A regionális tudomány dualitása MRTT Vándorgyűlés, Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20.
Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem
A regionális tudomány alkotó diszciplínái Regionális tudomány alkotó elemei
Tudomány hazai intézményei (ma) oktatás-képzés: mesterszakok (regionális és környezeti gazdaságtan 6 helyen, vidékfejlesztési agrármérnök 7 helyen), doktori iskolák (3+1 helyen, eddig 113 védés), tudományos fokozat, MTA doktora cím (2007) , MTA tagja újra (értékrend és minősítés) MTA tudományos bizottsága (1986), köztestületi tagság (140 fő) szakmai fórumok létrejötte: folyóirat (Tér és Társadalom, 1987), folyamatos konferenciák, szakmai közösségek (MRTT 2003), alapítványok kutatási bázis: kutatóhelyek (MTA KRTK RKI és egyetemi tanszékek 810 megnevezésben szerepel), állam által támogatott kutatóhelyek piac-gyakorlati alkalmazás: tanácsadás, tervezés, elemzés, új vállalkozások szakember (specialista) bázis nemzetközi keretek, jelenlét: ERSA, RSAI, RSA, folyóiratok, ESPON program, egyetemi kapcsolatok
Kutatási irányok (iskolák) hazánkban Térelméleti iskola: elméleti rendszerek, szerkezetek, azok feldolgozása, részben tesztelése Területi politikai iskola: területi politika eszközrendszerének (tervezés, intézmények, finanszírozás, menedzsment) fejlődése, elemzése, tesztelése, ajánlások Társadalom térbeliségének vizsgálata: vidéki, városi társadalmi terek, perifériák, térbeli fejlődés társadalmi hatásai és következményei Térszerkezeti elemzések: térbeli struktúrák (határ, tengely, csomópont) tanulmányozása, intézmények, ágazatok térbeli elhelyezkedése, eloszlása, telephelyválasztása, vagyárosrendszer Fejlődést hordozó új tényezők a térben: területi tőke, új gazdaság, robotizáció, digitalizáció, okos-világ, fenntarthatóság
Regionális tudomány alkalmazkodási stratégiája I. 1. Elméleti és módszertani kutatások – Hálózatok vizsgálata: új térszerkezetek – Társadalmi térben újra gondolni a fogalmakat: területi tőke – Ipari körzetek, csomóponti régiók: új térségi szerveződési formák és együttműködések, Funkcionális Városkörzetek (FVK) – Térbeli közelség, szomszédság és agglomerációk: helyi fejlesztés, helyi kormányzás, területi menedzsment és eszközei – Az átmenet térbeli folyamatai, KKE területi szerkezetének alakulása, a területi politika alkalmazása és megvalósításának menete
Magyarország térszerkezete, 1992
Forrás: Rechnitzer 1993
Magyarország térszerkezete 2010
Regionális tudomány alkalmazkodási stratégiája I. 1. Elméleti és módszertani kutatások – Hálózatok vizsgálata: új térszerkezetek – Társadalmi térben újra gondolni a fogalmakat: pl. területi tőke – Ipari körzetek , csomóponti régiók: új térségi szerveződési formák és együttműködések, Funkcionális Város Körzetek – Térbeli közelség, szomszédság és agglomerációk: helyi fejlesztés, helyi kormányzás, területi menedzsment és eszközei – Az átmenet térbeli folyamatai, KKE területi szerkezetének alakulása, a területi politika alkalmazása és megvalósításának menete
Regionális tudomány alkalmazkodási stratégiája I. 1. Elméleti és módszertani kutatások – Hálózatok vizsgálata: új térszerkezetek – Társadalmi térben újra gondolni a fogalmakat: területi tőke – Ipari körzetek , csomóponti régiók: új térségi szerveződési formák és együttműködések, Funkcionális Városi Körzetek – Térbeli közelség, szomszédság és agglomerációk: helyi fejlesztés, helyi kormányzás, területi menedzsment és eszközei – Az átmenet térbeli folyamatai, KKE területi szerkezetének alakulása, a területi politika alkalmazása és megvalósításának menete
Győr járműipari fejlesztési pólus elsődleges és másodlagos célterülete, valamint kisugárzási irányai regionális partnerei közreműködésével Zilina: Hyundai-Kia (2007-től) Szgk összeszerelés és gyártás Terv. kapacitás: ~ 300.000 db/év
Steyr: BMW Motorgyártás Kapacitás: 700.000 db/év
Bratislava: VW (WV,Porsche, Audi) Szgk. összeszerelés Kapacitás: ~ 250.000 db/év
Trnava: PSA – Peugeot-Citroen (2006-től) Szgk. összeszerelés és gyártás Terv. kapacitás: ~ 300.000 db/év
Esztergom: Suzuki Személygépkocsi gyártás Kapacitás: ~ 250.000 db/év Aspern: GM Motorgyártás Kapacitás: 400.000 db/év Győr: Audi Motorgyártás és szgk. összeszerelés Kapacitás: 1.7 millió, ill. 50.000 db/év Graz: Magna-Steyr (DC, BMW, Saab) Szgk. összeszerelés Kapacitás: ~ 250.000 db/év Szentgotthárd: GM Motor- és váltómű gyártás Kapacitás: 400.000 db/év Novo Mesto: Renault Személygépkocsi gyártás Kapacitás: ~ 250.000 db/év
Kapacitások •
Kb. 4-5 millió szgk. Közép-Kelet Európában
•
Kb. 900.000 szgk. Győr 120 kmes körzetében
•
Kb. 3.5 millió motor Győr 300 kmes körzetében
•
Kb. 2.5 millió motor Győr 160 km-es körzetében
•
Futóműgyártás koncentráció
Regionális tudomány alkalmazkodási stratégiája I. 1. Elméleti és módszertani kutatások – Hálózatok vizsgálata: új térszerkezetek – Társadalmi térben újra gondolni a fogalmakat: területi tőke – Ipari körzetek , csomóponti régiók: új térségi szerveződési formák és együttműködések, Funkcionális Város Körzetek – Térbeli közelség, szomszédság és agglomerációk: helyi fejlesztés, helyi kormányzás, területi menedzsment és eszközei – Az átmenet térbeli folyamatai, KKE területi szerkezetének alakulása, a területi politika alkalmazása és megvalósításának menete
N y u g a t-E u r ó p a
há
in n
é it
ny
ő ez
k
as
ob
m
u tr
kt
il
s itá
úr
das
in té
a,
str u k tú r a ,
em
ók
ő i er ber
za
to
ve
, fo r
rá
so
rs
ta
tá
y en
s-
ké
f
pe
ss
sz
té
s,
ég
k
yek zm én
a
Te
In
fr
rm
el
és
gaz
in fr a ági
ci ová
ló
ku k,
le ej
2010
2000
1990
1980
1970
1960
K e re s le t o r ie n tá lt
K ín á la t o r ie n tá lt
P O S Z T M O D E R N ( n e o lib e r á lis á lla m )
M O D E R N (jó lé ti á lla m )
K ö z é p - é s K e le t- E u r ó p a
n In
n t é
s i
I
n
f
r
a
s
t r
m
u
k
g a zd a sá
ra g i in f I n té z
stru
ye m én
be Em
ác ri
ió
k
er
ő
r fo
k
r a t ú
T
e
r
m
e
lé
k z ő y e
a t á s i l i o b
ra k tú
ov
1960
1970
1980
1990
K ín á la t o r ie n tá lt
M O D E R N (á lla m s z o c ia liz m u s ) Á tm e n e ti id ő s z a k
2010
2000
K e re s le t o r ie n tá lt
PO SZTM O D ER N (á tm e n e ti á lla m ) m o d e r n é s p o s z tm o d e r n te r ü le ti p o litik a k ö z ö tti á tm e n e t
rá
so
k
A magyar régiók sorrendje az Európai Unió régióinak GDP rangsorában (helyezés, 2004, 2007, 2010, 2012, 2014) Régiók
2004
2007
2010
2012
2014
99
88
87
93
95
Közép-Dunántúl NyugatDunántúl
221
233
237
235
232
223
235
235
231
231
Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország
248
253
255
254
255
239
243
251
252
248
Észak-Alföld
225
237
239
232
233
Dél-Alföld
231
239
242
238
235
KözépMagyarország
Regionális tudomány alkalmazkodási stratégiája II. • 2. Gyakorlati közelítés - állami szerepek újragondolása: új-államcentrikus területi politika - verseny-versenyképesség elemzése, az alulról jövő építkezés lehetősége: helyi fejlesztés újragondolása - rendet tenni a területi politika rendszerében és fogalmaiban: részpolitikák, azok kapcsolata - fenntarthatóság, környezeti szempontok: ez gyenge volt és erősen támogatandó, de fogalmak és értelmezések hiányoznak
Unortodox/neocentralizált állam Gazdaság
Külföldi befektetések támogatása Nemzeti (hatalmi) tőke segítése Állami vállalatok megerősítése Egyedi szabályozás, növekvő bürokrácia
Állam
Adócsökkentés, magas fogyasztási adók „Kövér”állam, folyamatos kormányzati beavatkozás, gyenge apparátus Állampolgár, mint „támogatott” fogyasztó Államosítás, állami ellenőrzés kiterjesztése Terjedő korrupció
Társadalom
Megosztottság, elkülönülés Közösségek „csendes” korlátozása, egyoldalú támogatás Vallás és hitélet kiemelt kezelése Állandó ellenségkép, bizalmatlanság Totális médiauralom
Kultúra/ értékek
Múltbeli értékek hirdetése Állami támogatás a kiemelt szervezeteknek A „nem mi” kultúra megtűrt, nem a gazdasági fejlődés tényezője
Területi dimenzió
Stratégiák
Centralizáció, területi hatalom kiépítése Önkormányzati rendszer funkcióinak megvonása Területi különbségek látványos növekedése Regionalitás helyett urbanizáció A hatalom kedvelt terei Neo-top down Ötletszerű és kínálatorrientált .
Dezintegrációs/uniformizált stratégiák
.
Regionális tudomány alkalmazkodási stratégiája III. 3. Intézményi keretek: oktatás, kutatóbázisok, nemzetközi kapcsolatok – Képzési rendszer és tananyagok újragondolása: kinek és miből? Elektronikus anyagok, új képzési formák! Kapcsolódás más szakterületekhez! (Városgazdaságtan) – Regionális kutatóműhelyek: ki a megrendelő? Szektorális kutatások területi dimenzió! – Nemzetközi együttműködések erősítése: új kapcsolatok, részvétel, KKE kutatás (EDS, Visegrádi országok)
Új kihívások A NAGY ÁTÉRTÉKELŐS KORSZAKA következik: – az állam funkciója (neo-top-down fejlesztéspolitika és újcentralizált intézményrendszer) – a területi dimenzió változása, újraértékelése (új fejlesztési súlypontok, új terek kontra új-régi perifériák, azok feszültségeinek kialakulatlan kezelési technikái) – a tudomány, képzés rendszere (társadalomtudomány stagnálása, műszaki-természettudományok, mint új súlypont), visszaszívás az anyatudományba! – a kohéziós politika 2020 után (szétszórt fejlesztések koncentrációja, nagyobb elkülönülés (centrumok), több szintű, fokozatú Európa) – technológiai váltás, új életmód,a terek átértékelése, mobilitás felerősödése kontra bezáródás
Hogyan tovább regionális tudomány?
• Új irányok, új emberek, új generációk, új szemlélet! (A négy generáció és ami utána következik!) • 200 év kell egy tudománynak, hogy kialakítsa rendszerét, módszereit, az alapvető kérdéseket többször, sokszor körbejárja. • „A tudománynak nincs országútja!” Karl Marx • „Nincsenek alkalmazott tudományok, csak a tudomány alkalmazási léteznek.” Louis Pasteur
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
