A REMO regionális éghajlati modellen alapuló klímadinamikai vizsgálatok a Kárpát-medence éghajlatának jellemzésére A doktori értekezés tézisei
Szépszó Gabriella Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola Iskolavezetı: Dr. Nemes-Nagy József, egyetemi tanár Földrajz–Meteorológia Program Programvezetı: Dr. Szabó Mária, egyetemi tanár
Témavezetı: Dr. Horányi András
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport
Budapest, 2014
1. Bevezetés
1. Bevezetés Az éghajlatváltozás és annak hatásaira való felkészülés napjaink kiemelten fontos környezeti– társadalmi problémája, ugyanakkor a hazai alkalmazkodási intézkedések évek óta vagy a minden eshetıségre való felkészülés elve, vagy pedig egy intuitíven legvalószínőbbnek gondolt forgatókönyv alapján történnek. Hosszú távon azonban egyik stratégia sem tartható fenn, s elengedhetetlen a klímaváltozás hatásaira való célirányos felkészülés, azaz a változások irányának és számszerő mértékének ismerete. Tudományos körökben elfogadott tény, hogy az éghajlati rendszer mőködése s jövıbeli viselkedése kizárólag a numerikus modellezés eszközeivel írható le. A globális klímamodellek jól használhatók a földi rendszer kölcsönhatásainak és az éghajlatváltozás nagyskálájú jellemzıinek vizsgálatára, ám önmagukban nem alkalmasak a regionális részletek számszerő leírására. A regionális éghajlati modellek kifejlesztésével napjainkra azonban megvalósulhatott az, ami az idıjárás-elırejelzésben már a 70-es évek óta lehetséges: egy kiválasztott földrajzi terület meghatározó folyamatainak részletes leírásával a lokális éghajlati viszonyok valósághő szimulációja. Önmagában azonban az sem elegendı, ha klímamodellek segítségével vizsgáljuk a jövıbeli meteorológiai változásokat, ha az éghajlatváltozás által érintett területeken (pl. egészségügy, közlekedés) továbbra is intuitíven számolnak a várható hatásokkal. Az éghajlatváltozás közvetett hatásainak feltérképezésére számszerő hatásvizsgálatokat kell elvégezni, amihez a modelleredmények szolgáltatnak megfelelı kiindulási információt. További kihívást jelent elfogadtatni mind a tudományos világgal, mind a döntéshozókkal, hogy a számszerő vizsgálatok szükségszerően bizonytalanságokat tartalmaznak, melyek figyelembevétele – bár kétségtelenül új megközelítést igényel – ugyanolyan lényeges, mint maguké a modelleredményeké. Az elmúlt évben kezdıdtek meg hazánkban azok a törekvések, melyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást objektív alapokra helyezik. Megvalósulásuk fontos mérföldkı lehet a magyarországi éghajlati kutatások történetében. A doktori értekezésem célja bemutatni, hogy ehhez milyen eredményekkel tud hozzájárulni az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) 2004-ben adaptált REMO regionális klímamodell.
2. Célkitőzések Doktori kutatásom fı célja tehát, hogy a hamburgi Max Planck Intézetben kifejlesztett REMO regionális éghajlati modellt adaptáljuk az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, majd meg-
1
2. Célkitőzések vizsgáljuk alkalmazhatóságát a Kárpát-medence térségére, s a segítségével becslést adjunk az éghajlatváltozás hazánkban várható jellemzıire. A meteorológiai modellezés elkerülhetetlen bizonytalanságai miatt az éghajlati projekciókat nem lehet egyetlen regionális modell-szimulációra alapozni. Ebbıl következıen értekezésem annak keretein túlmutató jelentıségő célkitőzése a REMO-val kapott eredmények értékelése további regionális klímamodellek eredményeinek tükrében; valamint a gyakorlatban is használható módszertan bemutatása a szimulációs bizonytalanságok számszerősítésére és ezek hatásvizsgálatokban való figyelembevételére.
3. Módszertan Elsı lépésként installáltuk a REMO regionális klímamodell forráskódját az Országos Meteorológiai Szolgálat számítógépére. Az adaptáció szakmai ellenırzésére a hamburgi Max Planck Intézet és az OMSZ számítógépén egyaránt rövid tesztfuttatásokat hajtottunk végre a Kárpátmedence területére, majd összehasonlítottuk ezek eredményeit, illetve megvizsgáltuk, hogy a két kísérlet közötti eltérések hogyan változnak az integrálási idıvel. Mivel egy klímamodell több évtizedre való futtatása rendkívül idıigényes és az OMSZ számítási kapacitása korlátozott, ezért fontos, hogy a hosszabb éghajlati szimulációk során olyan rácstávolságot alkalmazzunk, amivel a kísérlet belátható idın belül megvalósítható, s egyúttal a kívánt pontossággal írja le a kiválasztott térség éghajlati viszonyait. A REMO hidrosztatikus modell, 10 km-esnél részletesebb felbontáson nem célszerő futtatni, így a Kárpát-medence térségére 11 és 18 km-es horizontális felbontáson teszteltük mélyrehatóan, illetve további modellkísérletet hajtottunk végre 25 km-es rácstávolság használatával. Az elvégzett szimulációk eredményeit hazai mérıállomások adataival hasonlítottuk össze. A regionális modellintegrálás kezdetekor a hidrológiai ciklus elemeivel kapcsolatos modellváltozók még nincsenek a fizikai folyamatoknak megfelelı egyensúlyban – ennek beállásához bizonyos idıre van szükség. Az ún. felpörgési periódusnak a hosszát leginkább a talajban zajló kölcsönhatások leírására alkalmazott fizikai parametrizációk, valamint a kiindulási és határfeltételek befolyásolják. Ennek vizsgálatára két szimulációt hajtottunk végre különbözı kiindulási és oldalsó peremfeltételek alkalmazásával. A kiértékelés során a különbözı talajszintek hımérsékleti értékeit tekintettük, s azt vizsgáltuk, hogy a kezdetben a két kísérlet között a legmélyebb talajrétegben mutatkozó nagy eltérés mennyi idı elteltével csökken elhanyagolható nagyságúra.
2
3. Módszertan Az elıkészítı vizsgálatok után egy hosszabb múltbeli idıszakra futtattuk a REMO modellt abból a célból, hogy az eredményeit mérési információkkal összehasonlítva képet kapjunk arról, miként írja le egy kiválasztott térség éghajlati viszonyait. Mindehhez egy Közép-Kelet-Európa nagy részét lefedı tartományt definiáltunk, mely magában foglalja a Duna és a Tisza vízgyőjtıit, továbbá oldalsó határai a magas hegységektıl távol helyezkednek el. A REMO-t 25 km-es horizontális felbontás és 20 vertikális szint alkalmazásával integráltuk a kiválasztott területen az 1957–2000 idıszakra, amihez az oldalsó határfeltételeket az ERA-40 re-analízisek biztosították. Az eredmények elemzését a hımérsékletre és a csapadékra végeztük el, az 1961–1990 idıszakra az E-OBS európai rácsponti megfigyelési adatbázissal, továbbá az 1971–2000 idıszakra Magyarország területére egy egyszerőbb validációt hajtottunk végre, melynek során referenciaként a CARPATCLIM projekt keretében a térségre összegyőjtött, homogenizált adatok alapján elıállított rácsponti adatbázist használtuk. Éghajlatváltozási szimulációt készítettünk a REMO-val az elızı kísérletben használt integrálási tartományon és felbontással az 1951–2100 idıszakra. Az oldalsó határfeltételeket az ECHAM5/MPI-OM kapcsolt globális modell eredményei szolgáltatták, amelyben az emberi tevékenység leírására a 2001–2100 idıszakra az A1B (átlagos) kibocsátási forgatókönyvet alkalmazták. Az eredményeket ebben az esetben is összevetettük megfigyelésekkel, mert ez a validáció az ECHAM és a REMO modellek együttes viselkedésérıl ad információt, ami különösen a jövıre vonatkozó projekciók értelmezésénél fontos. Mindkét kísérlet esetében összehasonlítást végeztünk a peremfeltételeket szolgáltató mezıkkel annak vizsgálatára, hogy a különbözı típusú határfeltételek milyen hatással vannak a regionális modell eredményeire, valamint a regionális modell mit tud hozzáadni a globális mezık által leírt éghajlati jellemzıkhöz. A 21. századra vonatkozó modelleredményeket ugyancsak a hımérsékletre és a csapadékra elemeztük részletesen a következı évtizedekre szóló tervezés szempontjából érdekes 2021–2050 és a hosszútávú adaptációs stratégiák kialakításához fontos 2071–2100 idıszakokra. A projekciós eredményeket egyrészt változások formájában mutattuk be, melyhez referenciaként az 1961–1990 idıszakot tekintettük; másfelıl a mért referencia és a szimulált változási információk felhasználásával konkrét jövıbeli értékeket is megadtunk. A bizonytalanságok érzékeltetéséhez a REMO Magyarországra vonatkozó eredményeit összehasonlítottuk a hazánkban alkalmazott regionális éghajlati modellek, valamint az európai regionális modell-szimulációk rendelkezésre álló eredményeivel. Két példát mutattunk arra, hogyan lehetséges a meteorológiai modellezésbıl származó bizonytalanságok számszerősítése olyan módon, hogy azok az adaptációs hatásvizsgálatok során a gyakorlatban is felhasználhatók legyenek. 3
4. Tézisek
4. Tézisek 1. Elvégeztük a REMO modell forráskódjának telepítését az OMSZ IBM szuperszámítógépén, majd rövid kísérletekkel teszteltük az adaptáció sikerességét. További futtatásokat hajtottunk végre a modell optimális beállításainak vizsgálatára. A szimulációk eredményeit az értekezés 4.1. és 4.2. fejezetei, valamint [1] és [2] tárgyalják: •
A modell adaptációja sikeres volt, a hamburgi Max Planck Intézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat számítógépein végrehajtott tesztkísérletek eredményei közötti eltérések elfogadható mértékőek, s a két szimuláció hasonlóan jellemezte a Kárpát-medence klimatológiai viszonyait. A különbségek nem mutattak növekedést a másfél évre kiterjesztett integrálási idı végén sem.
•
A REMO modell lehetséges legfinomabb – átlagosan 11 km-es – horizontális felbontásának a Kárpát-medence térségében nincs kimutatható hozzáadott értéke a 18-25 km-es rácstávolság alkalmazásával kapott eredményekhez.
•
Megfigyelési információkon alapuló re-analízis peremfeltételek alkalmazásával a REMO modell felpörgéséhez legfeljebb 4 év szükséges.
2. Az ERA-40 határfeltételekkel készült REMO szimuláció hımérsékleti és csapadék eredményeit összevetettük az E-OBS és a CARPATCLIM rácsponti megfigyelési adatbázisok adataival. A méréseken alapuló re-analízis adatok a légkör közelítıleg pontos leírását adják, ezért a validáció elsısorban a regionális modell teljesítményérıl nyújt információt. A vizsgálatokat a dolgozat 4.3.1. fejezete, valamint [2], [3], [4] és [5] részletesen ismertetik: •
A REMO modell re-analízis határfeltételek alkalmazásával a méréseknél 1-3 fokkal szisztematikusan magasabb hımérsékleti értéteket jelez, különösen Európa délkeleti tájain és a nyár folyamán. A téli évszakban a hiba jóval kisebb mértékő. A magasan fekvı területeken alábecslést tapasztaltunk.
•
Hazánk átlaghımérsékletét a megfigyelésekhez viszonyítva a REMO nyáron és ısszel közel 3, tavasszal 1,5, télen pedig 0,5 ºC-kal magasabb hımérsékleti értékekkel jellemzi.
•
A regionális modell a hazai viszonyokat jól reprezentáló re-analízis határfeltételekhez egy szisztematikus (évszakonként változó, 0,5–3,6 ºC mértékő) melegítést ad, s ebbıl adódik a hımérsékleti fölébecslés.
•
A csapadék mennyiségét a modell eltúlozza, ez alól a tartomány északnyugati és délkeleti tájai, a Kárpát-medence, valamint az ıszi évszak kivétel. Nyáron és ısz4
4. Tézisek szel Magyarországtól északra fölé-, délre pedig alábecslés dominál, ezért a hazánkra jellemzı országos átlagértékeket a modell ezekben az évszakokban elhanyagolható (1-2 mm) mértékő hibával jellemzi. Ezzel szemben tavasszal és télen a REMO 10-30 %-kal fölülbecsli az átlagos csapadékmennyiséget. •
A hazai adatokkal való összehasonlítás kissé módosít az E-OBS adatokkal végrehajtott validáció következtetésein: a REMO az 1971–2000 idıszakra a korábbinál kisebb tavaszi és téli fölébecsléssel, valamint nagyobb ıszi alábecsléssel jellemzi a hazai csapadékviszonyokat.
3. Az
ECHAM5/MPI-OM
modellbıl
származó
határfeltételekkel
végrehajtott
éghajlatváltozási szimuláció 1961–1990 valamint 1971–2000 idıszakokra vonatkozó hımérsékleti és csapadék eredményeit is összevetettük megfigyelési adatokkal. A kiértékelés eredményeit részletesen tárgyalja a dolgozat 4.3.1. fejezete, valamint [4], [5] és [6]: •
A modell viselkedését az alkalmazott határfeltétel jellemzıi nagyban befolyásolják. Az ECHAM peremfeltételekkel a hımérsékleti felülbecslés megszőnik a REMO eredményeiben, viszont nagyobb csapadék fölébecslést tapasztalunk.
•
Az ECHAM határfeltételek használatával a REMO a tartomány nagy részén 1 foknál kisebb hibával jellemzi a hımérsékletet, az északi tájakon kismértékő alá-, a déli területeken pedig hasonló nagyságú fölébecsléssel. Hazánk területén a modelleredmények mindössze néhány tized fokkal tértek el a megfigyelésektıl.
•
A regionális és a globális modell magyarországi eredményei szisztematikus eltérést mutattak: a REMO 1 fok körüli többletet adott az ECHAM hımérsékleti mezıihez. Ez javította a regionális eredményeket, ugyanis az ECHAM kiindulási hımérsékletértékei a megfigyelésekhez képest kissé alacsonyak voltak.
•
A REMO a csapadék mennyiségét túlbecsülte, aminek mértéke és területi kiterjedése a korábbinál nagyobb volt, s a nyár kivételével Magyarországra is 10-50 %-os fölébecslés jellemzi az eredményeket. Az E-OBS adatbázist használva referenciaként a REMO nyáron Magyarország teljes területén túl kevés csapadékot jelzett, a CARPATCLIM adatokkal történı összevetés viszont az északi tájakon fölé-, a déli tájakon alábecslést mutatott ebben az évszakban.
•
Demonstráltuk, hogy a modell a legtöbb hımérsékleti és csapadék értéktartományban hasonló nagyságú hibákat mutat, azaz a jövıre vonatkozó eredmények közlésénél jogosan alkalmazható a delta módszer.
5
4. Tézisek 4. A REMO jövıre vonatkozó hımérsékleti és csapadék eredményeit 2021–2050-re és 2071–2100-ra értékeltük ki, referenciaként az 1961–1990 idıszakot tekintve. Az eredményeket részletesen elemzi a dolgozat 4.3.2. fejezete, valamint [5] és [6]: •
A REMO modell által Magyarországra jelzett hımérsékletnövekedés mindkét idıszakra mérsékeltebb, mint az ECHAM által mutatott változások. A regionális modell ıszre illetve nyárra valószínősíti a legnagyobb melegedést, melynek átlagos mértéke 2021–2050-re megközelíti a 1,5, az évszázad végére pedig a 4 fokot. A jelzett évszakos változások az összes magyarországi rácspontra szignifikánsak.
•
A hımérsékleti indexek esetében a magas küszöbértékekkel jellemzett indexek – pl. a nyári napok, a hıségnapok, a meleg éjszakák – gyakorisága hazánkban várhatóan 10-20 nappal növekszik az évszázad közepéig, és akár 30 napot meghaladóan az évszázad végére, különösen az ország északi tájain. Ezzel párhuzamosan az alacsony hımérsékleti értékekhez tartozó indexek elıfordulása várhatóan folyamatosan csökken, s például az extrém hideg napok az évszázad végére az ország egyes tájain el is tőnhetnek. A REMO által jelzett változások az összes magyarországi rácspontra szignifikánsak minden vizsgált hımérsékleti változó esetében.
•
A REMO eredményei alapján az éves csapadék mennyiségének változása hazánkban nem haladja meg az 5 %-ot az évszázad végéig. Ugyanakkor a csapadék évszakos eloszlása várhatóan kiegyenlítettebb lesz: a nyári csökkenés mértéke 2021– 2050-re még csupán 5 %, 2071–2100-ra viszont már 26 % lehet, míg télen 31 %-os növekedésre számíthatunk. A modelleredmények közül csak az évszázad végére vonatkozó nyári és téli változások szignifikánsak.
•
A csapadékesemények száma a tél kivételével minden évszakban csökken, míg azoknak a napoknak a gyakorisága, amikor 10 mm-nél nagyobb mennyiségő csapadék hullik, a nyarat leszámítva növekedést mutat. Ezzel párhuzamosan a REMO a száraz idıszakok hosszabbodását valószínősíti a jövıben, különösen tavasszal és nyáron, valamint az ország déli és keleti tájain. A jelzett változások néhány rácsponttól eltekintve nem szignifikánsak.
5. A REMO eredményeit az 1961–1990, 2021–2050 és 2071–2100 idıszakokra összevetettük a hazánkban alkalmazott regionális klímamodellek eredményeivel, valamint az ENSEMBLES európai uniós projekt egyes 25-50 km-es felbontású regionális modellszimulációinak eredményeivel. Összehasonlító vizsgálatot végeztünk a PRUDENCE pro-
6
4. Tézisek jekt keretében az A2 és B2 kibocsátási szcenáriókkal végrehajtott regionális klímamodellszimulációk eredményeivel a 2071–2100 idıszakra. Bemutattunk két lehetıséget a szimulációs bizonytalanságok számszerősítésére és a hatásvizsgálatokban való figyelembevételükre. A közös kiértékelés eredményeirıl a dolgozat 5. fejezete, valamint [7], [8] és [9] számolnak be. •
A REMO modell a használatban lévı regionális modellekhez hasonló hibákkal jellemzi a Kárpát-medence éghajlati viszonyait. Az átlaghımérsékletet és a különbözı hımérsékleti indexeket tekintve a többi vizsgált regionális klímamodellel megegyezı, szignifikáns változásokat mutat.
•
Az átlagos csapadékösszeg és a csapadékindexek változásait illetıen kevésbé egységesek a modellek: egyedül nyáron jelez a hazánkban alkalmazott modellek mindegyike csökkenést. A REMO eredményei alapján a nyári csapadékcsökkenést alapvetıen a téli növekedés fogja kompenzálni. A magyarországi modellek eredményei ezt nem erısítették meg, viszont a vizsgálatba bevont további európai regionális modell-szimulációk jelentıs része a REMO által jelzett változásokat mutatta.
•
Az éghajlati modellszimulációk eredményeinek közlése csak a bizonytalanságok számszerősítésével együtt teljes. A hazai modelleredményeknek a PRUDENCE projekt eredményeivel való összevetése igazolta, hogy a jövıbeli csapadékváltozások bizonytalanságát alapvetıen a modellek eltérései (különösen a csapadékkal kapcsolatos folyamatok fizikai parametrizációinak különbségei) okozzák és a forgatókönyv-választásnak nincs hatása az eredményekre. Így a szimulációs bizonytalanságok számszerősítéséhez a legkézenfekvıbb legalább kettı, de lehetıség szerint több klímamodell eredményeinek felhasználása.
•
A számszerő bizonytalansági információk hatásvizsgálatokban való figyelembevételére optimális módszer az éghajlatváltozási szimulációk teljes ensemble-jén alapuló valószínőségi jellegő információk használata. A gyakorlatban alkalmazható módszer még a reprezentatív projekciók kiválasztása. Ekkor a modellek által leírt éghajlatváltozás különbözı lehetséges irányai közül a legjellemzıbbeket tekintjük, és ezek eredményeit használjuk a számszerő hatásvizsgálatokban. A regionális klímamodellek eredményeire alapozott hidrológiai szimulációk ugyanakkor megmutatták, hogy a lényegesen különbözı meteorológiai jövıképek nem minden esetben vezetnek eltérı hatásokhoz.
7
5. Következtetések
5. Következtetések A dolgozatban leírt kutatás révén bemutattuk, hogyan lehetséges az éghajlat jövıre vonatkozó megváltozását modellezési eszközökkel megbecsülni. A REMO regionális klímamodell eredményeit megfigyelési információkkal összehasonlítva megállapítottuk, hogy a Magyarország éghajlati jellemzıit megfelelıen, más modellekhez hasonlóan kis hibákkal írja le, így megbízhatóan használható a klímaváltozás Kárpát-medencében várható hatásainak becslésére. A REMO projekciós eredményei alapján levont következtetéseket az Európában rendelkezésre álló regionális modell-szimulációk jelentıs része megerısítette. Demonstráltuk, hogyan lehet a modelleredményeket felhasználni a klímaváltozás hatásaira való felkészülés tervezésében. A bemutatott fejlesztések egy teljes módszertant vázolnak fel, mely utat mutat az alkalmazkodási stratégiák mértékadó kidolgozásának irányába. Reményeink szerint az értekezésben leírt kutatás érdemi hatást gyakorolhat a hazai adaptáció elıkészítésére.
A tézisek alapjául szolgáló publikációk [1]
Szépszó G., 2006: A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. 31. Meteorológiai Tudományos Napok, beszámolókötet, 125–135.
[2]
Szépszó G., 2007: A REMO modell használhatóságának részletes elemzése. NKFP3A/082/2004 projekt beszámoló.
[3]
Szépszó, G., 2008: First results with the REMO regional climate model at the Hungarian Meteorological Service. CLIVAR Exchanges 46, 13 (3), 24–26.
[4]
Szépszó, G., 2011: Diagnostic study of the influence of lateral boundary conditions for the REMO RCM simulations over the Carpathian Basin. Advances in Science and Research 6, 87–94.
[5]
Szépszó G., 2012: A Magyarországon várható éghajlatváltozás becslése – a REMO regionális klímamodell eredményei. Természet Világa 143, 12, 547–550.
[6]
Szépszó, G., Horányi, A., 2008: Transient simulation of the REMO regional climate model and its evaluation over Hungary. Idıjárás 112, 3–4, 203–231.
[7]
Horányi A., Bartholy J., Krüzselyi I., Pieczka I., Pongrácz R., Szabó P., Szépszó G., Torma Cs., 2011: A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése. 36. Meteorológiai Tudományos Napok, beszámolókötet, 113–128.
[8]
Szépszó, G., 2008: Regional change of climate extremes over Hungary based on different regional climate models of the PRUDENCE project. Idıjárás 112, 3–4, 265–284.
8
A tézisek alapjául szolgáló publikációk [9]
Szépszó, G., Lingemann, I., Klein, B., Kovács, M., 2014: Impact of climate change on hydrological conditions of Rhine and Upper Danube rivers based on the results of regional climate and hydrological models. Natural Hazards 72, 1, 241–262. DOI: 10.1007/s11069-013-0987-1.
Az értekezés témájában megjelent további publikációk Bartholy J., Horányi A., Krüzselyi I., Pieczka I., Pongrácz R., Szabó P., Szépszó G., Torma Cs., 2011: A várható éghajlatváltozás dinamikus modelleredmények alapján. In: Klímaváltozás – 2011: Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére (szerk.: Bartholy J., Bozó L., Haszpra L.), 170–234. Krüzselyi, I., Bartholy, J., Horányi, A., Pieczka, I., Pongrácz, R., Szabó, P., Szépszó, G., Torma, Cs., 2011: The future climate characteristics of the Carpathian Basin based on a regional climate model mini-ensemble. Advances in Science and Research 6, 69-73. Szabó P., Horányi A., Krüzselyi I., Szépszó G., 2011: Az Országos Meteorológiai Szolgálat regionális klímamodellezési tevékenysége: ALADIN-Climate és REMO. 36. Meteorológiai Tudományos Napok, beszámolókötet, 88–101. Szépszó, G., 2005: The adaptation and first validation of REMO regional climate model at the Hungarian Meteorological Service. Technical documentation, 37 pp. Szépszó, G., 2006: A felpörgési idı vizsgálatára folytatott kísérletek a REMO modellel. Országos Meteorológiai Szolgálat, belsı kutatási beszámoló. Szépszó G., 2007: A globális klímamodellek leskálázására vonatkozó módszertani lehetıségek teljes feltérképezése. NKFP-3A/082/2004 projekt beszámoló. Szépszó G., Bölöni G., Horányi A., Szőcs M., 2013: A numerikus idıjárási modellek felépítése: tér- és idıskála, adatasszimiláció, diszkretizáció, parametrizációk, valószínőségi elırejelzések, éghajlati modellezés. In: Alkalmazott számszerő elırejelzés (szerk.: Weidinger T., Gyöngyösi A.Z.), elektronikus egyetemi jegyzet, ELTE Meteorológiai Tanszék. Szépszó G., Horányi A., Lakatos M., 2011: A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövıben várható változások és bizonytalanságaik elemzése. Szakmai tanulmány az Országos Meteorológiai Szolgálat „Kérdıív a klímaváltozásról” címő felmérésének kiértékeléséhez. Szépszó G., Tóth H., 2005: Globális modellek feltérképezése. NKFP-3A/082/2004 projekt beszámoló.
9
Hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen bemutatott elıadások
Hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen bemutatott elıadások Szépszó G., Tóth H.: Az éghajlat regionális modellezése: nemzetközi áttekintés, hazai elképzelések. Belsı intézeti továbbképzés, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2005. április. Szépszó, G.: The adaptation of the REMO regional climate model at the Hungarian Meteorological Service. „Climate change. Impacts and Responses in Central and Eastern European Countries” címő konferencia, Pécs, 2005. november 11. Szépszó G.: A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. 31. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2005. november 24–25. Szépszó G.: Az éghajlatváltozás tényei és nyitott kérdései. FINE (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) Találkozó, Balatonfüred, 2007. március 10. Szépszó G.: A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás. Magyar Meteorológiai Társaság Légkördinamikai Szakosztályának alakuló ülése, Budapest, 2008. január 24. Szépszó, G.: Evaluation of the results of REMO regional climate model. Regional Climate Modelling Workshop, Budapest, 2008. február 4–6. Szépszó, G.: PRUDENCE results for the Hungarian National Climate Strategy, Part II. Regional Climate Modelling Workshop, Budapest, 2008. február 4–6. Szépszó G.: Klímamodellezés mint az éghajlatváltozás becslésének egyedüli lehetısége. Magyar Tudományos Akadémia Földtudományi Szakosztálya, Budapest, 2008. február 19. Szépszó, G.: Regional change of extreme characteristics over the Carpathian Basin based on different regional climate models. European Geosciences Union General Assembly, Bécs (Ausztria), 2008. április 14–18. Csima G., Horányi A., Szépszó G.: Az éghajlat regionális modellezése. Belsı intézeti továbbképzés, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2008. április 23. és május 6. Szépszó, G.: Preliminary results based on climate change simulation with the REMO model over the Carpathian Basin. 8th Annual Meeting of the EMS / 7th European Conference on Applied Climatology, Amszterdam (Hollandia), 2008. szeptember 29. – október 3. Szépszó G.: Éghajlatváltozás – tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Környezettan szakkör, 1. sz. Gyakorló Általános Iskola, Pécs, 2009. január 30. Szépszó G.: A Magyarországon várható éghajlatváltozás becslése regionális klímamodellek segítségével. Magyar Meteorológiai Társaság – Fiatal Éghajlatkutatók Fóruma, zárórendezvény, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2009. április 16.
10
Hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen bemutatott elıadások Szépszó, G., Csima, G., Horányi, A., Szabó, P.: Uncertainties in the climate projections – from the climate modelling perspective. Conference on Facing the Future, the Climate Summit in Copenhagen and beyond, Central European University, Budapest, 2009. november 4. Szépszó, G., Bartholy, J., Csima, G., Horányi, A., Hunyady, A., Krüzselyi, I., Pieczka, I., Pongrácz, R., Szabó, P., Torma, Cs.: The future climate characteristics of the Carpathian Basin based on a regional climate model mini-ensemble. 10th Annual Meeting of the EMS / 8th European Conference on Applied Climatology, Zürich (Svájc), 2010. szeptember 13–17. Szépszó G.: Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai. Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztálya, Budapest, 2010. október 28. Szépszó G., Zsebeházi G.: Az ENSEMBLES projekt regionális modelleredményeinek felhasználhatósága. 36. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2010. november 18. Szépszó G.: Klímaváltozás. Elıadás gyerekeknek a budapesti 13. kerületi Angyalföldi József Attila Mővelıdési Központban, Budapest, 2011. június 30. Szépszó G., Horányi A., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai. Elıadás a Katasztrófavédelem számára, Budapest, 2011. szeptember 23. Szépszó G.: Klímaváltozás haladóknak: az éghajlat modellezése és a várható változások. Elıadás a Klauzál Gábor Budafok-Tétény Mővelıdési Központban, Budafok-Tétény, 2011. szeptember 29. Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: A modern klímakutatás – A mennyiség átcsap-e minıségbe? Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportjának, Szombathely, 2011. október 25. Szépszó G.: Idıjárás, éghajlat, meteorológia... Elıadás a gödöllıi Török Ignác Gimnázium diákjainak, Gödöllı, 2011. október 28. Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei. A Katasztrófavédelem Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett ülése, Budapest, 2011. november 8. Szépszó G.: A jövıbeli éghajlatváltozás jellemzıi a hazai regionális klímamodellek eredményei alapján. Tárcaközi Éghajlatvédelmi Munkacsoport, Budapest, 2011. november 15.
11
Hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen bemutatott elıadások Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: A regionális éghajlati modellezés eredményei és kihívásai. Belsı intézeti továbbképzés, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2011. november 30. és december 7. Szépszó G.: A modern klímakutatás dilemmája: a sok valóban több? Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztálya, Budapest, 2012. január 12. Szépszó G., Krüzselyi I., Szabó P., Bartholy J., Pongrácz R., Pieczka I., Torma Cs., 2012: Éghajlati szélsıségek változásai Magyarországon: jövı. Belsı intézeti továbbképzés, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2012. március 1. és 14. Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát-medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján. A OMSZ éghajlatváltozási kérdıívei kapcsán tartott elıadóülése, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2012. március 21. Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: A 21. században várható éghajlatváltozás a Balaton környezetében regionális klímamodellek eredményei alapján. Magyar Hidrológiai Társaság, Székesfehérvár, 2012. április 17. Szépszó, G., Horányi, A.: Uncertainties in meteorological modelling: is it a weakness or strength? T4 (Turbulence, transfer, transport, and transformation: interactions among environmental systems) konferencia, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2012. május 24. Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: Éghajlatváltozás számokban. IV. Magyarországi Klímacsúcs, Budapest, 2012. június 7. Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: A hazai klímaváltozás jellemzése regionális éghajlati modellek alkalmazásával. III. Duna-Térségi Kohézió konferencia, Dunaújváros, 2012. szeptember 6. Szépszó G.: A meteorológiai elırejelzések bizonytalanságainak számszerősítési lehetıségei. BME Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékének Tehetséggondozó Köre, Budapest, 2012. szeptember 12. Szépszó, G., Kovács, M., Krüzselyi, I., Szabó, P.: Climate change in the Carpathian Basin. A SEERisk projekt kick-off meetingje, Budapest, 2012. szeptember 13. Szépszó G.: A jövıbeli csapadékviszonyok leírása klímamodellek segítségével. Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának „Felkészülés a Klímaváltozásra” Albizottsága „A víz körforgalma a légköri csapadék, a talaj és a növényzet rendszerben” címő rendezvénye, Budapest, 2012. szeptember 27.
12
Hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen bemutatott elıadások Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: Az éghajlati szélsıségek következı évtizedekben várható változásai a Kárpát-medencében. „Rendkívüli idıjárási események – lehetséges társadalmi válaszok” címő rendezvény, Budapest, 2013. március 7. Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: A Magyarországon várható éghajlatváltozás becslése regionális klímamodellek eredményei alapján. A Kockázatértékelı Munkacsoport ülése, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2013. április 18. Szépszó G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: Különbözı rácsponti adatbázisok alkalmazása és alkalmazhatósága a regionális klímamodellezésben. MTA-MTB Éghajlati Albizottság, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2013. május 28. Szépszó, G., Kovács M., Krüzselyi I., Szabó P.: Future change of precipitation conditions over Hungary based on regional climate model results. A WAHASTRAT projekt konferenciája, Szegedi Egyetem, Szeged, 2013. június 14. Szépszó G., Krüzselyi I., Szabó P., Zsebeházi G.: Nagy adatbázisok alkalmazása és kezelése a jövıbeli éghajlatváltozás kutatásában. "BigData Day" címő szimpózium, MTA Wigner Adatközpont, Budapest, 2013. szeptember 12. Szépszó G., Krüzselyi I., Szabó P., Zsebeházi G.: Éghajlatváltozás meteorológus szemmel. Budapest Science Meetup, Budapest, 2013. szeptember 12. Szépszó G., Krüzselyi I., Szabó P., Zsebeházi G.: A klímaváltozás várható hatásai. Lengyeltóti Diótermesztési Konferencia, Lengyeltóti, 2013. szeptember 14. Szépszó G., Krüzselyi I., Szabó P.: Éghajlati projekciók Veszprém városára. Az ORIENTGATE projekt „Éghajlatváltozási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba” címő stakeholder konzultációja, Veszprém, 2013. október 2. Szépszó G.: Az éghajlati modellek értékelése. Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztályának „Az éghajlatváltozás tudományos alapjai – az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése” címő ülése, Budapest, 2013. november 14. Szépszó G.: A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók. Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztályának „Az éghajlatváltozás tudományos alapjai – az IPCC 2013. szeptember 27-i jelentése” címő ülése, Budapest, 2013. november 14. Szépszó G.: Az éghajlatváltozás globális helyzetképe az IPCC 5. jelentése alapján. Belsı intézeti továbbképzés, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 2013. november 20. és 27. Szépszó G.: Az éghajlatváltozás hatása a magyarországi csapadékviszonyokra. Vizes Élıhelyek Világnapja, Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2014. január 31.
13
Nemzetközi konferenciákon bemutatott poszterek
Nemzetközi konferenciákon bemutatott poszterek Szépszó, G.: First results with the REMO regional climate model at the Hungarian Meteorological Service. 2nd International Conference on Earth System Modelling, Hamburg (Németország), 2007. augusztus 27–31. Szépszó, G.: Validation of the REMO regional climate model over the Carpathian Basin. 28th Session of IPCC, Budapest, 2008. április 9–10. Szépszó, G.: Validation of the REMO regional climate model over the Carpathian Basin. European Geosciences Union General Assembly, Bécs (Ausztria), 2008. április 14–18. Szépszó, G., Bartholy, J., Csima, G., Horányi, A., Hunyady, A., Pieczka, I., Pongrácz, R., Torma, Cs.: Validation of different regional climate models over the Carpathian Basin. 8th Annual Meeting of the EMS / 7th European Conference on Applied Climatology, Amszterdam (Hollandia), 2008. szeptember 29. – október 3. Szépszó, G., Csima, G., Horányi, A., Szabó, P.: What details can the regional climate models add to the global projections in the Carpathian Basin? 2nd Lund Regional-scale Climate Modelling Workshop, Lund (Svédország), 2009. május 4–8. Szépszó, G.: Analysis of the influence of lateral boundary conditions based on REMO RCM simulations over the Carpathian Basin. 10th Annual Meeting of the EMS / 8th European Conference on Applied Climatology, Zürich (Svájc), 2010. szeptember 13–17. Szépszó, G.: High-resolution regional climate model simulations with the REMO model over the Carpathian Basin. 11th Annual Meeting of the EMS / 10th European Conference on Applications of Meteorology, Berlin (Németország), 2011. szeptember 12–16. Szépszó, G., Kovács, M., Krüzselyi, I., Szabó, P.: Main climate dynamics activities at the Hungarian Meteorological Service. Conference on "End User Needs for Regional Climate Change Scenarios" of COST-ES1102 action, Kiel, (Németország), 2012. március 7–9. Szépszó, G., Krüzselyi, I., Szabó, P., Zsebeházi, G.: From the RCM results to their interpretation for the users. International Conference on Regional Climate – CORDEX 2013, Brüsszel (Belgium), 2013. november 6.
14
