A RÁGCSÁLÓK JELENTŐSÉGÜK, ÉLETÜK, IRTÁSUK
A rágcsálók jelenléte az emberi környezetben, komoly közegészségügyi kockázatot hordoz. Egerek: - fertőző agyhártyagyulladás Patkányok:
- pestis (YESRINIA)
- szalmonella
- leptospirózis
- tularémia
- tularémia - trichinellózis - murin tífusz - patkányharapási láz - haemorrhágiás láz
- nyúlpestis - sertésorbánc - baromfipestis - száj és körömfájás
2
Közegészségügyi
járványügy: A fertőző betegségeket terjesztő állatokkal (rovarok, rágcsálók és egyéb állatok) foglalkozik.
Együttesen:
egészségügyi kártevők
A
rágcsálók(egér, patkány) elleni védekezés a deratizáció.
3
1997.
évi CLIV (154.) tv. 730§ (1) bek.
“a
terület, épület tulajdonosának, kezelőjének, a rágcsálóirtásról gondoskodni kell.
18/1998. (h)
(i)
(VI.3) NM rend. (járványügyi rendelet) 36§ (1) és (2) bek.
pontja vándor és házipatkány
pontja háziegér és a zárt térben megtelepedő egyéb egerek: - elszaporodásuk megakadályozásáról - ártalmuk megelőzéséről
- távoltartásukról - rendszeres irtásukról GONDOSKODNI KELL!
4
Jelenlétük
egér:
felismerése - vizeletszag, jellegzetes pézsmaillat
- székletük rizsszem méretű, hengeres, barna - hang: kaparászás, cincogás, (éjjel) - vizuálisan látjuk patkány: - fúrásnyomok a talajban - ürülék: kb. 2cm, elkeskenyedő végű - hangjuk, - rendszeres útvonalon a kitaposott csapásuk, - fog és rágásnyomuk - falon dörzsölés, koszolódás nyoma
5
RATTUS NORVEGICUS (VÁNDORPATKÁNY)
500g, 2 év
< 200g = 20 %
> 200g = 10 %
mindenevő
10-30g víz/nap
• 2-3g/étkezés, akár 10-szer egy nap • Nem városi környezetben neofóbiás • Ülve eszik, mindkét mancsát használja
6
NEOPHOBIA [FÉLELEM AZ „ÚJTÓL”] A látogatások száma
1. nap (59)
2. nap (76)
3. nap (68)
4. nap (117) 18h
20h
22h
0h
A patkányok által tett látogatások száma (zárójelben) és ideje az új élelemforráshoz. Megfigyelhető, hogy a patkányok az első látogatástól mindig gyakrabban tértek vissza, ahogy megszokták az új forrást.
7
Ülő helyzetben a patkány érzékeli a közelgő veszélyt. Ritkán eszik vízszintes („fekvő”), alacsony dobozból.
8
A patkánynak speciális szükségletei vannak táplálkozás közben:
A legfontosabb ezek közül a biztonságérzet. Magával viheti a csalétket a dobozból olyan helyre, ahol biztonságban érzi magát. „Raktározhat” élelmet.
9
€?
10
Rattus rattus (házipatkány)
250g, 2 év < 200g = 20 % > 200g = 10 % Növényevő 10-15g víz/nap
• 2-3g étkezésenként, akár 10 étkezés/nap • kevésbé neofóbiás, mint a vándorpatkány • Viselkedése keveréke a vándorpatkányénak és a háziegérének
11
Mus musculus (háziegér)
30g, 1.5 év < 12g = 20 % > 12g = 10 % Növényevő Alig vesz magához vizet
• 0.1-0.2 g/étkezés, akár 150 étkezés • Különösen kíváncsi, nagy felfedező • Ülve eszik, ‘ledarálva’, ‘reszelve’ fogyasztja a terményt
12
Az egerek általában mindkét végén fogják a táplálékukat, kis harapásokkal esznek, miközben forgatják a zsákmányt, így produkálva a lent látható eredményt. Gyakran lehúzzák a külső maghéjat, és eldobják azt, ez azonban a méreganyaggal kezelt rész!
Ezért a darált (dercés) vagy őrölt termény (liszt) csalétkek gyakran célravezetőbbek az irtás során.
13
AZ EGEREK REJTETT EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATAI
A patkányoktól eltérően az egerek általában nem egy „bevált” utat követnek egy élelemforrás felé, inkább felfedezik a környezetüket.
Az egér ürüléke nagy területet szennyezhet be, és nehezen észrevehető.
Következésképpen az ürüléküket elszórva hagyják a bejárt területen. Az egerek több mint 60%a bent él.
14
TAPINTÁS
A RÁGCSÁLÓK LEGFONTOSABB ÉRZÉKE Térbeli elhelyezés – ‘Izommemória’ Ez különösen fontos a patkányok számára, ugyanis képesek lehetnek tájékozódni a sötétben csupán a tapintásuk segítségével.
Méret és forma – Az élelem felismerése Ez a jelenség is tanult viselkedésforma.
15
LÁTÁS A rágcsálók alapvetően színvakok, és csak zöldes-szürkés árnyalatokat látnak.
Ez a közönséges együtt élő rágcsálók éjszakai életmódjának köszönhető.
16
Mint szinte minden más élőlény, a rágcsálók is teljesen vakok sötétben.
17
MIÉRT FESTJÜK A CSALÉTKEINKET? A termék megkülönböztethetősége kedvéért
Figyelmeztetés az emberek számára Jelzi, hogy méreggel van dolgunk
18
ÍZLELÉS A patkány ízlelésének fő célja az élelem minőségének ellenőrzése.
Az élelem minőségének ellenőrzése
roppant fontos a számára, néhány dolog, amit a szájába vesz, mérgező, ehetetlen vagy egészségtelen lehet.
Kritikus pont, hogy meg tudják
különböztetni a jó élelmiszert a rossztól, és később emlékezni arra!
19
ÍZLELÉS
Az ízlés és az étkezési szokások hatnak egymásra, képessé téve a patkányt, hogy kiválassza a biztonságos élelmet, elkerülje a rosszat, és kielégítse a tápanyag-szükségletét.
Az újszülött patkány az anyatejjel szívja magába az anyja étkezési szokásait, és később azokat a dolgokat szereti, amiket az anyja szeretett.
A patkányok negatívan reagálnak az olyan élelem ízére, amely előzőleg megbetegítette őket. Egyetlen „találkozás” elég! Ezt úgy hívjuk, ‘csalétek gyanakvás’, ezért kell akut mérget használnunk.
20
ÍZLELÉS
A patkányok egy ‘családon’ vagy csoporton belül a domináns hím leheletéből meg tudják állapítani a legutóbb magához vett élelem típusát, jellegét.
A patkányok összekötik az ízeket a bizonyos tápanyagokat tartalmazó élelemmel, és azokat az ízeket részesítik előnyben, amelyek által a tápanyag-szükségletüket kielégíthetik.
Ha a patkányok jóllaktak, már nem vonzza őket az íz.
21
KISZERELÉS TÍPUSAI –
MENNYIRE VAN SZÜKSÉG BELŐLÜK?
22
MI A KÜLÖNBSÉG?
A magas nedvességtartalom segít a szükséges napi folyadékmennyiség bevitelében. A magas víztartalom csökkenti a szemek „megtartási képességét”.
Elfogadás Palatability
Ha egész szemeket használunk, a nedvességtartalma kritikus, a nedvességtartalom és az elfogadás között pedig egyértelmű összefüggés van.
Nedvességtartalom % Moisture
23
SZAGLÓSZERVI (SZAG-) INFORMÁCIÓ A rágcsálóknak jó szaglásuk van, és kimutatták, hogy a ‘jó’ illatok segíthetnek a csalétek felfedezésében, ugyanígy, a rossz szagok visszataszítóak lehetnek. A szaglás és az ízlelés szoros kapcsolatban állnak de kevés bizonyíték van, hogy a szag önmagában növeli a „fogyasztást”. A csalétek Bait aquisition megszerzése
24
FOGYASZTÁS-MEGTARTÁS Bár egyértelműen behatárolható a patkányok és az egerek ‘ízlése’, attól függően, hogy városi vagy vidéki rágcsálókról van-e szó, ez megváltoztatható.
Elfogadás Palatability
Az édesítő használata (természetes vagy mesterséges) növelte a ‘fogyasztást’ és a rágcsálók többet ettek egyszerre. Néhány olaj hasonló hatást ért el. Az édesség foka Sweetness
25
MENNYI CSALÉTEK SZÜKSÉGES A PATKÁNYOKNAK? Egy
átlagos patkány 25-35g-ot eszik egy nap
Difenacoum
vagy Bromadiolone csalétek esetén a halálos dózis kb. 8-10g
Feltételezve,
hogy a rágcsálónak ízlik a csalétek, ezt a mennyiséget 4-5 étkezés alatt elfogyasztja (a 10-15-ből)
Ezért
még ha az első adag nem is halálos, egy nap alatt elfogyaszthatja a megfelelő mennyiséget
26
Mennyi csalétek szükséges az egereknek?
Egy átlagos egér 2-5g-ot eszik egy nap. Difenacoumból a halálos adag kb. 0.5g (LD99). Bromadiolone-ból a halálos dózis kb. 1,0g (LD99). Feltéve, hogy az egérnek ízlik a csalétek, ezt a mennyiséget 4-5 (8-10) étkezés alatt elfogyaszthatja (a több mint 30-ból). Ezért, még ha az első adag nem is halálos, egy nap alatt elfogyaszthatja a megfelelő mennyiséget.
27
MENNYI A ‘TÚL SOK’ CSALÉTEK?
Egy átlagos patkány 25-35g-ot eszik egy nap.
a halálos mennyiség kb. 2 g (LD99).
Feltéve, hogy a patkánynak ízlik a csalétek, (a napi 8-10-ből) 1 étkezéssel elfogyaszthatja a kellő mennyiséget.
A rosszullét előtt a patkány könnyedén megehet 50g-ot is a csalétekből.
Az ilyen patkányok kémiailag veszélyesek, és komoly rizikót jelentenek a ragadozókra (kutyák, rókák, stb.) és a dögevőkre nézve. Össze KELL gyűjteni őket, és eltávolítani. A rágcsálóirtó szerelvényeknek kell lenniük, különben fennáll állat fogyasztja el a mérget. bűncselekménynek minősül, szabható ki érte.
az irtószerhez kicsinek a veszélye, hogy más Néhány országban ez komoly pénzbüntetés
28
A ‘NEM CÉLÁLLAT’ RIZIKÓFAKTORA Néhány
körülmény együtthatása növelheti annak a kockázatát, hogy nem a célállat fogyasztja el a kitett irtószert - ‘közvetlen’ és másodlagos mérgezés
A
hatóanyag toxicitása (faj-specifikus).
Hatóanyag-koncentráció Etetőhelyek, Csalétek
az irtószerben
irtószer mennyiségének megválasztása
gyanakvás (faj-specifikus).
Hozzáférés
az etetőhelyekhez és a tetemekhez
29
A SIKER KULCSA Használjunk
minőségi terméket!
TÁJÉKOZÓDJUNK
A HATÁSMECHANIZMUSÁRÓL, OLVASSUK EL A CÍMKÉT !!!!!!!!!!!!!!!
Helyezzünk
ki elegendő csapdát!
Ellenőrizzük
/ töltsük fel azokat, amilyen gyakran
csak lehet!
(állandó méregmező fenntartása) Gyűjtsük
be a tetemeket minden ellenőrzésnél!
Az
irtás végeztével gyűjtsük össze a megmaradt irtószert!
Legyünk
urai a helyzetnek!
30
A leggyakrabban használt rágcsálóirtó szerek hatóanyag-tartalmának összegzése A szükséges tskg-onkénti mennyiség grammban (LD50 értékre) Rágcsálóirtó
→ Állat ↓
Nyúl
50 ppm
50 ppm
50 ppm
50 ppm
Bromadiolone
Difenacoum
Brodifacoum
Flocoumafen
csapda
csapda
csapda
csapda
20.0
40.0
5.8
Sertés 60.0
1600.0 10.0
Kutya 200.0
200.0
Macska 500.0 Csirke
Juh
5.0
2000.0 500.0
1000.0 1000.0 200.0
14.0
250 ppm Warfarin csapda
2% Zinc Phosphide
3200.0 4.0
1.5
80.0
1.0
40.0
1.0
4000.0 1.0
2000.0 60.0 Az adatok különböző ipari referenciákból származnak
31
Védekezésre
alkalmas módszerek, anyagok
- műszaki megoldások a távoltartásra - rend, tisztaság
- ragacsos csapdák, élvebefogók - mérgezett csalétkek, sokféle formuláció és hatóanyag (véralvadásgátlók) - csak gázmesterek által használható készítmények (CO2, PH3, Cink-foszfid) - Új hatóanyag: alfa-kloralóz IGR minden létező módszer együttes alkalmazása, beleértve a vegyszeres irtást is. Irtószer kihelyezése csak védett, zártható, jól megjelölt szerelvényben.
32
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
33
