Az orvosi pszichológia alapjai VI.
A pszichológia módszerei, kutatás a pszichológiában Tisljár-Szabó Eszter
[email protected] DE NK Magatartástudományi Intézet
Tény vagy mítosz? A legtöbb ember agyi kapacitásának mindössze 10%-át használja. Az emberi emlékezet úgy működik, mint egy magnetofon vagy videokamera, és pontosan rögzíti az általunk tapasztalt eseményeket, Ha az ember egy teszt kitöltésekor bizonytalan a válaszban, a legjobb, ha az első megérzésére hagyatkozik. A „testen kívüli” tapasztalatok során az ember tudata elhagyja a testét. A boldogság elsősorban külső körülményeken múlik. Az ellentétek vonzzák egymást, avagy azokhoz vonzódunk legjobban, akik különböznek tőlünk.
Tény vagy mítosz? A férfiak és a nők teljesen eltérő módon kommunikálnak. Kézírásunk elárulja jellemvonásainkat. Csak egy mélyen depressziós ember követ el öngyilkosságot. Teliholdkor megnő a pszichiátriára felvett betegek és a bűncselekmények száma. Az alkoholisták számára az absztinencia az egyedüli reális kezelési cél. Az elektrokonvulzív terápia (elektrosokk) fizikailag veszélyes és brutális kezelési módszer.
A kutatás folyamata Hipotézis megfogalmazása • Természetes helyzetekben megfigyelt jelenségek • Tudományos irodalom áttanulmányozása alapján • Elmélet, modell
Ennek a tesztelése
Változók közötti kapcsolat feltérképezése
• Férfiak és nők eltérő módon kommunikálnak – hétköznapi bölcsesség de mit jelent, hogy „eltérő” – ezt definiálni kell, mielőtt tesztelhetnénk • kreativitás fontossága!
Tudományos vizsgálat: = a kutatási módszer torzítatlan (nem részesítik előnyben az egyik hipotézist a másikkal szemben) és megbízható (meg lehet ismételni, és ugyanazt az eredményt kapjuk)
A mérés problémája a pszichológiában • Könnyebben mérhető: – – – –
Pupillatágulat Emlékezeti teljesítmény – felidézett szavak száma Hangmagasság Reakcióidő
• Nehezebben: – Depresszió, szorongás – Intelligencia – Személyiség
Miért jó még, ha ismerjük a (klinikai) kutatások logikáját? Brit tudósok… A túlórázás depressziót okoz (?) Azok, akik hosszasan időznek munkahelyükön, kétszer nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, mint azok, akik a hivatalos munkaidő lejártával leteszik a lantot. Brit kutatók kimutatták, hogy akik naponta 11 (vagy hetente 55) óránál többet dolgoznak, nagyobb kockázattal kell számolniuk. A legsérülékenyebbek a nők, a fiatalok, továbbá az alacsony jövedelmű alkoholfogyasztók. (Betegszoba.hu, 2012. február 03.)
Korrelációs kutatási stratégia
• Aki többet dolgozik, az kevésbé boldog? – Hány órát dolgozik? – Mennyire boldog?
Korrelációs együttható (r) – két változó közötti kapcsolat erőssége. 0: nincs kapcsolat 1: tökéletes a kapcsolat - : fordított a kapcsolat
• Kimondható eredmény: – Minél többet dolgozik valaki, annál boldogtalanabb. VAGY – Azok, akik sokat dolgoznak (napi >8 óra), kevésbé boldogok, mint azok, akik kevesebbet dolgoznak (napi <8 óra)
t-próba
– Azért boldogtalan, mert sokat dolgozik, vagy azért dolgozik sokat, mert boldogtalan? ezt nem tudjuk az ilyenfajta vizsgálatokból 100%-ban megállapítani, csak következtetni tudunk, feltételezhetünk 20
15
15
boldogság
20 10 5 0
munkaidő
10 5 0
munkaidő
A mintavétel lehetőségei • Keresztmetszeti (cross-sectional) – hosszmetszeti (longitudinal) • Utólagos (retrospective) – előre tervezett (prospective) • Utólagos hosszmetszeti (eset-kontroll; ok←betegség) • előre tervezett hosszmetszeti (kohorsz; ok→betegség)
Kohorszkutatás Prospektív hosszmetszeti rizikófaktor
Nevelőotthonban nő fel
igen
igen Nem beteg populáció
minta
„Betegség”
követés
nem igen
nem Nem nevelőotthonban nő fel
nem
Alkoholfüggőség
Eset-kontroll kutatás
Borderline személyiségzavar
Gyermekkori bántalmazás
Egészséges
Ritka zavaroknál fontos kutatási mód
A kísérletezés • Cél: változók kontroll alatt tartása, nemkívánatos hatások kiszűrése • Ok-okozati következtetések levonása
Egy orvosi pszichológiai példa a kísérletre Az érzelmek kifejezésének milyen hatása van az egészségi állapotra? a stresszel kapcsolatos érzelmek kifejezése hogyan hat az immunfunkciókra? Vizsgálat: • 36 ffi (a) 3 napon keresztül – napi 20 percen át írtak életük traumatikus eseményeiről (b) Ugyanennyi ideig time management Két héttel később a karjukon 4 mm-es sebet ejtettek – mérték a seb mértékét
Alapfogalmak – változók • független változó (a kutató befolyásolja) – fogorvosi rendelő váróteremben van zene / nincs zene
• alanyi változó (a független változó egy fajtája) – Férfi/nő – Depressziós/nem depressziós
• függő változó – A betegek szorongásszintje a várakozás alatt
Alapfogalmak – Kontroll • Kontrollcsoport
• Kontrollfeltétel
RCT = randomized controlled trial (randomizált kontrollált vizsgálatok) Relaxálni tanul Kísérleti csoport/ aktív terápiás csoport
Fél év követés
Kontroll csoport(ok)
Illesztés/ randomizálás Magas vérnyomásos férfiak; életkor, iskolai végzettség, tekintetében azonosak
Hagyományos orvosi ellátás
Hatékonyság összehasonlítsa Kimeneti változók Szorongás/hosztilitás/ ingerlékenység mértéke Vérnyomás Pulzus stb.
Minta és populáció populáció
Kutatási kérdés
Minta
Klinikai kutatásokban gyakran: aki bent van a kórházban vagy aki elérhető
Kontrollcsoport típusai a klinikumban (Pintér, 1993) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Saját kontroll Kezelés nélküli csoport Várólistás betegek Minimális terápiás kontroll Placebo-terápiás kontroll Másféle kezelés/terápia, mint a terápiás csoport
Vak és kettős vak elrendezések • Vak elrendezés: amikor a beteg nem tudja, hogy melyik szert kapja (placebót vagy gyógyszert)
• Kettős vak elrendezés: amikor a kezelőorvos/interjúztató sem tudja – Pszichoterápiavizsgálatnál ilyen csak akkor létezhet, ha más a kezelő és más veszi fel a hatékonyságot mérő teszteket
Hatékonyság mérése, kimeneti változók a pszichoterápia-kutatásban • Diagnosztika és tünetek: – DSM és diagnosztikus kritériumok – rohamok előfordulása, absztinencia, szándékos önsértő viselkedés, öngyilkossági kísérletek száma – Standard klinikai skálák stb.
• Egyéb változók: – terápia megítélése kérdőív segítségével a terapeuta és kliens részéről, – családtagok/háziorvos véleménye – Munkába állás ideje – a pszichiátriai ellátórendszer igénybevétele – Költségek (ellátás, beteg, társadalom oldaláról)
Pszichológiai intervenciók hatékonyságvizsgálata Segít a pszichoterápia??
Depressziós páciensek • Depresszió szintje
Pszichoterápia
Ugyanazok a páciensek • Depresszió szintje
Cooper, 2012
A terápia okozza a változást?? Depressziós páciensek (a)
Pszichoterápia
• Depresszió szintje
Depressziós páciensek (b) • Depresszió szintje
Ugyanazok a páciensek (a) • Depresszió szintje
Nincs pszichoterápia
Ugyanazok a páciensek (b) • Depresszió szintje
?
A Beck depresszió pontszám alakulása hagyományos orvosi ellátásban és tanácsadásban részesült személyeknél (King et al., 2000)
Comparative efficacy and durability of continuation phase cognitive therapy for preventing recurrent depression: Design of a double-blinded, fluoxetine- and pill placebo-controlled, randomized trial with 2-year follow-up
Szignifikáns a különbség? statisztika, p érték 0
Mekkora a különbség? hatásnagyság (effect size): két változó kapcsolatának erősségét mutatja Cohen-féle d: • 0,2 = kis hatásnagyság • 0,5 = közepes • 0,8 = nagy
Evidence based mental health RCT-k metaanalízise, szinsztematikus review-k
Kohorszvizsgálat
Eset-kontroll vizsgálat
Több esettanulmány
Esettanulmány
A bizonyíték erőssége
Randomizált kontrollált vizsgálat
Mennyire hatásosak a pszichoterápiák? Pszichoterápiák hatásvizsgálatának metaanalízise (Lambert&Ogles, 2004; Wampold, 2001) a hatásnagyság 0,75-0,8 vs. Orvosi és sebészeti beavatkozások 0,5-ös hatásnagysága Ez mit jelent? a terápiában részt vevő klienseknek kb. 79%-a jobban érzi magát, mint azok (átlagosan), akik nem vettek részt a terápiában
Terápia vs./és gyógyszer Érvek a gyógyszeres kezelés mellett: – a gyógyszer gyorsabban ér el hatást, mint a terápia (Keller et al., 2000) – nagyon súlyos vagy endogén depresszió esetén hatékonyabb (Lambert, Ogles, 2004) DE: a gyógyszeres vizsgálatokat gyakran gyógyszercégek támogatják…
Érvek a pszichoterápia mellett: – a kezelés végére ugyanannyira hatékonyak (Chilvers, 2001) vagy a pszichoterápia még hatékonyabb (Gloaguen et a., 1998) – A pszichoterápiának tartósabb a hatása (Gould et al., 1995) – A lemorzsolódás mértéke is kisebb (Gould et al. 1995) – Ha lehet választani, az emberek ezt választják (Iacoviello, 2007)
• Terápia ÉS gyógyszer: vegyes eredmények, talán kicsivel javítja a gyógyszer a terápia hatékonyságát, de nagy valószínűséggel nem csökkenti.
Statisztika fontossága a pszichológiai kutatásokban
Kvalitatív kutatások Néha nem akarunk semmit megszámolni, – mert nem az az érdekes, hogy mennyi, hanem hogy hogyan, milyen vagy miért; – mert még azt se tudjuk, hogy mit kellene számolni – mert nem szeretjük a statisztikát Kvalitatív kutatások
Kvalitatív (minőségi) kutatások
Kvantitatív (mennyiségi) kutatások
• Hogyan élik meg a betegek a kórházban tartózkodásukat?
• A stresszesebb osztályokon jobban kiégnek-e az orvosok?
• Mi jellemező az orvosok és a nővérek kommunikációja?
• A depressziós személyek életében több-e a negatív életesemény, mint a nem depressziósakéban?
• Milyen területeken történnek változások a páciens életében a pszichoterápia során? • Pl. esettanulmány, fókuszcsoport
• Hatékony-e a relaxáció a fájdalom csökkentésében?
Tény vagy mítosz?
Ha az ember egy teszt kitöltésekor bizonytalan a válaszban, a legjobb, ha az első megérzésére hagyatkozik?? • Több, mint 60 vizsgálat alapján (radírnyomok, áthúzások) a diákok többször javítanak rosszról jóra, mint jóról rosszra Ha kétségeid vannak, változtass a válaszon! DE: 2 kitétel van!!! - Ha nem tanultunk, és csak tippelgetünk – csak akkor írjuk át, ha jó okkal feltételezzük, hogy az 1. válasz rossz. - A gyengébb teljesítményű diákok kevésbé valószínű, hogy jót választanak a rossz helyett – ők csak akkor változtassanak, ha majdnem teljesen biztosak abban, hogy a másik válasz a jó!
Akkor miért gondoljuk mégis, hogy jobb nem javítani? • Szóbeszéd – az emberek nagy része így gondolja • Jobban emlékszünk azokra a kérdésekre, amelyeknél a jóról rosszra javítottunk, mint ahol a rosszról jóra – a rossz döntések keserű szájíze megmarad • Túlbecsüljük, hogy hány jó választ adtunk és így a kockázatot, ami azzal járna, ha jó választ javítanánk rosszra.
Az ellentétek vonzzák egymást, avagy azokhoz vonzódunk legjobban, akik különböznek tőlünk?? • Kutatási eredmények alapján: nem vonzzák egymást az ellentétek, hanem: homofília: a hasonló emberek egymáshoz vonzódnak • Ez a barátságokra is igaz. • A személyiségvonások hasonlósága a házasságok tartósságát és boldogságát is megbízhatóan előrejelzi (Lazarus, 2001) – különösen fontos tulajdonság: lelkiismeretesség (Nemechek&Olson, 1999) • Minél hasonlóbb valakinek a világlátása a miénkhez, annál valószínűbb, hogy kedvelni fogjuk az illetőt. (Bryne, 1971) • Világnézet és politika – az ellentétek taszítják egymást
Akkor honnan a mítosz? • Hollywood • Olyanra vágyunk, aki „kiegészít” minket • Néhány érdekes különbség feldobhatja a kapcsolatot, mert ha minden teljesen egyforma, az unalmas egy idő után
A férfiak és a nők teljesen eltérő módon kommunikálnak??
De mi az, hogy eltérő???
4 alkérdés a pontosításhoz 1) Többet beszélnek a nők? Hyde (2005) metaanalízise, d=0,11 – alig észrevehető a különbség Mehl et al (2007) – 400 egyetemista napi beszélgetését felvették – nincs különbség
2) A nők többet beszélnek személyes dolgokról? Hyde (2005), d=0,18 – a nők csak nagyon kicsit kitárulkozóbbak
3) A férfiak gyakrabban szakítják félbe a másikat? d=0,15 csak nagyon kicsivel gyakrabban – inkább a státusztól/dominanciától függ
4) A nők fogékonyabbak a nem verbális jelekre? Igen! d=0,4 érzelmeket arcról sokkal jobban ismernek fel
Etikai megfontolások
Az egészségügyi kutatások megítélésének szempontjai 1. Tapasztalt kutató csinálta-e a kutatást, aki egyetemen, kutatókórházban vagy valamilyen állami szervnél dolgozik? A hasznos információk általában nem titkos helyeken születnek. 2. Elégedett fogyasztók vagy egy nyereségvágy által hajtott vállalat nyújtja az információt? 3. Konzisztens-e az információ a korábbi kutatásokkal? A drámai áttörések és izolált eredmények ritkák a tudományban. 4. Mások is meg tudták-e ismételni a kutatást? A megbízható bizonyítékok több helyről származnak. 5. Sok személy vizsgálatával történt-e a kutatás? A kis kutatások eredményei általában kevésbé megbízhatóak, mint a nagy kutatásoké. 6. És fordítva: több száz vagy ezer személy bevonásával történt a vizsgálat? A nagy mintákban az egészen kis különbségek is szignifikánsak lehetnek, és fontos különbségnek látszhatnak annak ellenére, hogy a gyakorlatban kicsi ezeknek a jelentősége. 7. A résztvevők egy kiválasztott populációt reprezentálnak? Ha igen, akkor az eredmények erre a populációra vonatkoztathatók. 8. Az információ korrelációs vagy kísérleti kutatáson alapul? A korrelációs vizsgálatok nem szolgálnak bizonyítékot ok-okozati következtetések levonására. 9. Ha az információ kísérletből származik, volt-e placebo csoport? Más változókat kontrollált-e a kutató? 10. Megbízható és érvényes mérőeszközöket használtak a függő és a független változó mérésére? 11. Ha a kutatás prospektív vagy retrospektív, kontrollálta a kutató a dohányzást, diétát, mozgást és más lehetséges közvetítő tényezőket? 12.Olyan következtetéseket vont le a kutató, ami összhangban van az eredményekkel? Brannon&Feist, 2009, 34.
Kulcsfogalmak • • • • • • • • • •
Torzítatlanság Megbízhatóság Kohorszkutatás Eset-kontroll kutatás Kísérletezés Független és függő változó RCT Vak és kettős vak elrendezés Hatékonyságvizsgálat Szignifikancia
• Hatásnagyság • Bizonyítékokon alapuló gyógyítás • Pszichoterápiák hatékonysága • Kvalitatív kutatás
