A régió helyi önkormányzatainak Szervezeti és Működési Szabályzatait érintő 2007. évi felülvizsgálat eredményei A helyi önkormányzatok SzMSz-eit tartalmazó rendeletek felülvizsgálatára az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott szempontrendszer alapján került sor. A szempontrendszer – mely felépítésében csak egy lehetséges szabályozási tartalmat jelenít meg – az alábbi fejezetekből épül fel: I. BEVEZETŐ II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK III. FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 1. ÜLÉSEK SZÁMA 2. ÜLÉSEK TERVEZÉSE, ELŐKÉSZÍTÉSE 3. ELŐTERJESZTÉSEK 4. ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA – VEZETÉSE 5. DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS V. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE VI. LAKOSSÁGI FÓRUMOK VII. A KÉPVISELŐ JOGÁLLÁSA, KÉRDEZÉSI JOG ÉS INTERPELLÁCIÓ VIII. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI IX. TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT X. A POLGÁRMESTER XI. AZ ALPOLGÁRMESTER XII. A JEGYZŐ XIII. AZ ALJEGYZŐ XIV. A POLGÁRMESTERI HIVATAL XV. TÁRSULÁSOK, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK XVI. HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS XVII. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA XVIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Összefoglaló diagram a vizsgálat eredményéről:
35
az önkormányzat határidőn belül elegett tett az SZMSZ felülvizsgálati kérelemnek az önkormányzat határidőn túl vizsgálta felül SZMSZ-ét
7
az önkormányzat egyáltalán nem vizsgálta felül SZMSZ-ét
170
7
az önkormányzat új rendeletet alkotott 88
110
az önkormányzat módosította rendeletét az alaprendelet változatlan maradt
A vizsgálat során feltárt törvénysértések az alábbi – a szempontrendszer fejezeteinek sorrendjében ismertetett – szabályokat érintették: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A képviselő-testület nem állapíthatja meg a közigazgatási helynevet (38/2005. (X.18.) AB hat.). FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK:
A rendeletnek tartalmaznia kell a kötelező feladatoknál a feladatellátás módját, valamint önként vállalt feladatok esetén a feladatellátás terjedelmének pontos meghatározását. Ha az önkormányzat az át nem ruházható hatáskörök felsorolásának (ld. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-ának (1) bekezdését) átvétele mellett dönt, akkor azokat teljes körűen kell szerepeltetni, egyúttal rendelkezni szükséges a hatáskör-átruházás elveiről is. Általános érvénnyel nem mondható ki, hogy a képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott döntést megsemmisítheti vagy megváltoztathatja. A hatósági hatáskör átruházása csak rendeletben szabályozható (1429/H/1992 AB hat.). Amennyiben itt kerül szabályozásra a ciklusprogram/munkaterv, akkor tartalmaznia kell rendelkezést a gazdasági programról is. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE: ÜLÉSEK SZÁMA:
Az ülések számát rögzíteni szükséges (Ötv. 12. § (1)). ELŐTERJESZTÉSEK:
A képviselő nem zárható ki a rendelet-tervezet benyújtásának lehetőségéből. ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA – VEZETÉSE:
Az ülés összehívása a polgármester feladata (12. § (2)), ennek elmaradása esetén sem élhetnek az indítványozók ezzel az eszközzel, még rendkívüli ülés céljával sem. Nyilvános ülésen bejelentés és külön engedély nélkül is készíthető hang- és/vagy képfelvétel (57/2000. (XII.19.) AB hat.). Zárt ülés esetében nem bővíthető a lehetséges résztvevőkről az Ötv.-ben rögzített felsorolás (12. § (5)), illetve az érintett részéről a nyilvános ülés elutasítása szóban is megtörténhet. A zárt ülésen hozott döntés nyilvános ismertetése esetén figyelemmel kell lenni az adatvédelmi kérdésekre (17. § (3)).
A polgármestert nem lehet akadályoztatottnak tekinteni, ha vele szemben kizárási ok merül fel. A polgármester az ülésvezetés körében a napirend érdeméhez hozzászólhat és összefoglalhatja a vitát (24/2000.(VII.6.) AB. határozat, 961/B/1993 AB. határozat). Nem írható elő a rendkívüli ülés összehívására tett indítvány indokolási kötelezettsége. Rendbontás esetén a képviselő nem küldhető ki a teremből és nem zárható ki a szavazásból. DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS:
A döntéshozatalból való kizárás csak lehetőség, kötelezettségként nem írható elő (14. § (2)). A minősített többséget igénylő ügyekről a 15. § (1) bek.-ben található lista nem szűkíthető. A minősített többség meglétét az összes megválasztott képviselő létszámához képest kell vizsgálni (15. § (2)). Szabályozni szükséges, hogy hány napig kell kifüggeszteni a rendeletet, ill. hogy több helyben szokásos mód közül melyikkel válik a rendelet kihirdetetté. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEINEK JEGYZŐKÖNYVE
A jegyzőkönyv nem tartalmazhatja a kisebbségben maradt képviselők nevét, hacsak nem eleve a név szerinti szavazás a cél. A KÉPVISELŐ JOGÁLLÁSA, KÉRDEZÉSI JOG ÉS INTERPELLÁCIÓ
A képviselő csupán a büntetőjogi eljárásban minősül hivatalos személynek (40/1998.(IX.25.) AB. határozat). Az interpellálható személyek köre nem bővíthető. Kérdés bármely ülésen, napirendhez kapcsolódóan is, előzetes jelzés nélkül, szóban is feltehető. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
Meg kell határozni, hogy a polgármester illetményemelésére, illetve jutalmára mely bizottság jogosult javaslatot tenni (a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 3. § (4)). Meg kell határozni továbbá a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottságot (Ötv. 22. § (3)), illetve az összeférhetetlenségi eljárást lefolytató bizottságot (a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2)).
Az ideiglenes bizottságok összetételére, működésére is a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok vonatkoznak. Összetételnél: Nem határozható meg, hogy egy képviselő legfeljebb hány állandó bizottságnak lehet elnöke, tagja. Bizottság külső tagja nem csak az lehet, aki az adott településen állandó lakással, vagy munkahellyel rendelkezik. A bizottság a döntéseit a képviselő-testületre irányadó szabályok szerint kell meghozza. Bizottság ülése nem lehet minden esetben nyilvános (Ötv. 12. § (6)). Bizottság elnökének a kizárásáról a polgármester kell döntsön (26. §). Bizottság elnökének akadályoztatása esetén más nem hívhatja össze a bizottság ülését. A külsős tagok és a képviselők azonos tiszteletdíjban kell részesüljenek (21/2004. AB. hat.). Tiszteletdíj nem állapítható meg az albizottsági elnöknek (Pttv. 14. § (1)). A POLGÁRMESTER
A polgármester feletti egyéb munkáltatói jogok nem adhatók át egyik bizottságnak sem (Ötv. 33. §). A polgármester szabadságát nem engedélyezheti az alpolgármester. Az ügyfélfogadási rend és – társadalmi megbízatású polgármester esetén – a hivatali munkarend meghatározása nem maradhat el. AZ ALPOLGÁRMESTER
Rögzíteni szükséges a megválasztásra kerülő alpolgármesterek számát. Az ügyfélfogadási rend és – társadalmi megbízatású alpolgármester esetén – a hivatali munkarend meghatározása nem maradhat el. A POLGÁRMESTERI HIVATAL
Meg kell határozni, hogy a kisebbségi önkormányzat működésének feltételeit milyen módon biztosítja az önkormányzat (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1)).
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. (Ötv. 90. § (1)-(2)). VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni. Szükséges a hatályukat vesztett rendeletek felsorolása (a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 9. § (1)). Rendelet mellékletét határozattal nem, csak újabb rendelettel lehet módosítani.
Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály
