A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon A médiastruktúra átalakulása előtti és az utána következő állapot

A kutatást támogatta: Friedrich Ebert Stiftung

Szakmai partner: Medián Közvélemény és Piackutató Intézet

Mérték Médiaelemző Műhely 2016 november

1

Tartalom: A médiastruktúra átalakulása – 3. oldal Politikai érdeklődés, közéleti tájékozódás – 4. oldal A közéleti tájékozódás forrásai – 4. oldal Az internetes tájékozódás alternatív csatornái: facebook, blogok – 5. oldal Bizalom, hitelesség – 6. oldal Nyitottság a tájékozódás során – 7. oldal A teljes kutatási anyag – 9. oldal

2

A politikai, közéleti tájékozódás feltárását célzó kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából végezte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. Az adatok felvétele személyes megkérdezéssel történt. A kutatás mintája 1200 fő, amely nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentálja a felnőtt magyarországi népességet. A kutatás kérdései jórészt a 2014 őszén és 2015 tavaszán végzett hasonló kutatás kérdéseit ismétlik meg, ezért az eredmények bemutatásának fókuszában a változások állnak. A kutatás a Népszabadság kiadásának felfüggesztése előtt zajlott, a legnagyobb példányszámú politikai napilap megszűnésének hatása még nem regisztrálható az eredményeken.

A médiastruktúra átalakulása 







 

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a tájékozódási, médiafogyasztási szokások meglehetősen állandóak, még a médiastruktúrában, a tulajdoni viszonyokban és ezáltal a tartalomban bekövetkezett változások is alig gyakorolnak hatást a fogyasztásra ilyen rövid távon. A televízióból való tájékozódásra alig voltak hatással az elmúlt időszak változásai, a TV2 nézőinek száma lényegében változatlan; a „közszolgálati” csatornák ugyan veszítettek 5% korábbi nézőt, de nyertek is közel ennyit. A Magyar Nemzet elveszítette a változások miatt az olvasótáborának negyedét, de a politikai napilap igen alacsony olvasottsága miatt ez összességében alig látható változás a teljes népességet tekintve (1 százalék). A HírTV veszített még kimutatható mértékben közönséget: a válaszadók 3 százaléka válaszolta, hogy korábban nézte, és 5 százalékponttal alacsonyabb a jelenlegi nézők aránya a 2014-15ben mértnél. A tulajdonviszonyok változásának hatásánál a jelek szerint lényegesebb (és gyorsabb) folyamat a nyomtatott sajtótermékek, különösen a politikai napilapok jelentőségének visszaszorulása a közéleti tájékozódásban. A megyei napilapok olvasóinak aránya az elmúlt évben 34-ről 24 százalékra csökkent. Összességében a politikai napilapokból és megyei napilapokból (ide értve a korábbi Metropolt és a jelenlegi Lokált) az elmúlt években még a lakosság 47 százaléka tájékozódott valamilyen gyakorisággal, jelenleg pedig már csak 33 százalékuk. A megyei napilapok olvasóinak megfogyatkozása mellett ebben a folyamatban a Metropol megszűnése is nagy szerepet játszik, de része a többi napilap ilyen távon nehezen kimutatható, de folyamatos példányszámcsökkenése is. A Magyar Idők rendkívül alacsony olvasottsággal lépett be a politikai napilapok piacára, így nem tudta lényegesen befolyásolni ezeket a folyamatokat. A megyei lapok közönsége legalább heti rendszerességgel tájékozódik valamely országos médiumból is. A válaszok alapján a megyei lapok olvasói az egyéb médiumok fogyasztásában nem mutatnak érdemi eltérést az átlagos hírfogyasztási szokásoktól. Nem állítható tehát, hogy pusztán a megyei lapok közönsége a megyei lapok esetlegesen egyoldalú tájékoztatásával szemben védtelenek lennének.

3

Politikai érdeklődés, közéleti tájékozódás 

 



Ahogy összességében a médiafogyasztási szokások, úgy a politikai iránti érdeklődés is meglehetősen állandó képet mutat az elmúlt években: egy 10 százalék alatti szűk kisebbség érdeklődik nagyon a közéleti kérdések iránt, a lakosság közel kétharmada közepesen vagy kicsit és közel egyharmad teljesen távol tartja magától a témát. A felnőtt népesség kimagasló többsége kevésnek ítéli meg az általa tájékozódásra fordított időt (82 százalék) és 40 százalékuk szerint ez az elmúlt években még csökkent is. Ahhoz képest, hogy a felnőtt népesség harmadát egyáltalán nem érdekli a politika saját bevallása szerint, viszonylag alacsonynak tekinthető azok aránya, akik a kutatás során adott válaszaik alapján egyáltalán nem tájékozódnak: 8 százalék. További 14 százalékra jellemző, hogy nem tájékozódik rendszeresen semmilyen forrásból. Figyelemreméltó az egyáltalán nem vagy nem rendszeresen tájékozódók magas aránya a 30 alatti korosztályban (összesen 32 százalék). A fiatalok közélettől való elfordulása, távolmaradása évek óta kimutatható jelenség. Nem meglepő módon a pártpreferenciával nem rendelkezők és a saját bevallásuk szerint a politika iránt csak kicsit vagy egyáltalán nem érdeklődők körében az átlagosnál jóval magasabb arányban találjuk azokat, akik nem fordítanak időt arra, hogy politikai, közéleti eseményekről tájékozódjanak.

A közéleti tájékozódás forrásai 





 

 

A televízió dominanciája a közéleti tájékozódás terén töretlen, de a nyomtatott sajtótermékeket és a rádiót már egy ideje megelőzi az internet is ezen a területen. Az internet a 18-29 évesek csoportjában megközelíti, de nem éri el a televízió jelentőségét: az internetet az átlagosnál magasabb (44%), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53%) használják tájékozódásra. Még az internethasználók körében is megfigyelhető a televízió kiemelkedő szerepe: ebben a csoportban a televíziót 88 százalék, az internetet pedig 75 százalék használja valamilyen gyakorisággal tájékozódásra. A televízió kizárólagossága a közéleti, politikai tájékozódásban az időseknél (60 éven felüliek) és a legfeljebb 8 általános iskolai osztály végzettséggel rendelkezőknél gyakori jelenség (18, illetve 24 százalék az egyes csoportokban). Kizárólag internetről nagyon kevesen tájékozódnak, ők elsősorban a legfiatalabb, 30 év alatti korcsoportból kerülnek ki (6 százalék). A televízió tájékozódásban betöltött szerepe alapján nem meglepő, hogy a legtöbben ettől a médiumtípustól válnának meg legnehezebben, de igen magas azok aránya, akik szerint, ha csak egy típusból lehet tájékozódni, akkor az internet bizonyul a legfontosabbnak. A televíziókon belül jóval nagyobb a ragaszkodás a kereskedelmi csatornákhoz, mint a közszolgálatikhoz (48 vs. 8 százalék). A televízióból történő tájékozódás új területe a sportcsatornákon megjelenő egyperces híradók, amelyeknek azért szenteltünk figyelmet a kutatásban, mert a nagy sportesemények (foci EB, olimpia) idején rendkívül széles tömegeket tudtak elérni. A kutatás tanulságai szerint a felnőtt lakosság 59 százaléka szokott látni egyperces híradókat sportcsatornákon. Körükben egyharmad azok aránya, akiket zavar és kétharmad azoké, akiket inkább nem zavar a jelenség. 4







 

A kormánypárti szavazókat zavarja legkevésbé, de viszonylag alacsony az érzékenység az ellenzéki szavazók körében is. A kutatásban megismert fogyasztási szokásokból kiindulva tájékozódási csoportokat, klasztereket azonosítottunk a politikai, közéleti témában tájékozódók körében. Ennek tanulsága, hogy van egy igen széles, rendkívül szűk körűen tájékozódó, a tájékozódók csoportjának 46 százalékát kitevő réteg, amelynek médiafogyasztásában a televíziónak van a legnagyobb szerepe. Szintén viszonylag széles réteget jellemez az internetközpontú tájékozódás (36 százalék). Csaknem 10 százalék rendkívül széles körűen, hangsúlyosan mégis rádióból tájékozódik – feltehetően autóban, illetve más tevékenységek háttértevékenységeként –, és egy ugyanekkora csoport információszerzésében játszanak kiemelkedő szerepet a politikai napilapok. Az első, a szűk körű tájékozódással jellemezhető csoportba az idősek és alacsony végzettségűek rendkívül magas hányada tartozik (66, illetve 74 százalék), tehát éppen az a csoport, amelyre eleve a tájékozódás is az átlagosnál kevésbé jellemző. Az internetközpontú tájékozódás leginkább a fiatalokat jellemzi, de a középkorúak és a fiatalok közötti különbségnél jóval hangsúlyosabb a legidősebb (60 év feletti) korosztály lemaradása. A magas iskolai végzettség is az internetre fókuszáló tájékozódásnak kedvez, a diplomások körében többségben vannak (52 százalék) az ebbe a tájékozódási csoportba tartozók. A széles körűen, de hangsúlyosan rádióból tájékozódók és a politikai napilapokhoz kötődők csoportja ugyancsak a diplomások körében jelentősebb az átlagosnál. A válaszadók pártpreferenciája a tájékozódási csoportokkal annyiban van összefüggésben, hogy a különböző pártok szavazóinak átlagos életkora igen eltérő, így az életkor hatása megmutatkozik a különbségekben: a Jobbik szavazói például az átlagosnál magasabb arányban találhatók meg az internetközpontú fogyasztással jellemezhető csoportban. Fontos még kiemelni, hogy a pártnélküliek 60 százaléka a szűk körű, leginkább televíziós fogyasztással jellemezhető csoportba tartozik.

Az internetes tájékozódás alternatív csatornái: facebook, blogok 







A facebook-használók aránya nem változott lényegesen az elmúlt évben: a két százalékpontos növekedés nem tekinthető szignifikánsnak. Továbbra is nagyon karakteresen határozza meg a jelenlétet a közösségi oldalon az életkor, és ennél valamivel kevésbé erősen, de szintén határozottan az iskolai végzettség. Enyhén nőtt az elmúlt évben a facebook-ot tájékozódásra, közéleti információszerzésre használók aránya. Ennek eredményeképpen ma a felnőtt népesség 36%-a, a facebook-ozók 74 százaléka használja valamilyen gyakorisággal közéleti információk szerzésére a közösségi oldalt. A szavazói csoportok közül a Jobbik-szavazók körében volt kimagasló az elmúlt években a facebook-jelenlét. Ez a különbség mára lényegében eltűnt. A különböző életkori csoportokon belül sem kimagasló a jobbikosok facebook-aktivitása, tehát nem a szavazói csoport esetleges átrendeződése magyarázza a változást. Inkább arról lehet szó, hogy a Jobbik egyre kevésbé van kiszorítva a fontosabb médiumokból, egyre kevésbé szorul ki a facebook-ra. Akárcsak magánál a facebook-használatnál, a facebook-on történő tájékozódásnál is megfigyelhető, hogy a korábbi évekkel szemben már nem emelkedik ki a Jobbik-szavazók 5



aktivitása a többi szavazói csoporthoz képest. Jelenleg az ellenzéki szavazókra általában igaz, hogy magasabb arányban tájékozódnak a facebook-on, mint a kormánypárti szavazók és a pártnélküliek. Nem változott az elmúlt évben a politikai, közéleti témájú blogokat olvasók aránya. A blogolvasás az internethasználat elterjedtségével összefüggésben az átlagosnál jóval kevésbé jellemző az idősekre és alacsony iskolai végzettségűekre. Amennyiben az internethasználók körében vizsgáljuk ennek a két csoportnak a hátránya jóval kevésbé szembetűnő, de fennmarad, tehát a műfaj önmagában jobban vonzza a fiatalokat és magas végzettségűeket.

Bizalom, hitelesség 







A felnőtt népesség többsége (57 százalék) elégedetlen a tájékozódási lehetőségekkel, úgy gondolja, hogy az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap. Ez pedig jelenleg a válaszadók kétharmada szerint a Fidesz álláspontjának a túlzottan hangsúlyos megjelenéséhez vezet. Figyelemreméltó, hogy még a kormánypárt szavazói körében is többségben vannak azok, akik szerint a Fidesznek van jelenleg nagyobb befolyása a médiában. A közbeszédben ma is fel-felbukkanó „baloldali liberális médiatúlsúly” helyett a közönség egyértelműen kormánypárti médiatúlsúlyt érzékel. Csak a kormánypárti szavazók között vannak többségben azok, akik elégedettek a tájékozódási lehetőségekkel, de még körükben is csak 56 százalék vélekedik így. Az ellenzéki szavazók igen kritikusak: a Jobbik nélküli ellenzék táborának 77 százaléka, a Jobbik-szavazók 70 százaléka szerint elfogult a média. A nagyarányú elégedetlenség ellenére elmondható, hogy a „közszolgálati” televíziók hitelessége még ma is igen magas a válaszadók szemében. Spontán említette az összes megkérdezett 33, a széles körben tájékozódók 44 százaléka, mint leginkább megbízható, hiteles forrást. Még az ellenzéki szavazók között is viszonylag magas a közmédia megbecsültsége információforrásként. Úgy tűnik, a „közszolgálati” jelleg a tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos erőteljes kritikák ellenére is nagyon komoly hitelességnövelő tényező, illetve a televízió mint médium jelentős hitelesítő erővel rendelkezik. A hitelességi listát a teljes népesség körében az RTL Klub vezeti. Ez annyiban nem meglepő, hogy a hitelesség kérdése szorosan összefügg a tájékozódásban betöltött szereppel: a válaszadók jelentős hányada azokat a forrásokat jelölte meg hitelesként, amelyeket ő maga használ, az RTL Klub pedig a legszélesebb körben használt információforrás. Az RTL Klub az elmúlt időszakban maga is tudatosan erősített a közéleti tájékoztatásban betöltött szerepét. Érdekesség viszont, hogy a TV2 jelentősen elmarad mögötte és meg is előzik a „közszolgálati” csatornák.

6

Nyitottság a tájékozódás során 











A lakosság negyedére jellemző, hogy saját bevallása szerint a saját politikai nézeteihez közel álló hírforrásokat, véleményeket keresi a tájékozódása során. A válaszok alapján a többség elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is. A saját bevallásuk szerint egyoldalúan tájékozódók aránya csökkent az elmúlt évben: 2014-15-ben 31 százalék volt. A kormánypárti szavazók a válaszaik alapján kevésbé ragaszkodnak a saját oldaluk álláspontjához. Leginkább a Jobbik-szavazókra jellemző, hogy azokat a tartalmakat keresik, amelyek megerősítik a világnézetüket, véleményüket. A rendelkezésünkre álló adatok lehetővé teszik, hogy utánajárjunk, valóban széles körben szerez-e információkat a többség. A kutatás során vizsgált médiumokat statisztikai módszerrel politikai oldalakhoz soroltuk. Ehhez azt vizsgáltuk, hogy szignifikánsan magasabb arányban fogyasztója-e valamelyik szavazói csoport az adott médiumnak. Ezek után megvizsgáltuk, hogy a válaszadók milyen oldalhoz közel álló tartalmakat fogyasztanak. Ennek tanulsága, hogy összesen 31 százaléknál sikerült kimutatni, hogy különböző politikai oldalakhoz sorolható médiumokból tájékozódik: 9 százalék mind kormánypárti, mind baloldali/liberális, mind radikális jobboldali; 20 százalék kormánypárti és baloldali/liberális; 2 százalék pedig kormánypárti és jobboldali radikális forrásokból is tájékozódik. Minden oldal véleményét a konkrét médiumok vizsgálata alapján tehát csupán a lakosság 9 százaléka követi. A felnőtt népesség több, mint ötödére jellemző, hogy csak kormánypárti forrásból tájékozódik, a vizsgált forrásokból nem tájékozódókon kívül ez a legnagyobb csoport. A csak kormánypárti médiumból tájékozódók csoportja valószínűleg köszönheti a számosságát annak, hogy a közmédiát a fenti módszer alapján kormánypárti médiumként azonosítottuk, így azok a rétegek, amelyeknek a tagjai elsősorban ehhez az információforráshoz férnek hozzá, szükségképpen az egyoldalúan tájékozódók csoportját gyarapítják. Azt láthattuk, hogy a Fidesz-szavazók saját bevallásuk szerint nyitottabbak, mint az ellenzéki szavazók. A ténylegesen olvasott, hallgatott, nézett információforrások azonban cáfolják ezt az összefüggést. A jelek szerint a kormánypárti szavazók igen nagy hányada (36 százalék) csak kormánypárti forrásból tájékozódik, miközben a baloldali ellenzéki szavazók körében csak 14 százalék a saját oldal hírforrásaira korlátozódó tájékozódás, a Jobbik-szavazóknak pedig mindössze 7 százaléka keresi egyoldalúan a jobboldali-radikális médiumokban az információkat, véleményeket. A kutatás kitért arra a kérdésre is, hogy a hírek, tudósítások és a vélemény jellegű tartalmak közül melyek a népszerűbbek. Ennek tanulsága szerint kimondottan a véleményeket a lakosság nagyon kis hányada preferálja (5 százalék); a többség inkább a híreket, tudósításokat (48 százalék), illetve mindkét típusú tartalmat (42 százalék) keresi. Sem a szocio-demográfiai különbségek, sem a pártpreferencia mentén nem különböznek lényegesen a válaszadók ezen a téren. A különböző korcsoportba tartozók között figyelhetünk meg szignifikáns különbséget, a fiatalok és az idősek a középkorúakhoz képest jobban ragaszkodnak a hírekhez a véleményekkel szemben.

A kutatás összességében azt mutatja, hogy a hírfogyasztási szokások viszonylag rugalmatlanok a médiakörnyezetet, a médiatulajdonosi hátteret, sőt a hírszolgáltatás minőségét érintő változásokkal szemben. A televízió a közönség információkkal való elérésének még mindig a kimagaslóan legfontosabb eszköze, amit a közönség, legyen szó kereskedelmi vagy közszolgálati televízióról, 7

egyúttal a leghitelesebb médiumnak is tart. A nyomtatott sajtó tájékozódási forrásként folyamatosan veszít a jelentőségéből, az online média a második legfontosabb hírforrásként stabilizálódott. A Mediaworks felvásárlása kapcsán a figyelem középpontjába került megyei lapok továbbra is a legnagyobb elérésű hírforrások a nyomtatott sajtón belül, de fogyasztóik az átlagosnál nem kevésbé széles egyéb tájékozódási forrásokat vesznek igénybe. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye a közszolgálati média jelentős szerepe és viszonylag magas hitelessége a hírforrások között, amit a közmédia tájékoztatási tevékenységéről készült tartalomelemzések nem igazolnak.

8

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon A médiastruktúra átalakulása előtti és az utána következő állapot

2016. november 25.

Módszertan • A kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte személyes megkérdezéssel, 1200 fős mintán. A minta a súlyozás után tükrözi a 18 éves és idősebb magyarországi népesség összetételét. • Az adatfelvétel ideje: 2016. szeptember 9-13. • A kutatás részben megismételte a 2014-ben és 2015ben elvégzett felmérés kérdéseit. • Statisztikai hibahatár: a teljes mintát tekintve +/-3 százalékpont, a kisebb részcsoportok esetében ennél nagyobb.

Mennyire érdekli Önt a politika? 2016

2014-2015 6

6

30

32 30

31

34

nagyon

32

közepesen

egy kicsit

egyáltalán nem

Nem történt érdemi változás az elmúlt évben a lakosság politikai érdeklődésében. Továbbra is egy szűk kisebbség érdeklődik nagyon a politika iránt, a közepesen és kicsit érdeklődők, valamint az egyáltalán nem érdeklődők aránya pedig 30% körül alakul.

Mit mondana, mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra? a teljes népesség százalékában 2014-2015

18

inkább sok időt

82

inkább keveset

2016

17 0%

1

82 20%

40%

60%

80%

nt/nv

100%

Ha a néhány évvel ezelőttihez* viszonyítja, most mennyi időt fordít politikaiközéleti tájékozódásra? a teljes népesség százalékában 2014-2015

15

47

többet

37

ugyanannyit

2016

16 0%

44 20%

40%

40 60%

80%

kevesebbet 100%

Ugyancsak nem történt átrendeződés a tájékozódásra fordított, szubjektíven értékelt időben, és abban, hogy hogyan értékelik a válaszadók a tájékozódásra fordított idő változását az elmúlt években. *2014-15-ben: „Ha az öt évvel ezelőttihez viszonyítja...”

Ha a néhány évvel ezelőttihez viszonyítja, most mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra? életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

többet 18 - 29

ugyanannyit

13

30 - 39

15

40 - 49

kevesebbet

58 42

19

30 43

45

36

50 - 59

16

41

43

60 +

17

38

45

legfeljebb 8 osztály szakmunkásképző

9

50 20

40 43

37

érettségi

17

42

41

diploma

17

41

42

teljes népesség

16

44

40

Ha a néhány évvel ezelőttihez viszonyítja, most mennyi időt fordít politikai-közéleti tájékozódásra? politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban többet kormánypárti

18

ellenzéki (Jobbik nélkül)

16

Jobbik

nincs pártja

teljes népesség

ugyanannyit 43

39

39

28 9

kevesebbet

44

38 51

16

44

A Jobbik-szavazók az átlagot jelentősen meghaladó arányban érzik úgy, hogy jelenleg többet tájékozódnak, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt csak részben magyarázza a párt szavazóinak átlagosnál alacsonyabb életkora; inkább arról lehet szó, hogy a jelenlegi nagyon aktívnak értékelt tájékozódást írják le a kérdésre adott ilyen válaszok.

34 40

40

Amikor Ön politikai, közéleti ügyekben tájékozódik, milyen hírforrásokat használ rendszeresen? a teljes népesség százalékában

rendszeresen

alkalmanként

soha 2016

2014-2015 televízió

71

18

internet

34

19

46

rádió

32

25

44

napilap(ok)

21

hetilap(ok)

5 16

24

55 79

70

11 35 30 13 3 16

17 18

47

27

43

24

64 81

A televízió dominanciája továbbra is töretlen, de a nyomtatott médiát és a rádiót maga mögé utasítja az internet a tájékozódás terén. Az internet szerepe nem lett nagyobb az elmúlt évben, viszont feltűnő a napilapok jelentőségének további visszaszorulása. Az internet a 18-29 évesek csoportjában megközelíti a televízió jelentőségét: az internetet az átlagosnál magasabb (44%), a televíziót pedig alacsonyabb arányban (53%) használják tájékozódásra.

13

Amikor Ön politikai, közéleti ügyekben tájékozódik, milyen hírforrásokat használ rendszeresen? az internetezők százalékában

rendszeresen

televízió

67

internet 26

napilap(ok)

12 3

25

15 25

31

44

26 17

soha

18

50

rádió

hetilap(ok)

alkalmanként

62 80

A televízió az internethasználók körében is megelőzi az internetet a tájékozódásban betöltött szerepét tekintve, bár a különbség jóval csekélyebb, mint a teljes népesség körében.

A nem tájékozódók összetétele 1. életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

nem tájékozódik rendszeresen Fidesz-KDNP ellenzéki (Jobbik nélkül) Jobbik nincs pártja

10 8 12

inkább érdekli a politika inkább nem érdekli

8

18 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 + legfeljebb 8 osztály szakmunkásképző érettségi diploma teljes népesség

egyáltalán nem tájékozódik

6 9 5 22

12

8 17

8

22 18 10 5 12 9 7 15 14 16 8

10 10 9 6 8

10 7

14

8

Továbbra is feltűnő a nem tájékozódók magas aránya a fiatalok között. A pártpreferenciával rendelkezők a választott párttól függetlenül tájékozódnak, a pártnélküliek között viszont igen magas a rendszeresen nem tájékozódók aránya.

Csak televízióból, illetve csak internetről tájékozódók életkor és iskolai végzettség szerint a teljes népesség százalékában csak internet

csak televízió 18 - 29

9

30 - 39

6

9

40 - 49

3

9

50 - 59

3

9

1

60 +

18

legfeljebb 8 osztály

24

szakmunkásképző

11

érettségi diploma

teljes népesség

0

9

1 2 4

1

4 12

3

Csak televízióból továbbra is jellemzően az idősek és az alacsony végzettségűek tájékozódnak. Összességében nem jellemző a csak internetről történő tájékozódás (3%), még leginkább a fiatalok és a magas végzettségűek körében fordul elő, de ezekben a csoportokban sem ér el magas arányt.

Csak televízióból, illetve csak internetről tájékozódók tájékozódók pártpreferencia és politikai érdeklődés szerint a teljes népesség százalékában csak televízió kormánypárti

csak internet 2

10


1

7

Jobbik

1

8

nincs pártja

inkább érdekli a politika

2

4

inább nem érdekli

teljes népesség

5

18

16

12

3

3

A politikailag inaktívak, nem érdeklődők és a pártnélküliek – az iskolai végzettséggel összefüggésben – jellemzőbben tájékozódnak csak televízióból. A pártpreferenciával nem rendelkezők körében az átlagosnál magasabb a csak internetről tájékozódók aránya is: összességében tehát körükben jellemzőbben fordul elő az egyfajta forrásból történő tájékozódás.

Ha valami miatt a jövőben csak egy típusú médiumból tájékozódhatna, a kártyán felsoroltak közül melyiket választaná? kereskedelmi televíziók politikai napilapok internetes hírportálok

közszolgálati televíziók bulvár napilapok hírtelevíziók

18 - 29

48

30 - 39

8

19

44

60 +

36

14

47

50 - 59

42

21

4 10

24

40

31

50

érettségi

50 26

26

22 46

5 10

9 9

3 10 200

4 10

3 9

1

9

15

41 9

23

33 21

4 1

6 001

21 17

3 4

14 5 210

54

szakmunkásképző

5 1

4 01

26


teljes népesség

20

53

40 - 49

diploma

rádiók hetilapok nt/nv

2 6 1

8 19

A televízió tájékozódásban betöltött szerepét ismerve nem meglepő, hogy a legtöbben ettől a médiumtípustól válnának meg legnehezebben, de igen magas azok aránya, akik szerint, ha csak egy típusból lehet tájékozódni, akkor az internet bizonyul a legfontosabbnak. Természetesen a fiatalokra jellemző leginkább az internethez való ragaszkodás, az idősebbek pedig a hagyományos forrásokat, elsősorban a televíziót preferálják. A diplomások körében az internet megelőzi a kereskedelmi televíziókat; a diplomás fiatalok körében pedig teljes mértékben az előbbi dominál (65% a 16%-kal szemben).

6 7

2

Ha valami miatt a jövőben csak egy típusú médiumból tájékozódhatna, a kártyán felsoroltak közül melyiket választaná kereskedelmi televíziók politikai napilapok internetes hírportálok

közszolgálati televíziók bulvár napilapok hírtelevíziók

Fidesz-KDNP

46

31

ellenzéki (Jobbik nélkül) Jobbik nincs pártja inkább érdekli a politika

54 36 44

49

nem használ internetet teljes népesség

8

21

43

27 01

4 00

20 28

4 10

0 0 4

11

2 4 2

7

32

21

10 4

19

3 00

6 1 10

25

21 16

14

17

3 110

54

46

2 110

2 10 13

43

2 00

15 23

inkább nem érdekli használ internetet

rádiók hetilapok nt/nv

2

4 1101 6 1

19

A televízió a kormánypárt szavazói számára kiemelkedően fontos, a közszolgálati televíziókat az átlagnál magasabb arányban választanák egyedüli információforrásként, miközben az internetet az átlagosnál valamivel alacsonyabb arányban tartják fontosnak. Kiemelkedően fontos az internet a Jobbik-szavazók számára a csoport életkorával is összefüggésben.

7

2

A kereskedelmi televíziók választását meghatározó tényezők* önálló hatással rendelkező tényezők:

Megmagyarázott hányad: 25%

Életkor (β=-0,193) (! negatívan függ össze) Internethasználat (β=-0,152) (! negatívan függ össze) Iskolai végzettség (β=-0,132) (! negatívan függ össze) Jobbikon kívüli ellenzék szavazója (β=0,095) Jobbik-szavazó (β=-0,063) (! negatívan függ össze) önálló hatással nem rendelkező tényezők: Kormánypárti szavazó Politikai érdeklődés

A kereskedelmi televíziók egyetlen médiumtípusként történő választásával önállóan (a többi tényezőtől függetlenül) elsősorban az életkor, az internethasználat és az iskolai végzettség függ össze: minél idősebb valaki, és minél magasabb az iskolai végzettsége annál kevésbé ragaszkodik a kereskedelmi televízióhoz; az internetet nem használók jobban kötődnek hozzá. Ezen kívül még valószínűsíti ennek a médiumtípusnak a választását az, ha valaki a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok szavazója, miközben a Jobbikszavazók a többi csoportnál kisebb valószínűséggel preferálják a kereskedelmi televíziókat.

*A két legnagyobb típus (a kereskedelmi televíziók és az internet) választását lineáris regresszió módszerével vizsgáltuk, annak érdekében, hogy megértsük, a különböző társadalmi, demográfiai tényező, pártválasztás és politikai érdeklődés egymástól függetlenül milyen hatással vannak a médiumtípusok kiválasztására.

Az internet választását meghatározó tényezők* önálló hatással rendelkező tényezők:

Megmagyarázott hányad: 36%

Internethasználat (β=0,241) Kormánypárti szavazó (β=-0,126) (! negatívan függ össze) Iskolai végzettség (β=0,096) Életkor (β=-0,077) (! negatívan függ össze) Jobbikon kívüli ellenzék szavazója (β=-0,075) (! negatívan függ össze) önálló hatással nem rendelkező tényezők: Jobbik-szavazó Politikai érdeklődés

Az internet egyetlen médiumtípusként választását értelemszerűen legerősebben az internethasználat határozza meg önállóan (a többi tényező hatását kiszűrve). Emellett jellemző, hogy a kormánypárti szavazók és a Jobbikon kívüli ellenzék támogatói a többi szavazói csoportnál kevésbé választják jellemzően, ahogy az idősekre és az alacsony végzettségűekre sem jellemző az internet preferálása az információforrások között.

*A két legnagyobb típus (a kereskedelmi televíziók és az internet) választását lineáris regresszió módszerével vizsgáltuk, annak érdekében, hogy megértsük, a különböző társadalmi, demográfiai tényező, pártválasztás és politikai érdeklődés egymástól függetlenül milyen hatással vannak a médiumtípusok kiválasztására.

Politikai-közéleti tájékozódás napilapokból a teljes népesség százalékában legalább hetente

legalább havonta

korábban rendszeresen olvasta 2016

2014-2015 25

megyei lap Blikk Metropol

12

9

66

16

72

6 12

Bors 4 9

65

70

Blikk

10 14 3

72

Bors

4 11 2

82 87

83

Népszabadság 132

94

211

96

97

Népszava 021

97

97

Magyar Hírlap 121

96

Lokál 220

96

Népszabadság 23

94

24

95

Népszava 12 Magyar Hírlap 13

Magyar Nemzet

18

megyei lap

A napilapok szerepének visszaszorulása leginkább a megyei napilapoknál mutatható ki, tehát a nyomtatott sajtó jelentőségének csökkenése legalább annyira meghatározó a változásokban, mint a médiapiac átrendeződése. Megyei lapokat elsősorban az idősebb korosztály olvas (a 18-29 éveseknek csak 14%-a veszi a kezébe legalább havonta), így a jövőben további visszaszorulása várható.

Magyar Nemzet

Magyar Idők 010 más lap 210

99

97

A Metropol megszűnése ugyancsak hatással lehet összességében a napilapokból tájékozódók arányának csökkenésére. A Magyar Nemzettől a teljes népességnek csak 1 százaléka fordult el, ez viszont az olvasók arányában igen nagy veszteséget jelent. Egyelőre nagyon alacsony olvasottsággal lépett be a piacra a Lokál és a Magyar Idők.

soha

Politikai-közéleti tájékozódás napilapokból pártpreferencia szerint, % kormánypárti


Jobbik

nincs pártja

Blikk

28%

28%

25%

18%

megyei napilapok

29%

18%

29%

20%

Bors

17%

15%

18%

11%

Lokál

3%

10%

4%

1%

Népszabadság

2%

13%

1%

2%

Magyar Nemzet

3%

5%

3%

1%

Magyar Hírlap

4%

2%

3%

1%

Népszava

1%

7%

1%

0%

Magyar Idők

2%

1%

2%

0%

A bulvárlapokat pártpreferenciától függetlenül olvassák a napilapokból tájékozódók, a politikai napilapok esetében viszont (a legkisebbek kivételével) jól kimutatható összefüggéseket láthatunk: a Népszabadságot elsősorban a Jobbikon kívüli ellenzék szavazói olvasták és ők olvassák kimagasló arányban a Népszavát is. A Magyar Nemzet láthatóan elveszítette a karakterét ebben az értelemben, az átalakulás valószínűleg még folyamatban van, jelenleg egyik szavazói csoport sem kötődik hozzá.

A megyei lapok olvasótáborának tájékozódása az érintett népesség százalékában RTL Klubról rendszeresen* tájékozódók

78

TV2-ről rendszeresen tájékozódók

64

rádiót rendszeresen hallgatók

62

"közszolgálati" televízióból rendszeresen tájékozódók

54

interneten rendszeresen tájékozódók

a megyei napilapon kívül más politikai napilapot rendszeresen olvasók

42 12

A megyei lapok olvasóinak kimagasló többsége (összesen 98%) tájékozódik rendszeresen, legalább heti gyakorisággal valamilyen országos témájú médiumból is, így a megyei lapok tulajdonosváltásának, várható átalakulásának híre feltehetően eljutott az érintettekhez. A legfontosabb tájékozódási forrás az RTL Klub és a TV2, valamint a nem helyi rádiók és a „közszolgálati” televíziók. *legalább hetente

A megyei lapok olvasótáborának tájékozódása az érintett népesség százalékában

2

8

41

csak megyei lapból tájékozódik

22

egy további* forrásból tájékozódik két további forrásból tájékozódik három további forrásból tájékozódik

28

*a 18. ábra forrástípusait véve figyelembe

több további forrásból tájékozódik

Politikai-közéleti tájékozódás televíziókból a teljes népesség százalékában legalább hetente

legalább havonta

korábban nézte 2016

2014-2015 RTL Klub

73

TV2

11 16

62

M1, M2

43

Duna

22

HírTV

25

14 21

22

soha

24 35

RTL Klub

75

TV2 M1, M2, M4, M5 Duna

10 3 13

61 47

16 3 20 20 5

56

21

54

ATV

21

Echo

6 11

83

Story

7 12

82

18

61

HírTV

23

18 3

56

ATV

21

18 1

60

Echo

8 10 2

Euronews 131 A televíziókból való tájékozódásra nagyon enyhe hatással voltak az elmúlt évek változásai: a közszolgálati csatornák más televízió 5 61 ugyan veszítettek 5% korábbi nézőt, de nyertek is közel ennyit. A HírTV veszített kimutatható mértékben közönséget: 3% válaszolta, hogy korábban nézte, de 5 százalékponttal alacsonyabb a jelenlegi nézők aránya a 2014-15-ben mértnél.

80

94 88

29

Politikai-közéleti tájékozódás televízióból pártpreferencia szerint, % kormánypárti


Jobbik

nincs pártja

RTL Klub

86%

90%

86%

78%

TV2

80%

76%

77%

74%

M1, M2, M4, M5, Duna TV

78%

63%

75%

53%

HírTV

50%

44%

54%

26%

ATV

38%

56%

42%

29%

Echo TV

26%

15%

28%

9%

Euronews

7%

4%

2%

3%

A kereskedelmi televíziókat pártpreferenciától függetlenül magas arányban használja tájékozódásra a lakosság. A „közszolgálati” csatornáknál annak ellenére kimutatható a kormánypárti és a Jobbik-szavazók fölénye a nézők között, hogy a sportcsatornák is a szerepelnek a felsorolásban, és hogy van olyan rétege a társadalomnak, amely elsősorban ezt a hírforrást éri el (idős, alacsony végzettségű, községben élők). A hírcsatornák közül a HírTV nem rendelkezik a többihez hasonló markáns karakterrel jelenleg, talán a Jobbik-szavazók átlagosnál erősebb kötődését lehetne kiemelni a csatornával kapcsolatban.

Átrendeződés A jelenleg rendszeresen nézők/olvasók aránya (teljes népességben %)

Magyar Nemzet

2

Magyar Nemzet

RTL Klub

75

TV2

61


47

HírTV

23

0

A megváltozott hangvétel, a forrás politikai állásfoglalása miatt nem használja már (a korábban rendszeresen használók arányában)*

20

40

60

26

RTL Klub

1

TV2

2


3

HírTV

5

80 0

50

Az átrendeződés, hangvételváltás legerősebben a Magyar Nemzetre hatott, legalábbis a televíziókénál jóval kisebb fogyasztói réteg arányában jelentős veszteséget szenvedett a lap. A televíziók közül arányaiban a HírTV veszített legtöbbet, majd a közszolgálati csatornák. A kereskedelmi televíziók esetében még alacsonyabb, elenyésző azok aránya, akik elfordultak a csatornától a megváltozott hangvétel miatt. *Az elmúlt években távolodott el a médiumtól

Egyperces híradók Szokott látni egyperces híradókat a sportcsatornákon, sportközvetítések között?

Önt inkább zavarják, vagy nem zavarják az egyperces híradók?

2

1 33

39 59

igen

nem

nt/nv

66

inkább zavarják inkább nem zavarják nt/nv

A felnőtt népesség nagyobb része találkozik a sportcsatornák egyperces híradóival. A műfaj ismerőinek kétharmadát nem zavarja a jelenség. Az, hogy zavarja-e, összefügg a pártpreferenciával (24. ábra), de még az ellenzéki pártok szavazó körében is szűk többségben vannak azok, akiket nem zavarnak az egyperces híradók.

Önt inkább zavarják vagy inkább nem zavarják az egyperces híradók? százalék inkább zavarják kormánypárti

inkább nem zavarják

23

77

ellenzéki (Jobbik nélkül) Jobbik nincs pártja

teljes népesség

nt/nv 1

46 35 39

33

51 65 61

66

3 0 0

1

Politikai-közéleti tájékozódás rádiókból a teljes népesség százalékában legalább hetente

ritkábban

soha 2016

2014-2015 Kossuth, Petőfi

28

7

65

Kossuth, Petőfi

27

Class FM

25

8

66

Class FM

30

helyi (városi) rádió

16 4

80

helyi (városi) rádió

11 3

9

64

9

61 86

Klub Rádió 43

93

Klub Rádió 23

95

Inforádió 23

95

Inforádió 12

97

Lánchíd rádió 12

98

A rádiók tájékozódásban betöltött szerepében nem történt nagy változás az elmúlt évben. A Class FM szerepe kicsit nőtt, a helyi rádióké pedig visszaesett.

más rádió 52

93

Politikai-közéleti tájékozódás rádiókból pártpreferencia szerint, %

kormánypárti


Jobbik

nincs pártja

Class FM

44%

41%

48%

28%

Kossuth, Petőfi

45%

40%

44%

23%

Klubrádió

3%

14%

2%

4%

Inforádió

4%

4%

4%

2%

Lánchíd Rádió

3%

2%

4%

1%

A Kossuth és a Petőfi rádiót az átlagosnál magasabb arányban hallgatják a kormánypárti szavazók, miközben a klubrádiónál a baloldali ellenzékiek túlsúlya jól megfigyelhető. A többi rádió közönsége nem tartozik karakteresen valamelyik szavazói csoporthoz, még a Lánchíd Rádió esetében sem mutatható ki ilyen összefüggés, valószínűleg összefüggésben a hallgatók igen alacsony arányával.

Hetilapok olvasottsága a teljes népesség százalékában legalább havonta

ritkábban

soha 2016

2014-2015 HVG 5 5

90

HVG

57

88

Helyi Téma 34

93

168 óra 13

96

168 óra 25

93

Heti Válasz 13

96

Heti Válasz 23

95

Barikád 12

98

Barikád 11

98

Demokrata 11

98

Demokrata 12

97

Figyelő 12

97

Figyelő 23

95

Élet és Irodalom 12

97

Élet és Irodalom 13

96

Magyar Narancs 12

98

Magyar Narancs 12

97

A hetilapok tájékozódásban betöltött szerepében nem történt érdemi változás az 2015 tavasza óta.

helyi, önkormányzati lap

83

89

Politikai-közéleti tájékozódás hetilapokból pártpreferencia szerint, %

kormánypárti


Jobbik

nincs pártja

HVG

13%

20%

14%

5%

168 óra

8%

11%

4%

4%

Heti Válasz

7%

6%

7%

2%

Figyelő

8%

6%

3%

2%

Élet és Irodalom

4%

8%

3%

2%

Magyar Narancs

4%

6%

3%

1%

Demokrata

5%

3%

2%

1%

Barikád

3%

1%

3%

1%

A hetilapok olvasóinak az alacsony olvasottsági arányoknak köszönhetően nincsen jellemzően mérhető politikai oldalhoz tartozása. Kivételt képez a HVG, a lapot jelentősen magasabb arányban olvassák a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok szavazói.

Internetes hírportálok olvasottsága a teljes népesség százalékában legalább hetente

ritkábban

soha 2016

2014-2015 origo.hu

28

14

index.hu

20

hir24.hu

17 9

hvg.hu

10 7

59

11

69

74 83

origo.hu

26

index.hu

23

hir24.hu hvg.hu

17

12

62

10

67

12

71

12 8

81

kuruc.info

65

89

kuruc.info

444.hu

55

90

444.hu

nol.hu 33

94

nol.hu 3 4

átlátszó.hu 33

94

mno.hu 22

95

mno.hu 33

94

alfahir.hu (barikad.hu) 12

96

alfahir.hu 23

95

mandiner.hu 11

98

mandiner.hu 23

95

vs.hu 12

98

átlátszó.hu

888.hu A korábban is mért internetes hírportálok közül a 444 és az átlátszó tudta növelni a népszerűségét az elmúlt évben. Korábban nem mért, de jelentős hírportál a hirado.hu. Az újak közül a 888 a legnépszerűbb, de a ripost is elér összességében 6%-ot.

65 9 6 56

44

direkt36.hu 12 hirado.hu

6 7

90 84 93 89

92 97 87

magyaridok.hu 23

96

ripost.hu 24

94

Politikai-közéleti tájékozódás internetes hírportálokról pártpreferencia szerint, % kormánypárti


Jobbik

nincs pártja

origo.hu

39%

46%

49%

25%

index.hu

36%

41%

41%

20%

hir24.hu

32%

37%

34%

17%

hvg.hu

20%

32%

22%

11%

444.hu

16%

23%

15%

9%

kuruc.info

11%

7%

34%

4%

hirado.hu

19%

14%

14%

5%

átlátszó.hu

11%

17%

8%

9%

888.hu

11%

10%

11%

3%

nol.hu

7%

12%

6%

5%

mno.hu

8%

8%

8%

3%

alfahir.hu

5%

2%

16%

2%

mandiner.hu

6%

8%

7%

3%

ripost.hu

8%

7%

4%

4%

magyaridok.hu

6%

3%

8%

1%

direkt36.hu

3%

6%

3%

1%

Az olvasók megoszlása alapján jól körülhatárolható politikai karaktere a hvg.hu-nak, a 444-nek, a kuruc.infonak, a hirado.hu-nak, az átlátszónak, a (már nem elérhető) nol.hu-nak és az alfahírnek van. Látható, hogy a 888, a ripost.hu és a Magyar Idők internes változata még nem alakította ki ilyen értelemben az olvasói csoportját, a mno.hu pedig a nyomtatott verzióhoz hasonlóan elveszítette karakterét.

Tájékozódási mintázatok – médiumtípusok Az adott típusból legalább az egyik forrásból tájékozódók aránya kereskedelmi televíziók

88

"közszolgálati" televíziók

66

hírtelevíziók

51

vezető internetes hírportálok

41

kereskedelmi rádió

39

"közszolgálati" rádiók

36

nyomtatott bulvárlapok

28

megyei napilapok

M1, M2, M4, M5, Duna TV ATV, HírTV, Echo TV, Euronews

44

kisebb internetes hírportálok

RTL Klub, TV2

Origo, Index 444, 888, alfahír, átlátszó, direkt36, hír24, hirado.hu, hvg.hu, kuruc.info, magyaridok.hu, mandiner, mno.hu, nol.hu, ripost

Class FM Kossuth Rádió, Petőfi Rádió Blikk, Bors, Lokál

25

hetilapok

16

168 óra, Barikád, Demokrata, Élet és Irodalom, Figyelő, Heti Válasz, HVG, Magyar Narancs

politikai napilapok

9

Magyar Hírlap, Magyar Idők, Magyar Nemzet, Metropol, Népszabadság, Népszava

hírrádiók

8

Inforádió, Klubrádió, Lánchíd Rádió

Az egyes médiumok használatából kiinduló tipológiánk (melynek célja a következő lépésben fogyasztói csoportok létrehozása) erős összhangban van azzal, ahogy a válaszadók nyilatkoztak a tájékozódási forrásaikról. A televíziók a legfontosabbak, ezt követik az internetes hírportálok, majd a rádiók és a nyomtatott sajtótermékek.

A közéleti tájékozódás klaszterei szűk körű, leginkább televíziós (46%)


1,0

politikai napilapok

0,8

megyei napilapok

0,6

kereskedelmi televíziók

0,4

közszolgálati televíziók 0,2

0,2

0,1

hírtelevíziók

0,0

0,0 -0,2 -0,4

hírrádiók

0,0

-0,1

közszolgálati rádiók

-0,2 -0,3

-0,3

kereskedelmi rádió

-0,3 -0,4

kisebb internetes hírportálok

-0,6 -0,8

-0,7

-1,0

-0,7

vezető internetes hírportálok hetilapok

A fenti csoportokból kiindulva négy tájékozódási csoportot (klasztert) hoztunk létre. Ezek közül a legnagyobb egy nagyon kevéssé karakteres csoport, amelynek tagjai a legtöbb típusú médium esetében (de főleg az internetes hírportáloknál) negatív értéket értek el, kizárólag a televízió, és különösen a kereskedelmi televíziók tájékozódásra történő használata köti össze őket. Ez a fogyasztási mintázat a (legalább valamennyire) tájékozódók 46%-ára jellemző. A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946

A közéleti tájékozódás klaszterei internetközpontú (36%)


1,5

politikai napilapok megyei napilapok

1,0

0,9

1,0

kereskedelmi televíziók közszolgálati televíziók

0,5

0,4 0,2

0,1

0,2

0,2 0,1

hírtelevíziók

0,1

0,1

0,0

hírrádiók közszolgálati rádiók kereskedelmi rádió

-0,5

-0,3

-0,3

kisebb internetes hírportálok vezető internetes hírportálok

-1,0

hetilapok

A második legnagyobb csoport fogyasztása az internetes hírportálokhoz kötődik legerősebben, a klaszter a tájékozódók körének 36%-át teszi ki. Jellemzője még a viszonylag széleskörű tájékozódás, csak a nyomtatott politikai napilapok és a hírrádiók használata áll távol tőlük a vizsgált típusok közül. A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946

A közéleti tájékozódás klaszterei hírrádióközpontú, széles körben tájékozódó (9%) 3,5


3,4

politikai napilapok

3,0

megyei napilapok

2,5


2,0

közszolgálati televíziók hírtelevíziók

1,5 1,0

1,0

0,8

0,8

0,6

0,6

0,5

0,5

0,3 0,2

0,0 -0,5

0,6

hírrádiók közszolgálati rádiók kereskedelmi rádió kisebb internetes hírportálok

-0,1

-0,2

-1,0


A tájékozódók 9%-a egy olyan csoportba tartozik, amelyben a hírrádiók különösen fontos szerepet töltenek be, de a médiumtípusok tekintetében rendkívül széles körű fogyasztási mintázattal rendelkezők alkotják. Figyelemreméltó, hogy a kereskedelmi és „közszolgálati” televíziók szerepe elhanyagolható a csoport tájékozódásában. A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946

A közéleti tájékozódás klaszterei politikai napilap (9%)


3,5

politikai napilapok

3,1

3,0

megyei napilapok

2,5


2,0

közszolgálati televíziók hírtelevíziók

1,5 1,0

1,0

0,7

közszolgálati rádiók

0,5

0,5

0,5

0,3 0,1

0,2

0,2

0,1

0,0 -0,5

hírrádiók

0,3

kereskedelmi rádió kisebb internetes hírportálok

-0,3

-1,0


Ugyancsak a tájékozódók 9%-át tömöríti és ugyancsak széles körű tájékozódással jellemezhető az a csoport, amelynek fő kötőeleme a politikai napilapok hangsúlyos szerepe a közéleti tájékozódásban. A klasztereket a rendszeresen tájékozódók csoportján belül hoztuk létre: N=946

A közéleti tájékozódás klaszterei életkor és iskolai végzettség szerint szűk körű, leginkább televíziós

internetközpontú

18 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 + legfeljebb 8 osztály szakmunkásképző érettségi diploma teljes népesség

rádióközpontú

37 32 38 41

politikai napilap

55 51 41 38

9

66

15 74

7

34

39

8

43 15 36

Nem meglepő módon a szűk körű tájékozódással jellemezhető, leginkább a televízióhoz és azon belül is a kereskedelmi csatornákhoz kötődő csoportban az átlagot jelentősen meghaladó arányban találunk időseket és alacsony iskolai végzettségűeket. Az iskolai végzettség mentén felfelé haladva meredeken csökken a klaszterbe tartozók aránya. Ezzel ellentétes a viszonylag széles körűen, de elsősorban az internetről tájékozódók csoportjának összetétele: a fiatalok és különösen a diplomások alkotják legnagyobb részben. A szintén aktív, széles körű tájékozódással jellemezhető rádióközpontú és a politikai napilapokat olvasó csoportok tagjait is elsősorban a magas végzettségűek között találjuk. Utóbbi két klaszter tagjai viszont – szemben a hasonló, de internetközpontú tájékozódókkal – jellemzően nem a legfiatalabb korcsoporthoz tartoznak.

3

7 10

8

52 46

10 13 9 16

51 17

4 4 9 11 7 10

16 9

9

A közéleti tájékozódás klaszterei politikai hovatartozás és politikai érdeklődés szerint

szűk körű, leginkább televíziós

kormánypárti ellenzéki (Jobbik nélkül) Jobbik

internetközpontú

42 38 39

nincs pártja inkább érdekli a politika

politikai napilap

40

9

30

17

35

30 38

11

54 46

16 8

35 36

Pártpreferencia szerint a legmarkánsabban a pártnélküliek csoportja különbözik az átlagtól, ők (összefüggésben az alacsony iskolai végzettséggel is) feltűnően magas arányban tartoznak a kereskedelmi televíziók dominanciájával jellemezhető klaszterbe. Az életkorral van összefüggésben, hogy a Jobbik szavazói között az áltagosnál magasabb az internetközpontúan tájékozódók, a baloldaliak körében pedig a rádióból, illetve politikai napilapokból tájékozódók aránya.

9

15 6 6 5 5

50 60

inkább nem érdekli a politika teljes népesség

rádióközpontú

9

4 9

Jelenlét a facebook-on 2016

2014-2015 0

1

46 54

48 51

fent van a facebookon

nincs fent

nem válaszol

Facebook-jelenlét életkor és iskolai végzettség szerint százalék fent van a facebookon

nincs fent

nem válaszol 2016

2014-2015 18 - 29

79 70 56

30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 +

legfeljebb 8 osztály szakmunkásképző érettségi diploma

teljes népesség

75 68 56

21 30 44

31

40

69

12

18

87

22

30 42

78 40

60 60 61

46

25 0 31 1 43 2 60 0 81 0

40 39 54

70 57 59 62

48

A facebook-használók aránya az elmúlt évben nagyjából változatlan maradt. Továbbra is nagyon karakteresen határozza meg a jelenlétet a közösségi oldalon az életkor, és ennél valamivel kevésbé erősen, de szintén határozottan az iskolai végzettség.

41 37 51

0 1 0 2 1

Facebook-jelenlét politikai hovatartozás szerint százalék fent van a facebookon

nincs fent

nem válaszol 2016

2014-2015 kormánypárti

45

55

48

51

1


42

58

46

54

0

51

48

1

Jobbik

62

38

nincs pártja

43

57

49

51

0

teljes népesség

46

54

48

51

1

A szavazói csoportok közül a Jobbik-szavazók körében volt kimagasló az elmúlt években a facebook-jelenlét. Ez a különbség mára lényegében eltűnt. A különböző életkori csoportokon belül sem kimagasló a jobbikosok facebook-aktivitása, tehát nem a szavazói csoport esetleges átrendeződése magyarázza a változást. Inkább arról lehet szó, hogy a Jobbik egyre kevésbé van kiszorítva a fontosabb médiumokból, egyre kevésbé szorul ki a facebook-ra.

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebookról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről? a teljes népesség százalékában 2016

2014-2015 11

12

20 24 64

69

gyakran

ritkán

soha

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebookról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről? a facebook-ozók százalékában 2016

2014-2015

24

31

45

gyakran

24

25

50

ritkán

soha

Enyhén nőtt az elmúlt évben a facebook-ot tájékozódásra, közéleti információszerzésre használók aránya. Ennek eredményeképpen ma a felnőtt népesség 36%-a, a facebook-ozók 74 százaléka használja valamilyen gyakorisággal közéleti információk szerzésére a közösségi oldalt.

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook-ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről? életkor és iskolai végzettség szerint, a facebook-ozók százalékában gyakran

ritkán

soha 2016

2014-2015 18 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 +

17 23 27 33 35

45


19 21 23 31

42 45 46

teljes részcsoport

24

48 43 45 40

46

45

39 29 30 22 25

18 21 33 22 35

39 34 31 24

20 22 29 21

55 50 49 52

25 28 23 27

31

24

50

25

51 51 51 49 51

2014-2015-ben határozottan kirajzolódott az, hogy – bár jóval alacsonyabb arányban vannak jelen a facebook-on – az idősebbekre jellemzőbb az, hogy politikai, közéleti hírekről tájékozódnak ezen a csatornán. A jelenség most is kimutatható, de már nem figyelhető meg az életkor mentén történő lineáris növekedés.

31 28 16 29 14

Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy politikai, közéleti hírekről a facebook-ról tájékozódik, tehát hogy facebook-os ismerősei bejegyzéseiből értesül ilyen hírekről? politikai hovatartozás szerint, a facebook-ozók százalékban gyakran

ritkán

soha 2016

2014-2015 kormánypárti

24


26

Jobbik

nincs pártja


teljes részcsoport

44 53

35 14

31 44

41

20 24

44 46 45

53

24

21

29

54

17

19

27

57

15

45

33

23

22

23 35 31

42

32

19 24

36 58

47 50

Akárcsak magánál a facebook-használatnál, a facebook-on történő tájékozódásnál is megfigyelhető, hogy a korábbi évekkel szemben már nem emelkedik ki a Jobbik-szavazók aktivitása a többi szavazói csoporthoz képest. Jelenleg az ellenzéki szavazókra általában igaz, hogy magasabb arányban tájékozódnak a facebook-on, mint a kormánypárti szavazók és a pártnélküliek.

10

34 25

Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti témájú blogokat olvasni? a teljes népesség százalékában 2016

2014-2015

9

9

28

30 61

62

gyakran

ritkán

soha

Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti témájú blogokat olvasni? életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

gyakran 18 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 +

7 8

legfeljebb 8 osztály 1 15 szakmunkásképző 9 érettségi 10 diploma 18 teljes népesség

9

soha

40 38

15 12 6

ritkán

53 53 49 57

36 31 13

81 84 29

62 35

55 39

30

43

61

Nem változott az elmúlt évben a politikai, közéleti témájú blogokat olvasók aránya. A blogolvasás az internethasználat elterjedtségével összefüggésben az átlagosnál jóval kevésbé jellemző az idősekre és alacsony iskolai végzettségűekre. Amennyiben az internethasználók körében vizsgáljuk (46. ábra) ennek a két csoportnak a hátránya jóval kevésbé szembetűnő, de fennmarad, tehát a műfaj önmagában jobban vonzza a fiatalokat és magas végzettségűeket.

Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti témájú blogokat olvasni? politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban gyakran kormánypárti

9


nincs pártja

inkább nem érdekli

teljes népesség

57

30

57

19 4

37 21


33 28

9

44 75

16 5

soha

34

12

Jobbik

ritkán

51 67

30

61

A Jobbik-szavazókra az átlagosnál jellemzőbb a blogok olvasása, de ez részben az alacsonyabb átlagos életkoruknak köszönhető. Mivel az internetezők körében is kimutatható a szélsőjobboldali párt szimpatizánsainak magasabb aránya a blogolvasók között, arra következtethetünk, hogy az életkoron kívül is van sajátos kötődése a műfajhoz ennek a szavazói csoportnak.

Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti témájú blogokat olvasni? életkor és iskolai végzettség szerint, az interneten tájékozódók százalékában gyakran 18 - 29

9

30 - 39

12

50 - 59

23

5

érettségi

15

26

42

40

51

50

34

45

22

16

29

51

44

16

teljes részcsoport

44

48

19

szakmunkásképző

diploma

44

44

23


soha

47

40 - 49

60 +

ritkán

40 46

46

32

37

Milyen gyakran szokott Ön az interneten politikai, közéleti témájú blogokat olvasni? politikai hovatartozás szerint, az interneten tájékozódók százalékában

gyakran kormánypárti

16


8

teljes részcsoport

33

43

26

36 51

38


soha

51

22

Jobbik nincs pártja

ritkán

54

26

10

16

23

46

47

28

43

46

37

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik, mi érdekli jobban? a teljes népesség százalékában 2016

2014-2015 4

5

41 48 42

47

8

5

hírek, tudósítások

vélemények, kommentek

mindkettő egyformán

nt/nv

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik, mi érdekli jobban? életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

hírek, tudósítások



nt/nv

18 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 +

50 49 41 46 51


47 44 48

teljes népesség

48

6

38 41 50 45 40

3 6

5 5

56

4

4

44 46 41

4 5 4 7

5

42

5

4 7

36

6 7 3 4 3

Az elmúlt évben enyhe mértékben nőtt azok aránya, akik inkább a hírek, tudósítások iránt érdeklődnek, kevésbé keresik a véleményeket a közéleti tájékozódásuk során. Különösen az alacsony végzettségűekre jellemző ez a vélemény, de a legidősebb és a legfiatalabb korcsportban is többségben vannak a csak a tények iránt érdeklődők.

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik, mi érdekli jobban? politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban hírek, tudósítások



nt/nv

kormánypárti ellenzéki (Jobbik nélkül) Jobbik nincs pártja inkább érdekli a politika inkább nem érdekli teljes népesség

49 46 47 50

44 51 48

3 6 5 6

46 47 47 33

4

50 38

6

5

42

A különböző szavazói csoportok között lényegében nincs különbség abban a tekintetben, hogy híreket, véleményeket vagy mindkét műfajhoz tartozó tartalmakat keresnek a médiában. Észre lehet venni viszont, hogy a politika iránt kevésbé érdeklődők csoportjára jellemzőbb, hogy csak a hírek, tudósítások érdeklik a tagjait.

2 1 0 11

0 7 5

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik... a teljes népesség százalékában 2016

2014-2015 5

6 26

31

64 69

a saját politikai nézeteihez közel álló hírforrásokat, véleményeket keresi ugyanúgy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is nt/nv

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik... életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában a saját politikai nézeteihez közel álló hírforrásokat, véleményeket keresi ugyanúgy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is nt/nv 18 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 +

26 22 25 26 28

66 70 70 70 68

8 8 4 4 4


22 28 27 26

74 65 68 69

4 7 6 5

26

69

6

teljes népesség

Az elmúlt évben valamivel szűkebb lett a saját bevallásuk szerint egyoldalúan tájékozódók csoportja. Az életkor és az iskolai végzettség mentén nem különböznek jelentősen egymástól a válaszadók.

Amikor Ön politikai-közéleti témában tájékozódik... politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban a saját politikai nézeteihez közel álló hírforrásokat, véleményeket keresi ugyanúgy elolvassa, meghallgatja a másik oldal híreit, véleményeit is nt/nv kormánypárti

26


33

Jobbik

nincs pártja

18

teljes népesség

2 66

36

26

1 14

35 20

1

63 67


72

64 72

1 8

69

Leginkább a Jobbik-szavazók ragaszkodnak a saját nézeteikhez közel álló tartalmakhoz, legkevésbé pedig a kormánypárti szavazók. A politika iránt nem, vagy kevéssé érdeklődők csoportjára jellemzőbb, hogy szélesebb körben, több oldal álláspontját megismerve tájékozódnak, mint a határozottan érdeklődőkre.

6

Módszertani leírás az 57. ábrához  





A következő ábrán bemutatott csoportképzés során a gyakran olvasó/néző/hallgatóból indultunk ki. Politikai oldal szerint csak olyan médiumokat soroltunk be, amelyeket jellegzetesen valamelyik politikai oldal szavazói használnak (adjusted residualok alapján: 2-nél nagyobb érték úgy, hogy más szavazói csoportnál nincs 2-nél nagyobb pozitív érték). Ha az itt felsorolt médiumcsoportokon belül legalább egyet használ valaki rendszeresen, akkor kap egy „kormánypárti”, „baloldali” vagy „radikális jobboldali” értéket; a három értékből készült tipológiát mutatja az ábra. A fogyasztási mintázatok alapján kormánypárti médiumok:        

Magyar Hírlap Magyar Idők m1, m2, m4, m5, duna HírTV Kossuth, Petőfi rádió 888.hu hirado.hu magyaridok.hu

  



Baloldali/liberális:             



mno.hu Demokrata Heti Válasz Népszabadság Népszava RTL Klub ATV 444.hu atlatszo.hu direkt36.hu hvg.hu nol.hu 168 óra Élet és Irodalom HVG Magyar Narancs

Jobboldali radikális:   

Echo TV kuruc.info alfahir.hu

A tájékozódás forrásai politikai oldal szerint csoportosítva politikai hovatartozás szerint mindhárom típusból (kormánypárti, baloldali/liberális, jobboldali radikális) tájékozódik kormánypárti és baloldali/liberális forrásokból tájékozódik kormánypárti és jobboldali radikális forrásból tájékozódik csak kormánypárti forrásokból tájékozódik baloldali/liberális és radikális jobboldali forrásokból tájékozódik csak baloldali/liberális forrásokból tájékozódik csak jobboldali radikális forrásokból tájékozódik nem tájékozódik a vizsgált forrásokból kormánypárti ellenzéki (Jobbik nélkül) Jobbik nincs pártja

teljes népesség

11

21

7

29 19

5

13 9

3 0 20

2 20

36 7

26 2

21

030 0

14

25

28

1 11

0 7 0

25 27

7

20

48 0 7 1

32

A szubjektív értékelés mellett a használt médiumokból kiindulva is megvizsgáltuk, hogy mennyire széles körben tájékozódnak a válaszadók a politikai oldalakhoz köthető tartalmak tekintetében. Ennek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a lakosság közel 30%-a csak kormánypárti forrásokból tájékozódik. Ebben természetesen szerepet játszik az, hogy a sokak számára kizárólagosan elérhető „közszolgálati” csatornák is ide tartoznak. A csak baloldali/liberális forrást használók aránya 7%, a kizárólag radikális jobboldali tartalmakat fogyasztóké pedig (valószínűleg a médiumok alacsony számával is összefüggésben) csak 1%. A kormánypárti szavazókra jellemző leginkább, hogy csak a saját oldalhoz tartozó forrásokból tájékozódnak. A Jobbik-szavazók összetettebben tájékozódnak, mint a korábbi években. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a Jobbik megjelent olyan médiumokban, ahol korábban nem kapott szerepet.

Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar médiából jól lehet tájékozódni, meg lehet ismerni a tényleges valóságot, mások szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké. Ön melyik véleménnyel ért inkább egyet? életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

az elsővel

a másodikkal

nt/nv

18 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 +

38

54

29 31 34 38

62 61 59 51


34 33 36 37

55 59 56 57

11 8 8 6

35

57

9

teljes népesség

A magyarországi felnőtt népesség többsége szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap mint a másiké. A legfiatalabb korcsoport viszonylagos elégedettségét a tájékozódás kiegyensúlyozottságával kapcsolatban talán magyarázhatja, hogy a tartalmak szélesebb köréhez férnek hozzá az internet révén, mint az idősek.

8 9 8 6 10

Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar médiából jól lehet tájékozódni, meg lehet ismerni a tényleges valóságot, mások szerint a magyar sajtó elfogult, az egyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap, mint a másiké. Ön melyik véleménnyel ért inkább egyet? életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában

az elsővel

a másodikkal

kormánypárti ellenzéki (Jobbik nélkül)

56

5

77

26

nincs pártja

24

3

70

4

57


teljes népesség

40

20

Jobbik

inkább nem érdekli

nt/nv

19

44 30 35

53 59

3 12

57

A kormánypárti szavazók többsége elégedett a jelenlegi helyzettel, úgy érzi, jól lehet tájékozódni a magyar médiából, az ellenzéki szavazók viszont igen elégedetlenek, a baloldaliaknak mindössze ötöde, a Jobbik-szavazóknak pedig negyede tartja kielégítőnek a helyzetet. Érdekes módon a politika iránt érdeklődők elégedettebbek a helyzettel. Ennek az lehet a magyarázata, hogy ők a források szélesebb körét használják.

9

Ön szerint Magyarországon a médiában melyik politikai oldalnak, pártnak van nagyobb befolyása? életkor és iskolai végzettség szerint, a teljes népesség százalékában a baloldalnak 18 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 +

a Fidesznek 8 8 4 6 7


5 6 6

teljes népesség

7

egyiknek sem, kiegyensúlyozott a média 58

26

66 69 67 62

19 21 19 21

61

28 19 22

67 63 12

nt/nv

66

64

15

21

Azok szerint, akik úgy gondolják, nem kiegyensúlyozott a média, jelentős fölényben vannak, akik szerint a Fidesznek van nagyobb befolyása.

8 7 6 7 9 6 8 9 6

8

Ön szerint Magyarországon a médiában melyik politikai oldalnak, pártnak van nagyobb befolyása? politikai hovatartozás szerint, a teljes népesség százalékban a baloldalnak

a Fidesznek

kormánypárti

8

ellenzéki (Jobbik nélkül) Jobbik nincs pártja

teljes népesség

egyiknek sem, kiegyensúlyozott a média

53

34

10

77

9

79

3

60

7

nt/nv

5 8 9

21

64

5 3

16

21

Még a párt szavazói között is többségben van az a nézet, hogy a Fidesz befolyása jelenleg nagyobb a médiára, mint a baloldalé.

8

Információforrások hitelessége* (a fontosabb médiumok)

45

RTL Klub

HírTV

megyei napilap ATV index.hu hir24.hu

Class FM Blikk 444.hu hvg.hu

helyi (városi) rádió kuruc.info Echo TV

11 10 9 8 8 7 7 5 4 3 3 3 3 2

19

22

22

TV2 origo.hu

27

33

M1, M2, M4, M5, DunaTV Kossuth, Petőfi rádió

második helyen említi

első helyen említi

említi

11

9

4 3 5 5 4 3 4 1

3 1 1 1 1 1

14 7 8

5 3 3 5

3 4 1 2 2 2 1 1

Az információforrások hitelességébe vetett hit szorosan követi a médiumok tájékozódásban betöltött szerepét. Emellett a válaszadó pártpreferenciája gyakorol kimutatható hatást a kérdés megítélésére (61. ábra). * Ha arról szeretne minél hitelesebb, megbízhatóbb információhoz jutni, hogy mik a legfontosabb politikai, közéleti hírek Magyarországon, melyik az a forrás, amelyikhez elsősorban fordul?

Információforrások hitelessége A fontosabb médiumok említettsége a többféle forrásból tájékozódók* körében 44

M1, M2, M4, M5, DunaTV

29

RTL Klub

15

ATV

14

HírTV

12

TV2

11

Kossuth, Petőfi

9

index.hu

8

origo.hu

7

megyei napilap

hir24.hu

6

444.hu

6

hvg.hu

6

A leginkább hitelesnek tartott információforrások sorrendje másként alakul a széles körben* tájékozódók válaszait vizsgálva, mint az összes megkérdezett esetében: a változatos forrásból tájékozódók (összehasonlítással rendelkezők) körében a „közszolgálati” televíziók fölényesen megelőzik az RTL Klubot, az ATV és a HírTV jelentősége jóval nagyobb az átlagosnál, miközben a TV2 háttérbe szorul. *Azon válaszadók körében, akik mind kormánypárti, mind ellenzéki (kormánypárti és baloldali, vagy kormánypárti és radikális jobboldali és baloldali) forrásokból is tájékozódnak.

Információforrások hitelessége A fontosabb médiumok említettsége pártpreferencia szerint kormánypárti

ellenzéki (jobbik nélkül)

38 43

52

RTL Klub M1, M2, M4, M5, DunaTV

15 11 12 9

Kossuth, Petőfi rádió origo.hu HírTV megyei napilap ATV index.hu hir24.hu Class FM Blikk 444.hu hvg.hu helyi (városi) rádió kuruc.info Echo TV

5 7 7 4

2 6 8 4 4 3 2 3 1 3

42 41

25 22

22

TV2

6 6 5 3 5 4 1 0 1

47

22 21

14 8 7 11 8

23

nincs pártja

jobbik

2 7 7 4 1 3 3 2 15 5

10 12 7 9 6 7 7 4 3 2 3 4 1 0

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon

Recommend Documents