A PROSZTATARÁK BETEGTÁJÉKOZTATÓ
A prosztata és a prosztatarák A prosztata egy kis mirigy a férfi reproduktív (szaporító) rendszerben, körülbelül dió nagyságú és formájú. Közvetlenül a hólyag alatt található és körülveszi a húgycsövet. A prosztata választja ki az ondófolyadékot, amely az ejakuláció (magömlés) közben a spermát szállítja.
A rák olyan betegség, melyet a sejtek kontrollálhatatlan növekedése és osztódása jellemez. Sokszor ezek a sejtek összetömörülnek, és kialakul a tumor. Ezek a tumorok lehetnek jóindulatúak (nem rákos), vagy rosszindulatúak (rákos). A normális öregedési folyamat során sok férfinál 45 éves kor körül a prosztata növekedni kezd. Ez általában nem rákos folyamat, és jóindulatú prosztata hyperplasia-nak hívják. Ritkán veszélyezteti az életet, de olyan problémákat okozhat, mint a gyakori vizelés, vagy gyenge vizeletsugár. Gyakran a tumorok rosszindulatúak lehetnek, például invazívvá válnak és elpusztítják az egészséges szöveteket. Ennek késői tünete lehet – de nem jelent bizonyosan prosztatarákot – a gyenge vizeletsugár, az akadozó vizelés, vizelés közbeni fájdalom, vagy égető érzés, vér a vizeletben, vagy a vizelési képtelenség. A prosztatarák a világon a férfiak második leggyakoribb rákbetegsége, amit nagyon hatékonyan lehet kezelni, amennyiben korai szakaszban kerül diagnosztizálásra. A prosztatarák gyakran nagyon lassan növekedik, és sokszor évekig nincs semmiféle tünete. A prosztatarák korai felismerése a kulcsa annak, hogy a betegség leküzdésére megfelelő terápiát lehessen kialakítani. Amíg a rák csak a prosztatában van jelen, jó lehetőség van
végleges leküzdésére. Amikor azonban már a prosztatán kívülre is terjedt, nehezebb a kezelése. Általánosságban elmondható, hogy a férfiaknak egy meghatározott kor fölött rendszeres megelőző urológiai ellenőrzésen kellene megjelenniük. Nagy Britanniában és Spanyolországban a férfiak 50 éves kortól éves szűrővizsgálaton vehetnek részt. Németországban és Franciaországban 45 éves kortól ajánlják a szűrővizsgálatot.
A prosztatarák diagnózisa Általában különböző diagnosztikai eszközök kombinációját használják a magas diagnosztikai megbízhatóság érdekében. Prosztata Specifikus Antigén (PSA) A PSA egy olyan fehérje, melyet a prosztata termel. Ennek az emberi vérben levő koncentrációját mérik a PSA teszttel. Míg normál esetben a férfiak vérében alacsony PSA szintet lehet mérni (0-4ng/ml), az emelkedett érték kóros állapotot jelez, amely nem jelent egyértelműen prosztatarákot. Ez lehet jóindulatú megnagyobbodás, vagy gyulladás eredménye is. Amennyiben azonban a PSA szint magas, mindenképpen további klinikai vizsgálatokra van szükség. Rektális Digitális Vizsgálat (RDV) RDV vizsgálat során az urológus oly módon vizsgálja meg a prosztatát, hogy síkosított kesztyűs ujját a végbélbe helyezi és kitapintja a prosztatát a végbél falán keresztül. Mivel a végbél nagyon közel van a prosztatához, a mirigy elváltozásainak egy része kitapintható. Az RDV nagyon hasznos a prosztatarák észlelésében, de csak bizonyos tumorméret és elhelyezkedés esetén. Ellenkező esetben téves pozitív, vagy téves negatív eredmény születhet. Ezért ajánlatos, hogy ezt a vizsgálatot a PSA teszttel kombinálva végezzék el. Transzrektális ultrahang (TRUS) A prosztatát transzrektális ultrahang fejének a végbélbe helyezésével is láthatóvá lehet tenni. Ily módon az orvos pontos képet kap a mirigy szerkezetéről, alakjáról, méretéről. Biopszia és Gleason pontszám A biopszia során egy speciális tű segítségével kis mintákat vesznek a prosztata szövetéből. Ezeket a szöveteket mikroszkóppal megvizsgálják és a kapott eredményt a Gleason pontrendszer alapján osztályozzák (2-től 10-ig). Az eredmény egy olyan mérőszámot ad meg, amely megmutatja a szövettani különbséget a rákos és a normál sejtek között, és leírja, mennyire agresszívek a rákos sejtek. A prosztatarák megerősítésére a biopszia a legjobb, legpontosabb módszer.
A prosztatarák osztályozása A vizsgálatok eredménye alapján a tumorokat kiterjedésük szerint osztályozzák. Az osztályozás alapja a tumor mérete és elhelyezkedése. Jelenleg a következő TNM (daganat nyirokcsomók - áttétek) osztályokat határozták meg: T1 - a tumor nagyon kicsi, nem lehet RDV vagy TRUS módon detektálni T2 - a tumor már elég nagy ahhoz, hogy RDV-tal UH-gal vagy egyéb képalkotó módszerrel detektálják, de a folyamat a prosztata tokon belül van. T3/T4 – a tumor már a prosztata tokján kívülre terjedt N – N határozza meg az érintett nyirokcsomókat (0-3) M – M határozza meg az áttétek jelenlétét
A lokálisan kiterjedt prosztatarák kezelési lehetőségei A modern orvostudomány különböző kezelési módszereket kínál, melyeket egyedüli terápiaként, vagy egymással kombinálva is lehet alkalmazni, amennyiben szükséges. A megfelelő terápiát gondosan kell kiválasztani, figyelembe véve a betegség stádiumát, a beteg állapotát, a várható eredményességről és mellékhatásokról szóló orvos-beteg megbeszélést. A vizsgálati eredmények alapján az Ön orvosa Önnel meg fogja beszélni a megfelelő és alkalmazható terápiát. Aktív követés Mivel a prosztatarák gyakran kis helyen növekedik, az orvos nem biztos, hogy azonnali beavatkozást javasol, hanem ehelyett meghatározott időközönként végzett követést javasol. Ez a megközelítés alacsony kockázatú tumorral rendelkező betegeknél lehetséges, valamint gyenge egészségi állapotú idősebb betegeknél, hogy el lehessen kerülni a sebészeti, vagy hormonális kezelést. Amennyiben a tumor tulajdonságaiban bármilyen változás történik, az orvos azonnal beavatkozhat. Radikális prosztataeltávolítás (prosztatektómia) Ebben az esetben a prosztatát, az ondóhólyagot és a szerv-specifikus nyirokcsomókat sebészetileg eltávolítják (nyílt, laparoszkópos, vagy robot-asszisztált módon). A radikális prosztataeltávolítást alacsony, közepes, vagy magas rizikójú prosztatarák esetén is el lehet végezni, fekvőbeteg ellátás részeként. Hormonterápia Ez egy nem sebészeti eljárás, amely lelassítja a prosztatarák növekedését oly módon, csökkenti a szervezetben a tesztoszteron (férfi nemi hormon) szintet vagy kivédi annak hatását a prosztatarákos sejteken. Ez nem teljes gyógyulást hozó kezelés és gyakran kombinálják külső sugárterápiával. Külső (perkután) sugárterápia A sugárterápia során a ráksejtek magas sugárdózisnak vannak kitéve. A ráksejtek sokkal érzékenyebbek a sugárzásra, mint az egészséges szövetek. A külső sugárterápiának két fajtája van: 1. Külső sugárkezelés (EBRT) esetén egy úgynevezett lineáris gyorsító nagy energiájú fotonsugarakat bocsát ki célzottan a tumor szövetre. Ezt kb. 6-7 héten keresztül heti 5 napon keresztül végzik, ami gyakori kórházi bejárást igényel. 2. A Proton terápia esetén felgyorsított protonokat juttatnak a testbe, melyek az előirt dózist juttatják a tumor belsejébe. Ezt a kezelést is több, mint 20 alkalommal kell végezni. A külső sugárterápia mellékhatásait, mint a fáradtság, hasmenés, gyakori, nehezebb vizelés, az egészséges szöveteken áthatoló sugárzás hatásai okozhatják.
HDR brachyterápia A HDR brachyterápia, melyet „afterloading”-nak is hívunk, nem-radioaktív (inaktív) applikátoroknak (tűknek vagy műanyag tubusoknak) a prosztatába helyezésével történik, melyeket radioaktív sugárforrással töltenek fel pl. Ir-192. Általában két alkalomra van szükség, melyet 3-4 héten keresztül követ az EBRT. Permanens LDR brachyterápia – beültetés A permanens brachyterápia a legkíméletesebb kezelési módszer a prosztatarák korai szakaszában. Nemzetközi népszerűsége a 1990-es évek eleje óta nő, és mára általánosságban az egyik legkorszerűbb terápia. Ennek a kezelésnek a folyamán kis radioaktív I-125 implantátumokat (4,5 mm hosszú, 0,8 mm átmérőjű), úgynevezett „seed”-eket ültetnek a prosztatába. Minden „seed” meghatározott alacsony sugárdózist bocsát ki az őt körülvevő szövetbe, a prosztatán belül. A „seed”-eket egyenletesen behelyezve a prosztatába, a szervet az a meghatározott dózis éri, mely a ráksejtek elpusztításához szükséges. Mivel a sugárzás a radioaktív források körül alakul ki, a környező szövetek nem kapnak felesleges sugárzást, így nem károsodnak. Férfi kismedence szagittális képe - „seed” beültetés az LDR brachyterápia során
A folyamat a következő: -
A beteget érzéstelenítik és ultrahang fejet vezetnek a végbélbe A tervezőrendszer kiszámolja a „seed”-ek számát, valamint az beültetés pontos helyét a prosztata ultrahangos képe alapján. Garantálja az optimális dóziseloszlást, a környező szöveteket és szerveket minimális sugárzási veszélynek kitéve.
-
Az orvos behelyezi az implantációs tűket a prosztatába és beülteti a „seed”-eket. Az optimális behelyezést ultrahangon és fluoroszkópián keresztül folyamatosan figyelik. A teljes folyamat kb. 50-70 percet vesz igénybe. A kezelés után a beteg még aznap elhagyhatja a kórházat, és néhány nappal később már visszatérhet korábbi tevékenységéhez. Mivel a I-125 rövid felezési idejű, a beültetett „seed”-ek csak egy bizonyos időn belül bocsátanak ki sugárzást. Mivel a kibocsátott sugárzás alacsony energiájú (kis hatótávolságú), a testen kívül mért sugárzás értéke igen alacsony, a környezetre ártalmatlan.
A „seed” implantáció a prosztatarák korai stádiumában javasolt leginkább. A rákos szövet a prosztatán belül helyezkedik el, a következő diagnosztikai tulajdonságokkal: Gleason pontszám < 7 PSA < 10 T2, vagy alacsonyabb stádium, N = 0, M = 0 Prosztata nagyság < 50 cm3 Vizelet áramlási teszt: max. sebessége > 15 ml/s Az egyéni indikáció eltérhet a fenti értékektől a beteg állapotától függően. A prosztata „seed” implantáció hatékony és jól tolerálható módja a prosztatarák kezelésének. A korai stádiumban levő prosztatarák kezelésének eredményei a prosztata „seed” implantációnál, az EBRT-nél és a prosztataeltávolításnál összehasonlíthatóak. Az egyéb kezelési módszerekkel összehasonlítva, a prosztata „seed” implantációnak a következő előnyei vannak: -
Az orvosi beavatkozás után gyorsabb fizikai felépülés, beleértve az implantációt követő napon már mobilitást és gyors visszatérést a napi aktivitáshoz Rövidebb kórházi tartózkodás (gyakran ambuláns kezelésként végezhető) Minimális kezelési idő (csak egy alkalom) – a seed implantáció időtartama 50-70 perc A vizelettartás képesség, merevedési funkció és végbél funkció jobb megőrzése
A I-125 „seed” hossza 4,5 mm, átmérője 0,8 mm
Fluoroszkópiás kép a sikeres „seed” beültetés után
A kezeléstervező rendszer kalkulálja ki az ultrahang kép alapján a beültetendő „seed”-ek számát, valamint pontos helyét
A betegtájékoztatót az Eckert & Ziegler BEBIG GmbH, fordítását az Izinta Kft készítette. Az Eckert & Ziegler BEBIG GmbH termékeit Magyarországon az Izinta Kft forgalmazza (
[email protected]).
