65-67
A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem) Két fő része: a vezérlőegység, ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, az aritmetikai és logikai egység, ami a számítási és logikai műveletek eredményének kiszámításáért felelős.
A processzor jellemzői
Típus: Ez a legfontosabb jellemző.
Órajel: Ha az órajel például 3 GHz, akkor a processzor 3 milliárd műveleti ciklust végezhet el másodpercenként.
Hűtés: A túlmelegedés elkerülése érdekében hűtőbordákkal, és ventillátorokkal védik a processzorokat.
A szóhossz megmutatja, hogy a processzor egyszerre mennyi információ kezelésére képes. A szóhosszt bitekben mérjük. A mai személyi számítógépek általában 32 bitesek, de a 64 bitesek is megtalálhatóak.
Cache (gyorsítómemória): feladata a processzor és a memória közti sebességkülönbségének áthidalása. Kb.: 128 KB – 2 MB
1993: 1995: 1997: 1998: 1998: 1999: 2000: 2000: 2002: 2003: 2003: 2004: 2005: 2005: 2007: 2007: 2008: 2007: 2010: 2009: 2009: 2008: 2008: 2011:
Intel Pentium Intel Pentium Pro Intel Pentium II Intel Celeron (Pentium II based) Intel Pentium II Xeon Intel Pentium III Intel Celeron (Pentium III based) Intel Pentium 4 Intel Pentium 4 with Hyper-Threading Intel Pentium M Intel Celeron M Intel Celeron D Intel Pentium Extreme Intel Pentium D Intel Pentium Dual Core Intel Pentium Core 2 Duo Core2Quad | 4 core/4 threads Core2Xtreme | 4 core/8 threads Core i3 | 2 core/2 threads Core i5 | 2 core/4 threads Core i5 | 4 core/4 threads Core i7 | 4 core/8 threads Core i7 980X | 6 cores/12 threads Sandy Bridge
Az Intel processzorok története
2006 Pentium Dual Core 2007 Core 2 (duo, quad) 2010 Core i3, i5, i7
Intel 4004
Intel 8080
Intel 80286
Intel 80386
Intel 80486
Pentium
Pentium II
Pentium III
Pentium IV
Intel Itanium
intel core 2 quad
Intel Core I7
Memória
68-70
A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A processzor csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriában vannak. Vagyis a memória az éppen futó programokat és adatokat tárolja.
RAM
Írható és olvasható memória.
Ha az áramellátás megszakad például áramszünet vagy a gép kikapcsolása esetén - a RAM azonnal elveszíti tartalmát. A gép bekapcsolásakor a RAM mindig teljesen üres.
Jellemző kapacitás: 256 MB - 8 GB
ROM
A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, amelynek tartalmát a gyártás során alakítják ki, más szóval beégetik a memóriába. Az elkészült ROM tartalma a továbbiakban nem törölhető és nem módosítható. Előnye azonban, hogy a számítógép kikapcsolásakor sem törlődik, a beégetett adatok bekapcsolás után azonnal hozzáférhetőek. A BIOS program, mely a számítógép elindulásához szükséges programokat és az alaplap vezérlőinek programjait tartalmazza ROM memóriában helyezkedik el. 113-114
A ROM-ok fajtái:
ROM: a gyártás során készítik el a tartalmát is. A PROM programozható, csak olvasható memória, amely gyártás után még nem tartalmaz semmit. Minden felhasználó saját programot és adatokat helyezhet el benne egy beégető készülék segítségével. A PROM-ba írt adat nem törölhető, és nem írható felül, vagyis egyszer írható. Az EPROM egy olyan ROM, melynek tartalmát különleges körülmények között ultraibolya fény segítségével törölhetjük, és akár többször is újraírhatjuk. Az EEPROM az EPROM továbbfejlesztett változata, amelynek tartalma egyszerű elektronikus úton újraírható. Az EEPROM egy speciális típusa a Flash memória, ilyen típusú memóriát tartalmaznak a pendrive-ok, mobiltelefonok, digitális fényképezőgépek, mp3 lejátszók, stb.
CMOS memória A számítógépek hardveres konfigurációját az ún. CMOS memória tárolja. Ez egy kis fogyasztású RAM, amelyet az alaplapon található akkumulátor vagy elem tart "életben", azaz ez egy írható-olvasható (módosítható) tár, amelynek a tartalma a számítógép kikapcsolásakor sem vész el. A CMOS memóriához tartozik egy ROM-ban tárolt program (neve: SETUP), aminek segítségével lekérdezhetjük, beállíthatjuk a CMOS tartalmát.
Virtuális memória: Mivel a memóriák határon túli bővítése nem lehetséges, ezért a háttértárak egy részével bővítik ki a memóriát. Ezt nevezik virtuális tárnak (lapozó fájl), ennek alkalmazása esetén a memóriában mindig a programnak és az adatoknak csak az éppen szükséges része tartózkodik, a többi a lemezen vár. Amikor az ott lévőkre már nincs szükség, azok kikerülnek a lemezre, és helyettük mások kerülnek a memóriába. Ezeket a műveleteket az operációs rendszer automatikusan végzi, nem látjuk.
