A rendelet alkalmazási köre 1

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004.(VII.12.) rendelete az önkormányzati tulajdonú közüzemű vízműből szolgáltatott ivóvízért és a közüzemű csatornamű használatáért fizetendő díjról 1

(Egységes szerkezetben a 40/2004.(XII.22.), a 45/2005.(XII.28.) és a 2/2007.(I.30.), 1/2008. (I. 31.), a 2/2009. (I. 30.), az 5/2010. (I. 29.) és a 4/2011. (II. 05.) rendeletekkel. A dőltbetűs szedés módosító rendelkezés.) Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. 7.§.(1) és 11.§.(1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet alkalmazási köre 1.§. A rendeletet Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén alkalmazni kell az Önkormányzat tulajdonában lévő víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítást és -kezelést biztosító DRV Rt-re Siófok (továbbiakban szolgáltató), valamint a szolgáltatást igénybevevő fogyasztókra. Értelmező rendelkezések 2.§. E rendelet alkalmazása szempontjából: 1./ Fogyasztó: a) az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonosi jogosultságot gyakorló szerv, a tulajdonos képviselője; b) az ingatlant egyéb jogcímen használó, ha a közüzemi szerződés nem a tulajdonossal, hanem vele jön létre. 2./ Lakossági fogyasztás: az a vízhasználat, amikor a természetes személy a) a közüzemű vízműből szolgáltatott ivóvizet kizárólag ivóvíz és háztartási víz szükségletének kielégítése céljára használja fel; b) a lakásától műszakilag el nem különített telephelyén vállalkozást folytat, és a vállalkozási tevékenységhez szükséges vízmennyiség mérése műszakilag megoldható, de a vállalkozási célú ivóvíz felhasználás a lakó,- illetőleg üdülőingatlannak vízfogyasztásnál figyelembe vehető átalánymennyiség mértékét nem haladja meg; c) az ivóvíz, és a háztartási víz szükségletének kielégítése céljából kizárólag a közkifolyót használja. 3./ Közületi fogyasztás: az a vízfogyasztás, amely nem minősül lakossági fogyasztásnak, vagyis a lakáskezeléssel megbízott vállalkozás részére értékesített vízfogyasztás, ha azok lakossági fogyasztásnak minősülő fogyasztói hely részére számlázzák tovább a víz- és csatornahasználati díjat.

1

módosította: 5/2010. (I. 29.) rendelet, hatályos: 2010. január 1.

/4/ 2

vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló hitelesített mérőeszköz

/5/ 3

közműpótló létesítmény: közcsatornával el nem látott területeken keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére szolgáló, az ingatlanon elhelyezett önálló zárt befogadó, műtárgy vagy akna. A szolgáltatás díja 3.§.

Az önkormányzat az önkormányzat tulajdonában lévő viziközműből szolgáltatott ivóvíz és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díjaként a legmagasabb hatósági árat állapítja meg. 4.§. (1)

A közkifolyóból vételező fogyasztó, aki a közkifolyó körzetében lakik, és az ingatlana nincs bekötve a közműves vízellátásba, a háztartási szükségletének kielégítése céljára fogyasztott víz után köteles vízdíjat fizetni az alábbiak szerint: a) A vízfogyasztás mennyisége vízmérő hiányában átalánnyal kerül meghatározásra, mértéke 250 l /fő/nap, díja azonos a mindenkori lakossági fogyasztó részére megállapított ivóvíz-szolgáltatás díjával. b) Az érintettek körét az önkormányzat közli a szolgáltatóval, aki a vízdíjat az érintettek részére közvetlenül kiszámlázza.

(2)

A közterületen lévő tűzcsapról - tűzoltási célra történő igénybevétel esetén fogyasztott víz díját az önkormányzat fizeti meg.

(3)

A közkifolyónak nem háztartási vízszükséglet kielégítése ( pl. építkezés, gépkocsi mosás) céljára, illetőleg a víznek a közterületen levő tűzcsapról nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevételéhez a szolgáltató és a Polgármester hozzájárulása szükséges. A felhasznált víz díját ez esetben a hozzájárulást kérő köteles megfizetni. 5.§.

(1)

A szolgáltatási díjak mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.*

(2)

*

(3)

Az (1) bekezdésben megállapított díj a vízmérők alapján történő számlázás költségét is tartalmazza.

(4)

A vízdíj, valamint a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díjának kiegyenlítése - a vízmérők állásának megfelelően - az üzemeltető által készített számla alapján díjbeszedő útján, vagy átutalással történik.

(5)

A számlát a fogyasztó köteles kiegyenlíteni.

2 3

Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés:2009. január 1. Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: 2009. január 1.

(6)

A vízmérő rendszeres és pontos leolvasása az üzemeltető feladata.

/7/ 4

A fogyasztó a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztántartásáról, a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles.

/8/ 5

A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a fogyasztó a felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni.

/9/ 6

A fogyasztó személyében beállott változást 30 napon belül be kell jelenti a szolgáltatónál. A bejelentés elmulasztásából eredő károkért a régi és az új fogyasztó egyetemleges felel.

*

A 40/2004.(XII.22.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2005. január 1.

6.§. (1)

A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége az adott helyen fogyasztott (számlázott ) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.

(2)

A vízhasználati fogyasztói hely egyben szennyvízelvezetési hely is.

(3)

Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: a) az a szennyvízmennyiség, amely a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelvezető műben, vagy befogadóban nyert elhelyezést; b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a fogyasztó igazolta; c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott; d) a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség.

/4/ 7

A fogyasztó a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról gondoskodni köteles.

/5/ 8

Az ingatlanon belül közműpótló létesítménybe elhelyezésre kerülő szennyvíz elszállításával kapcsolatos számlát az ingatlan tulajdonos – a vízfogyasztás alapján- 2 évig megőrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítására bemutatni köteles.

4

Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: 2009. január 1. Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: 2009. január 1. 6 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: 2009. január 1. 7 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: 2009. január 1. 8 Kiegészítette: 2/2009. (I. 30.) rendelet, hatálybalépés: 2009. január 1. 5

7.§. (1)

Locsolási célra az év 4 hónapjában (május 1. és szeptember 30. közötti időszakban) fogyasztott ivóvízmennyiség vehető figyelembe. A kedvezmény mértéke az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10 %-a.

(2)

A kedvezményre a) az a fogyasztó jogosult, aki igazolja, hogy az ingatlanán nem található fúrt, vagy ásott kút; b) az olyan ingatlan, ahol kerti csap található.

(3)

A locsolási kedvezményre vonatkozó igényt a szolgáltatónál kell bejelenteni a jogosultságra vonatkozó nyilatkozattal.

(4)

Az igény elbírálásáról a szolgáltató a bejelentőt 30 napon belül értesíti.

(5)

A jogosultság a bejelentőt az igény elbírálását követő hónap 1. napjától illeti meg. A jogosultság egyszeri megszerzése után az ingatlanra vonatkozó kedvezmény a rendeletben meghatározott feltételek fennállásáig a fogyasztót folyamatosan megilleti. Hatálybalépés 8.§.

(1)

Ez a rendelet 2004. július 21-én lép hatályba.

(2)

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/1999.(IX.15.) rendelete hatályát veszti.

Balatonkenese, 2004. július 7. Kürthy Lajos sk. polgármester

Beke Tamás sk. jegyző

Z á r a d é k : Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának 25/2004.(VII.14.) rendelete hatályos.

egységes

szerkezetbe

Balatonkenese, 2007. február 19.

Sörédi Györgyné polgármester

Wolf Viktória jegyző

foglalt

1. számú melléklet 9 10

1. melléklet a 4/2011.(II.25.) önkormányzati rendelethez

Balatonkenese Város területén az önkormányzat tulajdonában levő vízi közművekből szolgáltatott lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatási díjak mértéke 2011. évre

A

1. 2.

9 10

Ivóvíz Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) 210

B Fogyasztási díj (Ft/m3) 397

C

D

Csatorna Alapdíj, fogyasztási Fogyasztási helyenként díj (Ft/m3) (Ft/hónap) 355

Módosította: 5/2010. (I. 39.) rendelet, hatálybalépés: 2010. január 1. Módosította: 4/2011. (II. 25.) ÖR, hatálybalépés: 2011. február 25.

569

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzat Képviselõ-testületének 28/2004.(VII.14.) rendelete a helyi környezetvédelem szabályairól (Egységes szerkezetben a 33/2004.(XI.15.), a 34/2005.(X.28.) az 1/2006.(I.31.), a 11/2007. (V. 31.), a 19/2012. (IX. 28.) és a 19/2013. (VIII. 30.) módosító rendeletekkel. A vastagbetûs szedés törvényi szöveg, a dõltbetûs szedés módosító rendelkezés) Balatonkenese Nagyközség Önkormányzat Képviselõtestülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII . tv. (továbbiakban Kvtv.) 46. §. (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendeletet Balatonkenese Nagyközség teljes közigazgatási területén kell alkalmazni. (2) A rendeletet alkalmazni kell minden olyan természetes, vagy jogi személyre, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre, akik (amelyek) állandó, vagy ideiglenes jelleggel a település területén tartózkodnak (mûködnek, tevékenykednek). (3) A környezetvédelmi és a községüzemeltetési önkormányzati feladatait meghatározó jogszabályokat az e rendeletben szabályozott kiegészítésekkel kell alkalmazni. A rendelet célja 2. § (1) A rendelet célja: - a környezetszennyezés csökkentése - a károsodás megelõzése - helyreállítás - az egészséges környezet építése - az emberi egészség védelme - az életminõség feltételeinek javítása - a lakosság aktív részvételének biztosítása Környezetvédelmi Program 3. § (1) A Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban a környezet védelme érdekében az Önkormányzat települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amely meghatározza a környezeti elemek mennyiségi és minõségi értelemben elérendõ

célállapotát. (2) Az önkormányzati programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja. Környezetvédelmi Alap 4. § Az Önkormányzat a környezetvédelmi feladatai megoldásának elõsegítése érdekében külön rendeletben meghatározott feltételekkel önkormányzati környezetvédelmi alapot hoz létre. Értelmezõ rendelkezés 5. § Közhasználatú zöldterület: - a nagyközség belterületének kertészetileg rendezett része (parkok, ligetek, sétányok, játszóterek) és ezek felszerelése (padok, játékszerek, virágtartók, szobrok és más köztéri alkotások) és környezete, - az utcai fák és zöldsávok, - a pihenésre, kirándulásra, szórakozásra alkalmas erdõk. Zöldterület: a közhasználatú zöldterületeken kívül a kertészeti rendezés alá vont belterületi zöldterületek, feltéve, hogy azon fásítás vagy parkosítás, illetve az ahhoz szükséges talaj elõkészítés, talajjavítás, tereprendezés vagy más munka már megkezdõdött. II. FEJEZET A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME A föld védelme 6. § (1) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetõk el, amelyek a föld mennyiségét, minõségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják /Kvtv. 15.§ (1) bekezd./ (2) Balatonkenese Nagyközség közigazgatási területét a helyi építési szabályzatban meghatározottakra lehet felhasználni. A víz védelme 7. § (1) A külsõ és belsõ hidrológiai védõterületeken belül mû- és szerves trágyát, növényvédõ szert alkalmazni tilos. (2) A település teljes közigazgatási területe a Balaton vízgyûjtõ területére esik, ezért a védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani a felszíni és a felszín alatti vizek tisztaságának megõrzésére.

(3) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelõ arányainak megtartásával és mûködõképességük biztosításával szabad megváltoztatni. (4) Élõvizek és vízfolyások, különös tekintettel a Balaton közvetlen környezetében környezetkárosító tevékenységet még ideiglenesen sem lehet engedélyezni, illetve végezni. (5) A település teljes közigazgatási területén tilos a szikkasztás. (6) A megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelezõ. (7) Ingatlanok, intézmények és egyéb építmények szennyvizét közvetlenül nyílt vízfolyásba, a Balatonba vagy csapadékvíz-csatornába vezetni tilos. (8) A mezõgazdasági kemikáliák élõvízbe jutását a célszerû adagolási módokkal, a természetes hatóanyagok elõtérbe helyezésével, a technológiai fegyelem betartásával meg kell akadályozni. A mezõgazdasági kemikáliák használatáról a föld mûvelõje nyilvántartási kötelezettséggel rendelkezik. (9) A Balaton vízminõsége és a nádasok védelme érdekében a természeti és emberi tevékenység által a partra hordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét, uszadék összegyûjtésérõl és kezelésérõl a part menti ingatlantulajdonos, továbbiakban: tulajdonosa) köteles gondoskodni. (10) A vízfolyások, idõszakos vízfolyások, árkok medrének, átereszeknek a tisztántartása, karbantartása, rendezése, a növényzet nyírása, kaszálása, a szemét, hordalék eltávolítása az érintett ingatlantulajdonos kötelessége. Nádvédelem 8. § (1) A nádvédelem biztosítja a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megõrzését és a tó vízminõségének védelmét. (2) A nádas osztályba sorolásától függetlenül, a vegetációs idõszakon kívül – ha a jégviszonyok lehetõvé teszik – minden évben a nádas területet, vagy annak meghatározott részét le kell aratni, az aratás a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történik. /22/1998. (II. 13.) Korm. rend. 7.§ (2) bekezd./ (3) A nádas és más vízi növényzet égetése csak kivételesen, így különösen növényegészségügyi és természetvédelmi okból – a biztonsági, a környezet- és természetvédelmi rendszabályok betartásával – engedélyezhetõ. Nádas és más vízinövények égetését a) a természeti, illetve védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatóság b) az a) pontba nem tartozó esetben a települési önkormányzat jegyzõje engedélyezi. / 22/1998. (II. 13.) Korm. rend. 7.§ (4) bekezd./ (1) Az I.-III. osztályú nádasokban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás

vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás eseteitõl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minõségét károsítja, illetõleg a nádas pusztulását eredményezheti. . / 22/1998. (II. 13.) Korm. rend. 9.§ (1) bekezd./ (2) A IV.-V. osztályú nádasokban – védett természeti terület kivételével – az (1) bekezdés szerinti tevékenység a vízügyi hatóság engedélyével végezhetõ, az engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóság és a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként vesz részt. / 22/1998. (II. 13.) Korm. rend. 9.§ (2) bekezd./ (3) Víziállást elhelyezni csak a Polgármesteri Hivatal Jegyzõjének engedélyével, a meder kezelõjével kötött megállapodással (Balatoni Vízügyi Igazgatóság Siófok), a Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség, a Balaton Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Központi Közlekedési Felügyelet Hajózási Felügyelet szakhatósági hozzájárulásával lehet . (4) A víziállást úgy kell elhelyezni, hogy az a víz élõvilágát ne károsítsa, ne zavarja. 9. § (1) Kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez a külön jogszabályban meghatározott illetékesség szerint engedélyt kell kérni. (72/1996.(V.22.)Korm.rendelet 24.§.(1/c) bekezdés alapján (2) Kutat csak megfelelõ képesítéssel rendelkezõ kútfúró mester létesíthet. (3) Az engedélyezett kutak kivitelezésének megkezdését a Polgármesteri Hivatal Jegyzõje részére, a kivitelezõ pontos megnevezésével és az engedély számával be kell jelenteni. (4) Felhagyott, használaton kívüli kútba szennyvizet vezetni vagy káros anyagot önteni tilos! (5) A felhagyott, használaton kívüli kutat a tulajdonos köteles hatósági határozat alapján eltömedékelni. (6) A hatóság abban az esetben írja elõ az eltömedékelést, ha felhagyták, nem szakszerûen (engedéllyel, szakemberek által) kivitelezték, szennyezõ anyagok kerültek bele. A levegõ védelme 10. § (1) A levegõ védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. /Kvtv. 22. § (1) bekezd. Korm. rendelet/ (2) A levegõt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemû, szilárd anyaggal minõségét veszélyeztetõ, vagy egészséget károsító módon terheli. /Kvtv. 22. § (2) bekezd./ (3) A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál folytatásánál,

valamint a termékek elõállításánál törekedni kell arra, hogy a légszennyezõ anyagok kibocsátása a lehetõ legkisebb mértékû legyen. /Kvtv. 22. § (3) bekezd./ (4) A levegõtisztasági határértékekrõl- a mezõgazdasági, az ipari és kommunális eredetû szennyezések mértékére külön jogszabályok rendelkeznek. /21/2001.(II.14.) Korm. rendelet/ (5) Az önkormányzat megállapíthat további feltételeket követelményeket a védett kategóriába tartozó területeken.

a

levegõtisztaság-védelmi

(6) A település teljes belterületén I. veszélyességi fokozatú légszennyezõ anyag kibocsátása tilos. (7) Balatonkenese területének a 71. számú fkl. út és a Balaton között levegõtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területi kategóriába sorolt. 11. § (1) Hulladékok nyílt téri, illetõleg háztartási tüzelõberendezésben történõ égetése tilos. /21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 11. § (1) bekezd./ (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkezõ papírhulladék, veszélyesnek nem minõsülõ fahulladék háztartási tüzelõberendezésben történõ égetése külön engedély nélkül végezhetõ. /21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 11. § (2) bekezd./ (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétõl számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos. /21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 11. § (3) bekezd./ (4) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minõsül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredõen kigyullad. /21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 11. § (5) bekezd./ (5) A por képzõdésének megakadályozása érdekében a szabad felületek növénytakarását el kell végezni. (6) Az allergiás megbetegedést kiváltó növényeket( pl. parlagfû,stb.) virágzás elõtt magánterületrõl és az elõtte levõ közterületrõl az ingatlantulajdonosnak el kell távolítania. (7) A területen található allergiás megbetegedést kiváltó növények irtását mechanikus módon és vegyszeres készítmények felhasználásával kell elvégezni. (8) A település belterületi határától mért 1000 méteren belül semmilyen szagos, bûzös, fertõzésveszélyes telep nem helyezhetõ el, illetve ilyen hatású tevékenység nem folytatható.

(9)

a.)

Balatonkenese közigazgatási területén az avar-,kertihulladék égetése az év május 15. napjától szeptember 15-ig tartó idõszakban tilos.

Magáningatlan esetén az ingatlan tulajdonosa, használója illetve közterület esetén a közterület tulajdonosa által megbízott szervezet a saját ingatlanán pénteki napokon kivéve, ha ezek ünnepnapokra esnek – 9 órától 20 óráig terjedő időszakban az ott keletkezett száraz avar és, kerti hulladékot elégetheti

b.)

11

c.)

Az égetendõ kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetû hulladékot.

d.)

A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelõ berendezést örizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

e.)

A tüzelés, a tüzelõ berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetõleg a tûz eloltható.*** A zaj és rezgés elleni védelem 12. §

(1) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztetõ vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. /Kvtv. 31. § (1) bekezd./ (2) A zaj- és rezgésszabályozás kiterjed minden alkalmi tevékenységbõl és rendezvénybõl eredõ zajkibocsátásra és zajterhelésre, valamint a szórakoztató és sportcélú repülésre. (3) A Képviselõ-testület zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilváníthat területeket. (4) A Képviselõ-testület elrendelheti csendes övezet kialakítását a zaj ellen fokozott védelmet igénylõ létesítmény körül. 13. § (1)

*

(2) Szabadtéren zenét szolgáltatni csak engedéllyel lehet. Az engedély visszavonásra kerül, ha az engedélyes a környék nyugalmát több esetben zavarja.** 14. §

(1) Az egyéb zajkeltõ tevékenységek szabályozása alapján tilos minden olyan zajkeltõ tevékenység, amely a társadalmi együttélés alapvetõ normáit sérti, mások üdülését, pihenését, nyugalmát indokolatlanul zavarja.

(2) Zajos tevékenységet végezni a nyári hónapokban (június- július –augusztus) csak reggel 8 11 *** * **

A 11/2007.(V.31) rendelettel megállapított szöveg hatálybalépés 2007. április 1. Az 1/2006.(I.31.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2006. február 4. A 33/2004.(XI.15.) rendelet hatályon kívül helyezte, hatálybalépés: 2004. november 20. A 34/2005.(X.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2005. november 1.

és este 20 óra között lehet. Vasárnap és ünnepnap mindennemû zajkeltés tilos. 12 (3) A nyári hónapok kivételével (szeptember 1-tõl május 31-ig) reggel 6-tól este 22-ig végezhetõ zajjal járó tevékenység (4) A szabályozás körébe tartozó tevékenységek: hangos rádiózás, magnózás, zenélés, éneklés, motoros kerti és barkácsgépek üzemelése, gépjármû motorjának járatása, illetve túráztatása, ismételt dudálás, sípolás, fütyülés, lármás játék és sport ûzése, emberi hanggal, vagy zajkeltõ eszközökkel létrehozott a közcsendet és köznyugalmat zavaró lárma stb. (5) A település területén (üzemben, lakótelken, közterületen) a környék csendjét zavaró, tartós jellegû zajos munkát végezni 22 óra és 6 óra között csak akkor lehet, ha azt elkerülhetetlen közérdekû szükségesség indokolja, és azt a Jegyzõnél bejelentik. (6) Egy család lakására, illetve üdülésére szolgáló létesítménynél nagyobb épület építése a nyári hónapokban nem folytatható. Az I. fokú építési hatóság felmentést adhat ez alól indokolt esetben, ha a kivitelezõ a zajkibocsátási határértéket tartani tudja. (7) Közérdekû szükségesség: az életveszély, vagy helyrehozhatatlan kárt okozó esemény elhárítása. (8) Veszélyes mértékûnek minõsül az a zaj is, amelyre – jellegébõl adódóan – határértéket nem lehet elõírni, illetõleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhetõ, de érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy az emberek nyugalmát jelentõs mértékben zavarja. (9) A település I., II., és II/A. övezetében július 1-től augusztus 20-ig közcsendet és köznyugalmat zavaró építőipari tevékenységet folytatni tilos.13 15. § (1) A zajkibocsátási határérték betartását a Polgármesteri Hivatal ellenõrizheti. Amennyiben az ellenõrzés során az ellenõrzött szerv részérõl a zajkibocsátási határérték túllépése állapítható meg, a mérés költségét meg kell térítenie. (2) Kérelemre, kivételes esetekben a rendeletben megállapított zajkibocsátási határérték, illetve a csendes idõszak alól felmentés adható.** Környezetterhelés 16. §. (1) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. Törvény célja a környezetbe történõ anyag-, vagy energia kibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezet használók közötti arányos teherviselést. 12

módosította: 19/2013. (VIII. 30.) ÖR., hatályos 2013. augusztus 30. napjától kiegészítette: 6/2014. (IV. 08.) ÖR., hatályos: 2014. április 8. ** A 34/2005.(X.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2005. november 1. 13

(2) A törvény hatálya kiterjed: a) arra a környezethasználóra aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (továbbiakban: kibocsátó); b) azokra a környezetterhelõ anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek. (1) A kibocsátó a) a levegõbe; b) a felszíni vizekbe, illetve idõszakos vízfolyásokba c) a talajba juttatott , a törvényben meghatározott környezetterhelõ anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni. 17. § (1) Levegõterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyezõ pontforrása külön jogszabály szerint bejelentés köteles. (2) A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. (3) Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a mûszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. (4) A talajterhelési díj alapja: a) helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetén a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel, b) vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége csökkentve a külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével, c) a talajterhelési díj egységdíjának mértéke 120,-Ft/m3/ év a 2003. évi LXXXIX tv 3.sz. melléklete alapján. (1) A talajterhelési díj összegét mérsékelheti, vagy elengedheti a Polgármester annál a lakossági kibocsátónál, akinek a jövedelme - egyedülállónál a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, - az egy fõre jutó mindenkori nyugdíjminimum másfélszeresét nem haladja meg. (1) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de mûszakilag nem áll számára rendelkezésre. (2) A talajterhelési díj alapja csökkenthetõ azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet

a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi elõírások szerinti elhelyezését igazolja. 18. § (1) A levegõterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. (2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi 19. § (1)

A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségének évente, a tárgyévet követõ év március 31-ig tesz bevallást.

(2)

A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenõrzésére, valamint végrehajtására az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Táj és természetvédelem 20. §

(1) A táj- és természetvédelem a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme. (2) A helyi építési szabályzatban meghatározott övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védõtávolság, védõterület megléte és a védelmi elõírás megtartása esetén engedélyezhetõk. (3) A kijelölt védõterületen, vagy védõtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férõ tevékenység – külön védelmi intézkedés nélkül – nem folytatható. (4) Balatonkenese Nagyközség közigazgatási területén lévõ országos és helyi táj- és természetvédelmi területek fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztésérõl, értékeinek megóvásáról gondoskodni kell.

(5) A községkép és tájkép megõrzése céljából kiemelten védendõ területek: - templomok - MÉM Erdõfelügyelõség bemutatókertje - Kossuth szobor és környéke - Kossuth Lajos utca

- Bajcsy-Zsilinszky utca - Volt Gyermekotthon parkja - Honvéd Üdülõ parkja - MÁV Igazgatóság Üdülõjének parkja - Református temetõ - Kisfaludy sétány - Matacs erdõ - Márkó hegy – Hosszúmezõ - Bögre hegy – Sándor hegy – Disznólejárói völgy (6) A közigazgatási területhez tartozó balatoni partszakasz természetes környezete megõrizendõ. 21. § (1) Új erdõ létesítésekor honos, a termõhely-típusnak megfelelõ fajok telepítendõk, erdészeti szakvélemény alapján. (2) Új utca nyitásakor, valamint a meglévõ utcákban – amennyiben lehetõség adott – fasor telepítése szükséges. (3) Az utak mellett csak a kialakított járdák és csapadékárkok figyelembevételével a Polgármesteri Hivatal Jegyzõjének engedélyével lehet – egységes utcaképi megjelenítéssel – növényzetet telepíteni. (4) A telepítési engedély figyelembe veszi - a föld alatti és föld feletti - közmûvek helyzetét, a közlekedési területet – a keresztezõdések beláthatóságát, a balesetveszélyt. (5) A község közigazgatási területén csak fásított és zöldbokros parkoló létesíthetõ. III. FEJEZET HULLADÉKOK 22. § A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is –, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelõen nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. /Kvtv. 30. § (1) bekezd./ Hulladékgazdálkodási terv 23. § Az önkormányzat az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.

A települési szilárd hulladék kezelése 24. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról külön önkormányzati rendelet rendelkezik, mely a hulladékkezelésnek, közszolgáltatási díjnak, a közszolgáltatás igénybevételének és a szolgáltatás feltételeire vonatkozó elõírásokat tartalmazza. (2) A hulladékkezelési közszolgáltatás az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb gazdasági, valamint a közintézmények mûködése során technológiai tevékenységbõl keletkezett hulladékra nem terjed ki. Ezen hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosoknak a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény 13.§ (1) bekezdésében megjelölt, a hulladék termelõjére és birtokosára vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 25. § (1) Építési és bontási törmelék, kitermelt föld elhelyezésére a Polgármesteri Hivatal Jegyzõje adhat engedélyt. (2) A (1) bekezdésben felsorolt anyagok elhelyezése az érintett szerv, személy kérelmére, az engedélyben meghatározott módon, térítési díj ellenében történhet. (3) A közcélú területfeltöltéseknél a föld elhelyezésére térítésmentesség adható. 26. § (1) Mindennemû anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyezõdjék be és a szállítmányból semmi ki ne hulljék. Könnyen hulló anyag (homok, murva, salak, stb.) csak olyan jármûvön szállítható, amelyen a lehullás megakadályozása biztosított. (2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál köz- vagy magánterület beszennyezõdik, a szennyezõdés elõidézõje köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani. Veszélyes hulladékok 27. § (1) A veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott elõírások vonatkoznak. (2) A település közigazgatási területén veszélyes hulladék nem helyezhetõ el. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Szabálysértés 28. §14 14

módosította: 19/2012. (IX. 28.) rendelet, hatályos: 2012. október 1. napjától

(1) Aki a rendelet 7.§ (5)-(7), (9), (10), 8.§ (6), (7), 9.§ (1), (4), (5), 10.§ (6), 11 § (1), (4), (6), (7), (8), (9), 14.§.(2), 26. § (2) bekezdés szerinti rendelkezéseket megsérti, tiltott közösségellenes magatartást valósít meg és 150.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, vagy vele szemben a polgármesteri hivatal erre felhatalmazott ügyintézője 50.000,Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. (2) A tiltott közösségellenes magatartással kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon Balatonkenese Város jegyzője jár el. Az eljárás lefolytatására, a bírság mértékének megállapítására, valamint a bírság behajtására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 29. § A 28. §-ban meghatározott szabálysértés tetten ért elkövetõje tízezer forintig terjedõ helyszíni bírsággal sújtható. Hatálybalépés 30. § Ez a rendelet 2004. július hó 21. napján lép hatályba, egyidejûleg a Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének 12/1996 (VII.12.) számú rendelete és a módosítására hozott 20/1996.(X.10.); 4/1997.(III.21.); 7/2000.(III.13.) és a 18/2000. (VII.14.) számú rendelete hatályát veszti. Balatonkenese, 2004. július 7. Kürthy Lajos polgármester

Beke Tamás jegyzõ

Z á r a d é k : Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának 28/2004.(VII.14.) rendelete hatályos.

egységes

szerkezetbe

Balatonkenese, 2006. február 20. Kürthy Lajos polgármester

Beke Tamás jegyzõ

foglalt

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (VI. 11.) önkormányzati rendelete a közterület-használat engedélyezéséről

Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32.

cikk

(1)

bekezdésében

kapott

felhatalmazás

alapján,

a

Magyarország

helyi

önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1.§ E rendelet hatálya kiterjed Balatonkenese Város Önkormányzata tulajdonában álló közterületekre, valamint az olyan belterületi földrészletek és építmények közhasználatra vagy gyalogos forgalom részére átadott területére, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem közterület. A közterület használata 2.§(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához - jelen rendelet 7.§ (1) bekezdésében felsoroltak kivételével – közterület-használati engedély szükséges. 3.§ A közterület-használati engedély (továbbiakban: engedély) kiadása a polgármester hatásköre, másodfokon a képviselő-testület jár el. 4.§ Közterület-használati engedély maximum 1 évre adható. 5.§ Nem adható engedély annak, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt, rendezetlen közterület-használati díj (továbbiakban: díj) tartozása van. 5A§

Nem adható ki közterület-foglalási engedély a strand területén olyan tevékenységre,

amely során olyan eszközök kerülnek kitelepítésre, amely a strand esztétikai értékét rontja. 6.§ (1) Az Önkormányzat vagy Intézményei által szervezett rendezvények esetében a rendezvény megtartására szükséges önkormányzati közterületen a rendezvény szervezője vagy az intézményvezető (továbbiakban: szervező) előzetesen engedélyezi a területen az árusok, szolgáltatók (továbbiakban: igénybevevők) részvételét, akik kötelesek a szervező által

előre kijelölt területet elfoglalni. Ezen szolgáltatók, árusok helypénz fizetnek az általuk elfoglalt területtel arányosan, melyet a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott munkatársa szed be. (2) Az igénybevevők a helypénzt legkésőbb a rendezvény megkezdéséig kötelesek megfizetni. Amennyiben fizetési kötelezettségének az igénybevevő a rendezvény megnyitásáig nem tesz eleget, úgy a tevékenységét nem kezdheti meg, és a rendezvény területét azonnal köteles elhagyni. (3)A helypénz mértéke megegyezik az 1. melléklet alapján fizetendő közterület-használati díj mértékével. Előzetes bejelentés alapján létrejövő közterület-használat 7.§ (1) Balatonkenese Város Polgármesteri Hivatalához tett előzetes bejelentés alapján létrejövő közterület-használat esetei: a) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos fedett várakozóhelyiség elhelyezése, b) gazdálkodó szervezeteknek, a hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények, konténerek 24 órát meghaladó elhelyezése, c) a tömeges forgalmat lebonyolító üzletek bejárata melletti hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése, d) az önkormányzat megbízásából, valamint az önkormányzat kulturális intézményei által szervezett kulturális és sportrendezvényekkel kapcsolatos közterület-használat, e) Balatonkenese város területén tevékenykedő közhasznú szervezetek által – az alapító okiratban foglalt tevékenységi körük szerinti – szociális, karitatív, vagy kulturális rendezvények megtartásához szükséges közterület-használat, f) ingatlanon (épületen) elhelyezett, a közterületbe benyúló 1 m2–nél nem nagyobb cégér, falikar, g) közterületen, illetve közúti járműre szerelt hangosító berendezés alkalmazásával történő reklámozás, h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése, i) közműveknek /elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek/, valamint a köztisztasági, postai és távközlési tevékenységgel foglalkozó szerveknek üzemviteli feladatok ellátását szolgáló közérdekű berendezések elhelyezése, j) az országos és helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közútiközlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése,

k) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat. (2) Az (1) bekezdésben foglalt közterület-használatot a használatot megelőzően a hivatalhoz legalább 15 nappal korábban be kell jelenteni. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt bejelentés-köteles közterület-használatok esetében a használat időtartama maximum 1 év lehet. Amennyiben a használó a lejáratot követően is igénybe kívánja venni a közterületet, azt ismételten be kell jelentenie a hivatalnak. (4) Az (1) bekezdésben felsorolt közterület-használat – amennyiben ez a rendezvények és az egyéb közterületi tevékenységek koordinálása miatt szükséges – az önkormányzat írásbeli szakmai utasításának betartásával és a rendelet 15. § (2) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával történhet.

Közterület-használati engedély köteles tevékenységek 8.§ (1) a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), b) árusításra szolgáló pavilon elhelyezése, c) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára, d) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése, e) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdetőberendezés és köztárgyak elhelyezése, f) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése, valamint az építési munkához kapcsolódó egyéb, bármilyen jellegű közterület igénybevétel, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja, g) alkalmi- és mozgóárusítás, javító-szolgáltató tevékenység, h) sport- és kulturális rendezvényekhez, i) vendéglátó-ipari kert, előkert, terasz kialakítása; üzleti rakodás, göngyöleg elhelyezés, j) kiállítás, vásár tartása, mutatványos tevékenység,

k) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosítása, l) üzlet előtti áruelhelyezés (kitelepülés), m) építkezési felvonulási konténerek elhelyezése, n) közcélú közterület-használat.

(2) Nem adható közterület-használati engedély a) Balatonakarattya Állomás térre, b) Strandok bejáratától számított 5 m-en belül, c) Kossuth térre, d) Hősök kertje területére, e) Természetvédelmi területekre, f) Széchenyi park területére, kivéve, ha a kérelem kulturális rendezvény megtartását célozza. A közterület-használati engedély kérelem és az engedély tartalma 9.§ (1)) A közterület-használati engedély kérelmet, bejelentést annak kell előterjesztenie, aki a közterületet használni kívánja. (2) A közterület-használatra vonatkozó kérelmet, bejelentést írásban a hivatalhoz kell benyújtani a tényleges közterület-használatot megelőzően. A kérelem formanyomtatványát a 2. melléklet tartalmazza. Az engedély kiadásáról – vagy annak megtagadásáról – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül kell dönteni, mely egy alkalommal hiánypótlás teljesítése céljából meghosszabbítható 15 nappal.

10.§.(1) A bejelentésnek, engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a)

a kérelmező nevét,

természetes azonosítóit,

lakóhelyének (székhelyének,

vagy

telephelyének) címét, jogi személyek, egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetén bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézet nevét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, az igénybe venni kívánt közterület nagyságát, helyét és a használatának módját, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,

11.§(1) Az engedélynek tartalmaznia kell: a) a használó nevét és állandó lakóhelye, telephelye címét, b) a közterület-használat célját és időtartamát, c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását, d) építési engedély köteles közterület-használat esetében a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát, e) a megállapodás használatba adó részéről történő azonnali felmondása eseteit és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását, f) a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját, g) a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírást, h)a

díj

meg

nem

fizetése

vagy

késedelmes

megfizetése

esetén

alkalmazandó

jogkövetkezményekre alkalmazandó felhívást, i) az 500.000.-Ft-ot meghaladó mértékű díj megfizetését előíró határozat esetén a kérelmező köteles csatolni a számlavezető pénzintézetétől származó felhatalmazó levelet azonnali beszedési megbízásra, a használati díj mértékéig. Amennyiben az ügyfél a felhatalmazó levelet írásbeli felszólítás ellenére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem csatolja, a közterület-használatról szóló határozat nem adható meg, 12.§ Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, a kérelmeket érkezési sorrendben kell elbírálni. 13.§ Az engedélyt meg kell küldeni a használatra jogosultnak, továbbá a közterület-használati díj beszedésével megbízott Pénzügyi Csoportnak. Közterület-használati díj 14.§ (1) A használó a közterület-használatért díjat köteles fizetni. A díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza. (2) A díjat a) napi használat setén az engedély kiadásával egyidejűleg, b) havi használat esetén minden hónap 5. napjáig történő előrefizetéssel, c) éves használat esetén két részletben, az engedélyben megállapított fizetési határidőig kell megfizetni.

(3) A közterület-használati díj megállapítása szempontjából minden megkezdett m2 egésznek számít. (4) Éves használat esetén–amennyiben a létesítmény az adott évben nem üzemel- az előkert használatára vonatkozóan minden év május 15. napjáig az engedélyes írásban kérheti a közterület-használati engedély módosítását: az előkertre vonatkozó közterület-használati díj törlését. Amennyiben a megadott határidőig a kérelmet nem nyújtja be, utólagosan a módosításra engedély nem adható. A közterület-használati engedély módosítására a Polgármester jogosult. (5) A használó a közterület-használati díjat a tényleges üzemeltetésre tekintet nélkül köteles megfizetni. (6) A közterület-használati díjat az engedélyhez csatolt készpénz átutalási megbízással vagy átutalással kell megfizetni, az önkormányzatnak az engedélyben megadott bankszámlájára, melyről a Pénzügyi Csoport számlát bocsát ki. (7) A közterület-használati díjak befizetését a Pénzügyi Csoport folyamatosan figyelemmel kíséri. Rendezetlen díjtartozás elmaradása esetén értesíti a Jegyzőt, aki intézkedik a hátralék behajtásáról. (8) Amennyiben engedélyes az engedélyben szereplő határidőben a díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy az engedély visszavonásra kerül. Amennyiben az engedélyes nyilatkozatából valószínűsíthető, hogy részletfizetési kedvezmény adása esetén a díj befizetésre kerül, úgy legfeljebb 6 havi részletfizetési kedvezmény adható. A kedvezmény megadásának feltétele felhatalmazó levél a számlavezető pénzintézettől a megfizetendő díj mértékéig. (9) Amennyiben a kérelmező díjhátralékkal rendelkezik, melyre vonatkozóan részletfizetési kedvezményt kapott, és új engedélyt kér, az engedély kiadásának feltétele összeghatártól függetlenül felhatalmazó levél benyújtása a számlavezető pénzintézettől, az új közterülethasználati díj erejéig. (10) Amennyiben kérelmező nem rendelkezik bankszámlaszámmal, úgy a (8) és (9) bekezdésben foglalt felhatalmazó levél benyújtásától az engedélyező eltekinthet. (11) Amennyiben a díjfizetési határidő lejárt, és az engedélyes nem kezdeményezi a tartozás rendezését, úgy a díjtartozás a lejárat napját követően a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összeggel kerül behajtásra.

(12) A részletfizetés kedvezményéről a jogosult kérelmére a Polgármester dönt.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól, Közterület használati díj fizetési kedvezmény 15.(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni a) a 7. § (1) bekezdésében foglalt, bejelentésalapján történő használat esetén, b) közcélú rendezvények esetén, c) a kulturális és sportcélokra elfoglalt közterület, ha a rendezvényen belépődíjat nem szednek, és árusítás nem történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti közterület-használat esetén is a használó köteles a használattal kapcsolatosan felmerülő – így különösen a közműfogyasztás díjaira, a terület helyreállítására, a takarításra,- költségeket valamint a rendezvény helyszínén és közvetlen környezetében a rendezvény kapcsán bekövetkezett általa okozott, működésével összefüggő, felróhatóságtól független károkat megtéríteni. (3)

Jelen rendelet 24. §-ban szereplő bérleti díj alól mentességet kap az a nonprofit szervezet, aki térítésmentesen biztosítja közösségi célra a közterületen a nonprofit szervezet által létesített víziállást.

(4)

Az önkormányzati rendezvényekre kitelepülő balatonkenesei székhelyű vállalkozók a közterület-használati díj összegéből 50 % kedvezményben részesülnek.

A közterület-használat megszűnése és a szabálytalan közterület-használat jogkövetkezményei 16.§(1) A közterület-használat megszűnik: a) az engedélyben meghatározott idő lejártával, vagy feltétel bekövetkezésével, b) az engedély visszavonásával. (2) A használatba adó az engedélyt visszavonhatja, ha:

a) a használó a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének kétszeri felszólításra nem tesz eleget, b) a használó a közterületen folytatott tevékenységére jogosító okiratának érvényessége megszűnt, c) a terület más célú hasznosítását várospolitikai okok (városrendezés, városkép javítása, vagy egyéb ingatlanhasznosítás) indokolják. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti megszűnés esetében a már esedékessé vált és befizetett díjat visszakövetelni nem lehet. (4) A közterület-használat megszűnéséről értesíteni kell a Pénzügyi Csoportot. (5) A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az előzetes bejelentés alapján folytatott közterület-használat esetén is. 17.§ (1) Amennyiben a közterület engedély köteles használatát engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott időtartam lejárta után használják, a jogosulatlan használó köteles: a) a használatot azonnal megszüntetni, és a közterületet eredeti állapotában sajátköltségén minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani a megadott határidőn belül, b) az engedély nélküli használat időtartamára a 1. mellékletben szereplő díj háromszorosát köteles megfizetni. (2) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a használatba adó vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíthatja. (3) Az eltávolított dolgok őrizetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás, a tárolás és a jogtalan használat miatti egyéb költségek megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat. (5) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(6) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a használatba adó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a használatba adó a megsemmisítést is elrendelheti.

A filmforgatási célú közterület-használat rendje 17/A. §15 (1) A képviselő-testület a filmforgatási célú közterület használati szerződés jóváhagyásával kapcsolatos hatáskörét a Pénzügyi Bizottságára ruházza át. (2) A közterület használati szerződés abban az esetben hagyható jóvá, ha a kérelmező az alábbi feltételek teljesítését vállalja a közterület használati szerződésben: a) az igénybe vett közterület eredeti állapotának a közterület-használat befejezését követő helyreállítását, b) az igénybe vett közterület és a közterületen elhelyezett tárgyak rendben- és tisztán tartását, c) a keletkezett hulladék elszállításáról való gondoskodást, d) a filmforgatással érintett lakosság és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatos lényeges információkról, e) az esetleges forgalomkorlátozással kapcsolatos tájékoztatás közzétételét, f) amennyiben a filmforgatás fizető parkoló helyeket foglal el, az önkormányzat által meghatározott

bevétel

kiesés

megtérítését

a

filmforgatás

megkezdését

megelőzően, g) a filmforgatás során felmerült közüzemi költségek megtérítését (áram, víz, gáz, hulladékszállítás stb.) h) a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésbe hozható esetleges károk megtérítését, beleértve a harmadik személy által az önkormányzat felé érvényesített kárt is, i) nem akadályozza önkormányzati rendezvény lebonyolítását. (3) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan

érvényes

közterület-használati

szerződés

van,

jóváhagyását meg kell tagadni. 15

kiegészítette: 24/2013. (XI. 12.) ÖR., hatályos: 2013. december 1. napjától

a

közterület-használat

(4) A filmforgatással érintett közterület jellegétől és elhelyezkedésétől függően az alábbi kezelői hozzájárulások beszerzése írható elő a filmforgatási célú közterület-használat iránti kérelem benyújtásához: a) helyi közút esetén közútkezelői hozzájárulás, b) zöldterület estén kezelői hozzájárulás. (5) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá. (6) Az önkormányzat a filmforgatást akadályozó , de a kérelmezőnek nem felróható, valamint rendkívüli természeti esemény bekövetkezése esetén az akadály elhárulta után, az esetleges kárelhárítást követő 10 munkanapon belül biztosítja újra a közterület-használatot olyan időtartamban, ameddig a filmfogatás akadályozott volt. (7) A fizetendő díj 50%-kal csökken, ha a film forgatása közérdekű célt szolgál, oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készül. (8) A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra az Mgtv. és annak felhatalmazása alapján kiadott, a törvény végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A közterület-használat ellenőrzése

18.§ (1) A közterület használatát az Önkormányzat megbízott képviselője jogosult és köteles ellenőrizni. (2) A közterület használója köteles az ellenőrzésre jogosultak kérésére a használatra jogosító okiratokat (engedély) bemutatni. (3) Mentesül a használó az engedély megszegésének – e rendeletben meghatározott – jogkövetkezményei alól, ha az említett okiratokat az ellenőrzésre jogosultnak 48 órán belül bemutatja.

Egyes különös rendelkezések 19.§ (1) A közterület-használati engedély nem mentesít a közterület-használat jellege szerinti egyéb hatósági, illetve szakhatósági engedélyek megszerzése alól. 20.§ (1) A Bajcsy Zsilinszky-Fő utca által határolt, 966 hrsz-ú közterületre vonatkozó engedély kiadásával kapcsolatban a rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a területen engedély olyan magánszemélynek adható ki, aki kizárólag saját termesztésű, előállítású gyümölcsféléket, zöldségféléket, virágot, dinnyét, mézet árusít. (2) Az (1) bekezdésben foglalt területen és Balatonakarattya, Napfény parkoló árusításra kijelölt területén az alkalmi árusítást végző árusítók helypénz megfizetésére kötelesek, melyet a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott munkatársa szed be. 21.§ Vendéglátó-ipari előkert létesítésére hozzájárulás csak a közterületen elhelyezendő szerkezetek helyszínrajzával és vázlatával ellátott kérelemre adható ki. 22.§ Cirkuszi tevékenységre engedély nem adható. 23.§ (1) Mutatványos tevékenységet gyakorló kérelmezőnek a berendezéseinek időszakos műszaki alkalmassági tanúsítvány bemutatása után adható területhasználati engedély. (2) Mutatványos tevékenység működése, valamint szervezett vásárok tartása esetén az engedély kiadója a takarítási költség megfizetését előírhatja. 24.§

(1)

A

„Gumiradli

strand”

(Balatonkenese

3499/6

(Balatonkenese 3534/6 hrsz) Bezerédj strand (Balatonkenese

hrsz)

Bercsényi

strand

3616 hrsz), Lidó strand

(Balatonkenese 3611/4 hrsz), Vak Bottyán strand (Balatonkenese 4714/5 hrsz) és az Alsóréti strand (Balatonkenese ….. hrsz) területére vonatkozóan a terület használatra az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján kerül sor. A megállapodás tartalmára a rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A bérleti díj mértéke megegyezik a rendelet 1. melléklete alapján fizetendő közterület-használati díj mértékével. (2)16 Az (1) bekezdésben foglalt esetekben az alkalmi, illetve idényjellegű vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytatóknak történő kiadása ügyében a Képviselőtestület minden kérelemre egyedileg hoz döntést.

16

Kiegészítette: 7/2014. (IV. 29.) ÖR., hatályos: 2014. május 1. napjától

Záró rendelkezések 25.§ (1) E rendelet 2013. május 1-jén lép hatályba, a rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a közterülethasználat

engedélyezéséről,

valamint

a

közterület-használati

díjak

mértékéről

szóló16/2011.(XII.02.) önkormányzati rendelet. Balatonkenese, 2013. június 10.

Tömör István

Dr.

Nánássy Elek polgármester jegyző

Kihirdetési záradék: Jelen rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2013. június 11. napján kifüggesztésre került. Balatonkenese, 2013. június 11.

Dr. Nánássy Elek jegyző

A közterület-használat engedélyezéséről szóló 13/2013.(VI. 11.) önkormányzati rendelet 1. melléklete17 A

B

C

Közterületek igénybevételének célja

Egység

Díj

1.

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, előtető, ernyőszerkezet, hirdetőberendezés

Ft/m2/hó

460.-

2.

Árusító és egyéb fülke, pavilon alatti területrész

Ft/m2/hó

460.-

Építési munkával kapcsolatos építési anyag, törmelék, konténer, állvány elhelyezésének díja

Ft/m2/nap

50.-

a) Alkalmi árusítás

Ft/m2/nap

400.-

Ft/nap

3.500.-

Ft/m2/hó

17.-

Ft/m2/hó

55.-

3. 4.

5.18

b) Mozgóárusítás Sportolás céljára kijelölt, átadott közterület

6. - közvetlen Balaton mellett 7.

Bérkocsik, taxik állomáshelyei

Ft/m2/hó

200.-

8.

Javító és szolgáltató tevékenység

Ft/m2/hó

150.-

9.

Üzleti előkert, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával hordók, göngyöleg elhelyezésére raktárterület

Ft/m2/hó

460.-

10.

Kiállítás, vásár, alkalmi vásár

Ft/m2/nap

800.-

17 18

módosította: 17/2013. (VI. 28.) ÖR., hatályos: 2013. június 28. napjától módosította: 24/2013. (XI. 12.) ÖR., hatályos: 2013. december 1. napjától

11. a) Mutatványosok rendezvényeken 19

b) Mutatványosok rendezvényeken kívül

12.

Dísztárgyakat, népművészeti és egyéb termékek árusítása rendezvényeken

a)

Rákóczi park, Széchenyi park esetén

b)

Tájház, Kultúra Háza előtti téren

13.

Élelmiszerek árusítása (büfékocsi, lángos, kürtöskalács, ital) rendezvényeken

a)

Rákóczi park, Széchenyi park esetén

b)

Tájház, Kultúra Háza előtti téren

Ft/nap

11.000.-

Ft/m2/nap

500.-

Ft/nap

6000.-

Ft/m2/nap

800.-

Ft/nap

12.000.-

Ft/m2/nap

800.-

Ft/nap

30.000.-

Ft/m2/nap

800.-

Ft/nap

8.000.8.580.-

14. Vendéglátó egységek kitelepülése rendezvényeken a)

Rákóczi park, Széchenyi park esetén

b)

Tájház, Kultúra Háza előtti téren

15. Ugrálóvár, trambulin 16.

Víziállások szárazföldi csatlakozása

Ft/hó/m2

17.

Közcélú rendezvények

Díjmentes

18.

19.

Strandok területén területbérlés 4 m2-ig

Ft/nap

3.300.-

4 m2 feletti területrész négyzetméterenként

Ft/m2

400.- Ft

Ft/m2/nap

100.-

Ft/m2/nap

200.-

Közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása

20. Bajcs u.-Fő u. által határolt terület

19

módosította: 24/2013. (XI. 12.) ÖR., hatályos: 2013. december 1. napjától

A közterület-használat engedélyezéséről szóló 11/2013.(VI. 11.) önkormányzati rendelet 2. melléklete

B Baallaattoon nkkeen neessee V Váárrooss P Poollggáárrm meesstteerree

8174 Balatonkenese, Béri B. Á. tér 1. Postacím: 8174 Balatonkenese, Pf. 1. Telefon: (+36-88) 481 087 Telefax: (+36-88) 481 741 Honlap: www.balatonkenese.hu E-mail: [email protected]

KÉRELEM közterület-használatának engedélyezésére Az

engedélyt

kérő

neve:

………………………………………………………………………….…

Illetékbélyeg helye

Születési hely, idő: …………………………….………………………………………………..……. 3000.-Ft Anyja neve: …………………………………………………………………………………………..…... Állandó lakóhelye: …………………………………………………………………………..……….. Cégjegyzékszám: ………………………………………………………………………………..……..

Adóköteles tevékenységhez kapcsolódó adószám: ………………………..………… Számlaszám: …………………………………………………………………………………………….. Számlavezető Pénzintézet neve: ………………………………………………………………. Képviseletre jogosult személy neve: ………………………………………………..………. Székhely: ……………………………………………………………………………………………….…..

A közterület-használat célja: …………………………………………………………………….. A közterület-használat időtartama: …….év……………hó……..naptól

…….év……………..hó……napig

vagy az alábbi napokon: ....………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………….…(összesen:……… nap) A közterület-használat helye: ………………………………………………………………………………. utca ………… szám ………………… hrsz A közterület-használat mértéke: ……………………………. m2 ………………………………, ………év…………..hó……nap ……………………………..…… kérelmező aláírása

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2004.(VII.14.) rendelete zöldfelületek valamint közutak, járdák, közterületek használatáról, védelméről (Egységes szerkezetben a 37/2004.(XI.26.), a 14/2005.(V.05.), a 25/2005.(VII.08.), a 38/2005.(X.28.), 24/2006.(XII.28.), 8/2009. (III. 06.) és 19/2012. (IX. 28.) rendeletekkel. A dőltbetűs szedés módosító rendelkezés.) Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a zöldfelület és az emberek, valamint az épített környezet harmonikus kialakítása, ezen belül -

a közhasználatú zöldfelületek rendeltetésszerű használatának szabályozása; az élő növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep, nádas) rongálásának, pusztításának, értékcsökkenésének megakadályozása; a közhasználatú zöldfelületek károsodásának megelőzése, zöldfelületi funkció megőrzése; az ingatlanokon a növények – a környezeti igényeknek megfelelő egyedsűrűségének megtartása; közutak, járdák rendeltetésszerű használata; a kül- és belterületi beépített, vagy beépítetlen ingatlanok

érdekében az alábbi rendeletet alkotja: Bevezető rendelkezések 1.§. A rendelet hatálya kiterjed Balatonkenese Nagyközség közigazgatási területén lévő minden a./ közhasználatú zöldfelületre, ezen belül: - a közterületek (közparkok, közterek, közutak, sétányok) növényzetére; - közterületi játszóterekre; - helyi védelem alatt álló területekre és védett természeti értékekre; - olyan területekre, ahol a parkosítás már elkezdődött; b./ beépített vagy beépítetlen ingatlan (a továbbiakban csak: ingatlan) zöldfelületére, növényzetére; c./ közutakra és járdákra. 2.§. Fogalmak: a./ zöldfelület: minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a nagyközség melyik terület felhasználási egységén (kül- és belterületen: lakó-, üdülő-, gazdasági-, közlekedési stb. területen) belül és milyen telken (közterületen vagy magántelken) helyezkedik el; b./ közhasználatú zöldfelület: önkormányzati közterületen vagy közhasználatra átadott területen lévő zöldfelület;

c./

d./

e./

közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként is tart nyilván; önkormányzati közterület: az Önkormányzat tulajdonában álló, az Önkormányzat vagyonáról szóló rendelet 1. sz. mellékletében nyilvántartott földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat; közhasználatra átadott terület: nem közterületként nyilvántartott, de külön szerződésben foglalt keretek között közhasználatra átadott ingatlan, vagy területrész. Közhasználatú zöldfelületek használata és védelme 3.§.

(1) A közhasználatú zöldfelületeket és azok építményeit, tartozékait – beleértve a játszótereket is - rendeltetésének megfelelően bárki ingyenesen és időbeli korlátozás nélkül használhatja. (2) A zöldfelületet a rendeltetéstől eltérő célra csak engedély, illetőleg a külön önkormányzati rendelet szerinti bérleti szerződés birtokában szabad igénybe venni. (3) A közterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes közhasználatú zöldfelületek használatát az általa szükségesnek vélt időtartamra korlátozhatja, továbbá ideiglenesen engedélyezheti a zöldfelület eredeti funkciótól eltérő használatát is (pl. rendezvény, hibaelhárítás céljából), ha az a zöldfelület állagát károsan nem érinti. (4) A játszóterek felszerelését a 6. életévet be nem töltött gyermekek kizárólag felnőtt felügyelete és felelőssége mellett használhatják. (5) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszegélyig a közterületet, árkot, átereszeket, járdát gondozni (kaszálás, gyomtalanítás), azonban terület felújításáról nem kell gondoskodniuk. 4.§. Közhasználatú zöldfelületen tilos: a./ a kerti építmények, berendezések rendeltetésellenes használata, tönkretétele; b./ a zöldterületek útjain, terein a forgalom akadályozása; c./ a virágok leszedése, a fák, bokrok ágainak, gallyainak tördelése, csonkítása, a fákon hirdetés kifüggesztése; d./ a fák engedély nélküli kivágása, metszése, visszavágása, kivéve a lakosság által ültetett gyümölcsfák metszését, gallyazását; e./ a hasznos állatok és madarak bármely eszközzel történő zavarása (madárfészkek rongálása, tojáskiszedés stb.); f./ járművel a zöldterületen közlekedni, parkolni (kivéve a zöldfelület fenntartó gépeket.); g./ sátorozni; h./ szemetelni, elhasznált tárgyat elszórni, lerakni; i./ kerti veteményt, haszoncserjét ültetni. 5.§.

(1)

Közhasználatú zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton (közterülethasználati szerződésen, építési engedélyen, stb.) alapuló, más célú használata esetén a kérelmező feladata a növényzet, valamint a berendezések és felszerelések szükség szerinti áttelepítése és pótlása.

(2)

Közhasználatú zöldfelületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetben (csőtörés, hibaelhárítás) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát utólag – 24 órán belül – kell bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban, a terület helyreállítását pedig az (1) bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni.

(3)

Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzetet csak úgy szabad burkolattal körbevenni, hogy annak töve körül legalább 1,0 m átmérőjű szabad (földes) terület maradjon. 6.§.

(1) Közhasználatú zöldfelületek megjelenési formájának megváltoztatása (fa, cserje ültetése, metszése, gallyazása, kivágása) bejelentés-köteles tevékenység és csak jegyzői tudomásulvétel esetén végezhető, kivéve a Polgármesteri Hivatal által soron kívül megbízott szervezet vagy személy tevékenységét, valamint a lakosság által ültetett gyümölcsfák ápolásával összefüggő metszést, gallyazást. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a bejelentő nevét, címét, az elvégzendő munka pontos helyét, az elvégzendő munka rövid leírását, a kivágandó vagy ültetendő fa faját, korát, méreteit. (2) A fakivágás során be kell tartani a más jogszabályok erre vonatkozó rendelkezéseit is. (3)

A fa megfelelő mértékű pótlására vagy értékének megfizetésére kötelezi a jegyző azt, aki az (1)–(2) bekezdésben foglaltakkal ellentétben – engedély nélkül – fát vág ki.

(4)

Utcai fasor és épület közelében lévő fák környezetében építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy az a fasort vagy fát ne károsítsa.

(5)

A fák gallyazása az adott közmű tulajdonosának (kezelőjének) a kötelessége, ha a gallyazás a légvezetékek biztonságos üzemeltetésének biztosítása, illetőleg hibaelhárítás miatt szükséges. 7.§.

(1)

Évelő növényzettel beültetett új zöldfelület esetén az építés befejezését követő 5. naptári év december 31-ig, füvesítés esetén a befejezést követő 3. naptári év december 31-ig azok bontásához hozzájárulni nem lehet. E rendelkezés alól felmentést csak a jegyző adhat.

(2)

Ez a tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő (veszélyt elhárító) bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre.

8.§. (1)

A lakossági és más nem önkormányzati kezdeményezésű közterületi zöldfelület alakításához önkormányzati hozzájárulás, valamint szükség esetén parképítési engedély szükséges.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti eljárás betartásával a lakosság is ültethet növényt közhasználatú zöldfelületre vagy a saját költségén beszerzett, vagy a Polgármesteri Hivataltól, illetőleg az általa megbízott szervezettől igényelt növényzetből.

(3)

A közhasználatú zöldfelületre a lakosság által ültetett gyümölcsfa ápolásáról, metszéséről, gallyazásáról az ültetőnek, illetőleg az érintett ingatlan használójának kell gondoskodnia. A fa termése is őket illeti.

(4)

Növényültetésnél a következő fő szempontokat kell figyelembe venni: a./ meglévő egyöntetű utcai fasorba idegen fafaj nem ültethető; b./ közterületen csak olyan gyümölcsfa ültethető, amely jellemző az adott közterületi szakaszra; c./ utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető; d./ föld alatti vezetékek fölé fa nem, sövény pedig csak a külön előírások szerint ültethető; e./ sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra (pl. a beláthatóságra) érvényes előírásokat is. Az építési telkek zöldfelületeinek szabályozása és védelme 9.§.

(1)

A beépített építési telkek területének legalább a helyi építési szabályzatban (a HÉSZben) meghatározott részén zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani.

(2)

Az egyes telkeken a növényzet telepítése (ültetése) során az e rendelet 1. számú melléklete szerinti távolságokat kell betartani.

(3)

A védelem alá helyezett fákat, valamint a 3 m-nél magasabb és – a földtől 100 cm-es magasságban mérve – 12 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákat csak akkor szabad kivágni, ha a kivágásuk szándékát a polgármester előzetesen írásban tudomásul vette. A fa tulajdonosa a kivágás tervezett időpontját legalább 15 nappal megelőzően, az (5) bekezdés szerinti tartalommal köteles a bejelentést megtenni. A polgármester – a fák jó egészségi állapota vagy kiemelt községképi szerepe miatt – megtilthatja a fák kivágását, valamint elrendelheti a kivágandó fák majdani pótlását.*

(4)

A fakivágási bejelentésnek tartalmaznia kell: - a kérelmező nevét, címét; - a kivágandó fa helyét, faját, darabszámát;

*

A 37/2004.(XI.26.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2004. december 25.

(5)

a kivágandó fa földtől 100 cm-es magasságban mért törzsátmérőjét; a fakivágás indokát; a fakivágás tervezett időpontját; a fa pótlására tett szándéknyilatkozatot.

A fakivágás bejelentését meg kell ismételni, ha a tudomásulvételt követő egy éven belül a kivágást nem végezték el. Közutak, közterület védelme az építési tevékenységgel összefüggő úthasználat vonatkozásában 10.§.

(1)

A település területén az engedélyező hatóság által kiadott – létesítmény építése esetén az – építési engedélyhez a Jegyzőtől a közútkezelői hozzájárulást meg kell kérni.**

(2)

Az engedélyezett útvonal betartásáért a kivitelezés felelős vezetője felel.

(3)

Az útvonalengedélyben szereplő utakon okozott igazolt kár helyreállítását az építtető köteles elvégeztetni.

(4)

A település területén létesítmény építése esetén a kivitelezés megkezdésének bejelentésével egyidejűleg az Önkormányzattal megállapodást kell kötni az út helyreállítására.**

(5)

A megállapodás megkötése előtt az útvonalengedélyben meghatározott és az egyéb lehetséges szállítási útvonalon bejárást kell tartani és az út állapotáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6)

A jegyzőkönyvben meg kell határozni a várható esetleges meghibásodásokat és a költségeket.

(7)

Amennyiben a meghatározott összeg nem fedezi a helyreállítás költségét, úgy az építtető a többletköltséget megfizeti, amennyiben kevesebb a helyreállítási költség az önkormányzat a különbözetet visszafizeti.

(8)

A befizetett, letétbe helyezett összeget az önkormányzat elkülönített számlán kezeli az elszámolásig.

(9)

Az elszámolás végső határideje a használatbavételi engedély kiadása.

(10)

Az építési területek tisztaságáért és az építési tevékenységből adódó szennyeződés eltakarításáért – a munkaterület átadásától a felvonulási létesítmények eltávolításáig, illetve a terület fenntartásba adásáig – a mindenkori kivitelező a felelős. Közutak, járdák igénybevételéről, bontásáról és helyreállításáról 11.§.

**

A 14/2005.(V.12.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2005. május 20.

(1)

A nagyközség területén az országos utak kezelője a Veszprém Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság. Az egyéb közutak és tartozékaik kezelője az Önkormányzat.

(2)

Az Önkormányzat kezelésébe tartozó utak és Önkormányzat vagyonáról szóló rendelet tartalmazza.

(1)

tartozékaik

felsorolását

az

12.§. Utak, járdák és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület kezelőjének hozzájárulásával lehet. Közterületet lekeríteni bármilyen tárggyal (pl.: oszlop, kötél, kő, stb.) tilos.20

(2)

Ha az építési és fenntartási munkákhoz, a közterület elfoglalásához közterülethasználati, terület-felhasználási vagy építési engedély is szükséges, úgy az engedélyt kiadó hatóság köteles az engedélybe a közterület kezelőjének hozzájárulásában meghatározott feltételeket belefoglalni.

(3)

A közterületek igénybevétele, illetve felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell: - kivitelező nevét, címét - a kivitelezés felelős műszaki vezetőjének nevét - a közterületbontás célját - a közterületbontás helyét - a munka kezdési és befejezési időpontját. A kérelemhez csatolni kell helyszínrajzot. Utólagos közműbekötés esetén csatolni kell a közmű-üzemeltetők által elfogadott dokumentációt. 13.§.

(1)

Amennyiben a közutak, járdák és egyéb közterületek felbontása közúti forgalmat, illetve gyalogosforgalmat érint, a munkálatok végzése alatt a kivitelező köteles gondoskodni a biztonságos közlekedésről, a balesetveszély csökkentéséről.

(2)

Közutak bontása esetén a közutat kezelő – hozzájárulásának megadásához – előzetes forgalomkorlátozási vagy forgalomterelési terv készítését írhatja elő.

(3)

A kivitelezési és helyreállítási munkát az építésügyi hatóság által előírt határidőre be kell fejezni. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez a feltételek biztosítottak.

(4)

Amennyiben a végleges helyreállítás az időjárási viszonyok miatt nem lehetséges, a felbontott közutat vagy járdát a kedvező viszonyok beálltáig ideiglenesen kell helyreállítani. Az engedélyes a helyreállított burkolat és földmunka minőségét legalább 3 évig köteles szavatolni a Ptk. alkalmazásával és rendelkezéseit figyelembe véve, illetve a bontási engedélyben meghatározott ideig.

(5)

20

módosította: 4/2008. (III. 07.) rendelet, hatályos: 2008. március 7.

(6)

Amennyiben az igénybevétellel érintett útszakasz, illetve járdaszakasz szélességének több mint 70%-át felbontják, az engedélyes köteles az út- és járdaszakasz teljes szélességében történő újjáépítésére. Ha a bontás a felület 50-70%-át érinti, az engedélyes a teljes felület kopórétegének elkészítésére köteles.

(7)

Útburkolat helyreállítást csak útépítésben jártas szerv végezhet.

(8)

A közműépítéseknél, gerincvezeték építésénél a kivitelező a műszaki átadás átvételkor köteles tömörségi vizsgálati jegyzőkönyvet átadni az önkormányzat képviseletével megbízott személynek. 14.§.

(1)

Utat, járdát és egyéb közterületet engedély nélkül felbontani tilos!

(2)

Új építésű út és járda, valamint régi úttest és járda új aszfaltborítása esetében az ezeket érintő bontáshoz hozzájárulni 5 évig nem lehet.21

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében végzett közterület-bontási tevékenységre. Az üzemzavar miatt végzett közterület-bontást a közterület kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni. 22

15.§. (1)

A parkolókat Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jelöli ki.

(2)

A Balatonkenese közigazgatási területén lévő – önkormányzati és közhasználatú magán – parkolók felsorolását a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.***** Közterületek tisztántartása 16.§.*****

(1)

A település területén a közutak, terek, sétányok, autóparkolók, lépcsők, közcélú zöldterületek, játszóterek, parkok, piac területén keletkezett szemét összegyűjtéséről és elszállításáról, a közterületek tisztántartásáról, gondozásáról az Önkormányzat a Falugondnokságon keresztül gondoskodik.

(2)

Az ingatlanok mentén lévő járdaszakasz, illetve gyalogos közlekedésre szolgáló gyalogút, az árok és átereszek tisztántartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége. Ez a kötelezettség a bekerített és be nem kerített, illetve használaton kívül álló ingatlanokra is kiterjed.***

21

Módosította: 8/2009. (III. 06.) rendelet, hatálybalépés: 2009. március 6. Módosította: 8/2009. (III. 06.) rendelet, hatálybalépés: 2009. március 6. ***** A 24/2006.(XII.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2007. január 1. 22

(3)

A közterületre növényi hulladékot kihordani tilos! Fű, gaz, levágott faág, gally a községi hulladéktömörítőbe (Dózsa Gy. utca végén) szállítható.

(4)

Az allergiás megbetegedést kiváltó növények virágzás előtti eltávolítása a magánterületről az ingatlan tulajdonos kötelessége. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlana előtti közterületen lévő allergiás megbetegedést okozó növények eltávolítására is.***

(5)

Községképi okból nem közterületnek minősülő ingatlanok rendben tartása is elrendelhető.

(6) (7)

Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlana előtt húzódó járdaszakaszt olyan állapotban tartani, amely lehetővé teszi a biztonságos gyalogosközlekedést. A tulajdonos a járdaszakasz melletti útároknak és csatornanyílásnak hótól, jégtől, hordaléktól, és a lefolyást gátló egyéb anyagtól való megtisztításáról köteles gondoskodni.

(8)

A gondozatlan járdaterület tisztántartását, hótól, jégtől való megtisztítását a Polgármester a tulajdonos költségére – előzetes értesítés után – elrendelheti. 17.§.*****

(1)

Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be és a szállítmányból semmi ki ne hulljék. Könnyen hulló anyag (homok, murva, stb.) csak olyan járművön szállítható, amelyen a lehullás megakadályozása biztosított.

(2)

Ha bármilyen szállítmány fel-és lerakásánál, szállításánál köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani.

(3)

Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet, valamint annak közvetlen környékét 10 m-es körzetben állandóan tisztántartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról saját költségükön gondoskodni.

(4)

Szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt az üzemeltető köteles tisztántartani tekintet nélkül arra, hogy a szemét az üzleti tevékenységből származik, vagy nem.

(5)

Tilos: a) járdát, úttestet, parkterületet és egyéb közterületet emberi vagy állati ürülékkel beszennyezni, vagy ilyen anyagot víznyelő aknába önteni; b) közterületen göngyöleget tárolni; c) a szeméttároló edényekben kutatni, annak tartalmát a közterületre kiönteni, kiseperni;

*** *****

A 25/2005.(VII.08.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2005. július 20. A 24/2006.(XII.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2007. január 1.

d) közterületen szemetelni. Üzemképtelen járművek elhelyezése közterületen 18.§.***** (1)

Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, zöldterületen nem, más közterületen pedig engedély nélkül tárolni legfeljebb 30 napig lehet.

(2)

Üzemképtelen járművet közterületen az (1) bekezdés szerinti 30 nap után további 30 napig csak közterület-használati engedéllyel lehet tárolni, területhasználati díj megfizetése ellenében melyért 100 Ft/nap használati díjat kell fizetni.

(3)

A település területén közterületen munkagépek, tehergépkocsik, autóbuszok – a kijelölt helyek kivételével – telephelyként nem parkolhatnak.

(4)

Közterületen gépjárművek mosása, olajcseréje, illetve (az azonnali hibajavításokat kivéve) szerelése nem végezhető. Üzemképtelen jármű elszállítása 19.§.*****

(1)

Az engedélyezett idő alatt a tulajdonos az üzemképtelen járművet a közterületről saját költségén köteles elszállítani.

(2)

Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének vagy a tulajdonos ismeretlen, a jármű kijelölt helyre történő elszállítását el kell rendelni.**** Az elszállítás elrendelésére a közlekedési hatóság és az út kezelője is jogosult, mely intézkedésről a rendőrhatóságot köteles értesíteni.

(3)

A (2) bekezdés szerinti szervek intézkedése alapján az üzemképtelen járművek elszállíttatásáról gondoskodni kell.****

(4)

Az elszállítás megkezdése előtt az üzemképtelen jármű leírását, felszereltségét, a járműben található egyéb tárgyakat jegyzőkönyvben és fényképfelvétellel a Polgármester által megbízott személy a helyszínen köteles rögzíteni.

(5)

Ha az üzemképtelen jármű tulajdonosa csak az elszállítás után állapítható meg, fel kell szólítani: a./ a szállítási és tárolási költség megfizetésére b./ a befizetés után járművének a tárolóhelyről történő azonnali elszállítására.****

(6)

Üzemképtelen jármű esetén: a./ a kijelölt helyre szállított járművek tárolásáról és őrzéséről az elszállítás napjától számított 90 napig gondoskodni;

*****

A 24/2006.(XII.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2007. január 1. A 38/2005.(X.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2005. november 1.

****

b./ az üzemképtelen járművet igazolt tulajdonosának a szállítási, tárolási és őrzési költségek kiegyenlítése után ki kell adni; c./ a járművet a szakértő felértékelése alapján kell értékesíteni; d./ az értékesítésből befolyt összeget a felszámolt költségek levonása után öt évig külön nyilvántartani.**** (7)

A jármű tulajdonosa – az öt éves elévülési időn belül – az értékesítés során befolyt, de az Önkormányzat költségével csökkentett összegre igényt tarthat, s azt követelhet.

(8)

A jármű üzembetartójával szemben követelhető az értékesítés során befolyt összegből nem fedezett, de felmerült költség.****

(9)

Az üzemképtelen járművek szállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatban felmerülő költségeket a Polgármester határozza meg. Záró rendelkezések 20.§.*****

(1)

A zöldfelületek, utak, járdák és közterületek rendeltetésszerű használatát a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.

(2)23 (3)24

21.§. E rendelet 2004. július 21-én lép hatályba. Balatonkenese, 2004. július 7. Kürthy Lajos sk. polgármester

Beke Tamás sk. jegyző

Z á r a d é k : Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének egységes szerkezetbe foglalt 29/2004.(VII.14.) rendelete hatályos. Balatonkenese, 2007. január 25.

23

módosította: 19/2012. (IX. 28.) rendelet, hatályos: 2012. október 1. napjától, hatályát vesztette: 2013. áprili 8. 19/2012. (IX. 28.) rendelettel megállapított, hatályos: 2012. október 1. napjától, hatályát vesztette: 2013. április 8. 24

Sörédi Györgyné polgármester

dr. Vilics Csilla aljegyző

1. sz melléklet Ültetési távolságok: 1./

Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között: a) szőlő, valamint 3,0 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb cserje élősövény esetében 0,5 m b) 3,0 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m

2./

Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között: a) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, egres, ribiszke, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalma alanyra oltott körtefa, valamint 3,0 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c./ pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m c) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m d/ 3,0 méternél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 méternél magasabbra növő fa esetében 5,0 m

3./

Közút és vasút területén az építési területük határai és a növények közt, a fentiektől eltérően: a) cserjék és 3,0 méternél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m b) 3,0 méternél magasabbra növő fák esetében 2,5 m

2. sz. melléklet a) Balatonkenese közigazgatási területén levő – önkormányzati és magán - parkolók: 1./ 2./ 3./ 3./ 4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./ 10./ 11/ 12./ 13./ 14./ 15./ 16./ 17./ 18./ 19./ 20./ 21./ 22./ 23./ 24./ 25./ 26./ 27./ 28./ 29./ 30./

*****

12-es büfé parkolója (Balatoni út – 71-es- főút) 4832 hrsz „M” MÁV állomás parkoló4718/4 hrsz „M” Hősök Kertje parkoló (Táncsics M. utca 736 hrsz Faluház parkolója ( Falutér Táncsics M. utca) 757 hrsz Tornacsarnok ( Táncsics M. utca) 709/2 Református Temető ( Bajcsy Zs. utca ) 516 hrsz Bajcsy Zs. –Fő utca ( volt kultúrház helye ) 716 hrsz Polgármesteri Hivatal ( Béri Balogh Á. Tér 732 hrsz Tempó ABC parkolója ( Fő utca ) 672/2 hrsz „M” Rita ABC (Szilágyi E.utca – Fő utca ) 1272/1 hrsz „M” Óvoda parkoló (Bakó J.u – Balatoni út) 770/2 hrsz KÖGÁZ – Takarékszövetkezet parkoló ( Széchenyi u ) 787/1 hrsz Gyógyszertár parkoló ( Gyógyszertár utca – Balatoni út) 807 hrsz CBA-Polyák ABC ( Balatoni út) 815 hrsz Rózsabokor étterem parkolója (Balatoni út) 815 hrsz Strand tér – Széchenyi park előtt 4715/1 hrsz Strand tér – Vak Botytán starnd előtt 4713 hrsz Vak Bottyán parkoló 3706 hrsz Szinyei M. P. – Parti sétány parkoló 3815 hrsz MATÁV parkoló 3876 hrsz „M” MATÁV parkoló Parti sétány 3703 hrsz MATÁV parkoló Parti sétány (konferencia épület előtt) 3677 hrsz Bezerédy parkoló 3643/1 és 3642 hrsz „M” Lidó parkoló 3611/4 hrsz Bercsényi parkoló ( Akácfa utca- Koppánysor) 3534/5 hrsz Bercsényi „ erdei” parkoló ( Aligai u) 3531/3 hrsz Aligai utcai szabadstrand parkoló 3499/6 hrsz „Hanák” ABC parkoló (Hársfa u- Ságvári u) 2236/139 hrsz „M” Balatontourist Iroda (Állomás utca - Trafóház) 2237 hrsz Napfény parkoló 2934/7 „Lila ABC” parkoló 2467/2 hrsz „M”*****

A 24/2006.(XII.28.) rendelettel megállapított szöveg, hatálybalépés: 2007. január 1.

Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5., 11., és 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a vízgazdálkodásról szóló (a továbbiakban: Vgtv.) 1995. évi LVII. törvény 44/C. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Balatonkenese Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jelen rendeletben a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére helyi közszolgáltatást szervez, és e tevékenységek folyamatos és teljes körű ellátásáról a helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. (2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatás Balatonkenese Város közigazgatási területére terjed ki. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) az ipari szennyvizek azon részére, melyek összetételük alapján a közcsatorna hálózatba nem vezethetők be, b) egyéb jogszabályok alapján az emberre és a környezetre veszélyes hulladékok, szennyvizek, szennyvíziszapok kezelésére, szállítására, ártalmatlanítására. (4) Balatonkenese Város területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatást a 317/2013.(VIII.28.) Korm. rendelet, illetve az e rendelet szabályai szerint lefolytatott eljárás alapján jogot szerzett szolgáltató köteles biztosítani. (5) A település közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás végzésére jogot szerzett szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) személyéről e rendelet hatályba lépéséig dönt a Képviselő-testület. (6) A szállított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet csak az Önkormányzat által kijelölt hulladékleürítő helyre szabad leereszteni. (7) Balatonkenese Város közigazgatási területén keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz lerakására és ártalmatlanítására kijelölt lerakóhely helyszínéről e rendelet hatályba lépéséig dönt a Képviselő-testület.

(8) A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről és annak a Szolgáltató részére történő átadásáról a vonatkozó jogszabályokban, illetve e rendeletben meghatározott módon gondoskodni, ha ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik. (9) Az ingatlantulajdonos - a gazdálkodó szervezetek kivételével - a jelen rendeletben kijelölt Szolgáltató nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló kizárólagos közszolgáltatási tevékenységét veheti igénybe. II. Fejezet Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: (1) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból - közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából (2) ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik; (3) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezése leürítő helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel. (4) hulladékkezelő: aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet gazdasági tevékenysége körében az ingatlan tulajdonosától átveszi, elszállítja, illetve ártalmatlanítja; (5) hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása; (6) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; (7) Szolgáltató: Balatonkenese Város közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint feljogosított hulladékkezelő;

(8) hulladékkezelési közszolgáltatás: a jelen rendelet 2. § 1. pontjában megjelölt nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek a feljogosított Szolgáltató által az ingatlantulajdonosoktól történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása és hasznosítása (a hulladék kezelése), illetőleg kezelő létesítmény üzemeltetése, működtetése; (9) közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a Szolgáltatónak fizetendő, az Önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj. III. Fejezet Az adatkezelésre vonatkozó szabályok 3. § (1) Jelen rendelet alapján a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlantulajdonokról a Közszolgáltató nyilvántartást vezet az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetésével. (2) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási szerződés megkötéséhez szükséges, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 38.§ (3) bekezdésében meghatározott személyes adatait és - amennyiben az nem azonos a közszolgáltatás igénybevételének helyével – a számlázási címet köteles a Közszolgáltató felhívására, valamint a személyes adatainak változását követően 8 napon belül bejelenteni. (3) A közszolgáltatási szerződést megkötéséhez a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást igénybe vevő nevét, adószámát, cégbírósági bejegyzés számát, a közszolgáltatás igénybevételének a helyét, valamint a számlázási címet köteles a Szolgáltató rendelkezésér e bocsátani. (4) A Szolgáltató a személyes adat kezelése során köteles az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően eljárni. (5) a (4) bekezdés alkalmazásában a Szolgáltató köteles megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, és köteles meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. 4. § (1) Az adatszolgáltatás célja a közszolgáltatással összefüggően az ingatlantulajdonos személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtáshoz szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése. (2) A Szolgáltató az ingatlantulajdonos személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a Szolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

IV. Fejezet A szolgáltatást nyújtó szolgáltató kiválasztásának szabályai, a szerződés megkötése, a közszolgáltatói szerződés 5. § (1) Az Önkormányzat a közszolgáltatás ellátásának biztosításával kapcsolatban a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) és a 317/2013. (VIII.28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján közbeszerzési eljárást folytat le, és a nyertes ajánlattevőt bízza meg annak ellátásával. (2) Az Önkormányzat a 342/2010. (VI.03.) határozattal elfogadott beszerzési szabályzatot alkalmazva jár el a szolgáltató kiválasztása során, amennyiben a Kbt. szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. 6. § (1) A közbeszerzési eljárás nyertesével, illetve a 3. § (2) bekezdése szerint kiválasztott szolgáltatóval a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező közszolgáltatás teljesítésére az Önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt. (2) A szerződésben a szolgáltató kötelezettségeként kell meghatározni az ajánlati (részvételi) felhívásban megjelölt feltételeket, továbbá a benyújtott ajánlatban szereplő egyéb vállalásokat. (3) A szerződésben rögzíteni kell továbbá különösen: a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállításának a bejelentéstől számított maximális határidejét, b) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizek gyűjtésének módját, c) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igazolási és ellenőrzési módját, d) a közszolgáltatás finanszírozásának módját és feltételeit, e) a szolgáltatónak a lakosság felé irányuló tájékoztatási kötelezettségét. V. Fejezet A szolgáltatást ellátó kötelezettségei 7. § (1) A Szolgáltató vállalja a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz hulladékkezelési közszolgáltatás biztosítását Balatonkenese Város közigazgatási területén. (2) A Szolgáltató a közszolgáltatás megfelelő és elvárt színvonalú ellátása érdekében köteles a tevékenység ellátásához szükséges gépjárműparkot és munkavállalói létszámot a szerződésnek megfelelően biztosítani, valamint köteles gondoskodni a tevékenység folytatásához szükséges egyéb eszköz, berendezés beszerzéséről is.

(3) A Szolgáltató köteles a szerződés szerinti legkésőbbi időpontban biztosítani az ingatlantulajdonos részére az egyedi megrendelés teljesítését eltérő megállapodása hiányában. Szolgáltató köteles a közszolgáltatást a megrendeléstől számított 48 órán belül teljesíteni. Egybefüggő munkaszüneti napok esetén Szolgáltató köteles az egyedi megrendelést az első munkanapon teljesíteni. (4) A közszolgáltatás folyamatos, biztonságos teljesítéséhez a Szolgáltató köteles saját költségén elvégezni a szükséges karbantartásokat, beruházásokat azokon a létesítményein, berendezésein, gépjárművein, amelyeket közszolgáltatói tevékenysége során használ. (5) A Szolgáltató köteles az Önkormányzatot évenként legalább egy alkalommal írásban tájékoztatni az általa alkalmazott közszolgáltatási díj mértékéről és alkalmazásának tapasztalatairól. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a közszolgáltatást igénybevevők, valamint az igénybevételek számának tárgyidőszaki adatait, a Szolgáltató részére beérkező panaszok és észrevételek számát, jellegét, vizsgálati eredményüket és a kapcsolódó intézkedéseket, illetve a Szolgáltató részéről felmerülő, a közszolgáltatás minőségét érintő egyéb változást. A tájékoztatót oly módon kell az Önkormányzat részére benyújtania, hogy a tárgyidőszaki adatok mellett fel legyen tüntetve a jelen szerződés alapján a korábbi években folytatott folyékony hulladékkezelési közszolgáltatói tevékenység összehasonlító számadatai is. (6) A Szolgáltató köteles a közszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatok Önkormányzat részére történő szolgáltatására. Az Önkormányzat jogosult az így rendelkezésére álló adatokat szabadon felhasználni. Kivételt képeznek a szabad felhasználás alól azon adatok, amelyeket a Szolgáltató üzleti titoknak minősít. (7) A Szolgáltató köteles olyan nyilvántartási rendszert felállítani, illetve fenntartani, amely biztosítja az Önkormányzat részére a (5) bekezdésben foglaltakat, valamint az ingatlantulajdonosi megrendeléseknek a (3) bekezdésben foglaltak szerinti teljesítését. A Szolgáltató köteles az átvett hulladék mennyiségét, minőségét jellemzőit gépi úton rögzíteni, a beszállító illetve a származási hely megjelölésével. (8) A Szolgáltató köteles az ingatlantulajdonosok számára a szerződésben meghatározott ügyfélszolgálatot és tájékoztatási rendszert felállítani és működtetni. Ennek keretében Szolgáltató köteles az ingatlantulajdonos részére napi 24 órás elérhetőséget biztosítani. (9) A Szolgáltató köteles 15 munkanapon belül a közszolgáltatással kapcsolatban hozzá beérkező észrevételeket és panaszokat megfelelő tájékoztatásban részesíteni. Amennyiben az észrevétel, a panasz azzal kapcsolatban merül fel, hogy a (3) bekezdésben említett egyedi megrendelést Szolgáltató nem vagy nem időben teljesítette, úgy azt a Szolgáltató haladéktalanul köteles kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Úgyszintén haladéktalanul köteles a Szolgáltató a szükséges intézkedéseket megtenni, amennyiben a hibabejelentés alapján valószínűsíthető a környezet vagy az ingatlantulajdonos vagyoni

értékeiben bekövetkezett károsodás, vagy várható annak rövid időn belül történő bekövetkezése. (10) A hulladék elszállítása során a Szolgáltató köteles gondossággal eljárni a tekintetben, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne okozzon szennyezést és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról Szolgáltató köteles gondoskodni. (11) A szállításra hasznosított eszközt közterületen tárolni tilos, telephelyen belül a többi járműtől el kell különíteni. A szállítóeszközök a lakóépületek udvarán kizárólag erre a célra elkülönített helyen tárolható. (12) A szállító járművek tisztítása és fertőtlenítése szigetelt térburkolattal ellátott nyíltszíni mosótérrel rendelkező területen végezhető, ahol az elhasznált víz előírásoknak megfelelő elhelyezése biztosított. Tisztítás, fertőtlenítés közterületen, természetes vizekben vagy mellette, általában természetes környezetben nem végezhető Lakóházak udvarán a mosás, fertőtlenítés csak zárt térben végezhető. 8. § (1) Szolgáltató a jelen rendeletben foglalt és szerződésben vállalt kötelezettségek elvárt szintű teljesítése és a közszolgáltatás megbízható színvonalú ellátása érdekében - ha a kiírt pályázat lehetővé teszi - jogosult megbízási szerződés keretében alvállalkozóval szerződést kötni. Az alvállalkozó, mint teljesítési segéd igazolt tevékenységi körén belül működhet közre jelen közszolgáltatás ellátásában. (2) A Szolgáltató csak olyan alvállalkozóval köthet szerződést, aki/amely maradéktalanul megfelel a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízkezelési közszolgáltatás tárgyában kiírt nyilvános pályázat érvényességi és tartalmi kritériumainak. (3) Alvállalkozó bevonása esetén a Szolgáltató köteles olyan szintű gépjárműparkot, munkavállalói létszámot fenntartani vagy az alvállalkozóval fenntartani közszolgáltatási célra, amivel biztosítani tudja a közszolgáltatói szerződésbe foglalt gépjármű számot, szippantási kapacitást, valamint egyéb vállalt kötelezettségeit. VI. Fejezet Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai 9. § (1) Az Önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn.

(2) A közszolgáltatás a közszolgáltatás ellátására feljogosított Szolgáltató az ingatlanon összegyűjtött, és a Szolgáltató rendelkezésére bocsátott, a jelen rendelet 2. § 1. pontjában megjelölt nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki. (3) Az Önkormányzat a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos feladatainak megvalósítása során, a hulladékgazdálkodás törvényben megfogalmazott céljainak elérése érdekében együttműködik más települési és térségi önkormányzatokkal. (4) A Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához az Önkormányzat a közszolgáltató számára szükséges információkat szolgáltatja. (5) Az Önkormányzat a kötelező közszolgáltatás ellátásának, valamint a szerződés végrehajtásának tapasztalatait évente értékeli. VII. Fejezet Az ingatlantulajdonos kötelezettségei 10. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy más módon a birtokába kerülő nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, megfelelő tárolását biztosítani, továbbá szakszerű ártalmatlanításáról, rendszeres elszállításáról gondoskodni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy: a) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet - különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig az ideiglenes tárolásra szolgáló létesítményben, berendezésben gyűjtse, illetve tárolja, b) az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, c) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közterület használatát indokolatlanul ne akadályozza, d) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa, e) az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse. (2) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz sem keletkezik. (3) Tilos a hulladékot - a gyűjtés, a begyűjtés, a szállítás, lerakás szabályaitól eltérő módon - ellenőrizetlen körülmények között elhelyeznie, kezelnie.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles megfelelő rendszerességgel és időben igénybe venni a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást. (5) Az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíztől elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni. (6) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy az ingatlantulajdonos a Szolgáltatónál a közszolgáltatást megrendeli. (7) Az ingatlantulajdonos kiépített törzshálózat megléte esetén köteles az ingatlanán keletkezett kommunális szennyvizet a csatorna törzshálózatba bevezetni. A csatorna szolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége a csatornabekötéstől kezdődően áll fenn. (8) A csatornabekötési kötelezettség alól mentesülhet: a) Műszaki okok miatt nem megvalósítható b) A háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot c) Komfort nélküli háztartásban élő olyan ingatlantulajdonos, mely ingatlan nem rendelkezik fürdőszobai vízbekötéssel d) A bekötés költsége a Szolgáltató által igazolt módon jelentősen meghaladja a szokásos költségeket e) A háztartás vízfogyasztása éves szinten nem éri el a 15 m-t. (9) A kötelezettség alól való mentesülés iránti kérelmet Balatonkenese Város Önkormányzatához kell eljuttatni. Az Önkormányzat a kérelemről a soron következő ülésén dönt, döntése ellen Balatonkenese Város Önkormányzatához lehet fellebbezni. Az Önkormányzat köteles a (8) a) d) pontban meghatározott esetekben a kérelem elbírálásához a Szolgáltató állásfoglalását beszerezni és figyelembe venni. (10) Tilos a magáningatlanok csapadékvízét bevezetni a közterületi elválasztott rendszerű csatornahálózatba. VIII. Fejezet A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatás díja 11. § (1) Balatonkenese Város közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéért az

ingatlantulajdonos az 1. számú mellékeltben meghatározottaknak megfelelően díjat köteles fizetni. (2) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. (3) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére a jogkövetkezményekről történő tájékoztatás mellett. (4) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. nap elteltével a közszolgáltató a díjhátralék, a késedelmi kamat és az egyéb költségek adók módjára történő behajtását kezdeményezi. (5) A jegyző - a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak. (6) A kötelező közszolgáltatás díját tartalmazó számla szolgáltatással összefüggő adataival, valamint a számlázással kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésével kapcsolatos kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. Az írásban tett kifogásra a Szolgáltató vagy megbízottja - egyet nem értése esetén is - 30 napon belüli, írásban válaszolni köteles. Ha a túlszámlázást megállapító kifogásnak a Szolgáltató vagy megbízottja helyt ad, a többletösszeget és időarányos kamatait visszafizeti vagy a tulajdonos kérésére az esedékes díjfizetési kötelességbe betudja. (7) Ha a hulladék termelője, birtokosa a hulladékot saját maga a kijelölt ártalmatlanító helyre szállítja, a hulladék átadásával egyidejűleg, számla ellenében díjat köteles fizetni az üzemeltető részére. IX. Fejezet Általános jogi felelősség 12. § Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a Vgtv-ben, illetve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi, stb.) felelősséggel tartozik.

Közszolgáltatási bírság 13. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni. (2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki. (3) A közszolgáltatási bírság nem mentesíti a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (4) A jogerősen köztartozás.

kivetett

közszolgáltatási

bírság

adók

módjára

behajtható

X. Fejezet Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a kihirdetését követő napon lép hatályba. Balatonkenese, 2014. december 18.

Tömör István polgármester

dr. Nánássy Elek jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve: 2014. december 19.

dr. Nánássy Elek jegyző

1. sz. melléklet Közszolgáltatási díj Szállítási hely Balatonken ese bel- és külterülete, …. üdülőterület

Nettó lakossági díj Ft/m3 Lerakás – Szippantás Összes ártalmatlanít – en ás elszállítás ……,-

……,-

Nettó közületi díj Ft/m3 Lerakás – Szippant Összes ártalmatlanít ás – en ás elszállítás

……,-

Udvari űrgödör szippantása, ártalmatlanításra elszállítás Házi szennyvíztisztító iszap szállítása, ártalmatlanítása

……,-

……,-

nettó ……,- Ft/db nettó ……,- Ft/db

……,-