KAP Karaván Hargita megyében Vidékfejlesztési konferencia, vásár és ajó gyakorlatok bemutatása A Közép-Kelet Európai Vidékfejlesztő Központ tapasztalat- csere látogatása Csíkszeredán 2009.április 2-5.között A program hivatalos része április 3-án a Hargita Megyei Tanács nagytermében kezdődött: Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte a konferencián megjelent szakembereket ,gazdálkodókat. Bevezetőjében kiemelte: fontos kérdés hogyan tudunk továbbmenni és folytatni a Közös Agrárpolitikai Karaván áltál elindított folyamatot. Ma leginkább szemléletváltásra lenne szükség ahhoz, hogy változzanak a dolgok. Várjuk a decentralizációt, amelyre ígéretet kaptunk, s akkor önkormányzati szintre kerülnek a döntések. Nagyon fontos, hogy a különböző ágazatokban összefogjanak a gazdák, egyesületeket, szövetségeket alakítsanak. Mátéffy Mária beszámolójában részletesen bemutatta azt az előadás-sorozatot ( karavánt) amely 2008 november és 2009 január között vonult végig a megyén és célja az Unió Közös Agrár Politikájának ismertetése volt a Hargita megyei gazdákkal. A program egy Uniós pályázat eredménye, amelyet az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságához nyújtottak be a Megyei Tanács Fejlesztési Igazgatóságának munkatársai. Nem elméleti ismertetésre törekedtünk-fejtette ki Marika, hanem konkrét, gyakorlati dolgokat próbáltunk bemutatni, amellyel a gazdák az Unió szigorú szabályozása és követelményei mellett is képesek versenyképes terméket előállítani, valamint a termékeiket értékesíteni. A szemináriumokon a gazdáknak, az előadások meghallgatása mellett lehetősége nyílt kérdezni, választ keresni a konkrét problémáikra. Szünetben, vagy akár az előadás végén a tapasztalt előadókkal, szakértőkkel beszélgethettek, így közvetlenebb kapcsolat alakult ki a gazdák és az előadók között. Kiértékelő kérdőívek segítségével sikerült felmérni azokat a nehézségeket, amelyekkel a gazdák küzdenek, a rendezvény a hálózatépítésre is alkalmasnak bizonyult. A hét előadás-sorozat egyforma szerkezetre épült, vagyis a program első napján elméleti bemutatásokra került sor, másnap a résztvevők körúton vehettek részt, ahol 2-3 gazdaságot, 2-3 alternatív jövedelemtermelő kezdeményezést, jó példát nézhettek meg. Az elméleti bemutatókon voltak „állandó” előadók, akik olyan témákban nyújtottak információkat, amelyek minden gazdát érdekelnek, minden gazdának hasznosak. Ilyenek például a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizető Ügynökség (APIA) aligazgatója, Haschi András által tartott előadás, amelyben ismertette a területalapú támogatási lehetőségeket, a szükséges iratokat, valamint válaszolt a gazdákat érdeklő kérdésekre, hogy az esetleges félreértéseket tisztázni lehessen. Ugyancsak állandó előadásokat képeztek a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság munkatársai (Darvas Szabolcs, Antal Csongor, ing. Juravle Vasile) által a pályázati lehetőségekről tartott bemutatók. A Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársai ismertették az aktuális pályázási lehetőségeket, felhívva a gazdák figyelmét a pályázatok megírásának és leadásának konkrét lépéseire. A Polgártárs Alapítvány munkatársai (Gáll Ajnácska és Bándi Enikő) A Transylvania Authentica programról tájékoztatta a jelenlevőket. Ez a program az erdélyi gazdáknak kínál olyan márkanevet, amellyel levédhetik hagyományos termékeiket. Dr. Püsök László, a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság aligazgatója a vágópontok községenkénti létrehozásában nyújtott információkat a gazdáknak,
válaszolva minden kérdésre, amik ezen a téren a gazdákban felmerültek. Márton István, a Hargita Megyei Tanács Vidékfejlesztési Osztályának osztályvezetője a tehéntej értékesítésére mutatott alternatív lehetőségeket, felhívva a gazdák és termelők figyelmét, hogy a tehéntej értékesítése mellett a feldolgozásra kell minél nagyobb hangsúlyt fektetni, valamint a társulások, egyesületek fontosságára. Mivel vidéken a mezőgazdaságban dolgozókon kívül egyre nagyobb kell legyen azok száma, akik alternatív tevékenységet folytatnak, és alternatív jövedelmet állítanak elő, a Pogányhavas Kistérség menedzsere (Rodics Gergely), valamint Mátéffy Mária, a Hargita Megyei Tanács pályázati részlegének osztályvezetője az alternatív jövedelemtermelés terén nyújtott hasznos információkat a résztvevőknek, képekkel mutatva be jó példákat Ausztriából, ahol egy jelentéktelen kis falut 10 év alatt sikerült az egyik legjelentősebb turisztikai és hagyományos termékek központjává fejleszteni. „Állandó” előadásnak számít az ONPTER (Hagyományos és Bio-termékek Nemzeti Ügynöksége) által nyújtott előadás is, habár minden szemináriumon nem volt lehetőségük részt venni. Az ONPTER Brassói székhelyű ügynökség, amelynek fő tevékenysége a hagyományos termékek levédéséhez nyújtani segítséget. Az „állandó” bemutatókon kívül speciális előadásokra is szükség volt. Hogy felmérjük a helyi igényeket, a szervezők minden alkalommal egyeztettek a kistérségi menedzserekkel, hogy megtudják azokat a témákat, vagy kérdéseket, amelyekben a gazdák szeretnének információhoz jutni. Az első, Rika kistérségben tartott szemináriumon a gazdák jelezték az igényüket a szarvasgomba-termesztés, a biotermékek termesztése és értékesítési lehetőségei, valamint a helyi hagyományok hasznosítása a turizmusban – témakörökben. Hogy a felmerült igényeket kielégítsék, a szervezők meghívták Fekete András Oszkárt, aki „Szarvasgombatermesztés” címmel írt könyvet, Johann Schaaser-t a szászkézdi ADEPT alapítványtól, aki lekvár-és gyógynövény forgalmazásával hódította meg az angol piacot, valamint Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi unitárius lelkészt, akinek a derzsi vártemplomot és hagyományait sikerült kiváló módon hasznosítani a helyi turizmus fejlesztésében. A második, Felcsík, Pogányvavas kistérségekben szervezett szemináriumok résztvevőinek speciális kérésére a fent említett előadókon kívül Virág György alpolgármester hívtuk meg, aki a Kozmási Burgonyaértékesítő Szövetkezet alakulásáról, hasznosságáról és működéséről tartott előadást. A harmadik szemináriumra Keresztúr térségében került sor, a keresztúri gazdákat az állandó előadásokon kívül az energiafűz termesztése érdekelte. Erre a bemutatóra Török Jenő mérnök urat sikerült meghívnunk, a HMMVI igazgatóját. A negyedik szeminárium Gyergyóremetén zajlott, a gazdákat mind a székelyderzsi, mind az energiafűzről szóló, mind a burgonyaértékesítő szövetkezet témaköre érdekelte. A karaván az ötödik szemináriummal, idén januárban Udvarhely térségében folytatódott. A Sóvidék kistérség menedzsere értesítette a szervezőket, hogy a térség gazdái pisztrángtenyésztésről, szabadtartású húsmarha-farmok létrehozásáról, működtetéséről, valamint kecske és juhfarmok létrehozásáról szeretnének részletes előadást hallani. Sikerült meghívnunk Füstös József Csaracsói pisztrángtenyésztőt, Fekete Endrét, aki a HMMVI munkatársa, valamint dr. Gáll Józsefet a gyergyói Juhtenyésztők Szövetségétől. A hatodik szeminárium Alcsík térségében zajlott. Helyi élelmiszertermékek marketingje, kecskesajt készítés, valamint biotejtermelés érdekelte a gazdákat. A témák elemzésére sikerült meghívnunk Buzás Attila urat, aki Magyarországon készít kecskesajtot, valamint Willi Schus-
ter urat, aki Mosnán (Meggyes mellett) biotejtermelő farmot működtet. Az előadók gyakorlati példákkal, óriási meggyőző erővel mutatták be saját személyes tapasztalataikat. És végül az utolsó szemináriumot Maroshévíz térségében tartották, ahol a juhtenyésztés (dr. Gáll József) és a helyi termékek marketingje (Johann Schaaser) voltak a kiemelt témák. A szemináriumok második napján minden térség gazdáit tanulmányútra hívták, ahol helyi kezdeményezéseket, konkrét példákat láthattak, beszélgethettek olyan farm-tulajdonosokkal, akiknek sikerült Uniós pénzek felhasználásával, vagy saját pénzből sikeres vállalkozást indítani, fenntartani, illetve az alternatív tevékenységekre láthattak jó példákat. A Karaván nagyon sikeresnek bizonyult, a részvevők száma a szemináriumok során a négyszeresére emelkedett (az első szemináriumon 30 személy, az utolsókon 120-120 személy vett részt). Összesen 550 gazdának sikerült közvetlenül eljuttatni az információkat. A program holnap ér véget –fejezte be előadását Mátéffy Mária a Hagyományos és helyi termékek vásárával .Ennek a mai zárószemináriumnak az a célja, hogy összefoglalja az eddigi megvalósításokat, összesítse az elért eredményeket, valamint, hogy megtaláljuk a képzés-sorozat folytatásának módját, következő lépését. A célok elérése érdekében minden kistérség 55 olyan gazdáját hívtuk meg, amelyek konkrétan hasznát vették a képzés-sorozatnak (pályázatot tettek le, vagy kívánnak letenni, illetve új vállalkozást indítottak, farmot hoztak létre, bővítették a termékskálájukat, fejlesztették a feldolgozást, stb.), valamint a képzéseken részt vevő előadókat és belső, illetve külső vidékfejlesztési szakembereket.
A következő előadó Gerard Pertle –a RED elnöke bevezetőjében kifejtette: az Európai Unió immár 27 tagállamot tömörítő közösségének életképességét a vidéki térségek határozzák meg. Jelentősek a mezőgazdasági területek, tehát arányaiban fontos ,hogy ennek megfelelő támogatást is kapjanak. Ki kell alakítani egy fejlesztési stratégiát a vidéki térségek fejlesztésére-a Közös Agrárpolitikára még sokáig szükség lesz. Különösen: a mezőgazdasági termékek energia hasznosítása Innováció-még nagyobb hozzáadott érték előállítása A vidék is felkészült legyen a klímaváltozásra Példaként említett egy elzászi területet a város és vidék kapcsolatára, a különböző zónák éles elhatárolódására, mára azonban létrehoztak egy újfajta együttműködést, amely lehetővé tette, hogy kiegyensúlyozottabbá váljon a kapcsolat. A 2007-13 közötti időszakban is rendkívül fontos ,hogy a helyben megtermelt terményt érdemes helyben feldolgozni ,s amennyire lehet helyben értékesíteni(ez egyúttal szolgáltatásfejlesztést is jelent).Kosaras farmerek boltját hozzák létre ,amelyekben egészséges terméket árusítanak. Bali István az AGRARYA-APURE elnöke beszámolt azokról a kezdeményezésekről, amely az elmúlt években valósultak meg elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Bemutatta
az Európai Vidék Egyetemeiért Egyesületet nemzetközi hálózatát, a Közép-Kelet Európai Vidékfejlesztő Központ néhány sikeres programját, mint például a „Civil együttműködés a vidék felzárkózásáért „ című szeminárium sorozatot valamint a Visegrádi Alap által támogatott „Falu a városban” rendezvényt is.
Utólsó előadóként Bíró A Zoltán kapott szót ,aki a tudomány oldaláról közelítette meg a az elmúlt másfél évtized vidékfejlesztési gyakorlatát. Bevezetőjében elmondta, hogy a hargita megyei vidékfejlesztő folyamat már akkor elindult, amikor még az nem volt divat: többszintű felkészüléssel, képzésekkel és tanácskozásokkal. Programszerű tudástranszfer indult Magyarország segítségével. A vidékfejlesztő folyamat kezdetektől fogva komplex volt (mezőgazdaság, ,kultúra, szociálpolitika, civil mozgalom ,stb)Mi az eredmény ?-szemléletbeli áttörés ! térségi szakmai tudás kooperációs igények megjelenése stratégiai tervezés igénye sok megvalósított projekt, amelyekről érdemes lenne leltárt készíteni és megjelentetni. Felmerül a kérdés :hogyan tovább? 1.) ez a sokszereplős folyamat még tovább fog diverzifikálódni 2.) menedzselni, támogatni kell ezt a folyamatot 3.) lokális szinten kell foglalkozni a vidékfejlesztéssel 4.) vidékfejlesztési optika a helyi fejlesztési kezdeményezések 5.) a tudástranszfer megújítása 6.) fogadjunk bátran szakembereket más országokból, akik új ismereteket hoznak. 7.) meg kell tanulni ebben az új helyzetben az együttműködést a források diktáló erejének a visszafogására.
Az utóbbi gondolathoz kapcsolódott Rodics Gergely felszólalásában –felhíva a figyelmet a csíkmadarasi betoncsatorna terveire, amely pont azokat a fejlesztési potenciálokat teszi lehetetlenné amelyek a térség erejét adják ( vasútvonal: gyönyörű vidék)
Hargita Megye Tanácsa és Csíkszereda megyei jogú város polgármesteri hivatala első alkalommal szervezte meg 2009. április 3-4. között Csíkszeredában, a Szabadság téren a Hagyományos és helyi termékek vásárát. A vásár fő célja a figyelemfelkeltés az egészséges, hagyományos és helyi termékekre, amelyek természetes alapanyagból készülnek. Ugyanakkor a helyi termelők lehetőséget kaptak a termékeik bemutatására és értékesítésére. A vásáron bemutatásra kerültek kézműves termékek, házi készítésű élelmiszerek, zöldségek és zöldségmagvak, dísznövények, virágok, valamint a falusiturizmus- és agroturizmus szolgáltatók is helyet kapnak.
A rendezvényt nagy érdeklődés övezte mind a kiállító kistermelők, mind a lakosság részéről. Csíkszereda főterén 60 élelmiszer-előállító, kézműves és hagyományőrző tevékenységet űző vállalkozó állította ki termékeit, ami bizakodással töltötte el a szervezőket, hogy ősszel is rendezzenek hasonló vásárt. A vásár alkalmat adott a vásárlók és termelők találkozására, valamint a termelők feltérképezhették egymás termékeit és a hagyományos termékek piacán levő lefödetlen tevékenységi területekre is fény derült. A rendezvényt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere nyitotta meg, ahol a legnagyobb sikernek az élelmiszeripari termékek örvendtek, mivel már kora délután elfogytak a standokról. Szükség van a Hargita megyei hagyományos termékek előállítóinak támogatására – mondta nyitóbeszédében Borboly Csaba. Fontos, hogy a sok szabályozás mellett lehetőségük is legyen megmutatni mi minden rejlik ebben a vidékben. Ebből a célból védtük le a Székely termék és Székelyföldi termék márkaneveket, hogy a Székelyföldi termelők termékei egy közös ismertető jel alatt kerüljenek piacra és általuk a térségünkre is felhívjuk a figyelmet. Reméljük, hogy a márkanevek használati jogát minél több termelőnek megadhatjuk – tette hozzá a megyei tanács elnöke, aki maga is elvegyült a vásári forgatagban.
A kétnapos rendezvény záróakkordjaként Borboly Csaba és Ráduly Róbert Kálmán kiosztották a legjobb élelmiszertermelőknek és kézműveseknek járó díjakat, valamint a közönségdíjat. A közöség-díjat a csíkszentdomokosi kenderesek vitték el, a legjobb kézművesnek járó díjat a Csíkdánfalvi Népművészetek Szövetkezet, míg a legjobb élelmiszertermelőnek járó díjat a korondi Szász Ilyés, méhészgazda kapta.
Csoportunk programja délután Csíkmadarason folytatódott ,ahol a Malom Csárda projekt vezetőjével Gáll Leventével ismerkedtünk meg ,aki családjával együtt visszatelepült nagyszülei házába-amely az Olt folyó ágai között egy szigeten van egy Vizimalom mellett. Egy SAPARD program keretében építettek még 3 vendégfogadó házat fából .Terveik között szerepel az 1905-ben épített malom felújítása-amelyben a legutóbbi időkben pl.1975-től 1994-ig őröltek folyamatosan-hiszen ebben a térségben 14 vizimalom volt,s ebben is 4 fajta lisztet őröltek. Nagyon hangulatos estét töltöttünk a fogadóban finom vacsora, zene és énekszó, tánc mellett. Másnap –szombaton Máréfalvára igyekeztünk ,ahol Dávid Lajos polgármester fogadott bennünket, aki második ciklusát kezdte meg polgármesterként a faluban ,amely csak 2114-től önálló újra-s azóta az ő vezetésével igyekeznek fejleszteni .Középtávú fejlesztési stratégiát készítettek ,fejlesztési egyesületet hoztak létre .A településnek közel 2 ezer lakosa van,4 ezer hektár föld veszi körül,1 iskolaközponttal,1 kulturotthonnal rendelkeznek250 szervasmarha,150 ló,1500 juh,200 kecske van a településen ,pillanatnyilag még több a lófogat mint a személygépkocsi. Nagyon fontos a civilekkel való összefogás ,több egyesület is működik a településen: Kőlik Egyesület, Altera Alapítvány , és a Rosetta Ifjúsági Egyesület A polgármester úr elmondta ,az a szerencséje, hogy csodálatos emberek élnek a faluban , s ezek között elsőként említette Kovács Piroska nénit, aki a Tájházban is kalauzolt bennünket ,és büszkén megmutatta Máréfalva egyedülálló épített örökséget -,mely mindannyiunké- a székely kapukat ,amelyekből 8 országos műemlék ,és 40 egyéb műemlék ,sa melyeket nagyon tudatosan védenek ,és újítanak fel,nyári táborokat szerveznek. Lőrincz Zsuzsanna és Szaló Kis Judit pedig mára már nagyon híressé vált nyári játékot mutatott be a Máréfalvi Mirákulumot. Ezek az elkötelezett emberek példát adtak mindannyiunknak a helyi értékek megőrzésére ,az összefogásra. Búcsúzóul túrós kőttessel kínáltak bennünket ,amely kemencében készül és nagyon finom. Köszönet érte polgármester úr édesanyjának-aki sütötte! A délutánt a gyönyörű tájban való utazással töltöttük (Gyilkos tó, Békás szoros) Majd este a a csíkrákosi Cserekert fogadóban vacsoráztunk ,amely régóra jól működő falusi vendéglátóhely Kovács Annamária vezetésével. Az Erdélyben tett szakmai tapasztalat csere út nagyon hasznos kezdeményezése volt a Közép európai Vidékfejlesztő Központnak ,s újabb együttműködésekre teremtette meg a lehetőséget. Nagyné Kiss Mária
