A Petörke-Völgyi Horgász Egyesület A közgyűlés által elfogadott - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt-
Alapszabálya
Bárdudvarnok, 2016. február 20.
1
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, az Alapszabály időközben bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. A közgyűlés által elfogadott Új alapszabály a következő.
I. fejezet Az Egyesület neve, székhelye, működési területe (Ptk. 3:5. § a) és b) pontja alapján) 1. Általános rendelkezések: 1. Az egyesület alapítási neve: Petörke-Völgyi Horgászegyesület, Bárdudvarnok 2. Az egyesület rövid neve: Petörke HE 3. Az egyesület székhelye: 7478, Bárdudvarnok, Bárd utca 36. 4. Vízterülete: Petörke-Völgyi tározók 5. Az egyesület működési területe: Bárdudvarnok 6. Az egyesület: társadalmi szervezet, jogi személy 7. Az egyesület törvényességi felügyeleti szerve: Somogy Megyei Főügyészség 8. Az eljárt bíróság neve: Kaposvári Törvényszék 9. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétele, határozat száma: 60084/1989.9 10. Megyei nyilvántartási szám: 82. 11. Országos nyilvántartási azonosító: 67115/1989. 12. MOHOSZ törzsszám: 546. 13. Az egyesület a tevékenységét az Alapszabályban foglaltak szerint végzi. 14. Az egyesület bélyegzője téglalap alakú, az alábbi felirattal: PETÖRKE-VÖLGYI HORGÁSZEGYESÜLET BÁRUDVARNOK MOHOSZ törzsszám: 546 15. Az egyesület alapítási dátuma: 1989.
II.
Fejezet 2. Az Egyesület célja (Ptk. 3:5. § c) pontja alapján Az Egyesület céljai: a/ tagjai részére kedvező horgászlehetőség biztosítása, b/ a horgászoknak a társadalmi együttélés és horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartása, a természet szeretetére és védelemre nevelése. Az Egyesület feladatai: 1. Az egyesület biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket, 2
2. korszerű halgazdálkodást folytat a kezelésében lévő vízterületen, 3. biztosítja a halállomány védelmét, 4. a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és a Halászati Törvény betartása betartatása 5. segíti a hatóságokat, az önkormányzatot az orvhorgászat leküzdésében, 6. lehetőségeihez mérten biztosítja a kezelésében lévő vizek tisztaságát, a természet védelmét, 7. rendszeres lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítására, 8. rendezvényeket, horgászversenyeket szervez, bonyolít le, ezzel segíti a helyi közösséget és erősíti azt, 9. feladatának tekinti a horgászat népszerűsítését, 10. a megvalósuláshoz szükséges anyagi és technikai feltételek megteremtésének elősegítése.
3. Az Egyesület vezető tisztségviselői (Ptk. 3:5. § f) pontja alapján) Az egyesület elnöke Az egyesület alelnökei Titkár Gazdasági vezető Tógazda Elnökségi tag 4. A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtás (Ptk. 3:12. § (1) bekezdése alapján) 1. A nyilvántartásba vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az egyesület elnöke köteles. 2. A nyilvántartásba-vételi kérelmet, illetve a változásbejegyzési kérelmet az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az elnökhelyettes nyújtja be.
III.
fejezet 5 A tagsági jogviszony keletkezése (Ptk. 3:67. § alapján Az Egyesület tagsága: 1. Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár nemre, vallásra, foglalkozásra, iskolai végzettségre való tekintet nélkül, aki cselekvőképes természetes személy, 18. életévét már betöltötte, az egyesület alapszabályát elfogadja, céljával egyetért, önkéntes tagságát a belépési nyilatkozat kitöltésével kéri.
3
a.
Teljes jogú tag, aki az anyagi kötelezettségek szempontjából kedvezményezett helyzetben lévő, de ugyanakkor a tagsági jogok tekintetében korlátozott ifjúsági tagok lehetnek. Csak az lehet teljes jogú tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgászfegyelmi büntetés hatálya alatt, és a horgászattal kereskedelmi tevékenységet nem folytat. b. Ifjúsági tagként vehetők fel 18 év alatti fiatalokat. Csak szülői, illetve gyám írásbeli beleegyezésével léphetnek be az egyesületbe. Aki a 16. életévét betöltötte, és a tagsággal járó anyagi kötelezettségeknek eleget tesz, kérheti teljes jogú taggá való felvételét. 2. Az egyesület teljes jogú tagjai számára a közgyűlés által évente meghatározott, az esedékesség napjáig, egyszeri összegű tagdíj befizetését írja elő, ami a tagsági viszony fenntartását biztosítja. 3. A fentieken kívül a közgyűlés évente meghatározott telepítési hozzájárulás fizetését írja elő tagjai számára. 4. Új tagnak az egyesületbe történő belépési szándékát az egyesület által rendelkezésre bocsátott belépési nyilatkozat kitöltésével és aláírásával kell kinyilvánítania. A vezetőség a kérelem beérkezését követő első elnökségi ülésen dönt a tagfelvételről. Az egyesületi tagviszony létesítésről az elnökség, írásban értesíti, - az átvételt igazolható módon-, az érintettet. 5. Az egyesület tagságáról az elnökség tagnyilvántartást vezet. A közgyűlés megtartása szempontjából a közgyűlés kitűzése időpontjában hatályos tagnyilvántartás az irányadó. 6. A közgyűlés kitűzése és megtartása közötti időpontban nincs tagfelvétel. 7. A tagfelvételről az elnökség dönt. 8. Az elnökségi elutasító határozatával szemben az érintett 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. A tagsági viszony az elnökségi határozat hozatalának napján keletkezik. 9. Az egyesület tagjai jogszabályban és az alapszabályban megállapított tagsági jogviszonyból eredő jogokkal, kötelezettségekkel rendelkeznek. 10. Nem lehet az egyesület tagja, aki cselekvőképtelen, cselekvőképességet kizáró, vagy gondnokság hatálya alatt áll. 11. A 2011. évi CLXXV. Törvény 4. § (5) pontja alapján az egyesület alapszabálya a különleges jogállású tagságról e jogállás tartalmának meghatározásával rendelkezhet. Ha az egyesület alapszabálya pártoló tagságot hoz létre, úgy az ilyen tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, ha pedig tiszteletbeli tagságot, úgy az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
6. A tagsági jogviszony feltétele és felmondása (Ptk. 3:69. § alapján) 1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában a) elfogadja az egyesület céljait, b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát, c) vállalja a vagyoni hozzájárulás és a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
4
d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségének teljesítését, különösen az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét. 2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt. 7. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja alapján) 1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra. 2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárás az elnök javaslatára a közgyűlés rendeli el. 3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy a jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. 4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja, továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát. 5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. 6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. 7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. 8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja. 9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. 10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
8. Az Egyesület tagjainak jogai (Ptk. 3:71.§ (1) bekezdés a) pontja alapján Tagok jogai: 1. Horgászjegy igénylése az egyesülettől.
5
2. Horgászjegy birtokában területi engedély váltása az abban feltüntetett vízterületen horgászati lehetőség. 3. Az egyesület teljes jogú tagjai a közgyűlésen személyes véleménynyilvánítási, tanácskozási, indítványtételei és szavazati joggal rendelkeznek. 4. Részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein. 5. Választhatnak és választhatók az egyesület tisztviselőjévé és szerveibe. Az ifjúsági tagok szavazati joggal nem rendelkeznek és tisztségre nem választhatók. A közgyűlésen azonban a tanácskozási és indítványtételi jog megilleti őket. 6. A tagok részesülhetnek az Egyesület által nyújtott kedvezményekből, az Egyesület életével kapcsolatban felvilágosításért fordulhatnak az egyesület ügyintéző és képviselő szerveihez, amelyek 30 napon belül válaszolni kötelesek.
9. Az Egyesület tagjának kötelezettségei (Ptk. 3:71.§ (1) bekezdés a) pontja alapján) Az Egyesület tagjainak kötelességei: 1. Lehetőség szerint szerepet vállalni az egyesület munkájából, védeni az Egyesület vagyonát, minden tárgyévben két, 16 óra tófenntartási munkát végezni az egyesület javára, víztározók, tavak jó állapotának, rendezett környezetének megtartása, jó csapatszellem kialakítása érdekében. 2. Tevékenységük során az Alapszabályt, a Horgászrendet, valamint az Egyesület más szabályzatait és határozatait, a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, illetve az egyes vízterületeken érvényes helyi horgászrendet megtartani és megtartatni. 3. A közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat az egyesület pénztárába minden tárgy év március 01-i napjáig befizetni, az egyesület közgyűlésén részt venni. 4. A tagdíjak mellett meghatározott díjakat – szövetségi állami jegy, fogási napló, tófenntartási díj, területi jegy – meghatározott ideig az egyesület pénztárába befizetni. 5. A fogási naplót előírás szerint vezetni és a tárgyévet követő február 28.-ig az összesített fogási naplót a vásárlás helyén leadni. A vizek tisztasága felett őrködni, az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalataikat az egyesület vezetésével haladéktalanul közölni.
10. A tagsági jogviszony megszűnése (Ptk. 3:68. § alapján Tagsági viszony megszűnése: 1 Elhalálozással, 2. kilépéssel, 3. törléssel és 4. kizárással (Ptk. 3:70. § alapján) történhet. 1. Elhalálozás. A nyilvántartásból töröljük azt a tagot, aki meghalt. 2. Önkéntes kilépés, esetén a tag az elnökségnek köteles írásban - ajánlott levélben – bejelenteni kilépési szándékát az előző év december 01-ig. Ennek elmulasztása
6
esetén a tag köteles a következő évi tagdíjat is megfizetni az egyesületnek. A kötelezettség alól az év közben kilépő tagnak az egyesület vezetősége alapos okból, egyéni elbírálás alapján, részben adhat mentességet. Tagdíj-visszafizetésnek helye nincs. 3. Törölni kell azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségnek a vezető által tértivevényes küldeményben, vagy írásban az átvételt igazolható módon közölt felszólítás ellenére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget. A törlés tárgyában hozott határozatot első fokon az elnökség hozza meg. A törlés tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban az átvételt igazolható módon kell közölni. Az elnökség általi törlő határozattal szemben a közlést követő 15 napon belül írásban a közgyűléshez lehet fellebbezni, a közgyűlés általi törlő határozattal szemben az érintett a közlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. Törlés esetén a törölt tag tagsági viszonya az elnökség általi törlő határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi törlő határozatot helyben hagyja – illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi törlő határozatot helyben hagyja- a közgyűlés általi törlő határozathozatal napján szűnik meg. A törlés nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra illetőleg egyéb díjakra vonatkozó követelését. Hátralékos tagdíj vagy egyéb díj iránti követelést az egyesület titkára bírói úton érvényesíteni köteles. 4. Kizárás folytán az veszíti el tagságát, akit az illetékes Fegyelmi Bizottság jogerős határozattal kizárt az egyesület tagságából. Ha valamely egyesületi tag alapszabály ellenes magatartást tanúsít, illetve egyesületi tevékenysége sérti az Egyesületet vagy döntéseit, akkor az egyesületből való kizárás kezdeményezhető, kizárható az Egyesületből. Méltatlansági okok: alapszabállyal ellentétes magatartás, kifogásolható viselkedés, személyiségi jogok megsértése. A kizárási eljárás során a kizárásról a fegyelmi bizottság által lefolytatott fegyelmi eljárás befejezése után és a fegyelmi bizottság javaslata alapján összhangban a fegyelmi szabályzattal az elnökség dönt első fokon, a közgyűlés másodfokon. Fegyelmi eljárást a Fegyelmi bizottság elnöke kezdeményezi, a tagság jelzése alapján. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A szabályszerű értesítés ellenére meg nem jelenésnek a következményei: Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában tartott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. A közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül, az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén.
7
A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtásának esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helyben hagyja –illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja- a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg, valamint az egyesület megszűnése esetén. IV.
Fejezet
11. Az Egyesület szervezeti felépítése: Az Egyesület testületei: - Közgyűlés - Elnökség (1 fő elnök, 2 fő alelnök, 2 fő titkár, 1 fő gazdasági vezető, 1 fő tógazda, 1 fő elnökségi tag) - Felügyelő Bizottság (1 elnök, 2 tag) - Fegyelmi Bizottság (1 elnök, 2 tag) - Ellenőri csoport (1 vezető, 5 tag) - Ifjúsági referens Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
12. A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre (Ptk. 3:71. §. (1) bekezdés b) pontja, 3:73. §-a alapján) 1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik (Ptk. 3:73. § (1) bekezdés) 2. A közgyűlés nem nyilvános (Ptk. 3:73. § (2) bekezdés)
13. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre a (Ptk. 3:74. §-ában) foglaltak alapján. a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
8
a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. i)
Hatáskörök részletezése 1. Megalkotja, elfogadja, illetve módosítja az egyesület alapszabályát. 2. Megválasztja az egyesület tisztségviselőit. Az elnököt, alelnököt, titkárt, gazdasági vezetőt és 1 vezetőségi tagot, az Felügyelő és fegyelmi bizottságot, ezek elnökeit, az ifjúsági referenst, az ellenőröket és az ő vezetőjüket. 3. Az elnökségi tag, tagok visszahívása. 4. Beszámoltatja, megvitatja és elfogadja az egyesület munkájáról szóló elnökségi, tógazdai és bizottsági beszámolókat, a zárszámadást és a mérleget, továbbá elfogadja az éves munkatervet. 5. Megállapítja, és jóváhagyja az éves költségvetést, a tagok éves tagdíját, az esetleges belépési és egyéb díjakat. 6. Megtárgyalja a vezetőség munkáját, irányt ad, jóváhagyja a munkaprogramot. 7. Megsemmisíti a vezetőség és a bizottságok jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatait. 8. Megállapítja a kezelésben lévő vízterület horgászrendjét, meghatározza a napszakon belüli horgászati időpontot. 9. Felhatalmazást ad a bankszámlakezelésre, jogosultságot pénzfelvételre. 10. Dönt az egyesület más szervvel való egyesüléséről, más szervezethez való kapcsolódásáról. 11. Dönt az egyesület tulajdonában lévő ingatlan és vagyon kérdéseiben. 12. Másodfokon dönt a vezetőség és a bizottságok tagjainak fegyelmi ügyeiben, dönt a tagok kizárásáról, törléséről. 13. Az egyesület feloszlatása. A feloszlás kimondásához kétharmad szótöbbség szükséges.
14. A közgyűlés határozathozatala (Ptk. 3:76. §. alapján) Az egyesület tisztségviselőit, testületeit választja. A választás 5 év időtartamra szól. A testületek és tagjaik a választóiknak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Ha feladataikat nem látják el megfelelően, az őket választó szerv - a közgyűlés – által bármikor visszahívhatók. A testületi szervek határozatképesek, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha az ülést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, az eredeti napirendre felvett kérdésekben másodszor összehívott ülés – tekintet nélkül a megjelentek számára határozatképes. A szavazás nyílt, a határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Megválasztottnak az minősül, aki a szavazáson a legtöbb szavazatot kapja.
9
1. 2.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításának és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
15 A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés d) pontja alapján) 1 A közgyűlést az elnök írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indoklását. 2. A meghívónak tartalmaznia kell a) az Egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét; d) Azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. 3. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie. 4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 5. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja. 6. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 7. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 8. A közgyűlést az Egyesület elnöke vagy az erre a célra megválasztott levezető elnök vezeti. 9. A közgyűlési tisztviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelő bizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. 10. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdetni.
10
11. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőknek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai választott hitelesítő aláírásával hitelesíti. 12. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát. 16. Határozatképesség (Ptk. 3:18. § alapján A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés ügy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni 17. Határozathozatal (Ptk. 3:19. § (2) alapján) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdeket a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 18. A közgyűlés összehívásának kötelezettsége (Ptk. 3:81. § alapján) 1. Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. 2. Az 1. alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. Az Egyesület közgyűlése lehet rendes vagy rendkívüli. Az ülésen az egyesület elnöke, távolléte vagy akadályoztatása esetén a megbízott alelnök elnököl.
11
Rendes közgyűlést évente legalább egyszer kell tartani, összehívásáról az elnök a napirend egyidejű közlésével gondoskodik. Legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt, írásos meghívóval, a napirendi pontok közlésével valamennyi tagnak és érintetteknek igazolható módon kell eljuttatni. Rendkívüli közgyűlést hívhat össze szükség esetén az egyesület elnöke bármikor, vagy ha az egyesület tagságának egyharmada írásbeli indítványt tesz, 15 napon belül megtartandó közgyűlés összehívására, vagy az Felügyelő bizottság, vagy az elnökség azt szükségesnek tartja. Legalább 3 nappal a rendkívüli közgyűlés időpontja előtt, írásos meghívóval, a napirendi pontok közlésével valamennyi tagnak és érintetteknek igazolható módon kell eljuttatni. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok többsége, több mint 50%-a jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, azonban ugyanebben a témában az elnökség 30 perc elteltével összehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképesnek minősül, az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokkal, - erre a tényre az eredeti meghívóban is utalni kell. A közgyűlés határozatait nyílt szavazattal, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, kivéve, ha zárt ülést kell elrendelni. Szavazati joggal csak a teljes jogú tagság rendelkezik. Az Egyesület elnöke gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A vezetőszerv döntéseit az érintettekkel írásban közli, (tértivevényes ajánlott levélben), valamint a székhelyén található hirdetőtáblán kifüggeszti. A megismételt közgyűlés 2/3-os szótöbbséghez kötött kérdésekben nem dönthet, ha egyébként – a főszabály szerint- nem lenne határozatképes. Az ülésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A közgyűlés ülésén az egyesület elnöke elnököl.
V.
fejezet
19. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk. 3:22. § alapján) 1.
2.
3.
4.
Vezető tisztviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előítélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztviselő az, akit e foglalkoztatástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkoztatástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztviselői tevékenységtől.
12
20. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség (Ptk. 3:23. § alapján 1.
2
A vezető tisztviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. 21. A vezető tisztviselő felelőssége (Ptk. 3:24. § alapján
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben 22. A vezető tisztviselő megbízatás megszűnése (Ptk. 3:25 § alapján 1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével 2. Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indoklás nélkül visszahívhatják. 3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. 4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában lekésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 23. Az ügyvezetés ellátása (Ptk. 3:77. § alapján) 1.
Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
13
2.
Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.
24 Az Elnökség (Ptk. 3:78. § alapján Az Elnökség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve. Felelős módon irányítja az Egyesület tevékenységét. Az Elnökség tevékenységéről évente köteles beszámolni a Közgyűlésnek. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökségnek 7 tagja van. Az elnökség tagjai: 1 Elnök, 2 Alelnök, 1 Gazdasági vezető, 2 Titkár, 1 tógazda, 1 Elnökségi tag. Az elnökség tagjai visszahívhatók, ha munkájukat nem megfelelően látják el. A megbízatás a tagsági viszony megszűnése esetén visszahívás nélkül is megszűnik. A visszahívást kezdeményezheti: az elnök, az elnökség szótöbbséggel, valamint a tagság 10%-a. Visszahívásra a megválasztás szabályait kell alkalmazni.
25. Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok (Ptk. 3:80. § alapján Az Elnökség feladatai: 1. Kitűzi a közgyűlés időpontját, összeállítja, előkészíti a napirendjét. 2. Gondoskodik az Egyesület közgyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról. 3. A két közgyűlés közötti időben irányítja, szervezi az egyesület tevékenységét. Gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetési keretben. A közgyűlés által megállapított körben a költségvetés egyes rovatai között átcsoportosíthat. 4. Vezetője az elnök. 5. Kezeli az Egyesület vagyonát. 6. Határoz a tagok felvétele és törlése tárgyában. Dönt kizárásról, továbbá dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet jogszabály és az alapszabály nem utal a közgyűlés hatáskörébe. 7. Indokolt esetben a tagdíjfizetés alól felmentést adhat. 8. Meghatározza, hogy a vezetőség egyes tagjai milyen szakfeladatot látnak el. 9. A költségvetés keretében határoz egyes személyek tagdíjának mérséklése ügyében. 10. Első fokon jár el az elnökség és a bizottságok tagjainak fegyelmi ügyében. Másodfokon jár el az egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében. 11. Gazdálkodik az egyesület kezelésében lévő vízterületeken, gondoskodik azok rendszeres halasításáról. 12. Megállapítja a halfogási versenyeknek és más rendezvényeknek időpontját, gondoskodik a verseny feltételeiről, díjairól, kijelöli a rendezőket, a bírákat. 13. Kinevezi az egyesület alkalmazottjait, megállapítja fizetésüket. Az elnököt ruházza fel a szerződések aláírási jogával, illetve felhatalmazza a munkáltatói jogok gyakorlásával.
14
14. Az elnökség üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább kétszer rendes ülést hív össze az elnök. A választott elnökségi tagokon kívül meg kell hívni az Felügyelő Bizottság elnökeit is. 15. Az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmadának az okok, és cél megjelölése mellett történő kérelmére az elnökséget össze kell hívni. A rendkívüli elnökségi ülésre meg kell hívni a bizottsági elnököket is. 16. Határozatait az elnökség nyílt szavazással hozza meg. A hatáskörébe tartozó ügyekben egyszerű szótöbbséggel határoz. 17. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, aláírók: a jegyzőkönyvvezető az elnök és 1 hitelesítő tanú. 18. Az elnökség akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok közül legalább 5 fő jelen van. Az elnökségi ülésen minden elnökségi tagnak egy szavazati joga van. Az Elnök feladatai: 1. Képviseli az egyesületet bíróságok, más hatóságok, társadalmi szervezetek, harmadik személyek előtt belföldön és külföldön egyaránt. 2. A képviseleti jogot az elnökség egyes tagjaira az elnök esetenként átruházhatja. 3. Felelős az egyesület törvényes, az alapszabálynak és az egyesület más szabályzatainak megfelelő működéséért. 4. Gondoskodik a közgyűlés, az elnökség által hozott határozatok végrehajtásáról. 5. Összehívja a közgyűlést és az elnökséget, az üléseken elnököl. 6. Irányítja az egyesület, az elnökség munkáját. 7. Gondoskodik arról, hogy a tagok munkája és a tisztviselők intézkedései a közgyűlés és az elnökség határozataival összhangban legyenek. 8. Gondoskodik arról, hogy az elnökség munkájáról a közgyűlés előtt beszámoljon. 9. Alkalmazottak fölött munkáltatói jogokat gyakorol. 10. A költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol. Jogosult az egyesület bankszámlájáról való pénzfelvételre. 11. Intézkedik minden olyan kérdésben, amelyet a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utal, illetve ami nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. 12. Munkájában az alelnök segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti. Az Alelnök feladata: 1. Az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt. 2. Az elnök 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges. 3. Tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról. A Titkár feladatai: 1. Segíti az egyesület elnökét és alelnökét feladataik ellátásában. 2. Előkészíti a Közgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztéseket. A pénzügyi vezető segítségével előkészíti a költségvetési javaslatot és az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló javaslatát. 3. Gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség ülései jegyzőkönyvének vezetéséről. 4. Irányítja, ellátja az Egyesület és szervei írásbeli teendőit. a. Köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni akként, hogy a Határozatok Könyve tartalmazza a Közgyűlés döntésének időpontját, hatályát, a határozatot, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
15
b. Ellátja az egyesületre vonatkozó statisztikai beszámolási rendszerben meghatározott feladatokat. 5. Szervezi és előkészíti az egyesület rendezvényeit. 6. Biztosítja az Egyesület irataiba való betekintés lehetőségét és a nyilvánosságot. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az érintettekkel igazolható módon írásban közli, és azokat az Egyesület internetes honlapján közzéteszi. 7. Meghatalmazással jogosult az egyesület bankszámlájáról pénzt felvenni. A Gazdasági vezető feladatai: 1. Az egyesület gazdasági ügyeit intézi, az egyesület vagyoni helyzetéről az elnöknek és a vezetőségnek rendszeresen beszámol. 2. A pénz és vagyonkezelésről okmányokat, számadásokat vezet, 3. az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget elkészíti és a vezetőség, majd a közgyűlés elé terjeszti. 4. Meghatalmazással jogosult az egyesület bankszámlájáról való pénzfelvételre. A Tógazda feladatai: a halgazdálkodás felelőse. 1. Irányítja és ellátja a halgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, 2. rendszeresen ellenőrzi az egyesület kezelésében lévő vizek minőségét, környezetvédelmi előírások betartását. 3. Gondoskodik az egyesület igényeinek megfelelő halfajták beszerzéséről, 4. ajánlásokat tesz a szakirodalmak használatára. 5. Gondoskodik a tavak körüli munkálatok megszervezéséről és elvégzésének felügyeletéről.
26. A felügyelő bizottság létrehozása és tagsága (Ptk. 3:25 § alapján) 1. A tagok három tagból álló felügyelő bizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. 2. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztviselője. 3. A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen köteles részt venni. A felügyelő bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 4. Az első felügyelő bizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelő bizottsági tagokat. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. 5. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
16
27. A felügyelő bizottság működése (Ptk. 3:27; § alapján) 1. A felügyelő bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. 2. A felügyelő bizottság a jogi irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőtől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. 3. A felügyelő bizottság határozatait a jelenlevők szótöbbséggel hozza. 28. A felügyelő bizottság tagjainak felelőssége (Ptk. 3:28. § alapján) A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség osztályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. 29. A felügyelő bizottság (Ptk. 3:82. § alapján) Az Felügyelő Bizottság feladatai: 1. Az Felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. Az Felügyelő bizottságnak három tagja van. 2. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetőleg a fegyelmi bizottság tagjai. 3. A bizottság köteles ellenőrizni az egyesület költségvetésének, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását, továbbá – a közgyűlés kivételével – az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését, félévenként pedig a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet. 4. Ha a bizottság ellenőrzése során hiányosságot állapít meg, arról a vezetőséget – súlyosabb esetben – a közgyűlést tájékoztatja. A bizottság ez irányú indítványa alapján a rendkívüli közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni. 5. A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein. A jogosultsága kötelező is. 6. A bizottság munkaterv alapján dolgozik. A Fegyelmi Bizottság feladatai: 1. A fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja. A fegyelmi bizottságnak három tagja van. 2. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek a vezetőség, illetőleg az Felügyelő bizottság tagjai. 3. A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak, valamint az Felügyelő bizottság tagjainak fegyelmi ügyében. 4. A bizottság eljárásra fegyelmi ügyekben az egyesület 2004. évi közgyűlésen jóváhagyott fegyelmi szabályzata az irányadó.
17
5. A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről a vezetőséget. Az Ellenőri csoport feladatai: 1. Ellenőrzése alatt tartja az egyesület tulajdonában lévő vízterületeket. Ellenőrzi a horgászeszközök szabályszerű használatát, a kifogott és megtartott nemes halak méretét, tilalmi idők betartását valamennyi horgász vonatkozásában. Ellenőrzi a 2011. évi CLXXV. Törvény, valamint a 2013. évi V törvény Polgári Törvénykönyv /egyesületi jogról/ az egyesületi tagokra vonatkozó előírásainak betartását. 2. Az ellenőrzési csoportnak 6 tagja van. 3. Az ellenőri csoport tagjai időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről a vezetőséget, valamint fegyelemsértések esetén fegyelmi eljárást kezdeményez. Az Egyesület képviselete: Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult, és az elnök egyes ügyekben az elnökség tagjainak meghatalmazást adhat a képviseletre. A vagyonkezeléssel kapcsolatos, valamint az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök, a gazdasági vezető és a titkár, akadályoztatásuk esetén az általuk meghatalmazott két elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétele érdekében, az egyesület képviselője szabályszerű kérelmet terjeszt az illetékes bíróság elé. Az Egyesület gazdálkodása: Az Egyesület a gazdálkodását az egyesületekre vonatkozó jogszabályok alapján végzi. Gazdálkodásának alapja az Egyesület éves költségvetése, amelyet az Egyesület közgyűlése fogad el. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, valamint jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból, pénzbeli és nem pénzbeli, pályázati támogatásokból képződik. A tagdíj összegét a közgyűlés évente állapítja meg. Vagyoni közreműködés lehet még, ajándékozás, önkéntes közcélú munkavégzés, egyéb vagyoni hozzájárulás, befizetés. Az Egyesületnek ingó és ingatlan vagyona felett a jogszabályok keretei között önállóan rendelkezik. Az Egyesület vagyona csak egyesületi célokra használható fel. A tagok az Egyesület tartozásaiért csak tagdíjuk erejéig felelnek. Az Egyesület bevételeit sem közvetlenül, sem közvetve a tagok között pénzben felosztani nem lehet. Az Egyesület a hatályos pénzügyi és számviteli szabályok szerinti vagyonát pénzkezelési szabályok betartásával tartja nyilván. Az Egyesület a jóváhagyott költségvetésének megfelelően annak keretei között, a mindenkori pénzügyi előírások betartásával köteles gazdálkodni. 30. Az Egyesület megszűnésének okai (Ptk. 3:48. §-a valamint a 3:84. §, 3:85. § és 3:86. §-ában foglaltaknak megfelelően) Az Egyesület megszűnése: Megszűnik az Egyesület, ha az Egyesület feloszlását vagy másik társadalmi szervezettel való egyesülését a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja.
18
A bíróság feloszlatja, vagy megszűnését állapítja meg. A feloszlatás vagy megszűnés esetén az Egyesület vagyonának felhasználásáról a közgyűlés dönt. A hitelezők kielégítése után - vagyonáról az Alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének – Közgyűlés - döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata, ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület felügyelete: Az Egyesület működése feletti felügyeletet a Somogy Megyei Főügyészség a rá irányadó szabályok szerint gyakorolja. Az Egyesület a székhelye szerinti illetékes bíróság, jelen esetben a Kaposvári Törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Egyesület képviseletére jogosult személy terjeszti elő úgy, hogy a kérelemhez csatolnia kell az Egyesület Alapszabályát és az ülés hiteles Jegyzőkönyvét. Az Egyesület tagja, valamint az ügyész által indított perek a Kaposvári Törvényszék hatáskörébe tartoznak. VI. fejezet Záró rendelkezések: Az Egyesület működéséről a Pénzügyi Törvény rá vonatkozó előírásainak betartása mellett egyszeres könyvelést vezet, amelyet év végén le kell zárni és abból jelentést kell készíteni. Az Üzleti év végével a könyvelő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlésnek beszámolót, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani a rá irányadó könyvvezetési szabályok szerint. Az Egyesület okiratait és számviteli bizonylatait az elnökkel egyeztetett időpontban az Egyesület iratőrzési helyén – az Elnöknél – Mányoki László, 7400 Kaposvár, Fodor József u. 17. szám - alatt bárki megtekintheti. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, valamint 2013. évi V törvény (Ptk.) és a közgyűlési határozatok az irányadók. Záradék: Ezt a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Petörke-Völgyi Horgászegyesület közgyűlésén, 2016. február 20-án megtárgyalta és jóváhagyólag elfogadta. Kelt: Bárdudvarnok, 2016. február 20. A Petörke-Völgyi Horgászegyesület képviseletében:
--------------------------------Elnök
--------------------------------jegyzőkönyvvezető
---------------------------Jegyzőkönyv hitelesítő
19
