A PROSECTURÁK (1.) KIALAKULÁSA ÉS F E J L Ő KÖZKÓR DÉSE B U D A P E S T SZÉKESFŐVÁROS HÁZ A I R A N 1942-ig (2). í r t a : Dr. K Á L L Ő A N T A L (Budapest) A kórházi
kórboncolások
kialakulása
A kórboncolások eredete Magyarországon is szétválaszthatatlanul összefolyik a sokkal régebben megkezdett és akkori ban állam orvostaninak nevezett hatósági boncolásokkal. H a t ó sági boncolások Magyarországon is elég régen folynak. Az első törvényszéki orvosok a borbélyokból (a régi chyrurgusokból) kerültek k i . Párkányi említi (3.), hogy a seborvosok tekintélyét nagyban emelte az 1656-i ,,praxis criminalis", amely elrendelte, hogy a törvényszéki eljárásoknál borbélyok legyenek a szak értők. Az első kórházi boncnoki ténykedések is állam orvostaniak voltak, lehet t e h á t mondani, hogy a kórházi boncolások a régi állam orvostani ténykedésből alakultak k i . Kórboncolásokat csak mintegy 100 éve végeznek Magyar országon. A megindulás az 1830-as évekre esik és Arányi (azelőtt Lostainer) Lajos fellépésével esik egybe, aki 1843/44-ben a kórbonctan rendkívüli előadó t a n á r a lett a pesti egyetemen. Ekkor saját költségén bérelt helyiségben, a mai Semmelweisu t c á b a n megindította az első magyar kórbonctani intézetet. I t t hat évig m ű k ö d ö t t , mígnem 1851/52-ben megnyílott az első egyetemi kórbonctani intézet. Ezekből az időkből származik az első száz magyar kórboncolás is, amelyekről Arányi Lajos az
Orvosi Tár I I I . folyamata 7. és 8. kötetének 3., 4. és 5. számában számolt be 1845-ben a következő cím alatt: „Dr. Arányi Lajos a kórbonctan rendkívüli tanárának szám hajlatának adása azon 100 boncolatról, amelyek általa először honunkban a kórbonctan legújabb szabályai szerint végre és pedig hol a városi, hol az egyetem, hol a katonai kórházak, hol meg nyert hullákon". magányhajlékbul M i n t ebből is láthatjuk, Arányi első 100 kórboncolása között városi kórházi esetek is voltak, sőt, mivel ezeket említi elsőnek, valószínű, hogy ezek voltak t ú l s ú l y b a n . Prosecturáknak nevez hető intézményekről azonban közkórházaknál ebben az időben természetesen még nem lehet beszélni, bár állam orvostani bon colások céljaira szolgáló helyiségek m á r a legrégibb hullaházak ban is voltak. Ezekről az állam orvostani boncolásokról érdekes régi jegyzőkönyvek is maradtak fenn kórházainkban. A Rókus kórház prosecturajának i r a t t á r á b a n ma is láthatók az 1843-tól 1874-ig ott végzett rendőrorvosi boncolások jegyzőkönyvei. Ezek k ö z ö t t n é h á n y a t (elsőként p l . az 1844 április 19-ről kelt. 16. s z á m ú jegyzőkönyvet) Arányi Lajos szerkesztette. Guszman (4) a régi János kórház pincéjében akadt rá az 1864-től 1876-ig végzett, budai hatósági boncolások jegyző könyveire (5). Ezek a jegyzőkönyvek túlnyomóan n é m e t nyel ven íródtak, de szórványosan vannak közöttük magyar nyelvűek is. Említésre méltó, hogy Arányinak minden jegyzőkönyve magyarul van írva, aminek az akkori, negyvennyolc előtti években igen nagy volt a jelentősége. De kórboncolásokat is biztosan végzett Arányi Lajos a kórházi hullaházakban. Ezt bizonyítja az 1853-ban a Zeitschrift für Natur- und Heilkunde I V . Jg. 15. számában közölt: „Über eine Androgynie in Stadt, Rochus Spitale zu Pest obducirt wurde" című dolgozat is. Az 1860/61 tanévben lett rendes t a n á r Arcinyi. Ekkor m á r a kórboncolások száma annyira felszaporodott, hogy egy fél év
a l a t t 100 boncolatról számol be a Gyógyászat 1861. évi kötetének 18., 19., 20. és 22. számában: „Az 1860/61-i tanév első felében végrehajlott 100 boneolatnak gyógy gyakorlati, törvényszék-orvostani és kórbonctani tekintetből átpillantott eredménye" c í m ű dolgozatában. Ezek között is biztosan nagy számban voltak városi kórházi esetek is. De m é g ekkor sincs a városi k ó r h á z a k b a n állandó kórboncnok és ezzel együttjáró önálló kórbonctani (prosecturai) működés. Az első ilyen i n t é z m é n y a Rókus k ó r h á z b a n j ö t t létre 1870-ben, amikor is a kórház mellett, de a t t ó l függetlenül megépült mai állapotában a S t á h l y utcában, a k ó r h á z új hullaháza és boncolóhelyisége. Az épület megnyitásakor a kórháznak m á r van úgynevezett „ideiglenes kórházi boncnoka" is Ajtay Sándor, az államorvostan professzora személyében. Az első városi köz kórházi prosector t e h á t Ajtay volt, a kórház mai boncoló helyi ségében elhelyezett felavatási, illetve megnyitási m á r v á n y t á b l a adatai szerint. 1870. február 12-től kezdve találunk jegyző k ö n y v e k e t az e m l í t e t t régi kötetekben. Az Ajtay idejéből szár m a z ó boncjegyzőkönyvek között azonban sok van, amelyeket Genersich írt. Úgy látszik, hogy Ajtay-t szükség esetén Genersich helyettesítette. Az ebből az időből származó boncjegyzőkönyvek azonban még szintén mind hatósági orvosi jegyzőkönyvek voltak. Az igazi, t e h á t állandó főorvosi működéssel biztosított kórboncnoki ténykedés 1871-ben veszi kezdetét, a pesti Rókus kórházban, Scheuthauer kinevezésével. Lényegében ettől kezdve lehet közkórházainknál külön kórbonctani működésről beszélni. A Szent Rókus k ó r h á z után 1885-ben a Szent István kórházban, 1898-ban az Üj Szent János k ó r h á z b a n és 1919-ben a Szent László kórházban létesít a főváros önálló prosecturát. Az egyes prosecturák ejlődéséről az alábbiakban kórházak szerint cso portosítva adok számot. Az egyes kórházakon belül a főorvosok ról és kiválóbb munkatársaikról, a prosectura céljaira szolgáló épületről és annak fejlesztéséről, az illető kórházhoz időközben t a r t o z ó fiókkórházakról, a prosectura forgalmáról, annak szef
mélyzetéről és a t u d o m á n y o s működésről emlékezem meg sorjá ban. A székesfővárosi közkórházi prosecturák ellátásában három időszakot lehet megkülönböztetni. Az első időszakban a székes fővárosi közkórházi prosecturák élén a kórbonctan mindenkori egyetemi t a n á r a i állottak. Ez az időszak a legrégibb időktől 1913-ig (Pertik haláláig, illetve Genersich nyugalomba vonulásáig) t a r t o t t . Ebben az időben a kórházi kórbonctani állomások való ban megfeleltek a prosectura fogalmának, mert elsősorban az egyetemi intézet és oktatás céljait szolgálták. A második, újabbnak nevezhető időszakban m á r nem a mindenkori pro fesszorok, hanem azok segédei töltik be a prosector-főorvosi állásokat. Ezzel a kapcsolat az egyetemi kórbonctani intézetek és a székesfővárosi prosecturák között némiképp lazul, a prosecturai ténykedés m i n d i n k á b b a kórház céljait kezdi szolgálni. A harmadik, legújabb időszak, a teljes önállósodás időszakának nevezhető, amikoris a prosecturák az egyetemi intézetektől teljesen függetlenül, kizárólag a kórház céljainak szolgálatába állottak. Az eddigiekből kitűnik, hogy általában a kórházak prosecturái a hullaházak keretén belül bontakoztak k i , s indultak fejlődés nek. Az első boncolásokat minden külön épületi és felszerelési a d o t t s á g nélkül a hullaházakban végezték. K é s ő b b a hulla házakban m á r külön helyiségek állanak a boncolások céljaira. Ezek képezik a kórházi prosecturák m a g v á t . Ezekben bonyo lítják le, eleinte különböző külső szakemberek, a különféle (hatósági és kórbonctani) boncolásokat. Még a későbbi fejlődés számára is, k ó r h á z a k b a n a hullaházak adják a keretet. Az első laboratóriumok is, a hullaház helyiségeiből s z a k í t t a t n a k k i . Sőt a fejlődés t o v á b b i fokozatai is m é g mind a hullaház keretein belül bontakoznak k i . A székesfőváros közkórházainak mai prosecturái is a hullaházakból alakultak k i . A fejlődésnek ez a módja természetesen k é t nagy hátránnyal j á r t együtt. Az egyik, hogy a mai közkórházi hullaházak a legtöbb helyen alig felelnek m á r meg céljaiknak, mert hiszen a prosecturák kialaku lása és fejlődése ezek rovására ment végbe. A másik, hogy a hullaházból kialakított prosecturák épületi adottságai sem felel5 O r v o s t ö r t é n e t i közi.
65
nek meg m i n d e n ü t t és teljesen céljaiknak. A prosecturák és a hullaházak teljes szétválasztása, m i n t erre később részletesebben is r á t é r ü n k , a jövő feladata. A régi adatokat k ö n y v - és irattári kutatások útján szereztem. Az újabb adatok gyűjtésében a R ó k u s kórházban Eiserth Pongrác, az István k ó r h á z b a n Zalka Ödön, a László k ó r h á z b a n pedig Várvédy János voltak különösen segítségemre. Sok bajom volt a m ú l t világháború éveire vonatkozó adatok megszerzésével. Ezen évek hivatalos feljegyzései, illetve könyvei ugyanis állítólag a háború után megsemmisültek. Szerencsére a hiányzó adatok legtöbbjére Entz Béla pécsi egyetemi kórbonctan-professzor emlékezett. Az adatok sorában mutatkozott h i á n y o k a t az ő segítségével tudtam csak pótolni. Szent Rókus
közkórhéiz
Proseclor-jőorvosok : Scheuthauer Gusztáv Pertik Ottó Goldzieher Miksa . . Entz Béla Wolff Károly
1871—1894 1895—1913 1914—1919 1919—1924 1926— (a munka megírásakor is)
M i n t m á r említettem, az első rendszeres boncnokfőorvosi működés a Rókus kórházban indult meg 1871-ben. A főorvosok sorát Scheuthauer professzor nyitja meg, aki külföldről haza térve 1870/71-ben a kórszövettan rendkívüli egyetemi t a n á r a és a Rókus kórház boncnokfőorvosa is lett. Nem sokkal ezután, 1878-ban Arányi Lajos nyugalomba vonult. Ekkor, az 1873/74-i t a n é v b e n lett Scheuthauer, mint rendes t a n á r , Arányi utódja az egyetemi kórbonctani intézet vezetésében. Scheuthauer mint kórházi boncnokfőorvos, kinevezésétől 1882-ig a hatósági bon colásokat is végzi. 1882-ben választották csak el a kórboncoláso kat a hatósági boncolásoktól. E t t ő l kezdve lehet t e h á t szigorú értelemben vett külön kórbonctani működésről beszélni. A h a t ó sági orvosi boncolások azért továbbra is a kórház prosecturáján
folytak, azonban azokat nem a kórházi boncnokfőorvos, hanem dr. Belky János, a törvényszéki orvostan helyettes t a n á r a végezte. 1890-től a hatósági boncolások végleg kikerülnek a prosecturák munkaköréből. E t t ő l kezdve a rendőri, illetve t ö r vényszéki boncolásra kerülő holttesteket a közkórházakból is az egyetem törvényszéki orvostani intézetébe kellett szállítani. Említésre méltó, hogy ezidőtájt többek k ö z ö t t Scheuthauer mellett m ű k ö d ö t t , mint a kórbonctani tanszék mellé rendelt segéd, dr. Babesiu Victor is, aki 1884/85-ben ( m i n t Babes Viktor) a kór szövettan rendkívüli t a n á r a is lett az egyetemen. Nem sokkal később szűkebb hazájába vonult, ahol 1888/89-ben a bukaresti egyetem professzora lett. Scheuthauer professzor a Rókus kórház prosecturáján csaknem egynegyed századon á t m ű k ö d ö t t , sőt 1890-től a R ó k u s kórház mellett az Üllői úti barak-kórház prosecturája teendőit is ellátta egész 1894 j a n u á r 28-án hirtelen bekövetkezett haláláig. Scheuthauer halála u t á n Pertik Oltó került a Rókus kórház prosecturajának élére, előbb mint meg bízott, majd 1895-től mint véglegesített. Pertik Ottó előzőleg, 1885-től. az f jllői úti új kórháznak volt a kórboncnok főorvosa (1, ott). Pertik 1913-ig m ű k ö d ö t t a R ó k u s kórház prosecturáján. Ekkor halt meg hosszas betegeskedés u t á n . Pertik helyére 1913-ban előbb mint helyettes, 1914 január 22-től pedig m i n t véglegesített boncnokfőorvos Goldzieher Miksa magántanár kerül. Godzieher 1919-ben Amerikába vándorolt k i . U t á n a , 1919 őszén, egy hétig Johan Béla, két hónapig pedig Huzella Tivadar volt ideiglenesen megbízva a prosectura vezetésével. 1919 végén a prosectura vezetését az időközben a pozsonyi egyetemmel Pestre jött Entz Béla veszi át. Entz Béla öt éven á t m ű k ö d ö t t a R ó k u s kórház prosecturáján. Ugyanitt tartotta a pozsonyi egyetem hallgatói részére a gyakorlati kórbonctani, előadásait is. Időközben a Pestre települt pozsonyi egyetem Pécsett nyert új elhelyezést. Az egyetemmel e g y ü t t Entz Béla professzor is Pécsre ment 1924 végén, — és ott folytatta egyetemi tanári működését. Entz Bélát a Rókus kórház prosecturáján az 1923 óta mint másodorvos ugyanott m ű k ö d ő Wolff Kéirolij követi, aki 1926 február 23-tól 1944-ben bekövetkezett haláláig állt a Rókus kórház prosecturájának élén. 5*
ó7
A Rókus kórház prosecturajának épülete m é g 1870/7í-ben épült. Az eredeti épület helyiségei a következők voltak : (6) Hullaház: Boncterem : Egyéb:
jegy /egy egy (egy <egy (egy
halottaskamra ravatalozó kétasztalos helyiség iroda prosectori dolgozó szoba konyhás lakás boncszolgának.
Az újabb időben, Wolff Károly főorvossága alatt, a ravatalo zásra és szolgalakás céljaira szolgáló helyiségekből n é h á n y a t laboratóriummá alakítottak á t , és az udvaron kísérleti állat istállókat építettek. 1942-ben a Rókus kórház prosecturája m á r a következő helyiségekből á l l : Hullaház:
Boncterem : Múzeum: Laboratórium : Kísérletiek: Könyvtár:
(egy hullakamra 12 rekeszes elektromos auto(matikus hűtőszekrénnyel /egy beszentelő egy háromasztalos helyiség \ egy külső |egy belső [négy kisebb / egy nagyobb (egy fotólaboratórium külön sötétkamrávaí t ö b b istálló az udvarban egy helyiség egy főorvosi szoba egy fürdő egy ügyeletes szoba egy főzőhelyiség
Í
A Rókus kórház prosecturájának 1881—1912-ig 1881—1942-ig
fiókjai:
a régi dologházi, illetve később Kis Rókusnak nevezett fiókkorház az előbb új dologházi, majd K ú n utcai fiók kórház
1917—1942-ig 1927—1942-ig 1934—1942-ig 1936—1942-ig
a Gyöngyösi úti szülőosztály a Madarász utcai csecsemő és gyermekkórház az Alföldi utcai szülő- és nőbetegosztály a B a k á t s téri szülő és nőbetegosztályból léte sült báró Eötvös Loránd radium- és röntgen intézet.
A R ó k u s kórház prosecturajának forgalmát az 1 sz. grafikon t ű n t e t i fel. A kimutatásból hiányzó adatokat nem sikerült megszerezni. A szf-i Szent Rókus 1885—1942-ig:
közkórház
prosectura jának
forgalma
2500Z250'-_ 3000Í750 1500 /£50 -_ íOOO750 -_ 500250O
'1
I I
I
I 1
I I
1 I
I
M I M I I ! ! I M I
1
I
I
S
Feltűnő:
I I N
I I
I
I
I J I I M
5}. .
I I
I
I
I [ M I I
§
elhalálozások száma boncolások száma kórszövettani vizsgálatok száma a biopsiás vizsgálatok számának nagymérvű növeke dése 1934-től.
A R ó k u s kórház prosecturájának személyzeti viszonyai a következőképp alakultak az idők folyamán: 1873-tól 1927-ben 1929-ben
1935-ben 1940-ben
a főorvos mellett egy segéd orvos is m ű k ö d ö t t a segédorvosi állás alorvosivá szerveztetett á t a Madarász utcai gyermekkórház terhére egy második másodorvosi (segédorvosi) állás szer veztetett az alorvosi állás végleges jellegűvé vált az Új Szent János kórház tüdősebészeti alor vosi állása a Szent R ó k u s közkórház pro sectura jához szerveztetett át.
1942-ben a Rókus kórház pro secturájának személy zete a következő volt :
I egy főorvos f Wolff Kéiroly) I egy végleges alorvos orvosok:; (Eiserth Pongrác) ) egy határidős alorvos J (Erdélyi Márta) egy segéd orvos (Platthy Endre) két laboratóriumi segéderő nem két boncszolga orvosok három t a k a r í t ó
A R ó k u s kórház prosecturáján mindig élénk tudományos működés is folyt. Az orvosi folyóiratokban, illetve üléseken publikált eredményeken kívül Scheuthauer majd Pertik professzor az érdekesebb boncolásokról rövid összefoglalásokban évenként beszámolt a közkórházak évkönyveiben is (7). Ugyanitt jelent meg a Scheuthauer mellett m ű k ö d ő Lovrich Józsefnek 1893-ban egy, a Pertik mellett működő Mmi'c7i-nek 1894-ben egy, Verebélynek 1900 és 1901-ben egy-egy, Makai-nak 1907-ben egy, Goldziehernek 1908-ban egy t u d o m á n y o s közleménye. A Ré>kus kórház prosecturáján m ű k ö d ő orvosok a Közkórházi Orvos társulat ülésein is sokszor szerepeltek. Pertik kilenc, Minich négy, Goldzieher öt, Wolff hat előadást, illetve b e m u t a t á s t t a r t o t t , részben másodorvosi, részben főorvosi minőségben. A legújabb időben, dr. Wolff Kciroly főorvossága alatt, különböző orvosi üléseken t ö b b előadás hangzott el, és számos tudományos köz-
lemény jelent meg hazai és külföldi szaklapokban a rák-statisz tika, a rádium sugárnak a daganatokra gyakorolt hatása, ,a különféle mérgezések, az arteriosclerosis, a prostatatúltengés. valamint a lépgyulladások pathológiája köréből Wolff Károly Tibor-tói. tól, Gaál Auréliá-tól, Eiserih Pongrác-tól, Romsauer Szent István Prosector
közkórház
főorvosok:
Pertik Ottó Genersich Antal Entz Béla Johan Béla Baló József Zalka Ödön
1885—1895 1895—1913 1913—1917 1917—1926 1926-1928 1928— (a munka megírásakor is).
A második prosectura a székesfőváros közkórházainál 1885ben létesül, amikor is megnyílik az előbb Üllői úti új kórháznak, később (1893-tól) pedig Szent István kőrháznak nevezett intézmény. Ennek első kórboncnok-/ó'oryosa Pertik Olló rend kívüli t a n á r lett, aki egyébként 1889/90-től a kórszövettan rendkívüli t a n á r a , Scheuthauer halála u t á n , 1894-től pedig a kórbonctan rendes t a n á r a lett a budapesti egyetemen. Pertik 1894-ig vezette a kórház prosecturáját, sőt közben, 1890-től a Fővárosi Bakteriológiai Intézet vezetését is rábízták. 1894-ben, az időközben elhalt Scheuthauer helyére k e r ü l t a Bókus-kórház prosecturájára. Pertik helyére az István-kórházba, 1895-ben, Genersich professzor j ö t t Kolozsvárról. Ugyanekkor, az 1894/95., t a n é v b e n az eddigi kórszövettani rendkívüli t a n á r i tanszékből I I . számú kórbonctani intézet lett. Az egyik kórbonctani intézet igazgatója Pertik, a másiké Genersich Antal lett, aki korábban Budapesten tanársegédeskedett, majd 1870-től Kolozsvárt volt a k ó r b o n c t a n professzora. Mindketten 1913-ig működtek a székesfőváros közkórházainál. Ekkor Pertik meghalt, Genersich pedig nyugalomba vonult.
Az István-kórház prosectura jának új időszaka 1913-ban kez dődik, amikor annak élére előbb m i n t helyettes, később pedig m i n t végleges főorvos Entz Béla került, aki csak a h á b o r ú kitöréséig m ű k ö d h e t e t t a prosecturán. Ekkor (1914 augusztus) katonai szolgálatra vonult be. Ezalatt helyettese Johan Béla volt. Entz Béla 1916 májusában újra átveszi a prosectura veze tését 1917 októberéig, amikor is az állatorvosi főiskolához nevezték k i professzornak. U t á n a a prosectura vezetését Johan Béla egyetemi m a g á n t a n á r vette á t , és nyolc évig vezette a prosecturát. Baló József előbb segédorvos, majd alorvos, k é s ő b b pedig adjunctus volt a prosecturán 1926 február 27-ig, amikor is Johan Béla lemondásával a prosectura élére került. Baló József valamivel t ö b b mint két évig vezette a prosecturát, 1928 április l - i g . Ekkor a szegedi egyetem kórbonctani tanszékére került. Baló József távozásával a prosectura élére 1928 július 4. én az ott m á r 1921 óta másodorvosként dolgozó Zalka Ödön k e r ü l t , aki a prosecturát a munka megírásakor is vezette. A prosectura épülete állott: (8)
Hullaház :
eredetileg a következő
helyiségekből
egy hullakamra egy élesztési kísérletekre szánt szoba egy beszentelő kápolna
Boncolásra
egy boncolóterem \ egy orvosi szoba Egyéb célokra: I egy szolgalakás A prosecturát 1924-ben, Zalka Ödön főorvossága alatt, moder nizálták és bővítették. Ekkor, az addig egyéb célokra foglalt emeleti helyiségeket is a prosectura szolgálatába á l l í t o t t á k , miáltal nemcsak forgalmát, hanem épületi adottságait tekintve is ez lett a székesfőváros közkórházainak legnagyobb pro secturája. Ezidőtájt épültek a prosecturák mellett, de a t t ó l különállóan, az állatistállók is. Az á t é p í t e t t prosectura helyiségei 1942-ben a következők voltak:
Hullaház:
kegy hullahütő •két r a k t á r Boncolásra: egy kétasztalos boncterem Laboratórium : öt helyiség Állatkísérleti egy különálló épület a prosectura mellett helyiségek : Egyéb célokra:4két előtér íegy várószoba Az István-kórház prosecturájának
fiókjai:
1911—1932-ig a Telepy utcai fiókkórház 1913— 1935-ig a B a k á t s téri szülő- és nőbetegosztály 1914— 1924-ig a Zita-kórház 1932-től az összeállítás megírásáig a „ H o r t h y Miklós" kórház. Az István-kórház prosecturájának forgalmát szemlélteti.
a 2. sz. grafikon
Az István-kórház prosecturájának személyzeti következőképp alakultak az idők f o l y a m á n : 1903-ban 1919-ben 1921-től 1923-ban
1933-ban
1935-ben
fiók-
viszonyai
a
a főorvos mellé egy segédorvosi állást is szerveztek a segédorvosi állás alorvosivá minősíttetik az alorvos mellett segédorvos is m ű k ö d i k az alorvosi és segéd orvosi állás mellé a pro sectura átmenetileg (1926-ig) egy adjunctust kap a „ H o r t h y Miklós" fiókkórháznak az I s t v á n kórházhoz csatolása u t á n a prosectura a meg sokasodott m u n k á k r a tekintettel egy második segédorvosi állást kap az alorvosi állás véglegessé minősíttetik.
= elhalálozások száma = boncolások száma — — — = kórszövettani vizsgálatok száma Feltűnő: a forgalom egyenletes emelkedése 1937-ig és a boncolási százalék fokozatos javulása 1942-ig.
orvosok
1942-ben a prosecturán működtek :
,
nem orvosok
egy főorvos Zalka Ödön) egy alorvos (Martos Jenő) két segéd orvos (Bizza Piroska és Csornai/ Margit) két laboratóriumi segéderő egy jegyzőkönyvező egy altiszt két ideiglenes szolga két hullaszállító
K ü l ö n k i kell emelni az István-kórház prosecturájának mindenkori jelentékeny és figyelemre méltó tudományos tevé kenységéi. A régieknek a Bp. Szf. Évkönyveiben és a Köz kórházi Orvostársulat ülésein kifejtett jelentékeny t u d o m á n y o s működése (pl. Genersich maga 19 előadást tartott) mellett az újabb időben Baló József főorvossága alatt megjelenik az I s t v á n kórház prosecturajárói az I . számú intézeti t u d o m á n y o s k i a d v á n y is „A Székesfővárosi Szent István közkórház prosecturájának közleményei" címen 1928-ban. Ez a k i a d v á n y 21 dolgozatot tar talmaz Baló József, Zalka Ödön és mások tollából, a legnevesebb hazai és külföldi folyóiratok publikatiójának különlenyomataiként. Zalka elődeihez méltó eredményekkel folytatja a prosectura t u d o m á n y o s munkálkodását, amennyiben 1933-ban kiadja a „Székesfővárosi Szent István közkórhciz prosecturái óinak közle ményei" I I . sz. kötetét. Ebben 37 dolgozatot találunk Zalka Ödön, Lehotzky Tibor, Mansfeld Ottó és Lőrincz Ferenc, Bodon György, Dudits Andor, Habán György. Baló József, de Chatel Andor és több amerikai vendégorvos tollából neves külföldi és hazai folyóiratok különlenyomataiként. A prosectura második k i a d v á n y a óta az összeállítás elkészüléséig 57 dolgozat jelent még meg a prosecturáról külföldi és hazai folyóiratokban. Uj Szent János
közkórház
Prosector főorvosok : Minich Károly 11898—1934 Borsos Nachtnebel Ödön . . . . 11934—1936 (a munka 1937— Kalló Antal 1! megírásakor is). A harmadik önálló prosectura a Székesfőváros közkórházainál az 1898-ra Budán felépült és megnyílt Üj Szent János közkórház ban létesült. Ennek első kórboncnok-/ó'oryosa Minich Kéiroly volt. 35 évig, 1934 március 31-ig volt a János-kórház kórboncnokfőorvosa, és emellett a budapesti törvényszék szakértői teendőit is ellátta. 35 évi, megszakítás nélküli szolgálatával 1942-ig Minich Kéiroly állott a legtovább a főváros szolgálatában mint
kórboncnok-főorvos. Minich Károly-t 1934 június 1-től Borsos Nachtnebel Ödön követte. Alig t ö b b , mint k é t évig (1936 szep tember 15-ig) állott csak a János-kórház prosecturájának szol g á l a t á b a n . Ekkor a debreceni egyetemre, a kórbonctani tan székre került. 1937 májusától dr. Kalló Antal lett a J á n o s k ó r h á z prosecturájának főorvosa. Az Új Szent J á n o s kórházhoz megnyitásától 1932-ig a régi Szent János-kórház, e munka megírásáig pedig a Szent Margit közkórház is hozzátartoztak, m i n t fiókkórházak. Az Új Szent János-kórház prosecturája 1898-ban épült, m i n t „boncoló és hulla-ház". Az alápincézett földszintes épület ekkor a következő helyiségekből á l l o t t : (9). f egy hullakamra ) egy öltöztető
a pincében
földszinten
Az épület eredetileg központi légfűtésre volt beállítva oly képpen, hogy a pincében egy fűtőkamrából kürtőkön j u t o t t a meleg a helyiségekbe. Ez azonban nem nagyon v á l h a t o t t be mert később a kályhafűtésre t é r t e k á t . A pincében elhelyezett hullaházból a hullákat kezdettől fogva liften szállították a föld szintre. A liftből a hullák a prosectura központi folyosóján keresztül jutottak tolókocsin a boncterembe, ami igen célszerűt len megoldás volt, mert a hozzátartozók és az osztályos orvosok is i t t közlekedtek. A prosecturát 1937 1940 k ö z ö t t a régi épület adta lehetőségek h a t á r a i n belül Kalló Antal teljesen modernizálta. A régi kicsi, egy boncasztalos boncterem helyett a prosectura szolgálatába állította az évek óta kórházi r a k t á r n a k használt régi ravatalozó
helyiséget k é t új boncasztallal és k é t preparáló asztallal. Ez által az új boncteremben öt makroszkópos munkahely létesült, a m i a kórház boncolási forgalmának zavartalan ellátását biz tosította. A hullalift aknáját közvetlenül a boncterembe mélyí t e t t é k , ezzel a hullák szállítása a pincében elhelyezett hulla házból a boncterembe közvetlenül, a folyosón t ö r t é n ő áttologatás nélkül történhetett. Az átalakítással a hullaház lehetőségig szeparáltatott a prosecturától, amennyiben a prosectura folyo sójának a pincehelyiségekbe vezető lépcsőháza a prosectura felől ajtós üvegfallal záratott le. I l y m ó d o n nemcsak a prosectura különült el teljesen a hullaháztól, hanem a lépcsőházban a hozzá tartozók részére egy teljesen különálló váróhelyiség is létesült, egész külön bejárattal. Ezzel biztosíttatott, hogy a hozzátarto zók a hullaháztól és a prosecturától teljesen függetlenül intéz hetik dolgaikat az ügyeletes altiszttel. A régi boncteremből egy nagy histotechnikai laboratórium létesült. A régi kicsi és céljá nak meg nem felelő histotechnikai laboratóriumból fotólabora t ó r i u m lett, közvetlenül mellette külön sötétkamrával, amely a szomszédos folyosórészből s z a k í t t a t o t t k i . K é t régi és kicsiny ségénél fogva mindenre alkalmatlan szobából a mellette levő helyiségekkel egybeszakítva k é t nagy új laboratórium létesült, egyik ún. közös dolgozónak, a másik a határterületeken (kór vegytan, bakteriológia, serológia stb.) felmerülő különleges m u n k á k és kutatások részére ( k u t a t ó laboratórium). Egy régi, ún. orvosi szobából irattár és iroda lett a különböző írásbeliés írógépmunkák végzésére és a jegyzőkönyvek és leletek cél szerű és könnyen kezelhető t á r o l á s á r a . Az alagsorban a hűtő mellett egy kórszövettani készítménytár, mellette pedig egy nagyobb helyiségben egy új m ú z e u m létesült. Közvetlenül a hozzátartozók helyisége mellett az alagsorban k é t helyiség az altisztek és az ügyeletes céljait szolgálja. K é t r a k t á r n a k nevezett, de semmire nem használt helyiségből állatistálló, egyből pedig á l l a t m ű t ő lett. A hullaöltöztető mellett külön ajtóval közvet lenül az udvarra egy helyiséget a beszentelések céljaira állítottak. A t ö b b részletben átalakított prosectura 1942-ben a követ kező helyiségekből állott:
/egy hullakamra, 15 rekeszes elektromos I automatikus hűtővel Hullaház: ! egy hullalift ' egy öltöztető egy beszentelő egy váró a hozzátartozók részére Boncterem : egy nagy négy asztalos helyiség { egy makroszkópos Múzeum : j egy kórszövettani f egy histotechnikai laboratórium Laboratorium ok J egy közös dolgozó ( egy k u t a t ó laboratórium [ egy fotólaboratórium külön sötétkamrával Állatkísérleti I k é t kisebb állatistálló helyiségek : / egy állatműtő / egy k ö n y v t á r \ egy iroda Egyebek : j egy főorvosi dolgozó ' k é t helyiség altisztek részére előtérrel Megjegyzendő, hogy mindezek a jelentős átalakítások minden külön segítség nélkül, kizárólag a folyó rendelések során az évi átalányokból, illetve a kórház évi tatarozási költségeinek egyízben fennmaradt kisebb m a r a d v á n y á b ó l eszközöltettek. E z é r t is tartott az átalakítás soká. Az így létesült helyiségekkel a prosectura épületi hibái a lehetőséghez képest kiküszöböltettek. Az épület azonban még így sem felelt meg tökéletesen a céljának. A hullaház hibáin, külön állatistállók hiányán, az átalakítással sem lehetett segíteni. Ezeket csak újjáépítéssel vagy legalábbis jelentős hozzáépítéssel lehetett volna megoldani. A teljes át-, illetve újraépítés terve egyébként m á r évekkel a h á b o r ú előtt felmerült, s volt r á némi költségfedezet is. Szak szempontból azonban egyik sem volt kielégítő. Kalló Antal főorvos Karádi Tivadar alorvossal a terveket többször is átdol gozta, és több új alternatív tervet is terjesztett az illetékesek elé egy modern központi kórházi pathológiai állomás építésére.
Az Üj Szent János-kórház prosecturajához, megalakulásától 1932-ig, a régi Szent János-kórház, az összeállítás elkészülésekor pedig a Szent Margit fiókkórház is hozzátartozott. A Szent János közkórház prosecturájának forgalmát a 3. sz. grafikon t ü n t e t i fel. A szf-i Szent János 1898—1942-ig
közkórház
prosecturájának
forgalma
1
2soo _ £250 ~ 2000 1750 ~
»,
1500 -
IV
m
/250 \
.
/
'*' ''•./"\/
/000-
= elhalálozások száma = boncolások száma — — — — — == kórszöveti vizsgálatok száma Feltűnő: az általában alacsony boncolási százalék ennek, javulása és a forgalom növekedése 1933-tól. A Szent János közkórház személyzeti viszonyai, m i n t az alábbi összeállításból kitűnik, csak az ú j a b b időkben közelítették meg a t ö b b i fővárosi prosecturáét. A Szent János közkórház prosec turáján: 1903-tól
a főorvos mellett egy segédorvos m ű k ö d ö t t
1934-től 1937- től 1938- tól
ideiglenesen, véglegesen egy alorvosi állást is kap a prosectura. a meglevő, egy laboratóriumi segéderő m ellé főleg gép-gyorsírásra, egy másik is kerül.
Az altiszti m u n k á k a t 1928-ig véglegesen kinevezett altiszt (boncmester), attól fogva 1942-ig pedig csak ideiglenes (előbb kettő, majd később három) boncsegéd (mint pavillonos) látja el.
1942-ben a Szent J á n o s kórház prosecturáján m ű k ö d tek :
. egy főorvos (Kalló Antal) ( ) e g y alorvos (Karácli Tivadar) ) egy segédorvos (ideiglenesen, i * m i n t helyettes Antal Pál) I nem \ k é t laboratóriumi segéderő orvosok : / 3 ideiglenes boncsegéd o r v o s o k :
A Szent J á n o s közkórház prosecturájának tudományos működése meglehetősen szerénynek m o n d h a t ó . De nem is lehetett m á s , mert a régi épületi, felszerelési és egyéb adottságok nem is t e t t é k volna lehetővé a többi székesfővárosi prosecturáéhoz hasonlít h a t ó t u d o m á n y o s működést. A prosecturának 33 éven á t volt főorvosa Minich Károly fentiek és nagy törvényszéki elfoglaltsága ellenére mégis dolgozott t u d o m á n y o s a n is. A székesfővárosi közkórházi évkönyvekben a prosectura érdekesebb eseteiről évenként megjelenő publikáción kívül mind tőle, mind a t ö b b m i n t k é t éven á t utódjától Borsos Nachtnebel Ödöntől t ö b b tudo m á n y o s dolgozat jelent meg különböző hazai és külföldi folyó iratokban. Az 1937—1939. évek között majd minden időt, ami a rutin munka ellátása u t á n fennmaradt, a prosectura modernizálásával járó organizációs tevékenység k ö t ö t t le. A sok fáradságos szer vező munka eredményeként az első világháború végére m á r a t u d o m á n y o s munka feltételei is jobbak lettek. Ennek volt köszönhető, hogy ezekben az években m á r a János-kórház prosectura járói is megjelent hazai és külföldi szaklapokban 12 közlem én v.
A Szent László
közkórház
Ernő
1919_1927 1927— (a munka megírásakor is).
Prosector főorvosok : nemes Balogh Bézi István
A negyedik önálló székesfővárosi közkórházi prosectura a Szent László közkórházban alakult k i 1919-ben, amikor Balogh Ernő dr. kerül, m i n t önálló főorvos a prosecturára. Kórboncolá sok természetesen m á r sokkal korábban is folytak a László, illetve azelőtt (1894-ig) barakkórbázban, ezeket a boncolásokat azonban a Rókus-kórház prosecturája látta el. Balogh Ernő 1927 őszéig volt a prosectura főorvosa, mikoris a szegedi egye temen a kórbonctan professzora lett. Balogh Ernő u t ó d a a prosectura akkori adjunctusa, dr. Bézi István lett, aki 1927 december 2-től vezette a k ó r h á z prosecturáját. A Szent László kórház prosecturájának új korszaka az önálló sággal, Balogh Ernő vezetésével kezdődik, amikoris az egész prosectura teljesen modernizáltatott. Eredetileg a László kórház prosecturája egy földszintes épületből állott, amelyben a következő helyiségek voltak: (10) Hullaház :
Boncolásra
f egy ^ egy \ egy i egy
öltöző raktár boncterem bonctermi előszoba
Ennek átalakításával és a laboratóriumi épület hozzákapcso lásából létesült a Szent László kórház modern prosecturája. Ez két épületből állott. Az egyik épületben volt a hullaház és a boncoló, a következő beosztás szerint: Hullaház:
Boncolásokra : G Orvostörténeti közi.
egy tizenegy rekeszes egy t ö m e g egy kétasztalos boncterem
hűtővel
81
egy nagy, tanteremnek is használható' Múzeumiak :
Egyél) :
\ helyiség egy formalinszoba egy csontkamra i egy előszoba < egy altiszti ügyeleti szoba / egy fürdőszoba
A másik épületben nyertek elhelyezést a laboratórium o k a következő helyiségekkel: L egy szövettani Laboratóriumok : ! egy szövettani irodának is használva / egy sötétkamra ' egy főorvosi szoba Egyebek : \ k é t előszoba J egy fürdőszoba l két mosogatóhelyiség
r
Megjegyzendő, hogy a László-kórház prosecturája 1929-ig az összes laboratóriumi vizsgálatokat, attól kezdve pedig, az összeállítás elkészüléséig a bakteriológiai vizsgálatokat is végezte. A Szent László közkórház prosecturája hoz fiókkórház nem tartozott, forgalmát a 4. sz. grafikon szemlélteti. A Szent László közkórház prosecturájának személyzeti viszo nyai a következőképp alakultak: a főorvos mellett egy, időnként két segéd 1919-től orvos, (illetve átmenetileg adjunctus) 19^8 tói l° (ül. átmenetileg adjunctus), és egy segédorvos m ű k ö d ö t t 1940-től az alorvosi állást véglegessé minősítették. a
r v o s
1942-ben a Szent László kórház pro secturáján m ű k ö d t e k ' orvosok
S
egy főorvos (Bézi István) egy végleges alorvos (Vcirvédy János) egy segédorvos (Radnay Béla} í egy laboratóriumi segéderő l egy gépíró f négy ideiglenes szolga
A szf-i Szent László közkórház 1888—1942-ig:
Feltűnő:
prosecturájának
forgalma
= elhalálozások száma = boncolások száma = kórszöveti vizsgálatok száma az általában nagyon jó boncolási százalék.
Az önállósodás óta a László-kórház prosecturáján is élénk tudományos munkálkodás folyt, amit Balogh Ernő főorvos n d í t o t t el és utódja, Bézi István folytatott szép eredményekkel, amennyiben kinevezése óta — a munka megírásáig — tőle és m u n k a t á r s a i t ó l összesen 65 t u d o m á n y o s dolgozat jelent meg. Az egyes k ó r h á z a k forgalmának 1. az 5. sz. grafikonon.
6*
83
A szf-i közkórházak a) A Szent István
b) A Szent Rókus
prosecturái
forgalmának
közkórház forgalma :
közkórház
forgalma:
= elhalálozások száma =
boncolások száma
=
kórszöveti vizsgálatok száma
összehasonlítása c)
1885—1942-ig
A Szent János
közkórház
d) A Szent Lcíszló közkórház
Feltűnő:
forgalma:
forgalma:
a László-kórház legjobb, a János-kórház legrosszabb boncolási százaléka, t o v á b b á a forgalomnak nagyobbmérvű egyenletes növekedése az István-kórházban 1937-ig, kisebbmérvű növekedése a János-kórházban 1933-tól és a biopsiás vizsgálatok számának nagyobb mérvű növekedése a Rókus-kórházban 1934-től.
A székesfővárosi küzkórhéizi prosectiircik eddigi és jövő tovcibbi fejlődésük iránya.
hivatéisa,
A székesfővárosi közkórházi prosecturákat a m ú l t század harmincas éveiben az Arányi fellépésével Magyarországon is megindult morphológiai (kórbonctani) irányzat hozta létre. A cellularis pathológia kibontakozásával a kórboncolásokat a mindennapos orvosgyakorlat sem nélkülözhette, ezért m á r 1870-ben a Rókus-kórházban, majd később a többi székesfővárosi kórházakban is külön kórboncnokot nevez k i a főváros a gyakor lati osztályos orvosi ténykedések t u d o m á n y o s t á m o g a t á s á r a . M i n t láttuk, a székesfőváros közkórházainak ezen első kórboncnokai a mindenkori egyetemi kórboncnok-professzorok voltak, akik egyetemi m u n k á j u k mellett mellékesen l á t t á k el a kórboncnoki funkciókat a székesfőváros közkórházaiban. Munkáju kat nem külön erre a célra szolgáló osztályon, hanem a kórház hullaházában végzik. Épp ezért eleinte nincs is a közkórházaknál külön kórszövettani laboratórium, a felmerülő ilyen természetű m u n k á k a t az első prosectorok az egyetemi intézeteikben végzik. Csak jóval később, a kórszövettani vizsgálatok számának nagyobb emelkedése u t á n kezdenek el a hullaházak különböző erre alkal mas helyiségeiből kezdetleges kórszövettani laboratóriumokat beállítani. Amikor m á r a közkórházi hullaházak laboratóriumok kal is rendelkeznek, a kórszövettani vizsgálatok mellett egyéb nagyobb laboratóriumi (bakterio-serológiai, kórvegyi) vizs gálatok végzésével is mind gyakrabban keresik meg a prosecturát. í g y a fejlődés során a közkórházi hullaházakból lassanként központi pathológiai (kórbonctani és laboratóriumi) állomások alakultak k i . Ez jelentette a fejlődésnek azt a fázisát, amely ben 1942-ben a vidéki közkórházaink voltak (5. grafikon). A fejlődés második fázisában, a laboratóriumi vizsgálatok számának nagyobbmérvű emelkedésével merült fel a szüksége az úgynevezett laboratóriumi m u n k á l a t o k különválasztásának. Ennek folyam anyaképpen a székesfőváros különböző közkór házaiban más-más időben felállításra kerülnek az önálló köz ponti laboratóriumok. Ettől fogva a prosecturák kizárólag kór bonctani és kórszövettani tevékenységet folytatnak. A második
•világháború végén a fejlődésnek ebben a fázisában voltunk. A következő várható lépés a prosecturák teljes leválasztása a hullaházaktól, másszóval a hullaházi és a prosecturái m u n k á k teljes épületi és esetleges személyzeti elkülönítése. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni azon t é n y t , hogy a székesfőváros közkórházainak prosecturái tulajdonképpen idegen fészekben, a hullaházakban fejlődtek mai állapotukig, ami mindkét intézményre káros következményekkel j á r t . A z eredeti hullaházi épületekből a hullaház céljaira m á r alig maradt valami, a prosecturák viszont továbbfejlődni a hulla házak rovására legtöbb helyen mái- nem tudtak. A prosecturák fejlődésével állandóan kisebbedő hullaházak az időközben meg növekedett forgalom lebonyolítására lassanként alig voltak alkalmasak. Együttes elhelyezésük eddig sem volt szerencsés, .s jövőben pedig még kevésbé lesz kívánatos. K é t egymástól merőben különböző intézmény és munkakör. Az egyik, a hulla ház kimondottan adminisztratív természetű ügykör, ami semmi féle orvosi ténykedést nem k í v á n . A másik, a prosectura, k i mondottan orvosi osztályos ténykedés, aminek a hullaházhoz csak annyi köze van, hogy a boncolásra kerülő tetemeket onnan kapja, illetve oda adja le. Ez azonban nem vonja maga u t á n sem az egy épületbe való elhelyezés, sem az egységes személyzet szükségességét. Legfeljebb kívánatos, hogy a k é t épület egymás hoz közel és esetleg közvetlen folyosós összeköttetésben legyen, mint azt a ,,Magyar K ó r h á z " - b a n közölt egyik közleményemben részletesebben kifejtettem (11.). A hullaház és a prosectura teljes kettéválasztása t e h á t a jövő feladata a székesfőváros közkórházainál. A székesfővárosi közkórházi prosecturák csak így válnak majd igazán kórházi kórbonctani intézetekké, illetve osztályokká. Ha a közkórházi prosecturák távolabbi fejlődési lehetőségeire is rá akarnánk mutatni pár szóval, akkor érinteni kell a kórház ü g y fejlődését általában. A kórházak különböző osztályainak pavillonszerű elkülönítése a m ú l t század végén, illetve száza dunk elején volt divatban. Ez a különböző kórházi gyakorlati szakmáknak ugyanolyan szétválasztódása volt egymástól, m i n t a laboratóriumi m u n k á k kiválasztódása a kórházi prosecturái
m u n k á k b ó l . A fejlődés iránya azonban m á r évtizedek óta m á s i r á n y t vett. A gyakorlati szakmák a teljes specializálódás u t á n ismét a szoros összetartozás, illetve összedolgozás szükségére jöttek r á . E z é r t a modern kórházépítészet a pavillonrendszert ma m á r t ú l h a l a d o t t n a k tekinti, és az úgynevezett blokkrendszer mellett foglal állást, amelynél az orvosi működés tökéletes specializáltsága mellett a teljes összeműködést is biztosító, minél tökéletesebb összeépítés újból az alapelv. Ügy látszik, hogy ez lesz a fejlődés iránya a kórházi elméleti orvosi szakmá kon is. A szétválasztódás u t á n máris érzik e téren is a szüksége annak, hogy a kórházi orvostheoretikusok ne egymástól teljes elkülönülésben, hanem egymást t á m o g a t v a fejthessék k i a gya korlatra nagyjelentőségű működésüket. Ü g y látszik, hogy a közkórházi elméleti orvosi működés szempontjából is a blokk rendszeré a jövő, amelynél a tökéletes specializáltság biztosí tottsága u t á n , az összedolgozás is újra biztosítva lesz. Ezt a Magyar K ó r h á z fentebb hivatkozott, számában szintén rész letesebben is kifejtettem, r á m u t a t v á n arra, hogy a hullaházak és prosecturák szétválasztása u t á n vagy esetleg m á r azzal egy idejűleg k í v á n a t o s volna a közkórházi prosecturákat és központi l a b o r a t ó r i u m o k a t a központi kísérleti állatistállóval és a köz ponti kórházi k ö n y v t á r r a l összevéve nagyobb központi pathológiai állomásokká szervezni, amelyben a kórbonctani és labora tóriumi m u n k á k mellett az egész kórház t u d o m á n y o s törekvései is központosán j u t n á n a k hajlékhoz. A központosítással nagy gazdasági előnyök járnának, és a kórház t u d o m á n y o s törekvései számára jobb, nagyobb és általánosabb lehetőségek nyílnának. Mint ebből a t a n u l m á n y b ó l is minduntalan kiérezhető, a közkórházi elméleti orvosi intézmények nemcsak a minden napos gyakorlati munka t á m o g a t á s á v a l , hanem még inkább a kórház t u d o m á n y o s törekvései szempontjából bírnak nagy jelentőséggel. Sőt sokszor ezek a m e n t s v á r a i a kórházi tudo mányosságnak. Nélkülük a gyakorlati szakmák működése a megfelelő színvonalat el sem érhetné, az anyag pedig nem vál hatna t u d o m á n y o s a n is értékelhetővé. A fejlődés e tekintetben mind nagyobb és nagyobb igényeket is t á m a s z t . Valószínű, hogy a kórházak legtöbbjének eljövendő fejlődésében, minden
m á s szempontot megelőzve, elsősorban az elméleti orvosi léte sítmények fejlesztésének lesz döntő szerepe. (Lezárva 1942-ben.) JEGYZETEK 1. A prosectura elnevezést csak szokásból használom, holott ez ma már nem helyes elnevezése a kórházi kórbonctani és kór szövettani intézményeknek. Prosecturának eredetileg a prosectorok munkahelyét nevezték. Prosectorok vagy előboncolók pedig azok voltak, akik a bonctani szakok egyetemi okta tásaihoz az anyagot előkészítették. Később az elnevezést át vitték a kórházi kórbonctani működésre is, mert kezdetben ezek is tényleg teljesen az egyetemi intézetek, illetve az egye temi oktatás céljait szolgálták. Ma már azonban, amikor a közkórházi prosecturák mind külföldön, mind nálunk is teljesen önálló osztályokká fejlődtek, a prosectura elnevezés tulajdon képpen idejét múlta és helytelen. Helyette kórházi kórbonctani és kórszövettani vagy pathologiai osztály, illetve intézet el nevezés indokolt. 2. A munka 1942-ben készült a főváros egészségügyi osztályának felszólítására a „Budapest Székesfőváros Kózkórházainak É v könyve" című, és az első világháború folyamán megszűnt időszaki kiadvány újbóli megindításának elhatározása alkal mából. 3. Párkányi: Magyar orvosok és orvostudomány a X V I I . század ban. Székesfehérvár, 1913. 4. Guszman József: A budai régi Szent János-kórház krónikája. Budapest, 1923. 5. A jegyzőkönyvek ez idő szerint a János közkórház prosecturá jának tulajdonában vannak. 6. Bp. főváros „Szent R ó k u s " közkórházának évkönyve az 1874 — 1882. évekről. (A fővárosi közkórházi évkönyvek első kötete. Megjelent 1885-ben.) 7. Ezekből 27 kötet jelent meg a székesfővárosi kórházak 1874 — 1914 közötti működéséről. Kiadása az első világháborúban megszűnt. 8. Bp. főváros balparti közkórházainak évkönyve 1883 — 1888. (A fővárosi közkórházi évkönyvek második kötete.) 9. Bp. Szf. közkórházainak évkönyve. 1898. 154. o. 10. Bp. Szf. Közkórházainak Évkönyve 189.3. 11. „Magyar K ó r h á z " 1937. V I . 10.
