen község közigazgatási területén élő az Sztv. 3.§ -ában meghatározott személyekre. 3. § Általános eljárási szabályok (1) E rendelet alkalmazásában az Sztv. fogalom-meghatározásait kell alkalmazni. (2) Az Önkormányzat szociális igazgatási eljárására az Sztv. és e rendelet eljárási szabályai mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), és a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. ( III.27.) sz. Korm.rendelet (továbbiakban :R) rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) E rendeletben foglalt szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása során, a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
1
A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2014. január 1-jétől hatályos szöveg.
kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (4) Szociális ellátás (ha jogszabály másként nem rendelkezik) kérelemre adható. A kérelmet személyesen a Polgármesteri Hivatalban lehet előterjeszteni. A kérelem postai úton is előterjeszthető. (5) Az ellátásokat kizárólag a Polgármesteri Hivatal által megszerkesztett kérőlapon lehet előterjeszteni. Ettől eltérő esetben a kérelmezőt – a (Ket.) vonatkozó szabályai szerint, postai úton beérkezett kérelem esetében a megfelelő kérőlap egyidejű megküldésével – hiánypótlásra kell felszólítani. A kérőlapoknak olyan adattartalmúnak kell lenniük, amelyek alapján biztosítható az Sztv. 18. §-a szerinti nyilvántartás teljes körű vezetése. (6) A Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni arról, hogy a kérőlapok folyamatosan rendelkezésre álljanak . (7) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzattal a szociális helyzetének feltárásában. (8) Az Sztv. 10. § (1) bek. alapján a szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező köteles a maga és a családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni illetve azokat hitelesen igazolni. A kérelmező e célból az 3. § (5) bekezdése szerinti kérőlapon köteles nyilatkozni a helyi lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély és a méltányossági közgyógyellátás iránti igénye esetén a jövedelméről és a vagyonáról. A többi szociális rászorultságtól függő ellátás esetén csatolandó nyilatkozatról a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27) Kormányrendelet (R) szabályait kell alkalmazni. (9) Munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelem igazolása a munkáltató (foglalkoztató) által kiállított igazolással történik. Az ilyen igazolás aránytalanul nehéz beszerezhetősége esetén elfogadható a vizsgált személy nevére szóló bankszámlakivonat (vagy más hasonló hiteles irat) is a bér átutalásáról. Egyéb jövedelmek igazolása csak okirattal, két tanú aláírásával ellátott magánokirattal vagy az önkormányzat nyilvántartásában fellelhető adat alapján fogadható el. Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből (egyéni és társas vállalkozás) származó jövedelemként az APEH által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni. (10) A szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező vagyoni helyzete az eljárás során a (Ket.) szemlére vonatkozó szabályai szerint - környezettanulmány felvételével is vizsgálható. A kérelmező a környezettanulmány felvételében köteles együttműködni. A környezettanulmány tartalmazza a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait és jövedelmi viszonyait, a lakásra vonatkozó alapadatokat, a szociális körülmények általános leírását; amennyiben a kérelmezőnek különélő, tartásra kötelezhető hozzátartozója van, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy hozzátartozója semmilyen támogatást nem nyújt részére. (11) Amennyiben a kérelmező nem csatolja az (9) bekezdés szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelméhez, vagy a környezettanulmány felvételét indokolatlanul akadályozza (pl. az ügyintézőt nem engedi be az ingatlanára, a feltett kérdésre nem (vagy nem megfelelő teljességgel) válaszol, vagy a környezettanulmány időpontjáról szóló előzetes értesítés átvétele ellenére nem tartózkodik otthon és nem menti ki magát), vagy a szociális helyzetére vonatkozóan a tényállás tisztázását más módon akadályozza, úgy a kérelmét a Ket. 51.§ (1) bekezdése alapján kell elbírálni.
(12) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti a.) megkeresi az illetékes adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatalt, b.) megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, c.) megkeresi a helyi gépjármű nyilvántartót, d.) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót, e.) elrendeli a környezettanulmány készítést. (13) A rendszeres támogatások esetében a felülvizsgálathoz szükséges okiratokat, iratokat, igazolásokat a jogosult és családtagja az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontig és módon, külön felszólítás nélkül is köteles benyújtani. 4. § Értelmező rendelkezések E rendelet tartalmazza: - a pénzbeli szociális ellátások, - a természetben nyújtott szociális ellátások, - a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, az ellátáshoz szükséges feltételeket, a támogatás mértékét, folyósításának rendszerét. II. fejezet Szociális ellátások formái 5. § (1) Az Önkormányzat által biztosított pénzbeli szociális ellátások formái: a) időskorúak járadéka, b) aktív korúak ellátása, ba) rendszeres szociális segély, bb) 3 foglalkoztatást segítő támogatás c) ápolási díj, d) átmeneti segély, e) temetési segély, f) karácsonyi támogatás (2) Az Önkormányzat által biztosított természetbeli ellátások formái : a.) közgyógyellátás b.) lakásfenntartási támogatás ba.) normatív lakásfenntartási támogatás bb.) helyi lakásfenntartási támogatás c.) átmeneti segély d.) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság e.) köztemetés f.) energiafelhasználási támogatás (3) A lakásfenntartási támogatás és az átmeneti segély (egészben vagy részben) – indokolt esetben - természetben (élelmiszer, közüzemi díjak közvetlen kifizetése, térítési díjak közvetlen kifizetése) is nyújtható. A kérelemből egyértelműen ki kell derüljön, hogy a kérelmező melyik formára tart igényt, de ez az önkormányzatot nem köti. A támogatás természetbeli 3
Az 5. § (1) bekezdés b) pontját bb) alponttal egészítette ki a 11/2011. (IX. 21.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2011. szeptember 27-étől.
megállapítását követően az ellátásnak a jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik. 6. § Hatáskör (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátások tekintetében a hatásköri gyakorlást a képviselőtestület a polgármesterre ruházza át. III.fejezet Pénzbeli szociális ellátások Időskorúak járadéka 7. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás a Sztv. Szerinti feltételekkel.
Aktív korúak ellátása 8.§ (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, megszüntetésére, folyósítására, a kérelemhez csatolt igazolásokra vonatkozóan az Szt. 33 § – 37/H §-a valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Kőröstetétlen Község Önkormányzata együttműködésre a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatát jelöli ki (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). 8/A. § A beilleszkedési program, az együttműködés szabályai (1) Az Sztv 37/B. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti személy ( 55 .év feletti , 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködik, amelynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) A jogosultság fennállása esetén az azt megállapító határozat egy példányát meg kell küldeni a Családsegítő Szolgálatnak. (3) Az együttműködésre kötelezett személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni a Családsegítő Szolgálatnál, ahol nyilvántartásba veszik.
(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult a (3) bekezdésben foglalt időpontban nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál, nem veteti nyilvántartásba magát és távolmaradásának okát nem igazolja, a Családsegítő Szolgálat köteles jelezni a Jegyzőnek. (5) A nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a Családsegítő Szolgálat rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, melyről értesíti a Jegyzőt. (6) A beilleszkedés segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodik. A program típusai: a) egyéni képességeket fejlesztő program b) életmódot formáló foglalkozáson való részvétel c) tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvétel d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel (különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése) (7) Az együttműködési megállapodás magában foglalja az együttműködési kötelezettség tartalmát, a beilleszkedést elősegítő programot, az együttműködés menetét, a kapcsolattartás módját. (8) A Családsegítő Szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. (9) A Családsegítő Szolgálat kapcsolatot tart fenn a Budapest Főváros Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Ceglédi Kirendeltségével. (10) A Családsegítő Szolgálat legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. (11) Az együttműködésre kötelezett személy együttműködési kötelezettségét megszegi, ha: (a) Nem jelenik meg és veteti magát nyilvántartásba az előírt határidőben a Családsegítő Szolgálatnál (b) Nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat (c) Nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait, azaz nem tesz eleget a Családsegítő Szolgálattal kötött megállapodásban foglalt együttműködési kötelezettségének. Ezen eseteket a Családsegítő Szolgálat írásbeli figyelmeztetés után jelzi a Jegyzőnek. (12) Az Sztv.37/C § (4) bekezdésében meghatározott megállapodás megkötéséről a Polgármester dönt.
Ápolási díj 9.§ (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó - jegyes kivételével (Ptk.685.§.b.)pont) - részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi (3) Az Szt. 43/A.§-a szerint ápolási díjra jogosult a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy. Átmeneti segély 10. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben foglaltak alapján átmeneti segély állapítható meg, feltéve, hogy az igénylő és családja egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg - a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagában - a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét. (2) A segély formái: a) Az egyszeri segély: az alkalmanként jelentkező kiadások miatt anyagi segítségre szoruló személy, illetve család részére nyújtható. Tárgyévben legfeljebb három alkalommal állapítható meg, együttes összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg. a) Havi rendszerességgel nyújtott segély: évente legfeljebb egy alkalommal, és legfeljebb 6 hónap időtartamra lehet megállapítani, elsősorban azon személyek részére, akiknek valamely társadalombiztosítási ellátás megállapítása folyamatban van, és más forrásból jövedelme nem származik. Havi rendszerességgel nyújtott segély legmagasabb összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80%-a c) Krízissegély: krízissegély nyújthat annak a személynek, illetve családnak, akinek a létfenntartása rendkívüli körülmények - így különösen elemi kár, tartós betegség – miatt átmenetileg lehetetlenné vagy nagy fokban veszélyeztetetté vált. A krízissegély legmagasabb összege elemi kár esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tizenötszöröse, egyéb krízishelyzet esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. d) Kamatmentes kölcsön: átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, amelynek összege legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének nyolcszorosa. A törlesztési idő a 2 évet nem haladhatja meg. A határozatban rendelkezni kell a törlesztés megkezdésének és lejáratának időpontjáról, a havonta fizetendő részletekről, továbbá arról, hogy a részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes - még vissza nem fizetett - kölcsön egy összegben válik esedékessé. e) Temetési kölcsön: Amennyiben feltételezhető, hogy az elhunyt hagyatékából a temetési költség fedezhető lenne, és a temettető családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, kérelmére legfeljebb a temetési költség 100 %-a kamatmentes kölcsön formájában adható, legfeljebb 1 éves időtartamra. A kölcsön összegét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. (3) A támogatásra való jogosultság elbírálásakor az alábbi szempontokat súlyozottan kell figyelembe venni:
a)
a kérelmező három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládos
b)
gyermekét egyedül nevelő szülő
c)
egyedül élő nyugdíjas
d)
jövedelemmel nem rendelkező, munkanélküli ellátásra és jövedelempótló támogatásra nem jogosult, önhibáján kívül munkanélküli személyeket
(4) Az átmeneti segély alkalmankénti, illetve havi rendszerességgel juttatott legkisebb összege a rászorultságtól függően 1000.- Ft. (5) Az átmeneti segély pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, különösen élelmiszer-, tankönyv segély, gyógyszertámogatás, közüzemi díjak és a gyermekintézmények térítési díjának kifizetésével, illetve helyi autóbuszjáratra érvényes tanuló vagy nyugdíjas bérletjegy formájában. (6) Az egyszeri átmeneti segély meghatározott célra történő felhasználásáról, az elszámolás módjáról és határidejéről az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (7) Aki a (8) bekezdésben előírt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a segélyt nem a számára előírt módon, illetve nem a rendeltetésének megfelelő célra fordította, pénzben történő juttatásból legfeljebb egy év időtartamra kizárható. Ez esetben az ellátást természetben, illetve a (10) bekezdésben meghatározott módon kell biztosítani. (8) Amennyiben az ellátás célja pénzbeli kifizetéssel nem biztosítható, úgy a segély közvetlenül a szolgáltatóhoz, vagy az étkeztetést nyújtó intézményhez, illetve kijelölt intézmény vezetőjéhez (kijelölt dolgozójához) is utalható. Az erre vonatkozó rendelkezést a határozatnak tartalmaznia kell. (9) Ha a kérelem teljesítése késedelmet nem tűrő, vagy a késedelem helyrehozhatatlan következményekkel járna, a segély megállapítható a kérelmező anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata alapján a rendeletben írt általános eljárási szabályok és bizonyítékok mellőzésével. Ez esetben - a köztudottan, illetőleg hivatalból ismert körülmények kivételével - az igazolásokat és az egyéb bizonyítékokat a segély megállapításától számított 15 napon belül be kell csatolni. Ennek elmulasztása esetén a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozó, Sztv. 17.§- ában szabályozott eljárás alkalmazandó.
(10) Különösen indokolt esetben, hatósági tudomás alapján hivatalból is segélyben részesíthető az, aki az (1) bekezdésben meghatározott körülményekkel rendelkezik, de átmeneti segély iránti kérelmet nem nyújtott be. Temetési segély 11. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Nem állapítható meg temetési segély annak: a) akinek a családjában, illetve egyedülállóként az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.
(3) Nem állapítható meg temetési segély az Sztv. 46. §. (2) bekezdésében foglaltakon túl annak, aki a kérelmet az elhalálozást követő 60. napon túl nyújtja be. (4) A temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-a. Amennyiben a temetés költségeit az elhunyttal közös háztartásban élő személy viseli, a temetési segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 15 %-a. A temetési segély összegét a 3.számú melléklet tartalmazza. (5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 150.000,- forint.
IV. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 12. § Közgyógyellátás (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás (2) 4 Az Önkormányzat természetbeni ellátásként közgyógyellátást biztosít: a) az Sztv. 50. § (1), (2) bekezdése alapján,
Karácsonyi támogatás 12/A.§ (1) A szociálisan rászoruló személyek részére az éves költségvetésben előirányzott keret erejéig karácsonyi támogatás nyújtható. (2) A karácsonyi támogatásban részesülőkre a Jogi- Gazdasági és Kulturális Bizottság tesz javaslatot. (3) A karácsonyi támogatás összege legfeljebb 5.000,- forint. 13. § Lakásfenntartási támogatás (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Az Önkormányzat önálló, természetbeli ellátásként a) normatív lakásfenntartási támogatást nyújt az 1993. évi III.törvény 38.§. (1) bekezdésének a.) pontja alapján, b) 5 az Sztv. 38 §. (9) bekezdése szerint adható helyi lakásfenntartási támogatást (támogatás) önálló ellátásként nyújtja az Sztv. 38 §. (1) bekezdése szerinti személynek vagy családnak, ha a
háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. A megállapított lakásfenntartási támogatás a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással, valamint készpénz kifizetéssel teljesül. (3) 6 (4) A lakásfenntartáshoz kapcsolódó költségek igazolására csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó a.) lakbért, illetve albérleti díjat igazoló lakásbérleti, illetve albérleti szerződést, b.) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletére vonatkozóan a pénzintézet igazolását, c) 7 közüzemi díjakra vonatkozóan a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlát( vízdíj, szemétszállítási költség) vagy a befizetést igazoló csekket, illetve a fogyasztásra vonatkozó igazolást. d) 8 egyedi fűtésű, illetve vegyes fűtési módú lakások fűtési költségeinek igazolására a rendszeres havi kiadásra vonatkozó nyilatkozatot vagy számlát e) 9 villanyáram, gázfogyasztás költségét igazoló számlát. (5) A lakásméretet építési- vagy használatbavételi engedéllyel, adásvételi szerződéssel, vagy egyéb hitelt érdemlő módon (bírósági végzés, bérleti szerződés, a lakás alapterületének megállapítására alkalmas földhivatali tulajdoni lap másolat) kell igazolni. Egyéb bizonyítási eszköz hiányában a Polgármesteri Hivatal méri fel a helyszínen az ingatlan nagyságát, kivéve, ha a kérelem benyújtásakor egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy azt el kell utasítani. (6) A támogatásra irányuló kérelem folyamatosan benyújtható, de félévre állapítható meg. A támogatás havi összege: 2500 forint, ennél kevesebb összeg nem lehet.
(7) Az a személy vagy család, aki az Sztv. 38. § (2) bekezdése szerinti „normatív lakásfenntartási támogatásban” részesül, nem jogosult a helyi lakásfenntartási támogatásra. (8) A támogatás folyósítása havonként történik. (9) Az ingatlanban tartózkodás jogszerűségét (adásvételi szerződéssel, bérleti szerződéssel, szívességi lakáshasználat esetén a lakással rendelkezni jogosult 2 tanú előtt tett írásbeli hozzájárulásával, vagy egyéb hitelt érdemlő módon) kell bizonyítani. 14. § Energiafelhasználási támogatás
(1) Az Sztv. 55/b. § alapján adható.
5
A 13. § (2) bekezdés b) pontját módosította a 11/2011. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2011. szeptember 27-étől. 6 A 13. § (3) bekezdését hatályon kívül helyezte a 11/2011. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2011. szeptember 27-étől. 7 A 13. § (4) bekezdés c) pontját módosította a 11/2011. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. szeptember 27-étől. 8 A 13. § (4) bekezdés c) pontját módosította a 11/2011. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. szeptember 27-étől. 9 A 13. § (4) bekezdését d) ponttal egészítette ki a 11/2011. (IX. 27.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2011. szeptember 27-étől.
15. § Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (1) A települési önkormányzat jegyzője önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120% -át b) aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal. (2) Az ellátásra vonatkozó további szabályokat a Sztv. 54.§.határozza meg.
16.§ Köztemetés Az Sztv. 48. § -ban foglalt feltételekkel biztosítandó köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól a polgármester felmentést ad, ha az eltemettetésre köteles személy ingó, ingatlan vagyonnal és az Sztv. 4. §-a szerinti jövedelemmel nem rendelkezik.
17. § V. fejezet Szociális szolgáltatások (1) E rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátásokat a Humánszolgáltató Központ biztosítja. (továbbiakban HSZK). (2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes. (3) A személyes gondoskodást nyújtó alap- és nappali ellátás iránti kérelmet a HSZK-hoz kell benyújtani. A kérelem elbírálása elôtt hivatalból be kell szerezni a háziorvos véleményét az igénylô egészségi állapotára vonatkozóan. (4) Az idôsek klubjába történô felvételi kérelem esetén a háziorvos véleményét arra vonatkozóan is ki kell kérni, hogy a kérelmezô nem szenved olyan betegségben, amely a közösségben való részvételre alkalmatlanná teszi vagy a többi ellátott egészségét veszélyezteti. (5) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekrôl a HSZK a kérelem benyújtását követô 15 napon belül dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezôt. (6) A döntése ellen a kézhezvételt követô 15 napon belül a HSZK vezetőjéhez lehet fordulni, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg határozatát. (7) A HSZK haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni. (8) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételérôl az HSZK és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni: a.) az ellátás módjára; b.) az ellátás tartamára, idôpontjára; c.) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés idôpontjára, módjára; d.) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az elôzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e.) az ellátás megkezdésének idôpontjára f.) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.
(9) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha: a.) az ellátás megállapítása határozott idôre vagy feltétel bekövetkeztéig történt; b.) az ellátott az ellátást elôzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki; c.) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza; d.) idôsek klubjában történô ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi illetôleg a közösséget veszélyezteti; e.) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne. 17/A.§. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátás formái: a.) étkeztetés b.) házi segítségnyújtás, c.) családsegítés.
18. § Étkeztetés (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebédet) biztosít annak a szociálisan rászorult személynek aki, vagy akinek a.) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs, valamint b.) eltartási, öröklési, gondozási szerzôdéssel nem rendelkezik, és étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. A szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. (2) Az étkezés igénybevételének módjai: a.) jogosult által történő elszállítás, b.) házi segítségnyújtás keretében történő házhozszállítás. 19. § Házi segítségnyújtás (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátásra saját erőből nem képesek, vagy azt csak részben tudják megoldani, és róluk nem gondoskodnak. A szolgáltatás térítésmentes. 20. § Családsegítés (1) Az Önkormányzat Kőröstetétlen község területén tartózkodó szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzetbe vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése érdekében HSZK-val kötött megállapodás alapján működtet. A szolgáltatás térítésmentes.
20/A.§. Támogató szolgálat
(1) Támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. 20/B. § Közösségi ellátás (1) A közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére az Sztv. 65/A §. szerint nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A közösségi pszichiátriai ellátás önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, mely az ellátott otthonában illetve lakókörnyezetében történik. Célja, hogy a pszichiátriai beteg komplex segítséget kapjon mindennapi életvitelében, valamint lehetőség szerint elő kell segíteni meglévő képességeinek megtartását illetve fejlesztését. A szolgáltatás térítés mentes.
21. §. Nappali ellátást nyújtó intézmény: Idősek klubja. Az idősek klubja saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint a higiéniai szükségletekre. Lehetőség van napi háromszori étkezés igénybevételére, az igényeknek megfelelően. Tisztálkodásra, ruházat mosására lehetőség van. A tagok részt vehetnek a klub által szervezett programokon, kulturális rendezvényeken. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. 22.§. VI. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátási formák (1) Ha az életkoruk, valamint szociális helyzetük miatt rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, az Önkormányzat a HSZK-val kötött megállapodásban foglaltak alapján az alábbi szakosított ellátásokat biztosítja: a.) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: idősek otthona b.) Nappali ellátást nyújtó intézmény: Idősek klubja. 23.§. Térítési díj (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért - a családsegítés kivételével - az a.) ellátást igénybevevőnek, illetve törvényes képviselőjének, vagy b.) az ellátást igénybevevő tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozójának (a továbbiakban: kötelezett) térítési díjat kell fizetni. (2) Térítésmentesen kell biztosítani a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételét annak a személynek, aki a) jövedelemmel nem rendelkezik b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
(3) A személyi térítési díjat az HSZK állapítja meg és erről a gondozottat vagy törvényes képviselőjét írásban értesíti. 24.§.
(1)Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés). Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át. Az étkeztetésért fizetendő térítési díj, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25%-át. (2)A házi segítségnyújtás keretében biztosított étkezés esetén a személyi térítési díjak együttes összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30%-át (3)Az Idősek Otthona intézményi térítési díjának alapja az egy ellátottra jutó önköltség napi összege. Az ellátás személyi térítési díja nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének 80%-át. (4)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjait a rendelet 1.számú melléklete tartalmazza. (5) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta, legkésőbb a tárgyhónap 15.napjáig köteles megfizetni. (6) Amennyiben a jogosult jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, az étkezésért fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a jogosult jövedelmének 10%-át. 25.§. (1) Kőröstetétlen Község Önkormányzata "Szociálpolitikai Kerekasztalt" hoz létre. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladata a helyi szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntések, jogszabály-tervezetek véleményezése, a szociális szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai a.) Kőröstetétlen Község Önkormányzat Jogi- Gazdasági és Kulturális Bizottság Elnöke b.) Óvónő c.) Védőnő d.) Gyermekjóléti Szolgálat Vezetője e.) Általános Iskola ifjúságvédelmi felelőse f.) jegyző 26. §. Záró rendelkezések (1) E rendelet 2011. január 26.-án lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 4/2006. (VI.22.) számú rendelet. (3) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a folyamatban lévő ügyekre is. Pásztor Imre s.k. polgármester Kihirdetve: 2011. január 25.
Varga Sándorné sk. jegyző
Varga Sándorné sk. jegyző Záradék: Ezen rendelet a 1991. Brüsszelben kelt Európai megállapodásban foglaltak alapján összeegyeztehető szabályozást tartalmaz. a.) Az EGT-polgárok közötti egyenlő bánásmódot biztosítja a szociális jogok területén a 1612/68/EGK rendelet b.) A szerzett jogok védelméről szóló 1408/71/EGK rendelete Varga Sándorné sk. jegyző 1. melléklet 4 /2011. (I. 25.) önkormányzati rendelethez 10 Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humánszolgáltató Központ Személyi térítési díj 2012. (az otthonközeli ellátások és idősek otthonának igénybevételéhez) Az Időskorúak Otthona /Átlagos ápolást-gondozást igénylők ellátása/ Intézményi térítési díj 113 880 Ft /hó
napi térítési díj:
3.796 Ft/nap
személyi térítési díj: 82 000 Ft/hó
napi térítési díj:
2 733 Ft/nap
Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a jövedelem 80%-át. Az Időskorúak Klubja Intézményi térítési díj: 380 Ft. Személyi térítési díj: 0 Ft/nap/fő A házi segítségnyújtás Intézményi térítési díj: 962 Ft./óra Az egy főre jutó Összegek forintban jövedelem a nyugdíjminimum %-ában 1. 1-100 % 0-28 500.2. 100 % felett 28.501 –Ft-tól Kőröstetétlenen a házi segítségnyújtás térítésmentes
Gondozási díj Ft/nap
80150.-
Étkeztetés: 10
A 4 /2011. (I. 25.) önkormányzati rendelet 1. mellékletét módosította a 2/2012. (III. 27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2011. március 29-étől.
Az egy főre jutó Összegek forintban jövedelem a nyugdíjminimum %-ában 1. 1-50 % 0-14.000,2. 50 % - 100 % 14 001,- 28.500,3. 100 % -200 % 28 500,- 62.000,4. 200 % felett 62.001,-től Kiszállítási díj a házi segítségnyújtás óradíjának 50 %-a.
Étkezési díj Ft/nap
50,150,340,480,-
A Támogató szolgálat – gondozási óradíj Az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum %-ában
Összegek forintban
gondozási díj Ft/óra
0-100 % 100 % - 150 % 150 % -
0-28.500.28.501.- 42.750.42.751.-
0 100 140
Az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum %-ában
Összegek forintban
gépkocsi használat Ft/km
0-100 % 100 % 100 % -
0-28.500.28.501.- (Abony város területén) 28.501,- (Abony város területén kívül)
30 100 80
A Támogató szolgálat- gépkocsi használat díja
Piaci alapon:
120 Ft/km Abony város területén 100 Ft/km Abony város területén kívül
Ingatlan bérleti díjak: max.: 25 m2-es helyiség 25-50 m2-es helyiség
500 Ft/óra 800 Ft/óra
Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege nem haladhatja meg a jövedelem 25%-át. Kőröstetétlen, 2012. március 27. Pásztor Imre s.k. polgármester
Varga Sándorné s.k. jegyző
